Értem én mit írsz, de te érted miről van szó?
NEM AZ ATKA MEGGYILKOLÁSA CÉL.
Tehát nem is tapasztalhatsz tömeges elhullást.
Az atka receptoraira hat oly módon, hogy nem tudja azonosítani a számára megfelelő korú méhet, nem tud új ciklust kezdeni, ezáltal drasztikusan csökken a szaporodási rátája.
A folyamatban a védekezőszer okozta szelekciós kerül kiküszöbőlésre.
A nyomás nagyságával is arányos az ellenállóság megjelenésének sebessége és intenzitása. Ilyen szelekciós tényezők a dózis nagysága.
Kérlek keresd meg az Atkaölő szerek hatékonyságának összehasonlító vizsgálata 2009 2.sz táblázat is szépen mutatja, hogy szaporodási
képessége milyen mértékben csökkent. Most itt nem írnám le az adatokat magukért beszélnek.
Mellesleg hatásfoka sem volt rossz.
Tehát nagyrészt az atkák természetes uton elöregednek lejár az idejük a természetes elhullás ütemében fogynak.
Nem tartom etikusnak, ha bizonyos dolgok fölött pálcát törünk félinformációk, nem megfelelő kontrol birtokában.

Sziasztok! Tsanyi akkor nem vagyok egyedül az apivar- nál ugyanezt tapasztaltam én is tavaly. Annyit ért majdnem mint macisajtban a brummogás. Ugyan én nem vagyok jártas a kémiában sok szot nem is értek amit leírtak pl: letális meg ilyesmi nekem ez kínai. De az atkahullást figyelemmel kisérem gyorsan váltottam amitrázra. Szedte is őket lefele mint a géppuska. November közepe táján az oxálsav még hozott le 2_3__4 darabokat. A kontiba apivar volt berakva meg is ijedtem mikor a negyedik hét végén az atkák a monticsárdást járták jokedvükben. Még egy érdekesség de lehet ez a lényeg a gyalogjaim fészkére taktikos gurtni darab volt rátéve 2 db. 8 naponta cseréltem ahogy odaértem ez mind napra után volt természetes. Ott semmiféle gondom nem volt egész idő alatt a füst hozott még le tőlük pár darabot de az oxálsav az már semmit. Nem hittem a szememnek a gyerekeimmel nézettem át nagyítoval az ellenőrző lapokat de semmi. Ez volt az én nyárvégi őszi tapasztalatom az állományomnál.

Dodo!
Nem akarod érteni? Pedig egyszerű. Az apivar csíkok egy hónapig heti 30-40 atkát hoztak. Amikor betettem mellé amitrázos papírcsíkot akkor jött le egy nap alatt 200. Ami nem működött az az Apivar. Pedig 8-10 éve 4 hét alatt heti néhány db-ra csökkentette az atkaszámot.
Nem a csík működési módja változott hanem az atkák tolerálnak nagyobb szermennyiséget.

Pont ezért írtam az előző hozászolásomat, hogy nem taglózza le az atkákat ennél fogva nem azonos módon kel értékelni a taglózó szerrel
történő kontrol kezelés hatására lehulló atkák darabszámát, mivel sokan ezt teszik téves következtetésekre jutnak.
Az általad említett 200 atka hullása kiemelkedően jó hatásfokra utal, vagy gyenge hatásfoka volt a taglózószerednek.

Csatlakoznék ceranához.
Szintén nincs kedvem elméleti vitákat folytatni.
Amikor megjelent az Apivar, fluvalinát (Klartán) rezisztencia kialakulásakor, több éven át megelégedéssel használtam. Aztán az ára ...... háttérbe szorult nálam is.
Tavaly a támogatásból újra vettem és ezt írtam:
Elküldve: 2014.08.19. 22:28


Nem hiszem, hogy a 6. héten történt volna a csoda.

Én sem akarok a magam részéről újabb vitát kezdeményezni, pusztán csak azt szeretném megjegyezni, hogy e kérdésben markáns ellenvéleményt fogalmazok meg:


Az alábbi mondattal tavalyig egyetértettem én is, de csak azért , mert nem volt ellenpélda.

Azt gondolom, hogy hatásos szer esetén a kisebb vegyszerterhelés egy fényűzés, nem engedhetjük meg magunknak.

