Na pont ezért írtam Ceranának tegnap amit írtam.
A Perizin is csinált ilyeneket.

Tegnapi destruktorozás után ezt piszkáltam ki ma reggel az aljdeszkáról. Hordtak már ki ők is belőle tegnap délután, mert a földön is volt valamennyi. Nem minden családnál volt ilyen sok. Nem a ledermedés végzett velük az 1000% mert vannak dögök a keretlécek tetején is a fürtnél. A nem kezelt családoknál az aljdeszkán 1-6 dög volt reggel. Kb 40-et kezeltem le tegnap.

A papírzsebkendős fluvalinát oldat töménysége "kicsit" más mint amit locsoláshoz szoktunk használni... locsoláshoz 10 liter vízhez 2-4ml mavrikot teszünk hőmérséklettől függően.

Ja én is destruktort locsoltam, szintén csak 4ml/léputca, szóval egyre kíváncsibb leszek, hogy mi fog várni holnap.
Ezt írják róla
Mellékhatások: Alacsony külső hőmérséklet esetén kisfokú méhpusztulás léphet fel.

15 fokban locsoltam ami nem számít alacsonynak szerintem.

Én papírzsebkendőre spriccelem,amit felszívhatnak és érintkeznek vele. Ott még 20 mg/ml is előfordul. Szerintem kumafosznál a "gyors" kezelés okozza a gondot. Túl sok oldatot kaptak a mérgezett méhek.

De 12mg/ml-el mi a bánatnak kezelnénk?
Én azért kérdeztem, mert előírás szerinti használat során a kumafosz az én meglátásom szerint sokkal veszélyesebb, mind a méhekre, mind ránk nézve, mint a fluvalinát.

Az előbbi Tükörnek szólt.
Destruktort még nem használtam. Cukorral készült esetleg az oldat?

Ezt nem egészen értem. Minél hosszabb idő alatt juttatom be szert a családnak, azzal egyenesen arányos azon méhek száma, amelyek azt a kezdeti adagot megkapják, amely aztán szét fog oszlani. A "belőtt" szer egyszerűen átfolyik a méheken (még a csepegő cukorszirup is lecsepeg az aljdeszkára). Ezen szerek esetén trofollaxisról sem lehet beszélni. Az elázott és elpusztult méhen levő hatóanyaghoz sem jut hozzá a család.
Ha a fluvanilát toxicitására gondolsz, akkor 12 mg/ml-rel spray formájában a méhek 1-2 órán át az aljdeszkán rángatóznak, ami hideg időben halálhoz vezet. A 32 mg/ml-es kumafosz hatóanyaggal történő hasonló érintkezés nem jár tünetekkel. Nedves fluvanilátos kezelés gyakran jár több-kevesebb elhullással. Persze nem 1 mg/ml koncentrációnál.
Miért itt írtam? Sono említette mindkét kezelést.

Sziasztok.Mai destruktorozás eredménye.kb 300-500 méhlehullás 1 óra alatt.Itt valami nagy probléma van.Alkalmazás az előírt dózis 60%-a.Léputcánként max.3,5-4 ml emulzió.Holnap hatósági mintavétel és bevizsgálás.Mindenki figyeljen oda.Valakinek hasonló eredmény?

Kire? Mire? Milyen koncentrációban?
Amúgy ezt biztos így akartad itt írni?

Szerintem a csorgatás hatékonysága és a ráfordított idő egyenesen arányos bármely szer esetében. A fluvanilát toxikusabb a kumafosznál.

Köszi a tapasztalatot. "Hulla csak a rosszul kivitelezett kezelés után van." Nem hiszem, hogy ez elvárható lenne. Vékony tűvel, lassan csepegtetni léputcánként már egy közepes állománynál is véget nem érő lenne. Fluvalinátot és oxálsavat is tömegoltóval locsolom vékony tűvel párosítva, de nem lassan csepegtetem, hanem kipréselem a 4-5ml folyadékot 1-2mp alatt. Probléma nem szokott lenni. Holnap reggel megnézem mennyi hulla lesz az aljdeszkákon. Na meg az atkára is kíváncsi leszek.

