Régen nem foglalkoztak a méhészet helyével csak azzal, hogy melyik önkormányzat területén van.
Ma az 5km-es körzet GPS segítségével könnyen mérhető, de .....

A jogszabály pongyola megfogalmazású. A legalább 5km nehezen értelmezhető, ebbe beleférne az országos zárlat is egyetlen fertőzött család miatt.

Hozhat, ő dönt.

Nekem az egész történetben az nem érthető, hogy a nyúlós helyszínétől 7 km-re lévő pont miért tartozik zárlat alá. Hozhat-e az illetékes állatorvos ilyen rendelkezést?

Ki büntet meg ha bemész, vagy elmész?
Értem én, hogy becsületes vagy (de te a méhésztársadalom töredékéhez tartozol).

Az biztos, hogy bevinni be lehet, az más kérdés hogy utána mikor lehet elmenni. Szerintem a jegyző tudja jól. De majd megmondják az okosak.

Ez nem szotyi lett volna.

Én jártam hasonló cipőben ,(ment mindenki amerre akart) én meg a jogkövető barom buktam az akácot. Szóval te tudod ja és 5.2 km-re voltam a nyúlostól.Gondolom nem szotyira vándorolnál.

Egy kérdés mindenkihez: Van egy adott településen, mondjuk Nagylószerszámon nyúlós eset. Az öt km-es körbe belenyúlik többek között Szentpittyputty községhatára is részben. A megyei illetékes állatorvos Szentpittyputty község egész területére is községi zárlatot rendel el, így a nyúlós esettől 7 km-re eső vándortanyára nem enged a megyei illetékes letelepedni. A jegyző azt mondja, hogy le lehet telepedni, de elmenetelkor külön kell kérni helyi vizsgálatot az állományra a méheüstől. A méheüs szerint ha a méhész elvándorol rendkívüli engedéllyel, az új helyen két hetente lesz kötelező vizsgálat. A megyei szaktanácsadó szerint ha bemegy a méhész ebbe a (szerintem jogszerűtlen) zárlatba, onnan nem fogják kiengedni. Ismétlem: 7 km-re a nyúlós esettől.
Pikantéria: Szentpittyputty település polgármestere, nem is tud a zárlatról, sőt ő segít helyet keresni a méhésznek. Mert segítőkész. Mivel a méhész sem a helyi anyanevelőtől (aki szokásától eltérően készségesen megadja a letelepedési hozzájárulást), sem a semmiről nem tudó polgármestertől nem értesül a zárlatról, nem is kérdezi meg a jegyzőt, csak valami furcsa harmadik érzés miatt kezd el kutakodni a tervezett vándorlás előtti napon.

Ez az eset egy agyrém. Várom a véleményeket.

A méhész valószínűleg ezentúl nagy ívbe bele fog szarni a barom szabályozásokba, meg a mindenki mást mond-ba, és megy ahová akar szépen, csendben. Ez lenne a jó megoldás?

Félreértettek, nem azt mondtam, hogy kidobott pénz a kutatási támogatás. A vélemények kinyilvánítása előtt érdemes az Enviroinvest eddigi tevékenységének utánaolvasni, valamint nem véletlenül tettem fel annak a cikknek a linkjét, melyben a homályos múltról és a kezdeti sikerekről, az ígéretes jövőről számolt be idén januárban Philippos K. Tsourkas a Microbiology Society-ben.

Adná Isten, hogy sikerülne megoldani a problémát, az én gondom inkább az volt, hogy ez a valamivel több, mint 120 millió Ft nem sokra futja, s a kutatás is olyan, mint egy háború, amihez mint tudjuk, három dolog kell...

Egy régebbi cikk az első eredmények idejéből, s egy mostani "utánközlés" :

https://hvg.hu/itthon/20130801_Kutatoko ... az_EUban_a

https://magyarnemzet.hu/belfold/a-mehpu ... y-8068973/

Nos, ez utóbbi MN-cikkben az áll, hogy:

"A biotechnológiai szegmens további biológiai növényvédő szerek fejlesztését tervezi, illetve befektetőkkel létrehoztak egy startup céget, amely az egyik ilyen terméküket Indiában és Vietnámban készül piacra dobni."

