Mégegyszer: Boldog, sikeres évet neked, családodnak, és minden fórumozónak!

Te megismételted a véleményed, most írjam le újra, hogy 2004-ben a tapasztalataim nem egyeztek ezzel????
2004 februárjában nem kaptak lepényt. Viszont azok a kaptárak ahol a csomóba húzódott méhek voltak valóban dupla adagot kaptak locsoláskor, lásd az adagolásnál.
A múlt évezredben, (1990 táján) alapvető ismeretként tanították a kezdő méhésznek a februári lepényezést. Lehetett venni is, de a többség otthon gyúrogatta, mert abban biztosan ott a gyógyszer.
Később, inkább az őszi feletetés utolsó 3-5 etetésébe javasolták a fumagillin beadását.
Adagolás: (Fumagillin DCH pulvis nem Fumidil-B) Megelőzésre családonként 2g-ot javasoltak, gyógykezelésre a dupláját 4g-ot. Gondolom a régi motorosok emlékeznek a kis üveg (20g) 10 család megelőzésre (pl lepénybe) 5 gyógykezelésre. Akkor minden eü előadáson elhangzott.
A XXI. században már új szelek fújtak. Akkor használjunk csak antibiotikumot amikor valóban megjelennek a betegség tünetei, majd jött az EU-s teljes tilalom.

Szeretném megkérdezni, hogy az utóiratban lévő vizsgálati eredményhez illetve az általad ismert hasonlókhoz, hogy lehet hozzájutni? Ugyan igyekszem a témában mindent elolvasni, de neked jobbak a forrásaid.
A leírt eredmények magukban pl. értelmezhetetlenek. A vizsgálat körülményei nagyon fontosak lennének. Pl. Mikor történt a lepény beadása? Volt-e bármilyen hordás az adott időszakban? Ha igen, mennyi? Honnét, és hogyan vették a vizsgált mintákat (fészek mézkoszorú, esetleg méztér)? ……………

Mivel az idén sem volt egy saját laboratórium számomra a karácsonyfa alatt, csak logikai úton tudom megközelíteni a dolgokat. Február végén zömében fedett méz van a kaptárban, csak a fürt közvetlen közelében van nyitott méz, amit fogyasztanak illetve a vízpótlásban is segít.
Induló fias.
Berakjuk a gyógyszeres lepényt. A méhek elkezdik elhordani. A terjedő fiasítás tápanyag igénye sokkal nagyobb mint a lepényből elhordott cukor, ezért bontják a fedett sejteket is és terjeszkedik a fias. Említésre méltó hordás nincs.
Kérdésem: Mikor és hogyan kerül az ősszel lefedett mézbe a lepényből a gyógyszer???
A méhek szervezete szóba jöhetne, de amíg gyümölcsről annyi hordás lesz, hogy elraktározásra kerülő nektár kerül a kaptárba, még hetek telnek el.

Az általam használt fumagillines locsolás anno az egy kg-os tasakon lévő címkén szerepelt gyógykezelési javaslatnak. Egy ilyen címkét elraktam, de már tavaly sem sikerült megtalálnom. Ha van véletlenül valakinek legyen szíves tegye fel a képét!

cerana!

Ha a felvásárlástól számított X hét múlva a kereskedő beállít, hogy visszahozta a mézedet ezért, meg azért, te szó nélkül fejet hajtasz, hogy "Jé, ez tényleg az enyém, visszaveszem!" ???

A kimutathatósági határ, ha jól emlékszem 2 ppb. Rendkívül alacsony. Ezek gyári adatok. A mézkereskedelemben szerintem nem vizsgálnak,de bármikor megtehetik. Lehet, hogy meglepődtél volna, ha visszakapod a mézed. Úgy már nem biztos, hogy kiegyeznél 2009-re is. Vagyis ha márciusban muszáj kezelni, mert betegek, akkor nagyon kicsi az esély egy normális családfejlődésre akácig, a megfelelő eredmény eléréséhez többször kell adni, ami pedig a maradékanyag szint miatt is tönkreteheti az évet.Te úgy tudom kezeltél februárban is. (Egyébként a februári lepényes kezelés is emelte a méz fumagillin szintjét, tehát azért belekerül, de a döntő hányad az őszi kezelésből származik.) Viszont a 2 grammot nagyon kevésnek tartom, a Fumidil B ennek a háromszorosával számol hatóanyag egyenértékben.

