Na ez már "okosabb" szerkezet mint a CD tokos merthogy szabályozható ez lényeges.Az emésztőtraktus savas PH jótékony hatásait ismerjük de hogy a savgőz hogy jut az emésztőrendszerben azt nem annyira tudom.Ezt a szabályozható szerkezetet valahogy a kaptár aljára kivülre kellene tenni az még hatékonyabb lenne.

Volt időm az osztrák méhésszel a hangyasavas módszerről kérdezgetni.Állítja a nosema spórák a
szerves savak által teremtett közegben nem dúsulhatnak fel .Módszere elsőre primivnek tünt,de ezzel csinálja:hipermarketben vásárolt műanyag kb 10x10 doboz tetejébe egy 8cm széles
7-8mm vastag mosogatáshoz használt szivacskendőt fűzött mint.valami kanócot.A dobozkát 10ml-enként filctollal feljelölgette,hogy a szivacs kihúzása-betolásával szabályozza a párolgási 8-10 ml/nap mennyiséget .40ml tölt a dobozba . Rostaszövet-dobozka-Fólia takarás felülről.A következő alkalommal 2-3 hét szivacs csere.
Náluk a visszafertőződés nem olyan tényező mint nálunk,kisebb méhsűrűség, minden 1.5-2x drágább,pl család,anya ezért nagyon vigyáznak az értékeikre meg talán kicsit igényesebbek,vagy úgy tűnik-nem tudom-,de adnak a külalakra.
A kerteket rozsdamentessel fűzi. a savas védekezés miatt,a kaptárak keretek csak fából, 40 db stirophor pároztatóival saját állományból vagy a gráci méhész iskolából vett "tiszta carnica" bölcsőkel szaporít anyát.
Praktikus ember és egyszerű!Főállású méhész!
Úgy tűnik az Oszták viszonyok között a szerves savas módszer működik.

Feri
A hangyasavhoz egyébként létezik beakasztható párologtató lengyel gyártmány szivesen kipróbálnám,mert abba a hatalmas országban is előszeretettel használják.Pillanatnyilag úgy néz ki a környező országok is elkezdik használni mi azt mondjuk ezért meg azért nem lehet.
Tükör
Majdnem végigtudtam csinálni, tejsav tavasszal nem kellett az első hangyasavas kezelésnél történt egy kis probléma ezt is meg kell tanulni.Ha nincs szer a hordozóban vagy kezd kifogyni a méhek nekiesnek és kitakaritják a kaptárból.Megemeltem a fiókot hogy spriccelem a cuccot de rács alakzatú cérnaszerű üvegszál volt csak a szivacsot lefejtették róla. Be kell bugyolálni szunyoghálóval és úgy nem férnek hozzá.Családok jók atka kevés de tavaly valamiért nekem rosszul teleltek remélem most nem úgy lessz ,idén először beraktam az oldaltakarókat húzós télre számitok.A visszafertőződés az egy óriási probléma főleg napra után az hogy ez késő ősszel is megtörténik nem tudom mit kezdünk vele ezen még agyalni kell.
A bioméhészek nem azért fizettek rá mert nem jó a szer hanem mert nem tudták használni mint irtam meg kell tanulmi.A hangyasavnál 8-9ml anyagnak kell naponta kipárologni,én négy napig naponta belocsoltam a mennyiséget nem hiszek abban hogy furt lukakkal szabályozva szigetelőszalagokkal leragasztva elsőre sikerülne kipárologtatni a szükséges mennyiséget, majd gyakoroljuk és ha lehet később egyszerűsitünk.Nem lehet úgy mg-okat adagolni hogy szigetelőszalagokat ragasztok és szedek le.
De ismered a méhészeket majd ő megoldja használt felmosórongyal hordozóként és még egy kis borjútápszert is önt rá attól jobban párolog,na ezzel nem tudok mit kezdeni ez a méhész elb.......a amitrázzal is.A méhegézségügy annyira bonyolult lessz és annyira gyorsan változik hogy aki nem tud lépést tartani az kidől a sorból,lehet hogy az is aki odafigyel.Legnagyobb problémát a nozema mutációival más betegségekkel való keveredésének felismerésében látom,na ez lessz a kemény.

Az első tömítéscseréig nem volt gond, akkor viszont a rugó megeresztett azóta lángol a füst ami kijön. Hétfőn akartam elővenni hogy használjam, hát lángolt a füst ami kijött belőle. Beleuntam, parasztfuretto beüzemelve és ez sokkal gyorsabb is, csak az a petro...

Hát nem tudom.... Beszéltem vele ez ügyben pl most a nálunk Regent-el "kezelt" állomány ürügyén. Mintavétel lett a vége most Novemberben és talán nem az ő nézetét erősítí, mivel mind amelett hogy folyt valamilyen szinten "védekezés" (eszméletlen módon de volt többször is) a családok közül aligha éri meg a tavaszt egy kettő. Ja, a mintavétel súlyos nozema és súlyos atka fertőzést állípított meg. Megbeszéltük, hogy még mintázunk ebben a méhészetben.

Összefoglalva, eddig szerintem az látszik hogy nem álja meg a helyét ha előző télen nullázuk az atkát és most ősszel kezelés van. Mert ugye "valahonnan" komolyabb atka kerül a családba, az már a téli méheinket teszi tönkre, amiről már hiába írtjuk le az atkát, az elsődleges károkozás már megvolt.

De persze ez csak a saját gondolatom, még párszór biztos átbeszáljük Péterrel.

(Persze a mérgezés is beleszólt a családok életébe, de külön nagyon hosszú lett volna leírni...)

