Ha többen vagytok ott ismerős méhészek segítsétek egymást alapos átnézéssel, minden méhészetben csak a saját eszköz legyen a sajátodat ne használd más méhésznél és fordítva, de például a kaptárvasad lángban tartva fertőtleníthető könnyen.
Keressétek meg az említett zárlatos terület méh eüsét , esetleg dokiját és ne vegyétek félvállról a dolgot. Valamint nem árt ha mielöbb szereztek magatoknak eüst.

Bogaras !
Tudod aki nem tekinti kollégának a másik méhészt azzal mit lehet kezdeni. Még csak aggódom mi lesz ha idehozza a nyúlóst netán remélem csak aggodalom marad.

Ha többen vagytok ott ismerős méhészek segítsétek egymást alapos átnézéssel, minden méhészetben csak a saját eszköz legyen a sajátodat ne használd más méhésznél és fordítva, de például a kaptárvasad lángban tartva fertőtleníthető könnyen.
Keressétek meg az említett zárlatos terület méh eüsét , esetleg dokiját és ne vegyétek félvállról a dolgot. Valamint nem árt ha mielöbb szereztek magatoknak eüst.

Szerencsére nálunk szigorú az eüs és a doki is valamint mi méhészek is mindent megteszünk azért hogy rend legyen

Tűkör!
Csak azért aggódom mert tavaly idevándorolt a röpkörzetembe kétszer is egy méhész . Most nyúlószárlat alatt van a falu ahonnan jött.
Meghalt az eű felelősünk mint említettem. Az állatorvosunk meg jobban fél a méhektől mint ördög a tömjéntől.
Ha az ö állatorvosa is felületes kész lehet a baj

Mélységesen egyetértek minden egyes szóval!!!

Na ez nem igaz!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

A nyúlós nem gyógyítható, csak a tünetei elnyomhatók bizonyos antibiotikumokkal.(adott fejlődési alakját gátolva)
A spórái viszont hosszú hosszú évekig(talán évtizedekig) ott maradnak életképesen a gyógyszerezés ellenére, és ha azt megszünteted azonnal újra előjön. (lásd: ámerika)

Mit értesz gyógyításon és gyógyult állapoton? Mert amit kijelentettél azzal sokan nem fognak egyetérteni.

Ez így nem igaz!
A nyúlós gyógyítható, csak magyarországon nincs engedélyezve a gyógyítása és a megfelelő antibiotikum.

Igen, ha zárlatos területről indulok akkor indulást előzően a saját orvosom vizsgál ír, majd lepakolás után a helyi illetékes vizsgál és ad igazolást. Mindezt az én költségemre. A nyúlós veszélyes és gyógyíthatatlan, de nem olyan mint amilyennek sokan gondolják, sokan túl bonyolítják, holott odafigyeléssel nem biztos hogy fertőződsz, viszont a legnagyobb gonddal kezelt méhészet is fertőződhet a méhész hibáján kívül is.
Ami a legszörnyűbb hogy a sok beteg állomány hatására a kártalanítás megszüntetése felmerült, ami viszont az eltitkolásokhoz és egyéb praktikákhoz fog vezetni, ami sokkal nagyobb gond, mint a mostani helyzet.

Köszi az infót!
Ahogy olvasom a hozzászólásod akkor ha valaki bevándorol hozzánk akkor kérni kell a mi hatósági állatorvostól is igazolást?

Azért tettem így mert sok olyan is van amiről hallani ritkán lehet )

A nyúlósról: A fertőzött állomány minimum 5km-es körzete a zárlat ( a doki rendelhet nagyobbat is)
Zárlatos területre költözni tilos, de zárlat alatt lévő területről betegséget nem mutató méhészet költözhet, állandó orvosi vizsgálat kell hozzá elköltözés elött és az új helyen a lepakolás után is aminek a költségei a méhészt terhelik.
röviden ennyi a lényeg

Külföldi kísérletek 1,5 km-ben adják meg egy nyúlós méhészetből származó fertőződés maximális távolságát.

Icinyke picinyke bibike, hogy ezt most nem én rajzoltam...

Talán egy link is elég lett volna:


Mondjuk én ahelyett, hogy egy ilyen litánia végigolvasására és értelmezésére kényszerítettem volna Vinifredet, inkább azt próbáltam elmondani röviden, hogy hogyan megy ez az életben...

A MÉHBETEGSÉGEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
15. § Az e fejezet rendelkezéseit az egyes betegségekre vonatkozó különös szabályokkal együtt kell alkalmazni, azonban az e fejezet rendelkezéseit a varroózis és a kis kaptárbogár esetében nem kell alkalmazni.
A betegségek megállapítása és a helyi zárlat
16. § (1) A hatósági állatorvos, amennyiben méhbetegség gyanújáról értesül, köteles vizsgálat céljából a legrövidebb időn belül a helyszínre kiszállni. A betegség gyanújának megerősítését követően a hatósági állatorvos az érintett méhészetre helyi zárlatot köteles elrendelni. A helyi zárlat alá vont méhészetben található összes méhcsaládot meg kell vizsgálni, és minden betegségre gyanús méhcsaládból, - a 7. számú melléklet előírásainak figyelembevételével - laboratóriumi vizsgálat céljából vizsgálati anyagot kell küldeni az illetékes állat-egészségügyi intézetbe (a továbbiakban: intézet). A mintavételnek a hatósági állatorvos irányításával, a betegség gyanújának megállapítását követő lehető legrövidebb időn belül kell megtörténnie. A mintavételt a méhegészségügyi felelős végzi el.
(2) A betegséget hatóságilag - a laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján - a hatósági állatorvos állapítja meg. A betegség megállapítását követően a hatósági állatorvosnak a betegség eredetére vonatkozóan az alábbiakra kiterjedő vizsgálatot kell lefolytatnia:
a) a méhcsalád saját tenyésztésű-e, és ha nem, mikor és honnan került a méhészetbe, valamint a méhész fogott-e be idegen rajt;
b) került-e kaptár vagy méhészeti felszerelés a méhészetbe, és ha igen, honnan és mikor;
c) került-e lép, viasz vagy méhek etetésére szolgáló méz a méhészetbe, és ha igen, honnan és mikor;
d) honnan származik a méhészetben használt műlép;
e) a méhész kikkel vándorolt és merre;
f) a betegséget előzőleg a településen mikor és melyik méhészetben állapították meg, és milyen állapotúak az ott található méhészeti felszerelések;
g) a méhésznek hány méhészete van, és ezek között milyen forgalom volt az elmúlt hatvan nap során;
h) a méhész mikor, hol, mennyit pergetett az elmúlt hatvan napban, hol, és hogyan tárolta a mézet, valamint kinek, mikor, mennyi mézet értékesített ezekből a pergetésekből.
(3) A légcsőatka-kór megállapítását követő vizsgálat során nem kell figyelembe venni a (2) bekezdés b), c), d) és j) pontjait.
(4) A betegség megállapítását követően a hatósági állatorvos - a (2) bekezdés szerint elvégzett vizsgálat alapján - a fertőzöttségre gyanús méhészetekre is helyi zárlatot rendel el.
(5) A betegség gyanújának megállapítását követően, de még a mintavételt megelőzően a méhészet valamennyi méhlakását - ha korábban nem volt megjelölve - a későbbi pontos azonosítást lehetővé tevő módon, tartósan meg kell jelölni. A méhlakások megjelölése a tulajdonos kötelezettsége.
(6) Fertőzött, fertőzöttségre gyanús méhészetben minden olyan méhészeti tevékenység végzése tilos, amely a betegségnek egyik méhcsaládról a másikra való terjedésével járhat.
(7) A nyúlós és enyhébb költésrothadás, valamint a légcsőatka-kór megállapításával és leküzdésével kapcsolatos közérdekű vizsgálatokat a hatósági állatorvos irányításával, állami költségre kell elvégezni.
A községi zárlat
17. § (1) A méhbetegség megállapítását követően - a helyi zárlat alá vont fertőzött méhészet körül legalább öt km-es sugarú kör által határolt területre - a kerületi főállatorvos községi zárlatot köteles elrendelni.
(2) A kerületi főállatorvos a betegség felszámolását a hatósági állatorvoson és a méhegészségügyi felelősön keresztül irányítja.
A zárlat enyhítése
18. § (1) A zárlat alól a nem fogékony állatokra felmentés adható.
(2) A községi zárlat alatt álló terület helyi zárlat alatt nem álló méhészetéből - a kerületi főállatorvos engedélyével - a méheket az egyes betegségeknél megállapított, a zárlat enyhítésére vonatkozó különös szabályok szerint lehet kiszállítani. A kiszállítás csak olyan helyre történhet, amely méhbetegség miatt helyi zárlat alatt nem áll.
(3) A kerületi főállatorvos az engedélyt a hatósági állatorvos által kiállított állatorvosi igazolás alapján adja ki. Ha a kiszállítás másik állat-egészségügyi kerület vagy megye területére történik, az engedély csak a fogadás helye szerint illetékes állomás hozzájárulásával adható ki. Ha a méhcsaládokat másik község területére szállítják, a két hely között - a méhek visszarepülési veszélye miatt - legalább tíz kilométer távolságnak kell lennie.
(4) A méhészet tulajdonosa köteles a méhek - zárlat alatt nem álló területre történő - bevitelét letelepedése után, az érkezést követő munkanapon a 3. számú melléklet szerint a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél bejelenteni. A méhek bevitelét a területileg illetékes kerületi főállatorvosnak is be kell jelenteni és a szállítási engedélyt is át kell adni.
19. § A növényvédelmi beavatkozás következtében szükséges gyors áttelepülés (menekülés) szabályai a következők:
a) az áttelepülés során a község vagy a községrész határának elhagyása tilos;
b) az áttelepülés tényét a méhész a hatósági állatorvosnak haladéktalanul köteles bejelenteni;
c) a méhész köteles a méheket tizennégy napon belül az eredeti telephelyre visszatelepíteni.
A zárlat feloldása
20. § (1) A helyi zárlatot az egyes betegségekre vonatkozó különös szabályokban foglaltaknak megfelelően kell feloldani.
(2) A községi zárlatot akkor kell feloldani, ha a zárlat alatt álló területen már egy hely sem áll a betegség miatt helyi zárlat alatt.
(3) A betegséget megszűntté kell nyilvánítani, ha már sem helyi, sem községi zárlat nem áll fenn.
Fertőtlenítés
21. § A betegség felszámolásával kapcsolatos fertőtlenítést a 6. számú mellékletben leírtak szerint kell végrehajtani. A fertőtlenítés elvégzése vagy elvégeztetése - a hatósági állatorvos felügyelete és irányítása mellett - a méhész kötelessége.
III. Fejezet
A MÉHBETEGSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
Mézelő méhek nyúlós költésrothadása
22. § (1) Nyúlós költésrothadásban beteg az a méhcsalád, amelyben a betegség tünetei mutatkoznak és a betegséget a méhcsaládból származó lépmintában, illetőleg álcában az intézeti laboratóriumi vizsgálat is megerősítette.
(2) Nyúlós költésrothadásra gyanús az a méhcsalád, amely a betegség tüneteit mutatja ugyan, de a betegséget intézeti laboratóriumi vizsgálat még nem erősítette meg, vagy nem zárta ki.
(3) Nyúlós költésrothadás fertőzöttségére gyanús az a méhcsalád, amelyet nyúlós költésrothadásban beteg méhcsaláddal egy méhészetben tartanak, vagy hatvan napon belül egy méhészetben tartottak.
(4) Nyúlós költésrothadással fertőzött az a méhészet, amelyben legalább egy beteg méhcsalád található, illetve legalább egy beteg családot tartottak és az utolsó beteg család felszámolását követően a hatvan napos megfigyelési idő kedvezően még nem telt le.
(5) Nyúlós költésrothadás fertőzöttségére gyanús az a méhészet, amelybe hatvan napon belül fertőzött méhészetből méhcsaládot, méhrajt, mézet, kaptárt, műlépet vagy a kórokozó áthurcolására alkalmas egyéb felszerelést szállítottak.
A helyi zárlat és a betegség felszámolásának különös szabályai
