Szerintem kevered a dolgokat.
Pl a kumafosz a szuper kontroll vizsgálatok során került a lépekbe amit minden esetben Perizin /ApiOx kezelést jelentett. (Perizin hatóanyaga a kumafosz)
Amitráz metabolit sincs a szerekben, ez az amitráz bomlástermékét jelenti.

http://bolthely.hu/munkaruhazati/id/1721_A2B2E2K2P3_szerves-__szervetlen-__savas_gazok__ammonia_es_veszelyes_reszecskek_ellen_21700-as

Amit ez a jelzés nem szűr azt szerintem semmi: A2B2E2K2P3

Plebános!

Bocs, de Fehérvárról megtérvén sűrűsödött kitsinyég a privát szféra is, ráadásul a Fórum is ad némi feladatot...
Az amitráz-hatóanyag füstölése (szublimálása) kapcsán az én véleményem indifferens, a lépekben és mézben történő kimutatásról többen is közöltek csonka kis hazánkból is adatokat. Az amitráz kimutatásról hangzott el magyar előadás a 2007-es melbourne-i Apimondián, HPLC-vel végzett vizsgálatok eredményéről számoltak be.(Ezen analitikai módszer viszont részemre tartogat még rébuszokat, miként nem rég írtam, magas nékem, miként kacsának az eperfa...)
Foglalkozott a kérdéssel Szerlaticsné és Szalayné M.E.is, de a legkézenfekvőbb , hogy egy igazán kompetens személyt is megkérdezzünk: nemrég mutatkozott be körünkben Herpai Zoltán (kit Isten hozott Fórumunkon), nos, az ő véleményét kellene legelébb kikérnünk a kérdésben, mert agyalni már agyaltunk öleget, de a kérdés a "sárga fórum" óta még mindíg nyitott....
Zoltán! Kérjük tehát, hogy vigyázó szemedet vessed néha reánk...!

Üdv: Tomipapa

Mostmár csak az a kérdés hogy a tac-ticban vagy a varidolban van több ezekből az amitráz metabolit és a kumafosz.

A hatóanyagok maradékai a lépekben

amitráz 0,010
amitráz metabolit 0,210
kumafosz 1,900

info: http://www.omme.hu/portal/index.php?opt ... Itemid=340

Mert amelyikben kevesebb van akkor azt .......

Igen, azokat láttam én is. Csak arra gondoltam,hogy valójában ugye rengeteg méhésznek kell(ene) használni ilyen álarcokat,és azt hittem van valami tipikusan elterjedt fajta,ami már bizonyított méhészek körében. Talán furcsa,hogy ezen fennakadok, és nem megyek el venni valamelyik boltba,csak nem akarok úgy járni,hogy esetleg évekig használok olyant, amiről 10 év múlva a halálom előtti utolsó évben kiderül hogy, jaaa,hát nem is olyant kellett volna.
Nagyon nem akarok füstöt használni,vagy ködöt egyelőre,de pl tavaly az amitrázos lapok beáztatása után is éreztem valami keserű ízt a torkomban, ami erős köhögésre késztetett. Gondolom ez a jelenség sem túl egészséges, pedig csak áztattam,semmi füst vagy egyebek.

Valaha volt a mitac ami permetszer volt és 20%-os amitráztartalommal rendelkezett.Miután megszünt a mitac,kéznél volt a tac-tic ami viszont csak 12,5 %-os.
Namost a tac-tic nem engedélyezett szer méhészeti célra így soha nem is volt engedélyezett.De miután amitrázt tartalmaz,és elég olcsó így mindenki használja.
Aztán volt olyan környező ország ahol bevezettek méhészeti célra gyógyszert,többek között a Varidolt is.Ezek nagy része szintén 12,5 %-os,tehát mintha a tac-ticot kiüvegezték volna kicsibe,és többszörös áron árulnák.