Bükk!
Én tavaly csináltam meg a fiaselvételes dolgot. Idén októberben az időjárás miatt nem tudtam, de novemberben meg lehetett volna csinálni. Idén egyszer sem füstöltem. A megfigyelt családjaim azok, amelyekhez tavaly begyűjtöttem a fias kereteket, és hagytam ott kikelni.( ma már tudom, hogy jobb ezeket a fias kereteket inkább kiolvasztani, mert csak kárára van a telelő családnak). Vagyis atka szempontjából a legfertőzöttebbeket követtem idén figyelemmel. Max. 100 atka volt, de volt olyan is aminél sem amitrázra, sem Bee Vitalra, sem Perizinre nem potyogott egy atka sem 1 év elteltével. Előző év októbere óta szeptember 20-ig semmit nem csináltam velük. Én is a visszafertőződést okolom a 100-as atkaszám miatt,mert ha megmaradó atka lett volna a ludas, akkor ennek sokszorosának kellett volna lennie.
Így ismét visszajutunk a zsúfolt méhlegelőknél megfogalmazódott közlegelők tragédiájához: vagyis kooperáció nélkül könnyen összeomlásra van ítélve az egész rendszer. Úgy szoktam fogalmazni, hogy ez egy csoportos versenyfutás, ahol akkor állítják meg a stopperórát, amikor az utolsó is célba ér. És csupán egy-egy enyhébb tél, amikor szaporodik az atka folyamatosan (mint azt 3 éve is látni lehetett) igencsak szakadozottá tette a mezőnyt. Mi lesz, ha ennél komolyabb dolgok jönnek elő ?

Elképzelhető ,hogy mutálódik az atka?
Azt beszéltük ,a környékbeli szakikkal, illetve állítják,hogy sötétebb színüek ezek a nyavajások!
Márpedig ha ez igaz,akkor más irányba is változhatnak.
Vagy másik fajta populáció kerül előtérbe nálunk .

Az atka terjedését sem lehet megállítani,a legújabb áldozat Hawaii-szigetek az óceán közepén.
Hiába volt ott is zárlat és kiírtás mint annak idején nálunk a 70-es évek végén,ott is szétterjedt.

A védekezés szakmai szinvonalát kell emelni és ehhez a "tananyag" rendelkezésre áll a Méhegism. kiadásaiban.
Tóth Péter az atka elleni szerek összehasonlítási vizsgálatát azzal kezdte hogy január elején lenullázta a atkaszámot,a következő kezelést aug.15.-én(!) kezdte és a méhekkel évközben semmi gond nem volt.Kell ennél több.
Az a baj hogy ezt a rendszert nem mindenki csinálja,és Te hiába füstölsz folyamatosan visszafertőzödik az állományod.

H.Tibor!

Szerintem nem utál itt téged senki! nem adtál erre okot.
Mindössze annak adtunk hangot néhányan, hogy amitráz nélkül nem látjuk biztosítottnak jelenleg a hatékony atka elleni védekezést!
És ez messze nem jelenti azt , hogy ennek örülünk, és ne keresnénk folyamatosan mi is az alternatívákat. Ezért jók az ilyen eszmecserék. Én magam is kifejezetten rühellem ezeket az erős vegyszereket,mérgeket. Pl én (biztos írtam már) csak nagyon kivételes esetben pergetek fészek lépekből mézet. A szűz méztéri lépeket pedig mindig leszedem az erős mérgek alkalmazása előtt, hogy még csak véletlenül se kerüljön be annak viaszába, és ott ne dúsuljon, valamint ne adja át majdan a méznek. Ja és perizint én is utálom mint a ...t.És nem is használom!
De sajnos túl sok rosszat látott már itt jónéhányunk.
Pl: több igazán becsületes bio méhészt akik túlságosan bíztak az alternatív szerekben és erre igen-igen ráfizettek.

És amikor ilyen "light"-os éves védekezést ajánlsz egy kezdőnek(amilyenből sok van szerinted), gondolj bele, hogy hogyan fogja pl kiszúrni azokat a családokat, amiket keretenként vajsavval meg kéne permetezni. De nem tudja ezt megtenni még egy többszáz családos méhész sem. És az is csak vágy szerintem, hogy ne legyen közelünkben atkás méhészet napraforgón, akkor pedig az itt lentebb már taglalt, (és mellesleg engem is meglepetésként ért, mert nem igazán hittem ebben) átfertőződés miatt, az egész éves addigi kinlódásunk az alternatív módszerekkel kárba vész, és dolgoztunk egy csomót, olyankor amikor még nem is lett volna muszály, pl tavasszal.
Azt azért megkérdem mert nagyon kiváncsi vagyok, hogy te így csináltad végig az idei évet?
Ha igen mi a tapasztalat, milyenek a méhek. mert nálam annak ellenére hogy a hagyományos módokon védekeztem (mondjuk idén nem füstöltem,hanem tartós hordozón kapták az amitrázt) nagyon jól sikerült betelelni a családokat,és régen volt ilyen kevés atkám.

Még annyit az amitráz rezisztenciához, hogy (mint már talán tavaly is írogattam) szerintem kezdő fázisban van.
Valamikor elég volt a 3-4 füst ősszel. Manapság sokan lassan azt se tudják hányszor füstöljönek. A tartós hordozót berakták egyszer 25-30 napra,és elég volt, most 10 naponta cserélgetni kell.
Mi ez ha nem kezdődő rezisztencia.
Jó azt is tudom hogy ma sokkal kevesebb atka is elég egy család tönkre tételéhez, ezért alacsonyabb szint kell. De akkor is!!!

Na! Most mennem kell mézet szűrni, utánna focizni. Este jövök!!

Egyszerre írtunk. Olvasd el, amit bükknek írtam. Különösen az utolsó mondatot. Mert abban benne van a teljes vegyszermentesség. Tudod vagy tíz évvel ezelőtt egy másik állatfaj, másik betegségével kapcsolatban egy olcsó védekezési technológia volt egy olyan tényleg nagyon durva rákkeltő gyógyszer alkalmazása, ami miatt sok tak. keverői munkás halt meg. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy miért jó az, ha éveken, évtizedeken keresztül ezzel terheljük a húst fogyasztó embereket ( a munkások a pormaszk használatával ki tudták védeni az érintkezést)? Van-e egyáltalán lehetőség rá, hogy mentesítsünk ettől a kórokozótól vagy sem. Szakirodalmi adatok utaltak arra, hogy van rá lehetőség, de Magyarországon ezt mindenki kétségbe vonta.Én elkezdtem vele kísérletezni, és sikerült. Sokan még ma sem akarják elhinni, hogy lehetséges. Egy azonban biztos: ott, ahol ezt megcsináltam el lehetett felejteni ennek a rákkeltő gyógyszernek a használatát, amit utána azért végérvényesen be is tiltottak. Ja és még egy adalék, ami az ex katedra kijelentéseket illeti. Amikor a mentesítés befejezése után néhány évvel egy konferencián erről előadást tartottam, akkor az előttem lévő előadó, a Novartis cég nemzetközi szakértője többször kihangsúlyozta, hogy az említett betegségtől egy konkurrens termékkel nem lehetséges mentesíteni. Én eme konkurrens termékkel csináltam meg.

