Hogy érdemben válaszoljak a kérdésedre: atkája mindenkinek van... mégse védekeznek legtöbben, csak napra után.. Mert ha az őszi, téli kezelést jól végezted, akkor az induló atkaszámból nem dúsul fel a kritikus szintre az atka az őszi kezelésig. Hogy jól végezted-e a kezelést azt pedig a hig aljban talált atka menyiségéből tudod meg.

Ez nem teljesen kerek nekem...Miért itéli el?? A méheknek tök mindegy milyen alj van a kaptár alatt. Ez nekem fontos hogy lássam mi potyog le.. mert ugye " Az igazság a kaptárszemétben van..."

Sziasztok. Köszi az infókat, eddig úgy csináltuk h hordás után kezeltük (napraforgó).
De nem szeretném megint ugy csinálni mert akkor sok volt az atkánk úgy hogy most megelőzni szeretném.
A higénikus aljzatdeszkáról meg megoszlik a vélemény. Szerintem nem rossz, de ismerek olyan méhészt akinek 250 300 mécsaláddal méhészkedik és ő meg teljesen el is ítéli.
Nem sokat tudtam meg ezekből az infókból mert amit kérdeztem arra nem kaptam választ de köszönöm szépen azért.

Azért a higiénikus alj hogy lássam és számolhassam az atkát, nem azért hogy atkamentesen tartsa a családot

Nesze semmi, fogd meg jól!

Atkája van mindenkinek. Mit használj? Pl. Keresd meg a méhegészségügyisedet és beszéld meg vele.

Megint hülyeséget beszélsz. De nincs kedvem gumicsontot adni neked.

Ne velem beszélgess, hanem segíts a kezdőknek ha már itt vagy. Én most fáradt vagyok hozzád.

Megette a fene, ha a higiénikus aljú kaptárban már látod az atkát. Akkor már elkéstél. No nem teljesen, de akkor már túl sok az atka.

Mindenkinek van. De mennyi?
Láttál sodrott szárnyú méhecskéket? Szerintem nem.
Szeretnél még az idén pergetni? Szerintem igen. És ugye nem akarsz mérgeket enni?
Akkor okosodj ki az atka elleni technológiákból és az utolsó pergetés után cselekedj. Aztán számolj és ha kell megint cselekedj.
Jövőre meg vegyél néhány higiénikus aljjal felszerelt kaptárt és akkor folyamatosan látod, hogy , hogy állsz az atkával.

Heló. Igen van atkám csaknem tudom igazán h mit is használjak!!

Ha rám gondolsz akkor ezeket a készülékeket csak az őszi atka írtásnál használnám.
Mert ilyenkor csak a hangyasavas kezelés ami nálam elfogadott.

Számoltatok atkát, vagy csak úgy vaktában akartok lövöldözni?

Sziasztok

Tud valaki erről a VAT1 aeroszol készülékről mondani valamit egyáltalán hol lehet kapni?
Mert nem találtam sehol de a varidol leirásokban folyton megemlítik.


Tetszik ez az Anel ködölő is csak a palackról tudtok mondani valamit meddíg elég 1 palack?

És vivőanyagnak mit szoktak használni benne?

Válaszokat előre is kösz.

http://www.tolnagro.hu/mehesz-minisite/ ... s-2011.pdf
Szerintem ez egy jó irányvonal (a 2. oldaltól)

Ez engem is érdekelne

Sziasztok.
Mit javasoltok atka ellen most így akác után.(ügyelve a szermaradványra)???

Ha jó , miért próbálod másikat??

Nekem egy más fantázianevű de gyakorlatilag ugyanilyen készülékem volt, meg voltam vele elégedve, majd két szezonon keresztül, most egy másikat próbálgatok.

A látottak alapján a mérgesember hamarabb fog fakabában fekudni, mint az atka
Udv.Jóska

Ez engem is érdekelne!

Tapasztalatom az nincs. Ez a gyári Anel ködölő és nem barkácsolt.
Itt van róla egy videó: http://www.anel.gr/index.php?page=shop. ... =1&lang=en

Vásárolt már valaki a Kopaszkutyáék által árult "Anel" fantázianevű ködölőt? Van tapasztalat?

olvass vissza, megtalálsz minden infót!

