Termeszetesen müanyag sejtalapos lepekkel dolgozunk. Pont most viaszozunk be 12 ezret a köv szezonra.
A feszekben is rezdrotot hasznalunk (bar itt mas okok miatt, nem a sav miatt) a fiokokat is rezcsavarokkal keszitjük.
Az epület vasszerkezetenek sem igazan hasznal......pro es kontra.

Gondolom műanyag sejtalapos lépek és kertdrótról szó sem lehet......
A kaptár egyéb fém alkatrészei, hogy bírják a savgőzt?

Egyébként itthon vegyszerboltban 1000-1800Ft/l áron kapható.

Föleg vagyis elsösorban moly ellen kezelünk ecettel. Összel a fiokok beraktarozasanal es egyszer tavasszal amig a csaladokhoz nem kerülnek a fiokok. Vagyis csak akkor kezelünk, amikor a molyok meg/mar aktivak. Oszloponkent a leputcakba az egyszerüseg miatt fentröl csurgatunk kb 3-4 dl ecetsavat (mikor mennyi sikerül, nincs pontosan kimilizve).
A molyt es szinte minden mast is rendesen tavoltartja a lepektöl.
Beszerzesben annyit tudok tanacsolni, hogy keressel ra a neten. Itt kint nagy drogeriakban barhol lehet kapni.

Azt elfelejtettem az elözö hszemben irni, hogy tavasszal a hordas függvenyeben hetente, 10 naponta kapnak a csaladok ujabb fiokokat. Nem egyszer nyaljak ki az ecetsavas lepeket, hanem haromszor vagy akar negyszer is amilyen ütemben kapjak a meztereket. Igy folyamatosan erintkeznek az ecetsavval.

Helló krajnai!

Milyen adagokban kell használni a jégecetet?
A fiókoszlop alján vagy a tetején történik a párologtatás?
Mennyire hatásos a moly ellen öreg lépeknél?
Hol lehet beszerezni?

Köszi

Eleg egyszerüen törtenik. Raklapokon 4 oszlopban, oszloponkent 12 fiokot tartunk. Minden oszlop fenekkel tetövel van zarva, ezekbe az oszlopokba parologtatunk jegecetet. Maga a fiokraktar a teli honapokban maszk nelkül megközelithatatlen, mert mindent annyira atjar az ecet. Ha vedöfelszereles nelkül bemegy az ember valamiert a taroloba, akkor egyböl folyik az orra-szeme annyira erös az ecetsav.
Meg tavasszal is mikor felkerülnek az elsö mezterek a csaladokra eleg erösen lehet erezni az ecetet. De a csaladok eleg hamar felmennek az utolso pörgetes utan kinyalatattlan mezfilmes lepekre es elkezdik a fiokot kipuculni.
Ezt akar lehet egy nosema elleni kezelesnek is mondani. Tavasszal minden csalad kap egy ilyen "kezelest". De nosemamentesseg inkabb a valtozatos viragporhordasnak ( monokultura kis szerepe ) köszönhetö.

A kijáró méhek vizsgálata megmutatja hogy a család fertőzött e.Akaptárban lévő méhek vizsgálata a fertőzés súlyosságáról, esetleges összeomlás közeli állapotról adhat információt.Külhonban a 18-v-os akus autóporszivó a bevált eszköz a mintavételhez

Tomipapa!
Próbáld ki! Ha mikroszkópod van, más különösebb felszerelést nem igényel.
Aztán: -Látja? -Nem látja? -Na látja!
Tudod, hogy nem szeretem az "Úgysem fog menni!" hozzáállást.

Szerintem

Tsanyi!

Ez a "mennyi?-harminc!-mi harminc?-mi mennyi?" analógiájával igaz is.
Valóban jól látható számodra, nékem viszont lehet, hogy mégis jobb lenne az a fránya 700-as. Tudod, Áron bácsinak is igyekezett a néprajzos hízelegni:" Fene jól tartja magát Áron bátyám! Ha nem lenne ilyen szép fehér a haja, ötvennek sem látszana.Biztos legyeskedik még a menyecskék körül...
-No, ide figyelj Ecsém! Ahun deres már a tető, megette a völgyben a fene a tököt..."
Lásd, annak idején én is egészen jól láttam 400-asnál is.