Ha visszaolvasol vagy használod a keresőt Tükör tett fel már konkrét álarcokat szelencével amik használhatóak.

Na igen, már régebben is nézve ezt a videót, én is azon töprengtem,hogy milyen megfontolásból nem használ védőfelszerelést. És már régóta gondolkodom azon, hogy vajon honnan szerezzek olyan védőfelszerelést(pl álarcot)amiben nyugodtan lehet ilyen munkát végezni. Az eristában vettem pl aktívszenes szájmaszkot. Semmit sem ér, nem is tudom miért árulják. Csak huzatot kap a szemem, ahogy kifújom a levegőt,mert az orrnyergemnél nem lehet lezárni. Úgy rémlik, valami A1es betéttel javasolta Árvay doktor az álarcot,de pontosan nem emlékszem. Esetleg tudtok ez ügyben segíteni nekem? Köszönöm!

A tac-tic meg a varidol hatóanyag tartalma megegyezik (amitráz) ha jól tudom úgy hogy ezt sem értem má.

Nem kevered a Mitakkal?

Nincs vele semmi még mindig 125g/l van benne.

Ez is igaz! Mi van a hatóanyag tartalommal?

Hivatalosan eddig se lehetett használni

És akkor eddig miért lehetett használni? azóta változott valamit a világ?

Vagy egész egyszerűen a méhekre nem lett engedélyeztetve.
A tac-tic elsősorban juhokra és egyébb állatfajtákra van kitalálva,és nem méhekre.

Én úgy gondolom hogy a tac-tic talán nem juttat vissza pénzt a bizonyos elvtársaknak és talán a varidol meg igen ezért gondolom hogy támogatott szer,másért miért nem engedik használni?

[quote="Toncsello"]Az az érdekes hogy a tac-tic nevű atkaölőszer hatóanyag koncentrációja (amitráz) tartalma megegyezik a varidoléval.
Csak árban különbözik egy "kicsit".[quote="Toncsello"]

Mert lehet, hogy az van benne. Az új csomagolás meg megnyomja az árat.

Varidol:

5.2. Farmakokinetikai tulajdonságok
Az amitráz klinikai tulajdonságai jól ismertek. ( The pesticide manual 10. kiadás BCPC 1994) Gerincesekkel szemben alacsony toxicitással bír, viszont nagymértékben károsítja a vízi élővilágot és a talajt. A készítmény nem hagy maradékanyagot sem a mézben, sem a méhviaszban.

6.1. Segédanyagok :
Tetraisopropyldiphenylcarbodilimide (Stabaxol 1)
Nonoxinol (Ethylan KEO)
Aromatic carbohydrates C10 –C13 (Solvesso)
Strips: celulose paper, mixture of nitrates

http://www.erista.hu/eng/acaricide-vari ... _m262.html

Az az érdekes hogy a tac-tic nevű atkaölőszer hatóanyag koncentrációja (amitráz) tartalma megegyezik a varidoléval.
Csak árban különbözik egy "kicsit".

Szarvasi patikában kaptam néhány információt.

Az OMME. honlapon, a monitoring vizsgálatok címszó alatt, van róla egy táblázat, és néhány mondat.

Tomipapa
Kiväncsi lennek a velemenyedre az Amiträz füstölese kapcsän, mär ami a meheket-lepeket erinti; eszt ugyanis senki nem tud kölcsönadni, igy aki vedömaszk nelkül dolgozik, az 15 ev mulva ne panaszkodjon, mert mindennek (adott esetben elöre tudott) következmenye van. Ugyanakkor erdekesebb, mi marad a lepeken pl.? Nem pusztäna mezre gondolok, hanem a lep egeszere.

