Ezt mikor kell kivágni, meg kell várni amíg befedik, vagy lehet hamarabb is?

Én egyszer próbáltam 2 napja bekevert szert ködölni, de annak már nem volt hatása a higi aljdeszka vizsgálata szerint. Kíváncsiságból megismételtem a kezelést frissen kevert anyaggal, és bizony hullott az atka rendesen. szóval én csak frisset használok.

Építtetőkeretes atkacsapda.

Hordási időszakban milyen ATKA elleni védekezési módot javasoltok?

A hordozó anyaggal összekevert /elkészített/ amitráz tartalmú gyógyszereket meddig lehet használni. Azért kétdezem, mert a rajokat így szeretném lekezelni és minden rajhoz külön nem tudok bekeverni, így azt gondoltam, hogy több kezeléshez keverek egyszerre. A kezelést Furettós készülékkel végzem.
Üdv. Jóska

Anyátlannál egy oxálsavas kezelés nagyon hatásos. A többinél mostmár csak sorozatkezelés hatásos, de arra az oxálsav alkalmatlan. Vedd azt is figyelembe, hogy a mézelési időszakban az atkairtó szerek többsége milyen hatással a méhészeti termékeinkre.

Köszönöm

atka család volt

Hoppá curka jó

Földim most nézem a profilodat a nulla családban hogy találtál atkát?

Minden családban van atka sajnos ,a kérdés az hogy mennyi?
Az anyátlan családnál könnyedén meglátod mert nincs hova elbújnia.Kezelés áprilisban 2-szer BeeVital.

Tengermély tisztelet!
Egy apró ám igen fontos kérdésem lenne a méhésztársakhoz,átvizsgáláskor sajnos találtam atkát anyátlan családnál
úgyhogy a (normálisnál) is van.Kérdés:milyen szert és milyen eljárással használjak.
Előre is köszönök minden tanácsot.

Köszönet a segítségért! Megtaláltam amit kerestem. Tudom, néha használhatnám az eszemet, hogy van kereső is.

Remélem látjátok, hogy egy ügyes üzleti trükkről és nem csodaszerről van szó.

Rajmund!
Használd a keresőt!

Sziasztok! A BeeVitallal kapcsolatban lenne kérdésem. Gondolom vannak itt páran akik már használták. Szóval a kérdésem az lenne, hogy elég önmagában a locsolás is, vagy mellette használjak valami más atkaölő módszert is? Eddig Bayvarolt szoktam alkalmazni. Használjam továbbra is, vagy el lehet hagyni az alkalmazását? Mennyire hatékony az atka ellene a BeeVital? Gondolom a tisztogatásban azért jó lehet. Köszönet előre is!

Jó Hordást Kollégák!

Egy cikk az atka és a méhcsaládok pusztulásának összefüggésével kapcsolatban:

http://www.168ora.hu/tudas/a-tudosok-ma ... 72619.html

Miért lenne jó? Miért fontos ez itt az atkás topicban? Nem mindegy? Apám haláláig méhészkedett, édesanyám 76 évesen hagyta abba. Ha óhajtod, privátban elküldöm a telefonszámát és beszélj vele.

Természetesen nem tartom követendő példának. Csak azért írtam, hogy a túladagolást bárki elkövethet, ha bizalmatlan. De ha a szer jó (mert az amitráz még mindig a legjobb), akkor a méhek sokat kibírnak.

A 80-as években nem használtunk olajos mitacos lapokat. Először permeteztünk, aztán jöttek a füstölő csíkok. A kartonlapos étolajos lapot Gubicza doktor terjesztette el.Kényelmes módszer, de soha nem alkalmaztam. Nem látom jónak az olajos lapkát, mert rezisztenciára hajlamosít.Miért csináltam kétszer? Hiába bizonygatta a méhésztársam, nem akartam elhinni, hogy nyitott kijáró mellett hatékony lesz a furettózás, hiszen gyorsan ki is szellőztetik a méhek. Aztán bebizonyosodott, hogy nemcsak nagyon gyors, de hatékony is a módszer. Más alkalommal már nem dupláztam meg a kezelést.