Üdv. Egy kis segítséget szeretnék kérni,olajos- tac-ticos rajzlap készítésével, hogyan milyen mennyiségben adagoljátok? előre ellehet e készíteni 3 sorozatot? Köszi.

Szerintem mindegy mikor csinálod csak utána legyen még legalább 2 órát 15 fok körüli a hőmérséklet hogy a méhek ki tudják szellőztetni a kaptárat.

Sziasztok!!
lehet keveset értek hozzá de akác után hárs , facélia,stb.
a magam részéről maradok a természetes atkagyérítésnél.
Kivillázom a herefiasításokat, nem használok ilyenkor semmi vegyszert!!

[quote="Csallóköz"]Kérdésem volna, hogy az agáci utánni atkagyérítést - ködölővel, reggeli, vagy az esti órákban végzitek/quote]Hajnalban érdemes

Kérdésem volna, hogy az agáci utánni atkagyérítést - ködölővel, reggeli, vagy az esti órákban végzitek, tekintettel a tőgyelő méhekre. /Sokszor több méh van a kaptáron, mint a kaptárban/.
Ödv. Jóska

Hát, az első részhez annyit, hogy ez kb mindennel így van. Amennyiben nem megfelelően használunk valamit, úgy nem biztos, hogy az elvárásoknak megfelelően működik. Ez nem az eszköz hibája.

A mozgatás ötlete onnan jött, hogy ellenőrzéskor úgyis nyitva a kaptár, akkor nem nagy dolog arrébb tenni, viszont így mindig a nyitott fias körül van, akár az atka. Az is oda megy, ha be akar bújni a fedés közben lévő sejtekbe. Régebben olvastam, hogy az atka jobban szereti a herés sejteket, ezt a TSanyi által belinkelt tanulmány szépen le is írja. (11x jobban a mérések szerint) Ez az atka dolog számomra olyan, mint a mágnes. Ha messze teszem a vasreszeléktől akkor jóval kisebb az esélye, hogy magához sikerül vonzani, hiába erős a mágnes.

Ellenzésről szó sincs mindenki azt mondja,hogy használni jó.
A különbség közted és Jenő között csak annyi,hogy te az ajánlásnak megfelelően használod.

Ha visszamegyünk az alapokhoz akkor az ajánlás úgy szól,hogy vegyél egy keretet,abból a herés rész felét vagy harmadát mindig vágd ki mikor lefedték.

Na,most ezt te még megspékeled azzal,hogy mozgatod is a keretet.Abban,hogy mozgatni kell a keretet nem vagyok biztos,de azzal,hogy mindig van lehetősége az atkának herét találni úgy már hatékonyabb az írtás.

Ez így van, de szerintem nem is volt arról szó, hogy kizárólag ezzel lehet védekezni.

Én éppen ma tördeltem ki egy adagot és érdekes módon azért találni benne atkát. (nyitott fias között van nálam mindig)
Tényleg érdemes lenne egy kísérletet csinálni arra, hogy mennyivel hatékonyabb a nyitott fias mellett vándoroltatva, mint a fészek szélére bebiggyesztve, bár nem egyszerű dolog.

1:
Nem mondtam, hogy nálad hogyan van, szerintem félreértettél valamit. Mint írtam, nem kételkedek a hozzáértésedben, csak te más módszerrel dolgozol.
Azért utaltam a saját méheimre, mert én nem szoktam vegyszerezni náluk napra végéig.
Eddig csak a tavaszi kitördelés volt mindig (kb akác/hárs végéig), majd utána az illóolajos kiszorítósdi és a napra végén az amitrázos füst legyalulni a kiszorult atkákat.
Utána olajos/takticos lapok szétrágatva, ezzel el is értem kb szeptember elejére.

2:
Itt sem a lényeget fogtad meg. Nem azért csinálom, mert így atkamentesnek gondolom az állományt, hanem mert így gyérítem a létszámukat. Igen, így biztosan maradnak bent még, de ezzel talán egyszer nálunk is kialakul a módszer, amivel védhetik magukat a mi méheink is az atka ellen, mint az őshazájában a helyi méhek. Ők is megtanulták valahogy. Lehet vitatkozni, hogy mennyi idő alatt, meg hogy reménytelen, de mivel ezzel nem ártok a méheimnek, így próbálkozok.

