Jól számolsz,ennyi családdal dolgozom.

Nem tudom hogyan számolsz, de ahogy én számolom(a leírása alapján), ez az 5 liter min. 150 családra, de inkább többre elég!

Nálunk 8000 Ft körül van literje, kb. 25 euro. Nálatok ?
Az 5 literes kannába nagyjából hány gramm fehérüröm kerül ?
Én úgy tudom hogy 1 liter folyadék max. 150 gramm szárított drogot tud ellepni.

Ha jól számolom akkor ezt az 5 litert 33 családnak adod. 1200 Ft-nyi alkohol szükséges családonként ?
A tiszta szesz oldja az ürömből a tujont is, ami idegméreg. Nincs hatással a méhekre ?

Unios árak vannak itt is.Semmivel se olcsobb,de ha a méhek egészségéről van szó nekem nem drága,a méhek meghálálják.

Igazából nem a hatásmechanizmus érdekelt volna - mert ezen már túl vagyok -, hanem az, hogy felétek hogy adják-veszik a tisztatszeszt. Mifelénk nagyon drága és helye válogatja, hogy egyáltalán kapsz-e 98-asat, azonban több olyan pletykát is hallottam már, hogy nálatok ötöd annyiba kerül mint nálunk és csak le kell venni a polcról!

Az alkohol vonja ki a gyógynövények hatóanyagát.De az 53 fokos házipálinka is megteszi!

Mennyiért veszed a tiszta szeszt?

Nózema ellen természetes gyógyszert készitek házilag.
Egy 5l kannába teszek fehérürömöt ,cickafarkot,mentát,kamilát két citromot felvágva.Az edényt telyesen megtöltöm,de a fehér üröm legyen túlsúlyba.Ezt feltöltöm 98 fokos szesszel.Szobahömérsékleten hagyom érlelni2-3 hétig.Tavasszal 10 liter szörphöz 170ml tőltök.300gr szörpöt adok családonként kétnaponként megelőzés képpen ugy két hétig.A beteg családokat folytonosan amig kitisztulnak.300 gr-nál nem ajálok többet,mert a gyenge családnak csak túlterhelés volna ennél több szörpöt feldolgozni.A szörpöt invertáni ajálatos,a méhek megkimélése céljából .
Ez a román protofil amit olyan drágan árulnak.Ez nem tartalmaz antibiotikumot,lehet adni tavasszal-összel.Ajálom mindenkinek.
hogy ronygyosodjál

Minderről nem olyan rég beszélgettünk Ceranaval és Tsanyival. Akkortájt hasonló következtetésekre jutottunk, mint ti. Mindez ezen topicban visszaolvasható kb. február-március táján...
Ott a spórás szervezetekre gyakorolt hatásról is szó esett.

Üdv: Tomipapa

Valóban az.

Ki venné meg ha azt írnák rá ami? Cukorszörp tartósítószerrel.

Az orto-hidroxi benzoesav Na sója magyarul a szalicilsav nátriumsója vagy nátrium szalicilát tartósítószer.

Én dr. Fendrik Péter egyik előadásán figyeltem fel a timol nosema elleni alkalmazására, de valamelyik méhegészségügyi ismeretek füzetben is írtak erről. Az előadáson a szirupban történő felhasználásról volt szó.
Az idén mi is alkalmaztuk tavasszal, megelőzésképpen, de a méhmintát nem vizsgáltatunk be, így konkrét eredményt nem tudok mondani, hacsak azt nem, hogy nosemás tüneteket nem tapasztaltunk.

Szerinted miért ilyen kacifántosan van megadva az összetétel?

A NONOSZ-ról most hallottam először. Megnéztem mi is az http://www.erista.hu/nosema-nonosz_m35.html

Hangosan elnevettem magam.

Orto-hidroxi-benzoesav NA sója 10,0 g = Nátrium benzoát amit a kompótba lehet tenni tartósítónak
Beta vulgaris cv. altissima frakcionált vizes kivonatának sűrítménye = répacukor

Cukorszirupnak egy kicsit drága, de az csak a kisebbik baj. A nagyobbik az hogy a szakirodalomban nyoma sincs annak, hogy Nátrium benzoát hatásos lenne nosema ellen. Legalábbis én nem találtam.

Több forrásból is egybehangzó pozitív eredményekről olvastam a timolról mint nosema megelőző szerről. Azért is figyelmet érdemel mert a különböző szermaradványokat egyre szigorúbban ítélik meg a fogyasztók.
A timol a kakukkfű illóolajában található anyag amit szintetikus úton is elő lehet állítani.

A második oldalon van egy diagram ami azt sugallja hogy timol a Fumidil-B-nél is hatásosabb.

Sziasztok.
Mindenkinek köszöm a kérdésemre adott válaszokat. Szerencsére csak a nosema megelőzésére hasznltam eddig is a Nonoszt. A méheimet már ebben az évben így ezzel a szerrel már nem fogom zavarni.