1.
Szerinted ma a furettó korszakában ki permetezgeti a lépeket?
2.
Szerinted senki nem olvassa el a Tactic címkéjét?
3.
Mindenki "túladagolja" az amitrázt. Ha 12,5 % helyett 15 %-kal számol, akkor legalább kevésbé adagolja át.
4.
Amikor még furettóztam, a biztonság kedvéért egy délelőtt kétszer is végigkezeltem a családokat. Szerinted akkor mennyi szerepe van a 2,5 %-nak?[/quote]

1.Van aki permetezgeti. Nem akarok Neked ezzel ellent mondani, mert félek, hogy kekeckedésnek gondolod. Írok néhány "vicces " dolgot. Somogyaszalói méhész hívott a minap: ' Mibe kell rakni a Furettót? Vízbe is jó? Valakitől hallotta, hogy petróleumba rakják. Hányszor kell vele permetezni, és mennyit családonként? Biztosan megéri, hiszen vagy hetvenezer 1 liter.'
2. Elolvassák a Tactic címkéjét, de nem tudják megérteni. Kamionos barátomat sokáig győzködtem, hogy ne fél litert tegyen az 1 L petróba a Tacticból, hanem csak fél decit. Arról is vitáztam vele, hogy az 50 ccm=50 ml. Ha fél litert rak bele, akkor 1 fújás elég lesz arra az évre, aztán majd vásárol ismét méheket.
3. 2,5% különbség nem számít.
4. 2x egy délelőtt? Az is szép lehetett.
Nálam nem hullott az atka az ausztráliai Apimondia előtti időszakban. A szaktanácsadónk tanácsára 2 naponta fújtam, de akkor sem hullott. A harmadik fújás után kiültek a méhek a környék fáira. Ott is maradtak. Egész éjszaka nem aludtam. Már nem sok fiasítás volt. Akik otthon maradtak, azok szerencsére elegen voltak a hőszabályozáshoz. Hajnali szellőtől, pirkadatkor, mint az eső, úgy potyogtak a levelekről. Ha akkor 20 órán belül esett volna az eső, akkor vége a méhészetemnek. Estére, mintha semmi sem történt volna, mindenki hazatalált. Hívtam a szaktanácsadómat, de csak egy sms: Ausztráliában vagyok. Válasz: Pár hétig ne is gyere haza!
Na ezt csak azért meséltem el, nehogy valaki követendő példának tekintse a napi 2 fújást, mert akkor biztosan pter címét is kérni fogják, és kúpként alkalmazni, meggypirosra hevítve a Furettót.

Nem jut eszedbe, hogy miért Bakonszeget emlegetem? Miért gondolod, hogy hazudozhatnékom van? Nézd meg a térképen Pocsajt és Bakonszeget. Egymástól alig 30 km-re van. Bakonszeg az értelmetlen 10 km-es határsávon kívül van.

Mit gondolsz miért jutott eszébe a pocsaji méhésznek, hogy elrohanjon 250 km-re Gödöllőre? Mi tiszántúli méhészek már kellően meg voltunk ijedve és kerestük a méhcsaládokban az atkát. Debrecenben nagyon aktív összetartó méhész közélet volt Vasadi Barna vezetésével. Télen sokszor összejöttünk és képeztük magunkat. Jöttek a környékbeli méhészek is. Minden alkalommal volt szakmai előadás (természetesen a varroa atka volt a slágertéma). A méhegészségügyiseink naprakész tudással rendelkeztek, hiszen ők voltak a frontvonalban.

Nekünk egy idős postás (Fodor) volt a méhegészségügyisünk, aki nagyon készségesen képezte a fiatalokat és mindenbe bevonta azokat, akiket érdekelt. Fodor bácsi mosolyogva mondta, hogy az égetés és a zárlat nem fog semmit se érni, de a szerek kipróbálásába feltétlenül vegyünk részt, mert csak az lesz a megoldás. Igazat adtam neki. Fiatal és kíváncsi voltam, persze, hogy mindent vállaltam, amire megkértek. Apám-anyám támogatott benne. Ezért ismertem meg az elsők között a MITAC 20 EC-t és ezért láttam nagyon sok atkás pusztuló méhészetet.

Más:
Hát nem tudom, hogy milyen rosszindulatú pletykákat terjesztenek a kutatóintézeti munkámról, de az lenne részedről a tisztességes, ha előbb velem privátban tisztáznád.

Szerintem Tükör sem furettozik,mint sokan mások sem így furetto korszakról felesleges áradoznod.
De régen sem permetezte mindenki a lépeket,és nem is vízzel higította a Mitacot.Már akkor is a kartonlap dívott étolajjal.



