Én is beleolvasgattam már korábban is a Méhegészségügyi ismeretek 3.-ba, de most a Nosemaról szóló részt kicsit figyelmesebben is átböngésztem. Hát van számomra néhány tanulságos dolog, amit azért még "meg kell emésztenem".

Hát pénteken végre megkaptam.
A hétvégén, némi keretszegezés mellett, "első olvasatban" végig értem rajt.
A nosema kérdés most külön foglalkoztat, hogy úgy mondjam aktuális. Élvezettel olvastam Randy Oliver cikkeit, sok mindenben úgy éreztem az eddigi elképzeléseim igazolja.
Fel is lelkesedtem, kerestem a neten egy megfelelő minőségű, elfogadható árú mikroszkópot, hogy magam tudjam ellenőrizni a fertőzöttséget.
......Aztán eljutottam a spanyol cikkekig. Kiderült, hogy igaz-igaz amit eddig olvastam, de mégsem mindig, és mégsem úgy ........
Hát végére értem. Igaz a kis kapárbogarat csak igen felületesen olvastam el.
A végére kb kettővel nőtt a sapka méretem. ... és rájöttem, hogy az ablakból nem a Sierra Nevada (sem az USA sem a Spanyol) hanem a zalai dombság látszik.
Nem lehet egyik tapasztalatot sem korrekció nélkül nálunk alkalmazni.
Viszont gondolatébresztőnek nagyon jó. Köszi OMME!

Igazad van! Elhamarkodottan mondtam véleményt, hiszen a N.cerana nem okoz "klasszikus" nozémás tüneteket. Tavaly sem volt semmi megelőző tünet a kijáró méhek elvesztése előtt.
Biztosan kapkodtam, vagy figyelmetlen voltam a hozzászólásom írása közben, amikor a kirepülés alapján mondtam véleményt ezzel kapcsolatban, hiszen már sokat olvastam én is erről a betegségről.
Szóval inkább csak bízom abban, hogy az őszi kezelést követően az idén nem lesz gond. Ezért is gondolkodom még egy tavaszi megelőző kezelésben.

De a mikroszkóp is csak gyorsan segíthet mert, a döglött méhben sem áll le a ceranae fejlődése .......tehát nincs értelme postán laborba küldeni.

Jah! És a hab a tortán!
147. oldal utolsó bekezdés:
"És még egy hír. Paul van Westerndolp (2007) arról számolt be, hogy talált egy másik fajta nozémával, a Nosema bombi-val fertőzött méhcsaládot, mely eddig csak a poszmáh parazitája volt."

Köszönöm a választ Robi.

Biz'Isten nem akarom elvenni a kedved de a tünetekröl ezt írja a Méhegészségügyi ismeretek 3 a 133.oldalon.
"Ne számítsunk arra , hogy a nosema fertőzést mikroszkóp nélkül diagnosztizálni tudjuk...................A N. cerana fertőzés nem okozhasmenést, felpuffadt potrohot, fehér foltokat a méhek belén vagy mászkáló méheket..........."

Szóval csak akkor vesszük észre ha kiürül a kaptár.

Tüzoltó!
Mi először NONOSZ-al kezeltük a családokat, majd sikerült Fumagillint szereznünk. Egyébként a betegségre én is csak a tünetekből következtettem, laborvizsgálat nem volt. Mindenesetre őszre teljesen helyrejöttek a családok.
Azon még gondolkodom, hogy tavaszra nem kellene-e egy megelőző kezelést adni, de a hét végi kirepülés alapján úgy tűnik minden rendben van a családokkal.

Öreg szamurály vagyok a vándorlásban de mégis szeretném véleményeteket kérni hogy jobb:
-északi méhészként koratavasszal vándorlás(tisztulás után azonnal) fűzre déli határszakaszra.
lepényben belerakom a két gram fumagilint , szállitáskor és később elérhető a méheknek kb:2-hétig
vagy szállitás előtt háromszorra ráspriccelem és szállitáskor elérhető a szer ???

A kiskutya-nagykutya analógiával természetesen igazad van. De alapvetően a Fumagillin, Fumidil B őszi-tavaszi kezelésre van beállítva, ahol a két évszakban a családlétszámban viszonylag kicsi a különbség. A Fumidil B 30 %-kal emelt adagja nyilván vita tárgya lehet. Szerintem ezt laborháttér mellett tisztázni is lehetne mindenkinek saját magának, hiszen lehet, hogy a gyári adatok pont a családnagyságbeli különbségeket egalizálták ki egy magasabb dózissal. Viszont ilyen vizsgálatok hiányában célszerű a magasabb dózis mellett maradni.

