Nyáron kell begyüjteni.

ilyeneket hol lehet beszerezni? gyógynövénybolt?

köszönöm!

A tea elkészitésére fehér üröm vadkrizántém és lósóska egyenlő keverékéből két tele púpos evőkanállal adagolunk egy liter vízhez.(Forrázzuk)

Mivel nem értek hozzá mondanál egy kis keverési arányt. köszi!

Lósóska,fehér üröm, vadkrizántém, menta, és áfonyateás szirup, ezek mind jók, ha tavaszal etetjük.akár lepénybe is.

köszi! Kifejtenéd bővebben a gyógynövényt.Hallottam olyat is,hogy vadsóska teával keverik be a lepényt nosema ellen.

Én gyógynövény párti vagyok de ha már választani kell tavasszal fumidil elegendő és a nonoszt hagyd meg őszre.

Szevasztok.Szeretném kérdezni tőletek tapasztaltabb méhészektől,hogyha fumidiles cukorlepényt adok be a méheknek tavasszal, majd később mikor már elhordják a szirupot, lehet-e nonosossziruppal etetni??
Nem lessz-e sok, vagy káros a két szer gyorsan egymást követő használata??
Természetesen az elöirt javasolt adagok használatával.

Azért teljesen más nagyságrendekről van szó ha a hatékony szermennyiséget nézzük, meg ha a szermaradékot.

Lepényből a fészekhőmérséklet miatt lazán kipárolog egy része,a hordós méznél ez nem ilyen egyszerű mégpedik az iszonyatosan nagy viszkozitása miatt szerintem.

A helyzet az, hogy vizes oldatban, magas hőmérsékleten bizonyítottan egy-két nap alatt teljesen lebomlik. Tehát a víznek és a hőmérsékletnek van benne szerepe. A mézből nagyon sokáig , hónapokig kimutatható, sőt a gyárnál azt mondták, hogy csak akkor kerül ki a kaptárból, ha a méh kiüríti onnan. Így viszont lepényben is stabilnak kellene lennie. A kísérletekben mégsem hozott olyan jó eredményt. Adódhat ez abból is, hogy túl elaprózott adagokban került be a családba a hatóanyag, nem tudom igazán a magyarázatot. Azt hiszem sokkal több kísérletre lenne szükség ennek tisztázására.

"Azzal most ne bonyolítsuk a dolgot, hogy ha a mézben hónapokig kimutatható, akkor a lepényben miért bomlik le."

Kifejtené valaki ezt az ellentmondást?

3296 x 2472 Pixels (8.15 MPixels) (4:3)

És hány megapixeles a kép?

Igen.

Köszönöm. Ez 400x-os nagyítás?

http://kepfeltoltes.hu/100131/nosema_ww ... es.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/100131/nosema2_w ... es.hu_.jpg

Hát ezeken van ....

Tavaly Kaposváron valaki mondta, hogy ilyen módon hogy lehet viszonylag egyszerűen elkülöníteni a két nosema fajt.
Esetleg nem ugrik be valakinek pontosan? Nekem valahol megvan az a füzetem....valahol.

Amíg azonban valakinek nem jut mikroszkópra pénze, addig is biztos diagnózishoz tud jutni a potroh kihúzásos (fullánk feletti 2.3. potrohíz) módszerrel. Ha a kihúzott bélszakasz fehér színű, akkor azt a Nosema tönkretette, ezért nem átlátszó. Amelyiknél sárga béltartalom az átlátszó méhfalon keresztül látható, az egészséges. A mikroszkópos vizsgálattal célszerű lenne tisztázni azt, hogy ilyen egészségesnek tűnő méheknél milyen spóraszámokat lehet találni. Illetve mi az a spóraszám, amikor már fehér színű lesz a bél(Egyáltalán kimutatható-e összefüggés). Célszerű lenne a vizsgálatokat mindenkinek az egyes kezelések (Nonosz, Nosevit vagy Farmatan) alkalmazása után is kontrollálni.

