Én is azon vagyok, hogy ki kell törni, mert elég sok atka benne marad, meg heresejtet nem a rendes lépre épít. Mellesleg a csirkék otthon nagyon szeretik a kitört lépet kicsipegetni.

Egyetértek Zsoltival!
Ha nem épít előbb kezdi rajzáson törni a fejét. Meg amelyik építő korú azon így is úgy is kifejlődik a viaszpikkely. Ha nem használja fel akkor is pocsékba kerül mert lepottyan róla.
Ha csak kiütögeted az atkák jelentős része a sejtekben marad. Ha úgy tartod a lépet , hogy a nap pontosan belesüssön a sejtekbe (vagy fejlámpát használsz) látni fogod. Ott futkosnak a sejt oldalán. Meg iszonyú meló is ez a veregetés. Mindent összekensz vele.

A kitördelés sokkal gyorsabban megy, és az újra visszarakott építtetőkeret egyben rajzásgátló is. A méhek nem fogják a szemedre hányni, hogy Ej mennyit dolgoztunk vele, te meg kitöröd. Ők csak alázattal, szó nélkül nekiállnak az újnak.

Sziasztok miért kell kitőrdelni mi villázunk utánna ahogy a videón is van kikopogtatjuk kihullanak a fiasítások és az atkák is, a kitőrdelés már tényleg pazarlás, a méheknek rengeteg munkája van benne.

Nem elegendő a "lefedelezés". Ki kell törni.
A Méhegészségügyi ismeretek 3-ban szépen le van írva a dolog.
Tapasztalatom szerint nagyon hatásos a kitördelés ha rendesen csinálod. A fenti könyv szerint a szaporulat a nyár végére csak nyolcad része annak a mennyiségnek mint ami kitördelés nélkül kifejlődne.

Ez mennyire lehet hatásos - nyílván nem arra gondolok, hogy csak így védekeznék az atka ellen -, valaki esetleg használja. Nem a drótozotlan, majd kitörésre kerülő építtetőkeretre gondolok, hanek, mint a videón is láthatóan csak lefedelezve a herelépet. Egyesek szerint az atka gérítéséhez képest arányaiben több a "kidobott" herék fölneveléséhez használt erőforrások "elpocsékolása"!

Ezt a porozós módszert ki lehetne esetleg próbálni. Egy a barkácsáruházakban kapható permetező-porszóró alkalmas lehetne rá..

Így teljes az anyag:
http://www.scientificbeekeeping.com/ind ... view&id=69

A szükséges anyagok (materials) közt a 4.(screened bottom) a higienikus alj,de megjegyzi feltételezi hogy szükség van rá,de ez nem lett tesztelve.
A cukorpor nem öli meg az atkát,csak a méheket fokozott tisztogatásra ösztönzi + az atkák a cukor miatt nehezen tudnak megkapaszkodni a méhek testén és leesnek.
Nyáron vagy amikor a fekvőkaptár aljdeszkáján is vannak méhek akkor ez nálad nem müködhet mert az atkák vissza tudnak jutni a méhekre.

Bükk!
Ez működik fekvőben is? Higiénikus alj nélkül is? Mert men mutatja a kép , hogy kihúzná az aljat megvizsgálni.

Haladó és ujdonságokra fogékony méhészeknek Am.Bee.J.2009 január.
http://www.scientificbeekeeping.com//in ... mitstart=1

Ha irtod az atkát.

Véletlenül találtam:

http://www.youtube.com/watch?v=-m_y0DJGm3w&NR=1

Lehet benne igazság.

Tűzoltó !
Azoknál a családoknál ahol folyamatosan nagy az atka szaporulat szerintem nagy a rablási hajlam,és kevésbé tisztogató hajlamúak.Anyacserével valószínű, hogy megoldod a problémát.

Mindenben igazat adok Bükk!

De nem tudom mit tegyek a 10 %-al. Nagyon kíváncsi leszek , hogy jövőre is ezek a családok lesznek-e a legatkásabbak. Van erre tapasztalatod?