Üdv. Jóska

Szia Jóska!
Nálunk volt méhészgyűlésen szó a nosemaról és a kaptár előtt sétáló méhekről. (Ugye ilyennel nem, találkoztál?)Ott az volt a végkicsengés, hogy a laborba küldjünk élő méhmintát és kérjük meg a vizsgálatot erre a n.cerenára. Az eredmény tudatában kell dönteni a gyógy, - vagy megelőző- kezelés szükségességéről. Idős nagy tapasztalatú méhészek mind azt mondták, hogy az atka ellen ha jól védekezel és egész évben sok fajta bő virágpor hordású területen jártál, akkor a családok egészségesek és nem kell semmiféle hókusz - pókusz. Ezt adaléknak szántam a döntésedhez. Üedözlettel:Zrt

Szerintem semmit nem veszítettél ezzel!

Nem hallottam róla, hogy valami bajt okozna ősszel csorgatva. De szerintem kutatást fog okozni most. Én tavasszal fogom alkalmazni.

Sziasztok.
Méheimre csak a teljes téli takarás vár, de még is volna egy kérdésem. A feletetésnél nem adtam az élelemhez NONOSZT. A kérdésem, hogy 10 % - os locsolást még alkalmazhatok a teljes lezárás előtt, vagy inkább tegyem ezt tavasszal.
Üdv Jóska

1.
Szerintem Szalai-Békési talált egy érdekes egybeesést, de ez az egybeesés nem bizonyító erejű, mert ahogy te is írod több ok is hasonló dolgot eredményez.
2.
Ha az amitráz adagolás oka lenne a nosematózisnak, akkor "népbetegség" lenne a nozematózis, hiszen az egymillió méhcsalád 90 %-a minden évben többször kap amitrázt, ehhez képest nagyon kevés méhcsalád szenved a nosematól.
3.
Mézes Jenő 500 méhcsaládnál egy viszonylag túlterhelt méhlegelőn hosszú évek óta 10-15 alkalommal kezel amitrázzal és nem kellett soha nosema ellen kezelnie a méheket.

Akkor stílszerűen így kéne kezdenem.....
KEDVES BARÁTOM!
Ebben az írásodban is összehordasz hetet-havat. Kezdőként tudatlanságod még bocsánatos bűn, de a ferdítések csúsztatások jellembeli hiányosságokra utalnak, és ezzel szégyent hozol ránk BARÁTAIDRA is! Tudod a mondás azt tartja madarat tolláról, embert barátjáról!

Gratulálok. Öregapám is méhészkedett, de én mégsem az ő tapasztalatai alapján próbálom megoldani az atka vagy nosema problémát.
Nálad BARÁTOM viszont nagy gondot okoznak a kimaradt évtizedek. A mai szakirodalom nem ismeretéből pedig az derül ki, hogy ez a lemaradás csak nő nálad. (amitráz-nosema)

Kedves BARÁTOM, linkeld már be az ominózus kérdést!
Szerintem Kokszos és a legtöbb méhész tisztában van azzal, hogy már nincs külön nosema apis fertőzés, vagy ceranae-val van, vagy ceranae apis nélkül. Sajnos.

Ejnye milyen rosszindulatú vagy BARÁTOM! Nem is várjuk tőled, hogy ajánljál, de tudod, hogy soha nem használtam és nem is propagáltam a bocitápot. Viszont írtam FeedBee-ről és sörélesztőről.....

Látod BARÁTOM gondolkodóba ejtettél! Ennyire gyenge vagy magyarból vagy csak rosszindulatúan ferdítesz? Most lassan íron, hogy te is megértsd!
Ha mászkáló méhek, vagy az indokoltnál lassúbb fejlődés fellép akkor indokolt megvizsgálni a család nosema fertőzöttségét, hogy igazoljuk vagy kizárjuk mint lehetséges okot. (Laci olvasd újra az előző mondatot!)
Tehát ha nosema az ok, közepes vagy erős fertőzés, akkor kezelünk, jön az antibiotikum Fumidil B.
Mielőtt megbontja lelki békédet, előre leírom ez már nem megelőzés : Ez a beavatkozás!

BARÁTOM amit az anyanevelő méhészetekről írsz, azzal megint elárulod tudatlanságod!!! Ha valamit nem értesz, kérdezd meg őket. Vannak köztük kedves emberek akik segítenek eligazodnod az anyanevelés alapjaiban!!!
Annyit azért segítek, hogy a vizsgálathoz a mintákat nem a dajkacsaládokból küldik, amiket érinthetne a probléma amit írtál.
Érinthetne! Mert nagyon egyszerű megoldások léteznek rá amit használnak. Átlagos IQ-val ki is található, de nyugodtan meg is kérdezheted.
Neked BARÁTOM, csak neked elárulom, hogy miért az anyanevelők nosema fertőzöttségi adatait írtam. Tudod más több éves vizsgálatot összefoglaló adatot tudtommal nem publikáltak.