Ja! Én is agyalgatok már egy ideje ezen.
Szerintem minden méh.eüst. fel lehetne szerelni ilyen mikroszkóppal. Akár a nemzeti programból.
A lidiben nem régen volt olyan,ami a számítógépre lehet kötni 17.000-ért, csak menetközbem kiderült, hogy csak 40x -es nagyításik, mert egy köz lencse helyére lehet a kamerát berakni, ami közlencse biztosítja a nagyobb nagyítást.
Én is nézegetem a mikiket, szerintem veszek is egyet, meg van egy jó kis 1,3MP-es webkamerám, amit megpróbálok ráaplikálni. Ahogy nézem, a gyáriak sem operálnak nagyobb felbomtással, olyan 50.000-es árig. Mikroszkópot viszont 25 körül már lehet kapni a célnak megfelelőt. Erre a webkam oszt meglássuk!!!

Az asszony kérdezte, mikor vele erről beszéltem, hogy csak te pörögsz ezen vagy mást is érdekel?
Hát ezek szerint mást is.
Szó szót követet eljutottunk addig, hogy a mikroszkópot is "nagytételben" biztos olcsóbb venni, aztán addig, hogy a Nemzeti Programban is benne lehetne a higénikus alj mintájára. Biztos vagyok benne, hogy ez is van olyan hasznos a méhek egészsége védelmében mint pl a sok APi******** nevű etetőanyag, de majd mindenki tudna akár a gyógyszer kategóriában is említeni olyat ami nagyon nem vállt be neki.

(Miközben a kaptárakkal szórakoztam a műhelyben én is azon morfondíroztam, hogy meg kellene csinálni a házi vizsgálatot.
És lám, pont ez a téma.)

Tsanyi!
Ha van a gépeden még olyan kép amelyen jelölgetted a spórákat légyszi tegyél fel egyet.

A leírást én is olvastam már, viszonylag egyszerűnek tűnik a dolog. Ahogy írtad tájékozódásra jó, de azt legalább bármikor el tudod végezni alacsony költségszinten.
Csinálod még, vagy már nem?
Ma mér lehet kapni számítógépre csatlakoztathatót is, igaz nem 10000-ér.
A házi vizsgálattal az állományt két felé lehetne osztani fertőzött és nem fertőzött állományra, innentől már csak rajtunk és a képzelőerőnkön múlik mit kezdünk velük.

A leírás a vándorméhészen is fenn volt, de nabis most áttlepítette ....?????
De az OMME-ról .... http://www.omme.hu/portal/index.php?opt ... Itemid=263
Tapasztalatok.
-Mikroszkópot olcsón lehet venni, 10 000-ért sikerült egy kifutó szériájút venni végkiárusításkor. 400 szoros nagyítás elég.
- A vérsejtszámláló Bürker-kamra ennél drádább volt, de pl Oliver Randy féle új leírás (méheü 4.) szerint felesleges is.
- Magát a nosema spórát megtalálni nem nehéz, azonban a mennyiségi meghatározás lassú nehézkes a számolgatás. Könnyítettem a dolgon. Beállítottam sorban a nézeteket és egy egyszerű digitális fényképezőgéppel lefényképeztem. A számítógépen már egyszerűbb számolni, valamelyik rajzprogramba betöltvem jelölve ami már megvolt .....
- Hardy régi cikkéből tudtam, hogy a kijáróméheket érdemes vizsgálni, de ugyanannál a kaptárból vett minták esetén is nagyon nagy volt a szórás ....... Azt hittem a gyakorlatlanságomon múlik. Aztán Kaposváron a spanyol professzornő előadásából kiderült profiknál is ugyanilyen nagy ....
- Mennyiségi meghatározás ezek szerint elég bizonytalan.....
-Nyár végén láttam, hogy az állomány egy részénél van spóra, feletettem a nonosz+ dobozán lévő útmutató szerinti mennyiséget .... Nem nőtt és nem csökkent a mikroszkóp szerint a spóraszám. Lehet, hogy locsolva hatékonyabb ...?????
Egy nagy doboz fumidil-b 5 alkalomra elosztva 100 családra locsolva(~4,75g) egyértelműen erősen csökkentette a spóraszámot, de nem tűnt el teljesen

Összegezve: a házi vizsgálat tájékozódásra jó.
A Kaposváron hallottak alapján a laborvizsgálat sem ad sokkal többet .....

Cerana!
Tudnál feltenni képet arról a 2.5 dl metró pohárról és tetőről.