Azt, hogy az amitráz hatóanyagú szerek kezelése során KELL viselni védőfelszereléseket már több ízben megtárgyaltuk egyes igen segítőkész fórumtársunk be is számolt arról, hogy miként és milyen kesztyűt, maszkot visel a kezelések során. Ezt mindenki belátja legkésőbb akkor amikor kezelés során véletlenül nagyot szív a füstből/ködből, majd két napig kapar a torka.
Az, hogy az amitráz hatóanyagú szerek elő-előkerülnek az is azt bizonyítja, hogy van létjogosultságuk. Az is biztos, hogy sajnos azért van létjogosultságuk, mert a kiváltásuk nem megoldott a mai napig sem.
Az, hogy pl. a Taktik alkalmazása jóval olcsóbb mint az egyéb atkaölő szerek az vitathatatlan, az is, hogy ez bizony szúrja a szemét azoknak akik egyéb szereket gyártanak, forgalmaznak. Tényként kezelhető, hogy a magyar méhészetek többségében jelen van az amitráz, leginkább Taktik formájában. Én magam is azon vagyok, hogy minél kevesebb alkalommal használjam, tavasszal építtetőkerettel, nyáron hangyasavval ( na ez idei projekt ), ősszel oxálsavval védekezem, de egyenlőre nem szabad a szögre akasztani a szert. Ezek tények.

Pöte!

Megközelítésed, mely alapján az amitráz hatóanyag ellen gazdasági érdek mentén emeltek szót, alapvetően téves, az eredeti indok ellene rákkeltő volta miatt merült fel. Épp ennek mentén tartom nagyon elítélendőnek, hogy egy ily kockázattal rendelkező hatóanyagot dr. Piotr Skubida az alábbi videón mindenféle védelem nélkül használva népszerűsítette. Nem érzem véletlennek, hogy a video elején dolgozó álarcos méhész olyan gázálarcban dolgozott, mely alkalmas a káros hatások kivédésére. Látható, hogy ő még nem tett szert ama haláltmegvető bátorságra, mellyel Skubida úr már rendelkezik...
Ezen óvatosságra szeretném itt felhívni a figyelmet, bánatom már csak akkor lenne nagyobb, ha a nevezett doktor esetleg zárt méhesházban szipákolta volna önfeledten az amitráz-hatóanyagot tartalmazó füstöt. Másnak sem javallanám!

Üdv: Tomipapa

Meghallgatnám azokat akik - nyilvánvaló gazdasági érdekből - a sátánnal való lepaktálással egyszinten említették az amitráz alkalmazását, hogy most mi a véleményük ezekről a készítményekről. Ez a szer már bizonyított. Remélem az egyesületnek sikerül hatni a Taktik gyártójára, hogy engedélyeztessék a méhészeti felhasználását.

Megjelent egy újabb Amitráz tartalmú atkaölő szer a piacon Apiwarol néven.
Szilárd halmazállapotú füstölő tabletta 12,5mg hatóanyaggal.

Tapasztalat, a here fiasítás tavasszal akkor indul meg amikor a család elég népes hozzá és van megfelelő hordás .....gyenge család dolgozó lépet húz az építtető keretbe is.
Ha kemény hordástalan időszak következik be, a hereálcákat kiszórják, sőt beindul a hereűzés.
Szerinted ennek ismeretében mennyire reális az állítás?

Én is tördelem az építtetőt, és pergetéskor villáztatom a here sejteket,de ez miatt még nem vettem észre gyengülést. Persze mindig marad benn pergetetlen fias, ezen meg valamennyi here mindig megmenekül.

Mert ebből élsz?

(az adatlapodat nem ártana kicsit kozmetikázni)[/quote]

A méhészkedést mindig komolyan vettem, attól függetlenül hogy, nem rég munka mellet tettem. Most készülök az állományom fejlesztésére. De nem egészen értem az összefüggést. mivel munka mellet sem méhészkedhet az ember felelőtlenül , gondtalanul, mert akkor sem tét nélküli szórakozás az, egy bizonyos volumen fölött főleg.Munka után fáradtan,és sok hétvégét volt kénytelen az ember a kaptárak mögött tölteni. Sokszor nem is az ideális időben mert a "munka hely az első" . De nem akarnám én ezt itt tovább részletezni hiszen szakmán belül sokaknak ismerős ez a történet. Egyébként sem, a méhek sem az atkák tulajdonságát viselkedését nem befolyásolja az hogy én ebből élek vagy másból. De vettem a lapot, és megkerestem az adat lapomat , amely tényleg üresen volt eddig.