Üdv.: Tomipapa

Ez is 400-as. Jól látszik.

Sajnos, megfelelő laborháttér nélkül a diagnosztizálás nem egyszerű. Ugyan itthon van még egy öreg Zeissem, de a legnagyobb nagyítás, amit képes vagyok elérni, nem több, mint 400x-os, azzal pedig nézetem szerint diagnosztizálni nem lehet. Javíthat a módszeren, ha a spórákat megfestjük, úgy sokkal jobban láthatók. A Nosema-spórák vizsgálatához szerintem legalább 700-1000-es nagyítás kell.
A spórák számára jellemző, hogy egyetlen fertőzött egyedben is több millió, több tízmillió spóra lehet.
A minta tekintetében igazad van, pár egyedből következtetést levonni nem lehet. A mintavételnél törekedni kell az idősebb egyedek begyűjtésére.

Üdv.: Tomipapa

Ha valaki mostanában figyelgette az erről szóló híreket, az észrevehette, hogy nincs e téren teljes egyetértés!!

A fumidilre lusta voltam rá keresni és itt is lusta vagyok most számolni, de egy kis matekozással kiderül rögtön hogy mennyi a minimál adag

NONOSZ PLUSZ
Természetes és természetazonos anyagokat tartalmazó gyógyhatású készítmény. A.U.V.
Célállat:
Mézelı
méh
(Apis
mellifera)

Javallat: Mézelı méhek nosemózisa! gyomorvész (kórokozó: Nesema ceranae , Nosema apis)
megelızésére, valamint a már kialakult betegség kiegészítı kezelésére.Használatával a
méhek ellenállóbbá válnak egyes betegségekkel szemben.
Alkalmazás módja, adagolás: 1
lit=
20
méhcsalád
adagja.



½
liter
cukorszörpbe
(lepénybe,
vagy

vízbe)

5
ml
NONOSZ
PLUSZ0t
tegyünk.A
kezelést
tíz
egymást
követı
napon,
vagy
hordástól
függıen

kétnaponta,
ugyancsak
tíz
alkalommal
kell
elvégezni.
Nagyon
fontos,
hogy
a
cukorszörpben
egyenletesen

legyen
elkeverve
a
készítmény

Lehetséges hogy nem is méhész aki vizsgáztatni akar téged,mert akkor mi sem vesszük őt komolyan

Ez az egyik tesztlapomon az egyik kérdés. De én sem tudok vele mit kezdeni, gondoltam megkérdezem itt. Hátha.

Az utolsó kérdésed jó, csak kevés!
A spórákat látni400xos nagyításban is!
További kérdés: Hány méhből van az oldat, ill azok milyen méhek, fiatal- idős, stb
Pl: a mászkáló méheket én egyenként vizsgáltam idén, kíváncsiságból, hogy vajon minden mászkáló fertőzött-e.Viszont egy egész család értékeléséhez áll. 50, vagy mégtöbb méh szükséges!

Ez a kérdés szerintem igy nagyon rövid, nem a cukorlepény hanem a gyógyszer hatóanyag mennyisége és adagolásának módja,továbbá az évszak határozza meg a kezelést.Gyógyitani úgy tudom nem lehet a továbbterjedést lehet megakadályozni.Külföldi kisérletek szerint nem a beetetett,nem a lepényes hanem a 2.25dl adagok kúrában a leghatékonyabbak.Egyébként is a lepénynek kicsi a viszkozitása maga a fumagilin gyorsabban bomlik mint szirupban ezt csak kényszerből használjuk.
De mit értesz erős fertőzöttség alatt? .--mondjuk 1000-szeres nagyitásnál egy látómezőben mennyit látsz?

Erős Ceranae fertőzés esetén, a lepényt már meg...ta az ördög!
Akkor már 3-4 naponta csurgatni kell inkább, hogy minél hamarabb, minél több egyedhez eljusson a gyógyszer!