Itt a gyógykezelésről elég sokan és sokfélét irtunk már, viszont azt, hogy konkrétan szükség van-e rá azt legtöbbször csak sejtjük, vagy még azt sem, eltekintve egyértelmű hasmenéses esetektől. Többnyire rutinkezelések történnek, amikre sokszor lehet nem is lenne szükség.
Többen évtizedeken keresztül, sikeresen és eredményesen méhészkedtek fumagilin nélkül is, ez nem lehet véletlen műve. Magam se használtam eddig, ilyen irányú problémám nem is volt (volt helyette más).
A mostani új nosema megjelenése és a hírek a komolyabb károkozásáról, párhuzamosan azzal, hogy a méhészetből származó jövedelem a megélhetésemnek egyre nagyobb hányadát kell adnia, nem nagyon engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy nagyot hibázzak.
Az atka esetében is alapelv (ha nem is tartjuk be mindig), hogy csak akkor kezelni ha szükséges és a kezelés hatását kontrollálni. Egy higénikus aljjal a vizsgálat könnyen elvégezhető.
Azt gondolom a nosema esetében is ez lenne a helyes út, először megvizsgálni, hogy van-e, ha van kezelni, majd utána a kezelés eredményéről meggyőződni. A vizsgálathoz nem kell más, csak megfelelő eszközök és elszántság.
Van-e köztetek aki ezt a vizsgálatot saját maga otthon elvégzi, leírná-e ide tapasztalatait, szükséges eszközök stb.

Tibor!
Illés :köszönöm. Legalább van pozitív tapasztalat, és ez a lényeg, hogy a valóságoshoz közeli kép alakuljon ki.
Fumagillin: Mint írtam: ha egy hatásos koncentrációjú gyógyszert az eredetinél több részletben, (vagy éppen hosszabb ideig adva) adjuk be, akkor a hatásos szint nem alakul ki. Tehát ha egy hónap alatt hordják el, akkor lehet, hogy magasabb adag kell. De azzal is számolni kell, hogy esetleg az instabil fumagillin ennyi idő alatt elbomlik. Azzal most ne bonyolítsuk a dolgot, hogy ha a mézben hónapokig kimutatható, akkor a lepényben miért bomlik le. Erről is jobb lett volna, ha előadónő részletesebben beszélt volna.

Köszönöm.

cerana
Illés úr helyett válaszolok egy régebbi kérdésedre(mert tőlle nem jött válasz) iszonyú mennyiségű nonoszt locsolnak.
De szerintem Zsoltinak nemnagyon tetszik ez a válasz

Kösz a segítséget!A 2dl nem sok,nem áznak el a méhek,föleg tavasszal amikor kevesebb léputcán helyezkednek el a méhek?

Tibor!

Ez a rossz egy ilyen monológszerű előadásban, hogy nincs lehetőség kérdezni. Ezért maradtak nyitva kérdések, mint pl. ez a lepény-szirup téma is.

ÉN még most sem értem az 1-kg-os gyógylepény hogylessz 40%-os hatásfokú merthogy folyamatosan kapja a hatóanyagot,ha még feed-bee is van benne garantált az egy hónap elhordási idő.A 250 ml szirupban való elhordás mitől lehet a 100 %/ merthogy a szirupot is elviszi egy fél nap alatt egy alkalommal.
Egyáltalán mennyi ideig tart Spanyolban a tél, milyen hőfokon,télen mennyi spóra pusztul ki stb.szerintem ez tul van lihegve.
Itt a tavaszi induló spóraszám kevesebb mint az ottani,az én olvasatomban ide kevesebb hatóanyag kellene de ez csak egyszerű logikai felépitésű következtetés szakmai fundamentumokat nem tartalmaz.Cserényi Dr-úr szerint a 4 napos ciklusban kellene kieggyezni.Tudom hogy valamennyiünknek problémái vannak a nagy szakmai tisztelettel ,dehát kit kérdezzünk a bankár lányomat?
Én nem hallottam az előadást de amit leirtatok figyelmesen olvastam,egy biztos a szlovák spiller előadására mostmár elmegyek nagyon kiváncsi vagyok ő mit mond ugyanis ott nem lehetnek éghajlati különbségek legalábbis közelsem akkorák.

niki!