Mint írtam, ez ellenvélemény. Tehát vélemény. Az élet majd eldönti kinek van igaza. A gond az, ha netán nekem lenne , akkor game over. Ennyi volt, marad az oxálsav, és az elektromos "kütyü". Ami adott esetben hobbiméhészetek fenntartását teszi lehetővé.

Sziasztok!

Korábban talán aktuálisabb lett volna ezen hozzászólásom mikor ezen amitráz tartalmú tartós hordozó valamint az amitrázos füstölés
során bejutó amitráz mennyiség kapcsán került kitárgyalásra feltételezett hatásosságuk rezisztencia kialakulásának boncolgatásával összekötve,de valószínűleg vitatkoztunk volna újból más véleményem miatt.
Ezen fórumon is megemlítettem már korábban, hogy bizonyos méhpopulációkban felfigyeltek az együttélés során kialakult alkalmazkodási
válaszra, hogy a méhek az atka sikeres szaporodását akadályozzák.
Témánál maradva ezen tartós hordózónál sem arra koncentráljunk, hogy darab számra mennyi atka hullik mert nem letális dózisra tervezték, hanem a felszabaduló amitráz az atkák szaporodási képességeit gátolják inkább ( nagyságrendekkel érzékenyebbek az atkák az amitrázra mint a méhek )
Védekezési ciklus alatt kisebb vegyszerterhelés mellett nagyobb hatásfok a cél.
Ezért nem javasolt a tördelés, kapargatás véleményem szerint nagyon veszélyes is lehet, akár a család pusztulásához is vezethet.
Mivel az atkák elpusztítása elsősorban közvetett módon történik, hatásosságának vizsgálata nem a lehullott atkák számának függvénye.
Utódok nélkül természetes elhullás van előirányozva.

Azt javaslom , semmiképpen ne kaparjátok meg a műanyag hordozót, én próbáltam, igaz biowar 500-nál , amitráz mérgezés lett a vége.1 óra múlva ki kellett venni mert másztak, pörögtek, zúgtak a méhek a kaptár előtt.

Karcsi'

Kezeléskor meg szoktam kaparni a vassal
és valóban le kellene lógatni a fias közé.

Az idén Apivart vettem a támogatással. Szeretném megkérdezni , hogy van-e valami trükk a használatánál, mert már nagyon rég használtam.
Bükk azt már írta, hogy a nagyboci kereteknél dróton lógassam le a nyitott fias mellé mert ha fent hagyom akkor a mézkoszorú mellett bepropoliszozzák.
Szóval van valami buktatója? Törögetni, kaparászni kell?
köszi

Én csorgatva adtam zárókezelésre 1 liter vizben 0,4 ml Mavrikot, 5 ml-t léputcánként. Falapra nem raknám, mert valamennyire rezisztensek lehetnek rá az atkák. Viaszban halmozódik a szer.

Utána nézek akkor gazdaboltban. Ezeket a szereket még nem használtam, miként kell keverni, falapkát akarnék beáztatni.

Most Mavrik a neve, gazdaboltokban lehet megrendelni.

Klartánt tudja e valaki honnan lehetne beszerezni?

Üdv!

Azt szeretném kérdezni, ha 1/2NB rakodóban szeretnék füstölni, de a fiókon van a kijáró, így nehézkes lenne alulra tenni, tehetem a füstölő csíkot, vagy tablettát a keretek tetejére is, természetesen pl. egy fém tálkában? A bezárás idejére a kijárót és a szellőzőt is zárjam?

Köszönöm

Vagy olyan szerrel csinálod amit lehet hordásban használni, pl. BeeVital.

A hordás, gyarapodás kezdetét ritka, hogy napra meg lehet mondani. Gyakorlatban ha megindul a hordás akkor már nem kezelünk.
A legtöbb méhész ismeri annyira a méhlegelőjét, hogy tudja mikor van egy 2-3 hetes időszak amikor gyarapodás nem várható, erre időzíti a kezeléseket.

Már bocsánat, de nem hiszem, hogy értelmetlen volt a kérdésem. És pontosan ezeket a hozzászólásokat akartam elkerülni. Segíteni nem tudsz vagy nem akarsz, de belémkötsz. És ha már itt tartunk, azért mert ez az első hozzászólásom egyike, még nem jelenti azt, hogy a fórumot nem követem régóta. Semmiféle különös elvárásom nincs. A zárójelben lévő dolgot ezek szerint pont neked írtam ki. És kérlek a következő hozzászólásod ne az legyen, hogy miért tegezlek, mert én meg nem vagyok a barátod.