Igen Bükk ebben nyilvánvalóan igazad van, hogy az állattartási ágazatok közül a méhészet majdnem védtelen a külső környezettől. Míg más állatokat egy istállóban izolálni lehet más fertőzött állományoktól(és csak a beáramló levegő, illetve a személyzet tudja behozni a kórokozót, de megoldható a teljes izoláció), addig a méhészetnek egy ilyen plusz problémával is meg kell birkóznia. Az erdőbeli vad rajok esetén az időfaktor segít: addig kell fenntartani a védekezést, amíg azok bizonyítottan ki nem pusztulnak. A másik, hogy kell egy adott területen izolációs távolság, amit nyilván csak jogi szabályozás útján lehetne megvalósítani. Itt még nyilvánvalóan nem tartunk. De, ha történetesen összeomlana a magyar méhészet, egy 90 %-os pusztulás után (szerintem amitráz rezisztencia esetén van rá esély), akkor ezek a dolgok maguktól is megoldódnak.
Engem sokkal inkább az izgat, hogy létezik-e biológiai lehetőség arra, hogy egy méhcsaládban, egy méhészetben, egy megyében ki lehet-e irtani az atkát 0-ra. Vegyük az elsőt: miért van az, hogy egy fiasításmentes állapotú családban még a 2. 3. füstölés után is van atka. Ha 100 atkából 99 ki tudunk irtani, akkor a századikat miért nem? Szerintem azért, mert az atkát hordozó méh bebújik egy sejtbe, így nem kerül kapcsolatba a szerrel. Én azt figyeltem meg, hogy kb 100 atka/ fiasításmentes család esetén a családok 25 %-nál van a negyedik füstölésre egy-egy atka. Ebből kiszámolható, hogy 400 induló atka esetén (fiasításmentes állapotban) az ötödik füstölés után várható a nulla atkaszám. Ha ezt egy méhészet 100 családjára vetítjük, akkor már a biztos nullához (nem számoltam utána ) feltételezhetően 8-10 füstölés kellene. Mondom fiasításmentes állapot: hát így tényleg reménytelen a helyzet, mert hol lehet egyáltalán pl. most 100 % fiasítás mentes állapotot találni ? Nyilvánvaló, hogy ez az út járhatatlan. De, amennyiben az összes fiast elveszem október közepén, és ekkor behelyezem az amitrázos lapokat legalább 10 napig, akkor már közel járunk a megoldáshoz. Több év távlatában már egészen biztosan, mert mindig kevesebb lesz az induló atkaszám, szemben a mai helyzettel, ahol nagyjából minden év őszén országos átlagban ugyanannyi. Amiért ezt nem lehet országos méretben megtenni annak ugyanaz az oka, amiért az RT-t sem lehetett létrehozni. Az ezernyi méhész érdeke. A BFERi által leírtak (és Te méhészkedési gyakorlatod ugyanúgy) reménykedésre adnak okot. Hogy van alternatíva is, hosszú éveken keresztül nem évente emelkedő atkaszámmal méhészkedni, vagyis kipusztulás nélkül. Azért egy atka nélküli világ nekem sokkal szimpatikusabb lenne.

cerana
Nekem az tünt fel a közelmultban is mi ütköztettük véleményünket da akkor nozema,fumagilin témában.
Nem baj ha senki nem ad igazat,az sem baj ha az agressziv érveléseim miatt nem vagyok szimpatikus sokaknak(nekem elég ha négy öt ember szeret a többi nyugodtan utálhat)DE EBBEN A VELEJÉIG FERTŐZÖTT VILÁGBAN teli vegyszerekkel tartósitószerekkel nem igaz hogy ne jutna eszünkbe hogy milyen unokánk fog születni? Ez nem lehet a jövő hogy egyre több és erősebb vegyszereket kell használni a "termelés érdekében".Minnél több lessz a betegség annál szigorúbb lessz a szermaradványos sztori,nogyon jó érveket állitasz fel de biztos hogy neked is eszedbe jutott már nem csak egymást mérgezzük saját magunkat is.
Bükk hozzászólásán érződik hogy tájékozott rendelkezik a szükséges információkkal.Az illóolajos hangyasavas tecnológiát nem én találtam ki észak csehországban régen használják,amit én felsoroltam az tulajdonképpen egy álltaluk összeállitott atka naptár melyben a lehetőségeink vannak felsorolva..Nincs más csak a szerves sav ebből is a hangyasav az egyedüli ami belehat a fiasba.Ha csak annyit értem el hogy kezelések indokolatlan sorozata helyett csak a nagyon szükséges vegyszerek kerülnek a kaptárba már megérte itt zongorázni.

Megismerkedtem egy Oszták 100 családos szép méhészettel rendelkező méhésszel .Az Ő módszere hangyasav párologtatás a fő hordás után (erdei mézharmat).Higénikus aljdeszka ,számolja a lehulló atkát.Ismétel 2-3 hét múlva ha szükséges.Fiasítás leálása után bienenwohl nevü oxálsavas szert csurgat.Több éve így védekezik erős családokkal telel nincs problémája az atkával és a nozémával sem .Előtte amitrázzal védekezett csak betiltották náluk, a perizint a kollégái nálunk vették régebben vagy fordítva ,mármint az amitr.-periz. ,de már azok sem merik használni!