Robi!
Te mivel kezeltél. (Én akkor nem ismertem fel a betegséget, így nem is kezelte.)

Én is remélem, hogy nálunk sem ismétlődik meg a tavalyi eset, mert valóban sokba került...a terméskiesés és a kezelés is.

Szia!
Ebben az adagolás témában komoly fenntartásaim vannak!!!
Valami itt nem O.K.
A megelőző adag tekintetében igazad van, esetleges rezisztencia kifejlesztésében játszhat szerepet, ezt értem.
-Viszont a gyógy-adagnak régebben a 4g DHC pulvis tökéletesen elég volt. Ezt alkalmazták erősen fertőzött állomány esetén is. Akkor miért nem elég a Fumidil-B ből az 5,2g???

-Ha az ember vagy állatgyógyászatban felírnak egy adag antibiotikumot, azt nézik egyből hány kg-os a páciens. Itt Fumidil esetén kicsit furcsa számomra, a g/család kategória.
Ahogy ezen a képen sem mindegy, hogy ki kapja az adagot, úgy a méheknél is mást jelent a család februárban-áprilisban-májusban. Mégis ugyanaz az adag?

Felejtsétek el a megelőző adag fogalmát. Ha van Nosema (ki lehet mutatni), vagy csak gyanú volt korábban a kártételére, akkor is a gyógyító adagot kell adni. Ez pedig egy nagy doboz (475 g) Fumidil B esetén 54 méhcsalád. Ha ez drágának tűnik valakinek, akkor valószínű nem is okozott problémát neki, így inkább ne is kezeljen. Ez az egyetlen valóban hatásos szer, ne alakuljon ki ellene rezisztencia.

Köszönöm mindkettőtöknek.

A Zscsabee által belinkelt cikkben most olvastam először , hogy lepényben is ajánlja alkalmazni. Eddig minden leírás a szirupot preferálta.

Egyre jobban tartok ettől az új nozemától, mert szerintem az elmúlt évben az garázdálkodott nálam akáckor. Sokba is került.

Én annak idején kaptam egy leírást a Fumidil B használtaáról a szaktanácsadónktól. Abban a következő volt:
"A FUMIDIL B ugyanazt a hatóanyagot, a fumagillin-dicyclohexylamin sót tartalmazza mint a Fumagillin DCH pulvis.

A hatóanyagtartalmuk azonban különbözik, hiszen 1g Fumagillin DCH pulvis 34 mg fumagillin-sót tartalmaz, míg 1 g FUMIDIL B csak 26,6 mg-ot. Tehát 1 g Fumagillin DCH pulvis 1,3 g FUMIDIL B-nek feleltethető meg.

Előzőekből is következik, hogy adagolásuk eltérő. A FUMIDIL B használati utasítása 1 méhcsalád kezelésére „1/3 üveg” (kb. 8 g) FUMIDIL B-t ír elő. Ez kicsit soknak tűnik, de az angliai klinikai vizsgálatok szerint ennyi szükséges egy beteg család gyógykezeléséhez. A fumagillin a spórát nem öli meg, ezért javasolják a gyógyszer 3-4 hétig tartó elérhetőségét a méhek számára. Az angliai gyakorlat a javasolt adaggal biztosítottnak tartja ez utóbbi feltételt is, tekintettel a betárolt gyógyszeres szirup későbbi elfogyasztására.

A magyarországi gyakorlatban a Fumagillin DCH pulvis-ból 2 g-ot használtunk megelőzésre, 4 g-ot gyógykezelésre. Ez a FUMIDIL B-re átszámítva 2,6 g, ill. 5,2 g lenne. "

Ha valakit érdekel akkor a teljes cikket elolvashatja itt
http://zsotermeheszet.extra.hu/portal/i ... &Itemid=40

Erről mit gondoltok? Mert ebben az esetben akkor nem kell olyan sok gyógyszert használni. És akkor már egy 475g üveg 180 családra elég megelőzésnél, gyógykezelésnél pedig 90 családra.

Telefon: 76/463-188
76/463-288
Ez a Triumvet telefonszáma. Náluk láttam 30 000 körül hirdetni a 475 grammost. Ha 50 családnak adod, akkor az csak 600 Ft/család. De érdeklődhetsz az Alpha -Vetnél, Tolnagrónál is.