23. § (1) A helyi zárlat alatt álló területen lévő méhcsaládok antibiotikummal történő gyógykezelése tilos. A beteg méhcsaládokat, a kerületi főállatorvos leölési határozata alapján - állami kártalanítás mellett - ki kell irtani.
(2) A betegség felszámolása érdekében végzett leöletés során a betegség megállapítását követően, tíz méhcsaládig minden családot ki kell irtani, tíz méhcsalád felett a (3) bekezdésben foglaltak alapján kell eljárni.
(3) Ha a beteg méhcsaládok száma
a) nem haladja meg az összes család ötven százalékát, csak a beteg családokat kell leölni;
b) eléri vagy meghaladja az összes méhcsalád ötven százalékát, de nem éri el az összes méhcsalád hetvenöt százalékát, a kerületi főállatorvos a helyi körülmények függvényében dönt arról, hogy az összes méhcsaládot vagy csak a beteg családokat kell leölni;
c) eléri vagy meghaladja az összes méhcsalád hetvenöt százalékát, az összes méhcsaládot le kell ölni.
24. § (1) Ha csak a beteg családok leölésére kerül sor és a megmaradt méhcsaládok között a hatvannapos megfigyelési idő alatt újabb beteg családot vagy családokat találnak, a (2) bekezdés szerint kell eljárni.
(2) Ha a megfigyelési idő alatt talált újabb beteg családok száma
a) eléri vagy meghaladja a megmaradt összes család ötven százalékát, minden megmaradt családot le kell ölni;
b) nem éri el a megmaradt összes család ötven százalékát, a kerületi főállatorvos a helyi körülmények függvényében rendeli el az összes méhcsalád vagy csak a beteg családok leölését.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja alapján nem irtják ki az összes megmaradt méhcsaládot, de a megfigyelési idő alatt ismét újabb beteg családot találnak, minden megmaradt családot le kell ölni.
(4) Ha egy kaptárban a beteg méhcsalád mellett betegségre vagy fertőzöttségre gyanús méhcsaládot is találtak, a beteg családdal együtt azt a helyi viszonyok figyelembevételével lehet leöletni.
25. § (1) A nyúlós költésrothadás miatt kiirtott méhcsaládok leölt méheit, fiasításos és mézes lépeit, a virágport és a kaptár belső tartozékait (anyarácsot, rostaszövetet, keretfedőt, bőrlemezt, szalmapárnát stb.), valamint a kaptáron kívül tárolt lépeket a kerettel együtt a leölést követő tizenkét órán belül el kell égetni, a maradványokat pedig el kell ásni úgy, hogy azokat legalább ötven centiméter vastag földréteg fedje. A leölés és az elégetés közötti időszakban a méhkaptárakat el kell zárni, vagy le kell takarni úgy, hogy méhek ne férjenek hozzá. Az égetésnél és az elföldelésnél a környezetvédelmi és tűzrendészeti előírásokat be kell tartani. A megsemmisített tárgyakért állami kártalanítás jár.
(2) A kiirtott méhek nem keretes rendszerű méhlakásait tartalmukkal együtt el kell égetni, a maradványokat pedig az (1) bekezdésben leírt módon el kell földelni. A kiirtott méhcsaládok keretes rendszerű, deszkából készített, jó állapotban lévő méhlakásait - alapos tisztítást követően - fertőtleníteni kell. A tisztítás során összegyűjtött hulladékot, valamint a rossz állapotban lévő, fertőtlenítésre alkalmatlan, keretes rendszerű kaptárakat szintén el kell égetni, és a maradványokat az (1) bekezdésben leírt módon kell elföldelni.
(3) A zárlat alatt álló terület fertőzött méhészetében korábban használt üres méhlakásokkal a (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. Ennek megfelelően kell eljárni az olyan helyen lévő méhlakásokkal, lépekkel és felszerelési tárgyakkal is, ahol a méhek kipusztultak és feltehető, hogy az elhullás nyúlós költésrothadás miatt történt.
26. § (1) A fertőzött méhészet fertőzöttségre gyanús méhcsaládjaitól származó, valamint a betegség megállapítása előtti hatvan nap alatt elvett (pergetett) mézet, lépet és viaszt a betegség megszűnte után - a kerületi főállatorvos engedélyével - az állomás által ellenőrzött felhasználónak szabad átadni, aki az elszállított terméket csak ipari célra használhatja fel.
(2) A kiszállítás csak jól zárt és a "Költésrothadás miatt zárlat alatt állott méhészetből származó méz (lép, viasz)" feliratú edényekben történhet. Az elszállított lépet és viaszt egy órán át legalább 112 C-os hőmérsékleten kell kezelni. A szállítóedényt a kiürítés után haladéktalanul meleg vízzel ki kell tisztítani, majd a 6. számú mellékletnek megfelelően fertőtleníteni.
(3) A beteg méhcsaládok kiirtása után a fertőzött méhészetben maradt méhcsaládokon a zárlat tartama alatt a hatósági állatorvos vagy a méhegészségügyi felelős köteles - az április 1. és október 31. közötti időszakban - havonta kétszer, kéthetenkénti időközzel ellenőrző vizsgálatot tartani.
A községi zárlat különös szabálya
27. § A 17. és a 18. §-ban foglaltakon túl a községi zárlat alatt álló valamennyi méhészet méhcsaládját - nyúlós költésrothadás szempontjából - a hatósági állatorvosnak vagy a méhegészségügyi felelősnek kell megvizsgálni. Indokolt esetben a kerületi főállatorvos az állomás hozzájárulásával ismételt vizsgálat lefolytatását rendelheti el.
A zárlat-enyhítés különös szabályai
28. § (1) A betegség miatt zárlat alá helyezett terület azon méhészeteiből, amelyekben a betegséget vagy annak gyanúját, illetve a fertőzöttség gyanúját nem állapították meg, indokolt esetben, a kerületi főállatorvos írásos engedélyével ki lehet vinni méhcsaládokat. Az ilyen módon kiszállított méhcsaládok továbbszállítása az új tartási helyről csak az új tartási hely szerint illetékes kerületi főállatorvos engedélyével lehetséges.
(2) A 18. § (3) bekezdésében meghatározott állatorvosi igazolásnak azt kell tanúsítania, hogy a méhészetben a betegséget, annak gyanúját, illetve a fertőzöttség gyanúját az elmúlt hatvan napban nem állapították meg, továbbá, hogy az elszállításra kerülő méhcsalád származási helyén (udvarban, majorban stb.) az elszállítást megelőző három napon belül végzett helyszíni vizsgálat alkalmával a betegséget vagy annak gyanúját nem állapították meg.
(3) A kerületi főállatorvos a zárlat alatt nem álló területre bevitt méhcsaládokat állat-egészségügyi megfigyelés alá helyezi, és azokat - a hatósági állatorvossal vagy a méhegészségügyi felelőssel - hatvan napon át, a tulajdonos költségére kéthetenként megvizsgáltatja.
A helyi zárlat feloldásának különös szabályai
29. § (1) A betegség miatt elrendelt helyi zárlatot a hatósági állatorvosnak az alábbi esetekben kell feloldania:
a) a helyi zárlat alatt álló méhészetben már nincs élő méh;
b) a helyi zárlat alatt álló méhészetben maradt élő méhcsalád és ezek megfigyelési ideje kedvezően letelt;
c) a fertőtlenítést mind az a), mind a b) pont esetén a 6. számú melléklet szerint végrehajtották.
(2) A megfigyelési idő az utolsó beteg méhcsalád kiirtásától számított hatvan napig tart. Költésmentes időben a megfigyelési idő a tavaszi első fiasítás megjelenésétől számított hatvan napig, de legkésőbb április 30-áig tarthat.
(3) Fertőtlenítés nélkül feloldható a helyi zárlat, ha
a) a lezárt területen csak betegségre gyanús méhcsalád volt, és az intézeti vizsgálat a betegség gyanúját is kizárta;
b) a lezárt területen csak fertőzöttségre gyanús méhcsalád volt, és a megfigyelési idő kedvezően letelt.
Mézelő méhek enyhébb költésrothadása