Úgy lehet kivédeni,hogy irtózatosan lassan csepegteted,nagyon vékony tűvel. A jól kivitelezett csorgatás nagyon időigényes. Hulla csak a rosszul kivitelezett kezelés után van.

Ma locsoltam kumafosszal először, 2l vízhez tettem 4 evőkanál cukrot. Léputcánként 4ml ment nekik. Nem volt kellemes a látvány ahogy a léputcák legfelső méhei megfeketedtek a locsolás után. Szétmásztak és megdöglöttek. Most komolyan ezt nem lehetne kivédeni valahogy? Mi okozza ezt? Maga a hatóanyag, vagy a hordozó? Van ezeknek a szerencsétleneknek elég baja egész évben nem szeretem ha egy szer viszi a méheket is.

Mehet! Viszont én a helyedben valami más módszerrel végezném a zárókezelést, főleg akkor ha a szezonba csak kizárólag amitrázt használtál, érdemes váltogatni a hatóanyagokat!

A hétvégére 12-14 C fokot jeleznek. A zárókezelés /FURETTO/ már mehet ?
Üdv. Jóska

Mennyi kirabolható család kell ahhoz, hogy mindenkit ellásson atkával legalább egy hónapig a környéken?

Köszönöm.legalàbb sejtem most màr mi is ez.....

itt nézz körbe esetleg:
viewtopic.php?f=7&t=18&p=93143&hilit=adagol%C3%B3#p93143

Üres kétütemű olajos flakon. A 2.

http://pakaduplex.hu/termekek/stihl-ter ... datai.html

sziasztok!

Nem tudna vki. ide felrakni képet vmi. barkácsadagolóról ami destruktorhoz kell?Nincs a patikában.ja és 5ezer...
Még nem láttam ilyet.

köszi.csaba

A második Destruktoros kezelést szombaton (okt.29.) végeztem el, 13-14 fok volt a hőmérséklet.
Szerencsére a családoknál nem érzékeltem gyengülést, a leszűkített telelő kereteket sűrűn betöltik a méhek.
Igaz hogy szeptemberben 6-szor kaptak Varidolos füstölést.

Sajnos hasonló tapasztalatok vannak körülöttünk is. Néhány családnál felfoghatatlanul sok atkát szedett le a Destructor, még másoknál semmit. Több környező méhészetet már legyengített az atka.

Én egész évben szoktam őket szórni porcukor és porrá őrölt gyógynövények keverékével (bodza, levendula, ánizs, kakukkfű). Kb 1 teáskanállal szoktam szórni léputcánként, 2-3 hetente. Ha az atkát nem is viszi, de a kaptárt alját még a rajok is szépen kitakarítják miatta.

Nem kell ehhez semmiféle külön eszköz! Nálam ez egy szódás szifon amibe két partont nyomok, a kifújó részére van 30 cm cső húzva. Van egy facett befőttesüveggel, rajta egy műanyag kupak akkora furattal amekkora a cső átmérője. A befőttes üveg alsó bordás mintájáig kb 300 méhecske megy bele. Ezután rá a kupak, majd a szifonból egy kis fújás és a méhek már le is lassulnak majd nehány másodperc után el is kábulnak.
DE! Így mahában nem működik. Nyilván a gyártónak eladó, de ennyitől az atkák java nem válik le a méhekről. Porcukor vagy mosószeres víz kell hozzá és azza kell összerázni. Úgy jón le az atka. Ezért pénzt nem szabad adni, mindent megtalálsz hozzá otthon.

Ezért írtam, hogy irtásra nem működik!

Én még ennyi atkát nem láttam lehullani mint ami most hullik a kezelések hatására.De a környezetemben is panaszkodik mindenki,hogy valami nagyon nincs rendben a méhekkel.

Az említett eszközön az idők is rajta vannak, hogy mennyi ideig rázzuk, stb. de mint mondtam, nem próbáltam csak a kezemben volt.
Gondoltam lesz akinek gyakorlati tapasztalata is van és elmondja.