Arany Barátom!

Hogy kend mit akar olvasni, az a kend dó'ga. Hogy a fórumozó mit akar kiragadni a hozzászólásából, az meg az ü dó'ga.

Miből gondolja, hogy bárki is respektálná egy frissiben beeső kérdező "elvárásait", ha az a legelemibb udvariassági szabályokat sem tartja be (mondjuk bemutatkozás), értelmesen kérdezni nehezére esik, lusta elolvasni az őt érdeklő témában már elhangzottakat, s ráadásként a negyedik kérdésénél megszabja a válaszadóknak, milyen válaszokat "akar" hallani...

Gondó'kodjék má' el kend, aranyos Barátom...!

Köszönöm a választ. már csak az érdekelne, hogy ezt a következő hordásig lehet csinálni, vagy van pár nap aminek el kell telnie. Például ha jövőhét közepén beiundul a hárs akkor mennyivel előtte csinálhatom meg az utolsó kezelést.
A választ előre is köszönöm
(És lehetőleg a lényeget ragadja ki mindenki a kérdésből, nem olyan válaszokat akarok olvasni, hogy nem most lesz hárs, már rég virágzik, jövőre lesz csak stb.)

Az amitrázos füstöléses kezeléseket 3 naponként, legalább 5 alkalommal ajánlják eszköztől függetlenül. (füstölő papírcsík, Mohai, Furettó ........)

Hány naponta célszerű elvégezni a furettós kezelést? Mert valahol 3 máshol 6 napot olvastam.
Hárs előtt hány nappal lehet megcsinálni az utolsót?
A választ előre is köszönöm.

Sziasztok
Zárni szoktátok a kijárókat valameddig furretózásnál,vagy szűkíteni?

Valóban a javasolt Taktik-petróleum keverési aránya 5-6ml/100ml. Nekem a kaptárak alul-felül rostaszövetesek, magyarán átszellőzik. Hamar kiszellőztetik a befújt füstöt. Ezért van nagyobb dózis. Lehet, hogy nem helyes.
A mézteret leszedtem pár napja mert nem akarom összevegyszerezni a tiszta mézes kereteket. Még egy füstölést szeretnék, és akkor majd mennek vissza. Tudom bölcsőzni kell, de így is számoltam.

Veszti!
Miért pont ez az arány? Az ajánlás szerint 100ml-hez 5 ml taktik kell és abból 1 ml kell befújni kaptáranként. Én kimértem az 5 ml-t de mivel a furetto 2 ml fúj így szerintem ez dupla adag. A tiéd meg kb ötszörös ha jól szàmolok.
Mindenkitől kérdezném mi a helyes arány a furettóban?

Igen az nagyon nagy kérdés, hogy mikor-mennyi jön be a kijárón. Az elv ugyanaz: márciusban egy bejövő egyenlő mondjuk azzal, hogy 150 jön be októberben. Az atka és a méhcsalád populációdinamikája miatt kétségtelen, hogy utóbbinak nagyobb esélye van, mint előbbinek. Annak pedig még nagyobb, hogy október-december között jön be egy atka. Ami akár ugyanakkora bajt idézhet elő, ha az mondjuk nem reagál a méhész által alkalmazott kezelésre.

Én is úgy gondoltam, hogy ilyenkor még nem az idegen fertőződés képezi a család atkalétszámát, hanem a télből áthozott. Ezt lehet jól gyéríteni a kora tavaszban, de szerintem ez sem igaz teljesen. Van már akác után olyan egyed ami a kijárón jött be, és szerintem ez 10-15% ra tehető, amire nincs bizonyítékom.


A kísérletezés és a "terepen" való próbálkozás híve vagyok és ezen a műveletnek nem látom a gyakorlati kivitelezését, mert az igaz, hogy 2 gép esetén 6 család bogara toporog a kaptárakban a 4-5 bennhagyott kereten, és mondjuk azt lehetne furettózni, de hogy miként vethető össze a munkaidő és a kezelések ideje azt nem látom...