Ez lenne az:

https://xoopesticide.wordpress.com/

https://xoopesticide.wordpress.com/about/

Kerestük, de nem lett meg..

"Elkutatják" a pénzt, oszt jónapot....

Azért mielőtt elkezdenénk a jelenlegi járványügyi módszereket a kukába dobni, érdemes a fágterápia történetét és jelenlegi helyzetét áttekinteni a Paenibacillus larvae ssp. larvae esetében. Az is igaz, hogy a költésrothadás kórokozójának eddigi hatékony antibiotikumos kezelése a közelmúltig csökkentette az érdeklődést az Államokban is a meglehetősen drága fágterápia iránt, de a mostani helyzet (rezisztencia az antibiotikumokra és az eu-s zéró tolerancia antibiotikumokkal szemben) ismételten reflektorfénybe helyezte a bakteriofágos módszereket.

Nekem mégis vannak ambivalens érzéseim a fágterápia hatékonyságát illetően az endospórát képző Gram+ baktériumok esetében. A fágok csak a vegetatív formákat képesek fertőzni, az endospórák számukra nem hozzáférhetőek. A Paenibacillus larvae endospóráinak csírázását alaposan vizsgálták, azok speciális körülmények között bírhatók csírázásra. Egy dolgozat nem túl régről: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3571325/

Persze a mai technikai körülmények között sokminden elképzelhető, még az is, hogy megoldható a bakteriofágok táplálékkal történő bejuttatása a lárvákba, de ez még pillanatnyilag nem tökéletes és főleg nem olcsó technológia. A legfrissebb irodalom is álljon itt e témával kapcsolatban, ha Cerana velünk lenne, biztosan élvezné ezt a cikket:

https://www.microbiologyresearch.org/co ... awler=true


Nos, az Enviroinvest Zrt. nem ismeretlen cég a fágterápiával kapcsolatban, hiszen ez a cég fejlesztette ki az Erwiphage, Erwiphage Forte, majd az Erwiphage Plus nano-fág készítményeket is az Erwinia amylovora baktérium (tűzelhalás) ellen: http://www.erwiphage.com/tuzelhalas/

Nos, kérdezhetnék, hogy ha már ilyen hatékony eredményeket elért a most komoly kutatási pénzt elnyert cég a tűzelhalás elleni küzdelemben, miért vagyok szkeptikus a nyúlós elleni fágterápiával kapcsolatban? Biztos, hogy egykor megoldható lesz ennél a "kemény" endospórás bacinál is a védekezés, de a Paenibacillus, Clostridium baktériumok nem véletlenül nehéz esetek, hiszen endospórájuk akár űrbéli körülmények elviselésére is képessé teheti őket. A Gram- Erwinia viszont nem képez endospórát és aránylag "elérhető" (ha úgy tetszik, "puhább") baktérium, mégis hosszú ideje fejleszti a cég az Erwiphag-készítményeket, s ezidáig nem sikerült végleges alapengedélyt kapniuk, évente szükséghelyzeti engedélyt kap a készítmény már hosszú évek óta. Ahogy antibiotikumok ellen, úgy a bakteriofágok ellen is képes ellenállást kifejleszteni a baci (persze erre jön a riposzt: ha a baci reagál a bakteriofágra, a bakteriofág is reagál a baci változására), no, meg a kutató is keres új bakteriofág-törzseket, azokból koktélt gyárt, s ez a mókuskerék pörög a végtelenségig. Nos, a puding próbája a megevés, bizonyára találnak megoldást mindenre, de kíváncsi vagyok, mi lesz ennek az ára? Egyelőre az az érzésem, hogy ne egyedül a fágterápiára próbáljunk támaszkodni, bár az eszemmel tudom, hogy a sámántáncnál bizonyára hatékonyabb lehet. Majd elválik, félek, hogy nem csak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) fizeti majd a "révészt", láttam én már csodás pénzszaporítást amitráz hatóanyaggal is...

Egy lehetőség a nyúlós ellen: https://www.agrarszektor.hu/allat/magya ... 21500.html

Azért én a 3M-es teljes maszkban megpróbálom a vizsgálatot harmadszor is.