3:
Egyetértek veled, de sajnos sokan nem így gondolják. Mindig taglózó szert használnak.
Mivel te is Bee Vitalozol nem kell ezt magyaráznom, de szerintem sok méhészetet látsz eü-sként és tudod, mivel és hogyan védekezik a többség.
Írd meg őszintén, hogy a környezetedben amire rálátsz, hány régebbi méhész használ alternatív szereket a technológiájában?
Engem éppen csak nem hülyéztek le régebben a Bee Vital miatt, mert az drága és úgysem ér semmit...

Laci!
Nem mondtam! Azt mondtam, hogy állománynagyságtól függ, ugyan a használhatósága, de mindenképp gyérít az atkán annyit mint pl egy Bee Vitalos kezelés.
Viszont Jenőnek igaza van abban, hogy kizárólagos kezelésként, vagy atka kontrollként alkalmatlan.

Mondtam hogy rossz????
Azt mondtam, nem biztos, hogy olyan hatásos.(Ergo nem éri meg a munkát)
De ezt mondod te is!
A büdöskéket én se díjazom!

Bocs, de majd akác után megtárgyaljuk ......
Jenőnek és a cikknek is van igazsága.
Azért mert Te nem csinálod, egy módszer nem feltétlenül rossz ...........
De, hogy mi az az állománynagyság ahol hatékonyan lehet csinálni kérdéses. Mondjuk Jenőnél egy ember bele rokkanna.
A lényeg az, hogy segít, ha nem is olyan mértékben ahogy néhol leírják.
Viszont nekem sokkal szimpatikusabb mint a büdöskék (illóolajok).

Jó.

sziasztok
kérdésem az lenne hogy antivarral mik a tapasztalaitok?
a válaszotokat előre is köszi

Szerinted nálam így van...???
Akkor nekem még lennének most méheim???
Olyan családok, mint amik vannak???

Mellesleg én is azon igyekszem, hogy minél kevesebb vegyszert használjak!
De van egy határ a munkában, amit a csúcsidőben nem lehet bírni. És hát pont ilyenkor kéne még tördelni is! Már ha biztos lennék abban, amiben nem , hogy ez milyen hatásos !

Amúgy meg ha az amitráz hatástalanná válik valami ok(rezisztencia) folytán akkor a tördeléssel mehetünk a sóhivatalba elmondanám...
És azt se mondta senki, hogy mindig "totális kezeléssel" kell dolgozni...

Köszönjük, érdekes olvasmány volt. (kár, hogy kevés családdal csinálták meg, bár elég aprólékosak voltak)
Akkor mégsem felesleges a dolog és erre kísérlet is volt konkrét számokkal.
Lehet ez is magyarázat arra, amin az ellenzők lazán átsiklottak, hiába írtam: nálam miért nem vöröslik akkor az atkáktól az őszi védekezésnél a tálca alattuk...?
Miért nem látni sodrott szárnyú méheket?
Nem hiányoznak, de akkor lenniük kellene, ha nem lenne megfelelő a védekezési módszer.
Több a munka vele? Tény. Kevesebb vegyszert használok így? Ez is...
Egy nagy méhészet technológiájába nem minden ültethető át a munkaigénye miatt, de ettől még nem az alapelveken kéne szerintem vitatkozni, hanem a gazdaságosságon.
Lehet ezért kinevetni, de nekem fontos a minél kevesebb vegyszer használata.
Ez is egy nézőpont, nem gondolkodunk ugyanúgy, de ez szerintem nem probléma.
Aztán a másik oldala: ha mindig totális kezeléssel dolgozunk, akkor mennyi esély marad az esetleg atkarezisztens tulajdonság kifejlődésére? No és mi fog történni, ha a jelenleg használt amitráz már nem lesz olyan hatékony az atka ellen?
Emeljük az adagot?
Meddig...?