Én pedig azt mondom, hogy akác után a márciusi atkák szaporulatát pusztítjuk. Ami kiirtok márciusban, annak nincs utóda akác után, amit irtani kellene. Egyetlen atka kiirtása márciusban lehet, hogy egyenlő ötven atka pusztításával akác után (a sokat vitatott szaporodási ráta miatt nem merek nagyobb számot írni.) Márciusban pedig lényegesen nagyobb arányú szerintem a fiasban lévő atkák száma, mint akác után, egy anyakorlátozást követően. Éppen ezért én már télen fogom inkább négy zárókezeléssel a kérdést "megoldani"., mert akkor ugyebár fordított az arány a kinti és benti atkák között. A legjobb pedig a két módszer kombinációja: a lerázott méheket valamilyen szerrel kezelni, amíg benn a dobozban sülnek az atkák.

Én kaptam személyes meghívást a bemutatóra, de még nem volt időm kimenni Linzbe ezért.
Nos, valóban a tavaszi időszakban a családok keretszáma olyan alacsony, hogy 5-6 család fias lépje kezelhető, de akkor még nem látom értelmét.
Az akác után van ennek a kezelésnek létjogosultsága. Ezt a munkát ilyenkorra kell ütemezni, mert ha igaz a 90% atka a sejten belül van, akkor egy nagyon jelentős gyérítésen vagyunk túl, de legyen ez a szám 50-60% akkor is vegyszer nélkül nagyobb a hatásfok mint pl a szerdai furettózásommal.
Ha károsodott volna a fias az már ebben a 4 évben bizonyára mutatkozott volna. Az amitráz, oxálsav, hangyasav, kumafosz hatására nem károsodik mind a fias, mind a kifejlett méh idegrendszere? (mászkálás)
Az őszi kora téli hőkezelés viszont egyértelműen a nozémát is szinte lenullázza. Talán ez egy mesterséges lázas állapot? Viszont ez megdönti azon saját állításomat: hogy a nozéma egy tünetbetegség. Valaminek a hiányától alakul ki, és hiába csökkentjük le a spóraszámot a családban akkor még a hiány nem múlik el...

Olvasgattam én is ezt a gépről. Tavasszal ajánlják mikor 3 fedett fias van átlagban a családoknál. Így kb 5-6 családot lehet vele kezelni. Szerintem azt ne feled el, hogy ekkortájt még nagyon nehéz dolgozni a méheknél napi 8 órát. Vagyis többször kell kimenni kipakolni összepakolni. Ami rontja a hatékonyságát.És szinte ki esik az elején is egy idő mikor bepakolod és csak utána tudod számolni a 2 órát. És az utolsó visszapakolásnál is számolni kell, hogy már ne hidegben kelljen visszapakolnod. Azzal indokolták ezt az időpontot, mert az atka kb 90%-a fiasban van.
Nem tudom, hogy mi a helyzet napraforgó előtt. Hogy ez a dolog fent áll vagy nem.


Engem kicsit az aggaszt, hogy nincs vizsgálat arról, hogy károsul-e a fias. A kifejlődött méhek ugyan annyi a élethosszuk?

vb1:
Nekem úgy jött ki a 100 ml, hogy injekciós fecskendővel a 12ml kimértük és 90 ml petróleumot, így az pontosan 102 ml, de szerintem ennyi pontatlanság van a kijuttatásban is.
Én 24 családot kezeltem le, és a fele fogyott el, így az én szerkentyűm is 2 ml-t ad egy adagolásra.
Ha azt az arányt akarod beállítani mint az én keverésem, akkor a 90/100=0,9 majd a 12/0,9= 13,33* akkor azt jelenti, hogy neked a 100ml hez 13,33 ml taktikot kell adni.
Szerintem ennyi mennyiséggel 42-48 családra tudsz elegendő szert kijuttatni, mert a 2 ml pontos adagolása az emberi kézben van, és hát az olyan amilyen...

Tükör: Sánta Ferenc azt írta a novellájában, hogy Sokan voltunk, hát ezt az atkáim is elmondhatják.
Nekem ebben csak az a fájó, hogy még mindig találkozok olyan méhésszel, aki a napraforgó után tervezi a sorozat kezelést, mondván, hogy ne szennyezze a mostani vegyes mézét, de októberben ő sír a legjobban, hogy valakit leraboltak a méhei, mert nagyon megfertőződött. Én is jártam így 3 éve, és nem magamban kerestem akkor a hibát.