Hát visszatértünk az alap problémához.
BARÁTOM!
A MNP keretében milliókért vizsgálódnak és készítenek tanulmányt belőle.
Aztán te el sem olvasod, vagy képtelen vagy a legegyszerűbb összefüggések felismerésére.

Azóta is évről évre a hatékonysági összefoglaló táblázat szerint, amitráz esetén az atkafertőzöttség nő.
László!
Sajnos Te gondolom ismered, az amúgy életmentő gyógyszerek sokszor komoly mellékhatásokkal járnak.
Ezért azt hiszem azt is tudod, hogy a használatuk nem mellőzhető, de a hatás mellékhatás között meg kell találni az optimumot.

BARÁTI üdvözlettel:tsanyi

Vagy túl nagy dózisban lett alkalmazva az amitráz, vagy többször kellett a kezelést megismételni a fertőzöttség okán, vagy ahogy írod, elkésett a méhész... De ez a magyarázat hogyan támasztja alá véleményed, miszerint akkor nincs is összefüggés?
És szerinted Tsanyi azt a tanulságot vonja le az összefüggésből, hogy akkor nem szabad amitrázt használni? Nem ferdítesz egy kicsit sem?

TSanyi!

Maradjunk annyiban, hogy ha én kezdő vagyok, akkor te is. A jó pap is holtig tanul. És hagyd abba ezt a méltatlan sértegető viselkedést.

Idézlek kék szinnel és dőlt betűvel kiemelve:
- A méhcsaládok folyamatos figyelemmel kísérése. (Ez a legfontosabb)
- Gyenge, beteg családokat nem szabad megtűrni a méhesben, kezelni vagy felszámolni kell.
- Atka kontroll és szükség szerint kezelés, de ez is csak akkor ha szükséges.
- Jó méhlegelő biztosítása. Ha hosszabban nincs nektár vagy virágpor akkor vándorlás, vagy serkentés.
Ezekkel egyetértek. Ezt irtam én is.

Esetlegesen virágporpótló is szóba jöhet.
Ezt csak nagyon óvatosan merem ajánlani. Ne felejetkezzünk el a borjútáp okozta botrányról.
A virágporpótlók helyett virágporos mézes lép adása és híg szirupos etetés sokkal előnyösebb.

Időszakonként (tavasz, nyár vége), vagy ha pl vontatott fejlődést, mászkáló méheket, látsz nosema kontroll, szükség szerint beavatkozás.
1.
Mászkáló méh sok más ok miatt is lehet, pl. paraziták. Erre illik felhívni a figyelmet. És a legfontosabbra, hogy a nosematozis következmény, mégpedig annak következménye, hogy valami hibát követett el a méhész munkája során, nem feltételenül bűnös mulasztást, hanem egyszerű figyelmetlenséget, hibát. Igaz ez a cerana fertőzés esetében is.
2.
Mit is értesz beavatkozáson? Ráadásul a probléma ezzel a szóval, hogy ez már nem megelőztés tárgykörébe tartozik.

Én nem minősítem baromságnak, hogy te nem érted Kokszos kérdését, de olvasd el az ő hozzászólását és láthatod, hogy az ő kérdése egyértelműen a tavaszi nosemara utal. Természetesen illik őt tájékoztatni a nosema kérdéskör teljességéről, de az is hozzátartozik az illemhez, hogy az ő kérdésére is válaszolunk. Engem legalábbis így neveltek (amellett, hogy nem nevezem idiótának a másikat).

Van ebben az összefoglalóban egy másik mondat is amit tapasztaltabb méhészeknek tovább kell gondolnunk. :"A nozéma kialakulásának kémiai hátterét látszik igazolni az a megfigyelésünk is, miszerint több esetben észleltünk amitráz-szennyezettséget a tavasszal (fõleg a repce virágzásának idején, vagy az akácvirágzás kezdetén) a méhészetek elõtt sétáló röpképtelen méhekben."