Az októberi kezelés nálam (fedett)fiasításmentes időben történt.
A nyári kezelés szerintem is sok. Igyekszem is csökkenteni.

A porcukorrom már régebben is gondolkodtam. De sajnos fekvőben nem tud működni sehogy.

Karcsi korábbi beszélgetésünkre hivatkozva engedj meg néhány észrevételt/okoskodást.

-A herevillázásnál mért atkafertőzöttség visszaigazolódik teljesen az utánnna 3x elvégzett természetes atkalehullás értékével,tehát működik.
-Látható hogy az állományban vannak szinte "atkamentes", és erősen fertőzött családok ez utóbbiak száma általában (kezelt méhészetben) az állomány 10%-a.
-A súlyosan fertőzőttben az ismételt többféle kezelések ellenére is lassan csökken az atkaszám,míg az atkamentes fölöslegesen kap kezelést.
-Nagyon sok a kezelések száma,amíg van fiasítás úgysem tudod lenullázni az atkát,az októberi kezelések a -táblázat alapján is-elhagyhatók.

Egy érdekes alternatíva.
Randy Oliver akit a(Méheg.Ism.II.)ismertünk meg most nagyon finom szemcsés cukor porozásával próbál atkát írtani.Hobby méhészeknek ajánlja,a heti porozást és a herekitördelés mellett higiénikus aljdeszkával.(2fő 10 perc alatt 36 méhcsalád/kezelés)
Olaszországban most kerül forgalomba un. cukorporozó készülék amivel kijáron keresztül lehet bejuttatni a méhcsaládba.

tűzoltó
Akkor én tévedtem jobb nekünk ha a munkás fiasba mászik be az anyaatka mert lerövidül a tenyész ciklusa. Ezután szorgalmasan villázok illetve here lépezek.

Jani bátya!
Igen, Tak-tik volt benne.

Lator!
Erre még soha nem gondoltam, de ha működik ebben is a szelekció akkor az szerintem ebben az esetben inkább előnyös mint káros. Ha ugyanis minden atka csak dolgozó fiasításba petézne akkor egy fedett fias ciklus alatt csak jóval kevesebb atka tudna kifejlődni. (Ha jól emlékszem a herefiasban 3 a munkásfiasban 2 generáció képes kifejlődni egy ciklusban.)(Javítsatok ha rosszul emlékszem!! köszi.)

Nekem félelmeim vannak azzal kapcsolatba hogy a here fiast ki villázuk mert szinte szelekciót hajtunk végre abba az irányba hogy az atkák szívesebben fiasítsanak dolgozói sejtbe.

A furettót amitrázzal használtad ?

Üdv. jani bátya

Berakom az idei atkaszámlálási eredményeimet. Hátha valakinek lesz türelme kisütni belőle valami okosat. Köszönettel venném.
Meg azt is megköszönöm , ha valaki kritikát fogalmaz meg a technológiával kapcsolatban.
köszi

Ma elvégeztem az őszi atkairtást, oxálsav szublimálásost technikával.

Az egyik állománynál perizint csurgattam, kíváncsi leszek, hogy mi lesz tavasszal melyik mit mutat.

Csoky !
Tűzoltónak igaza van abban, hogy akkor is kellett volna néhánynak potyogni. Szerintem ezek friss atkák.Vagy (úgy ahogy Te is mondod)rablással,de az is lehet, hogy a fiasításban voltak eddig, és most keltek ki. Nem írtad, hogy melyik szerrel, mikor kezeltél, és ellenőrizted-e a hullást szeptembertől kezdve.

Kösz!

Akkor sajnos igazad lehet.

Az említett szerek közül hármat az idén használtam először.

Pont az a baj,hogy ennél a családnál csak a perizin hozta le az atkát!

Tamás!
Sajnos az idén igen nagy volt az összevisszaság fiasítás ügyben. A saját tapasztalatom szerint az egymás melletti méhészetek is nagyon nagy különbségeket mutattak pedig ezeknél a hordási és éghajlati különbségek nem is jelentkezhettek.
Úgy nézem , hogy a most következő hétvége alkalmas lehet a kezelésre.
(Én már végeztem. Ha lesz egy kis időm a hétvégén majd bepötyögöm az atkaszámlálási adataimat. Talán lesz hozzá néhány méhésztársnak használható ötlete megjegyzése.)