30. § (1) Enyhébb (európai) költésrothadásban beteg az a méhcsalád, amelyben a betegség tünetei mutatkoznak, és a betegséget a méhcsaládból származó lépmintában, illetőleg álcában az intézeti laboratóriumi vizsgálat is megerősítette.
(2) Enyhébb költésrothadásra gyanús az a méhcsalád, amely a betegség tüneteit mutatja ugyan, de a betegséget az intézeti laboratóriumi vizsgálat még nem erősítette meg vagy nem zárta ki.
(3) Enyhébb költésrothadás fertőzöttségére gyanús az a méhcsalád, amelyet enyhébb költésrothadásban beteg méhcsaláddal egy méhészetben tartanak vagy tizenöt napon belül tartottak.
(4) Enyhébb költésrothadással fertőzött az a méhészet, amelyben legalább egy beteg méhcsalád található, illetve legalább egy beteg családot tartottak és az utolsó beteg család felszámolását, valamint az utolsó gyógykezelését követően a tizenöt napos megfigyelési idő kedvezően még nem telt le.
(5) Enyhébb költésrothadás fertőzöttségére gyanús az a méhészet, amelybe tizenöt napon belül fertőzött méhészetből méhcsaládot, méhrajt, mézet, kaptárt, műlépet vagy a kórokozó áthurcolására alkalmas egyéb felszerelést szállítottak.
A helyi és a községi zárlat különös szabályai
31. § (1) A betegség megállapítását követően a helyi zárlat alatt álló méhészet valamennyi méhcsaládját - a méhészetben történő felhasználásra engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel - a hatósági állatorvos által meghatározott módon gyógykezelni kell. Vényköteles gyógyszer rendelése esetén külön rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A gyógykezelés alól kivont méhcsaládokat állami kártalanítás nélkül ki kell irtani.
(3) Nyúlós költésrothadás miatt zárlat alatt álló méhészetben az egyidejűleg előforduló enyhébb költésrothadás elleni gyógykezelés tilos. Az európai költésrothadásban beteg méhcsaládokat állami kártalanítás mellett ki kell irtani.
32. § (1) A kiirtott vagy elpusztult méhcsaládok deszkából készített, keretes rendszerű, jó állapotban lévő méhlakásait fertőtleníteni kell; a kiirtott méhek nem keretes rendszerű méhlakását tartalmával együtt, a tűzrendészeti szabályok figyelembevételével kell elégetni.
(2) A zárlat alatt álló helyen lévő használt üres, valamint az olyan helyen lévő méhlakásokkal, ahol a méhek kipusztultak és feltehető, hogy az elhullás a betegség miatt történt, a 6. számú mellékletben foglaltak szerint kell eljárni.
(3) A helyi zárlat alatt álló helyen a beteg vagy a fertőzöttségre gyanús méhcsaládoktól származó mézet a gyógykezelésnél alkalmazott antibiotikum várakozási idejének lejárta után, a lépet és a viaszt a betegség megszűnte után - a kerületi főállatorvos engedélyével - az állomás által ellenőrzött felhasználónak lehet átadni, aki az elszállított terméket csak ipari célra használhatja fel.
(4) A kiszállítás csak jól zárt és "Költésrothadás miatt zárlat alatt álló helyről származó méz (lép, viasz stb.)" feliratú edényekben történhet. Az elszállított lépet és viaszt egy órán át 112 C-on kezelni, és a szállítóedényeket a kiürítés után haladéktalanul fertőtleníteni kell.
(5) A betegség megállapítását követően a községi zárlat alatt álló terület valamennyi méhcsaládját - a méhészetben történő felhasználásra engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel - a kerületi főállatorvos által meghatározott módon gyógykezelni kell.
A zárlat-enyhítés különös szabályai
33. § (1) A betegség miatt zárlat alá helyezett terület azon méhészeteiből, amelyekben a betegség, illetve annak gyanúja nem került megállapításra - átköltözés vagy vándoroltatás esetén - méhcsaládot a gyógykezelés elvégzése után a kerületi főállatorvos írásos engedélyével, indokolt esetben szabad kivinni.
(2) A 18. § (3) bekezdése alapján kiállított állatorvosi igazolásban azt kell tanúsítani, hogy a méhészetben a betegség, illetve annak gyanúja az elmúlt tizenöt napban nem került megállapításra, a gyógykezelés megtörtént, továbbá, hogy az elszállításra kerülő méhcsalád származási helyén (udvarban, majorban stb.) az elszállítást megelőző három napon belül végeztetett helyszíni vizsgálat alkalmával sem lehetett a betegséget vagy annak gyanúját megállapítani.
(3) A kerületi főállatorvos a zárlat alá helyezett területre bevitt méhcsaládokat állat-egészségügyi megfigyelés alá helyezi, és azokat - a hatósági állatorvossal vagy a méhegészségügyi felelőssel - a tizenöt napos megfigyelés feloldása előtt megvizsgáltatja.
A helyi zárlat feloldásának különös szabályai
34. § (1) A betegség miatt elrendelt helyi zárlatot a hatósági állatorvosnak fel kell oldani, ha az utolsó méhcsalád gyógyulásától számított tizenöt napos megfigyelési idő kedvezően letelt és a fertőtlenítés megtörtént.
(2) Fertőtlenítés nélkül feloldható a helyi zárlat, ha a zárlat alatt álló méhészetben
a) csak betegségre gyanús méhcsalád volt, és az intézeti vizsgálat a betegség gyanúját is kizárta;
b) csak fertőzöttségre gyanús méhcsalád volt, és a megfigyelési idő kedvezően letelt.
Mézelő méhek légcsőatka-kórja
35. § (1) Atkakórban beteg az a méhcsalád, amelyből származó méhekben az intézeti laboratóriumi vizsgálat a betegség kórokozóját kimutatta.
(2) Atkakórra gyanús az a méhcsalád, amely a betegség tüneteit mutatja, de a betegséget az intézeti laboratóriumi vizsgálat még nem erősítette meg vagy nem zárta ki.
(3) Atkakór fertőzöttségére gyanús az a méhcsalád, amelyet atkakórban beteg vagy betegségre gyanús méhcsaláddal egy méhészetben tartanak, illetve hat hónapon belül ilyen helyen tartottak.
A helyi és a községi zárlat különös szabályai
36. § (1) A betegség megállapítását követően a hatósági állatorvos köteles a helyi zárlat alá vont méhészet valamennyi méhcsaládjából laboratóriumi vizsgálat céljából mintát vetetni, továbbá a méhészet összes méhcsaládjának gyógyszeres kezelését elrendelni.
(2) A községi zárlat alatt álló terület valamennyi méhcsaládját a méhészetben történő felhasználásra engedélyezett állatgyógyászati készítménnyel - a kerületi főállatorvos által meghatározott módon - gyógykezelni kell.
(3) A kötelező gyógykezelés alól kivont méhcsaládokat a kerületi főállatorvos köteles állami kártalanítás nélkül leöletni.
(4) A betegség, vagy a betegségre gyanús méhcsaládoknál minden olyan méhészeti tevékenység végzése tilos, amely a betegségnek a méhcsaládok közötti terjedésével járhat.
(5) Kéndioxidos kezelés és egy hétig tartó üresen tartás után a kiürült méhlakás újra betelepíthető.
A zárlat-enyhítés különös szabályai
37. § A méhcsaládokat a községi zárlat alatt álló terület helyi zárlat alatt nem álló udvarából, a kötelező gyógykezelés elvégzése után indokolt esetben ki lehet vinni a kerületi főállatorvos engedélyével. A 18. § (3) bekezdésben meghatározott állatorvosi igazolásban azt kell tanúsítani, hogy az elszállításra kerülő méhcsalád származási helyén a kötelező gyógykezelés megtörtént.
A helyi zárlat feloldásának különös szabályai
38. § A helyi zárlatot az alábbi esetekben kell feloldani:
a) ha a méhcsaládok gyógyszeres kezelése megtörtént és a megfigyelési idő (a betegség megállapítása utáni egy év) kedvezően eltelt, valamint az ellenőrző vizsgálat negatív eredményt adott;
b) ha a helyi zárlatot atkakór gyanúja miatt rendelték el és az intézeti vizsgálat a gyanút nem igazolta.