Remélhetőleg mindenki elolvassa,de ez nem azt jelenti,hogy érti is.



De hamár furettozol akkor hány fújás is kell,hogy bevidd azt a mennyiséget amit egy lapkával beviszel?Nem mindegy,hogy egy minimum 75mg-os lapkánál tévedsz pár miligrammot lefelé vagy egy furettora való adagnál.



Valahol Hobby leírta,hogyan is kell használni helyesen a furettot,sőt Ficzpet leírása is megfelelő.Ha ezekkel összehasonlítod azt,hogy kétszer végigrohantál egy délelőtt és befüstöltél mindenhova akkor a válasz egyértelmű a kérdésedre,hogy semmi szerepe nincs annak a 2.5%-nak.De felveti azt a kérdést is,hogy minek strapáltad magad azzal a 12,5%-al

Miért nem inkább egy privát levélben kötözködsz, cikizel? De ha már szükségesnek látod, akkor kezdjük néhány kérdés megbeszélésével. Hátha kiderül, hogy van amiben egyet is tudunk érteni.
1.
Szerinted ma a furettó korszakában ki permetezgeti a lépeket?
2.
Szerinted senki nem olvassa el a Tactic címkéjét?
3.
Mindenki "túladagolja" az amitrázt. Ha 12,5 % helyett 15 %-kal számol, akkor legalább kevésbé adagolja át.
4.
Amikor még furettóztam, a biztonság kedvéért egy délelőtt kétszer is végigkezeltem a családokat. Szerinted akkor mennyi szerepe van a 2,5 %-nak?

Nem érted? Ez a baj: vitatkozol, és már egy-két hsz után, nem akarod érteni, hogy min. Akkor elmondom:
Én,egy hsz-t kiegészítve, két (számomra mérvadó) könyv alapján , és régebben előadásokon hallottak alapján, azt állítottam, hogy Pocsaj községben találták meg először az atkát magyarországon.
Te sugallva, hogy hülyeséget beszélek azt állítottad, hogy ez nem igaz.
Hivatkozva saját tapasztalatodra, magadat úgy beállítva, mintha tevékenyen részt vettél volna az atka felfedezésében, az ellene való védekezési technológia megalkotásában. Nos hallottam egy-két dolgot a kutató intézetben végzett "áldásos" tevékenységedről is, de mivel erről nem állnak rendelkezésemre dokumentumok, ezzel nem is akarok foglalkozni. Mindenesetre ha valaki nem ismer, és laikusként olvassa a hozzászólásaidat, már-már Őrösi munkatársának is gondolhat!
Az is jó lenne már, ha egyszer tisztán látnánk végre, hogy akkor végül az anyatejjel szívtad magadba a méhészkedést,vagy édesapádtól tanultad mert volt már mind a két verzió.
No akkor a lényeg, az atka:
Mivel 1976-tól meg van nekem az összes Méhészet újság (a Méhész ujságnak is majd minden évfolyama) jó része bekötve, így úgy gondoltam, ha neked van igazad, azokban ennek mindenképpen nyoma kell legyen, hisz akkoriban ez volt a naprakész információ forrása, minden méhész számára. Talán még a cikk írók emlékei sem halványultak el, az épp esetleg aznap történt dolgokkal kapcsolatban!

A legelső említése a Magyarországon talált atkának a MÉHÉSZET 1978 évi 7.számában, a 135 oldalon, egy rövid kis hír:


Azt hiszem, ehhez nem kell magyarázat, meg ahhoz sem, hogy ezt nem Dr Csaba György írta!

A következő cikk,ami a magyarországon megjelent atkáról szól, már egy kétoldalas iromány, és Dr Koltai László jegyzi, aki a továbbiakban több éven keresztül rendszeresen nagy terjedelemben beszámol az atka nyomonkövetéséről, az ellene való védekezésről, a védőkörzetek felállításásról az államilag hozott döntésekről amik a terjedést hivatottak a továbbiakban akadályozni!
Nos ez a cikk (tőle az első) a 78'/9szám/163oldalon található. Többek között ezt írja:


Azt hiszem, ezt sem Dr Csaba írta!
Ennek a cikknek a második oldalán olvashatók, az első intézkedések amik (valóban naivan) hivatottak lettek volna a parazita tovább terjedését megakadályozni!