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni, abban hogy mikor oldhatják fel a nyúlós zárlatot.
Nálam még tavaly késő ősszel 2db méhcsaládot nyúlóssal diagnosztizáltak. Na eddig ebben az évben volt 2 hivatalos átnézésem és minden rendben volt. Amúgy amikor tehetem mindig a méheket nézem/ fejlesztem. És most itt van a vírus meg a kijárási korlátozás és nem tudom hogyan tovább...
2 méterről lehet az egészségügyisnek nézni-e a méheket, de onnan fizikai képtelenség. Látta eddig ő is 2-szer, én meg minden 2.-3.nap hogy napról napra erősebbek és egészségesek a méhcsaládok.

Most az volna a kérdésem, hogy április 31-én feloldja-e a zárlatot az állatorvos, 2db hivatalos átnézésre? Mert nem lesz több átnézés, amit értek is. Csak hát nem szeretnék zárlatban lenni se.

Tippek/ötletek?

Értem, csak mert nem is egyet hirdetnek, azért kérdeztem.

Áthúzódó zárlat alatt álló területről tilos a méh eladás.

Az aktuális méhész újságban szereplő zárlati kiírás, az ilyenkor is él elvileg?
Csak mert idén gondolom még nem nagyon vizsgálták a méheket, ez gondolom múlt évi adat még.
Zárlat alatt levő helyről nem is adhatnának akkor el méheket, ugye?

Persze, hogy értem én is, ahogy Te is, amit én írok.

Hát nem, szerintem aki akarja tudja miről van szó, de lehet nyelvtanórát is játszani.

Ahogy az sem, hogy zárókezelés, csak egy lehet, ami előtte van az még utolsóelőtti, esetleg utolsóelőtti előtti. A záróval zársz.

Nem zavar benneteket,hogy ez nem az atka topic?

Második záró előtt mindig van kontroll 20 családon csorgatva. Az dönti el, egyáltalán kell-e. 0-5 db lehullást hozott a szublimálás, az állomány 15% alatt lévő higénikus aljon számolva. Ugyanezt számoltam csurgatásra is, ezért tartottam feleslegesnek mással védekezni.

Persze ! Mindennek oka van.Nem tud atkát írtani.Különben nem lenne "gyakorlat" egyeseknél.
Mert mi más indokolna ilyen ,számomra baromságot? Természetellenes! Csak akik kapálóznak ,mert mást már " kínjukban " nem tudnak kitalálni.Ha majdez sem jön be nekik ,mit találnak majd ki? Majd lesöprik januárban?

Csak azok keresgetik a megoldást, akiknél nincs rendben minde a méheknél.

Véleményem ,ha a záró szublimálást a MiteGunnal végzed nem ér semmit!
Pontosabban ,van ahol igen, van ahol nem.

Oszkár, figyelek, szerintem Te vagy az, aki nem érti a "műlépes" sztorit. Mindennek van egy oka, miért csinálja, ha nem kell, ne csináld. Sok dolog van, ami megkerülhetetlen, szerintem ez a mód, az lesz. Ma különleges, holnap gyakorlat.

A tavaszi nyúlós télre raktározott tavasszal fogyasztott méz, vagy tavaszi rablás leginkább. Nyilván február-március környéki rablás jóval később okoz megbetegedést. De ez sovány vigasz akác előtt.

Az a második záró kezelésem csak a tartós hideg beálltakor, amikor már én se akarok kaptárt nyitni. Előtte csurgatás van a lehető legjobban fias mentes állapotban, ezt nekem a november vége és Mikulás közti időszak szokta hozni. A záró szublimálással szedem le a télig gyűjtött vándor atkát meg a maradék kevés fiasból kelőt. Természetesen nem alapozok rá, de ezt az előző hsz.ből ezek szerin ki is tudtad olvasni, tekintve más eszközt kerestem. Alapvetően még kemikáliákkal kezelem őket, de ezt most nem részletezném. Amúgy 3 éve új telephelyen telelek, nem jól ismertem ki a helyet, se a környezetet, ezért nekem is sikerült némileg megégetni a számat, mert a szokás nagy úr volt nálam is. Erről is volt több hsz-em, nem titkoltam, a hibámból is tanultam. Ami működik az egyik telephelyen máshol, máskor nem elég. Nem szabad a szokások rabjává válni.