Ősszel én végeztem egy locsolásos kúrát. 15 nap alatt három naponként locsoltam összesen 7.5 g fumidil-b-t családonként. A szükséges adagot egy alkalommal 2 deci szirupban oldottam fel, és egy szeggel kilyukasztott tetejű és bekalibrált műanyag szörpösüvegből nyomtam be a léputcákba egyenletesen elosztva. Míg a kúra előtt 7 vizsgált családból 3 erősen, 3 közepesen, 1 gyengén fertőzött volt nosemával, addig a kúra után 10 vizsgált családból 7 teljesen negatív, 3 gyengén fertőzött volt.
Rá egy hétre vettünk mintát az egyik, az előző vizsgálatkor még gyengén pozitív családból azzal a céllal, hogy pontos nosema-fajmeghatározást végezzünk, de akkorra az is negatív lett.

Sajnos mivel a kaposvári előadás nem volt interaktív, sok kérdés nyitott maradt, például a lepény-szirup kérdés.
Csak annyit mondott az előadó, hogy a szirupos beadáshoz képest a lepényes fumagillinbeadás csak 40%-os eredményt hozott.

Ha végzel locsolást fumidil-bvel,akkor azt hogyan csinálod,milyen töménységben és mennyiségben,idöközönként?

Kérdés, hogy egy beteg méhcsalád elviszi-e ? Néhánynál biztos érdemes kipróbálni, és ha a fürt legfelül van, akkor bejöhet a dolog, és a többihez is adni. Ki tudja meddig marad hideg az idő ?

Mondjuk én biztos betennék nekik egy gyógylepényt akár azonnal is,ha szükség lenne rá.

Azzal célszerű megvárni a jó időt, amikor repkednek, és locsolásos kezelést végezni.

Szevasztok. Mint kezdő méhész a kérdésem a következő,lehet-e ilyenkor télen a nosemás családokat kezelni?

A kaposvári előadásról maradtál le. Ott hasonlította össze az előadó a különböző kezelési módokat, adagokat spanyolországi kísérletekben. A heti egyszeri 30 mg/család fumagillin hatóanyag, négy alkalommal adott alább leírt módon (250 ml zacskóban) évente 2-szer adva adta a leghatékonyabb eredményeket. Nem azt jelenti, hogy hatástalan lett volna , de rosszabb eredményt adott a lepény. Pontos részleteket már nem tudtam megjegyezni, jó lett volna felvenni.

Bocs! Valahol lemaradtam. Miért nem jó megoldás a lepény?
Köszi!
(Ha figyelmetlen voltam akkor bocsi.)

Igen a zacskó nem tart vákumot.
A lényeg az egyszerűség-olcsóság-hatékonyság egyensúlya. Valamelyikből mindig fel fel kell adni valamennyit a másik szempont kedvéért.
No jó étvágyat!

Zsolti!
Jól figyeltél. Nem a spanyol delnő emlitette, hanem más aki látta és szóban.

Cerana!
Próbálgassuk!
Ha valaki megtalálja a frankót akkor az ossza meg a többiekkel.

A kaposvári előadás után én otthon mindjárt kipróbáltam a zacskós módszert, igaz úgy, hogy egy nagyon vékony injekciós tűvel egy lyukat tettem rá. Fél óra alatt kifolyt. Gondolom a méhek sem úgy csinálják, hogy kirág-beragaszt-kirág. A vákumos fóliahegesztéses zacskó fél napig bírta : ezekben az esetekben egy félmaréknyi zacskókában volt a víz !!!, tehát vízre és nem szörpre vonatkoznak az adatok. Vákumos 20 cm * 8 cm- es tasakban nem folyt ki, csak kb a fele, tehát félmegoldás. Én is azt gondolom, hogy a pipáshoz hasonló megoldást csinálok inkább, de fedeles 2,5 dl-es pohárkába (Metroban kapható tető plusz pohár külön: összesen 12 ft/db) a menekülőtérbe, mert a kijárós pipás elhordása szerintem időjárásfüggő. De szerintem (egy tűszárásnyi lyukkal) a légfékeseken is fél-egy nap alatt leszívásre kerülnek. (négy lyukon, igaz 2 mm-es, nyáron 4 l :3-6 nap.) Vagyis szerintem nincs szó egyhetes folyamatos szerleadásról. Mert akkor a lepényesnek éppolyan jónak kellett volna lennie, és a kísérlet szerint nem ért fel ezzel a módszerrel.

Szia Jani!