A nosema gyógyításánál legalább mennyi gyógyszeres cukorlepényt kell egyszerre adni a beteg családoknak erős fertőzés esetén? 0,3kg 0,5kg vagy 1 kg?

Hát, szerintem a hideg érzékenység sokat segítene. Tudniillik a család bőven kitelel 8-10 NB lépnyi felületen. Már az is előrelépés lenne, ha mézterek és az üres kaptárak egy vékony falú raktárban, hidegebb tél eseté maguktól fertőtlenítődnének.
Megjegyzem és a molyok miatt egész évben fagyasztom a tartalék kereteket. Engem megnyugtatna a tudat, hogy legalább én nem viszem a kórt egyik kaptárból a másikba.

Bár jobban belegondolva a hideg jótékony hatása úgy is működhet, hogy a fertőzött méhek a fokozott igénybevételtől elhullanak a tél folyamán és nem fertőznek tavasszal.
Ez úgy lehetne kideríteni, hogy kemény teleken mérni kellene a fertőzöttség szintjét ősszel és tavasszal, szabadon telelő és pincézett családoknál. Az idei tél lehet, hogy alkalmas lenne erre.

Sajnos az én mikrobiológiai előéletem sem terjedt túl lényegesen azon a tényen, hogy az egyedüli dolgot, melyhez értek (ti. jól tudok nősülni) egy egykori mikrobiológussal kötött házasságom fémjelezte, de a Nosema fajok hőtűrésére vonatkozó agyalásomhoz mégis kaptam támpontokat e frigy nyomán.( Szerencsére, volt menyasszonyom később borász-, halbiológus-, húsipari-mikrobiológusként megkímélt a szomjan- és éhenhalás fenyegető rémétől is.)
A Randy Oliver, Ingmar Fries és Eva Forsgren által előtárt hőérzékenység legjobb próbája a puding tesztelésének nyomán képzelhető el: nevezetesen meg kell vizsgálni a Nosema fajok spórájának hő- és hidegtűrését. Ez korántsem látszik oly feladatnak, mely az űrkorszak fejletlen szintjén még megoldhatatlan. Tudjuk, hogy a N.apis faj hőoptimuma 30 Cfok, a N. cerenae-é pedig ennél mintegy 5 Cfokkal magasabb. Mindketten spórával rendelkeznek, mely utolsó információim szerint a túlélést hivatott biztosítani számukra. Amennyiben azt is tudjuk, hogy a fal kitin nevű poliszaccharidból épül fel, ennek nyomán következik, hogy hidegtűrésük hozzávetőleg azonos lehet. Ha hidegtűrésükben eltérés van, a kutatók a lehető legegyszerűbb, egzakt módon képesek laboratóriumi körülmények között mondjuk +4, 0, -5 és -10Cfokon megállapítani a spórák hidegtűrését. Ha úgy adódik, hogy a N. ceranae nem képes spóra alakban mondjuk - 5 Cfokon túlélésre, az adattal akkor sem tudok mit kezdeni, lévén a faj belső élősködő, ily módon számomra nem a hidegtűrés marad a kardinális kérdés, hanem az, hogy a kórokozó a telelő fürt hőmérsékletén miként viselkedik. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a telelő méh béltraktusában túlél-e, szaporodik-e, s teszi ezt milyen hőmérsékleten. Innen már csak egyetlen lépés belátnunk, hogy a tömeges fertőzéshez szükséges hőoptimumon és körülmények között 'robban' a kórokozó.
Az köztudott, hogy a N. ceranae úgyszólván 'lopakodó' módban, de nem az utóbbi évek hozománya, s mint ázsiai eredetű faj, megjelenésével a globális felmelegedésre is szolgáltathatna érveket, de ezen összefüggések kibontását meghagynám a nálam hivatottabb ökológus -biológus fórumtársaknak.
Szerintem, ha fegyvert keresünk a N. ceranae ellen, azt ne annak hidegtűrése-érzékenysége mentén tegyük, a kórokozó elleni védekezés a méhsűrűség- méhlegelő-technológia szentháromsága oldaláról talán gyorsabb eredményt hozhat.
Addig is: sűrűn fohászkodjunk azért, hogy a fumagillin-tolerancia korszaka el ne következzék, mivel az alternatív védekezés eszközei még nem tűnnek túl éles fegyvernek...

