Én tudom és értem is csoky!
De tudod a kezdők...

Tudjuk Mati! Ezért használjuk csak késő ősszel vagy télen.

Élelmezés-egészségügyi várakozási idő:
Méz: 42 nap.

Köszi mindenkinek, mostmár világos.

http://www.equus.hu/shop/?p=productsMor ... erizin-3,2%-oldat-A.U.V.-10-ml

Tavaszal nemirtunk atkát!
Tavaszal felkészítjük a méhcsaládjainkat a fő hordásra.
Ha már nemtermelünk akkor kezdünk atkát irtani,adig a herefias kitördelésével dudunk gyériteni.

Na az kel még a kaptárba! Kumafosz!!!

http://www.biokontroll.hu/cms/index.php ... 43&lang=hu

Ha már látod az atkát a méheken akkor az már régen rossz, ezt ne várd meg, hanem kezelj.

Más: egy méhésztanfolyamra járok, és az oktató többször emlegetett egy hatóanyagot, de nem állt módomban megkérdezni, hogy mi ez? (na majd legközelebb)
A hatóanyag neve Kumafosz mi lehet ez?

Többen is átnézték az összel,nem láttunk,de biztos nem lehet az ember.
Ettől függetlenül mit tegyek,esetleg valami ötletetek nem vegyszeres vagy gyogyszeres megelőzésre van?

Biztos vagy az állításodban?

Sziasztok!

Érdeklődnék,hoy atkaírtás (bayvarol vagy egyéb)mindenképpen szükséges akkor is ,ha nem atkásak a méheim tavasszal?

Olvasd vissza ezt a topikot. Aztán ha van kérdésed szívesen válaszolunk.

Azt hogy melyik méhészetben mit csinál az is változó.
Én használtam tavaly tavasszal , és egész szezonban nem láttam atkát.Tehát nem merném kijelenteni hogy rossz!Az is igaz hogy a tavaszi használatnál az áttelelt induló atka szám, a mérvadó.Mert mondjuk egy gyenge fertőzöttségnél, elég egy gyérítő hatás is .Inkább az számít hogy ki mennyit használja, ha évekig csak egy szert ,akkor fogható a rezisztenciára.Az hogy az atka elvitte a 70%-át azt sem merném csak a Bayvarolra fogni...........
Az mondjuk sokkal súlyosabb probléma hogy miért van stabilan benne a támogatott szerek listájában ez a kissé bizonytalan szer?Illetve miért csak Thymovart, Apilife vart, és egyéb thymol hatóanyagú szereket támogat a rendszer?Ezekről is elmondható, hogy gyérítésre alkalmas szerek.Azon kívül még a méznek is "kellemes" illatot kölcsönöznek.Az amitráz tartalmú szerek, amik talán a legjobbak voltak eddig, valamiért kiszorultak a támogatásból.
Szóval az idei támogatott lista nagyon gyengére sikerült!
Gondolom vannak gyártók , kereskedők, akik jól jártak belőle.........

Kedves barátom a Bayvarol már 2-évvel ezelőtt is 70% minuszt csinált,olvasd vissza a topikot!

Hi! Tudnátok segíteni, hogy a Bayvarol helyett mit használjak. Főleg a befúvó készülék használata érdekelne. A Bayvarol az idén télen 70% mínuszt csinált.

Hegedüs doki is erre alapozza az akác alatti anyaváltással dolgozó technológiáját. Szerinte nemcsak az atkáktól, hanem a betegségek jó részétől is megszabadul így a termelő család. Az öreganyás rajt viszont kezelni kell.

Bükk !
Ha nálam nem szaporodik olyan intenzíven az atka, akkor másnál miért ? Mármint, hogy abból kelljen nekem is kapni. Ilyen szaporodási ráta mellett, ennek nem szabadna jelentőségének lennie.
Más oldalról is meg lehet közelíteni a kérdést: 4-12 napos szünettel számolva, figyelmen kívül hagyva a herefiasítást, 256 napos éves szaporodási időszakot számolva megkapható, hogy az időszak végén akkor lesz egyből 12 atka, ha egy fedett ciklus alatt átlagosan 100 atkából kevesebb, mint 130 atka kel ki. Korábban írtam, ha az atka biológiailag képtelen lenne megduplázni magát (200 atka), akkor kipusztulna. Ez a szám azért kevesebb, mert külső hatás korlátozza a szaporodását. A mi esetünkben pl. a méhek kibontogatják a fertőzött sejteket. Az is mondhatnánk, hogy 70 %-nál magasabb atkairtást folytatnak a méheink a fedett fiasításban (ha a herét is belevennénk, akkor ez 90 % fölé kerülne). Nyilván nem teljesen igaz a fenti állítás, mert a feltételezett szaporulat 70 %-át "irtja", de ezt egyetlen atkairtó szer sem képes megismételni. Kvázi azonnal be kellene tiltani valamennyit (ha a fenti számok igazak lennének), mert emberiség elleni vétek így feleslegesen kémiai szerekkel védekezni, hiszen a herekitördelés tökéletesen megoldhatná a dolgot. Azt gondolom, hogy a gyakorlat egészen mást mutat.Ahány oldalról vizsgálom ezeket az adatokat, mindig hibás eredményt kapok. Ezeket a számokat, ha valóban produkálni képes egy méhcsalád, akkor az igen fejlett védekezőképességgel rendelkezik az atka ellen. Lehet, hogy ez maga a Varroa"toleráns" méh, amit feltétlenül közforgalomba kellene bocsátani. Az enyémek mesze nem ilyenek.

A 10-12x-es szaporodási ráta szerintem nincs összefüggésben azzal hogy Te milyen hatékonysággal írtod az atkát,így mennyi marad télre.
Elméletben ha 10 atkával kezded a kora tavaszt őszre 100-120 atkád várható.
De ennél biztosan több lesz mert kaphatsz +fertőzést vad rajoktól,rosszul kezelt állománytól,vándorló heréktől stb.
Néhány részlet:" Az áttelelő atkát száma a téli hónapokban havi 15%-al csökken természetes elhullás miatt.A kikelő nőstény atkák egy része nem kezd azonnal új szaporodási ciklust csak kb. 12 nap múlva.Nyáron az atka igen érzékeny a nyílt fiasításmentes állapotra,ilyen esetben 8-10 napon belül elpusztul".

Ezen én alaposan meglepődtem. Józan paraszti ésszel gondolkodva, ha nekem 600 db atkám potyog le szeptemberben, ha addig semmivel sem kezeltem, akkor ezek szerint előző télen ötven atkát hagytam életben. Vagyis amikor már semmi nem potyog, akkor még van ötven atkám. Hiába mutat a potyogási szám egy lineárisan csökkenő egyenest, ami által egy 70-90 %-os hatékonyság számolható ki, és belőhető vele a 0 atka eléréséhez szükséges kezelések száma, akkor ezek szerint még mindig van ötven atkám. Ezek miért nem potyognak le ? Ha azt feltételezem, hogy amikor egy potyogást észlelek, akkor az ötvenszerese van még a méheken, akkor a hatszázas potyogáshoz 30000 atka tartozna, vagyis minden méhen kellene lennie, tehát látnom is kéne. De én nem látok ekkora mennyiségű atkánál a méheken egyet sem. Ha tényleg így lenne, ahogy elhangzott, akkor szerintem az első eset szerint ki kellett volna már pusztulnia a méheknek, mert akkor ezek a nem leeső atkák tudnak valamit, amit át is örökítenek az utódaiknak, tehát előbb utóbb ki tudják pusztítani a családokat. A második eset szerint pedig, ha a méhek ennyi atkát tudnak tolerálni, akkor atka miatt nem lenne szabad elpusztulnia egy családnak sem. Szívesen megnézném, hogy ezt mire alapozta, aki leírta.

Pöte

A befúvás előtt gurtnizd le a tetőt.

Én is gondoltam rá, hogy a lombfúvót megfordítva a forgó lapátok közzé lehetne borítani a porcukrot, de ahhoz nagyon nagy a fúvás erőssége, nagyon megmixelné a méheket.
Ha így benyomnék egy bögre porcukrot a kijárón és föld körüli pályára állítanám a tetőt!

Pöte!
Úgy gondolom a háti motoros permetezők nagy többsége alkalmas porszórásra is.
Azoknál bizony van teljesítmény is.

Találtam időközben eredetileg a méhek porcukorral történő beszórására szolgáló berendezést a dadant oldalán.

Ez a kisebb teljesítményű:
https://www.dadant.com/catalog/product_ ... ts_id=1066

Ez a nagyobb:
https://www.dadant.com/catalog/product_ ... ts_id=1067

Én a méheü. kiskönyv alapján úgy gondoltam, hogy ez egy gép, nem egy kézzel pumpálós berendezés. Így az angol fórumon talált lenkerekes berendezés még jobbnak tűnik.

Az új méheü. ismeretekben a porcukorszórásról szóló cikksoroztaban említenek ill. ábrázolnak egy berendezést ami a kijárón keresztül fújja be a kaptárba a porcukrot! Kerestem ilyet a neten - mivel a technikai adatai érdekelnének - de nem találtam.
Esetleg találkozott már valaki ilyennel?

Ui.: Közben barangoltam angol fórumon és ott valaki ezt próbálta állítólag jó eredménnyel:
http://translate.googleusercontent.com/ ... 8s48gVXRng

Nem is drága!

Hogy sírhassonak minden tavasszal, hogy megint 40-50%-os pusztulásuk van...

Ebben maximálisan egyet értek!
De azt vettem észre ha tavasszal azt a kevés áttelelő atkát elcsípi valami, akkor az egész évem gyengén atkásnak mondhatóvá válik.
Az más kérdés ha egy erős vissza fertőződés történik, de a zsúfolt helyeket próbálom elkerülni.
Az építtető keretre pedig egy darabig rá se néznek.........(sajnos)

Nem tudok ilyen szerről.
De nost nem is kell méreggel védekezni.
Csinálj építtető keretet és tördeld a herefiast.
A mérgeket csak napraforgó után tedd a kaptárba.

Sziasztok!

A támogatott szerek közül , maradt olyan amit tudnátok jó szívvel ajánlani????????
Én "kontakt" szert szeretnék atka ellen, amit lehet most tavasszal alkalmazni.
Megmondom őszintén a Bayvarolban már nem igazán hiszek.Pedig eddig többször használtam, sok egyéb jó tulajdonsága miatt.
Azt ugyan nem értem hogy ha már nem jó, miért használják a Németek, és miért van nálunk az engedélyezett szerek között?
Az illó olajakat nem nagyon kedvelem, a Kálmán bácsi lapkája óta.Mert abban az időben mézek kicsit eukaliptusz ízűre sikeredtek. Az atkák meg, köszönik jól voltak a lapkák használata mellett is.

Szakmailag nem tudok veletek vitatkozni mert sötét vagyok hozzá de gyógynövénykivonathoz kerestem alkoholt és a higitott 75%-os kedvezőbb árfekvésű volt de a tanult gyógyszerész szerint:a hatóanyagokat teljes mértékben csak a tömény alkohol oldja ki.

Azért talán bizonyos szintig hígítható, hasonló képpen a propoliszhoz, de lagalábbis nagy valószinűséggel uyganúgy több féle koncentrációjú alkoholban is oldható.
A propoliszt is van aki pálinkában oldja, van aki 96-os alkeszban. A kettő között meg minden megtalálható.
Én mindenképp az oldás előtti hígítást javaslom, mert utánna tényleg bekavarhat a víz egy esetleges kicsapódással. Persze lehet elegyedés után visszaoldódik a hatónyag. Ki kéne próbálni...

Az alkohol nem elegyedik étolajjal, vízzel igen, de valószínűleg az történne, mint mikor a propolisztinktúrát beleöntöd a teába- kicsapódna az oldott anyag.

Azért nem szabad 1 éves kor alattiaknak mézet adni,mert nagyon sírnak tőle.

Éva!
Az alkoholos oldat hígítható tovább vízzel v. étolajjal???

Igen, ezért gondoltam a szeszes tinktúra utóhígítására vízzel, vagy étolajjal.
A paprikaszesz régen kapható volt humán célra (bedörzsölni izomlazítónak) ha jól emlékszem.
Házilag készítettem én is: zöldpaprikát felaprítva tisztaszeszbe áztattam (évekig eláll) fájó derékra kenni, fóliatakarással hasznos szer, masszőrök is alkalmazzák.
Nyáron ezt olcsón tesztelhetjük.
Jut esszembe: gázpisztollyal kaptárba lőni nem hatékonyabb???

Mivel nem vagyok vegyész azért írtam,hogy a kutatók rámozdulhatnának.

OK, hogy 65 C az olvadáspontja, de nem ezért nem oldódik hideg vízben, hanem mert apoláris molekula, a víz pedig erősen poláris oldószer. Alkoholban, éterben oldódik hidegen is.

Tulajdonságai [szerkesztés]

Színtelen, szagtalan, kristályos vagy viaszos anyag. Olvadáspontja 62–65 °C. Nagyon stabil vegyület: sem melegítésre, sem fagyasztásra nem sérül, nem bomlik. Lúgokban, alkoholban, éterben oldódik, de hideg vízben oldhatatlan – ezért nem segít, ha a paprika csípését vízivással próbáljuk enyhíteni. Csípősnek azért érezzük, mert ingerli a szájban lévő fájdalom- (hő-)érzékelő idegvégződéseket. Ezeket tartósan érzéketlenné teszi, ezért a rendszeres chilifogyasztók ugyanazt a paprikát kevésbé érzik csípősnek, mint a gyakorlatlanok. Fokozza az ízleléshez szükséges nyálképződést is. Elsőre irritálja a bőrt, de többszöri alkalmazása érzésteleníti a kezelt területet.

A paprika csípősségének mértékegysége a Scoville-egység: ezzel mérik, hogy mennyi kapszaicint tartalmaz egy paprika.

Nem politizálunk!!!

dead mites between 40,000 and 42,000 was counted on the hive bottom.

40000 atka egy családban? Szerintem a dolog többi része is ennyire lehet komoly.
Egyébként régebben felmerült már kávé, vörösbor, sajt,stb.,de atkaölő szerekért nem az éléskamrában kell kereskedni.

Csokynak: ne keverd össze az oldódást az olvadással!

Bocsánat Hészaki!

Pontosítok! A Kapszaicin hideg vízben nem oldódik.Az olvadásfoka 65C fok körül van
így minden bizonnyal e fölötti hőmérsékletű vízben oldódik.

Vagy ha lefújod könnygázzal az sokkal gyorsabb,és elég nagy hatóanyagkoncentrációt tartalmaz.
A wikipédia szerint hidegvízben nem oldódik,tehát melegben még oldódhat.

Csípős-chilis méz.... érdekes párosítás

visszavonom nagyon kicsi a halmozódás esélye

de azért jó kuriózum lehetne

Ha nem oldódna a vízben, akkor a savanyúság levében sem lenne érezhető.
Szeszben (96%-os etilalkohol) viszont igen jó tinktúra készíthető, amit vízzel lehet utóhígítani.
Étolajos kapszaicin kioldás is meggondolandó ez tartósabb hordozót eredményezne mint a gyorsan párolgó vizes.
Szemmel láthatóan atkás családon gyorsan megmutatja magát az ilyen tunning.

Ezt találtam a neten a paprika alkalmazásával kapcsolatban:
http://www.freepatentsonline.com/5227162.html
Kénből, fokhagymából, és őrölt paprikaporból készítettek alkoholos kivonatot, és rákenték a kaptárra belülről júniusban.
".... After about three months (at the end of August) the hive was inspected and a number of dead mites between 40,000 and 42,000 was counted on the hive bottom. The hive bottom has been cleaned and the treatment has been repeated using the same composition in the same way as above. After about two months (at the end of October) the hive has been inspected again. About 500 dead mites were counted on the hive bottom. After properly cleaning, the treatment has been applied again with the same composition. After about four months (at the end of February in the following year) the inspection was repeated and a single dead mite was found on the hive bottom. An examination of the bees showed the absence of the parasite.

The treatment neither influenced the breeding conditions, nor the quality of the produced honey. "

Egyébként ha a freepatentsonline keresőmezőjébe beírjátok a "varroa" keresőszót, elég sok találatot kidob. Olvastam közöttük nagyon agyamentnek tűnő ötletet is, és pár érdekeset is. Persze, megítélni nem tudom őket, mert egyáltalán nem rendelkezem még sem atkával, sem méhecskékkel

Mi ez az anyag életemben sem halottam róla?

Vélhetően az említett hatás a paprikában lévő Kapszaicin-nek tulajdonítható.
Viszont úgy tudom az vízben nem oldódik.Azért a kutatók rámozdulhatnának.

Sziasztok!
Pénteken voltam előadást tartani Pécsen. A végén odajött hozzám egy nagyon öreg méhész.
Először eszkuzálta magát, hogy ő nem is nagy méhész, de nagyon szereti a méheket, és sajnál nekik atka ellen vegyszert adni. Nem is meri mondani senkinek, hogy ő már évek óta csak erős paprikát ad a méheinek, és még nem volt vesztesége. Ahogy hallgattam, egyre jobban megeredt a bácsi nyelve. Elmondta, hogy egy liter langyos vízbe beleereszt egy füzér méregerős paprikát. Hagyja egy hétig ázni. Azután az erős vízbe beletesz egy csomó falapkát. Hagyja, hogy jól beitatódjon. Minden családba 2-2 db beakaszt napraforgó után.
Állítólag nagyon gyorsan beindítja a tisztogatási ösztönüket a méheknek leszedik egymásról az atkákat. Azok az atkák amelyek a falappal érintkeznek, elpusztulnak.
TEHÁT, AKI AKARJA KIPRÓBÁLHATJA 4-5 CSALÁDDAL DE CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGGEL !!!
(Lehet, hogy már Ti ezt tudtátok, nekem új volt)!

Ez így van! Termelési ídőszakban álltalában a családban lévő atkák 10-30 %-a tartózkodik a méheken, ezen atkák nagy hányadát lehozza a porcukor. Ez az arány akkor lehet nagyobb amikor a fiasítás mértéke csökken pl. akác után, ilyenkor az atka nagyobb hányada van a méheken.

Diagnosztizálni valóban remek módszer, használják ezt más formában is.

Tomi!Diagnosztikai kezelésre jó.Azonban ez is csak a méheken lévő atkát hozza le.Igazából bármikor használhatod,ha van higiénikus feneked mert az a lényege,hogy az atkák nem pusztulnak el csak lehullanak.Amennyiben nem távolítod el őket visszamásznak a méhekre.

Na és ez a porcukros dolog mennyire hatásos? Próbáltátok már? Az év melyik szakaszában érdemes ezt a módszert választani?