A co2-nek kábító hatásáról én nem tudok. Ami biztos, hogy nehezebb a levegőnél, ezért, ha egy edényt co2-vel töltesz meg, kiszorítja a levegőt és oxigén hiányos állapot lép fel, ami először kábulást okoz, és csak idő kérdése, hogy mikor áll be a fulladásos halál. Amit tudni kellene, az az, hogy meddig bírják az atkák és meddig a méhek oxigén nélkül.



H.apci

Tudtam a porcukor diagnosztikai használatáról is, de ténylegesen az irtásra gondoltam. Ha más próbálta, és nem hozza az atkát, akkor tényleg kár eröltetni.

Egy lengyel gyártmányú kis eszköz ennek a mintájára készült csak porcukor helyett széndioxiddal műxik.

Egy két részből álló befőttesüveg méretű átlátszó műa. edény, aminek a felső, nagyobbik felén jelölve van meddig kell tölteni méhekkel, hogy kb. 200 méh legyen benn. A hozzá tartozó szifonfejjel széndioxidot nyomunk az edénybe, amitől a méhek és az atkák is elkábulnak de nem pusztulnak el.
Rövid rázogatás után az edény taposórácsos fenekén át az alsó, kisebb részbe hullanak az atkák.

Még nem használtam csak láttam, a zalaszentgróti méhészboltban állítólag kapható.

Ezeknek a kontrolloknak az a jelentősége, hogy a kezelések után alkalmazva a higiénikus aljaktól eltérően nem csak azt mutatja, hogy mennyi atka volt/hullott hanem hogy a kezelés után mennyi maradt!

Szerintem Mortimer a ténylegesen családban atkairtásra történő felhasználásra gondolt. A sok egymásnak ellentmondó külföldi cikk és leírás hatására kipróbáltam az éppen folyó atkairtási folyamat közben a porcukor szórást kb 5 családon. A méhek nagyon nem imádták. A szórás jól sikerült, szinte minden egyed tiszta porcukor volt. A potyogás után elővettem a közellenséget (amitráz furetto) és láss csodát annyi atka lejött utána hogy arra nem méltattam a módszert hogy a számokat leírjam. Ez is csak másnál működik.

Ez az eljárás nem kezelésre való hanem atka diagnosztikára! Már korábban több tudományos cikk született arról, hogy nem gyéríti az atkák számát.
Veszel egy befőttes üveget, aminek ilyan kupakja van, hogy a teteje ki van vágva és a nyílásra egy olyan rostaszövet van felerősítve amin a méhek nem férnek át csak az atka. Az üvegbe nagyjából ismert egyedszámú munkásméh kerül avalamelyik fészekkeretről, majd két-három kanál finom porcukor. Összerázod, az atka ebben a poros környezetben nem tud megkapaszkodni a méhen, leesik. A rostán keresztül kirázod a porcukrot és az atkát. A kirázott atkák számának és a méhek számának arányából lehet következtetni az atkaterheltség mértékére. Rusvai dr is erre az eljárásra gondolt.

Kevés!

Ez a porcukorszórás akác utáni kezelésre milyen lehet?

Nálam sem volt még soha semmi rendellenes az api-ox után.

Én gyári api oxal zárózok még semmi gondot nem tapasztaltam olyat se mit robi75 ír.

A helyzet nem ilyen egyszerű, a kezelt családok nem csak kirepültek, hanem napokig szállingóztak kifelé, miközben mellette a többi nem kezelt 60 család teljes nyugalomba volt, egyáltalán nem mozdultak.
Azt hogy vizet kerestek az elég egyértelmű volt az udvarban , úgy szívták a vizet még a kocsim gumi mintájából is, mint a púpos teve az oázisban.
Pedig egyenletesen adagoltam, például a 6 léputcás családnál 30 milit szívtam fel, annyit kapott, ötöt léputcánként, a kezem egyszer sem szaladt meg, de azért nyilván a kéz nem atomóra pontos.