1.
Szalai-Békési féle tanulmány az anyanevelő méhészeket vizsgálta.
Miért? Mert ott évtizedek óta napi élő probléma a nosematozis.
Nem tudom, hogy van-e olyan anyanevelő az országban aki ne használna rendszeresen fumagilint. Ennek az oka nagyon összetett, de egyszerűen is megfogalmazható.
2.
Nagyon nagy fehérjeigényt követel az intenzív anyanevelés. A természetes anyanevelés esetén a méhlegelő és évszak diktálta ritmusban dolgoznak a méhek, tehát közel optimumon van a fehérje anyagcseréje a méhcsaládnak. Viszont anyanevelő nem állítja, nem állíthatja le az anyanevelést, ha bejön akác után egy aszályos időszak. Nem kell hosszú aszály, csak 10 napos és borul a méhcsalád fehérje mérlege. Ami azért majd minden évben előfordul. A fehérje mérleg borulása esetén a peritrófikus hártya képződése zavart szenved és már csak fumagilinnel tartható féken a kórokozó szaporodása.
3.
Az amitráz szennyezettség és a nosema összefüggése. Háááááát tudod, ez olyan mint a holdfogyatkozás és a nők havi ciklusa közötti összefüggés. Nagyon gyenge lábon áll. Erősen kételkedem, sőt rengeteg érv szól amellett, hogy nosematózist az amitráz használata nem okoz. Én nem merném mondani a méhészeknek, hogy az amitrázt ne használják, mert az nosematózist okoz. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy elkésett atka elleni védekezés nyomait fedezte fel a vizsgálat végzője a nosemával fertőzött méheken.
4.
Látom, nagyon zavar téged, hogy nálunk több generációs tapasztalat gyűlt össze, de hidd el, ez csak jó, mert van összehasonlítási alapom a régi és a mostani helyzet között.
5.
Írod, hogy a cerana nem produkál egyértelmű tüneteket. Így tudom én is, tehát ebben a tekintetben nincs közöttünk semmilyen vélemény különbség, de ismétlem, nem ezt kérdezte Kokszos! Persze azt se felejtsük el, hogy ha nincs egyértelmű tünet, akkor még fontosabb a megelőzés, tehát azoknak a szempontoknak az érvényesítése, amit Mézesjenő és én is elmondtunk. A Mézesjenő által mondottak azért különösen értékesek, mert az ő egyetlen álandó telephelyen tart 500 méhcsaládot és ha valaki, hát ő igazán ki van téve egy-egy aszályos időszak káros hatásának.

Megelőzésről még:
Sok méhésztárs használ különböző bio szereket illetve házi főzeteket a nosema megelőzésére. Nonosz, Nozevit,Protofil, POLIOEL 3, B vitamin komplex,.........fehérüröm tea, almaecet, ...... Ezek adott körülmények között akadályozhatják a nosema kialakulását.

Egyetértek.
Ezek valóban megelőző módszerek, bár hatékonyságukról igazán jó lenne mérési adatokat is közölni.

És végül. Sanyi! Én barátként tudok és szeretek viselekedni, de ellenségként nem.

Hát neked mint kezdőnek néhány tanács.
- A méhcsaládok folyamatos figyelemmel kísérése. (Ez a legfontosabb)
- Gyenge, beteg családokat nem szabad megtűrni a méhesben, kezelni vagy felszámolni kell.
- Atka kontroll és szükség szerint kezelés, de ez is csak akkor ha szükséges.
- Jó méhlegelő biztosítása. Ha hosszabban nincs nektár vagy virágpor akkor vándorlás, vagy serkentés. Esetlegesen virágporpótló is szóba jöhet.
- Időszakonként (tavasz, nyár vége), vagy ha pl vontatott fejlődést, mászkáló méheket, látsz nosema kontroll, szükség szerint beavatkozás.

Önképzés!!! Nagyon fontos!
Akkor nem írnál le ilyen baromságokat:
Egyetlen mondat a 2010-2011-es monitoring vizsgálatok eredményéből mutatja, hogy hiába kevered a fekáliát a nosema jelenleg alapból már a ceranae-t jelenti.
:Hazánkban ma már a Nosema ceranae elõfordulása a domináns, és ez azért nagy baj, mert ez a kórokozó sokkal virulensebb, mint a Nosema apis. Ez egy 2007-es vizsgálaton alapul és azóta egyértelmű.
Van ebben az összefoglalóban egy másik mondat is amit tapasztaltabb méhészeknek tovább kell gondolnunk. :"A nozéma kialakulásának kémiai hátterét látszik igazolni az a megfigyelésünk is, miszerint több esetben észleltünk amitráz-szennyezettséget a tavasszal (fõleg a repce virágzásának idején, vagy az akácvirágzás kezdetén) a méhészetek elõtt sétáló röpképtelen méhekben."
Előre megkérnélek ne szólj bele! Mint szépreményű bigyó méhésznek és olyannak akinek fogalma sincs, hogy a saját méheit milyen dózisú amitrázzal furettózták, nem hiszem, hogy érdeklődésre érdemes lenne a véleményed.
[/quote]
Már írtam, hogy ne édesapád méhészetéből származó 40-éves emlékekből akarj megélni. Egyértelmű tünetek ma nincsenek, ez neked főleg mint kezdőnek nagyon megnehezíti a dolgod. A ceranae nem produkál egyértelmű tüneteket.
De az egyik nosemával foglalkozó vizsgálatsorozat konklúziójában olvastam a következő mondatot:" A nosema spórák jelenlétét még tünetmentes esetben sem tarthatjuk következmény nélkülinek a méhcsalád szempontjából"

Megelőzésről még:
Sok méhésztárs használ különböző bio szereket illetve házi főzeteket a nosema megelőzésére. Nonosz, Nozevit,Protofil, POLIOEL 3, B vitamin komplex,.........fehérüröm tea, almaecet, ...... Ezek adott körülmények között akadályozhatják a nosema kialakulását.
Használatukról olvashatsz a szakirodalomban és itt a fórumon......