Üdv: Tomipapa

Cerana

Mivel a microbiológiában nem vagyunk egy sulycsoportban igy én a méhészkedés gyakorlati vetületeiben tudok veletek eggyütt gondolkodni mint műszaki ember.Nos dr Ingmar Fries és Eva Forsgren azt állitják hogy a Nozema cerana az apisszal ellentétben nem tűri a fogyot ,jelentősen károsodik elpusztul fagyasztott környezetben.Ebből az én gyenge elmém arra inspirál hogy hűtött környezetet biztositjak méheimnek teleléskor.Ami eszembe jut:nem megyek délre telelni ,fullra nyitom az alsó szellőzőket ,és nem fogom agyontakarni főleg fóliával nem stb.A két tudós még azt is állitja a betegségben kipusztult családok felszerelését ,lépkészletét egy hónapig hideg helyen pihentetik és az ezekre telepitett családok jól fognak termelni és itt kapcsolódik a legnagyobb méhészeink véleménye miszerint az északi fekvésű(hideg környezetű) családok a legjobb akáctermelők. Ezen okfejtések igazolhatják hogy a magyarországi méhpusztulások is egy enyhe tél után délen taroltak.

Tavaly a kaposvári Nosema előadás után vetettem fel tán pont ebben a topicban, hogy szerintem a Nosema spóra nem hidegtűrő. Akkor volt egy kis vita bükkel Anglia időjárását illetően, de most a méheü. 5-ben az általa igen tisztelt Randy Oliver is pont ezt a témát feszegeti.A vonatkozó cikk szerint legegyszerűbb ha a lépeket télen egy hónapig fagyhatásnak tesszük ki. Ez még nem oldja meg a családon belüli áttelelését a Nosemának. Ott a virágpor terjesztő szerepét emelte ki.

Esetleg a BeeVital?

Szerintem a Nozema cerana átfogja alakitani a méhészkedésünk hüvelykúj szabályait teljes egésszében.Vegyészi tudományotokhoz semmit nem tudok hozzátenni és azt látom,olvasom hogy az élenjáró kutatóknak is elkelne egy kis segitség.
-engem még úgy tanitottak: a napraforgóméz telelőnek és egy rossz tájolás(észak)lehet elég ok a nozemára most azt hallom a nagyméhészeinktől hogy az északi fekvésű kaptárak a legjobb akáctermelők.
-olvasom hogy két neves kutató előzetes vizsgálódás után mely erős cerana jelenlétét mutatta felkészültek összeállitottak egy stábot a kutatáshoz majd nagy lendülettel kezdtek a munkához és megállapitották hogy eltünt a Nozema cerana
-egyáltalán hogy terjed ez a betegség?
-hogy lehet az hogy Eggyesült Államok észeki részén lévő nagyméhészet átlag ötmilió spórával jól termel tőlle sokkal délebre 2-milió spóránál kezdődik az összeomlás.
-Fumagilin nem minden esetben hatékony miért nem? kisérletek szerint 20-25%-os dóziscsökkentés a kezelést követő 2-4 hónap között erősebb visszafertőződést okozott.
-Talán a nedves környezet és a hőmérséklet az ami megvan, elég kevés
Ezek alapján lehet reménykedni hogy egy erős tél kisöpri a spórákat.

Hogy is megy ez a kezelés?
Írnál róla részletesebben?

Mi itt kint a lepeket jegecettel ovjuk a viaszmolytol. Minden fiokot a szezon utan tavaszig ecettel kezelünk, ezeket az ecetes fiokokat kapjak meg a csaladok tavasszal. Lehet, hogy ezert sincs gond a nosemaval.