Egyre ügyesebben rajzolsz.

Mint az előttem szólók is elmondták, ez így nem működik!
Mármint, hogy így atadódjon a nyúlós!

Egy család fertőzéséhez sok millió spóra kell. A méhek hordásban jellemzően nem tudnak átadni legelőn egymásnak ennek töredékét sem. ( Bár elvileg lehetne az a csepp amitől kicsordul a pohár) A nyúlós terjedésében a rablásnak és az eltájolásnak lehet jelentős szerepe szomszédos méhészetek esetében, illetve a herék szállíthatnak spórát.
Az átfedés a méhlegelők közt nagyon kis valószínűséggel okozhat fertőzést.
Szerintem

Aki nem ismeri a nyúlós természetét, az retteg tőle vagy felelőtlenkedik. Aki ismeri, az tudja, hogy állományon belül gyorsan terjed, de állományról állományra nehezen. Ezt a méhegészségügyisek javaslata alapján az állatorvos figyelembe veszi, amikor egy-egy zárolt állomány közelében levő másik méhész továbbvándorlásáról döntenek. Persze az állatorvos józanságától, lustaságától is sok függ.

http://img63.imageshack.us/img63/3470/nvtelenh.png
igy gondoltam

Ja.... hát ha minden család megfertőződne az országban, akkor tényleg le kéne zárni.....

De ne csak átfusd a hsz-t, hanem értelmezd!
Olyat nem is írtam, hogy a közös legelöre járás miatt le kéne zárni bármit is. Jól néznénk ki!!!

Arra írtam ezt a dolgot (ami a mondat további részéből ki is tűnik) hogy vannak egyedi elbírálású esetek, amikor valaki a zárlatból ki akar pl menni.
na az ilyen eset elbírálásánál (és ezen méhészet ellenőrzésénél) figyelembe lehet venni, hogy pl ez a méhészet mondjuk 4.9 kmre van a nyúlóstól, de köztük épp mindkettőtől 2km-re van egy repce tábla. Máshol meg nincs a határban teszem azt. Tehát elég koncentráltan látogatják a méhek.
Na ezt kell figyelembe venni az elbírálásnál.

De ez szerintem az előző hsz-ből is érthető volt!

szia Tükör!
ugy gondoltam,ha van egy 5km-es kör,és ha annak a szélén van egy méhészet ami pl 6km-re van nemtartozik a zárlat alá de a méhek berepülnek a zárlat alá és ők is meg fertőződnek
és igy tovább és igy........

Fgyuri!
Ezt, így, ebben a furmányban én nem értem... de te bizos!

Meg azt se, hogy ez az én írásomból hogyan következett???

Az eüsünk meghalt sajnos pár hónapja.
Vannak itt a környékemen olyan méhészek akik elszöknek a szó szoros értelembe véve.
Sőt lehet hogy még papírjuk is van .

na érdekes ám ez a felvetés a közös legelőre való járás,hiszen igy az egész országot elméletileg le lehetne zárni

Na és hogy számoljuk a falu 5km-es körzetét fiuk???
Mert van ám picike falu, meg nagyközség is...
Sajnos vannak ebben anomáliák.
Nem is egységesek a különböző megyékben a gyakorlatok.
Nálunk szerencsére, úgy gondolom helyesen, a feltalálás helyére szúrják a körzőt, és onnan húzzák az 5km-es kört.
De ez se eccerű, mert pl a vonal határán lehet olyan is, akinek méhei éppen közös legelőre, járhattak a fertőzöttekkel.(persze ez nem jelenti egyáltalán, hogy elkapták a kórt, de esetleg figyelembe kell venni a zárlat elbírálásánál, vagy egyedi engedélyek kiadásánál.(zárlatból ki, zárlatba be)

Amúgy addig tart, amíg a hatósági főllatorvos fel nem oldja.
Vedd fel a kapcsolatot az eüssel,vagy a körzet hatóságijával. Nekik tudniuk kell mindig az aktuális helyzetet!!!

Én is így tudtam de azt gondoltam változott.
Egy zárlat mennyi ideig tart ?
Tudja valaki pontosan?

Én úgy tudom, hogy nem csak a faluból, hanem 5 km-es körzetéből sem.

Hogy is van az ha valahol nyúlós miatt egy falú zárlat alatt van akkor onnan nem lehet vándorolni?

Tisztelt Méhésztársak!