Carena: igen, minden családban van építtető keret, és egy napon lettek minden esetben cserélve. Mindegyik HK fel lett villázva, csak azoknál a családoknál ahol nem számoltam, ott a fedelező villa teljes szélességében fordítottam ki a bábot, és csak szemrevételezés alapján történt a vizsgálat. Nem voltak szemmel láthatóan jobban fertőződve a "sima" családok sem, és ez látszik is a füstölés eredményein.
Nagyon a bögyömben van megépíteni azt a fiasításos hőkezelő ládát, de előtte mindenképpen a sógoroknál szeretnék látni egyet üzem közben is.
Akármennyire nagy munka, ezt használnám. Ha valóban az igaz, hogy 80%-os hatékonyságú, akkor az azt jelenti, hogy így a napra előtt kellene csak kezelni egyszer egy évben a családokat ezzel a módszerrel, és vígan kibírná novemberig a majdnem zárókezelésig az atkapopuláció.
Azt számoltam 2 óra a 18 keret (az 3 család fiasítása) akkor 2 gépet elkészítve egy 8 órás műszakban 48 családot le lehetne kezelni egy nap, mert eltolt időben lehetne pakolni a gépet. Nem látom komolyabb munkának mint egy fekvő kaptárak pörgetését.

Veszti!
A100 ml bekevert szer hány családra elegendő nálad?
Másképpen kérdezve: ha az én furettom 2ml nyom ki egyszerre , mennyi tactik kell 100 ml petrohoz?

Egyet azért le lehet szűrni: elég sokan vannak a nyüvek.

Nem kis munka volt ez így sem. Neked aztán nincs miért elnézést kérned.
Egy kérdésem van: minden amitrázzal kezelt családnál volt benn építtetőkeret, melyet ugyanakkor távolítottál el, mint azokat, ahol számoltad is atkát? Ugyanis nem látok nagyságrendi különbséget azok között, amelyeknek az adatait korábban közölted és a többi méhcsalád között.Vegyszeres kezelés esetén fiasmentes időszakban az egyes kezelések tizedére viszik le az atkát. Fiasításos időszakban a szaporulat miatt a hatoda az elfogadható szám. Itt ugye nem vegyszeres kezelés volt, de megközelítőleg 3 ciklust fedett át a herecsapdázás. 1/6*1/6*1/6 = 1/216. Ilyen értelemben egy 90 százalékos hatékonyságú "kezelésnek" 3 ciklus után 200-ad résznyi atkát kellett volna eredményeznie. Azonban semmiféle különbséget nem látok (a különbséget úgy értem, 10-es nagyságrend, százas nagyságrend, ezres nagyságrend). Ezért gondolom, hogy a többi méhcsalád valójában nem kontroll, hanem csak nem számoltad az atkát náluk.

A tegnap este elvégeztem a kezelést.
A hatóanyag 100 ml, amelyből 90ml a tiszta petróleum, és 12 ml Taktik. Nem 20 éves sokszorfagyott, hanem teljesen friss, és a használat előtt keverve.
A bejuttatás: furetto szerda este 10 óra

Eremény: elfelejtettem letakarítani a higénikus aljakat.
Mindenkitől elnézést kérek, nagyot hibáztam. A sok virágporos szemét között lehet jóval több atka is, de azért, mégis számoltam valamit.
A táblázatot senki ne vegye hiteles tájékoztatásnak, mert nem pontos!!!

Veszti1983!

Jó hogy megcsinálod a kontrollt,a tippem az hogy valószínűleg úgy 50 atka körül fog lehullani.
Az építtető keret sok más hasznos tulajdonsága mellett az egyik legjobb rajzáscsökkentő eszköz,egyfajta vakkeret.
A fészek szélén 2 full virágporos lép között szépen épül,az anyának lesz helye a petézésre a virágporos keretben is.
Érdemes lenne az NB lépet vízszintesen megosztani(H,1/2NB),így hamarabb kiépül.

Egyébként a lényeg az hogy több száz atka nem szaporodik tovább a családokban,ennyit nagy valószínűséggel csak sorozat kezeléssel
lehetett volna leszedni.
Mindeközben sem magunkat,sem méheinket,sem a begyűlő mézet/virágport nem szennyeztünk össze.

Szilveszter, az nem lehet, hogy amikor tavaly ősszel leráztad a méheket a keretről, és hőkezelted őket, magán a kereten maradhattak atkák?
Én tegnap felvilláztam egy tenyérnyi herefiast egy akác előtt összerakott népes családnál, és nem volt bent atka.