Megnézten az állatpatikában a Fumidil B-t. Majd 4000 Ft a három családra való adag.
Nagyon nem kellene , hogy megfostosodjanak a méheim.

szegény ország vagyunk

Sajnos magyar nyelven nincs adat, de Gödöllőn konferencián az EU méhészeti referense előadásban elmondta, hogy hátulról vezetjük a mezőnyt a harmadik helyen. Szerintem, ha Vicát felhívod, akkor megmondja neked hol találod meg.

László!

Ismertetnéd, hogy EU országai közül, melyik mennyit fordít méhészeti kutatásra!
Sajnos ilyen adatokat nem láttam idáig.

Így is lehet mondani. Abban az 1 literes boros kancsóban is van bor, amiben 200 ml van és abban is, amiben csak 20 ml. Kinek mi a sok!

Én nem ismerem a statisztikákat, de azért jó hogy nálunk sem állt meg az élet hiszen egyre több mindenre hívják fel a figyelmet az itthoni kutatási eredmények is.

Üdv. jani bátya

Szerintem is kellene sokkal több kutatás, tudományos bizonyíték.
Sajnos két ok miatt van kevés bizonyíték:
1.
A génmanipulációban óriási tőkével rendelkező cégek mozognak.
2.
A méhészek az EU országaiban a NEMZETI PROGRAMOKBÓL nagyon kevés pénzt fordítanak tudományos kutatásra. És a mi szégyenünk, hogy az EU országok közül a magyar nemzeti program fordít egyik legkevesebbet tudományos kutatásra.

Az általad említett cikk 2007 áprilisi. Érdekes és mindenképp elgondolkodtató viszont nem bizonyító jellegű. Csak azért jutottam erre a következtetésre mert a kutató egy későbbi véleménye szerint:" jelenleg még nem véglegesen tisztázott, hogy a paraziták (mint nozéma) által legyengült méhek érzékenyebbek-e a BT-kukoricapollenre.
Tehát a kérdés még nyitott, legalábbis az én értesüléseim szerint.

Üdv. jani bátya

Ma délután olvastam el és nagyon ajánlom öolvassátok el az OMME Méhegészségügyi ismeretek 2. kötetéből a 213-217. oldal közötti cikket is. Engem meggyőzött a cikk arról, hogy összefüggés van a Nosema és a bacillus thüringiensis mérgező hatása között.

A cikk azt írja, hogy ha a méhek egészségesek, akkor nincs összefüggés. De kérdem én: Létezik 100 % egészséges ember, egészséges fa és egészséges méhcsalád? Ugye nem? A nosema spóra mindig jelen van a családokban. A kísérletben is csak folyamatos antibiotikum adása mellett tudták biztosítani a nosema mentességet.

Ha valakit érdekel a téma van pár oldalnyi írás a Bt-toxinnal kapcsolatban:
Méhegészségügyi ismeretek 3. 302.oldal.
Érdemes elolvasni.

Üdv. jani bátya

Nem a növényvédelemben, de a Bacilus thüringiensissel négy éven keresztül dolgoztam, ezért elég részletesek az ismereteim.
Igéretet tettem, hogy itt nem megyek bele semmi vitába és az érdemi információkat is más helyen közlöm. Akit érdekel a cerana felvetésére adott válaszom megtalálhatja
http://groups.google.hu/group/meheszfor ... ek?msg=ns#
címen.

Privátban többen is jeleztétek, hogy a lepényes kezelésnél nem tudjátok elképzelni a maradékanyag megjelenését a mézben. Alapvetően nekem is ez volt az álláspontom, és nem igazán értem, hogy miként lehetséges ? Gondolkodva a dolgon két lehetőség merült fel bennem: 1. Tekintettel arra, hogy a lepényezést megelőzte egy őszi kezelés is, viszont az a kontroll, ahol csak ősszel kaptak a májusi pörgetésre átlagosan már kimutathatósági szint alá csökkent (néhány családnál nem), addig a lepényeseknél magasabb szint volt ilyenkor. Arra is gondoltam, hogy a lepény miatt nem ették meg az őszi kezelés gyógyszeres maradékát, így valójában az őszi kezelés hatóanyagát mutatták ki.
2:Lepényezés idején esetleg volt virágpor hordás, és azt tartósították a lepényből származó mézzel, ami pörgetéskor került esetleg csak ki.
Nyilván vannak ellenérvek, én azt mondom nem árt hinni egy ilyen vizsgálati eredménynek a miheztartás végett.