Sajnos engem ez a topic nagyon is érint... Tavaly ősszel jelentkezett 91 családos állományomban 10 eset. Gyakran ellenőriztem, időben észrevettem, de belecsúsztunk a télbe. Tavasszal számíthatok megint rá. Amit nem értek, hogy - bár bejelentett eset, zárlat alatt vagyok - miért nincs feltűntetve sem az OMME listán, sem máshol ( Bodoglár ) ?! Nem szeretnék belőle problémát, így is elég sok mutogatás és probléma van az ügy körül, mert természetesen nem a szabadban, hordástalan időben pergető méhész a hibás - mivel az be sem jelenti, esetleg fel sem ismeri a betegséget -, hanem akinek méhei hazahordják a kórt....

Az a mondás járja felénk,Hogy "Mindig az kiabál akinek a háza ég!"
Na most nem tudom miért kell megpróbálni ráerőltetni vélt igazunkat,
amit esetleg akár valamilyen homályos sérelem indított el ,egy többségben lévő embercsoportra.

Én se akartam már neked válaszolni, de megint az van, hogy csak azt a beírást veszed figyelembe, ami a te igazadat erősíti.
Eggyel lejjebb a Tsanyi hozzászólása azért árnyalja a helyzetet némiképp!

Lehet, hogy egy csomó már most sem indokolt, csak a kutyát nem érdekli még(se állatorvost se méhészt), majd csak ha tavaszodik.
Sőt olyan is lehet jópár, ami már nem is él, csak az adatok átfutási ideje miatt még szerepel az adatbázisban.

Azt gondolom ebben az évben eszembe se jut a vándorlás.

Na hát, tényleg? És azt ne hidd, hogy ez érdekel itt valakit. Bagatell.
Bocsánatot kérek az ellenségeimtől, hogy megszegem az ígéretem, hogy nem írok ide többet, de ezt már nem állhattam meg.

Igen! Pl Zala 25 településsel több mint 10%-át adja ennek.
Ez a 25 község öt az az 5 nyúlós eset miatt van zárlat alatt. Közte olyan esettel, ami a TV-ben is szerepelt és már augusztusban teljes égetés volt.
Természetesen soknak tartom az esetek számát is, de mint látod ez nem azonos a zárlat alatt álló települések számával.

A Vándorméhészen több mint 200 település zárlat alatt!
http://maps.google.hu/maps/ms?ie=UTF8&h ... urce=embed

Ez egy nagyon fontos gondolat. Maximálisan egyetértek vele. A többivel már kevésbé


Ezt a tényt ki bizonyította ? Ha beleolvasol a méheü. 4-be, akkor a spóravizsgálatoknál olvashatsz arról, hogy a mézben spóra nem fordul elő minden méhészetben, az jelzője annak, hogy a környéken aktív nyúlós van. Több tízezer spóra kell egy álca megbetegítéséhez. Van olyan állapot, hogy a spórakoncentráció ezt nem éri el, de egyetlen nyúlós sejtben több milliárd spóra lehet, ezért simán be tud fertőzni egy családot a rablás után azonnal is.

.
Szintén az előbb említett könyv alapján valóban úgy tűnik, hogy a két km is elegendő lenne. Ha jól működne a rendszer, akkor ezzel a szigorúbb megoldással már túl lehetnénk a dolgon.


Azért tudnék néhány ellenpéldát hozni. A sok rabolt méz azért nem kell, mert ha a mézet olyan sejtből hozzák, ahol előtte egy nyúlós álca volt, onnan annyi spórát képesek egy alkalommal is bevinni, hogy az új helyen is terjedni tud. Való igaz, hogy a kevés számú fertőzött sejtet nagyon hamar ki tudják takarítani, ezért nem feltétlenül alakul ki nyúlós az adott családban. El kell érni egy küszöbértéket. Én azon koptatom a klaviatúrámat, hogy legalább a gócpontok felderítését kellene hatékonyabbá tenni a mézek spóravizsgálatával.


Ennek valószínűleg pont az az oka, amire Te is céloztál, hogy a nyúlós terjedése elhúzódó folyamat.


Nyilvánvalóan van igazság a dologban. Nagyon sokszor személyfüggő. De emellett egyet nem szabad elfelejteni: az állategészségügy hozott anyagból dolgozik: abból, amit mi méhészek szolgáltatunk fertőzött minta formájában. Ami esetleg átmegy egy-két- sok érdek szűrőjén. És ettől a rendszer nem mutat harmonikus működést. Az állatorvosok 80 %-ának fogalma sincs a méhészetről, ezért a problémáit másképp látja, mint mi.


Ebben megint igazat adok neked, kicsit tovább is mennék: nyúlós ennél sokkal régebben van, a mégsem pusztultak ki. Talán a rajzás miatt,ha otthagyta a fertőzött fészket kicsit új lappal tudott indulni a család,de lehet, hogy szerencséje volt, és megszabadult a betegségtől. Ha ez így volt, akkor mi miért küzdünk elllene ?
Nem egy olyan méhészetet találtam, ahol a következő tavaszt már nem érték volna meg, mert jóformán a teljes méhészetben az ép fiasítást kellett keresni a beteg árnyékában. Lehet, hogy ez genetika? Az egyik kevésbé érzékeny , a másik nagyon ? Ahol én jártam, ott ez a két méhészet kb öt kilométerre volt egymástól. Nomeg tizenöt esztendőre.

Volt egy levélváltásom Vivaldival és a lényeget alább közreadom. Olvassátok és gondolkodjatok rajta.

Gondolkodásod hibái a következők:

Te mindenképpen harcolni akarsz. Ezen én nem tudok változtatni. De egyet nem tanultál meg életed során, hogy győzni csak békében lehet, háborúban soha. A háború győztese valójában többet veszít, mintha békében, megegyezésben akarna eredményt elérni.

Nem ismered el azt a tényt, hogy a nyúlós spórái minden családban mindig jelen vannak, de csak kivételes esetekben okoznak betegséget.

Nem ismered el azt, hogy a zárlatok indokolatlanul nagy körzetre terjednek ki és éppen ezért indokolatlanul sok méhészt korlátoznak.

Nem ismered el azt sem, hogy a nyúlós nehezen terjed állományról állományra. A terjedéséhez erős hordástalanság, rablás, sok rabolt-fertőzött méz kell.

Nem ismered el, hogy túl hosszú időre terjed ki a zárlat.

Nem ismered el azt sem, hogy lassú az állategészségügy cselekvése.

Amit itt felsoroltam mind-mind fontosabb, mint amit te fontosnak tartasz.

Te azt hiszed, te szilárdan meg vagy győződve, hogy a nyúlós terjedésének oka a vándorlás. Ha ez igaz lenne, akkor nem létezne nyúlós, hiszen a vándorméhészkedés alig több, mint 100 éves történet.
Ha meg valóban a vándorlás lenne az oka a nyúlós terjedésének, akkor a vándorlások beindulásával már 100 évvel ezelőtt ki kellett volna pusztulnia a magyar méhállománynak.