Sajnos méhésztársaim közül SENKI sem mondta el a véleményét (vagy csak nem elég jól néztem?), hogy mikor lenne érdemes Perizinnel, avagy egyéb taglózó szerrel védekezni... A jelenlegi hideg november végén biztosan meghozza a fiasításmentes állapotot, ezért szerintem december első napjaiban, első hétvégén amikor lesz plusz 5 fok feletti hőmérséklet, javaslom, hogy aki még nem kezelt, tegye meg!
Jó egészséget mind méhésztársaimnak, mind méheinknek!

Váuuu! Csoky bácsi Te nem bízod a véletlenre. De ha idén ellősz minden puskaport mi marad jövőre?

Szerintem rabolni jártak.

Mi van ha nem rezisztencia? Ha van egy családod , amit nem fertőz az atka? Pont ilyet keresünk.

Ez a család pedig azok közül való amelyek többfajta szert is kaptak atka ellen.
Méhpatika+ amitráz füstölés
B Hive clinn
Api life var+ amitráz füstölés
Amitráz füst.6-os sorozat
Perizin

Még egy hete is jártak rabolni a méhek. Nálam is. Szerintem ez lehet az ok. Annyira nem lehet. rezisztens , hogy egy sem jött volna le. Meg ennyinél a természetes elhullás is legalább 1-2-3 darab lenne naponta. Legalább ennyit találnod kellett volna.

Ma néztem meg a csütörtöki perizinezés eredményét.Állományszinten 0-8 db lehullott atka,kivéve egyet aminél olyan 200 lehetett.Ennél a családnál az amitrázos füstölés nem hozott eredményt,lehet, hogy rezisztensek az amitrázra?Amennyiben továbbra sem reagálnak az amitrázra meg fogok tőlük válni.Amúgy a csendes rablás sem lehetetlen,majd meglátom a kollégának tavaszra mennyi kaptárja marad az állásokon.Azért gondoltam rezisztenciára mert a 3 héttel ezelőtti füstölésnél egyedül ezeknél nem hullott.

Üdv!
Most hirdetik Thymovar névvel az ANIVET-nél,ha erre gondoltál.
www.anivet.hu.

Néhány éve használtam őszi gyérítésre egy sárga színű papircsíkot(talán timolos volt, de nem biztos). Nem tudjátok mi a neve? Annak idején a Méhészet-ben hírdették, de mostanában nem találkozok vele. Ha esetleg valaki használ, vagy használt ilyet és tudja a címet ahonnan rendelni kell, azt megköszönném.

A régi jó módszer nálam nagyon jól bevált, disznózsírral bekenni a papírt. Az atka jól megtapad rajta.
Az idén egyik alkalommal lenolajjal kentem be a papírt, azzal sem volt gond. A hangyák sem mászkáltak rajta.

A papír csak akkor mutat ha felső kijárós a kaptár.

Ha az öntapadós címkék készítéséhez használatos nyomtatópapírt használsz,arra ráragad és nem tudják kihordani.
Sőt a hangyák sem lopkodják le róla.

A napraforgó nálam rendben volt.
A papír csak akkor mutat ha felső kijárós a kaptár. Különben kihordják a méhek az atkákat a szeméttel. Olyan nincs , hogy nem mutat semmit. Fel kell hajtani a szélét , hogy ne potyogjon le az atka amikor kiveszed.
Az oxálsavat csak fiasításmentes időszakban érdemes használni.

[/quote]
Hosszú,kemény fiasításmentes teleken lehet, hogy így van. De nekem pl. az elmúlt két évben szerintem egy darab sem pusztult el (higiénikus aljdeszkán nem volt, nem tartom valószínűnek, hogy pont kirepülés idején pusztult volna el).[/quote]

Érdekes amit írsz. Mármint , hogy nem találtál. Lehet , hogy az atka által kínzott egyed kirepül? Sokszor látni a legnagyobb hidegben és hóban is kirepülő méheket amelyeknek eszük ágában sincs visszamenni. ???