Bocs senkit nem akarok cikizni!
Én mire kijövök melóból nem tudok kaptárt nyitni, hétvégén meg pocsék idő van általában. (Murphy)
Nem is érdemes, mert ha figyelsz minden látszik kívülről is.
Sőt elnézést de felülről a fürtre nézve sem látsz többet!

Ha higiénikus aljad van látod, hogy hol tart a család a viaszcsíkok mutatják, azt is hogy hány léputcán vannak.
Ha a csík korán hátra ért és ott is vastag akkor dobj be egy lepényt!
Ha kimész egy februári napsütéses napon amikor hóvirágról, árvacsalánról, mogyoróról ...... van virágpor hordás, megnézed melyik család nem hord virágport ----> anyátlan.
Most akkor mi a fenének zaklassam őket?
Álanyás és herepetézö anya nem szúrható ki kívülről, de ezt kirázni úgyis csak meleg idöben érdemes, és elvétve fordul elő.

Kezdóként nem értettem amikor a "Papi" Fábián Imre bácsi rám szólt, hogy "Gyerek! Miért b@szogatod azokat a méheket, hagyd őket dolgozni!".
Ma úgy gondolom, hogy a felesleges nyitogatás nem segíti a fejlődést.
Ha már a nyúlós topicban vagyunk, eddig soha nem hallottam, hogy márciusban találtak volna, olyan állományban ahol összel nem volt, nyúlóst.
@

Lehet rám gondolt. Szerintem senki se gázolt át senkin. Akinek nem inge, meg nem veszi magára.

Fülemüle. " Úgy látom vannak itt is, mint másutt is, akik gond nélkül gázolnak keresztül mindenkin."
Ha rám gondosz ,rosszúl teszed! Nem gázol itt senki senkibe!!
Azt hittem mindenki érti ezt a "februári műlépes" sztorit! Ezek szerint nem!!!!

A " kezdőt" meg nem viccnek szántam.

Azért is érdemes a kaptárnyitást naptártól függetlenül végezni, mert sajnos az anyapusztulás sokszor előfordul. Eddig nem volt jellemző, de az utóbbi években többször előfordul. Egy októberi, novemberi anyapusztulás nem hiszem, hogy a méhész hibája, de az árva családdal még csinálni kell valamit. Például egy enyhébb napon egy családhoz átrázni. Ha egy kerettel mögéjük rázzuk, nincs baj.

Balázs. Aki a Mite- Gun - nal kezel, annál mindenképpen kell a záró,meg a nyitó is!

A darabszámot csak azért írtam, hogy szemléltessem 0,5% része a méhállománynak is érték és ha március előtt kaptárt kell bontani, akkor még mindig kisebb gond, mint kinyírni a méheket. Az meg, hogy Ti évtizedes tapasztalatokkal meritek márciusig nem bolygatni őket, dicséretes, viszont nagyon veszélyes üzenet a kezdőknek, mert azt hiszik nem is szabad. Vagy éppen sokan azt gondolják attól nőnek fel a szintetekre, hogy márciusig nem bontanak. CSAK! Te kimész és kijáróból is tudod hol mi történik. Ehhez azért kell a rutin. Kezdő gyakran alábecsüli a mézkészletet, nem veszi észre a rablást, több atkát hagy fent télire, azért nyugtalan a telelés, stb. Szóval lenti hozzászólásom nem a magabiztos tudást fikázta, hanem azokat, akik azt hiszik magabiztos a tudásuk. Amúgy mihez kellhet kaptárt bontani februárban? Részemről teljes állományt nem szoktam lepényezni, mert elég kajával telelek. De mindig van az állományban néhány család, aminek túlfogyasztása volt. Ez már önmagában is elég ok, de lehet még beázás, vagy egér, esetleg cickány is bent az egérrács ellenére is. De mindenki úgy csinál, ahogy akar, viszont nekem nagyon elegem van abból, hogy a tavaszra ronccsá vált állományok veszélyeztetnek nyúlóssal és megadják a tavaszi induló atkát is. Arról nem is beszélve, mennyien tojnak a kipusztult családokra, otthagyják nyitottan a kaptárat. Nekem már volt februárba plusszos mérlegem virág nélkül is.