Biológiát utoljára általános iskolában tanultam szervezett keretek közt ezt előre bocsátanám, mielőtt kivégeztek .......
Hasonló gondolataim voltak miközben itt a nosemát sorolgattátok, mint Tomipapának.
A nosema akárcsak a gombák, nem szereti a savas közeget, lsd ecetes etetés stb.. vagy pl. a nosema spórák pusztítására Örösi is jégecet párologtatást ajánlott .....
Élelmiszeriparban is és a méhészetben is használt, engedélyezett gombaölőszer a kálium-szorbát, illetve a szorbinsav. Vajon, hogy hat a szorbinsav a nosemára?

Cerana!

Sejtettem, hogy ezen a vonalon gondolkodsz, az azolok felhasználhatóságával kapcsolatban bennem is felmerült, hogy a fumaggilin kiváltására jó lenne alternatívát kidolgozni.
Mint megjegyezted, a Microsporidiák olyan határesetet jelentenek, mely szinte külön ágként lenne kezelhető a rendszertani felosztás során, de tagadhatatlan, hogy baktérium-jellegű anyagcseréjük miatt nehéz a gombák elleni módszerek adaptálása. Mégis tovább kell gondolkodnunk, mert az esetleges rezisztencia-kialakulás beláthatatlan következményekkel járna.( Az azol-hatóanyagok kapcsán is tapasztaltak már rezisztenciára utaló jeleket elsősorban Candidiasis esetében.) Keresgélésünk több szálon kell indítani, hisz a nosema-betegség leküzdésére csak szisztemikus szerek birtokában, szerves savak (?) használata és harmonikus fehérjeellátás esetében lehet esély.
Gyakorlatilag egy olyan betegséggel állunk szemben, mely -s itt nem szeretném a legutóbbi időkben Pter néven közismert fórumtársunk előjogát a megváltás elsőbbségét illetően elvitatni- a nagyüzemi mezőgazdálkodás hozta monokulturás méhlegelők következtében monodiétára kényszerült, ennek következtében is nagyon kiszolgáltatott családok legyengülése folytán lett mára ilyen veszélyeztetője a fenntartható méhészkedésnek. No, de ez immáron megint egy másik topic....

Üdv: Tomipapa

Azt hiszem, hogy itt meg is akadtam. Mert ahogy utána néztem a Nosema annyira azért nem gomba, hogy a gombaellenes készítmények jók legyenek. Legalábbis erre utal, hogy az emberi Microsporidia fertőzésekhez is inkább Fumagillint használnak. Előfordul, hogy albendazolt adnak. Ez pedig inkább egy parazita ellenes készétmény, gombák ellen nem jó. A hagyományos gombaellenes készítmények nem kerültek szóba.A metronidazolt is megemlítik, de az is inkább Protozoa ellenes készítmény. Magyarán ez a Microsporidia -féle társaság nagyon a határterületen található. Az anyagcseréjük alapján sajnos nem gombák.

Olvastam egy nagyon jó tanulmányt a mérgrzésekről általánosságban.
Neves (egyébként méhészeti) kutató írja a következő dolgot:

A MÉRGEZÉS SOSEM AZ ANYAG TULAJDONSÁGA HANEM A MENNYISÉGÉ.

Egyébként a hír alapvetően igaz - szól a vicc - , csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban.......
Az elektrolízizzel megfelelően kollodált ezüst és arany egyáltalán nem mérgező, sőt...
Van egy orvos (nőgyógyász Magyarországon) aki ezekel a szerekkel segíti a gyermekáldáshoz, a gyermekre vágyó középmedencegyulladásban szenvedő nőket. Statisztika azt mutatja, hogy a teljes reménytelen esetek többségében sikerül a fogantatás.

Azonban láttam olyan amerikai nőt is aki nem megfelelő szemcseméretre kollodált ezüstöt még túl is adagolta és örökre szürke marad a bőre és még ki tudja milyen nyavalyákat szedett össze.

Az általam készített meggyborban , ha rosszul állítom be a darálót és a magokat teljes mennyiségben összetöri, akkor ciánmérgezést kapok, de ha csak a magok 10-20 %-át töröm meg akkor nagyon kellemes mandulaillatú az üde a gyümölcsbor.

Tehát Kedves János egyet is értek meg nem is, a hír igaz is meg nem is.
A kollodált ezüst titka a megfelelő elektrolízissel elért szemcseméret, valamint az előít alkalmazás betartása.

Egy kis bevezető az ezüstről:

http://mno.hu/portal/748517

Régen a desztillált vizet is ezüst kolloiddal tartották sterilen, amikor még nem voltak ampullák, no meg sterilező berendezések.

nem mezei, hanem desztillált
Atis , te a természetre dolgokra akarsz inkább alapozni.
Vajon tudod-e hogy a környezetünk mennyire szennyezett és sem az emberi sem az állati immunrendszerek nem képesek vel a szennyezéssel versenyt tartani. a vitamin és ásványianyag kiegészítők hasznosak, a szervezetek nem raktároznak belőlük sokat sőt némelyikükből éppen nem is csak annyi épül be amennyit elhasznál a többi távozik a szervezetből.
Visszakellene fogni a mai rohanó tempót akkor is sokáig tartana hogy visszálljon kicsit a rend.Másrészt a gyógyszeripar nagy részét be kellene tiltani mert nem szolgálják maradéktalanul ez egészséged érdekeit csak a saját üzleti érdekeiket. Valamint az orvostudomány néhány szép vívmányáról is le kellene mondanunk , hogy a természetes szelekció legyen az úr

Nem vagyok gyógyszerész, de az aqua destillata pro inj nem véletlenül a mezei steril desztillált víz?

Az embernél ez a "hamarosan" években mérhető, de egy komoly antibigyó kúra után már lehet, hogy soha nem lesz olyan a bélflóra, mint régen.

Az ezzel a bajom, hogy már megint helyettesíteni akarjátok a természetes folyamatokat. Pont ez a baj a nyugati orvostudománnyal is. Irtsunk ki jót, rosszat, mindent. Aztán adagoljuk helyette a gyógyszert a páciens élete végéig. A káros baktérium pont azért tud olyan jól szaporodni, mert a hasznosak már nem működnek rendesen, ha elkezdjük őket (a hasznosakat) irtani akkor jobban fognak működni? Nem hiszem. Olyan nincs, hogy minden káros kórokozót ki sikerül irtani, (van de így csak a nyúlóst kezeljük előírás szerint ) de a jókból marad annyi, hogy újra be tudják népesíteni az emésztő rendszert. De még ha sikerül is, mennyi idő alatt? Nyáron a méhek élnek max. két hónapot...

Szerintem inkább valamilyen probiotikum irányba kellene elmenni. Meg kellene keresni a méhek szimbiótái közül azokat, amelyek védenek a Nosema ellen.

Apropó, az rendben hogy az ezüst kolloid 650? baktérium és gomba ellen véd, de a Noséma ellen is hatásos? Mert eddig senki nem írta, hogy laborban (petricsészében) bárki irtott vele Nosemát.

Mellesleg egy egészséges élőlény szerintem több ezerféle kórokozó ellen tud védekezni. A lényeg, hogy egészséges legyen.

Cerana!

Igen arra gondoltam, ha vékony a bélhám akkor támadhatnak a kórokozók. Minden kórokozónak megvan a mérete, és ezek alapján tud bejutni bizonyos helyekre és támadni valamint azt követően szaporondi. Nem kell a bélhámnak teljesen lepucolódnia, csak annyira amit a fenti mondatomban említettem.
Modern táplálkozáskutatásunk(humán) kezdik kapisgálni a szénhihdát(pl.cukor) és a fehérje(virágpor) beépülésének fordított arányosságát.
De a sok cukor feldolgozás is nagymennyiségű fehérhebevitent tenne szükségessé, és a nagyadagú cukorfeldolgozástól megfogynak a méhnek a zsírtartalékai. Ha nincs fehérje utánpótlás legatyásodhatnak a méhek. Jó példa erre a Németországban Ausztriában a Honigtau-Tracht , avagy a mézharmat hordás. Egy hónap és menekülni kell a viszonylag nagy hordásból (vagy váltani az állományt) mert nincs virágpor, legatyásodnak a méhek.

Arra gondoltál, hogy ha vékony a hám, illetve a peritrofikus hártya, akkor tud behatolni ? Nem ? A peritrofikus hártya elvékonyodását nem a cukor idézi elő, hanem a kevés fehérje (azaz a virágpor ellátottság). De a "bélhám lepucolásáról" nincs szó. A bélhám a felszívásért felelős. Ha nincs bélhám, nincs felszívás, így ott irtózatos hasmenés alakul ki. Én nagyadagú cukoretetéstől ilyent még nem láttam.

Úgy ahogy az antibiotikum, szerintem sehogy. Az antibiotikum is legyengíti az emésztőrendszert a hosszas alkalmazás során. Azonban károsokat kiirtja. A béllakó organizmusok pedig hamarosan újra szaporodnak.

A méh emésztőrendszerében vannak hasznos baktériumok is ez az ezüstkolloid hogyan válogatja ki, hogy csak a rossz és károsakat pucolja ki a jókat meghagyja?

Lehet , hogy a hasonlat sántít. Igazán arra szerettem volna rávílágítani, hogy bármennyire is szereti a méh az édeset(cukoretetést), de szüksége van természetes táplálékra is. Az egyoldalú táplálkozás legyengíti az embert és más élő lényt is. A legyengült szervezetet könnyebben támadják a korokozók. A embereknél a bőr és az emésztőrendszer adja a védekezőrendszerünk nagy részét, ha az meggyengül : Jönnek és támadhatnak a bacik a vírusok, meg a gombák.

Előrebocsájtom látok bizonyos fantáziát az ezüst kolloid kipróbálásában, ezért is szereztem be néhány családra való adagot. Igaz a felhasználására már nem került sor, mert annyira későn kaptam meg a megfelelő minőséget, hogy nem láttam esélyt a nosema fertőzőttség változásának korrekt mérésére.A rossz idő miatt nagyon esetleges és gyenge volt a családok mozgása.
Viszont sok mindent elolvastam az ezüst kolloidról, és mint afféle vegyészetet is tanult embernek, ellentmondásosnak tűnt az a rész amire minden ezüst kolloidot népszerűsítő cikk hivatkozik. Te is .....

Ezüst és ezüst-nitrát (más néven lápisz, vagy pokolkő) teljesen más a kettő. Az ezüst-nitrát ezüst ionokat tartalmaz ami mint nehézfém-ion egyértelműen mérgező. A csecsemők szeme esetén a külsőleg való használat hasznos. Az ezüst-nitrát erős oxidáló hatása kitűnően fertőtlenít, de ez csak külsőleges felhasználás. Különben is a szemünk kitűnő védekező rendszerrel rendelkezik a külső behatások ellen, könny, pislogás.
Az ezüst-nitrát külsőleges fertőtlenítő hatása alapján ezüstöt bevinni a szervezetbe kb annyi mintha a klórmész fertőtlenítő hatása alapján (Semmelweis Ignác) azt javasolnád valakinek, hogy klórral kevert levegőt lélegezzen .........
Egyébként ugyanazok az oldalak melyek erre hivatkoznak (gyártók, forgalmazók) később óva-intenek a kolloid házi előállításától mert az így előállított termékben túl sok ezüst-ion van ..........
Érdemes újjal kisérletezni, de csak óvatosan......, és le kell róla hántani a reklámot és a misztifikációt.
(Az ezüst-kolloiddal történő AIDS gyógyítást pl. az az amerikai intézet cáfolja ahol állítólag megtörtént)
A kísérletezés mindenkinek ajánlható aki megfelelő ismeretekkel és lehetőségekkel rendelkezik. Úgy gondolom kis családszámmal.
Ami fontos!
Ne akarjuk se bebizonyítani, se cáfolni a dolgot, csak jegyezzük fel az eredményeket, egy kísérlet-nem kísérlet jeligére!
A többi utána már adja magát.

Szerintem.

Egyszer hallgattam egy neves méhész állatorvos előadását és nagyon szemléletesen le is rajzolta az N.apis és N. ceranae támadómechanizmusát és ott lerajzolta a bélhámot és annak elgyengülését. Beszélt az akkor publikált vitallogenin szerepéről, aminek a bélhámra is hatása van. Ha vastag a hám akkor a nosema kicsattant ostorszerű végződése be tud hatolni a bélfalba, ha vastag a védőréteg akkor nem tudja bántani (nem fér hozzá). Itt említette a bélhám gyengülés okaként a monokultúrákat, valaminta nagyadagú cukoretetést.

Ez egészen pontosan milyen mechanizmus szerint megy végbe ?

Szerintem ezzel a példával egy kicsit mellétrafáltál, rossz a hasonlatod. A méhek esetében teljesen más szerepe van a cukroknak, mint az embernél.

A kolloidok(mert nem csak ezüst van hanem arany kolloid is) nagyon széles s pektrumú baktérium és gomba ölő hatással rendelkeznek(650 baci és gomba). Ennyit egyetlen egy antibiotokum sem tud.
Régen amikor nem tudtak tartósan sterilen tartani dolgokat, akkor esüstkolloidba tették, vagy egyszerűen beletették a szerbe(aqua destillates pro inj). Valaha nagyon régen minden patikában volt ilyen készítmény olcsón és érdekes , hogy kivonták a forgalomból és most aranyáron lehet kapni.
Egyénként akik olvassák ezen hozzászólásom, jusson eszükbe, hogy a szemük,( ami a monitorra mered) is kapott ezüst tartalmú készítményt a születésük utáni pillanatokban, méghozá ezüst- nitrátot, hogy a szülőcsatornában bekapkodott bacik ne bántsák a szemünk világát (régen sok gyermek vakult meg szifilisz miatt).
Pár évvel ezelőtt tőlem származott ez az ezüst- kolloid méhészeti felhasználásának lehetősége. Kértem Az OMME-t, hogy vizsgáltassa meg a méhészeti felhasználás lehetőségét, de , nem került rá sor.

Egyébként a fehér üröm bélflórára gyakorolt erősítő hatása sem mellékes, hisz a nosema a. vagy az új ceranae is a bélrendszert támadja és nem szabad elfelejteni, hogy a vékony bélvédő rétegen előbb bejut. A cél az hogy olyan állapotba hozni a méheket, hogy minnél vastagabb ellenállób legyen a bélrendszer védelme. A természetes méhtáplálék erősíti a bélrendszert. A nagyadagú szörpetetés pedig lepucolja a bélhámot. Gondoljunk csak bele, hogy bármennyire is szeretjük az édeset, nem tudnánk egy héten keresztül csak cukrot enni.
Ettől a fehérürömtől oly keserű az összes keserűlikőr (Unicum), aminek a hatása már régóta bizonyított.

Én megelözés miatt mindegyik családnál használtam.
Mivel immunerösitő és széles spektrumú gombaőlőként müködik igy biztos "használ"

A kapott kolloidba 2-3 evőkanál cukrot oldottam be, majd léputcánként 2-4 ml-t permeteztem rájuk.
Fider! Mit tapasztaltál a kezelés során?

Én most tavasszal használtam már az ezüst-koloidot,
úgy kevertem be mintha emberi fogyasztásra szánnám és így itattam meg velük.

Salbert! Hogyan juttattad be a családoknak? Milyen mennyiségben? Köszi a választ.

Üdvözlet mindenkinek!

Az ezüstkolloiddal szeptemberben kezelgettem méheimet. Az eredmények laboratóriumi vizsgálatára már sajnos nem jutott idő ( felkészültség más egyéb elfoglaltság). A megfigyelések viszont bíztatóak voltak: kezeléseket követően ürülékük konzisztenciája jobbnak mutatkozott.
A felhasznált kolloid 5-15 nm-es és 10ppm koncentrációjú volt.