Hosszú,kemény fiasításmentes teleken lehet, hogy így van. De nekem pl. az elmúlt két évben szerintem egy darab sem pusztult el (higiénikus aljdeszkán nem volt, nem tartom valószínűnek, hogy pont kirepülés idején pusztult volna el).

Robz!
Az 1-2 lehulló atkát is nagyon nehéz elérni. (Nemhogy a nullát.)És szerintem nem is éri meg erre törekedni. Ha tíz alá megy én megállok. A tél folyamán a családban lévő atkák 90 %-a természetes úton elpusztul. Így tavaszra családonként csak 1-2 atka marad. Szerintem.
Persze ez csak elmélet de eddig működött.
Szerintem az a lényeg , hogy sokat számolj. Évente legalább 10 szer a családok legalább 10 %-ánál. Így mindig tudod , hogy hogy állsz, és el tudod dönteni , hogy szükséges-e a beavatkozás.

Az én atkaírtási stratégiám az, hogy október vége nov elejéig megkapják a teljes kezeléssorozatot (legyen az bármilyen szer, ki mivel védekezik). Aztán majd csak decemberben, ha az idő alkalmas akkor kezelek utoljára.
Most azért nem érdemes elvégezni az „utolsó”kezeléseket, mert még ezután átkozottul sok atkát összetudnak szedni + az esetleges fasításban is ott vannak még ezek a dögök. Más méhészetében esetleg pont atka miatt legyengült családokat is kirabolhatják. Pl az egyik barátom most járt úgy, hogy ellenőrzés céljából furettózott és néhány családnál több száz atka potyogott le, holott már előzőleg 10 alatt volt a lehullás ezeknél a családoknál. Gyanúnk szerint ezek raboltak, így szedték össze az atkát.
Minél jobban kitudjuk tolni az utolsó kezelést, annál jobb az esélyünk a totális irtásra.

Üdv!

Ok, hogy 1-2 atkahullás már megfelelő, de mikor?
Én október közepén irtottam utoljára, azóta nem kaptak semmit.
Akkor kb ez volt a helyzet.
Füstölni már nem szeretnék a hideg miatt, max tejsavat kapnak már szerintem.
Esetleg érdemes őket Perizinnel mérgezni még?

Minden áron atka mentes családokat nem érdemes csinálni.
A méreg nem csak az atkát kárositja valami középutat kell találni,

Másnap, vasárnap délután.

Sala! Mikor nézted a 20 db-os hullást? Aperizin nem viszi el egyszerre az atkát.
Én is fogom használni a perizint, de még várok, ha hirtelen mínuszok nem lesznek akkor majd csak a hó vége fele csurgatok. A hét végén kaptak a furettóval..

Azt hiszem 8°C felett szabad furettozni.

Akkor most füstöjek, vagy ne? A szombati csurgatás után mennyi a még megengedhető lehullás?

Logikus a gondolatmeneted,de még aranyból sincs 100%-os.
A szomszéd méhésztől,elvadúlt családtól mindig kaphatsz atka utánpótlást.
Igaza van Randy Olivernek (OMME Méhegészségügy II.),muszály beletörődni,együtt kell vele élni a
lehető legalacsonyabb szinten.

Egyetértek veled abban, hogy az atkát országosan kiirtani nem lehet. Én magam azért mégis próbálkozom vele, mert egy amitráz-rezisztencia igen nagy káoszt lenne képes okozni. Viszont ha a láncot nem tudom megszakítani, akkor hiába rotálom a különböző szereket, a rezisztencia ha kialakul, akkor öröklődik is tovább. Szóval inkább csak tesztelem a különböző módszereket. Elsősorban az idegesít, hogy ha az atkák 99,5 százalékát ki tudom irtani, akkor azt a fél százalékot miért nem ?