Én sem értek minden kezelési technológiával egyet. Van amit nem csinálok, van ami illik a rendszerbe. De még nem láttátok tőlem, hogy ezért másokon gúnyolódnék. Különböző a véleményünk, de távol áll tőlem, hogy ezzel megsértsek másokat. Úgy látom vannak itt is, mint másutt is, akik gond nélkül gázolnak keresztül mindenkin.

Ez addig működő lesz, amíg minden méhészet kiválóan irtja az atkát a környéken. Idén egész októberben aktívan jártak a méhek, ha volt atkában összerogyott méhészet a környéken akkor jön vissza az atka szépen. Meg most tényleg arról is vitázni kell szükséges-e a zárókezelés?

Hogy, ne csak a jót hald! A "fagyi már régen visszanyalt" kb úgy 4 éve! Próbáltam tanulni belőle. Azóta nem "nyal" a fagyi,inkább én nyalom.
A "záró" október 28 -án volt. Atka meg persze,hogy lesz jövőre!! Tavaly is volt,meg előtte is mindig!! Csak " macera"meg "cerena" nincs!!! Most a legnagyobb bajom az ,hogy valamileölt 3 tyúkot a tanyán!De ezt is megoldom nem sokára!

Ezt meg,egy kezdő mondja.

Hovááá tünt cerena ,mi lehet vele? Kezdem hiányolni!

Nem is merek lassan szólni a sokcsaládosok vitájába.
Én októberben letakartam téliesítettem.
Harminc valahány éve, még megtanultuk, hogy tölcsér és gumicső segítségével meghallgassuk, hogy a családok csendben duruzsolnak-e, úgy ahogy kell.
Te is Jenő! Mert ugye az ember Kíváncsi! Én erre már lusta vagyok, az aljak miatt.
Aztán az évek során kialakult, hogy az ember Mikulás névnapja környékén csinál egy oxálsavas kezelést, hogy biztos legyen, hogy akác végéig ne kelljen semmiféle atkaírtó kezelés. Ehhez nem nyitok kaptárt.
Kora tavasszal a kijáró valóban mindent mutat a kaptárról, de amióta higiénikus aljaim vannak, néha megnézem, hol tartanak a lányok. Hétvégén kihúztam párat, mert én is kíváncsi vagyok, még csak elől 7-10 centisek a csíkok, így tudom, hogy fias még nincs. Meg a mérleg is 10-20 dkg csökkenést mutat 1 hét alatt.
Aztán márciusban indul a szezon. Nekem 15.-e környékén van az első átvizsgálás.
Régebben ez a dátum is biztos volt, de az utóbbi években a korai felmelegedés miatt lehet, hogy előre csúszik.
Viszont nem értem Balázst, hogy milyen, olyan gond lehet március elött amit kívülről nem látok, illetve segíteni tudok rajt.
Mondja egy kisméhész.

Akkor képzeld el milyen hanyag vagyok én Oszkárhoz képest. Már szeptember elején letakarom őket totál télire, és Sándorjózsefbenedekig nincs kaptárbontás. Mi az a zárókezelés? Vannak négy évszakos méhészek, mert nem végzik el időben a munkát, vagy csak megnyugtatni akarják magukat, mert túl sokat hallgatnak előadókat.
Ja és úgy 20 éve nem bontottam tavasszal üres kaptárat. Decemberben egyet kikezdtek. Anyátlan volt, kisepertem. Ez néha előfordult. Volt amikor ötöt egyik télen...Na tavaly tényleg lehetett februárban kaptárat bontani. Volt aki ki is használta a jó időt, és egyből műlépre seperte őket.

Részemről nem naptár, hanem időjárás alapján méhészkedek. Bizony februárban jó idő esetén már átnézzük az állományt, igaz, csak felülről. Ezzel életet lehet menteni, mert sok családnál azért előfordulnak anomáliák. Ha csak egy családot találok a 230-ból, amin tudtam segíteni, már megérte dolgozni azt az egy napot. Az a 10 másodperc meg nem okoz gondot nekik.
Amúgy az általad is írt túlzott magabiztosság előbb-utóbb visszanyal és véleményem szerint fő kiváltója a lustaság. Gondolom a záró kezelésnél se zavartad már őket decemberben, mert tudtad, hogy nincs atka. Majd akkor lesz jövőre...

Nézegesd csak,februárban meg söpörd műlépre őket! Az "arcok " meg nyugodtak,mert beteleltek rendesen! Atka nélkül!!