Kérlek, kicsit kevesebb gőzös gondolattal állj a problémához és akkor sokkal több segítséget kapsz a megoldáshoz.

Látom nem olvastad végig. Én jogszabály szerinti lehetőségről beszéltem.
Pedig a Zselicben Miklós (remélem jól emlékszem a nevére) évek óta jön és nézi a méheket. Hogy pénzért vagy szerelemből azt nem tudom.

Látod ezek a tények, és nem haragszunk érte bár ha belegondolok, hogy valamikor találna valamit .......

Nézd meg a büntetési tételeket cerana!
Szerinted megakadályoz egy több száz családos méhészt abban, hogy tovább menjen ha menni akar??? (óriási vesztesége lesz, ha nem megy) Pedig ha valahol, akkor náluk lehetne kereskedni, mert én az állományom fiasát olyankor nem háromhetetnte, hanem 8 naponta látom, míg ebben egy 500-600 családnál nem vagyok olyan biztos. na mindegy!
A másik: nem lesz ott egyetlen zárlat sem, két okból.
1.( a legfontosabb) olyankor nem fognak nyúlóst találni, pláne nem a vándoroknál!!! Ez olyan biztos, amilyen csak lehet.
2. vivaldinak épp a saját társai fogják azt mondani, hogy hülye vagy, hát mi mit csinálunk itt a zárlatban nyakunkon több ezer családdal, hordástalanságban.Na akkor fog csak igazán beütni a ménkű uraim!!!!!

Gyerekek, én elhiszem a nagy ambíciót, hogy védjük meg magunkat, meg minden, de átgondolatlanul, fejjel a falnak menni azért nem kéne!

Amúgy meg Johnnak van igaza!!
De hátha segítettünk azoknak kicsit, akiket esetleg indokolatlanul, csak és kizárólag a legelő féltése miatt zaklatás szerüen megpróbálnak ellenőrizgetni, bizonyos helyeken. Nem árt, ha tisztában vannak a jogaikkal, meg a jogszabályokkal!!

Érdekes,hogy még adtátok fel ezt a felesleges vitát.Jól bírjátok.

kívülállóként szólok bele:
Tükör! az a baj hogy mi, becsületes emberek, a saját felfogásunkat tartjuk alapértéknek és emiatt sok sumákság eszünkbe se jut.
De ha valaki pont ezt a forráshiányt használja ki a saját -vagy sajátnak gondolt előjogainak érvényesítéséhez. Arra gondolok, hogy 1 tehetős "kolléga" vagy érdekközösség megfinanszírozza a vizsgálatok költségét, némi előjogot remélve ettől, vagy okot a terület védelmére (kiutasíttatás, helyben elégettetés)
Persze jogállamban ezt megvesztegetésnek hívják- de nálunk??

Azt gondolom, hogy a jogszabály teljesen hibás módon fogalmaz egyértelműen, amit aki akar, ki is használhat. (Csak az illetékes hatósági á.o. jelenlétében engedi átvizsgáni a méhészetét.)Azért hibás, mert mi indokolná, hogy pont amiatt, mert nem kötelezhető egy állatorvos sem a vizsgálatok elvégzésére normál esetben, akkor vándorláskor neki kelljen elvégeznie. Úgy viszont működik a dolog, hogy a hatósági jelen van, amikor a méheüs. vizsgál.
De ez is azt mutatja, hogy nem jó a szabályozás. Gondoljunk csak bele, hogy a vándorlási igazolások kiadása nem mindenütt úgy történik, ahogy a nagy könyvben elő van írva. Tételezzük fel, hogy Vivaldiék nem azért vizsgáltatják át a vándorokat, mert el akarják üldözni őket, hanem, mert fel akarják deríteni a betegséget. Ezzel tulajdonképpen inkább a későbbi években több vándorméhészt vonzanak oda, mert elterjed a híre, hogy itt biztonságos a letelepedés, hiszen fokozottan figyelnek a nyúlós ellenőrzésére. De, mi van akkor, ha netalántán tényleg találnak nyúlóst? Zárlat: 1-2-3 ezer méhcsaládot minimum egyszer át kell vizsgálni, közben jön a pörgetés, senki el nem mehet mindaddig, amíg az a kerületi á.o., ahová a zárlat alatt levő helyről az egyes méhészek el akarnak menni, engedélyezi a letelepedést. Levélváltás, miegymás, eltelik legalább még két hét, újból átvizsgálni a teljes röpkörzetet, esetleg újabb méhészetben találják meg a nyúlóst, égetés során kutatás, folytassam ?

Most mondom, hogy nem fogja megbízni. Nincs mibül! Egyrészt, másrészt nincs rá oka hogy egy csomó költséggel az éppen 1-2 vagy pár hetes vándorlás előtti vizsgálatot felülbírálva újra átvizsgálják az összes családot. Erre nagyon erős indokok kellenek. mert ezt a költséget egyenlőre nem lehet a méhészre verni, azok után, hogy nem rég fizette ki az elóirt vizsgálatot.
Az állomásnak meg már az öszire is alig futja!!!
Volt itt már szó róla a költségtérítést nem is fizetik.
Maradjunk már a valóságnál, sajnos EZEK A TÉNYEK, amikról vivaldi sokszor elmondta, hogy azokkal nem lehet vitatkozni!!!
Szóval sok sebből vérzik ez az ijesztgetés.
Mondjuk nem is biztos, hogy a nagyok közül bárki is komolyan veszi, már ha olvassa!

Kaptam két privátot vivalditól.
Anélkül, hogy ezeknek tartalmát kiteregetném (bár az egyik közülük szintén fenyegetőre sikeredett) én nyílt levélben válaszolok, hátha más is olvas bennük hasznosat, mint az előzőekben:


Mint írtam is, egy törvényes, szabályos ellenőrzésnek, bármikor állok elébe. Nálam minden rendben van, meg azon igyekszek hogy a környezetemben is így legyen. Csak és kizárólag ezért csinálom az eüsséget is. A pénz amit fizetnek nevetség...
Akinél meg disznóságok vannak az nekem is érdekem, hogy kiszűrödjön!!
Nem vagyok én a rend ellen, csak azt nem akarod megérteni hogy az öncélú basáskodást nem szeretném, ha létjogosultságot nyerne, mert onnan kezdve, ez végig gyűrűzhet, és többről többre mehet, a végén egyszerüen csak felgyújtja a méhesünket, akinek nem tetszik a pofánk, és jónapot. Mindig így kezdödnek a dolgok. Én csak visszaütöttem. De ha az törvénytelen, onnan kezdve a másik fél is feljogosítva érzi magát a törvénytelenségekre.
Ezekben a vándorlásos dolgokban túl nagy a tét. Sokaknak a megélhetése függ tőle. Gondolod nem tesznek semmit ha ezt veszélyeztetitek?
Na de ti tudjátok...