Vissza térve az atka témához, valahol olvastam , hogy azok a méh családok ahonnan állandóan eltávolítják a here fiasítást akár le is gyengülhetnek mivel a természetes család összetétel helyre állítása végett az állandó here fiasítás pótlásával vannak lekötve. Alkalmazok here fiasítás kitördelést az építtető keretekből , de nem pusztítom el soha a család összes herésítését. Bár láttam már ilyet is ahol minden kezelés sorás lerombolták az összeset. Vélemények?

Új atkaölő módszer:

Varroa Controller

http://translate.google.hu/translate?hl ... d%3Divnsfd

Köszi Imker

Én inkább maradnék az utolsó megoldásnál, avagy utolsó pergetés után az amitrázos kezelésnél. Egyébként a tymolnak szaga esetenként a mézben érezhető.
A Tóth Péter atkamonitoring eredményeit olvasd el és válaszd ki a neked legmegfelelőbbet.
Ez az én véleményem, nem erőszak és nem vitaindító, én így teszem.

Igen,köszi ezt mind tudom,de ennek ellenére a többi timol tart. készítmény a tavasz korai szakaszában( megfelelő hőm.) javasolt a gyártó szerint(fel van tüntettve rajta), kivételt képez ez alól a Thymovar. Ennek használata késő nyáron ,utolsó pergetés után ajánlatos a gyártó szerint.(Ekkor én már az első sorozatot szoktam füstölni........)

Szedjél egy pohár hrefiast,turmixold össze és kend rá az építtető keretre.
Egyébként nem rossz ötlet,ha valami eszedbe jutott ne tardsd magadba.
Nehogy megsértődj csak vicc volt.

A Tymolnak (de a hangyasavnak is) kell a párolgásához megfelelő (folyamatos) hőmérséklet, ezért a hatását csak melegben fejti ki. A tavaszi szeszélyes időjárás nem kedvez az ilyen készítmények hatóanyagai párolgásának, nem teremt folyamatos viszonylag egyenletes körülményeket a hatóanyag kipárolgáshoz.
Viszont a túl magas hőmérséklet sem kedvez az ilyen készítmények alkalmazásának, mert akkor a hatóanyag viszonylag hamar (nagy dózisban) szabadul fel, ilyenkor kitódulhatnak a méhek a kaptárból.
Tehát összefoglalva a párolgó elven működő aktkavédelemi eljárások nagyon időjárásfüggők, hatékonyságuk ennek függvényében rabszódikusan alakulhat.

Sziasztok


Kérdezni szeretném ,hogy a Thymovart a gyártó mért nem javasolja kora tavaszi atka elleni védekezési alternatívának?
A hőm. függvénye kb annyi mint az Apigurdnak vagy az Api Life-nak.
Használta valaki ezt a készítményt kora tavasszal?


Köszi a segítséget,üdv.: Feró

Azon morfondírozom, hogy vannak ugye olyan illóolajok, amik vonzák az atkát

Nem szokott valaki ilyet kenni az építtető keretre?

Mert ebből élsz?