Ui: utánanéztem: kimutathatósági határ 2 ppb. Lepényes kezelés után 66 nappal 5 ppb-t találtak, 21 nap után 16-ot. 66 nap után volt 40 ppb-s szint is (szórás). Adag: 5,6 gramm Fumagillin/család.

Nekem is ez a véleményem!
Megelőzésképpen idén is fognak kapni lepényt a méhek. Nem kell esélyt adni a ceranae-nek!

Ez nagyon erős!

2004-ben kora tavasszal a kijáró mellett összehúzódó méhek. Sürgősen locsoltam, fumagillinnel úgy ahogy illik kétszer, családonként 2g-ot kaptak.
Azért választottam a locsolást mert még a hordás megindulása előtt végezni akartam a kezeléssel.
Véleményem szerint a hordás megindulása előtt, amikor még fogy a készlet és nem gyűlik, nem raktároz semmit a fumagillinből.
Az évi eredményekről annyit, 2009-re vakon bevállalnám az átlagot.

Szerintem ha muszáj használni, az már a veszett fejsze nyele. Azzal lőttek annak az évnek. A Nosemara egy lassabb fejlődés, mászkáló méhek, elnéptelenedés esetén azonnal vizsgáltatni kell. És ha megállapítást nyert a kórokozó, akkor technológiaszerűen kezelni : szeptember és február. Azért így , mert a szermaradvány miatt máskor adva szinte biztos, hogy nem lehet eladni a mézet. És a N. ceranae miatt kell legalább két kezelés. Így használva a szert kb 8 szoros mennyiségű friss mézzel keveredve kimutathatósági határ alá kerül a hatóanyag ( hét és két hónap múltán !). Most, ha megtalálják akkor mindenképpen megsemmisítik a mézet. Néhány év múlva, ha meglesznek az MRL vizsgálati eredmények, akkor lesz egy tűrhető szint a mézben (ami nem okoz semmilyen egészségkárosodást az átlagos napi mézfogyasztási szint mellett).

Hasmenés volt a családoknál tavasszal. Nem súlyos csak az autón látszottak a csúnya pöttyök. Aztán az akác 3. napján elnéptelenedtek a családok. Nem tudom , hogy pontosan mi volt de idén nem akarok téveszteni.

Ez mit jelent? Hogy érted? Részleteznéd.

Üdv. jani bátya

Igen lehet már kapni, de ha nem muszáj akkor ne használd. Vagy csak körültekintően.

Lehet már kapni az új fomagilin helyettesítő? Lassan itt az ideje a lepénygyúrásnak. Tudom , hogy sokan ellenzik de én azt hiszem csinálok. (Tavaly nagyon megszívtam.)

Tsanyi!
Szerintem egyértelmű a válasz arre a kérdésre: természetesen hasznos. Másrészt viszont lehet anélkül is méhészkedni.

Az elmúlt években már egy jó adag kaptárat legyártottunk, amik mindegyikéhez zárt aljakat készítettünk. Ha most kezdeném, higiénkus aljakat gyártanék.
Készítettem már egy mintadarabot, sőt arra is van elképzelésem a mostaniakat hogyan tudnám átalakítani, de valahogy soha nem került rá sor. Most a télen mindenesetre egy aljat megpróbálok átalakítani, aztán majd meglátjuk.

Sziasztok!
Szerintem a nyitott fenék sokkal egészségesebb, és az atka egyből leesik a földre ahonnan már csak a hangyákat fertőzheti. Ha ellenőrizni akarsz akkor betolod a rostaszövet alá a farostlemezt és lehet számolni az atkákat. Sajnos én az első 50 hunoromat a sokat emlegetett fenék mintájára készíttettem még 1994-ben és azóta is bánom. Pedig le volt írva már az Ambrózy könyvében is nem is említve Őrösit, hogy a méhek elől nem szabad a kaptárban semmit elzárni. Kevés családnál még elmegy a méhek helyett a takarítás, de soknál már unalmas hetente-kéthetente végigtakarítani a tepsiket. De a takarítás ellenére is olyan szépen szaporodnak a molyok, hogy az gyönyörűség ha éppen horgászol és keszegezni akarsz menni

sztirobi

Egyetértek veled az atkával kapcsolatos dologba és azzal is ha lehullik szemét akkor kevésbé érintkezik a méhekkel.