Egy kis informaciot kernek kezdo mehesz letemre.
Az oszi sorozatkezelest ki hogyan szokta csinalni??
Furettom van es tactic-kal szeretnék kezelni.
MIkor mennyit hanyszor iesmikrol kernek egy kis atfogo infot a tapasztalt forumozoktol.
Valaszokat elore is koszonom.

Nyilván nem vállal felelősséget az újság a cikkírók szakmai álláspontjáért és éppen ezért ad helyt az ellenvéleményeknek. Célszerű tehát ott is megvitatni, hogy milyen hatása van a herelép építtetésnek az atkaszám gyérítésére.

Az én tapasztalataim azt mutatják. A herelép építtetés nélkülözhetetlen része a méhészkedésnek, ezt ezer példával alá lehet támasztani. De az atka irtásában vagy szaporításában túlzott jelentőséget tulajdonítani a herelépek építtetésének és akármilyen ütemű tördelésének egy üzemszerűen működő méhészetben aligha lehet. Ezt egyszerű matematikai műveletekkel és a munkaidővel való gazdálkodás kiszámításával bizonyítani lehet. Bármelyik szerves savas vagy peszticides módszer többszörösen hatékonyabb, mint az heresejtes atkacsapda.

Szia Jenő, Kedves méhész társak,

Nagyon korrekt, átfogó, logikusan felépített vélemény.Mondva, hogy megismertelek dicsérlek, hogy jó srácnak tűnjek, de nem így van, vagyis nem ezért kell elismerésem kifejezni, hanem azért, hogy ezt sokunkkal megosztod.Mert meg is tarthattad volna.Véleményem szerint aki kívánja, az használhatja a leírt elmélet alapján azt, amit jónak lát benne, vagy elveti, s ragaszkodik saját bevált módszereihez.

Már többször leírtam, de nem én vagyok a mondás szerzője, hogy a "puding próbája az evés...", meg "csinálod, vagy veszed-Make or buy".

Magam kezdőként csak azt tudom megerősíteni, éven át tartó védekezés.(öko brikettet használok tavasztól, repcén végig, kiegészítő illó olajjal, majd akácon pausa, majd akác végén egy sorozat védekezés, majd akácot követően a betelelésig ismét öko, majd egy sorozat védekezés, majd legvégén október vége-november eleje H.clean locsolás)
Preventív kezelés folyamatosan, mivel az atka együtt él a méheinkkel, úgy kell folyamatosan harcban állni vele, mint a mostani kormány az IMF-el.

Gratulálok a cikkhez még egyszer.(és mindazoknak, akik tapasztalataikat őszintén saját szemszögükből látva leírják ide a fórumra, vagy a szaklapba)

ui:Kezdő vagyok, mint az már többször más topicban jeleztem, s a szakirodalmon kívül méhész szakmunkás is, mielőtt még a "szerencsétlenek" közé sorolna gondolatban és tettel valaki.Nagyon sok dolgot itt szedtem össze, s innét tanulva alkalmaztam úgy ahogy.

Mondjuk ez a vita egy egyszerű kísérlettel eldönthető. 100 családból 50-et herelép tördeléssel kezelünk napraforgó végéig, utána vegyszer, 50 et meg akác után vegyszerrel, ahogy a Jenő. Jövő márciusban lehet publikálni az eredményeket az újságban.

/Egyébként minden tiszteletem Jenő, ha a méhészek nagy része hozná az áttelelési statisztikádat, jóval kevesebb családot tudnál eladni. Ilyen értelemben magad ellen írtál. Jó ott van még a nyúlós, néhány kezdő ifjúgazda stb, de az eladások nagy részét szerintem az atka generálja. A múltkori újságban meg is említette egy méhész, hogy a még elviselhető méhsűrűség az atkának köszönhető./

A vitába nem szeretnék belefolyni!
A Jenő méhészete Somogytúr területén van. A szakmáját tekintve Jenő autó villamossági műszerész.Természetesen méhész szakmunkás vizsgával is rendelkezik.Meg kell mondjam nagyon sokat tanultam tőle méhészet területén. Mi az atka irtást ezen a környéken együtt csináljuk,mert így esély sincs visszafertőzésre.
A sokat emlegetett Tóth Ferenc suszter Balatonlellén lakott a fő utcán. Méheit Kishegybe tartotta. Régebben volt egy méhészet Visz utolsó házánál Berencse felől. A tulajt nem ismertem. Jelenleg az út másik oldalán van Papp Gyuri méhészete.