(az adatlapodat nem ártana kicsit kozmetikázni)

A Barkovics féle lapkának akkoriban valóban volt minőség hullámzása mivel én is egy mások reklamációi végett "emelt " hatóanyag szintűt kaptam . Az is tény hogy közepes és gyengébb családoknál jelentkezett a fiasítás csökkenése drasztikusan. kevésbé a néhány extra "bika" családoknál . Az anyák korával sem lehetett párhuzamot vonni. élelmük bőségesen volt , az atkák sem voltak elszaporodva , semmi szemmel látható bajt nem lehetett észlelni azon kívül hogy a méhek a lehető legtávolabra igyekeztek húzódni a lapkától ,amelynek kivétele után lassan helyre áltt a rend. Az időjárási tényezőkre már nem emlékszem , de valószínűleg azért, mert nem volt rendhagyó. Tőlem függetlenül más méhész is ugyanezeket tapasztalta a saját állományában. oly annyira hogy eggyesítenie kellet a családokat.Ellenben azok, akik a szert nem használták ott nem volt gond. A hatóanyag olyan erőss volt hogy a kaptáraktól 20-30 méterre is erőteljesen érezhető volt. Mivel a szer elhagyása után amint már írtam "maguktól " természetes módon megerősödtek a méhek, nem volt okom más titokzatos dolgok után kutatni.

A nyár közepén bátorkodtam ugyanazt a lapkákat vissza helyezni . Ekkor már végül is minden rendben volt. Valószínűleg csökkent ekkorra a párolgási mennyiség.

A szerencséről a következő a véleményem a méhész tudása + szerencséje itt a tőlünk független nem befolyásolható tényezőkre gondolok.( Például a 2010-es akác időjárása) szóval mind a kettő fontos. de tudás nélkül nem hinném hogy 14 évre elég lenne a csupán a jó szerencse

Kedves Robotur!
Nem hiszem, hogy a Barkovics-féle lapkákban kell a hibát keresni! Mi több éven át használtunk ilyet, ám soha semmi hátrányát nem láttuk, sőt a költésmeszesedés legjobb ellenszere volt. Igaz a minőségében voltak hullámzások, de ez nem von le semmit az értékéből, annyira jónak tartottam, hogy már több év óta kitartok a Timol mellett, kiegészítve több illóolajjal, és minimális szinten volt eddig az atkaszám!

Pedig nem ártana visszagondolnod, hogy máskor ne ess abba a hibába, mert ezek szerint azóta csak szerencséd volt.
Ugyanis szinte kizárt, hogy a barkovics lap miatt nem fejlődtek!

Utólag 10 év távlatából már nehéz lenne ezt kideríten hogy tényleg volt-e más oka is. A lapkák kivétele után beindult a fiasítás , csak sajnos hamarabb kellet volna kivennem . a családok végül is igy már felfejlődtek csak későn . Igy más okot nem kerestem, főleg mivel ez az eset más méhésznél is megtörtént. Egyébként sem előtte ,sem utánna, nem fordult elő ilyen gyenge tavaszi fejlődés a méhészetemben. Természetesen, nem is használtam ezt a szert többet, érthető módon. Nem volt kedvem kisérletezni vele . Egyébként is csak a füstölőgépes ( hajszárítós) módszer melletti másodlagos atka ritkítás lett volna vele a célom.

A Barkovics lapkákat valóban utálták a méhek, de amúgy egészséges, jó családok, hogy ez miatt ne fejlődtek volna fel akácra....(?) hát olyan nem volt!
Más problémáknak is kellett ott lenni!!!