Szerintetek??????Ez így működik???Vagy csak Uri Gelllerrnek-Mukoggy

http://www.bienenwohl.com/
http://www.imkerhof-salzburg.at/portal/ ... &Itemid=69

[

Az atka elleni kezeléseknél,konkrét szereknél nagyon nem mindegy hogy azt milyen technológiával,miként és főként mikor végezzük.
Az USA-ban alkalmazott kumafosz hatóanyagú szer bevitele a kaptárba teljesen más szisztémán alapult mint a Bayern cég által gyártott Perizin.
Ha a Perizin mérgező lenne a mézre(szakszerű használat esetén)a németek nem vennének tőlünk mézet!Az más kérdés hogy a viaszban folyamatosan halmozódik fel a hatóanyag.
Az amitráz tartalmú szer gyártóját(Méhegism.2.) az USA-ban méhészek perelték be annak káros hatásai miatt,miközben Európában Apivar ill. amitráz füst/köd formátumban sikeresen védte/védi a méhállományt.
Jelenleg nincs a világon mindenütt hatásos és elfogadott atka elleni vegyszeres védekezés!
Egyre inkább előtérbe kerülnek a biológiai és szerves savakon alapuló védekezési technikák,és nem elfogadottak a termelési szezonban végzett bárminemű kezelések még az illóolajok használata sem.

cerana! A krumpli bogarat sem lehet lehet teljesen kiírtani és az atkát sem,pedig vadkrumpli nem terem az erdőben,rajok pedig igen
Amerika erről teljesen lemondott és a korábbi hidrid méhek tenyésztése helyett atkatoleráns(russian bee,yugo bee) méheket próbálnak tenyészteni és terjeszteni.E méhtípusoknál egy őszi atkaírtás elégséges.http://www.cals.ncsu.edu/entomology/api ... s/2.16.pdf
Náluk ez ott a méhészetek közötti nagy távolság miatt sikeres lehet,nálunk viszont a nagy méhsűrűség miatt szóba sem jöhet.

Szia Tibor!
Részemről nem akartalak meggyőzni a kemény vegyszerek alkalmazásáról, nem is akartalak.
Az én kérésem mindössze arra irányult, hogy ne sulykoljál a hsz.-eidben egy butaságot, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek. Gondolok itt a patkányméregre.


A kumafoszt én is veszélyes anyagnak tartom (mint minden foszforsavésztert) ezért váltottam le már 3 éve teljes mértékben oxálsavra.
Az amitráz leváltására nem tudtam eddig megfelelő anyagot találni......

Ceranával egyetértek abban, hogyha az amitrázra rezisztencia alakulna ki vagy hozzáférhetetlen lenne, akkor a "Zsúfolt méhlegelők" topic okafogyottá válna.....

Amit az amitráz bomlástermékeiről írtál érdekes, utána olvasok, per pillanat keveset tudok róluk, majd karácsony környékén lesz időm keresgetni...
De ugyanígy érdemes lenne az általad javasolt szereknek is utána nézni.

Tibor!

Szerintem mindenki egyetért veled ebben. Nekem is nagyon szimpatikus az a törekvés, hogy minél kevesebb vegyszert juttassunk a kaptárakba. Korrekt, hogy tudományos vizsgálatra hivatkozol. Az, hogy begépelted külön rokonszenves, jómagam nem vagyok egy billentyűvirtuóz.

Sajnos a kemény realitást és a magyarországi technológiai fegyelmet többé-kevésbé ismerve, azt kell mondanom, hogy a Cerana méhésztárs által leírottak szerintem fedik a valóságot.

Zárójelben annyit, hogy bemásoltad a cikk szerzőjének a nevét is: Jennifer Berry. Én ezt a nevet, hogy Jennifer, jobban szeretem látni a határidőnaplómban, mint egy tudományos cikk végén .

Leírtam már az atka elleni védekezésem.Az átlag hozzászólókhoz képest kevés alkalommal és csak a termelési időszak után kezelek. Ebben benne van egy zárókezelés Perizinnel. A kezelési rendszer a jelek szerint hatékony. Ehhez viszont szerencse is kell, hogy ne legyen atkában feldúsult méhészet a közelben. Ha termelési időszakban érdemi mennyiségű atkát találnék azonnal irtanám. Hordásban előbb hangya- vagy oxálsavval, de mindenképpen amitráz sorozattal. Most nem elvből nem használok amitrázt, egyszerűbben kevesebb beavatkozással megoldom. Feleslegesen nem építek be munka- és útigényes kezeléssort. Amitráz hatóanyagú szereket ma is engedélyeznének, ha a gyógyszergyárak regisztrálnák. Lehet álmodozni és filozofálni. Az atkával nem lehet játszani vagy tréfálni. Ha nem hatékony szerrel kezelsz egész éved csak atkairtásról fog szólni (vagy évenként új családok)

Engem nem győztél meg a kemény vegyszerek alkalmazásáról szerintem csak végszükség esetén,de lássuk a többiek véleményét ha van.

Tibor! A patkányméreg hatásmechanizmusa a véralvadásgátlás. Máskor is leírtam már, hogy valójában ezek a szerek biológiailag rosszabbak, mint a patkányméreg. De tsanyi írta le a lényegét: tudatlan emberekben ez visszatetszést vált ki, és a Te mézedet éppúgy nem fogják venni, aki azt bizonygatod, hogy nincs benne patkányméreg. Miért volt ? Kérdezik és elfordulnak.
Amitráz: láttam olyan vizsgálati eredményeket, akik csak füstöléssel védekeznek atka ellen, és amitráz nem volt kimutatható a mézükben. A bomlás termék vizsgálatát természetesen én is hiányoltam. Mert megfelelő információk hiányában, nem lehet megfelelő döntést hozni (most az alkalmazott dózisra, gyakoriságra gondolok). Nagyon jónak tartom, hogy az OMME egyik kiemelt feladatanának tekinti az ezirányú szermaradvány vizsgálatokat. Ami a vegyszermentes méhészkedést illeti : országos viszonylatban, és nem az elit méhészkedési gyakorlatából kiindulva : szerintem az ország méhészete tragédia előtt áll, ha véletlen kialakulna az amitrázra rezisztencia. Miért ? Mert ilyen hatékonyságú, és választékú (igaz nem feltétlenül engedélyezett, de hozzáférhető) szerek mellett nem lenne szabad atka miatt méhcsaládoknak elpusztulnia. A helyzet azonban teljesen más. Meggyőződésem, hogy megfelelő technológiai szigor mellett az elmúlt 25 évben ki lehetett volna irtani az atkát teljesen.És akkor most vegyszermentesen méhészkedhetnénk. Nem ez történt. Mi lesz ha csak fele hatékonyságú szereket tudunk majd alkalmazni? Azért azt elhitetni (a nagyobb hatékonyságú szerekkel sem élni tudó méhészekkel), hogy a vegyszermentes védekezés az üdvözítő út: igencsak komoly felelőssség a Te részedről is.