A Bacillus thuringiensissel szerintem az a gond, hogy a különféle fejlődési alakokra van hatással, nem a kifejlett rovarra. Tehát látni kellene rengeteg kidobált fiast.

A megelőzésben nincs több lehetősége senkinek sem az újabb, sem a régebbi nosema esetében. A nosema spóra mindig jelen van a méhcsaládban. Olyan, mint a nagyvárosban a bűnözés. Ha gyenge az immunrendszer (szegénység, gyenge rendőrség), akkor kitör a betegség.

A nosema megelőzésről bővebben olvashatsz Koltai László 1985-ben írt
könyvében ("A méhbetegségek megelőzése és gyógyítása") 183. oldalán,
de ugyanerről található írás Nikovitz Antal 1983-ban kiadott ("A
méhészet kézikönyve") könyvének 695. és 698. oldalán.

Ha a méhcsalád védekezőrendszere bármi ok miatt, így pl. Spanyolországban a génmanipulált és szisztémás csávázószerrel kezelt napraforgó miatt legyengül, akkor pillanatok alatt előretörhet a nosema bármelyik változata.
Spanyolországot a génmanipuláció már annyira elszennyezte, hogy a fészkes virágzatú vadvirágok is hordozzák a bacilus thüringiensis génállományt, mérgezik a természetes rovarnépességet is, sőt a napraforgó táblákat messze elkerülő méhészek méhállományát is.
Tehát a spanyol példák a bajok okát nem teljes részletességgel mutatják be. Ahogy kedvenc kormányfőnk mesélte a népnek annak idején, "nem bontotta ki az igazság összes magvát".

Remélem én látom csak komolyabbnak a nosema fertőzés jelentőségét, mint amilyen valójában.
Az EU méhcsaládjainak 1/4-t magáénak tudó Spanyolországban 2005-ben bekövetkező nagyarányú méhpusztulást a nosema ceranae számlájára írták.
De ha már USA példát hozott Krajnai én is had hozzak egyet a tengeren túlról.
Komolyabbnak ítéli meg a problémát, az USA Agricultural Research Service CCD-s akció terve:
http://www.ars.usda.gov/is/br/ccd/ccd_actionplan.pdf
Tavaly ősszel, sok méhészetben, tapasztaltak méhcsalád elnéptelenedést itt a környékünkön is.
Télen is nagy veszteségek voltak. Egyik lehetséges ok ...nosema... (Atkát tessék elfelejteni, tesztelten nem az!)

László!
A témában írt szösszeneted, (Ne sértődj meg!) újabb közhely!

Nevezz meg egy könyvet, esetleg oldalszámmal, amely tartalmaz egy konkrét megelőzési tervet nosema ceranae fertőzés ellen!
A te három pontodról többen is írtunk.
(Sajnos félek, hogy ugyanaz lesz a helyzet mint egy régebbi idézeteddel)

http://maarec.cas.psu.edu/pest&disease/slide41.htm
A lényeg itt össze van foglalva, amivel egyetértek. Durva fordításban valami ilyesmi.
A legjobb védelem a nosema ellen az erős család, elegendő és jó helyen raktározott méz, fiatal méhanya.
A fumidil b csak tünetmentesíti a családot, vegetatív formában tartja a nosema spórákat.
Itt az őszi szirupos feletetést részesítik előnyben.

Az atka nem elkerülhető, de a Nosema elkerülhető méhegészségügyi probléma. A Nosema megelőzéséről minden méhegészségügyi könyv nagyon sokat ír. Érdemes a megelőzés minden pontját betartani. Ezt foglaltam össze abba a három bekezdésben amit leírtam.

Na, igen, ez más. De én így még soha nem adtam el mézet. Csupán egyszer majdnem így.

Természetesen eddigi nem rövid pályafutásom során én is sok mindent láttam.
Mégis fenntartom amit irtam hivatkozva:
ÖPZ. Méhek között 605 oldal.
"Hasmenésnek mondjuk, ha a méhek a kaptárban ürítkeznek."