Ennek nem sok értelme van, ha a méheknek jó tavaszi területük van. Az igénytelen atkás méhészetekre figyelj, mert ezek gyakran nem csukják be a kipusztult családokat majd csak késő tavasszal. Biztosan hallottál már "márciusig kaptárt se nyitok, rájuk se nézek" arcokat. Aztán március végén riadnak fel, valami tönkretette az állományukat. Akkorra már rommá rabolják azokat és ha ott volt nyúlós, akkor bekaptad Te is. Figyelni kell, hogy gyenge állományok legyenek szezonba szűkítve, ne legyen rablás kialakulásának esélye. Tartsd folyamatos hordásban a méheket, vagy serkentsd őket folyamatosan. Ne rabold ki őket, ne termelj virágport és vegyétek elejét a rajzásoknak. Ezek mellett ha van bukó, akkor az már kivédhetetlen. De tényleg zömmel az emberi hülyeség okozza ezt a megbetegedést. Jó állományban a rablás, szar állományban az immungyengeség.

Nehéz erre válaszolni.
A nyúlós sporája egy nagyon ellenálló fajta.
Régen amikor rutinszerűen adtuk az őszi feletetésbe a Neo-Te-Sol-t alig lehetett nyúlóssal találkozni. Állítólag elnyomta.
Igaz a méhsűrűség is sokkal kisebb volt.
A virágporpótlók adagolása lepényben, segítheti a család fejlődését viráporhiányos tavaszi legelőn, vagy ha rossz idő miatt nincs lehetőség a virágporhordásra. De ezek csak pótlók, sokkal többet ér a friss virágpor.
A jól táplált családok, talán ellenállóbbak a spórákkal szemben.
Bár ennek ellentmond, hogy anno sógoromnál, 3 bivalyerős családban találtuk meg a nyúlóst, fiatal lépekben.
Erre meg azt találtuk magyarázatnak, hogy biztos ezek raboltak le valami lepattant beteg családot a röpkörzetben.
A virágporpótlók ártani nem ártanak ez biztos.

NAF-ot nem használtam még, így nem szeretnék róla véleményt mondani.
Valóban nyúlós családoknál nem hiszem, hogy kipróbálták volna, ez ugyanis tilos.

Sziasztok!

A környékemen van/volt nyúlós családok. Arra gondoltam, hogy a méheimet erősíteném a nyúlós ellen, nehogy elkapják.
Gondoltam adok nekik a cukorlepénybe:
10% - http://vernalis.hu/termek/apifeed
5% - http://vernalis.hu/termek/soreleszto
Ez jó lehet, szerintetek?

És pluszba adnék nekik NAF-ot a cukorszirupba majd amikor már lehet sziruppal etetni. Csak nem tudom, hogy hatásos-e. Nektek erről a szerről van tapasztalatotok?
Itt a link: https://www.allatgyogyszer.hu/takarmany ... itatasaval

Alig használt nyúlós kereső medvém kevés kilométerrel, áron alul LPC felfedezése miatt eladó. A Klubvezető Úr nyúlós kereső kutyájától kisebb fogyasztású, mivel a méhek nyugalmi idejéhez igazodva, minimál üzemmódra állítható.

Úgy tanultam, hogy az álca első napon fertőződhet, utána már nem.
Akkor ezek szerint ez az LPC nevű anyag az oka, amit a dajkáktól megkapnak.
Szűzlépben valóban érintkezhet a viaszban oldott anyag a lárvával, itt kérdés felszivódik e az álca kutikuláján keresztül.
Gondolom ez működött az eddigi kísérletekben.
De ........?
Mi a helyzet a régebbi, több bábinges lépekben?
Az idővel csökken a hatóanyag koncentráció a viaszban, nő a sejtben lévő bábingek száma.
Meddig tud elegendő hatóanyag átdiffundálni a bábingeken?

Hát várjuk az eredményeket!

https://apps.derstandard.at/privacywall ... ZwxfRENv94

https://magyarmezogazdasag.hu/2019/12/1 ... zfolipidet

Vajon meddig tart majd az immunitás?

Tapolca-Diszel 5 km-es körzet zárlat!

Devecser, Kolontár, Pusztamiske zárlat.