Ez csak annyiból érdekes, a mi ügyünket tekintve, hogy az általad emlegetett Bakonszeg (amiről 78'-82'-ig egyetlen atkáról szóló cikkben sem találtam említést) még a fenti írásban védősávként megjelölt 10km-es távolságon kívül van, tehát az első körben zárlat alá sem került!!!!!!

Dr Koltai egyébként ahogy mondtam, szinte havi rendszerességgel, nagy tejedelemben számol be a történésekről: 79' áprilisi számban pl ezt írja:



Tehát még itt sincs szó Bakonszegről, nem is lehet, mert 10km-en jóval kívül van.

De álljon itt a legékesebb a bizonyítékok sorából, a "hős" méhészt is nevén nevező cikkrészlet, mely bárki által megtekinthetően a MÉHÉSZET 1981. júliusi számának 135-ik oldalán található:




Nos! Részemről ezt a vitát, hogy hol is találták meg Magyarországon az atkát először, lezártnak is tekinteném.
Mindazonáltal felmerül bennem, hogy esetlegesen a védekezéssel kapcsolatos emlékeid sem teljesen fedik a valóban történteket, különös tekintettel arra, hogy ezzel kapcsolatban is találtam sok-sok infót e korabeli sajtó átnyálazásakor, és arra, hogyszemmel láthatóan ezek leírásában is próbálod magad priedesztálra emelni, mint aki azon kevesek közé tartoztál, aki már akkor tudta a tutit!

Mindenesetre, nagyon sok egyéb érdekességet is találtam az atka térhódításával és az első károkozásainak leírásával kapcsolatban.
Ilyen pl(amiről már volt itt szó, de most konkrét leírásokat leltem), hogy eleinte (mai szemmel) irtózatos atka mennyiségekkel is életben maradtak családok, sőt fejlődtek és termeltek!

De talán erről majd ha megint lesz kedvem ennyit írni.

Mint jeleztem, én lezártam a kérdést, azt hiszem ehhez nincs mit hozzáfűznöd, oly egyértelmű minden!!!!!!!

Ha nem emlékszel pontosan, , akkor miért állítod.Még valaki aki még hisz neked, ezzel számol, és rosszul adagolja!
Érdekes, az atka megtalálására meg pontosan emlékszel.
Több mint 30 évre vissza!

Ma velem együtt mindenki bakizik, nézzük el egymásnak!
Valóban a Taktik 12,5%-os amitráz tartalommal.

Lehet. Nem emlékszem pontosan rá. Mostanában oxálsavat használok.

Nem 12,5 % a tactic?

Ma Tactic néven van forgalomban amitráz hatóanyag, de ez csak 15 %-os hatóanyag tartalmú szer. Van aki nemcsak gyengébbnek tartja, de más panasza is van rá.

Kösz Zsolti! Tuuudom- tuuudom. Nagyon nem fogott az agyam!

Imker!

A kettőnek semmi köze egymáshoz. A Mitac hatóanyaga amitráz, a Mavriké tau-fluvalinát.
Mitac helyett (méhészeti szempontból) most a Taktic kapható, csak nem 20, hanem 12%-os amitráztartalommal.

Mostanság Mavrik a neve.

Sziasztok még lehet kapni ezt a permetszert? Mert én ugy tudom kivonták a forgalomból!

Nem érthető, mit akarsz bizonyítani? Dr. Csaba György két könyvben is megjelentette ugyanazt az írását és gondolod, hogy a Méhész újságban nem jelentette meg? De ettől még kicsit más a valóság.

Pocsaj és Bakonszeg egymástól 30 km-re levő falu és mind a kettő határhoz közel van. Az atka terjedése számára 30 km nem akadály. Különösen könnyen terjedhetett az atka a Bihari hegységtől (Románia) kezdődő Alföldön. Ráadásul mi magyar méhészek sokat vándorolunk. Akkor se volt másképpen. Számítottunk rá, hogy jön az atka és tudtuk, hogy égetni fogják az atkás állományokat, ezért - még ha rájött a méhész, hogy atkával fertőződött az állománya - az utolsó pillanatig titkolta. Tehát amikor a hatóság hivatalosan tudomást szerzett az atka magyarországi megjelenéséről, akkor már mélyen az ország belsejében is voltak fertőzött méhállományok.