Kapásból nem tudod megmondani hol olvastam,de több alkalommal is mert akkor nem jegyeztem volna meg.
Az amitráz használata sok évre nyúlik vissza,talán a szaklapunk emlékeztető rovatában írtak
erről.
Nyugati forrású szakirodalomban nem található(ezért nehéz idézni), mert a legtöbb országban nem engedélyezték hivatalosan használatát füst formátumban csak mint Apivar .Füst-köd formátumú használata magyar és cseh/szlovák.
Télen ráérek megfogom találni.

cerana
Jó hogy bizonygatod de részemről a patkányméreg megnevezés nem azért történt mert ugyanaz a hatóanyaga, hanem a hatásmechanizmusa miatt mert durva kemény szernek tartom de nevezhettem volna DNS roncsolónak is.
Azért nem találták meg a bomlásterméket mert nem vizsgálták de ha a vevőnek bekattan és másra is vizsgáltat?megteheti
Azért jövök amarikai irodalammal mert magyar nincs itt M.országon a méhésztársadalom szakmailag magasabban kvalifikált személyeket követ mint amilyen te is vagy de innentől kezdve a felelőséged is nagyobb.
Valóban vannak még méhek az USA-ban csak 60%-al kevesebb mint öt éve
Én nem tudok veled vegyi anyagokról vitázni azért idéztem mást de arról ne akarjál meggyőzni hogy az amitráz bomlásterméke USA-ban rosszindulatú sejtburjánzást idéz elő M.országon pedig immunerősitő,ha ennek az irománynak csak egy mondata igaz már akkor is hosszan el kell gondolkodni.

Látod Tibor ez a baj. Mert ezek félinformációk, nem információk.
1.Talán most már magad is rájöttél ezek után, hogy nem patkányméreg.
2. Magyarországon milyen olyan coumaphos tartalmú készítményt ismersz, amit lapkában helyezünk be méztermelés időszakában ? (csorgatni szokásos tél elején, amiből a raktározódás veszélye töredéke a más módszerekének). 3. Eddig hány olyan visszautasított méztételről tudsz, amiben akár nyomokban megtalálták az amitrázt, vagy bomlástermékét ? Valószínűleg azért nem , mert belemegy a viaszba és ( a coumaphosszal ellentétben )nem jön vissza a mézbe: valószínűleg ez az oka, hogy még tudunk méhészkedni egyáltalán, mert emiatt alakul ki rá nehezen rezisztencia) Mondjuk lépesmézet nem ennék, (még bioméhészét sem) előzetes laboratóriumi vizsgálat nélkül.
4. Miért amerikai irodalommal jössz elő: ott ahol a hatásos szert nem engedélyezik, a kezelésekre kevésbé alkalmasat viszont igen. És ez utóbbinak meg is lett a következménye. Rezisztencia a fluvanilát mellett a coumaphosra is. Feltételezem, hogy azért vannak még méhek az USA-ban, mert a méhészek áttértek az amitrázra. Ugyanis nem feltételezem, hogy több ezres méhészeteket herelép kitördeléssel, és egy alacsonyabb hatásfokú illóolajos kezeléssel atka szempontjából kordában tudnának tartani.

Dagasszuk tovább a masszát és nézzük meg közelebről mik is ezek a szerek Mivel vegyész szakembereink semmi tartalmit nem tettek hozzá én pedig nem vagyok vegyész segitséget veszek igénybe.

Georgia-i Méhészeti Laboratórium,a Clemson Egyetemmel eggyütt támogatást nyert az USDA-tól hogy vizsgálja meg az atkaölő szerek még nem halálos dózisainak a mézelő méhek egészségére és teljesitményére gyakorolt hatásait.

A kumafosz amely organikus foszfát vegyület,rovarirtóként használják élő állatokon élősködő kártevők ellen.Ez egy kolineszteráz-gátló szer amely az idegrendszert támadja meg.Mézelő méhekre történő alkalmazását Vészhelyzzetre engedélyezték
Az amitráz formamid százmazékú atka és rovarölő hatású mint atkaölő olcsóságával tűnik ki,egyes méhészek a varroa atka kordában tartására alkalmazzák.noha erre nincs engedélyezve tehát használata törvénybe ütközik.
A fluvalinát,a kumafosz és az amitráz egyaránt kontakt mérgek.A méhcsalád tagjainak érintkezésével vivődnek át egyedről egyedre.Lipofilikus molekulákról lévén szó nagy valószinűséggel ivódnakbe,és mutathatók ki a méhviaszban,mint a mézben is.Az amitráz napfény(UVsugárzás)alacsony PH érték,baktériumok álltal kiváltott metabolizmus hatására,valamint oldhatósáhának köszönhetően könnyen lebomlik.A rosz hir az hogy a bomlástermékek 2.4DMA génmódositó hatású és onkogén,azaz rosszindulatú sejtburjánzást idéz elő mely természetesen a jelenlévő mennyiségtől is függ.
1999-be Rinderer kutatócsoportja vizsgálta az Apistannal kezelt családokban a herék tulélése 9.4 százalékkal csökkent.Egyéb negativ hatásokat is megfigyeltek:kissebb testsuly,alacsonyabb sújú válladéktermelő mirigyek és ondóválladék,csökkent spermaszám."2002-ben amerikai kutatók egy csoportja a fluvalinát és kumafosz koncentrációnak kitett viaszon nevelt méhanyákat vizsgáltak.Ezek a méhanyák jelentősen kissebb sulyúak voltak mint az alacsonyabb koncentrációnak kitett kontrollcsoport anyái.Noha az alkalmazott koncentráció magasabb volt annál, amit a méhészek álltalában alkalmaznak, a helytelen használat vagy a fluvalinát méhviaszban történőfelhalmozódása révén ez a magas koncentráció kialakulhat.A kumafosz egyéb hatásait vizsgálva kiderült hogy fejlődése során mind az anya testsúlyamind a petefészkeksúly kissebbHa az anya fejlődése alatt kumafosz csikot helyeztek a kaptárba magas halálozás fizikai elválltozások és rerendellenes viselkedés lépett fel.Az eredmények tehát azt mutatják a fluvalinát és a kumafosz alkalmazása az anya fejlődése alattjelentős negativ hatásokkal jár a méhanya fejlődésére.Dr Collins egy lépéssel tovább vizsgálódott az anya fejlődésére szánt lépsejteket meghatározott koncentrációjú kumafosz hatásának tette ki(0-1000mg/kg).A fiatal lárvákat ezekben tete át hogy ott fejlődjenek tovább.Majd a sejteket 21 napra áthelyezte a bölcsőbe,majd termelő családokhoz 6-hónapra,illetve néhányat felvágott hogy meggyőződjék a negtermékenyités sikeréről.A kumafossznak kitett viaszban fejlődő anyák súlya jelentősen kevesebb volt.A 100mg/kg-nak kitett anyákat 50%-ban elutasitották.A még petéző anyák száma hat hónap alatt 70%-al csökkent amannyiben kumafosz tartalmú sejtben nevelkedtek.Nem csak a méhanya a herék is érintettek.A Virginia Tech egyik halgatója az atkaölő szereknek kitett heréknek spermájának életképességét vizsgálta melynek eredménye csökkent spermeaktivitás.
A méhészet történetében az atkaölőknek megvolt a maga célja.Talán még emlékeznek a varroaatka elszaporodásának kezdeti korszakára és tudják hogy családjaink valószinüleg kipusztultak volna e szerek alkalmazása nélkül.Idővel azonban a kutatók a méhészek illetve maguk a méhek olyan védekezési módokat fejlesztettek ki,melyek mellett eltekinthetünk ezen drasztikus vegyszerek alkalmazásától.Az atkaölőszerek negativ hatásáról szóló egyre növekvő számú bizonyitékok mellett mire várunk még,hogy meggyőzzenek bennünket?Nem szeretnék csökkent nemzőképességű herékkel párosodó beteges,kicsi anyákat látni családjaimban,akiket hamar váltogatnak az egézségtelen vegyszerekkel kezelt viaszon született méhek.
Jennifer Berry