A mai nap este akarok ezeknek a családoknak egy füstölést, (bár szerintem megkapja mind) amitrázzal, és 24 óra múlva beszámolok, hogy mit tapasztaltam.
Ha ennyire fel van dúsulva a fiasításban, akkor kell lenni a bogáron is.
Nem most már nem tettem be még egy építő keretet, hanem egy üres keretet helyébe, mert aggasztónak találtam a rengeteg virágporral megrakott kereteteket, és félő volt hogy szorul az anya.
A szombati kiszedett herekereteket nem volt időm kiolvasztani, így azokat több lezárt kaptárban tároltam. Nagyon sok kikelt, és miután lekéneztem, átvizsgáltam a hullákat. Nem láttam deformált szárnyakat, és ez elgondolkoztat. Ahol 4-5-6 atka van egy sejtben, ott azért már rendesen kiszívott a kelő bogár.

Szilveszter!
Nem hagy nyugodni ez az átlagosan hússzoros szaporulat a két számolás között. Ha azt mondom, hogy 45 napot fogott át ez az időszak, akkor az 3*15 napos ciklus. Ez azt jelenti, hogy 2,7-es rátával szaporodott az atka munkásfiasra vetítve. Ez ugye azt jelenti, hogy az anyaatka életben maradása mellett még 1,7 utód is lett. Ez már azért a felső határt súrolja. Arra gondoltam, hogy a nagy számot az is magyarázhatja, hogy a család saját heresejtjeiből kikelt a fias, és utána oda nem petézett az anya. Ezáltal ez a keret szívta fel a család "saját" heresejtjeiből származó atkákat ? Mondjuk azért, mert mézzel hordták meg ezeket a sejteket. De alapvetően igaz lehet ez munkásfiasra is, ha az anyát kiszorította a begyűlő méz, a szabad építményt pedig az anya foglalta el, ahová nem tudtak mézet rakni. Nem tudom nézted-e ilyen szemszögből a dolgot, esetleg tettél-e be új építtetőkeretet?

A herék 6km-re lévő párzóhelyet is felkeresnek, haza menniük nem szükséges bárhol befogadják őket. Állítólag így tudott a karantén ellenére villámgyorsan elterjedni az országban.

Én ezt tavalyig nem figyeltem meg. A téli atkahullást mindig figyelem, mert úgy tapasztaltam, hogy megbízható információt ad az áttelelő atkák számáról (ami 1 és 6 közé szokott esni családonként) Nos a tavalyi télen egyik megfigyelt családomnál sem volt téli atkahullás. Azt hittem mennyire rendben van a dolog. Aztán őszre volt ahol több ezres lett, és volt ahol 30, ugyanolyan amitrázos kezelés után. Ez utóbbitól két éven át egyetlen atkát sem tudtam lehozni. Ez árnyékban volt benn az erdőben, a többi kinn a napon. Arra gondoltam, hogy a méhesben volt tíz- húsz százaléknyi olyan méhcsalád, ahová a korábbi években amitráz toleráns atka került be, és innen szóródott szét azelőtt, hogy azokat a családokat tönkretette volna. Egy azonban biztos: az atkák 90 százaléka nálam termelődött meg, mert már májusban találtam egy-két méhen atkát, aztán a herefiasban, utána pedig már keresni sem kellett. Aztán a Furetto is csak szinten tartotta a létszámot. Apropó szintentartás. Azért mondom , hogy a Veszti által közölt számok komoly csapdát jelentenek, mert 23 nap után ahelyett, hogy csökkent volna a herecsapdában lévő atkák száma, ez exponenciális növekedést jelent. 11-ről 100-ra, ötről 200-ra 25 napon belül. Ha volt idő (kiderült, hogy volt)az atkának keresnie a herefiast, akkor az előző herecsapda miért nem gyűjtötte össze az atkákat ? Nekem az a válaszom, hogy azért nem, mert nem az atka keresi a herefiast, hanem az etetés statisztikai valószínűsége alapján kerül oda, és ha érzi azt, hogy az herefias, nem tétovázik, hanem bebújik. Munkásnál meghatározott számú álcáig tétovázik, inkább vár a jobb alkalomra.
Én már azt is elfogadhatatlannak tartom, hogy egy toleráns szerrel történő kezelés után szinten tartás van, nem drasztikus csökkenés. Hiszen akkor egész nyáron és ősszel kellene folyamatosan kezelni. Vegyszeres kezelésnél azt a méhek nem bírnák.