Ez nem megelőzési módszer, hanem ellenőrzése az épp aktuális helyzetenek.

Viszont ezzel van egy aprócska probléma: Azonos nosema spóra mennyiség mellett könnyen meglehet, hogy az egyik méhcsalád tökéletesen panaszmentes, mig a másik a betegség összes tünetét mutatja.

Szóval, akkor most mi a teendő a megelőzés címszó alatt szerinted?
Semmi más esélye a szerencsétlen méhésznek csak az antibiotikum?
Nem gondolod, hogy voltak méhek és volt méztermelés a fumagilin feltalálása előtt is?

u.i.:
Nem én voltam udvariatlan és nem én becsméreltem a fórumtársamat.

Most már a földimet is sértegeted????
Ő már rég megmondta a tutit.

Bocsáss meg, de sem én sem Kokszos nem érti, hogy mit javasolsz megelőzésként? Ezek szerint valamit nem lehetett érteni az általad írottakból. Kérlek érthetőbben fogalmazz.

Figyelj Te idióta, tényleg ideje veled minden kapcsolatot megszakítani!
Nem szeretem, ha valami barom kiforgatja a szavaimat és teljesen más kijelentést tulajdonít nekem.

Részvétem Jenőnek!
Nem mondta, hogy felszámolja a méhészetét.

Kokszos amit kérdezett, az egyértelműen a tavaszi nosemára utalt. Én erre adtam választ.
Jenő a válaszomat megerősítette, sőt tételesen is felsorolta a megelőzés eszközeit.
Sőt Jenő azt is leírta, hogy a megelőzés eszközei között nincs neki a fumagilin és mégsem fordult nála elő nosematozis.
Te általában a nosemáról kezdtél el beszélni, amibe nyilván a cerana is beletartozik. A Kokszos kérdése viszont nem a cerana volt.
Te hoztál egy táblázatot spanyol példával. Mondtam erre, hogy a spanyol viszonyok számos ok miatt köszönő viszonyban nincsenek a magyar viszonyokkal.
Erre hoztad Békési-Szalai adatait arról, hogy Magyarországon a nosema helyzet az anyanevelő méhészetekben hogy áll.
Lehet, hogy nem tudtad, de az anyanevelő méhészetek esetei az ő speciális tevékenységük miatt NEM ÁLTALÁNOSÍTHATÓ, tehát az országos helyzet sokkal, de sokkal jobb, mint az anyanevelő méhészetek helyzete. Ha nekem nem hiszel, akkor ne haragudj de most én küldelek téged tanulni nosema ügyben. Légy szíves beszélgess el az anyanevelőkkel és kérdezd meg őket, hogy miért is magasabb a nosema fertőzöttség az anyanevelő méhészetekben, mint általában a méhészetekben.

Egyébként meg abban tökéletesen egyetértek veled, Kokszos döntse csak el saját maga, hogy kinek a tanácsaira hallgat. Ha akarja, akkor
- a te tanácsod alapján antibiotikumot ad a méhcsaládoknak akkor is, amikor nem betegek vagy
- a Jenő és az én tanácsomat követi.

Látod ez az amivel ki tudod borítani az embereket.
Leírsz valamit. Ha az állításod apró darabokra szedjük és tényekkel cáfoljuk, akkor is a végén összefoglalod, hogy tehát a te ostobaságod az igaz.
Ugyan senki nem tudja egyértelműen felsorolni azokat az eccerű módszereket amiket emlegetsz, ilyenek nincsenek. Olyan esetek vannak azonban, hogy akárcsak Jenőnél soha nem volt észrevehető nosema kártétel, nem is kezeltek ellene soha, egyszer aztán beütött. Miért????
Pedig minden úgy volt mint előtte sok évig. Az egyik hsz-edben írtál a tünetekről, ilyenek a cerana esetében nincsenek. Nincs egy egyértelmű tünet együttes. Viszont egyszerűen kimutatható mikroszkóppal, és szükség esetén kezelhető.
Épp ezért teszi jól Kokszos ha a saját útját járja és nem a te "tanácsaidra" hallgat.
Részemről zárnám a témát.

Köszönöm!

Nagyon jó hogy közre adtad újra ezeket az információkat és ezzel is érthetőbbé ás árnyaltabbá tetted a nosema helyzet értékelését. Ebből is érthető, hogy ez azért nem a nyúlóshoz hasonló súlyú probléma.

Ismerem az adatokat. Olvastam, sőt a statisztikai adatokat is, sőt nagyon sok méhész tapasztalata megerősíti a leírtakat. Nosema fertőzöttség mindig volt, és mindig lesz. Éppen ezért írtam azt, amit írtam.