Naszóval ez nem egy multivitamin
Ha az terjed el M.országról hogy antibiotikumtól atkaölőktől szermaradványos mézet termelünk az fog igazán fájni mindenkinek.Nézzük csak meg kina kitiltása után hány év mulva tudta magát visszaverekedni az uniós piacra?5-6
Konkurenseink Románia Erdély..nem használnak antibiotikumot
Brazilia ..nem használnak atkaölő szereket
Szerintetek nem kellene stratégiát módositani?

Na csak érjen haza az asszony! Ellátom a baját.

Igazad van kedves Tűzoltó!

Azonban, ha például arról diskurálunk bizonytalan forrásra támaszkodva, hogy egy jóképű bajai méhésznek kikapós a felesége, akkor ezt a méhész komolyan is veheti. Osztán annak ellenére, hogy ennek az álításnak semmi alapja sincs, kellemetlen dolgokat kezd művelni.


Az amitráz jelenkori méhészkedésünkben nagyon nehezen megkerülhető hatóanyag. Én személy szerint nagyon örülnék, ha nem derülnének ki ilyen csúnya dolgok.

De bízzunk eddigi társunkban, mert a tapasztalat szerint nincs ok az aggodalomra.

Azt mindenki elfelejti mondani Neked, hogy 2 egyforma év nincs a méhészetben, így hát atkát írtani is mindig máshogy és máskor kell. Persze vannak standard szabályok, de lényeg a lényeg, hogy folyamatosan figyelni kell rájuk.
Sok befolyásoló tényezője van az atkapopuláció nagyságának.
Azt javaslom keress magadnak 2-3 tapasztalt méhészt akikben megbízol, kérdezz tőlük minél többet és SZELEKTÁLD ki a HASZNOS infókat. Ha van olyan dolog amit több helyről hallasz azt HALLD meg. Nem kioktatni akarlak hiszen magam is kezdő méhész vagyok (6 éve kezdtem).
Tükör és bükk írásával teljes mértékben egyetértek.

Litterae!
Nem szakdolgozatot írunk, hanem beszélgetünk.

Ezzel teljes mértékben egyetértek.


Én elhiszem, de ilyen hivatkozás esetén szerencsésebb lenne, ha a hivatkozott cikk-cikkek forrása is fel lenne tüntetve.

Kedves BFERI !
Kíváncsi lennék vajon, ezek után melyik szisztémában töröd a burádat, hogy saját szavaiddal éljek.
Őszintén szólva !
„Ha nyeretlen kétéves lennék,” most „összezavarodnák, mint vasorrú bába a mágneses viharban.”

Még szerencse! Nem hiszem, hogy ezt a párosítást el tudnám viselni.
Nyári melegben egy sör, télen hólapátoláshoz egy kupica kisüsti esetleg unikum az O.K.

De viccet félretéve:

Tibor!
Cerana nem olyan régen levezette, hogy a kumafosznak pontosan annyi köze van a patkányméreghez, mint Albert Einsteinnek, Frankensteinhez.
Nem igazából értem miért használod ezt a kifejezést, esetleg a más technológiával dolgozó méhészek lejáratására....... Azt gondolom erről szó sincs!
Megkérnélek Téged és minden méhészt aki olvassa, ezt a patkánymérges hülyeséget véletlenül se terjesszétek.
Ha ez az ostobaság közszájon forogna annyit ártanánk vele a magyar méhészetnek, hogy évek munkájával sem tudnánk helyrehozni.
Lelki szemeimmel látom kedvenc Pravdámban a főcímet : Rákkeltő anyag után, patkányméreg a magyar mézben ......
Mondom ezt úgy, hogy harmadik éve oxálsavas szublimálást használok ősszel, tehát nem vagyok érintett Perizin ügyben .....

A tavaszi atkaírtás őszi atkalenullázás esetén felesleges munka és pénzkidobás.
Ha levittük az atkaszámot 10db alá akkor figyelembevéve hogy az atka természetes szaporodási rátája 1,1-1,3 egy ciklusban,belátható hogy az atka a tavaszi hónapokban nem tud veszélyt jelenteni a családokra.
Saccra hogy van-e atka vagy nincs értelmetlen kezelni,ebben nagy segítség a herefiasítás kitördelése és a higiénikus aljdeszka ami támpontot ad az atkafertőzés mértékéről.

Amitráz füstről több cikkben is leírták a párzatlan anyákra veszélyes mert meddőséget okoz.