Atka ritkítást próbáltam illóolajos készítménnyel, tapasztalatom az hogy a méhek igyekeznek elhúzódni a szertől , a fiasítás is drasztikusan lecsökkent , mire észbe kaptam már majdnem későn volt . Azon a tavaszon akácra töredék családokkal mentem, az eredmény is ennek megfelelően gyengén alakut. Elkezdtem utánnajárni a dolognak, kiderült hogy a gyártó ajánlásával szemben kora tavaszon az lacsony hőmérséklet miatt felesleges a szer beadása , később meg káros a fiasítás lecsökkentése végett. Akác hordás alatt a gyártó sem ajánlotta a szer alkalmazását, tehát a tavaszi alkalmazás kilőve. Vissza raktam a szert úgy július elején . (közben a családok már szépen megerősödtek ) a használati utasítás szerint benttartható volt a napraforgó hordása alatt. Persze elgondolkodhattam volna azon , ha akácon nem , akkor a nyári hordások alatt miért lehet alkalmazni. Nem tettem, lett is a napraforgó mézem "illatoktól" alaposan bűzlő! Szerencsére a fiasítást ekkor már nem csökkentették drasztikusan. Atka az gyakorlatilag "nem volt" abban az esztendőben, a rajzással sem volt gondom. Egyébként a gyártó leírta a rajzás gátló hatást, amely igaz is lett. Nem írtam a szer nevét direkt mivel már nem kapható . egyéb iránt magyar, akkor engedéllyel rendelkező legális készítmény volt fizetett egész oldalas hirdetésekben közölték a méhészek köszönő dícsérő leveleit. Majd később kiderült üjság cikkekből hogy a gyártót a valóságban a szer hatástalansága miatt reklamációk érték es ekkor a hatóanyag mennyiségét növelte. Én már ebből kaptam.

Az egészet nem az illószerek atkára gyakorolt hatása végett írtam . mivel ez már tíz éves történet nem is kapható már . tanulság számomra az hogy az illó anyagok sem csoda szerek ritkításra körültekintően kell alkalmazni, én inkább nem használom.

Ugyan ezeket tapasztalta más méhész is csak sajnos már utólag .

Ez a közberakott herelép tényleg jó,csak,hogyan lehet alkalmazni rakodóban?

Tűzoltó!
Köszönöm a részletes leírást. Ez a közberakott herelép nagyon jó ötlet.

Egyébkén: Jó napot Adjon Isten!

Azt ugye tudod, hogy ez a szer nem engedélyezett, valamint könnyen felhalmozódik a viaszban, és könnyen kialakul rá rezisztencia is, ezért erős kontrol alatt ajánlatos alakalmazni csak!!!
na ha mindezzel tisztában vagy, és mégis használnád, akkor ha beírtad volna a keresőbe pl hogy : "mavrik" vagy "klartan" akkor neked is kidobott volna pár hozzászólást mint nekem. Itt már csak kicsit kellett volna olvasgatni, hogy ne kelljen már többeknek megint sokadszor leírni, meg elmondani ugyanazokat, mert te is megtaláltad volna ezt a hozzászólást, amiben igencsak választ kaphatsz a kérdéseidre, sőt ha figyelmesen elolvasod atanulmányt, még annál is sokkal többre:

Segítséget szeretnék kérni lapka készítéséhez.
Tau-fluvalinát hatóanyagú szerem van (Mavrik 24EW, ami ha jól tudom=klartán).
Milyen koncetrációt javasoltok?
Előre is köszi!

Az alsó fiókba beraksz egy üres keretet drótozás műlép nélkül.
A szélére.

Üres keret drót nélkül.

Sziasztok
Félkeretes rakodónál hogyan oldjátok meg az építtető keretet?
Üdv Gróf

Cerana!
Először is elnézésed kérem, hogy csak most reagálok de eddig nagyon sűrű volt a program. Fene ezt a sok piromániást!

Cerana írta:
„Tűzoltó!
Neked hogyan jött ki ez a szám? Szerintem Imker pont arra akart célozni, hogy kétséges az, hogy az atka megkeresi a herefiast. A herefiasból a plusz 3 nap miatt lesz több atka, így a herés lép kitördelésével nem érhető el komoly atkaszám csökkentés. Egy példa: van tíz atkád, mind a herefiasba megy, lenne belőle 10 plusz a szaporulat, kb 40-50. Kitöröd: nem lesz semennyi. Másik véglet: a tíz atkád nem keresi a herefiast, hanem egy véletlenül betalál. Így ha nem töröd ki, akkor lesz kb húsz atkád, ha kitöröd, akkor tizenöt. A Te nyolcszoros számod tapasztalati, vagy elméleti ?”