Az állatorvosok nem sokat értettek (talán még most se!) ahhoz, hogy egy rovar esetében milyen zárlatnak van értelme. Meghirdettek előbb a határ mentén egy széles sávban zárlatot. Aztán Tiszántúlt helyezték zárlat alá. De az atkafertőzés pillanatok alatt átlépte a folyót is. Először az égetést látták megoldásnak (ez történt Bakonszegen is), aztán rájöttek, hogy az egész magyar méhállományt csak nem kéne tán elégetni.

Közben kétségbeesetten és türelemmel próbálkoztunk (mert igazi tudományos kísérletnek nem volt nevezhető), hogy melyik forgalomban levő atkaölőszer és hogyan lesz hatékony a méheknél. A Folbexet ingyen kiosztották, de hatástalan volt. Aztán sorba próbáltuk a ma is hatékonynak minősülő hatóanyagokat is. Volt amelyik enyhén mérgező volt, volt amelyiktől anyapusztulások jelentkeztek, aztán a MITAC 20 EC maradt fenn a rostán, mert az nemcsak ölte az atkát, de a méhek is jól tűrték. Már akkoriban ismertük a hangyasavat és az oxálsavat is, de jó adagolási módszert nem találtunk ki rá, könnyen kárt okozott a méhcsaládban. Sok gőgösen magabiztos nagy méhész állománya omlott akkor össze, mert nem hittek a kezelés szükségességében.

Természetesen Dr. Csaba Györgyék csinálták a hivatalos próbálkozásokat és néhány év múlva került engedélyezett szerként piacra az első amitráz tartalmú atkaölő csík. De ha erre vártunk volna, akkor kipusztult volna a teljes hazai méhállomány, ezért használtuk az 1 dl víz 3 csepp MITAC 20 EC oldatot és ezzel permeteztük a lépeket 3 naponkénti sorozatkezelésben akác után. Állítom, hogy ma is ez a legjobb módszer, de hihetetlen nagy munkaigénye miatt gondolja meg mindenki, hogy vállalja vagy sem. Apámmal ketten mire végigkezeltük a kis kézi pumpás permetezővel a 120 méhcsaládot, a kezünk kikészült. Persze ma már vannak profi finom porlasztású kis permetezők, de akkor....

Inkább magyar nyelven a savas kezelések:
http://www.katki.hu/KATKI/osztalyok/Bekesi_01.html

Tejsavas kezelés

http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=de&u=http://www.bienen.de/varroa_milchsaeure.php&ei=X7WMTcnBC8KVOpbg-aAC&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=1&ved=0CB8Q7gEwAA&prev=/search%3Fq%3Dhttp://www.bienen.de/varroa_milchsaeure.php%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26hs%3DqVU%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official%26prmd%3Divns

Értem,köszönöm.

Nem mondtam, hogy év közben különösen hatékonynak tartom.
Gyérít (amit már elkezdek vele áprilisban,amikor ugye egy atka még sok atka) és ez így elég ahhoz hogy más vegyszer termelési időszakban való használata nélkül biztonságosan kihúzzam a napraforgó végéig, amikor is jöhet az amitráz.
Valamint a fias mentes időszakban utolsó kezelésként viszont valóban hatékony.
Az meg bónusz, hogy milyen tükör fényesek a kaptárok tőle.Hagy ne mondjam hogy ez mindenre jó hatással van a család életében Nincs mész,tömlős, meg nekem meggyőződésem, hogy a nosema ellen is hat, mind a savas közeg fenntartásával, mind a fokozott tisztogatással.
Ezt bizonyítani természetesen nem tudom csak azzal, hogy látványosan kevesebb a mászkálóm ha használom időben, a többi állításom viszont nagyon szembetűnő, nem lehet nem észrevenni!
A hig aljakon látszik, hogy évközben is üti azért az atkát, mert több napig hat egy locsolás!
Ja és még valami: az amitrázos lapok hatékonyságát is növelem vele. Amikor azt berakom, kapnak egy csurit, és a nagyfokú tisztogatás miatt, gyorsabban és jobban szétkenik azt is, úgy gondolom!