Bár én nem vagyok szakértö, de mintha az egyik méheü füzetben lenne szo rola, hogy már csak azért is hasznos a higiénikus alj, hogy azok az atkák, amik lehullottak, de élnek ( tudomisén keveselték az amitráz dozist, és épp hogy csak megszédültek kicsit, vagy a méhek amit egymásrol leszednek,) nem tudnak visszamászni a kaptár alján sétálo méhekre. Ezzel pedig megelözhetjük a rezisztencia kialakulását. A tűlelők nem jutnak vissza a családba.

Hát Baldavárinak nem ez az első megállapítása, amivel nem értek egyet.

Évente egyetlen alkalommal takarítok kaptárfeneket, tavasszal az első alapos átvizsgáláskor.
Ilyenkor kitakarítom, a sarkokat is és a fenék szélét amit a méhek kicsit elhanyagolnak. A tél folyamán lehullott viaszmorzsa stb, szerintem felesleges a kaptárban. Ez a szemét, a kaptár páratartalmát figyelembe véve melegágya a gombás megbetegedéseknek, meszesedésnek, penésznek .....
Ilyenkor gázlánggal kicsapatom a feneket, ez minden ismert kórokozót pusztít, akár a nyúlósét is. A spórák egyebek pedig itt gyűlnek legnagyobb valószínűséggel (gravitáció). Az leperzselt propolisz, a kaptár összfelületét tekintve, nem lehet jelentős. Fiókokat csak abban az esetben perzselem, ha bármi okból elpusztul benne a család.
Kezdő méhészként komoly gondjaim voltak a meszesedéssel. Talán ez a fogás is belejátszik, hogy az elmúlt 5-6 évben 1-2 családbál 5-20 meszes álca, volt a legdurvább meszesedésem. Pedig annak idején eceteztem, sőt valami "micocidin" vagy valami hasonló román csodaszer beszerzésén is törtem a fejem.

Nem kaptam választ egy kérdésre! Szerintetek a higiénikus aljdeszka, felesleges, káros???

Ez az új módszer a kaptár tisztítására nem szimpatikus,sőt szerintem nem is müködik.
Hogy egy régi vicces mondást idézzek "a cigány is addig tanította koplalásra a lovát amedig az meg nem döglött".
Komolyra fordítva azért takarít a család mert olyan fajta(higiénikus),nem beteg és kellöen népes a kaptár ürtartalmához képest.

A propolisz eltávolítása égetéssel fölösleges munka a méheknek,a híres Singer méhészetben fontos tenyésztési szempont a jó propoliszgyüjtő hajlam.
Nyári időszakban nagyon jó lehet fertőtleníteni a napon, ami igen csak leperzseli a kórokozókat.

Tegnap a Baldavári Laci tartott nálunk előadást. Ő azt mondta , hogy nem takarítja a kaptárak alját. Ezt azzal magyarázta , hogy ha mi takarítunk a méhek helyett akkor leszoktatjuk őket a takarításról. Ez szerinte az atka elleni harcban is hátrányos mert egymást sem fogják olyan intenzíven takarítani a méhek.
Lehet benne valami.

A gázlángos fertőtlenítés szerintem a fenékdeszkák esetében a leghatékonyabb és legbiztosabb megoldás. A méheknek úgy tudom az okoz problémát (vagy legalábbis plusz munkát), ha a teljes kaptár belső felülete ki van csapatva lánggal, mert akkor a propolisz réteget újra kell építeniük. Persze esetenként ez is szükséges lehet, de én sem tartom helyesnek, ha valaki állandóan a perzselőhöz nyúl.
Az ecetes, formalinos, stb. mosást még nem próbáltam ki. Kisebb problémáknál jó lehet, de a legbiztosabbnak a lángot tartom.