Az a baj, ezzel a homogén eloszlással már csak egy méhészeten belül is, hogy az őszi atkaszámolások azt mutatják, akár egymás mellett lévő családokban is óriási lehet a különbség a lepotyogott atkák számában.

Az utazó atka valóban nagy talány. Tulajdonképpen egy még felsőbb szabályozási szint is lehet. Tételezzük fel, hogy van egy méhészetben a 100 családból 20 olyan, ahol nagyon magas az atkaszint, a másik 80-nál pedig nagyon alacsony. A herékkel, amennyiben azok valóban nem kötődnek a szülő családhoz, megtörténhet a kiegyenlítődés. Az általad használt homogén eloszlás miatt (tehát statisztikai véletlenszerűség) szétoszlik az atkatömeg a méhészeten belül. Két méhészet között is megtörténhet ez, ha azok kellő távolságon belül vannak egymástól. Kérdés, hogy ez a kellő távolság vajon hány méter lehet ?
Másik kérdés, hogy az atka tartózkodik-e a herén, amikor az már kibújt a sejtből? Ha nem, akkor miért nem?
A diffúzió: teljesen rendben van, amit írsz. De a vízpára diffúzióját azért nem zárhatjuk ki.

Na ezt azé nagyjából még én is sejtettem.
talán épp ezért diffundál be a hangyasav (állítólag)
De még sok minden mástól is függ a diffúzió, és mivel tulajdonképpen ez egy anyag koncentráció kiegyenlítődést, homogén eloszlást szolgál, ezért semmiképp nem elvárható, hogy pl fluvalinátból, egy csurgatásos technológiával olyan mennyiség bejusson a sejtbe, ami megöli az atkát, még ha egyébként át is tudna esetleg diffundálni a fedélen. Esetünkben mindenképpen gáz, gőz, halmazállapot jöhet egyébként is szóba, de az amitráz itt "halmozottan hátrányos helyzetű", már csak a bejuttatás módja miatt is, még ha ködölővel juttatjuk be akkor is.

Na ez az elméleted sem tűnik egyszerűnek, amit itt az előzőben felvázoltál, de szerintem még ennél is bonyolultabb az egész mechanizmus és függ még attól is az atka szaporodási viselkedése, hogy épp milyen tulajdonságú erősségű méhcsaládban tartózkodik. Aztán ott vannak az "utazó" atkák. Az csak véletlen lehet, hogy nem bújnak be sejtbe? nem hiszem.

Tükör!
A molekula nagysága befolyásolja a diffúziót. Oxigén: 2 db O atom, Víz: 1 Oxigén atom, és két hidrogén. Amitráz: 19 szénatom, 3 Nitrogén és 2 Hidrogén. Ettől függetlenül lehet, hogy nincs szerepe a páratartalomnak a Varroa controller esetében, ahol a fedett sejtben lévő atkát pusztítják, de szerintem megérné vele kísérletezni, amikor az atkán lévőt próbáljuk elpusztítani. Hasonlóan a füstöléshez, csak folyamatosan magas páratartalom létrehozásával. A meszesedés persze gond lehetne.
A fészek széle: az a nagyon nagy kérdés, hogy az atka keresi meg aktívan az öt napos álcát, vagy egy passzív utazó, ott van, ahová a méh viszi, és legfeljebb annyi választása van, hogy eldönti,az az álca jó-e neki, amelyiket éppen a méh etet. Ha egyet sem etet,amikor az atka rajta van, akkor az az atka nem tud szaporodni. Az atka éppen ezért igyekszik gazdát is váltani, a Nasonov feromon alapján a fiatalt választani. Ahhoz azonban az is kell, hogy ilyen méh legyen mellette, ha ő éppen egy öreg méhen tartózkodik. Ha saját maga keresné aktívan az álcát, akkor mindegy lenne neki, hogy melyik méhen van, és ebben az esetben ahol több száz atka van egy családban tömeges atkavándorlást kellene látnunk a lép felületén. Vagyis akkor az atkának nem is a méhen kellene lennie!
Ha az atka maga keresi meg az álcát, akkor nincs magyarázat arra, hogy miért nincs már nyáron több tízezres atkapopuláció. Ehhez ugyanis egyetlen heresejtre sincs szükség. Heresejt segítségével sokkal hamarabb elérné ezt a számot. Számomra nem elfogadhatzó magyarázat az atka magas halálozási rátája. Hiszen azt nekem ősszel-télen látnom kellene , amikor minden nap nézem.A logikának is teljesen ellentmond: egy élőlény a fennmaradását azzal biztosítja, hogy minél nagyobb számban elpusztuljon. Az élőlények a maguk szintjén mindent megtesznek azért, hogy minél nagyobb legyen a faj túlélése, így a szaporodásukat is növelik. Ahhoz, hogy ez elviselhető legyen egy teljesen más irányú,( keresztirányú) szabályozásnak kell működnie. Egy felsőbb szint, konkrétan a méhcsalád szabályoz a fiasítás nagysága és a méhegyedek száma által. A fiasításnak van atkafelvevő képessége, ha a család minél erősebb lesz, akkor az atkának egyre kevesebb esélye van a szaporodásra, mert az álcát nem etető méhek mintegy eltávolítják az atkát a fiasítás környezetéből. Ez az én agyszüleményem. Természetesen el tudom képzelni, hogy teljesen más módon valósul meg az a tény, hogy nem az elméletileg lehetséges mértékű az atka populáció növekedése. Vagy nem minden atka szaporodik, vagy nem 12 napos a ciklus hossza, vagy a ciklusok közötti idő nem 2 nap. Ez utóbbiba tartozik az én esetem is, de lehet, hogy más a mechanizmus.