Először is , hogy honnan is a 8-szoros szám. Szinte biztos, hogy az egyik méhegészségügyi füzetben olvastam. Úgy emlékszem a negyedikben is. De az is rémlik , hogy már többször is leírták ezekben. (Persze lehet, hogy egymástól vették át az adatot a szerzők.) Így már egyértelmű, hogy a 8-szoros szám nem tapasztalati.
Azt sem tudom , hogy az atka keresi –e a herefiast. De kitaláltam egy módszert, amivel felkínálom neki a herefiast. Ugye én NB-vel dogozom. Mikor berendezem a fészket akácra az anyás részben közvetlenül az anyarács mellé beteszem az építtető keretet. Ezt az a friss petés keret követi amelyen megtaláltam az anyát, ez után 1-2 kiépített keret, majd műlépek következnek. Tehát majdnem az összes fias keret a méztérben marad. Amikor a fiasítás kikel, a méztérben a méheken utazó atkák csak úgy juthatnak el a fészekben lévő fedés előtt álló fiashoz, hogy átmennek az építtető kereten is. Úgy gondolom, hogy itt megörülnek a nekik odakészített herefiasnak és beugrálnak oda. Akkor jövök én és kitördelem a herefiast. De fontos, hogy nem is tördelem, henem csak kivágom az építtető keretből az éppen már fedett herefiast. Azért csak azt , hogy mindig legyen a családnál olyan herefias amibe bele tud bújni az atka.
Minden évben kb. 60%-ot szaporítok, ez is csökkenti a törzscsaládokban az atkaszámot.
Ezzel a két dologgal elérem azt, hogy napraforgó végéig soha semmilyen szerrel nem kellett védekeznem. Se tavasszal, sem akác után.
Viszont nyáron alkalmazom a villázásos atkaszámolást. Ez már napraforgó alatt van. Ekkor már van időm rá és van is értelme, mert előtte csak elvétve szoktam találni. De ilyenkor már nem nagyon van herefias. A heresejtekbe is inkább mézet raknak. Ezért én a munkásfiast szoktam villázni. Nem szép munka, de meggyőződésem, hogy fontos. Ezzel a módszerrel meg tudom állapítani, hogy állományszinten, hogy állok az atkával, és ki tudok választani néhány fertőzöttebb családot, ezek után ezeknél figyelem az atkahullást papírlapos módszerrel. (Ez már elég uncsi volt ezért csináltattam a télen néhány higiénikus aljjal felszerelt NB kaptárt.) A munkásfias villázásnál tapasztalatom szerint akkor súlyos a fertőzés ha júliusban 100 munkásfiasban 5-nél több atkát találok. Úgy emlékszem 15 volt a legtöbb, amit találtam ebben az időpontban.
Amikor megkezdem a vegyszeres védekezést 1-1 füstölésre általában 30-50 atka potyog le. Ha száz felett van, akkor már kezdek betojni. Eddig egyszer számoltam 250-et. Ez volt a csúcs. Szerintem általában jóval több atkáról szoktak beszámolni itt a fórumon is a méhésztársak.

Volt szó arról is , hogy ezzel a tördeléses módszerrel esetleg olyan atkatörzseket fogunk szelektálni amelyek inkább a minkásfiast választják. Szerintem ettől (sajnos) nem kell tartanunk, mivel valószínűleg többségben vannak azok a méhészetek – de a méhcsaládok biztos – ahol nem végzi a méhész a tördelést. Így ott megmaradnak a herefiast választó törzsek. De szerintem csak nyernénk vele, ha mégis a munkásfiast választó törzs maradna meg, mert a munkásfiasban gyengébben szaporodó atkapopulációt könnyebben kordában tudnánk tartani.

Kicsit hosszúra sikeredett, ezért bocs.