Mivel a legtöbb szennyező anyag, hulladék, gomba, meszes báb, nedvesség, stb. a kaptár alján áll össze, azért a problémás családoknál inkább megégetem a fenékdeszkát, még mindíg ez jelenti a kisebb problémát.

Persze erre az egészséges családoknál nem nagyon kell sort keríteni, azok maguk is tisztán tartják a feneket, az égetés teljesen felesleges.

Jól hangzik!
De a higiénikus aljdeszkával mi a helyzet??

Nem nagyon emlékszem már mert régen volt és nem is ez volt az előadás főtémája. A lényeg az volt , hogy a lánggal több olyan kis élőlényt is elpusztítunk amelyeknek helyük van a kaptárban és mindig is életközözzéget alkottak a méhekkel. És a popoliszréteget is tönkre tesszük amit nagyon nehezen tudnak csak helyrehozni és ez idő alatt nincs jelen, hogy kifejtse a jótékony hatását.
Csak ennyire emlékszem.

Nem nagyon emlékszem már mert régen volt és nem is ez volt az előadás főtémája. A lényeg az volt , hogy a lánggal több olyan kis élőlényt is elpusztítunk amelyeknek helyük van a kaptárban és mindig is életközözzéget alkottak a méhekkel. És a popoliszréteget is tönkre tesszük amit nagyon nehezen tudnak csak helyrehozni és ez idő alatt nincs jelen, hogy kifejtse a jótékony hatását.
Csak ennyire emlékszem.

Írnál róla részletesebben? Ez számomra új.

Én meg azt hallottam egy előadáson , hogy csínnyán kell bánni a gázlánggal is. Tönkreteszi a kaptár életközösségét ami alapjáraton szükséges a méheknek. Természetesen használt eszközök vásárlásakor nincs mese, használni kell.

Jégecetről, Őrösi tanár úr írt a nosema elleni kezelésben.
1dl jégecet(~100%-os ecetsav) 1 hetes, lezárt kaptárban történő párologtatását, javasolja üres lépek fertőtlenítésére.
Kaptárfenék fertőtlenítésére én inkább a gázlángot javasolnám. Szélesebb spektrumú!

Ha jól emlékszem Bertalan egyik korábbi kezelési leírásában az első tavaszi átvizsgálásánál a letisztított és kipörzsölt aljat néhány ecetes ecsetvonás után teszi a következő kaptár alá. Gondolom ez a Nosema elleni kezelés

Sziasztok!
Az OMME fórumon olvastam még, hogy valaki ecetes kezelést alkalmazott Nosemara. Kérdezném, milyen hatása volt, és milyen összetételben került alkalmazásra.
Köszi.
Witi

krajnai :
Csak most tévedtem még ebbe a topikba.
Magunk közt beszélgettünk a méheket veszélyeztető betegségekről. Nem volt előadó az oktatáson.

Engem a gyalogság aggaszt. Régen jártam már olyan méhészetben ahol ne lett volna mászkáló méhecske a kaptárak előtt.

Én nem igaszán szeretek találgatni, kísérletek hiányában meg biztosan állítani, de sok minden játszik itt közre a méhecskék ilyen mértékű megbetegedésében.
Számomra most ez tűnik a kézenfekvőnek: vírusok pl:izraeli akut paralízis (IAPV )+nosema ceranae. Erre jön az atka ami sikeresen viszi szét a családokban ezt a „koktélt” így ez = a CCD-vel. Ja és a terjedőben lévő monokultúra.
Nem szabad csak egy tényezőt kiragadni és arra fogni a megbetegedéseket, ezek együtt produkálják a CCD-t. Szerintem.
Egy kis amcsi helyzetkép:
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=230 ... list&iid=1

Az idén nyár elején , mind a két akácon több méhészetben találkoztam sétáló méhekkel a kaptárak elött. Ezek fürgén szaladgáltak, agresszívek voltak , de képtelenek voltak a repülésre. A méheket meghányatva vagy szétnyomva mindig sűrű barna béltartalmuk volt. A nonosz etetése után 2-3 héttel megszüntek az ilyen esetek mindenhol. A tünetek csak olyan méhészeknél és olyan családoknál voltak akik voltak repcén.