Ja és azt sem olvastad, amikor írtam, hogy itt is mennyi nyúlós van. Szintén harmadik éve zárlat.
Csak nem a messziről jöttekben keressük, keresem a hibát, hanem módszeresen el kezdtük feltérképezni és kiiktatni a lehetséges gócot, gócokat. Hatósági segítséggel és felügyelettel.
Ez egyébként azért jó, mert így két ember oda figyel még a méhészen kívül, arra, hogy tényleg teljes legyen a tisztogatás. Ha csak a méhész csinálja ellenőrzés nélkül,ráadásul pénzt sem kap akkor igyekszik lehetőség szerint minél több dolgot megmenteni,
és ahelyett hogy azt is a tűzbe dobná, ami ugyan biztos nem érintkezett a beteg családokkal, csak esetleg, még inkább azt se tobja be, ami lehet ugyan hogy érintkezett: de hátha nem.

Szóval hajrá én állok elébe:
idöben értesítést kérek tudjunk egyeztetni, hogy én is ott legyek, mert az Attila kutyái nem biztos, hogy titeket megismernek. Ja ez még eszembe sem jutott. A rendőr se hülye! Olyan magánterületre be nem fogja tenni a lábát, mint ahol az én méheim is vannak, ha kifejezetten bűncselekményre utaló jelek nincsenek.
Szóval végig kell ezt gondolni no.... mielőtt hőbörgünk.

Értem én, hogy sokan abban bíznak, hogy a választások után minden egycsapásra megváltozik. Szeretnék én is ebben hinni, de egyenlőre a realitás talajáról nézve, ez nem így lesz!!!

Az még érdekes kérdés lehet, hogy a doki megbízhatja-e, a felügyelete alatt működő eü-st "xy" méhészetekben lefolytatott vizsgálattal, vagy személyesen is jelen kell lennie?

Van a nyúlóssal komolyabb gond is.
2005-ben a telephelyemtől 5-600 m-re nagyon későn nyíló repce miatt akácon el kellett vándorolnom. Minden szabályosan. Doki, önkormányzat, be ill kijelentkezés. Nyár végén hallottam, hogy alig egy hónappal később , ott ahol akácon voltam két méhészetet égettek.Az egyiktől 800m-re a másiktól 2km-re voltam. Még csak egy telefonhívást sem kaptam, hogy "Kishaver figyelj nagyon mert közel voltál .......) Gondolom ők is szídják a vándorméhészeket!
Másik probléma. Telephelyemen rászoktattam a hölgyeket az önkormányzatnál, hogy ha bejelentett permetezés van (egyre ritkább! -nem a permetezés hanem a bejelentése) ne levelet küldjenek hanem hívjanak fel telefonon. Viszont pár éve amikor egy 4km-re lévő faluban lévő nyúlós miatt elrendelték a zárlatot, hetekkel később tudtam meg. Kiplakátolták a központban lévő buszmegállóban illetve a presszó és bolt előtt levő hirdetőfalra.(A4-es lap 12-es betűméret, a többi 10-15 közé)
Tehát ha tudni akarok a nyúlósról járjak busszal, de minimum járjak kocsmába??

Nagyon kár lenne beszüntetni a vándorlást! A méhészeknek kellene felnőni , hogy csak egészséges családokkal vándoroljanak, 3 hetente a törvényi előírás szerint átnézzék minden fias keretüket.Az antibiotikumnak pedig semmi előnyét nem látom, mert nem gyógyítja meg a nyúlóst. Viszont zárlatos területről is ellehet költözni, egészséges állománnyal. A költözés előtt alapos eü vizsgálat, majd a lepakolás után ismét a helyi eü-s vizsgálja a méheket, a méhész költségére. Viszont én szigorítanám a jogszabályt és keményen büntetném vagy akár el is tiltanám a méhészkedéstől azokat akik nem folytatnak jogkövető magatartást.

Kikerestem a jogszabályt, és én is meglepődtem, hogy Tükörnek van igaza:

Én erről a kicsit fenyegetésnek tűnő megjegyzésről beszéltem.

Bocs Tükör, had meséljek neked valamit. A zselicben 3-4 éve jön az eü felelős. Természetesen van eüpapírunk, de kiválaszt a járás stb alapján 4-5 családot és megnézzük. Ha mindketten értjük a dolgunkat percek alatt megvan.
Szerintem egy ilyen gyors korrekt vizsgálat O.K.

Vivaldi!

Nem volt erről "nagyhallgatás", csak nem olvastál el mindent, ami ezzel kapcsolatban született.
Nézzél csak le 7 hsz-el lejjebb. Leírtam, (amit már más is) miért akkor vannak a zárlatok feloldva, amikor!
Csak mint mindig most is ami nem a te szádíze szerint van, azt elengeded a füled mellett.

Az ellenőrzéseknek meg (én legalábbis) állok elébe. Csak minden szabályos legyen ám, mert az nem egész úgy van, ahogy móricka elképzeli.
Ha szabályos méh.eü. igazolással vándorolnak oda a méhészek Karancskeszibe, az önkormányzatnak csak az a dolga, hogy jó csinovnyik módjára bejegyezze a nagykönyvbe őket. A hatósági doki az, aki bizonyos esetekben ellenőrizhet, de ez is meg van határozva, a rendeletben.
Szóval nem ám hogy az eü-s a rendőrrel kimegy basáskodni.
Én remélem, hogy a ti állatorvosotoknak lesz ideje, azt az 1-2-3 ezer családot abban az időszakban végig ellenőrizni, és ezáltal megszünik nálatok a nyúlós .( ja ha hozzám ilyenkor mint eüshöz odajönne valaki, hogy ezt csináljam,elküldeném a halál farkára.van elég dolog olyankor más is éppen!!!)
Mindenesetre a mi hatóságink figyelmét én is felhívom, hogy ha a mi vidékünkre (tizen-- község ill város tartozik hozzá) Karancskesziből jönnek méhészek, akkor a szúrópróba szerű ellenőrzésébe lehetőség szerint kerüljönek bele, mert én azt hallottam arra hatósági felügyelet nélkül égetgetik a beteg családokat,és így próbálják el tussolni a nyúlóst.
Sőt az ottani hatóságinak is javaslom majd, ha esetleg az én , olyankor nagyon drága időmet rabolja, hogy ugyan a saját portáján is söpörhetne kicsit körültekintőbben, mert egyesek ilyesmiket művelnek arra felé.

Amilyen az Adjon isten, olyan lessz a Fogadj Isten!!