Értem. Érdekes. De amikor előszőr kirágják a zacskót nem ömlik a nyakukba az egész öt perc alatt? Figyeltem Kaposváron az előadást, de nem emlékszem, hogy beadási módra kitért volna az előadó. Igaz, közben két telefonhívásom is volt, így kiesett néhány perc, ami alatt nem figyeltem.
Ez a pipás itató nekem is birizgálja a fantáziámat, csináltam is tavaly minden családnak egyet.

Zsolti!

A spanyolok a 2,5 dl fumagilines szörpöt egy vékony nylonzacskóba öntik amit bekötnek és a keretek tetejére teszik. Ki se lyukasztják. Nincs lökésszerű adag. A szer igy folymatosan táródik fel és a méhek nem tudják betárolni a szörpöt sem.

Szerintem a külső etetőpipák erre nálunk tökéletesek lehetnek, ha jól van a kiömlés beállítva. És még kaptárt sem kell bontani.

Bocs, hogy Kaposváron nem volt időm Rád. Majd pótoljuk.

Én is akkor kezdtem el komolyabban gondolkodni azon, hogy mi is lehet a helyes kezelési mód és adag, amikor erről tsanyival privátban értekeztünk. Akkor arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy szerintem a jövőben sokat fognak még ezzel a kutatók is foglalkozni, mivel meglehetősen bonyolult a kérdés, főleg ceranae esetén, hiszen másként szaporodik, mint az apis. Alapvetően abból kell kiindulni, hogy egyszerrre mennyi gyógyszer szükséges egy méh szervezetében ahhoz, hogy megállítsa a kórokozó szaporodását. Ennek függvényében lehet kiszámolni, hogy a jellemző mennyiségű méhegyedhez mennyi gyógyszer szükséges. De ez a már felszívódott mennyiséget jelenti. Ezután lehet kiszámolni, hogy ez mennyi szörpbe, lepénybe van keverve, vagy éppen locsolva (vagyis mennyi a veszteség a felszívódásig). Ezeket mind kísérletekkel kell beállítani. A kezelés intervalluma, azaz, hogy milyen gyakorisággal kell bevinni a szert legfőképpen attól függ, hogy az adott kórokozó mennyi idő alatt visz végbe egy olyan szaporodási ciklust, amely alatt a szer kifejti a hatását. Baktériumok esetén egy szaporodási ciklus fél óra , magasabb szervezettségű élőlényeknél már több nap. Ilyen a Nosema is. Vagyis elképzelhető, hogy azért is jó lehet a hetenkénti adagolás , mert a gyógyszer az éppen abban a ciklusban levő kórokozó alakokat elpusztítja, és a bélben levő spórából (csak a ceranae esetén) ugyanebbe a stádiumba (amikor a gyógyszer hatni képes) csak egy hét múlva kerül ismét egy adott méh bélfalában a Nosema. A helyzetet bonyolítja, vagy talán egyszerűsíti az a tény amire Tükör is utalt, hogy mennyi ideig tartózkodik aktív formában a hatóanyag a bélben (pl. végig aktív marad, nem bomlik le és ezáltal a bélsár ürítésének ciklusa is befolyásolja a kezelés ütemét.Tehát másként kellene télen, és ősszel kezelni). Mindez azt mutatja, hogy egy látszólag egyszerű probléma mögött mennyi buktató van. Nekünk szerintem el kell fogadnunk azoknak a kutatóknak az eredményeit, akik ehhez sokkal jobban értenek, mint mi, és nem összeesküvés elméleteket gyártani.

Egy vagy két éve ugyanerről beszélgettünk Ceranával, és én a Tiédhez hasonló állásponton voltam.
- Az sem mindegy hogy az adott mennyiségű gyógyszert 15-20 000 méh kapja lepényben, vagy a már fejlődésnek indult család 25-30000 méhvel.......

Leszögezném, hogy nem vagyok nagy fumagilin etető. Enyhén szólva!

De egy gondolat. Nem lehet, hogy azért volt esetleg elég nálunk ez a 2g-os adag(70mg körüli hatóanyag), mert a lepényben akkoriban igen korán bekerült és a méhekben tartott egy koncentrációt ,mivel azok olyankor még nem járnak ki üritkezni??
Mondom, ez csak egy gondolat, anélkül hogy tudnám hogyan, mennyi idő alatt bomlik el a szervezetükben a hatóanyag.