Üdv. jani bátya

Bocs! Elnéztem a dátumot. A tavalyi évre gondoltam.
Ez a megelőző adag dolog nekem olyan, mint ördögnek a tömjénfüst. Napokig tudnék róla beszélni, de ez nyilván senkit sem érdekelne, ezért csak annyit, hogy az ilyen kijelentés, hogy megelőző adag ( antibiotikum esetében), beláthatalanul sok probléma okozója tud lenni. Nyilvánvaló, hogy Te ebben teljesen ártatlan vagy.
Szerintem is a virágpor (fehérje) ellátottság az, ami leginkább védelmet tud nyújtani a peritrof, vagy peritrofikus hártya vastagságának növelésével, így a Nosema ostora nem tudja elérni a bélhámsejtet. Viszont a Ruzsvai dr. szerint a Nosemanak ez édesmindegy.
Érdekesek Jani bátya által leírtak. Annyit azért hozzátennék, hogy hasmenés lehet úgy is, hogy nincs belső ürítkezés, mert ki tudnak repülni. Láttam én már nyáron olyan hasmenést (nem nálam), hogy a kaptártetőtől kezdve a füvön át mindenütt szétfolyt pettyek voltak láthatók a méhes körül. Én a Nosemat elsősorban a vírus terjesztő szerepe miatt tartom veszélyesnek azok után, hogy spontán gyógyulásokról is beszámoltak. Ezért tartom fontosnak, hogy a legnagyobb spóraszámú időszakban (február) történjen kezelés, ahol szükséges. Az őszi etetés valójában azt szolgálja, hogy az induló spóraszám alacsony legyen. De pontosan ekkor is gyógyító adaggal kell kezelni.

Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy el kell felejteni a Nosema apis tüneteit. Az N ceranae jelen van a családoknál.
Szinte tünetmentesen ,pusztít az év bármely szakában de csak akkor ha megfelelőek a körülmények és a többi negatív tényező is a helyén van.
A gyógyszeres kezelés pedíg nem mutat egyértelműséget sem az itthoni sem pedíg a külföldi kisérletekben.

Üdv. jani bátya

Egyszer már válaszoltam erre, de eltűnt. Szóval ez csak nyilván akkor működik, ha egy lezárt borítékba egy kis üveg mézmintát helyez el közösen a termelő és felvásárló, és mindketten bontatlanságot tanúsító módon aláírják, hogy az illető méhészetből származik a minta. A felvásárló pozitív eredményű vizsgálatai után ez a minta hivatott eldönteni, hogy valóban szermaradványos-e a termelt méz.

Szívesen elolvasnám, de a megyei szaktanácsadónk még nem juttatta el az egyesülethez.

Mit jelent?
Mit ért tünetmentességen?
-Tavasszal amikor a családok nem népesedtek közel sem úgy, ahogy a fiasítás mennyiségéből következett volna.
- Akácon gyalogló méhek a kaptár előtt. Ez tünet?

Az omme honlapon olvasható:"Mivel a tünetek nem jellemzők, a pontos diagnózist a fertőzött méhek ürülékének, vagy a méhhulláknak a vizsgálata biztosítja."
(http://www.omme.hu/portal/index.php?opt ... &Itemid=46)

Nekem ez kissé nehezen érthető. A hiba biztosan az én készülékemben van .....

Csúfolódásról szó sincs! Írtál 3 olyan dolgot ami általánosságban jó tanács lehet, de a jelen esetben nem sok értelme van. Vitatkoztál Krajnaival, pedig véleményem szerint igaza van.

László, ha úgy gondolod, hogy a megállapításaiddal kapcsolatban nincs helye vitának, akkor azt hiszem rossz helyre írogatsz! Nyiss egy blogot!
Ez egy fórum ahol vitatkozunk is, ez nem az igehirdetés helye!

Méhegészségügyi ismeretek 3.
187-197.
"-Fumagillin, Fumidil B megelőzésként való adása olyan családoknál, melyeknél kimutatható a Nosema ceranae tünetmentes jelenléte, a vizsgálat körülményei között nem old meg semmilyen problémát, sőt ellenkezőleg: növeli a termelési költségeket és magában hordja azt a kockázatot, hogy antibiotikum vagy lebomlási maradványok jelennek meg a méhészeti termékekben."
"-Amikor immunszupressziót okozó tényezők (kedvezőtlen időjárás vagy táplálkozási feltételek, helytelen varroa kontroll) nincsenek jelen, akkor nem fordul elő családösszeomlás."
"- A Nosema ceranae önmagában nem növelte a családok halandóságát. Véleményünk szerint csak akkor növelné, ha egyúttal a méhek immunrendszerét elnyomó tényezők is fennállnának, s ilyen körülmények között gyorsíthatná a családösszeomlás tüneteinek kialakulását és a méhek eltűnését."