"A kezelt családok kirepültek, a nem kezeltek nem." Nem csodálom! Tehát itt nem az a helyzet, hogy az oxállal kezelt családok kirepültek, a mással kezeltek meg nem, mert nem volt másik szer ha jól értem. A kiszálló méhek java szerintem maga a kaptárbontás miatt szálltak ki.

Az analitikai és a technikai oxálsavakban általában 0,0...0valamennyi % különbség van. Az oxálsavtartalmuk számottevően ugyanannyi. Tehát az "olcsó" az nem felhígított "drága", hanem egy tisztább, mérgektől, nehézfémektől meg nem tisztított állapotú.

Teljesen más a locsolás mint a szublimálás. Míg a locsolásnál könnyű túladagolni, addig a szublimálásnál az ajánlott adag (2 gramm) akár háromszorosát is elviselik.

Nem valószínű hogy az oxállal lenne baj. Tökéletes tisztaságú oxált vettünk 2500 Ft ért is 1 hónapja.

Szerintem az "oxállal" lehet a "baj". A nagy tisztaságú oxál kg-ja 6000huf körül van. 2800-ért nem tudom, hogy mivel hígították...én augusztus közepe óta szublimálok oxállal és a kezelések után semmilyen díszkomfortra utaló tünet/jelet nem tapasztaltam. Pedig kezdőként mindent megtettem, hogy ne tudjanak betelelni!

Rendben tiszteletben tartom.
Mivel izgatott a hejzet, tovább megyek, most hétfőn a gyalogoknál egy szem fiasom nincs, meglocsoltam hat családot, hátha csak a szemem káprázott tavaly előtt, de nem, a hejzet ugyanaz, pedig a héten a hat kezelt családon kívül az egész állomány teljes nyugalomban volt, a kezeltek meg még szemerkélő esőben is szállingóztak kifelé, bánom hogy nem csináltam videot.
Az oxál a tamási méhészboltból van, a recept szerint lett megcsinálva, kaptak öt milit léputcánkénk, úgy csináltam mindent ahogy írva van,ami amúgy egyáltalán nem bonyolult.
Sajnos a tapasztalatom megint ugyanaz, ebben a nagy "zűrzavarban".
Amúgymeg a szomjúságra nem volt nehéz rájönni, még a feleségemnek is feltűnt, lehet hogy Jenő is beszél róla valamelyik előadásán, az isten tudja.

Ez a véleményemen nem változtat. Én ilyet nem tapasztaltam! Ez hasonlít ahhoz mint amikor azt mondják hogy a szublimálás 40%-os anyavesztéssel jár. Nálam és sok mindenkinél miért nem?

A történet nem csak ennyi, mivel óvatos vagyok azzal amit még nem használtam, a kontinak a két felső sorát csináltam csak, az alsó kettőt nem ott teljesen nyugalomba voltak, egy darab sem jött ki, de miért is jött volna? Nem írnám ha nem így lett volna.
Azok a családok napokig mozogtak, kocsimosás közben odaszédelegtek a gumira, és a mintából szívogatták a vizet, miközben a többi kussolt.
Na én itt befejeztem ezt a fajtát, az életben nem volt gond a méheimmel, nehogymár én csináljak nekik.
Ja ahol még most is szédelegnek a méhek kifelé, ilyen hűvös időben, ott nem csak fis van még, hanem atka is.

Ezt hogy szomjasak voltak és jöttek ki inni rajtad kívül egy embertől hallottam,Molnár Jenőtől. Nálam is volt a héten ilyen jelenség,kijöttek leszálltak mindenre ami kicsit is nedves volt és szívogatták a vizet. Én nem csorgattam és nem is kezeltem semmivel így én arra gondolok hogy van még fiasítás,ha csorgattam volna oxálsavval lehet én is arra fognám...

Tavaly előtt oxálsavat csorgattam zárónak, hát az egy pöppet nagyobb "izgalomba" hozta a családokat, dög is lett utánna na nem túl sok, de azért a 3-4db atkáért nem érte meg.
Napog szállingóztak utánna ki a méhek, mindenre leszálltak ahol egy kis víz volt, szomjasak lettek a savas közegbe gondolom, ennek nem vagyok tudósa.
Előtte is meg azóta is furettózok, semmi gond.