Sőt, ha most elrendelné az állam, hogy minden méhészetben kötelezően ki kell irtani a nosema-t fumagilinnel és ingyen adnák hozzá a gyógyszert, és mondjuk sikerrel szinte statisztikai nullára csökkentenék a méhészek nosema spóra jelenlétét a méhcsaládokban, akkor is a kezelés leállítása után egy-két év alatt visszaállna az eredeti fertőzöttségi állapot.

Zsolti!
1.
Természetesnek tekintem, hogy nem hiszed el, de ennek ellenére az az igazság, hogy közel hasonló mértékben ismerjük a mai magyar méhegészségügyi körülményeket. Ha nem így lenne, akkor nem tudtam volna teljesíteni az ez évi üzleti tervemet.

Igaz, hogy nem ebben az évben, de nyitott szemmel jártam Spanyolországban. Nagyon jelentős a különbség a két ország között. (pl. ott június elején már virágzik a napraforgó.) A Tsanyi által belinkelt grafikon mellé ne feledd el odatenni az időjárás alakulásának grafikonját is és még nagyon sok egyéb körülményt (pl. GMO fertőzöttséget) is, amiben nagyon jelentős eltérés vannak Magyarország és Spanyolország között. Éppen ezért bár érdekes és tanulságos, de amíg nem lesznek hasonló éghajlati körülmények itt Magyarországon, addig nem nagyon érdekel a spanyol méhészetek nosema fertőzöttségének szintje.
2.
Lehet nekem nem hinni. Sőt akárkiben lehet kételkedni, mégis azért idézem amit Mézesjenő írt erről:
2003 óta nem etetek a cukron kívül a méheimmel semmit. Tavasszal erről már beszélgettünk. Feleslegesnek tartom az állandó ismételgetést, de amit pter írt, az tökéletesen úgy van. Elhiheted. Amikor nem igazán tudom értelmezni a mondandóját, akkor nem szólok hozzá. Amikor hasznosat ír, akkor ne bántsd!

Fenntartom az álláspontomat, hogy a nosema itt ma Magyarországon nem istencsapása, a nosema egyszerű módszerekkel megelőzhető. Ugyanakkor igazad van, hogy érdemes szárazon tartani a puskaport, de szerintem oly módon, hogy a megelőzést komolyan kell venni.

Zsolti! Te is, Tsanyi is, én is mondhatunk bármit, az olvasók úgyis maguk döntik el, hogy milyen megelőzési módszert választanak vagy egyáltalán foglalkoznak-e a megelőzéssel.

Én a fumagilin gyógyszert nosema megelőzésre semmiképpen sem, ugyanakkor gyógyítási szükséglet esetén mindenképpen használnám és ezt ajánlom másnak is.

A GMO-nak egyenlőre semmi köze hozzá, ne keverd bele. GMO nélkül is mindenhol jelen van a fertőzés.

Máshol ők írták anyanevelő telepeket vizsgálva: " A telepek tekintetében 2004-en 85%-os, 2005-ben 90 %-os, 2006-ban 47%-os, 2007-ben 53%-os fertőzöttség volt a jellemző. A vizsgált méhcsaládokra vetítve ez a szám 2005-ben 64%, majd 2006-ban kedvezőbb, 13%, 2007-ben kissé növekedő, a 20%-kal. "
Itt az adatokon megfigyelheted a 2006-ban még illegálisan behozott fumagillin hatását is
A nyári használata megelőzheti a pároztatók elnéptelenedését, és nem okoz gondot mert nincs méztermelés.
Olvass először utána írj!

Látod fórumromboló és geciző? Ezekből a magadat mentegető mondatokból kiderül, hogy fingod sincs a mai magyar méhészeti GYAKORLATRÓL! Szánalmas!

Igazad van, valóban nem kétlem, hogy ha nálunk is olyan állapotok lesznek, mint Spanyolországban, akkor majd a nosema ügyében is kialakulhatnak hasonló állapotok.

Egyelőre még a GMO fertőzöttségünk és az éghajlatunk se hasonló.

Az élet és a ceranae már rég felülírta ezeket a dogmákat.

Nosemával fertőzött családok aránya Spanyolországban 1999-2005.
Látható a ceranae megjelenése, már egész évben jelen van a nosema.
Látod ezért kéne átolvasni az új dolgokat, és esetleg utána tanácsot adni.

Tsanyi!

A kiegészítéseidet nagyon köszönöm a kérdező nevében is és ezért én is néhány kiegészítést teszek.

Tavasszal a májusi vész elég gyakori, a nosematózis kevésbé. A tünetek erősen eltérnek. Leírásuk sok helyen olvasható.

