Dadant a mezterben meg feldadant van.

Az előbb lemaradt, bocs, hogy a moly ellen védik így a kereteket, és nem a nosema ellen!
Csak a méz miatt írtam.
Amúgy, ha megfelelő ideig fagyos, elég alacsony hőfokon, akkor elér a fagy mindenhova. Még a méz alá is!

Nem arra gondoltam hogy a mézes keretnek árt a hideg,arra gondoltam hogy üresen nyalatva kellene tárolni a kereteket mert a méz alatt nem biztos hogy kifagy a spóra.
Az én megfigyeléseim szerint szart se érünk a kifagyasztott keretekkel mert a nehezen észrevehető ürülékek(öreg lép) tisztuláskor maradnak a fészeklépekben.Tisztulás utáni maradvány családok kijáróiban laborral nem találtunk dúsult spóramennyiséget és telelés előtt megint teli vannak.

De hát annak sem árt a hideg.
Vagy lesz valami baja?

Vannak aki év közben is így védik a kereteiket,moly ellen.
Többek között a Cserényi doktorék is!

Az a baj hogy a tartaléklépekben több kevesebb méz is van.

Méztéri és tartaléklépeknek jó, a bent lévő fészeklépeknek nem.

Úgy legyen!
Bár nem értem hogyan, hisz a fürtben nincsen mínusz.

Dr. Békési László előadásában arról tájékoztatott minket, hogy a pár napost kemény fagy teljesen elpusztítja a Nosema C. spóráit.

Ez így igaz ahogy mondod! Idézem"Ősszel ugyancsak 4grammot adunk a családnak,a TELELŐ ÉLELEM feletetése után,szeptemberben,3 naponta2-3 dl-es adagokban etetve a szirupot,összesen 6-7alkalommal.Így összesen8 gramm az évi felhasználás méhcsaládonként. 60000ft körül lehet vásárolni a 475 grammos kiszerelést. Így1000 ft ráfordítással családjaink egészségesek lesznek és mézünk pedig antibiotikum-mentes."

Egy sajnos nem a legfrissebb, de érdekes tanulmány nosema (és atka) kérdésben.
http://fendpoll.com/tanulm-ny.html

Az, hogy diplomatikusan lehülyézzük a másikat lehet, hogy árnyalt megfogalmazás, de ettől még nem intelligens. Egyébként már nagyon OFF, bocsánat!

Kedves Balázs!

A moderátorok a helyükön vannak, te pedig nyugodtan nyomd a felkiáltó-jelet, s jelentsd a hozzászólásomat. Előtte javasolnám, hogy olvasd vissza azt a levélváltást, ami eredményeképp született meg az általad kifogásolt válasz, annak nyomán talán ráébredsz, hogy mennyire árnyaltan fogalmaztam az általad kifogásolt kérdésben...

Üdv: Tomipapa

Kedves H.Tibor!

Meglátásom, hogy az alábbi levélváltásunkat visszaolvasva ráébredsz, hogy épp te minősítetted magad több ízben is, én csak a konzekvenciát vontam le hozzászólásaid nyomán...

Ha sértettelek volna azzal a válasszal, amit - provokatív leveleiddel, önmagaddal is ellentmondásba keveredve - kiváltottál belőlem, szíves elnézésedet kérem...

Üdv: Tomipapa

[/quote]

Hol van a moderátor ilyenkor? Sok józan paraszti ésszel megáldott tapasztalt és tapasztalatlan méhész pont az ilyen cenzúrázni való megjegyzések miatt nem mer kérdezni. Emiatt is van sok fórumtag és kevés hozzászólás...

Tomipapa

A második mondatod ..ez sajnos már minősítés
Innentől kezdve nem vagyok hajlandó veled társalogni

Kedves H. Tibor!

Hogy te hány családdal, s milyen szakmai felkészültséggel óhajtasz méhészkedni, az egészen addig a te dolgod, míg röpkörzetedben egyedül vagy. Meg szeretném jegyezni, hogy az intelligencia-hányados és a családszám között -példáddal is igazoltan - nem látszik szignifikáns összefüggés...

A segítőkészség filantrop mentalitása ezidáig sem volt idegen tőlem, ezért a szakirodalom tanulmányozásának fontosságát hangsúlyozván felhívnám figyelmed a klasszikus alapmunka 1955-ös negyedik, átdolgozott kiadásának 554.oldalán található 352. képére...

Nem szükségeltetik néked szakdolgozatot írnod, elegendő, ha megfogadod Örösi tanár úr örökbecsű intelmét...

Üdv: Tomipapa

P.S. : Igényed szerint a képet és a hozzá kapcsolt szentenciát beszkennelem.

Kedves Tsanyi!

Rettegj kedved szerint, de a felesleges csodálattól óvnálak…

A félelem már csak annak okán is kedvező lehet, mert az ismeretlentől való félelem érzete az adrenalin-termelés fokozódásával jár, az pedig rendkívül jótékonyan képes befolyásolni teljesítőképességünket, mentális és fizikai csúcsok közelébe juthatunk, elménk fényesedik, vitakészségünk acélosodik…

Kedves Tsanyi!
Ha óhajtod, beszélgethetünk tőmondatokban is! Remélem, nem lesz kárára az érthetőségnek.

Kedves Tsanyi!
Zalában 1996-2010 között az egy négyzetkilométerre jutó családszám 12,58-ról 19,73-ra nőtt.
Országosan 6,1-ről 10,72-re.
Kérdésem: tévedek-é ha összefüggést vélek felfedezni a méhsűrűség és a méhegészségügyi helyzet viszonylatában?
Széljegyzetben: nem csak én vélekedek így, hanem azok is, akiknek ez a „tudományterülete”.

Kedves Tsanyi!
Azt nem írtam, hogy szakszerű kezelés esetén nem kerül be amitráz a méhészeti termékekbe
Amit írtam (Tóth Péteréket idézve): a jelentős felhalmozódáshoz a telelő mézben, virágporban, viaszban (abban a legkevesebb) és a méhek szervezetében a jelentős túladagolás vezethet. Szakszerű kezelés esetén kisebb a felhalmozódás valószínűsége és mértéke.

Kedves Tsanyi!
A rezisztencia kapcsán írtakat vállalom, amit te mondasz, az a vegyszer-tolerancia jelensége, mely vezethet a rezisztencia kialakulásához, de nem azonos a rezisztenciával.
A vegyszer-toleranciára s rezisztenciára ismerünk példát az amitrázzal kapcsolatban is, de elsődlegesen a piretroidokkal szemben alakította ki rezisztenciát az atka.

Kedves Tsanyi!
Az amitráz túladagolásának és a nozéma feldúsulásának kapcsán tapasztaltakat Tóth Péterék nyomán idéztem, nem én gondoltam tovább.
Ugyancsak Tóth Pétert idézve: tapasztalták, hogy nem csak az amitráz túladagolás, de pl. a fluvalinát túladagolása is „hajlamosít” a nozéma-betegségre.
Nem tudom, mire alapozod, hogy az amitráz toleranciáért a szilárd hordozókkal bevitt hatóanyagot kell felelőssé tenni ? A monitoring-vizsgálatokból, vagy esetleg más irodalmi utalásból? Bár lehet, hogy saját megállapításod, mert azt írod: „szerintem…”

Kedves Tsanyi!
Az eddigi levelezési stílustól el kell térjek, ha idéznem kell, s most ezt szeretném tenni. Sajnos, nem tudom garantálni a tömörséget, kérlek, azt az idézetten kérd számon!
„ A kezeletlen kontroll állomány esetében egyértelműen bebizonyosodott, hogy az atkafertőzéssel párhuzamosan fellépő egyéb fertőzések (pl. nozéma) is erősen eluralkodtak az állományban…” (Atkaölő szerek hatékonyságának összehasonlító vizsgálata OMME 2009)
Kérdem: ha ez nem az amitráz hatása, akkor minek kellene tulajdonítanunk?
Ugyanezen témához engedj meg még egy idézetet:
„ Az amitrázos kezelések alkalmazásakor megfigyelhető, hogy az alacsony szintre csökkentett atkafertőzést közepes, vagy annál erősebb nozéma-fertőzés kíséri. Az 59 amitrázos kezelésből ez 24 alkalommal (40 %) volt így.
Az erős nozéma-fertőzöttség oka lehet, hogy a segédeszközökkel (ködölő berendezésekkel) kijuttatott amitráz mennyisége sok esetben mutat nagy eltérést a felhasználási útmutatóban leírtakhoz képest, ennek megfelelően gyakori a kétszeres-háromszoros, sőt az ennél magasabb szerdózisok alkalmazása is.
További ok lehet a nozéma erős kifejlődésére az, hogy sok esetben akkor is súlyos fertőzöttséggel állunk szemben, amikor a ködölőben a helyes dózis kerül alkalmazásra, ugyanakkor a mintavételt megelőző két hétben legalább négy alkalommal kezelt a méhésztársunk (voltak, akik két hét alatt 7 alkalommal védekeztek az atka ellen ködölővel).
Amennyiben a méhész a mintavételt megelőző két hétben nem végzett kezelést, és a gyenge atkafertőzöttség mellé erős nozéma-fertőzöttség párosult, rákérdeztünk a két hétnél korábban alkalmazott technológiára. Az előzmények után nem volt meglepő, hogy szintén amitráz hatóanyagnak, főleg ködölő, vagy füstöléssel történő alkalmazásának nyomaira bukkantunk.
Itt fontos megemlíteni, hogy a méhegészségügyi szakemberek egybehangzó véleménye szerint az amitráz mérgezés ( és általában a mérgezések ) általános velejárója a belek folyadékkal való fokozott telítődése és a kaptáron belüli ürítkezés.”
(Az idézet a Méhészet 56.évf. 4.sz-ból OMME méhegészségügyi monitoring vizsgálatok III. című, Tóth Pétertől jegyzett beszámolóból származik.)

Kedves Tsanyi!
Kérdem, hogy a fentiek tükrében fenntartod-e előbbi állításaidat, s továbbra is úgy véled, hogy hozzászólásom „butaság”, s felesleges saját ostobaságomat Tóth Péter „szájába adnom”?

Kedves Tsanyi!
Hozzászólásod utolsó mondatának tükrében sajnos nem értem, miért véled ellentmondásosnak, amiket az amitráz-nozéma kérdéskörben leírtam. Megvilágosodásomig is őrizz meg jó emlékezetedben, s nézd el, hogy összetett mondatkígyóimmal és a közéjük rejtett butácska gondolatokkal ezidáig félelemben tartottalak…

Üdv: Tomipapa

Köszönöm segítettél.

A szóban forgó keretnek mi a mérete?
(szélesség x magasság)?

Szerencsémre ezt a munkát én még nem csináltam, megkíméltek vele és a többi kollégát is. A főnök csinálja már ha fizikailag bírja.
Mi a raktárban raklapokon négy oszlopban oszloponként tizenkét fiókot tartunk. Vagyis 48 fiók van egy raklapon, ebből fér be 72 raklap a terembe. Éves szinten kétszeri kezeléssel erre a mennyiségre használ el két 60 literes kannával a 99 %-os ecetsavból. Ősszel és tavasszal kezel amikor a fiókok kerülnek befele és még a moly javában aktív. Ill tavasszal amikor a moly már aktív, de még nem tudjuk az összes fiókot kiszállítani a telephelyekre.
A kezelés vagyis inkább a beöntés úgy történik, hogy a fióktornyok a raklapon fenékkel tetővel zárva vannak. A raklapok egymás mellett teljesen kitöltik a teret, ezért csak a tetők megemelésével lehet az ecetsavat bejuttatni az oszlopba ill a léputcákba. Ezért van szerencsém, hogy ezt a munkát nem én csinálom. Nem nekem kell az oszlopok tetején a mennyezet alatt kuporogva az ecetsavval dolgozni. Ami rendkívül agresszív, csak teljes védőfelszereléssel lehet vele dolgozni!!
A sav párologni nem párolog túl gyorsan, hisz a fiókoszlopok tetővel zárva vannak és maga a terem is zárt. Ha a méztérben volt nosemaspóra az halál biztos, hogy megsemmisül. Én még az első évben kis naivként egy pár percig beszipkáztam ezt az ecetsavas levegőt ami a teremben volt. Hát három napig csak mini levegőmennyiséget mertem egyszerre beszívni a tüdőmbe, mert annyira szúrt hogyha egy normális lélegzetvételt vettem. Durva anyag az biztos!
Hogy konkrétan válaszoljak, a fentiekből visszaszámolva egy fiók kétszeri kezeléssel kb 35 ml savat kap. Korábban lehet mást írtam, de ma már jobban átlátom a technológiát.
Még annyit hagy írjak itt le, hogy bár már leírtam máshol, de a fészekben 12 keretet használunk. Ősszel a család 8 keretre van leszűkítve, tavasszal bővítésként 4 műlépet kap. Vagyis három évente kicserélődnek a fészeklépek is! Lehet e miatt sincs gond a nosemával.
Nem tudom ki milyen gyakran újítja meg rendszeresen a fészeklépeit!

Kedves Tomipapa!
Még mindig félelemmel vegyes csodálattal olvasom mondatkígyóidat, de azért álljunk meg egy szóra ......
Tőlem távol állnak a körmondatok, inkább röviden tömören.
Érdeklődve figyeltem az amitrázról takticról szóló vitátokat, inkább nem szóltam. Most nosemáról beszélünk és megint előjönnek ugyanazok a téveszmék indul a szózuhatag.
Mese az amitrázról ami szakszerű kezelés esetén nem kerül a méhészeti termékekbe. Butaság.

Elég ezt a technológiai ábrát megnézni (piros az amitráz!) elég egyértelmű, hogy a kezelések alatt elég sokáig fent vannak a mézterek, illetve fekvőben bent van az összes lép. Sőt augusztusban szeptemberben gyűlik a téli eleség és a virágpor.
Rezisztencia: Ezt már Tükör is említette, hogy 2-3 éve komoly vitákat folytattunk arról, hogy az amitrázos kezelések hatásfoka csökkent. 7-8 éve 5-ös sorozat füstölés vagy furettózás után megszűnt az atka hullás. Tavaly előtt volt olyan méhésztársunk, aki kezdet óta profin nagy állományban használja a furettót, az eredeti recept szerint adagolva 17-szer fújt a kaptárakba és még mindig volt lehullás.
Erre ma részben lehet hivatkozni a nagy méhsűrűségre. Viszont nálunk Zalában ahol 7-8 éve is nagyobb volt a méhsűrűség mint a mai országos átlag, akkor még működött. Tehát amitrázból megnőtt az "ölő mennyiség".
Amiről ma is azt állítom, hogy jórészben a szilárd hordozók tehetnek.
De térjünk vissza a nosemára.
Amitráz és nosema összefüggésében kár a túladagolást stb erőszakolnod. Ha figyelmesen elolvasod az előző évek monitoring vizsgálatait már 2-3 éve egyértelműen kimutatták, hogy amitráz használata esetén nőtt a nosema fertőzöttség.
Akkor most szerinted a kísérletben szereplő szermennyiségek is túladagoltak????
Nem hiszem, hogy bármit Tóth Péterék szájába kéne adnod, hogy szerinted mit írnának le.
Én annyit írok, hogy úgy tűnik, hogy az amitrázos kezelés mellékhatásaként nő a nosema fertőzés. De ebből is az következik, hogy kerülni kell a túladagolást mert az csak a mellékhatásokat növeli.

Olvastam valahol hogy a leghatékonyabb spóraölő hatása a 96% párologtatott ecetsavnak van.Elképzelésem szerint üres fiók alulra kis edénybe vatta és kész? Kb mekkora mennyiséget számoltok 7-8 fiókra?

Igen mi csináltjuk, de moly ellen. A méztereket a raktárban ecetsavval kezeljük.
Tavasszal az első mézterek felrakásánál csak amolyan „extra effekt” a mézterek tisztára nyalatása, ami jótékony hatással van a nosema felszaporodása ellen. Ezt a „kezelést” minden új méztér felrakásakor megkapja a család (közvetlen a fészekre bővítünk). Szóval nem kimondottan a nosema miatt párologtatunk ecetsavat.

krajnai

Azt szeretném tőled megtudni hogy az ecetsavas párologtatást hogy kell csinálni,ha jól emlékszem ti csináltátok Ausztriában.Köszönöm

Bükknek igaza van a hasmenés nem jelent egyből nosemát. De ha jól vettem ki Tükör és más is arra célzott a hszekben, hogy előbb utána kellene nézni/olvasni a dolgoknak, azokat értelmezni és nem ránk haragudni, amiért nem tudunk megfelelő tanáccsal ellátni!!

Hogy segítsek is vmit, olvass utána a nosemának, keressél fotókat ( a net is tele van vele pl: http://scientificbeekeeping.com/sick-be ... of-nosema/ ). Aztán vegyél egy olcsóbb megfelelő digitális mikroszkópot (Aldiban, Pennyben stb alkalomadtán már alkalmasakat lehet kapni vagy szintén ott a net ) és azzal magadnak is feltudod állítani a diagnózist. A fumidiles kezelés (ami esetleg felesleges is) töredék árából „megúszhatod” egy biztos diagnózis felállítását. Aztán majd belátásod szerint tovább cselekedhetsz.

Ha ekkora tudás birtokosa vagy a fórumon segítséget kérőknek miért nem segítesz?
Mi nem szakdolgozatot szeretnénk írni,hanem sok családdal szeretnénk eredményesen méhészkedni,még egyszer nem 1-el, sok családdal.

H.Tibor!

Furcsállom, hogy kardot rántasz, mert kérdésem nem provokatív és hibákat kereső volt, mivel azt hittem, olyan irodalmi hivatkozásokra támaszkodva nyilatkoztatsz ki, melyek nekem nem állnak rendelkezésemre. Ezért merészeltem rákérdezni. Ami a saját megfigyelést illeti: megfigyeltem, hogy ha nagyritkán megszólítalak, legelső reakciód az agresszív kismalacé, s nem az érvek és tapasztalatok mentén reflektálsz hozzászólásomra. Sajnos nem ismerem mentalitásod eredőjét, de mindkettőnknek könnyebb lenne a békés levelezés mentén információkhoz jutni, mint teljesen feleslegesen konfrontálódni...

Azért az sem igaz, hogy Magyarországon nincs hozzáférhető irodalom, nem is nagyon avittas, mert 2010-ben jegyezte Tapaszti Zsuzsanna : Mézelő méh (Apis mellifera) egyes kórokozóinak vizsgálata, különös tekintettel a vírusfertőzésekre címen. Ez a Ph.D értekezés kitér a hazai Nosema-helyzetre, módszert kidolgozva a PCR-technikával történő diagnosztizálásra.
Fejtegette még a témát Tapaszti- Forgách-Bakonyi-Rusvai (2007), munkájukról a Magyar Mikrobiológiai Társaság keszthelyi naggyűlésén is beszámoltak, témájuk a Nosema ceranae detektálása volt.
Továbbiakban foglalkozik a kérdéssel Whitaker, Szalanski, Kence (2010) az Apidologie-ben, s ugyanezen témát fejtegette Szalanski, Whitaker,Cappy (2010) az American Journal Bee-ben, vizsgálván az USA-ban és Törökországban a N. Ceranae törzseinek előfordulását. Ők is PCR-technikával (polimeráz láncreakció) mutatták ki a kórokozót. A DNS-szekvenálási technikáról írtunk már itt, a Fórumon is, ha jól emlékszem, a Nyúlósban, ott is visszakereshetsz.

Ha mindez még kevésnek látszik a képbe kerüléshez, a legfrisebb anyagok is elérhetők az argentinai Apimondia anyagában (2011).
Ingemar Fries (Svédország): Nosemosis: Diagnosis, Control and Distribution of N. ceranae
I.Fries: Nosema apis and Nosema ceranae
S.F. Pernal (Kanada) Desinfection and Chemoterapy for N. ceranae
I.T. Gaiger (Horvátország): Aerosol application of Nozevit for N. ceranae disease treatment
A. Bober (Lengyelország): Presence of Nosema ssp. Infestation in Polish apiaries with colony losses

Ha pedig továbbra is a védekezésre, megelőzésre szeretnél koncentrálni, csak a Méhészetben is találsz szinte minden számban anyagot, leginkább Békésitől és Szalainé M. E.-től, de már 2008-tól is találsz anyagot az OMME monitoring vizsgálatokról Rusvai-Tapaszti-Bakonyi tollából, Békésitől, s ajánlanám Vicze Ernő bácsi jegyezte összefoglalót is tanulmányozni, mert ő valóban a gyakorlat oldaláról közelítette meg a kérdést.

Fejtegeti a témát fórumtársunk, Zsótér Csaba is honlapjukon, a Bee Culture 2007-es ismertetője alapján, ott rákereshetsz.

Nem idéznék több munkát, mert érzésem szerint ezek tanulmányozása során kaphatsz további impulzusokat is az irodalmi hivatkozásokból.

Üdv: Tomipapa

A meheim be voltak etetve cukorral az osszel, de meg az etetes utan sokaig kijartak mert jo idok voltak.most raktam be nekik sukor lepenyt, hogy ne kelljen tovabb csak a mezet fogyasztaniuk.

"1938-ban petézni képtelen anyák vérében, izmában, petefészkében Nosemához hasonló élősködőt találtam. Újabb német vélemény szerint ez a Nosema apis-szal azonos és a beteg munkások vérében, zsírtestében s más szerveiben is elterjedt. Nem tartom valószínűnek, hogy a Nosema apis volna."

Örösi Pál Zoltán: MÉHEK KÖZÖTT (Nyolcadik, változatlan kiadás, 1989)

Olvasva az eddigieket az kérdezném Töled milyen mézen élelmen telelnek a méheid?
Amennyiben az harmatméz ahogy írod akkor azt kell mondanom a méheid hasmenése természetes következmény.
A méhek vastagbele feltellett már a telelésre nem megfelelő minőségű élelem fogyasztásától kirepülésre/tisztulásra alkalmas hőmérséklet hiányában oda piszkítanak ahova tudnak.
Ha ez a helyzet a telelő élelemmel akkor ezen sajnos semmilyen gyógyszerezés nem segít,csak az ima az égiekhez hogy legyen többször tisztulásra alkalmas időjárás tavaszig.

A Nosema kór megítélése Magyarországon a következő:
Nosema apis:kora tavasztól várható,kifejlődéséhez +35fok szükséges vagyis fiasítás,hasmenéssel jár.
Nosema ceranae : egész évben van,nem jár hasmenéssel

Mivel Magyarországon semmilyen szakmai hivatkozás nem létezik(merthogy semmire nem tudsz hivatkozni)így a saját véleményemet írtam le és a mondat elejére oda illesztettem hogy "szerintem".
Tettem ezt azért mert Sanyi kért hogy írjam le a MEGFIGYELÉSEIMET
Azt értem hogy hibákat kerestél az irományba de mindnyájan jobban örülnénk ha saját megfigyeléseidet te is leírnád.
Ui:amig az általad hiányolt irodalmi hivatkozások megszületnek nekünk addig is méhészkedni kell,persze ha így haladunk egyre kevesebb családszámmal.

H. Tibor!

Kérlek, add meg a Nosema apis és N. ceranae mutálódott változatait leíró irodalmi hivatkozásokat, mert (Cserényi dr.-hoz hasonlóan) én sem találtam ilyet.

Ami az amitráz hatóanyag Nosemára nézve hajlamosító voltát illeti, én úgy olvastam, hogy Tóth Péterék nem az amitráz hatóanyag hajlamosító voltát bizonygatják, hanem a hatóanyag jelentős túladagolása és felhalmozódása révén vélnek összefüggést felfedezni nozemosis elhatalmasodására nézve. Ekképp nem az amitráz hajlamosít a Nosemára, hanem a túladagolása és felhalmozódása a kaptárban. Hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja, hogy a más hatóanyag (fluvalinát) túladagolása és felhalmozódása úgyszintén és teljesen hasonló módon "hajlamosít"... Ennek tükrében én Meezesjenovel értek egyet, s valószínű, hogy Tóth Péterék is ezt tennék, leírván, hogy megfelelő technológia mellett az atkaölő szerek közül még ma is az amitráz hatóanyag a leghatásosabb, a Nosemák gyógyítására pedig örüljünk, ha a mindkét faj esetében hatásos, kőkorszaki eredetű fumagillin hatóanyagot használhatjuk.

Üdv: Tomipapa

Az hogy Őrösi mit írt le?..............de mikor Sanyi, szerintem a cerena és apisz mutálódott változatai vannak jelen és senki nem tud róla semmit.Cserényi doktort kérdeztem válasz:az elmult 50-évben neki még ilyen nem volt nem tud mást mint Fumidil B,nekem úgy tűnik mint a földön 300-évvel ezelőtt minden betegségre eret vágtak.A 2011 Monitoring vizsgálat az már valami,ilyenek kellenének emlékezz vissza tavaly Mézesjenőt nem tudtuk meggyőzni hogy az amitráz nosema hajlamosító most Toth Péter is leírja.
Az elmult három évben sokat küzdöttem a nosemával a mostani tavaszra nagyon kíváncsi leszek.Mivel nekem nem most kezdődött rendelkezem több laborvizsgálattal,és jelentősen változtattam körülményeket.A hegyoldal felső szélvédettebb helyére költöztem,új fiókokba raktam a családokat,új etetőflakon,teljesen új takarók és minden körülményt megváltoztattam amit tudtam.Egy hónap mulva már konkrétumokat tudok írni.

Nem az a kérdés hogy télen van é nosema vagy nincs,az a kérdés hogy október hónapban mennyi a telelő bogarak átlagos spóraszáma?Mert a tavaszi induló spóraszám a lényeg,azok a bogarak amelyek most kilövik magukat és a hóban pusztulnak már feldúsult spóraszámúak ,mert a gönböt kezdik fűteni elindul az élet a spóraszám ugrásszerűen megnövekszik ezek a bogarak menthetetlenek.Amennyiben két generáció van a családban a második generáció megmaradhat mert ők később keltek és nem nyeltek annyi spórát.Olyat is csináltam a kirepült bogarat gyorsan visszatettem mert épp ott álltam, újra kirepült.Bárminemű beavatkozás tisztulás előtt csak káros lehet szerintem.

Sajnos nincs a méhészüzletben, ez az egy fajta van. Még Nozevitet láttam egy másik üzlet honlapján, csak azt nem tudtuk volna 1-2 nap alatt beszerezni, és féltünk, hogy az már késő lesz.

Fumidil-B sincs nálatok?
Valamikor épp onnan hozták olcsóbban!

Azért majd amikor tényleg bele tudtok már nézni, akkor tájékoztassatok már minket a fejleményekről!

Az a baj, hogy itt nálunk csak ez kapható, azt mondják gyengébb sokkal mint a fumagillin, sajnos...de reméljük használ. Azt írja rajta, hogy immunrendszer erősítő, jó atka és nosema ellen is.Ma délben raktuk be hozzuk.
Javulásra kb mikor számíthatunk? Vagy egész tavaszig ilyen nyugtalanok lesznek?

Nem igazán ismerjük -én legalább is- a protofiles lepényt. Amikor hasonló problémám volt Fumagillines lepényt kaptak, majd amikor az idő engedte híg szirupos etetés. Csoda nem történt, de a családok megmaradtak.

A négy családnak beadtunk egy egy lepényt Protofillel. Ez segíthet rajtuk?? És amint melegebb lesz adunk mind a 40-nek.

Hát talán ezeket a megfigyeléseket írd le mindannyiunk okulására! PLEASE!
Örösi még kétarcú betegségként írta le a nosemát. A ceranae megjelenésével ez gondolom még több megjelenési formájú betegséggé vált.A Te eseted is azt mutatja, hogy a télen nincs nosema, kijelentés ma már nem fedi a valóságot. (Monitoring vizsgálat 2011 szerint is atkával és nosemával vegyesen fertőzött családok a tél első felében mentek el.)

De uraim és hölgyeim a szakmai érvek ütköztetését érzelmek nélkül kellene bonyolítani,ez a fórum a szakmaiságról szól a sértődött ember az pihengesen othon és van 110-éve hogy megbékéljen.
Mi ezen a fórumon a szakmából adódó időnként érthetetlen eseményekre szeretnénk választ kapni,és ez nem a sértődötséd mert ezt gyárilag tudjuk,hanem a nagy kérdés,.. mitől vannak Február elején méh hullák a hóban.Legyenek szívesek kíméljenek meg a véleményükkel azok a nagy profik akik méhese felett sem repültek át nozémás méhek,mert a tíz parancsolatot már sokat olvastuk.Két évvel ezelőtt 154 családom volt nozemás,tehát tudom miről beszélek az én megfigyeléseim teljesen eltérnek az általatok elmondottaktól egy a közös: a Február vége felé jelentkező hullák a hóban de szerintem a hidegfront elmúlása után a melegedéskor lehet majd a kár mértékét felmérni.Nálam a nozémás családok mint már írtam normál módon teleltek és tisztuláskor tűnt el a bogár,egy biztos a hóban lévő egyedek száma egyenesen arányos a tisztuláskor eltűnt bogarak ezreivel.

Ok én megértettem, elnézést kérek, hogy másképp értelmeztem, köszönöm szépen a segítséget!

Kedves, ha tojtam volna az egészre, meg se szólaltam volna.

Az ominózus "és akkor mi van" az anya korára vonatkozott!
Idézve is van a hsz elején!
El kéne olvasni esetleg még egyszer, és megérteni.
Továbbra is fenntartom: segítő szándékkal írtam!!
Sem bántó, sem cinikus nem voltam, addig amíg jogtalan bírálatot nem kaptam!
De ezt bárki láthatja, aki visszaolvas!!

Bocsánat, ha cinikusnak hatott, amit írtam- a magam részéről komolyan gondoltam. Fenntartom, hogy jelen körülmények között a családot nehéz megmenteni, főként mert tovább nyúlik a hideg idő, másrészt a többi család védelme érdekében a lehető legelső alkalommal általános vizsgálatra van szükség. Pillanatnyilag, tekintetbe véve a mínuszokat nem nagyon van mit tenni. De ez csak az én véleményem, s ebben a formában ez megint csak nem segítség, mert nem menti meg a családokat.
U.I.: A stílussal kapcsolatban azért gondolkodj el.

Üdv mindenkinek!

Úgy látom elég parázs a hangulat...

Gyors bemutatkozásként annyit szeretnék mondani, hogy 8 éve méhészkedem jelenleg 40 családdal. 7 éve olvasom a fórumot. Még anno az omme-s oldalon írtam egy bemutatkozást, de ennyi volt az aktív részvétem

Előző témákhoz vág az én dilemmám is. Eddig évek alatt szerencsére nem volt telelési problémám. Max veszteségem 10%.

Nállam a telelő élelem jelentős része napraforgó. Minimális cukorsziruppal etetve.
Utolsó kontrollfüstöléskor (november végén) atkahullás kb 3-5 db. Kb családok 10%nál 30-40 db.

Decemberben tünt fel először, hogy két egymás mellett levő családom zajosabb a többitől. De nekem nem anyátlan sírásnak tünt. Adandó alkalommal egyikbe belenézve, nem-e egér ment bele? De nem. Anyát nem álltam neki keresni +5 C fokban.
Szép népes család. De pár bogár fenn a menekülőben repkedve. Ürülék nyom sehol.
Abban biztos voltam, hogy ez nem egy egészséges család téli nyugalma. Valami baj van.

2 hete jelentkezik az átlagtól nagyobb méhelhullás (kb egy szűk marék). És ürüléknyom a hóban.

Mivel Dr. Hegedűs Dénest ismervén telefon neki.
Távlatban annyit mondott, hogy télen nem lehetséges Nosema. Küldjek méhhullát laborba és kiderül. Látatlanba valami vírus lehetséges.

Abban biztos vagyok, hogy egy picit jobb idő alkalmából a két családot másik telephelyre viszem.
Viszont a kiváráson kívül tudok-e mást csinálni? Ugyanis vírusokra orvosság nincs (vagyis ezt tanultuk a méhész suliban).
ha netán mégis Nosemra. Erre sincs igazán hatásos készítmény (nekem ez derül ki az OMME által közétett vizsgálatokból)

Ki mit tenne jelen esetben?

Köszönöm előre a hozzászólásokat.

Laci

nalunk is pont ez a problema.a kaptar elott is es a keretek tetejen is lathato uritkezes. en adtam nekik protofilos cukorlepenyt. nekem csak 4 csaladomnal jelentkezett.Vajon hasznal-e ez a protofil, nalunk csak ezt lehet kapni a mehesz uzletben.

Múlt télen volt először noszéma problémám.
Azt vettem észre, hogy sok méh kirepült a hóra + némi ürítkezés is volt kívül.
Ha jól tudom ez a kirepülés jelenség a nosema apisra jellemző inkább nem a cerana-ra.
Csak tartalék kiscsaládok pusztultak el teljesen, a többi fertőzött "csak" gyengült.
Tavasszal rögtön kaptak fumagillines szirupot, "hátha segít utólag is" felkiáltással. Emellett gondosan szűkítettem a fészkeket. Volt amit egyesíteni kellett. Szennyezett lépeket, fiókokat elvettem. Az erősebbektől pedig áprilisban kaptak még népet. Később fiatal anyát. Helyrerázódtak...

Ezzel én is egyet értek, mi vagyunk a hibások, és mindent megszeretnénk tenni, azért, hogy helyre hozzuk a hibánkat!!

Szintén kezdőként nem bírom szó nélkül hagyni a zsörtölődő kommentárokat.
A legtöbb ember hibája az,hogy nem mer vállalni felelősséget semmiért.Ha egyértelműen Ő a felelős egy -bármilyen bekövetkezett eseményért,akkor is "a körülmények-vagy más volt a hibás".
10 családom van-most még.
Nézem a kaptáraim kijáróját és 4-5 kijáró előtt 10-25 méhecske+hasmenés nyomok.A jó időben 3 hete láttam az egyik kijáróban egy szellőztető méhet.Gondoltam-mert gyakorlatlan vagyok,hogy 5-15ezer méhecske között akadhat egy hülye,aki nem tudja milyen idő van.Most márt tudom,hogy én vagyok a hülye-mert a nosema okán szellőztetett.
Lelkemben felkészültem arra,hogy az állományom 2/3-át tavaszra elveszítem.Tavasszal meg lehet,hogy a maradékot egyesítenem kell,mert annyira legyengülnek,hogy elpusztul a maradék is.
Ki a hibás?Egyedül én.Sikertelen volt a betelelés,mert hibáztam.Csak magamat okolhatom.

Köszönjük a cinikus válaszokat, az ehhez hasonló üzeneteket...Sokat segítetek ezzel!!! Ha valaki egy hozzászólást így kezd, hogy "És akkor mi van"-az nagyon úgy tűnik, hogy nem segíteni akar, hanem magasról tojik az egészre. Mi a segítségeteket kértük, nem azt, hogy a tudásunk, vagy esetleg nem tudásunk firtassátok.
Mindenkinek nagyon szépen köszönjük a segítséget, és ezzel szeretném lezártnak tekintetni ezt a témát. Köszönjük megértésetek.
És, ha ebből üztök szorakozást továbbra is, hogy a mi kárunkon pletykáltok, hát nyugodtan, meg van engedve...
Ui: én elhiszem, hogy mi nem vagyunk olyan jó méhészek mint ti, de nem hiszem, hogy az ilyen üzenetekkel segítetek nekünk...Ebből az üzenetből csak annyit tudtunk meg, hogy a családaink elpusztulnak tavaszra, ami nem nagy segítség.
További szép napot mindenkinek!

Ebben a vitában az az igazán szép, hogy a végeredmény szempontjából jelen helyzetben indifferens a diagnózis helyessége. A család un. valószínűleg nem éli túl. Persze az állomány egészére nézve és a tavaszra nézve "életbevágó", hogy tisztában legyen vele az ember, mivel áll szemben, de egy beható vizsgálatra néhány héten belül nem igen kerülhet sor.
Stílus és hozzáállási probléma van, amit szerintem Tükör jogosan nehezményezett. Másrészt nem mindegyikünknek adatott pedagógiai véna és az ehhez nélkülözhetetlen türelem ( nekem sem). Van, aki Dr. House mintájára képes gyors és helytálló diagnózist adni, s ezzel életet ment- akkor is, ha közben a környezetében némelyeken lelki sebek keletkeznek. Az viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy segíteni akar, mert megtarthatná magának is a tudását- de ezzel mindnyájan veszítenénk.