Hú szerintem hagyjuk ezt a témát. A Gizike és a gőzeke esete.

cerana!

Az jó ha valakinek vannak ötletei,de magad is írod ezek szélsőségesek,gyakorlatilag pusztán feltételezések.
Amit pedig a herelép építésével kapcsolatban írsz nekem az jön le Te ez a gyakorlatban nem is csinálod.
Különben tudnád,hogy csak jó hordás esetén épül ki a lép néhány nap alatt,vontatott hordásnál(az év nagy részében) vagy pld. édesharmat esetén lassan épül és kerül bepetézésre.
Az pedig hogy 1-1 sejtben több(3-7) atka is volt megegyezően más megfigyelésekkel talán megkérdőjelezi a rezisztenciával kapcsolatos
állításodat.
Szóval csak óvatosan az atkával és a sarkos kijelentésekkel, Randy Oliver anyagát ezért ajánlottam figyelmedbe.
Ott ahol van pénz és szakember a kutatásokra,sokszor teljesen ellentmondó eredményekről számolnak be.

Szerintem meg lehet, hogy még többet is elnyel a szélén, mert esetleg az atka keresi a "hűvösebb" részt, így a fészek szélét.
A fiasítás sejtfedele meg teljesen más, mint amivel a mézet befedik.De ugye az atkaölők se diffundálnak át rajta.

Zombee!
Arra gondoltam, hogy a fészek közepébe rakott építtetőkeretben levő hereálca képes lehet elszívni az atkát a munkásfias elől. Ha a fészek szélére rakjuk, akkor ott nagyobb esély van arra, hogy ott olyan atka bújik a herefiasba, amelyik már a nem szaporodó atkahányadban van, mert kikerült a normál fészekből. A szaporulat az, amely nem létezne , de szerintem rengeteg olyan atka van, amelyik úgy éli le az életét , hogy nem volt képes bebújni egyetlen álcához sem. Tehát olyan, mintha nem is lenne.
Veszti!
Az rendben van, hogy a a zsírszerű anyagok nem elegyednek a vízzel. De az atkának oxigénre is szüksége van, ahogy az álcának is. Annak is át kell hatolnia a sejtfedélen. Ha porózus a viaszfedél szerkezete, akkor talán átmehet a pára is. A tüdőben az oxigén csak egy leheletvékony endotélsejt képezte hártyán tud átdiffundálni. A sejtfedél ehhez szerintem nagyon vastag.

Ez mikor is van? Egy NB lépnél még mindig van nyitott herefiasítás, amikor az első kikelő bogarakról meg már szöknek az atkák.


A sejteken belül nem a páratartalom öl, hanem a hőmérséklet. Szerintem! A viasz a vizet, a nedvességet, a párát kitűnően szigeteli, lásd borospalackok régen.

Az atka szerintem maga is képes lenne elgyalogolni a külső lép külső oldalára, de minden bizonnyal a méhet használja fel az utazásra, mert Hegedűs doktort idézve: megérzi a méh illatát és akkor ugrik. A leszállásjelző, pedig a pempő illatanyaga lehet.