Talán a kezdő összekeveri a nosema fertőzéssel a májusi vészt, de tapasztalt méhész már nem, ezért a kevéssé tapasztalt méhész kérjen meg egy tapasztalt társát, hogy szemlélje meg a gyanúsnak tartott méhcsaládokat. Ha mind a ketten úgy látják, hogy itt probléma van, akkor a méhegészségügyi felelősnek is célszerű szólni.

A nosema cerana fertőzés hogyanja és mikéntje most nem volt kérdésként feltéve.

Szerintem nemcsak nekem célszerű olvasgatnom a méhegészségügyi füzeteket, hisz azok minden méhész számára készült.

Csak ne ide!!!

pter!
Amiket írsz az a nosema apisra igaz lehetett, részben. Bár azok a méhek amelyeknek a "tavaszi nektár kimossa a bélrendszerből a spórákat."
tehát fosnak, már nem lesznek hosszú életűek. Bár az a gyanúm, hogy itt is kevered a dolgokat a májusi vésszel.
Egyébként azok a méhek amelyeknek a bélrendszerében már sok a spóra, az ott termelődött a bélben, azokat nem lehet gyógyítani, a köv generáció fertőzését lehet megakadályozni.
Egyébként az erőteljesebb hordás megindulásakor az apis fertőzés az alacsonyabb hőtűrése miatt is csökkent. A ceranae más.
A fehérjedús táplálkozás fontos, de magában nem elégséges. pl a 2005-ös spanyol pusztulásra sem lehet ráhúzni a táplálkozási stressz magyarázatot.
Szerintem olvasd el a méheü. füzetekben megjelent cikkeket, olvasgass a neten, figyeld a méheid, esetleg számolj spórát náluk.
Ha ezek után van komoly gondolatod írd le.

A magas nosema spóraszám önmagában még nem jelent betegséget, ha a peritrofikus hártya képződésében nincs semmi zavar. Kellő mennyiségű tavaszi nektár kimossa a bélrendszerből a spórákat. A peritrofikus hártya több ok miatt megsérülhet, de a legfontosabb ok a fehérjeszegény táplálék. Éppen ezért támad a nosema tavasszal azoknál a családoknál erősen, ahol valamilyen ok miatt a telelő élelembe nem kerül elég silózott virágpor. Fehérjeszegény állapot több ok miatt is kialakulhatott. Kokszos! Te dolgoztál a méheiddel. Gondold végig, hogy mi lehetett ilyen ok?!

Nem tuom mi volt tavaly télen ilyen mértékű veszteségem még nem volt. Elöző években is kitelelt mind.Felvoltak etetve időben nem is sok kellett nekik,atka ellen is egész évben védekeztem a lépkészletre is figyelek minden megvolt amit ön is leirt ezért nem tuom hova tenni.Sztem az információkat tanácsokat.

Jenő!

Azért a puskaport érdemes Neked is szárazon tartani!

Egyszer felhívott a szaktanácsadónk. Arra volt kíváncsi, hogy nálam is jelentkezett-e a kaptár elhagyásos akármi? Mondtam neki: igen.
-Hú, hát miért nem szóltál? Mentem volna mintáért stb. Megszűnt?
- Meg-mondtam.
-Mikor volt?
- Április végétől, június elejéig.
-Mit csináltál?
-Beszedtem őket a fáról. De én csak rajzásnak hívom.
Jót nevettünk.

Másként nem tudom elmondani.
Talán burokban születtem, de nem ismerem a nosemát-személyesen-nálam.
Két éve egy hóvihar után kimentem a feleségemmel és a fiammal a méhekhez, mert nem lehetett mást hallani a méhészektől, csak az örökös sipákolást a különböző okú és fokú méhveszteségekről. Nálam nyugi volt. Mindig nyugi van, kivéve ha helikoptert hallok. Csináltunk egy kis filmet.A hozzáértő sok mindent lát, de aki kezdő annak segítségül néhány gondolat.
-Annyi keret kell a telelő családnak-szokták mondani,-ahány léputca+1. Na akkor a 10 keretesek a filmen látható kép szerint hova tegyék a 11dik keretet? Az idén erősebbek.
-Vajon miért nincs egy hulla sem a hóban?
-Vajon miért nincs egy madár sem?
-Nincs lyuk a takarón, sem felső kijáró. Egy lyuk van a fenékdeszkával egy magasságban. Nincs röpdeszka. Mászóka meg főleg! Kaptak havat , mert izzadtak a meleg takarás miatt.
-Nincs lucskosodás. Mitől lenne? A napi 2 deka fogyasztásból mennyi víz szabadul fel? Vastag kaptárfal, erős takarás. Majd lesz pára lecsapódás, amikor petéznek az anyák. Jól jön az.
http://www.youtube.com/watch?v=YDY9Gj6VPQI

Sokat kell építtetni. Muszáj, mert eladom a szaporulatot, tehát a lépekkel együtt.
Sokan megkérdezték már, hogy miért nincsenek a keretek agyon propoliszozva? Mert meleg a kaptár. Télen , nyáron. Mire valamennyi rájuk ragasztódik, addigra már másé lesznek./ A fémtávtartót nem kötik össze. Nagyon gyors a kezelés./
Ha jelentősebb mennyiségű spóra felhalmozódna is a lépekben, már a méztérben van, vagy eladva. De napraforgón már nincs bent műlép. Hárs után nincs építtetés, építtetőben sem.
http://www.youtube.com/watch?v=_SEzWGIz0jE

Mielőtt valaki reklámnak gondolná közlöm, már eladtam az ez évi szaporulatot is, és felelősséget vállaltam a vásárlóm téli veszteségére.