Üdv. jani bátya

A kolduló cigány asszonynak is más fogalmai vannak a tisztaságról, egy egyszerű parasztembernek és a városi piperkőcnek is. Úgy látom, hogy a méhek esetében is ugyanazon a szón, ugyanazon a fogalmon sokfélét értünk. Csúfolódásnak és vitának ezért nincs értelme. Gyerekes dolog.

Hát ez elég közhelyes. Bármelyik betegséghez oda lehet írni, talán nagyot nem tévedhet az ember.
Bár konkrét esetben a lépkészlet frissessége nem túlságosan sokat jelent. A Nosema spórája a még szervezetén kívül max. egy év alatt magától is elpusztul.
A léppel itt csak akkor van gond ha belső ürítkezés van, és akkor sem a lép állapota a gond.
Fertőzöttség az igen, csak nem a mézé, hanem a méheké!
A mézben és a virágporban alig van spóra.(Szerepel az állatorvosi egyetem előadásanyagában.)
Hordás O.K., bár itt sem az egyenletesség a lényeg, hanem, hogy legyen, természetes hordás, erre alkalmas időben amikor a kirepült méhek kint üritkeznek és a fertőzött, idősebb méhek kinn pusztulnak. (lsd gyógyszernélküli kezelések leröptetés)
Részemről Krajnaival értek egyet. A méhek kondíciója igen is fontos! Az emésztőbél hámsejtjeiben fejlődik a nosema, ha ez a hártya (asszem peritrof hártyának hívják) elég fejlett az akadályozza a nosema elhatalmasodását, ez pedig az őszi megfelelő mennyiségű és minőségű virágpor hordással van kapcsolatban.(OMME méh eü. 1-2)
Ez okból külföldön, és nálunk is többen, az őszi feletetést B-vitamin komplexxel igyekeznek javítani.
Hát ennyit közhelyek helyett!
Szerintem.


Ui.: Látom amíg egyujjas gépelési technikámmal "alkottam" Jani bátya már a dolgok lényegét el is küldte.

Én kérdésként, jobban el tudnám fogadni a felsorolást, mert bizony félrevezető lehet.
A leg megfelelőbb lépek a méhcsalád fészkében télire a "zsemleszínű" lépek amelyekből már kikelt jó pár generációnyi méh. Ezek biztosítják a legjobb szigetelést a fürt számára./optimális élelem fogyasztás a bezártság idejére/
Sem ősszel , sem pedíg tavasszal nem beszélhetünk a nektárhordási viszonyok egyenletességéről.
Nem találtam arra utaló irodalmat, hogy a méz tartalmaz fertőzés képes nosema spórát. Szerintem maximum ürülékkel fertőzött, szennyezett lépekről beszélhetünk.

Üdv. jani bátya

Természetesen ez is. De...
Ha az általam felsorolt három rendben van, akkor nem hiszem, hogy gondok lennének a betelelt család kondíciójával.

Hasmenésről akkor beszélhetünk ha a méhek a kaptárban ürítkeznek. Sokszor a kijárónál és a kaptár oldalán is látszik.
Azért ezt a tényt nem kell figyelmen kívül hagyni. Az hogy a kaptártól távolabb milyen az ürülékük másról inkább ad információt mint a nosemáról.

Üdv. jani bátya

Azért van még egy -két dolog.
Hiányos a felsorolás.

Üdv. jani bátya

A betelelt család kondíciójától!

Nosema mindig van a méheknél, de nem mindig okoz betegséget.
Mitől függ, hogy kitör-e tavasszal?
- A lépkészlet frissességétől
- Nektárhordási viszonyok egyenletességétől
- az áttelelő mézkészlet fertőzöttségétől.

Tűzoltó!
Én régen jártam már olyan méhészetben ahol ne lett volna kisebb nagyobb hasmenésre utaló jel. Sajnos néha egy-két napra az én méhesemben is látni híg ürüléknyomokat, de a hasmenésre utaló jelek olyan gyorsan el is tűnnek, mint amilyen gyorsan jelentkeztek. Istennek hála.
Szerintem nálad nem a hasmenés tüntette el a méheket!
(csak zárójelben, ha van rá lehetőség, akkor külhonból vegyél fumidil b-t, kb 40%-kal olcsóbb)