Mondjuk én Tiborral rengeteg dologban nem értek egyet, de azt el kell mondanom, hogy nekem van olyan tapasztalatom, hogy az amitráztól herepetézők lesznek az anyák, illetve elpusztulnak. De ez a túladagolás során következik csak be. Ennek is két formája van az abszolút és a relatív. Abszolút az, amikor normál időjárásban kap nagyobb adagot a család: szerintem olyan 60-100 mg/ család/füstölés esetén fordul elő ilyen. Papírlapnál ennek a sokszorosa kell, illetve sorozatkezelés esetén valamivel kevesebb napi(!) bevitt mennyiség. Relatív, amikor pl. hideg időben füstölünk: akkor, amikor a méhek nem tudnak kijönni a füstölés után megtisztulni. Én ilyen időben végzett normál adagú kezelés során tavaszra ezeknél a családoknál kétszeres-háromszoros anyaveszteséget tapasztaltam. (100-100 család esetén).

Örülök Tükör,hogy bekapcsolódtál a témába!

Sok jót olvastam már rólad !Jól átlátod a helyzetem.Kevéske tapasztalatommal mindíg új dolgokkal találom magamat szembe!
Minnél több infót gyüjtök be annál inkább látom ,hogy milyen keveset is tudok!Így hát kérlek benne,és kérem a többi "öreg rutinos szakit",hogy segítsen és véleményezzen !
Minden hsz. hasznos számomra és minden kezdőnek!
Az atka kérdés mélyen vág!
Kezdőként megtapasztaltam,hogy jobb körbejárni többször a témát mint sem kisérletezgetni dolgokkal ,beleugrani felesleges szitukba!
A véleményedetszeretném kérni!

De az is lehetséges, hogy az a majd egész éves rettenetes thymol bűz se nagyon használ a méheknek, amit szemmel láthatóan rettenetesen utálnak.

Tibor feltételezésekbe lehet bocsájtkozni, de azért gondoljuk már végig, mennyi herepetézó anya lenne itt, ha ezzel ez összefüggene.

Már többször is volt szó róla, ha egy fiatal kollégának túl könnyű megoldást kínálunk egy problémájára, azt hajlamos gyorsan elfogadni, és nem keresi tovább az okokat. Ezzel aztán tévútra jut és legközelebb is ugyanabba a hibába esik.

Szóval ha viszonylag kevés anyából három is herepetézővé válik hirtelen, azért azt nem fognám egyszerüen csak az amitrázos kezelésre.
Esetleg honnan voltak azok az anyák, nem volt e valami hiba a nevelésük, párzásuk során, stb stb...
Én az amitrázt (ha előírás szerint volt használva) nagyon hátra sorolnám ebben az "ok" rangsorban.

Az ha stratégiát dolgozunk ki, nem azt kell jelentse, hogy egész éven keresztül csesztessük szerencsétlen jószágokat valami (a bio szerek is azok) vegyszerrel, vagy kezeléssel (ne felejtsük el,minden kaptárnyitás is stressz,nem csak a vándorlás).

Szóval röviden: én az általad felvázolt "stratégiát" az eredményéhez képest túl munkaigényesnek, és a méhekre nézve túlzott zaklatásnak érzem.Ráadásul szerintem csak álló méhészetben kivitelezhető.

EZ bomba biztos, bomba jó,Én erre eddig nem jutottam !-így lessz
Köszi a tippet öreg harcos!

De lehetséges nagyon-nagyon növeli annak kockázatát.

Mi is dolgozunk amitrázzal, amit Janovics féle füstölővel jutattunk be. Máskor meg papírlappal. Ez a herepetézéses probléma nekem még nem tűnt fel. Igaz a maradék szert sem nyomjuk be még plusszban be a kaptárba.
Persze lehet, hogy nagyobb családszámnál már nehezebb közvetlen összefüggésbe hozni, de az is lehet, hogy egyáltalán nem a füstölés okozza a herepetézést, hiszen tudjuk, hogy más tényezők is előidézhetik.

dodó
Sértődésről szó sincs,.megbántani....én már egy edzett öreg szamurály vagyok ősz halántékkal és ez egy szakmai beszélgetés ahol csak az érvek ,kőkemény érvek számitanak a többi csak "bő nyál".Annak érdekében pofázunk itt mindannyian hogy jobban csináljuk a dolgunkat.

Sanyi
Az én kaptáramban biztos hogy nem kapnál sört unikummal
Vegyi hadviselés.....timol a kaptár alján párologva?-..akkor minek nevezed a hetes amitráz sorozatot pihenésképpen egy két itatott csikot majd patkányméreg locsolva?
Én ezt az alternativát (ami lehet hogy nem hibátlan)azért állitottam föl hogy igy is lehet.Ha megvárom hogy feldusuljon az atka akkor már nehéz tüzérséget kell bevetni(de ott már minden bogárkának kell egy 3 M-es az anyáról nem is beszélve)Ezt nem neked magyarázom a fiataljainkat próbálnám terelni ebben az irányban .
BFERI
Egy olyan problémával álsz szemben amelyet még egyikünknek sem sikerült megoldani.
A tesóm mindig azt játsza el..maradt egy kis massza a pisztolyba sajnálnám kiönteni fujjuk be a kaptárjába szomszéd
Mert ezek az emberek valahogy nagyon szeretik a potyát,nem tudok mást tanácsolni csak azt hogy okos legyél

ű

Amitrázos befúvás után jelentkezett: herepetézővé vállt az anya 3 családban- idén,
előző évben is hasonló élményem volt ezzel kapcsolatban,és ez most vetődöt fel bennem!
-Nem lehetséges,hogy növeli annak a kockázatát:- a szer töbszöri használata egymást követő években, feldúsulásával az anya szervezetében , ivarszervekre káros hatással van?

Nem szívesen lennék méh a Te kaptáradban
Ez a permanens vegyi hadviselés szerintem nem csak az atkákáat viseli meg....


Ezt Te honnét tudod?
Nagyon sokan használnak amitrázt csíkban, furettóval, papírcsík égetésével ........ mégsem jellemző a herepetéző anya.
Nálam is majd minden évben feltűnik egy-egy herepetéző, de nem írom az amitráz számlájára.
Ahogy nézegetem a régi feljegyzéseket az amitráz elötti időszakban is volt ...ilyen.