A nosema okai nagyon részletesen és pontosan le vannak írva Koltai doktor könyvében. A fellángolt vita miatt újra olvastam a nosema fejezetet. Hosszú lenne idéznem, olvassátok el. A saját tapasztalataim alapján hiszek neki, nincs miért kételkednem benne. Én is és Mézesjenő is hasonlókat írtunk le, mint ami a könyvben szerepel.

Szia Jenő
Nem szeretném eldönteni hogy ki az öregebb szamuráj,nagyon ott van az a tíz pont amit leírtál.
De mi van akkor ha 8-évig nincs nozémád és te azt hiszed hogy azért mert betartotad a 10 pontot ,mindent jól csináltál és a 9-év tavaszán eltűnik a méhed a kaptárból mint az aranyóra? Az hogy 8-évig tévedésben voltál még elviselhető de a bosszantó az hogy nem tudod mitől van.Tehát nem igaz az hogy egyszerű szabályokkal ez a propléma kezelhető,igenis vannak ennek a problémának rejtélyes részletei amik nem annyira logikusak.

Van aki elméleteket gyárt, és van aki méhészkedik.

Ejnye pter!
Írtál megint valamit aminek se füle, se farka.
Röviden összefoglalva, fogalmad nincs mi okozta a problémát, de ............Kokszos akkor is te vagy a hibás!
Ostobaság.
Mivel nem igazából tiszta, a különböző cikkek előadások után sem, hogy mi okozza a nosemát és mikor tud elhatalmasodni, mindig faggatom azokat akiknek komolyabb gondja volt már belőle.
Érdekes, hogy az elmúlt két hétben 2 ilyen régóta méhészkedő emberrel beszéltem és mindketten azt mondták amit Kokszos írt "ősszel szépek voltak a méhek"....... Az egyikük ezért is hagyta el az őszi kezelést.
Amit tudni vélünk a nosemáról:
- táplálkozással virágporhordással összefügg
- legtöbbször nem önálló betegség
- atka irtás után, pl.:amitráz után nő a fertőzöttség
Ennyi
A hablaty amit írtál, hogy a méhész hibája, értelmetlen. Közrejátszhat, de nem szignifikáns.
Két telephelyem közül az egyik nosema fertőzöttebb évről-évre, ráadásul az ahol több a családoknál a virágpor az a fertőzöttebb. A másik helyen felét sem éri el a spóraszám.
Pedig egyformán méhészkedem mindkét helyen.
Igaza van Kokszosnak meg lehet nézni vagy lehet elméleteket gyártani.....

[quote="pter"]Kokszos!

Ha most tavasszal jelentek meg a nosema tünetei nálad, akkor az tavalyi probléma miatt alakult ki. Gondold végig, hogy mi történt tavaly nyár végén és ősszel a méhesedben és talán megtalálod az okát.
1.
Lehet, hogy az atkát irtottad, de késő lett mire lecsökkentetted a számát. Lehet, hogy valamelyik atka elleni szert túladagoltad.
2.
Lehet, hogy az etetésnél hibáztál valamit nyár végén. Lehet, hogy nem tudtak elég virágport besilózni a méhek.

A nosema nem olyan betegség mint az atka és a nyúlós. Egyáltalán nem bántani akarlak, ne sértődj meg, de a nosema következmény, mindig valami más hibát jelez és többnyire a méhész munkájának a hibáját.

csak tik-tak ot használtam ommes kiadvány szerint ill furetto jah nyáron kaptak apit.nem nagyon kellet etetnem tavaly.végig vándoroltan az évet volt virágpor végig jók voltak a méhek és népesen is mentek télbe.de vmi mégse volt rendben.ezentul kapnak mindig fumidilt-azt bizok bent nem lesz gond.most is fumidil elött is közepes volt a fertőzöttség megnéztük most ,hogy megkapták lecsökkent a sporaszám.

Sziasztok!
A Nozevittel kapcsolatban tud valaki gyakorlati tapasztalatokat megosztani? Végigböngésztem az összes eddigi hozzászólást ezzel kapcsolatban, de talán a szer viszonylagos újdonsága miatt kevés "élménybeszámolót" találtam. Különösen érdekelne még a szirupban történő használata/adagolása.
Köszi