Tükör

Azt mond el légyszi miért tartod olyan hatékonynak a BeeVitalt mert Tóth Péter táblázatában( igaz akác után használta négyszer) de ha jól láttam 50 %-os hatásfokkal az utolsó helyen kullogott.A gyártó pedig a takarítóösztön aktiválásáról beszél a csomagolásra csak ezt írja rá.Lehetséges lenne hogy egész éves használata esetén a nagytakarítások önmagukban ekkora eredményt produkálhatnak?

A téli előadásokon sokszor volt téma az atka és az ott megállapított dolgok szerintem másoknak is hasznosak:

1. Az atkaszámot folyamatosan követni kell (higiénikus alj) és szükség esetén beavatkozni. (fertőződhetnek a méhek rablásnál, itatón)
2. Nem kezelünk megszokásból, egy kezelés valamikor nem elég (fiasítás nem áll le télen).
3. Vannak szerek, amik önállóan is hatékonyak (amitráz, oxálsav, hangyasav), valami csak kiegészítésnek (timol,
gyógynövények itatva...) jó.

Nehéz dolog lett az atka és nagyon oda kell rá figyelni.

Volt már egy olyan persorozat Magyarországon ami nem megfelelő állatgyógyászati készítmény miatt indult és a méhészek győzelmével végződött. 1987-ben az akkori Varrescens füstólöcsik az előírtnál kevesebb hatóanyagot tartalmazott és más engedélyezett szer akkor még nem lévén, több ezer család pusztulását okozta.Ennek az ügynek köszönheti megszületését az Antivar.
Az akkori perekben igazolni kellett a méhcsaládok számát, rendelkezni kellett kárfelvételi jegyzőkönyvvel, igazolni kellett a gyógyszer átvételét és a használati utasítás szerinti felhasználását és be kellett vizsgáltatni a megmaradt csíkok hatóanyag tartalmát. Kb most is ilyen bizonyítási teherre lehet számítani.S persze több év mérgelődésre.Egy két károsult esetén nem érdemes hozzákezdeni, de 10-15 esetén már megfontolandó egy peren kívüli egyezséget megkísérelni.

Mi is használtuk az api live vart tavaszól őszig mellette ugyanúgy kellet füstölni mert az atkák száma nem lett kevesebb . Következő évben már nem vettünk, azért is mert nagyon drága meg semmit nem ért .

Na, itt látszik, hogy a forgalmazó nem igazán ért ahhoz, amivel foglalkozik. Lefordítja a digó szöveget egy az egyben, arra nem is gondol, hogy Itáliában kicsit másképp alakul az anyák petézési ciklusa, mint nálunk.
Gondolom már másnak is feltűnt, hogy ezekben az automatikus fordításokban mekkora szakmaiatlan bakik szoktak előfordulni már csak a szóhasználatban is (méhkas, kolónia, királynő...)

Nagy meccs lesz.. HAJRÁ

Eredeti Digó útmutató: http://www.chemicalslaif.it/ADMIN/FTP/p ... aliano.pdf

Bár így is nehéz per, várható......
Talán Malya Péter tud tanácsot adni....

Zsozo!
.Sajnálom hogy így jártatok. Nem Ti vagytok az elsők, meg nem is az utolsók. Ezt a cumit azok szívják meg sajnos, akik nem akarnak mérgeket vinni a kaptárba. Minden jószándékú méhész átesik ezen a korszakon.
A perről én lebeszélnélek, inkább költsd a pénzed az állomány szaporítására. Ezek a perek megnyerhetetlenek.

Zsozo!

Azt kivánom, hogy járjatok sikerrel, de azért megkérdezem: ti akik így jártatok nem tájékozódtok az atkaölő szerek hatékonyságáró?
Itt a fórumon (és elődjein) évek óta téma, hogy ez az anyag önmagában halottnak a csók!
Lehet másra mutogatni, csak....nem tudom érdemes-é??

zsozo!

Mielőtt nekiállsz pereskedni nézz utána, hogy az Api Life Vart mikor kell használni. Bizony nem ősszel!

T. Méhészek!
Keresem azokat a méhészeket akik tavaly ősszel API LIFE VAR csíkot használtak atkaírtásra és bizonyíthatóan tavaszra atkától pusztultak el a méhei.Nekem 60 db NB 16-os család pusztult el agy Paksi méhésznek 65 család. Akik csatlakozni akarnak a forgalmazó ill. gyártó cég elleni kártérítési eljáráshoz írjanak a farkasne76@invitel.hu Email címre.