Kedves Tibor!
Köszönönöm a segítségedet!
Most már tudom az amitrázos füstöléstől lett 3 anyám herepetéző!
Megerősítetted,hogy stratégia kell !
A tavszi atkapopuláció leszorítása sztm. is fontos sőt az eljárásod is szimpatikus!
Nálam viszont problémát jelent,hogy röpkörzeten belül több méhész is van és nem veszik komolyan az atkát!
Az eggyik idén 1x1 amitráz furettózást csináltatott v.kivel állítólag,én meg szívok miattuk!
Így hát hosszab spekrumu megoldában kell gondolkoznom,vagy költöznöm ,menekülni a visszafertőződés elől!
Idén tudatosodott meg bennem milyen is a jószomszéd aki" f...a csávó"de link !

Természetesen igazad van !
Elnézést kérek ha megbántottalak hozzászólásommal, nem az a cél vezérelt.

Ja és ha nem jó ugyanaz a hordozó(nekem jo volt még soha nem voltak ilyen erős betelelő családjaim) akkor cseréld ki egy másikra 2700-ért vettem egy karton oázis téglát de a teszkós vastag törlőkendő is bevisz 8-10 ml-t.Nem az volt a feladat hogy én irok egy hosszút ti pedig keresitek a jelentéktelen hibákat,a lényeg az volt lehet atkátlanitani másfajta szerekkel és máshogy felépitett módozatban nagyon hatékonyan ,ami nem jó vagy nem szimpatikus azon változtatni kell.Itt lentebb töbször leirták az amitrázt és a kumafoszt is,nem látom egy reagálásban sem hogy az anya petézőképességét hány százelékban roncsolják (sejtkárositó hatás) ezek a mérgek.

Egy 200-as állománynál találsz egy kát családot ami valószinú kimaradt a kezelésből jobban jársz ha tejsavval kárositod tavasszal mert abban nagyon feldusul az atka és már ugysem tud termelni és fertőzi a többit is szerintem.

Olvastam én is hasonlót.
"A tejsav közvetlen érintkezés esetén a petéket károsítja, ezért a méhcsalád károsodása akár a 70%-ot is elérheti."
Még nem használtam, tapasztalatom nincs.

Tejsavat még nem használtam ,de nekem úgy rémlik károsítja a nyitott fiast. Ez koratavasszal szerintem sokba kerül...




Vegyészektől kérdezem, ha hangyasavra alkoholos dolgot öntök (valamannyi biztos marad az oázis lapban) akkor nem formaldehid keletkezik?

Ajánlanék egy lightos recepturát természetesen sok ilyen van.
Az atkairtást csak őszi műveletnek vagy időszakos védekezésnek nem szabad tekinteni.Atkát nem egyszer kétszer irtunk hanem egész évre felépitjük,megtervezzük a távoltartást és az irtást is.Pl:kezdjük szeptemberben mert a méhész év valahol ott kezdődik,-a kikelt fiasitás mem atkakárositott telelő élelem a kaptárban van oxálsav alapú készitményekkel közelitünk a nulla felé egyszer vagy töbször.A patkánymérget én nem tennék a kaptáramba.Koratavasz atka nem lehet a családban ha egy kettő családot mégis találunk a kereteket egyenként tejsavval permetezzük.Tavaszi fejlesztés alatt nem kellene kihagyni az atka távoltartást fontos hogy akác végére nem szabad hagyni feldusulni az atkát.Akác után oázis lapokon Zsolti álltal javasolt módon szunyoghálós védelemmel mondjuk hangyasavas irtást végzünk,ez ugyebár behat a fiasban is.Flakonból 40-es szöggel kiégetve gyorsan begyakorolható hogy 8-10 ml mennyiség kerüljön a vivőanyagra négy napig minden este benyomjuk.Az atkaszaporodást ebben az időben már állandó flusztrácio alatt tartjuk, gyógyszertárban kevertetett timolos szuszpenzióval flakonbol tovább locsoljuk.De kilukasztott befőttesüveg tető alá szilárd timolt teszünk a kaptár aljára a lényeg folyamatosan atkatávoltartást(atkák tájékozódóképességét zavarjuk meg)alkalmazunk,majd ujra jöhet egy hangyasavas irtás ugyanazzal a hordozóval.Most jön a napra itt jó lenne nem begyüjteni a vandégeket,nagyon sok méhész csak napra után szokott védekezni nos én szeretném ha a méheim ott nem lennének.Majd következnek a kontrolok ha nem sok az atka további timolos alapú távoltartás majd következik az oxálsavas intervallum és ujra kontrol.Tehát augusztus elején már ne legyen atka,nyilván ez nincs kőbe vésve az időjárástól a vándorlástól és sok minden bekeverhet de nagyvonalakban ennyi.

Ja és a herekitördelést ha tetszik ha nem csinálni kell .

Helló BFERI!

Nálam amitráz a zászlóshajó. A leglényegesebb, hogy számold a lehullott atkákat, hogy képben legyél, vakon nem lehet eredményesen kezelni.
Az amitrázt először rögtön akác után használom furettóval, amikor lecsökken a fiasítás. Ez persze csak gyérítésre jó. Komolyabb sorozat füstölést csak később kapnak. A késő őszi fiasításmentes időszakban pedig oxálsav v. perizin, ezeket évenként váltogatom.
Jövőre kipróbálom a papírcsíkos amitráz-t, hogy valamelyest csökkentsem a füstöléssel járó stresszt a méheknek.

Talán még kiegészíteném a hsz.-t a következőkkel. Barkovics Úr szerint a nyúlós megelőzésére is hatással van,"kiáramló illó olajok fertőtlenítő mikróklimát hoznak létre..."! Talán erre utal az erőtől duzzadó egészséges családok jelene! Feltaláló vegyész, méhész és
szabadalmaztatott szer, de valamilyen okból nem támogatott.
Hogy nemárulja el az összetételt az azt hiszem a világon a legtermészetesebb. Ja kutatás, rablás nincs, mint az egyéb más illatos
szereknél. Összevetést megérne vizsgálni az ár és a hatásosság szerint, pl.Bayvarol, thimovár, api-life-var,apiguard stb.
Ez is megérne egy hosszabb misét is.
Üdv. gete