Még egyszer elnézést, de itt letten én is megszólítva, ezért itt kellet megvédenem magamat.

Totálisan értelmetlenek az írásaid. Olyan dolgokat írsz, amiknek semmi alapjuk. Igazából gőzöd sincs az alapokról, és már nem is tudod miről kérdezel.

Nos. Nincs 3 hiba. 1 sincs. Ami hiba, arról szól a cikk. Ennyi. A többi a Te mesevilágod.

"A szaklap engedi az alkotói szabadságot, és nem néznek utána a szakmai háttérnek"? Ezt Te írod nekem?! Meg ellenségeskedés a szaktanácsadómmal? Te Feri! Már 20 évvel ezelőtt együtt írtuk a megboldogult Méhész Újság szakcikkeinek jó részét a Nagy Csabával. Takács alatt, majd Nikovitznál, s végül a Stork Sanyinál. Olvass vissza! Miről beszélsz?

Nekem nincs higiénikus aljdeszkám. Nem tudom honnét vetted ezt a gondolatot. Keversz engem is valakivel, és ez nem is zavarna, de miért nem tudod ezt privátban kérdezni? Valójában a saját elméleteidre várod a választ. Írásaid részben foglalkoznak az atkával. Nem ide valók, és nekem itt kell magyarázkodnom -mindenki előtt- az értelmetlen kérdéseidre.

Nálam csak 2 családnál volt valamennyi atka az elmúlt évben. A többinél, már ahova raktam be lapot, ott néhány hullott csak. Azok biztosan nálam születtek, mert nem volt rablásra utaló jel. Nem volt mit számolni. Most sincs. Nem hullhat le a sok atka ősszel, mint ahogyan azt írod, mert én IS, és a környező méhészek IS akác után IS kezelnek. Saját gondodat ne tőlem kérdezd! Egyébként már biztosan régen olvastad a 2003as cikkeket, ahol leírtam, hogy a fenékdeszka rá van szögelve a fészek /állandó tehát/ aljára.

Nem ide tartozik, de mivel itt utalsz ismét a berencsei méhészre, elnézést kérek a méhésztársaktól, de akkor én is itt válaszolnék nagyon röviden. Egyszer kértem már Bükk miatt elnézést, és megint ezt kell tennem.
Jelenleg négy méhészt keversz, akik közül három már meghalt. De itt olyan csomót kötöttél, hogy amatőrökkel akarod szétválasztani. Nem ismerte az elhunyt méhészeket az amatőrök, csak az egyik fiát. Rá gondoltál, mint kamionos méhészre? Az eredeti verzió, ahonnét elindultál: az a méhész, akinek a fia az amatőrök beosztottja volt a Babodplastnál. Így kérdezd tőle! Vagy gúnynevén: bajkeverőferkó. Így ismerte mindenki.
Szerinted érdekel ez itt valakit a fórumon? Csak bosszantani szeretnél, mert a herecsapda kifulladt? Valami ellenérv az atkacsapda létjogosultságát igazolandó most jól jönne. Mert szamárságokkal untatni másokat, nem ide való.
Bocsánat!

John!
Valóban sok másra is jó a herekeret és erről már volt szó.
Látom zavar hogy beidézve lett a neved,ígérem részemről többet nem fordul elő.
Üdv.:bükk

Jenő csak nyugalom.
Konkrétan leírtam a 3 hibát,de Te mellébeszélsz és vádaskodsz.
Megtoldom még 1 kérdéssel,ősszel mikor a kezelés hatására lehull a sok atka a higiénikus aljdeszkádra ugye.
Milyen módszerrel állapítottad meg hogy azok kizárólag abban a családban születtek/fejlődtek?

A szaklapban engedik az alkotói szabadságot és nem néznek utána a szakmai háttérnek.
Néha félrevezető cikkek is megjelenhetnek és a egyesületnek konkrét ajánlása atkaírtás ügyben nincs..mindenki másképp csinálja.

Na utoljára Berencsei suszter....kérdezd már meg a konténeres Ferit nálatok.