Nincs azzal semmi baj a Sznupi által leírt hőmérsékleti tartományokban. Mindegy az, hogy milyen hónapot írunk.
Régebben zárónak is sokan használták, használtuk, a furettót. Pár éve van túl spilázva kicsit ez a nosemára hajlamosítás.
Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nem áll fenn a veszély, de nem akkora, mint sokan állítják. Annyi, hogy legyen fellazulva kicsit a fürt és aki akar ki tudjon jönni kerülni egyet. Normál fa kaptárok esetén tehát legalább 13-14 fok, napsütés. És reggel-délelőtt lehet fújni, aki ezzel tudja megoldani a védekezést.
Ja, nyilvánvalóan kis családoknál, nem kell teljesen lenyomni a gombot.

Csak mert ősz van, hirtelen lehűl az idő, az időjósok tehetségtelenek és nem utolsó sorban sokaknál a szűkítés miatt relatív túladagolás jelentkezhet, adagolás számítása nehézkes. A nosemát fokozó hatás meg ilyenkor már nem előnyös. De meg lehet próbálni, más tapasztalatára én is kíváncsi vagyok.

Én sem értem mi a baj a furrettozàssal ha nappal 15-18 fölött van éjjel meg 10 körül?
De tényleg?
Én idén akarom (később) kipróbàlni a destruktort de kicsit megijjesztett ez a tapasztalat....tényleg pusztitja a népet?

Gyakorlat? Az mit old meg, ha 10 000 rezisztens méhcsaládból egy család atkái elveszítik a rezisztenciájukat? A reális esély kb. ilyesmi nagyságrendű.Írtam már, nem szabad azzal összetéveszteni, hogy mennyi volt eredetileg a rezisztens- nem rezisztens arány.
Egy az ezerhez. A szaporodó atkák számának aránya és a fiasításos sejtek aránya határozza meg. Teljes fiasításos ciklusra vetítve lehet, hogy az ezres szám nem igaz, majd egyszer utána számolok.

Engem ez a levezetés matematikai formában nagyon érdekelne. Nálam mondjuk egyszer kettő az ötödiken és ötször kettő az ötödiken hányadosa az elején is öt, és a végén is öt. Hát ez egy általános iskola harmadik osztályos feladat. Ez a kettő arányát nem változtatja meg.
Amúgy egy dologban valóban tévedtem. Azt állítottam, hogy mutációsan annyi ideig történik a rezisztencia elveszítése, mint amennyi idő alatt kialakult. Ez azért tévedés, mert a kialakulását szelekció segítette, az elveszítését pedig semmi sem segíti. Tehát többszörös idő kell az elveszítéshez, mint a megszerzéshez.

Cerana, nem akarom ezt az elméleti "vitát" folytatni, mert engem a gyakorlat jobban érdekel.
A végére azért megnyugodtam, hogy akkora hülyeséget az elején ezek szerint talán mégsem írtam
Egyébiránt az egy sejtbe kerülés 1 ezrelék esélye nem tudom honnan jött ki, ez egy többváltozós dolog és időben sem állandó, ahogy változik a "szabad" heresejtek száma illetve a két atkapopuláció aránya. A modell emellett nem lehet statikus, mert a "folyamatosan" behurcolt atkákkal is számolni kell. A szaporodási ütem kapcsán annyi megjegyzésem van, hogy a "megegyező szaporodási ütem" önmagában sem eredményez "keveredéskori" (még ha ez állandó is lenne) rezisztens - nem rezisztens megoszlást, mivel az atka szaporodási rátája exponenciális, nem egyenesen arányos. És még ezt bonyolítja az esetleges keresztezéskori (rezisztens - nem rezisztens) homozigóta/heterozigóta kérdéskör. Összességében, szerintem a rezisztens állomány fel tud hígulni genetikailag, nincs szükség mutáció elvesztésre, és talán ennek az eredményét élvezzük most egy ideig. Persze ez is csak egy elmélet... üdv.
****
előzmények: