Csak a herék eltávolításával is elég jól kordában lehet tartani az atkát mert elsősorban a herefiast választja.Annak a szerencsétlen herefiasnak meg teljesen mindegy,hogy belebököd a villát vagy nem mert úgyis halálra van itélve.A here eltávolításával és kivillázásával évközben jól nyomon lehet követni a fertőzés szintjét is.

Hazudnék ha azt mondanám értem mit írsz.

Lefordíthatnád a kedvemért érthető nyelvre.

Az "atkaszam.doc" című munkádban látható, hogy a felvillázott munkássejtekben is számoltad az atkát.
A sok év alatt még egyszer sem fordult elő, hogy ilyenkor belebököd a villát a herefiasításba is?

Azon erőlködök, hogy megtudjam miként lehet az atkát csapdázással irtani. Teljesen vegyszermentesen!
Az ilyen fajta hadviselésben a sikerhez elengedhetetlen az ellenség kellő mértékű ismerete. Sajnos ilyennel jelenleg nem rendelkezem.
Most szövögetem a tervet, hogy a következő szezonra milyen eszközöket, berendezéseket kell elkészítenem ahhoz, hogy megszerezzem a szükséges ismereteket az atka életviteléről.
Egy év előnyt jelent a kutatásban, ha most sikerül kideríteni azt, hogy az atka valóban tízszer -vagy ötször- inkább választja a heresejtet a szaporodásához.

Vagyunk itt néhányan akik már akkor is méhészkedtek amikor az atka 1978 körül megjelent nálunk Románia felől.
Volt ott akkor méhcsaládírtás,védőzárlat,vándorlás korlátozása.
Gondoljátok végig mégis 2-3 év alatt szinte az egész országban elterjedt!
A terjedés,visszafertőzödés nem ugyanaz az eset csak hasonló.

Jó kis eszmefuttatás volt ez (a teljes hsz.). Én mindenesetre megszívlelem. Kösz!

Na mások is osztják ezt a nézetet!!
Többek között én is azért váltottam arra a stratégiára, amire váltottam....

Az illető sorozatot füstölt 2 naponta. Igazad van, hogy mi ezt itt mi nem tudjuk eldönteni. De azt is próbáltam megvílágítani, hogy szakaszosan kezelve (még jó hatékonyságú szerrel is kezelve) nagyon nehéz leszorítani az atkát.

A Bayvarol alkalmatlan rá, mert nagyon alacsony a hatóanyag tartalma. És úgy általában a piretroidok sem lesznek jók, mert közöttük úgy néz ki teljes keresztrezisztencia van. Most, hogy olvasom a méheü. 4-et kiderült az is, hogy a tau fluvanilát nem egy új, módosított vegyület (ami az előbbi állítást cáfolni tudta volna), hanem a régi Mavrik stb racém elegyet tartalmazott. (A racemátok kiralitáscentrummal rendelkező enantiomerek keverékei). Úgy tűnik, hogy a régi szerekben is csak a tau változatnak volt biológiai hatása (atkaölés), így az új készítmények csak koncentráltabbnak tekinthetők. Lehet, hogy azért hatásosabbak, mert nem volt teljes rezisztencia, hanem csak dózisfüggő. De lehet, hogy időközben az atkák elveszítették a rezisztenciájukat. És tulajdonképpen itt lenne a dolog lényege. Ha senki nem használna egy már nem teljesen hatásos szert, akkor a későbbiekben ismét hozzá lehetne nyúlni. Így viszont félő, hogy olyan atkáink lesznek, amelyek egyszerre több szerre rezisztensek.

Hát ez a probléma nálunk fenáll, de jó lenne az okát megtudni konkrétan!

Nincs más hátra, a folyó tuloldalán lévő méhészekkel fel kell venni a kapcsolatot, mivel a röpkörzet fele odaát van. Mint tudjuk az igazság is.... talán...

Nono!!
Ilyet nem mondtam!

Olvass vissza!

Nem rezisztenciára gondoltam én se, hanem hogy az előző füstöléskor még sok volt a fedett fias, aztán meg ahogy keltek, már nem volt hova visszabújni!

Jelenleg ez a legbiztosabb szer . Szerinted is Tükör?

Ezt a visszafertőződést magamban úgy könyveltem el, hogy az ilyen beteg családot elkezdik rabolni az erősebbek,az anyát leölik, és így az eredeti család dolgozó népe a rablókhoz csatlakozva szépen átviszi az atkákat. Anno én úgy emlékszem az Őrösi könyvben is olvastam ilyenről. És ez az, ami ellen nagyon védtelenek vagyunk. Ha nem így van, akkor nem olyan borús a kép.
Az előbb írt esetekben pedig az amitráz gyönyörűen lehozta utána az atkákat. Tehát nem rezisztenciáról volt szó, hanem egyszerűen a tenyészidő volt nagyon hossszú, és ezért sok az atka.

Lehet persze!
Természetesen nem olyan hatásfokkal mint fias mentes állapotban!!

Beevitált fiasításos időszakban is lehet használni?

Én még mindig nem vagyok eléggé meggyőzve (a Bükk által írtak ellenére sem) erről a nagy méreteket öltő visszafertőződésről.
Mert ha belegondolsz Cerana számodra sem jelenthet pl bizonyítékot az, ha egyik méhész mondja a másiknak, azt amit ebben a hsz-ben leírtál: mert egyrészt nem tudjuk az előzményeket (nem-é lejárt szavidejű szerrel füstölte az előző sorozatot??mer vót még tavali! ) meg az egyáltalán nem egy szokatlan dolog ha augusztus végén, esik vissza a fiasítás, és a kibújó atkák nem tudnak hova vissza menni és ezért simán hullhatott több, mint az előző sorozat végén.


Aztán ahhoz azért, hogy nagyon sok családot lefertőzzön egy állomány (mert a legtöbb méhész csak védekezik) ahhoz nagyon sok atka kell, abban az elhanyagolt állományban.Ami valószinüsíthetően nem is lehet túl nagy, mert a nagy méhészetekben odafigyelnek erre. Különben már nem lenne nagy...
Meg ezeknek októberre már jól össze is kéne elvileg omlani!
Na mindegy. Biztos azért vagyok így vele,mert felénk még nem igazán találkoztam ezzel. Remélem így is marad

Akkor mivel magyarázod, hogy 89'-90'-ben nekem elég volt szeptemberben 4x 3 naponként lefüstölni papírcsíkkal a méheket, amire 2 cseppet cseppentettünk a 20%-os amitrázból???
Ez söpört, és még csak nem is fiasmentes idöben. A papírcsík meg vagy elégett teljesen vagy nem.
De nem kell ilyen messzire menni: amikor a furettót kezdtük használni, még akkor sem kellett 8-10-es sorozatokat csinálni, mint mostanság csinálják.

Talán az én 2 évvel ezelőtti problémám is ezzel függ össze Litterae.
Gyakorlatilag a tipikus kaptárelhagyásos tünetek jelentkeztek. Leginkább a pótkocsimnál.
Láttam egy filmet erről a kórságról.Akár az én családjaimról is készülhetett volna.

Nos én addig furettóval védekeztem.Működött is jópár évig. De ekkor megijedtem,és nyomozni kezdtem, és kiderült, hogy nem olyan hatásos már ez a dolog.Ha emlékeztek csináltam is azt az összehasonlítást a füst,perizin beevital hármassal. A füsttől leesett atkák még másnap vígan mozgatták a lábukat a ragacsos papíron.Namármost: a pótkocsim olyan rendszerű hogy 3/4-es magasságban van kb a fészken a kijáró, és a keretek egészen leérnek a kaptár aljára. nem teljesen frankó ez így, de ekkor fér el csak két fiók a helyszűke miatt. Hát itt aztán a füsttől csak elszédült atkák egy része szépen vissza tud kapaszkodni a keretekre, méhekre.Gondolom e miatt ebben az állományban,esetleg több túlélő atka maradt, ami megtette a hatását az egyéb vírusok és kórságok elszaporodásában is.Ezt látszik igazolni, hogy az akkor elvégzett labor vizsgálatok nosemát,4 féle vírust,és közepes atka fertőzöttséget is kimutattak. A nosémához hozzá kell még fűzni, hogy egyes vélemények szerint a furettózás mindig okoz némi belső ürítkezést, ami az apisnál még nem volt akkora gond, de a ceranenál már nagyobb. Bár igazából azt sem tudjuk pontosan mióta van ez itt.
Én mindenesetre arra jutottam, hogy sokkal sokkal kisebb szinten kell tartani az atkát egész évben mint eddig, és mindez olyan egyszerűen mint ezelótt nem oldható meg. Ezért változtattam védekezési stratégiát , ami azért nem olyan nagy dolog, csak én el voltam kényelmesedve a furettóval, de ez az idő lejárt!!
A BeeVitalnak azért örülök, mert amellett hogy az atkát is pusztítja némiképp évközben is, én a számlájára írom hogy visszaszorult nálam a nosema (anélkül,hogy valami nagy keretcserét csináltam volna), nincs mész, arany tiszták a kaptár fenekek (végül is eddig is azok voltak,de most fénylenek) és szemmel láthatóan életerősebbek a méhek, persze ez lehet az általános állapot javulástól is, és nem csak a BeeVitaltól!

De azt is mondtam már, hogy az idei évből nem vonok le messzemenő következtetést!!!

Bayvarol csík?

Sajnos mi méhészek nagy mértékben hozzájárulunk az atka problémához. Mire gondolok?
Ha valaki nem kezel, vagy van kósza raj a közelben az befertőzi a többieket, azokat, akiknek egyébként nem is lenne nagyobb fertőzöttsége. Ez történhet eltájolással, vagy rablással.
Ha valaki túlkezel, akkor - bár pillanatnyilag alig van atkája - előrevetíti egy rezisztencia lehetőségét.
Az emberi gyógyászatban is ugyanígy vannak olyan szerek, amik gyakorlatilag nem veszítenek elfogadható hatásosságukból és vannak csodaszerek, amik viszonylag hamar elenyésznek.
Valahol meg kellene találnunk azt a technológiát, ami a stabil normál hatékonyságú szerek és kezelések rendszerszerű használatából és eseti beavatkozásokból áll.
Nem járható az az út, hogy csak atkairtás céljából évi 5x7 befüstöléses kúrát tartunk.

Az amitráz használattal nem rezisztencia problémák vannak
Sajna most nincs időm hosszasan ecsetelni a különböző módszereket, de évente más más alkalommal más hatóanyagokat kell használni
Az amitráz kitűnő szer a maga időszakában , ám tudni kell, hogy azt a generációt ami megkapja csúnyán károsítja ezért egy évben többszöri alakalmazása helytelen , valamint az anyára is nagyon káros mivel az idegméreg folyamatos használata vagy akár az évenkénti egy alakalommal végrehajtott 3 heti csík illetve füstölés maradandó károkat idéz elő ezért ezek az anyák max 2 évig alkalmasak

az amitráz egyébként a kaptárba juttatás után lebomlik de a kijuttató emberben is idegméregként jelenik meg és rákkeltő

Tükör!

Ha ráérsz, írhatnál pár sort erről az "esetedről". Mi lehetett a probléma "mai ésszel"?

Úgy látom azért nem csak én látom borúsan a helyzetet. Tükörrel teljesen egyetértek, ami a rezisztencia kialakulásának csíráját illeti. De belegondoltatok már abba, hogy egy ilyen hirtelen októberi időben ránktörő, és úgy tűnik az atkás családokból hozzánk menekülő áradattal mit tudunk majd kezdeni ? A csorgatások, akár Perizinnel, akár oxálsavval reménytelennek tűnnek, mert a következő nap újabb bevándorlás lesz. Tehát ekkor kellene valami tartós megoldás egy-néhány hétre. Zsolti is írta, de máig a fülembe cseng, hogy három évvel ezelőtt egy méhészeti előadáson mondja az egyik méhész a másiknak (augusztus végén ) : nem érti mi van, mert most fejezett be egy füstöléssorozatot, és amikor csinált egy újabb próbafüstölést akkor több potyogott (300 körül), mint előtte néhány nappal. Valószínű őt is elárasztották az import atkák. Jó, most olvasom, hogy nyugaton hsználják tartós hordozóban a klorfenvinfoszt, de ez csak újratermeli az eredeti problémát. Míg a hangyasav megfelelő koncentrációban a fedett fiasban is elpusztítja az atkát, és rezisztencia nélkül (remélhetőleg).

.. bocs az áraM és nem az ára érhető el...

Ez nagyon érdekes és igaz, amit írtál Tükör, ma is tanultam tőled. Ezekért a pillanatokért szeretem a fórumot. Hasonló a tapasztalatom, de még nem találom a megoldást hosszútávra. A záró kezelést a cseh (V3) ködölővel végeztük, mert sokat esett itt északon a hőmérséklet relatív korán. Most először használtam, nem tudom beválik-e. Egy kicsit macerásnak tűnt a dolog a kompresszor meg extra szűrű, de végül összejött, igaz az ára nekem minden oldalon elérhető a telephelyen, így ez nem annyira gond, mint aki agregátorhoz van kötve.

A Méhegészségügyi ismeretek 3-ban nagyom szépen le van írva ez.
Úgy emlékszem nyolcada lesz csak az atkamennyiség ha lelkiismeretesen tördeled a herelépet. Én is alkalmazom sok év óta. Működik.

- A herelép kitördelése milyen mértékben csökkenti az atkalétszámot, vagy fogja vissza annak a szaporodását?
- Igaz-e az a világszerte terjesztett állítás, miszerint a szaporodáshoz a heresejtet 12-szer annyi atka választja mint a dolgozósejtet?

Pedig sajnos valószinüleg az idő sürget.
Sokan azzal érvelnek, hogy már vagy 20 éve használjuk az amitrázt, mégsincs rezisztencia.
De egyrészt már van, tapasztaljuk, másrészt szerintem egyre inkább lesz!
Miért nem volt eddig?: jószerével csak füstöléssel hazsnáltuk nagyon nagyon hosszú ideig. Tartós hordozóban alig alkalmazták az ára miatt (apivar) Nem is mutatkozott rá rezisztencia. Viszont az utóbbi időkben elterjedt tak-tikos módszerek már más tészták.Szerintem még papír lapos alkalmazásból is marad vissza a kaptárban minimális hatóanyag hosszabb ideig (ez a rezisztencia kialakulásának a feltétele) de abban is biztos vagyok, hogy jó páran vannak, akik nem szedik ki idóben a különböző kanócokon ill falapon bejuttatott anyagot. Sőt olyanok is akadnak bőven, akik (hagy hasson egész télen jelszóval) tavaszig benn hagyják. Az eü vizsgálatokból tudom. Mindig is így voltak egyesek a tartós hordozókkal!
Ennyi! Innen kezdve idő kérdése a baj!
Annyi szerencsénk van, hogy erre nem olyan gyorsan válnak rezisztensé, mint a szintetikus piretroidokra anno, meg hogy sokan alkalmazunk fias mentes időszakban más szerrel totális irtást. De nem mindenki!!!
Aki még ilyenkor is amitrázzal füstöl, már lehet bajban lesz!

Én két éve már majdnem megjártam. Azóta nem használom a furettót csak esetleg kontrolra. Hál' Istennek most ugrott be épp a képbe a BeeVital

Hát én nem látok olyan messzire...... , de közelebb is komoly akadályok vannak...
Nálam az atka elleni kezelés nagyon egyszerű. Akác végéig hereléptördelés .... Akác után egy-két kontroll furettóval. Az elmúlt 3 évben 2 füstölés nem hozott le sehol 10-12 atkánál többet (átlag:7-8) Nem is folytattam.
Az első fő csapás július végén augusztus elején indul, biztosítani, hogy egészséges nem atkaszívott méhek alkossák a telelő népességet. Ezt amitrázzal szoktam megoldani. Régebben füstöltem csíkokkal, majd jött a furettó és két éve mivel a furettó után maradt atka jött a papírcsík.....
A második főcsapás november végén december elején a már fiasításmentes állomány kezelése. Régebben Perezineztem, 3 éve a teljes állományt szublimált oxálsavval kezelem, előtte volt egy év fele-fele kísérletként.

Ez a második kezelés + a téli atkaelhullás garantálja, hogy tavasszal nincs atkagondom.
Az oxálsav megbízható ezekhez az őszi kezelésekhez ezért nem hiszem, hogy atka miatt telelő-gázkamrát építenék.
A probléma inkább az augusztusi kezeléssel van. Amikor kezdtem amitrázt használni (Apivár) 5 sorozat füstölés csíkonként 3 cseppel, és nem volt gond.. Ma ennek az adagnak és kezelésszámnak a többszöröse kell ...
Tehát valóban keresni kell mire lehet majd cserélni az amitrázt....
A különböző párologtatott szereket nagyobb állomány esetén elég zűrösnek tartom. Nálunk augusztusban nemritkán pl 10C-ot esik a hőmérséklet- akkor irány kaptáranként állítani a kanóc hosszát, vagy a lyukak számát .......esetleg két nap múlva vissza, és ehhez jön még a feltöltögetés.
Ezen kívűl én nem akarom arra kényszeríteni a méheim, hogy valami számukra olyan kellemetlen szaggal éljenek együtt amitől még a fiast is inkább kidobják.
Ezért örültem meg az idén a levendula ökobrikettnek. Nem viszek be vegyi anyagot a kaptárba, ha időben nincs is lényeges különbség, de tervezhető .......... De sajnos legalább is a mai állapotában nem működik.
Hát keresgetek tovább ....

Alapvetően tényleg elrugaszkodott dolog olyasmiről polemizálni, ami lehet, hogy be sem következik. Érvek-ellenérvek ütköztethetők, nem annyira illúzorikus a dolog, mint első hallásra tűnik ( megporzási díj, 10 napos kezelések mobil egységben egyszerre az állomány 10 %-nál stb). Tudd be annak, hogy ez azért van, mert nem tudom az életemet méhek nélkül elképzelni, ezért muszáj valami fogodzót találni. Dodo rájött, hogy jelenleg nekem mi a bajom az alternatív kezelésekkel. Alapvetően az, hogy a külső (elsősorban időjárási ) körülmények miatt nem lehet egzakt kezeléseket folytatni. Gondolom egy vegyész végzettságű ember ezzel ugyanígy van. Akkor Te miként képzeled el a távoli jövőt, ha nem így. Vagy ráérünk akkor átmenni a hídon, ha odaértünk ?

Szerinted a Tsz-ben kapáltak? Dehogy! A mútrágyafelhasználás az általad privatizációnak nevezett eseménysortól drasztikusan csökkent Magyarországon. Ha a növényvédőszereket vesszük és tonnában fejezzük ki itt is látványos a visszaesés az már más kérdés, hogy más a felhasznált szerek összetétele.

Bizonyos területen azért vannak hiányfoltok.Az,hogy ezt miként nevezzük meg:lemaradás,.............stb,számos oka lehet.
Nem kell megsértődni érte.
Valaki biztosan tud a nassenheider párologtatóról,DE az atkaölő szerek hatékonyságának össszehasonlító vizsgálatánál aCD tok+ mosogató kendős verzió került összevetésre ,-ezt a módszer külföldi publikációkban leminősítették boka szintre.
Ez milyen jelenség és miért van?
Ja a lemaradás nem mindíg hátrányként kezelendő!Mégpedilen a KÜLFÖLD 40 éve műtrágyával+komoly növényvédő szerekkel mérgezi a földjeit + nemzetét és tudják .MI a privatiz-óta tízenvalahány ui.Itt nem baj a hátrány.Nyertünk 27 évet .Csak azt nem tudom miért csináljuk ?Direkt ,tudatlanul,kényszerből,multinacionalista nyomásra?
Mert tudományos magyrázat az van mindenre.LÁSD a fent említett kiadványt.

Mifelénk már kitalálták és alkalmazzák az amitráz, illetve mindenféle szermentes technológiát, tehát a jövő itt van. !!!

Készíts (vagy lopj ) rakodókast, telepitsd le és fogjál be mástól rajokat (költséghatékonyság)! Aztán a közelébe se menj év végéig (szermentesség és pláne takarékos) majd szedd össze a maradék atka rezisztens családokat (amelyik kibirja a ridegtartást az csak jó).

Ocsón, szermentesen, meló nélkül (na jó ki kell pakolni meg összeszedni) a kapott családokat add tovább az előre fizető méhészeknek (nincs vele tovább gond).

Még hogy le vagyunk maradva! ÉBRESZTŐ!

Persze csak azért nem vagyunk világelsők, mert kis bibi van a dologban: tudniillik nem sok ilyen családot sikerült kitenyészteni (lehet hogy simán tulszárnyalta a külföldi 200 ból 2-3 megmaradt család statisztikát)! Igaz a hirdetésből itélve, jövőre a történet (kutatás-fejlesztés) tovább folytatódik és lehet hogy már rentábilis lessz!

Méghogy lemaradás..........

Ha már ennyire elrugaszkodtunk a valóságtól, had álmodozzak én is egy kicsit.

Véleményem szerint, valóban le vagyunk maradva és le is leszünk mindaddig amíg fel nem ismerjük hogy minden szernek ( savak, illóolajok stb. ) saját klimatikus viszonyaink között kell kikísérletezni a megfelelő alkalmazási technológiáját.
A méhészeink egyéni utakat járva ( kényszermegoldásokat keresve a rendelkezésre álló (megvásárolható) más célra kifejlesztett anyagok felhasználásával. Más körülményekre beállított technológiák egy az egyben történő átvételével, nem az optimális megoldásra fognak jutni, ha még azt is figyelembe vesszük hogy ezek sem tökéletesek itt az alábbiakban felhozott párologtatókra is gondolok.
Egyénileg ilyen kísérletsorozatot nem hinném, hogy el lehetne végezni. ( költség, több év stb )
A profit nyerés céljából ezen területen jelenlévő vállalkozásoknak sem az olcsó egyszerű megbízható megoldás keresése a cél. Ez csupán minden méhész érdeke csak.
Ebből kifolyólag ezen érdekkörnek kellene az ez irányú kutatások előmozdítása. ( megbízás )

Hogy most a párologtatás szoba került ( mint a technológia gyenge pontja )
Elképzelhető lenne kifejleszteni egy olyan porózus nagy nedvszívó képességű anyagok, ami az adott hőmérsékleti tartományon belül a hőmérséklet emelkedésével zárná pórusait így csökkentve a párolgást ? Most ez anyagi tulajdonság vagy kényszerítő körülmények következtében tenné az már lényegtelen. Így a hagyományos és fordított párolgási tulajdonságú anyagok felhasználásával biztonságosabban lehetne szabályozni a koncentrációt.

Na de több hülyeséget nem írok mert a fejemet veszítek.

Hát ha ugyanarról a kék színű kerek műanyag eszközről beszélünk, oázis betéttel, amit a felvidékiek árultak a sarokban, nekem még ezret mondtak reggel.
Méhészek nem igazán jöttek rá maguktól, mire való.
De nekem 800-ért sem kellene, mert túl magas ahhoz, hogy a higiénikus alj és a záró bádogtálca közé beférjen.
Egyébként 170 forintos (horgász) gilisztadobozból lehetne hasonló farigcsálni...
Marad a CD-tok egyelőre!

Valóban a német polgár hajlandó a hazai NÉMET MÉZ-ért magasabb árat fizetni ....
Gondolod, hogy a közeljövőben annyit fejlődik az EU-s tudat, hogy ugyanez a polgár hajlandó lesz többet adni a magyar mézért mint mondjuk, a brazilért ......??? Adja Isten!

Akkor majd, ebből az extraprofitból megépítjük a savgőzöknek ellenálló burkolatú, ugyanilyen elektromos rendszerrel ellátott légkondicionált telelőhelyeket.
Amíg a számítógép télen szabályozza a hőmérsékletet a savgőz tartalmat addig mi kis vegyi üzemünkben dolgozunk.
A műanyag kereteinket védőruhában gázálarcban áztatjuk a 10%-os hypo-ban.
(A boltokban kapható "tömény" hypo kevesebb mint 5%-os, az ipari koncentrátum sem éri el a 9%-ot) Vagy alternatív lehetőségként 80%-os ( cerana esetében a szakirodalom ezt írja, szívós a picike) ecetsavval locsolgatunk kendőket amiket párologtatunk a keret-stócokban, ha jól értettem fiókonként 150ml-t.)
Van vegyész szakmám is ennek ellenére, vagy pont ezért, nem vonz ez a lehetőség...
Szép új világ ........

Tsanyi! Persze, hogy igazad van abban, amit írsz (még a hűtést illetően is). De két szócskát nem vettél figyelembe: hosszabb távon. Ami alatt az amitrázon túli időt értettem (amikor már nem hatásos sehol sem). És akkor ugye már nem ezek az árak lesznek.
Véleményed szerint a műanyag lépet oldja a 10 %-os nátrium hipoklorit, vagy 60 %-os ecetsav (Nosema spórák ellen megfelelő a hatékonyság ebben a koncentrációban).

Ilyenek az emberek, én is kaptam már hasolót csak mással kapcsolatban.

Üdv. jani bátya

Tegnap Gödöllőn is árultak hangyasavhoz való szabályozható párologtatót 800 ft darab áron.

Üdv. jani bátya

Voltam egy virág termelőnél országos szinten benne van az első öt- ben.Érdekes látvány volt kerestem a földet ahol a palánta növekszik,föld az nem volt iszonyú mennyiségű műanyag dobozka minden dobozkában műanyag csövek csatlakoztak melyben vattaszerű valami majd a tetején tőzegnek látszó anyag és szemben a vezérlőköszpont..Történet a következő:1-m res virágok mintha festették volna egy pötty hibát nem láttam rajta.A számitógép vezérli a tápanyagok adalékok összetételét mely a csöveken eljut a vattáig(minek a föld) ha valamilyen hiba látszódik a virágon módositsák a programot de ehhez Hollandiából kell engedélyt kérni.És amit mondani szeretnék 3 M-es készülékben járkálnak a kezelők dupla szűrővel,vajon miért???? Ez nekem ku.....ra nem szimpatikus innen már csak a droid hiányzott.(de ö is csak meg élni szeretne):merg

Balta László vállalkozó Ady E. u. 9 HU-2114 Valko Hungary +36-28484209 +3628484209
A nassenheider párologtató magyarországi forgalmazója.

Azért nem ennyire egyszerú ez, Tibor.

ha emlékszel pl én voltam itt a legnagyobb szószólója a BeeVitalnak.
Már-már olyan vádak értek, hoga a forgalmazó embere vagyok.

Mindannyian keressük a jobbat. Mindössza annyi van, egyenlőre minden figyelembe veendő tény arra utal, még nem lehet száműzni az amitrázt!!!

Én viszont 3-évig gőz halmazállapotban nyomtam az oxálsavat
Na az nagyon látszik a kaptárak fém részein
Annyira messzi vagyunk egymástól ez ügyben hogy nem győzködlek tovább,,puding próbája az evés mondta az angol.
Ti nyomjátok a vegyszert én a savakat az idő eldönti melyik a jó lépés nem zaklatlak titeket ezzel a "hülyeséggel"tovább.

Nem olyan veszélyes a hangyasav kártétele mint gondoljátok.
2 Éven át rendszeresen használtam nem látni komoly kártételt,a fém anyagokban.

Eszem ...... megáll!
Ez a "Le vagyunk maradva." lett itt a jelszó?
Cerana!
Olvasd el a rólad szóló cikket a Méhészetben. A Dánok évenkénti lépcserével védekeznek pl. a cerana ellen. Ez ugye műanyag lépekkel .....
Mi exportáljuk a mézünk 80-90%-át. Olyan országokkal vagyunk árversenyben mint Argentína, Vietnam ....... Nálunk enyhébbek a telek mint Kanadában, a zárthelyi teleltetéshez még talán hűteni is kéne.
Ilyen feltételek közt nekünk a saját megoldást kell keresni nem átvenni másét.
Ha valaki átáll hangyasavas védekezésre az sem olcsó dolog. Savállónak kell lenni minden fémnek a kaptárban. 1-2 év alatt teljes lépcsere saválló dróttal, taposórácsok a higiénikus fenekeken ....... Soroljam?
A mi mézáraink nem tartalmazzák a hűthető zárt téri teleltetés költségeit.

Szerintem

Alapvetően hosszabb távon nekem a hangyasavas megoldás tűnik a kivezető útnak. Csak a kanadai módszerben látom az egzakt kivitelezést. Ez pedig zárt telelőhelyen, műszeresen beállítva (hőmérséklet, szellőzés is) a levegő hangyasav koncentrációját. Ehhez viszont ugye megfelelő technika kell, és esetleg műanyag keretek. Ettől még jobban le vagyunk maradva.

Tibor!
Me várj annyit! Töltsd le a net-ről ..... Fenn van 9 nyelven .......(..persze kivéve a magyart...)
Itt: http://www.nassenheider.com/english/s2.htm
Válaszd: -->Products ----> Evaporator-nál : download leaflets ect.

Ha a lemaradást a családpusztulások számában gondolod ......, akkor szerencsére le vagyunk maradva ....

Egyébként ez a védekezés szimpibb mint a Te tejsavas - hangyasavas - timolos attakod. (2-3 kezelés évente július-október)
Ahogy nézem a hangyasav és a timol ütik is egymást.

És hogy advocatus diaboli is megszólaljon.
A párologtató adaptálásakor problémát fog okozni, hogy Németországban pl az augusztus nemcsak hűvösebb, de kisebbek az ingadozások is. A párolgási sebesség pedig adott anyagi minőség esetén a felülettől, a relatív páratartalomtól és a hőmérséklettől függ, ez utóbbitól exponenciálisan.
Ja és 37C fölött anya és fiasítás pusztulással kell számolni.
Az csak hosszabb távon vethet fel problémákat, hogy a hangyasav alacsonyabb rendű szervezetekre mutagén....

Végül is jó lehetőség a hangyasav, de az itthoni körülményekre kell adaptálni.

Ne légy kis hitű Tibor!

Azért elég nagy méh veszteségekről jönnek hírek azokról a tájakról az utóbbi években.
Szóval ott se tökéletes minden!
Az meg természetes, hogy minket leszólnak a védekezésünkkel együtt, hisz innen kapják az olcsó mézet a nyakukba. Olcsó jó mézet. Konkurencia vagyunk!!

Én is kutatom a párologtatókat .
A lemaradás az nálam nem jó kifejezés.-rosszabb-
Német nyelvterület méhészei az összehasonlítások eredményeit egy szaklapban így publikálták 12 évvel ezelőtt:

http://www.nassenheider.com/pdf/presse/imkerfreund%207-1997.pdf

ebben két eszköz jöhet szóba :a nassenheider párologtató és a burmeister párologtató .A légfékes gyógyszeresüveg,és a mosogatószivacsra locsolás nagyon lemaradt.

itt megtudod nézni a nassenheidert :http://www.nassenheider.com/
itt a burmeistert: www.imkerinnen.at/?download=InfoBlock_AugSept_2006.pdf -

Rárepültem a témára.
Mert ha Svajcban Németországban és Ausztriában is tiltott az amitráz kumafosz és a többi , érdekelt mivel és hogyan védekeznek? eredmény: atkacsapda,savak, timol és tenyésztésnél nagyon odafigyelnek a tenyészanyagok természetes ellenálóképességére.Azt állitják nálunk soha nem fogják megtanulni(ha jól értettem)a méhcsaládok a védekezéseket mert mi védekezünk helyettük szintetikus szerekkel szerintük egy egészséges erős méhcsalád a természetben tiszteletet parancsol és bármilyen más állatot legyőz,és ez a helyettük való védekezés azt fogja eredményezni hogy a paraziták győznek.A vesztünkbe rohanunk. Ami még kiderült(azon kivül hogy Ádám testvér méheitől el vannak ájulva)az a szúnyoghálós locsolás amit én ajánlottam nem engedélyezett.Meglepődtem hogy már ez is szabályozva van.Valamilyen Nasseinheider párologtatóról beszélt és leszólta a Svájcban engedélyezett Liebig-féle diszpenzálót.Ők szakkörökben tanulták a hangyasav párologtatást mert ha erős viszi az anyát és kárositja a fiasitást ha gyenge a sejtekbe bebújó méhekről nem viszi le.Majd küld egy részletes tananyagot hogy kell használni és mi a lényeg.Miért van olyan érzésem hogy már megint utcahosszal le vagyunk maradva.

www.bienenaktuell.com/index.php/filemanager/download/24
Egy kis képregény!