O.K. Itt valóban nem lehet okosat mondani ......
A spóraszámot a fumagillin valóban lecsökkenti, de a stressz marad...
| MÉHÉSZ FÓRUM http://meheszforum.hu/forum/ |
|
| Nosema http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=20 |
Oldal: 12 / 37 |
| Szerző: | pestlorinc [ 2014.02.15. 10:53 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Hát igen. A fumagilin a stresszt nem szünteti meg. Az éhezés v mérgezés megszűnésével lassan a fumagilin is fölöslegessé válik. Jobb szeretem az általános stressz helyett a pontosabb okot látni. |
|
| Szerző: | dodo [ 2014.02.15. 02:00 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
pestlorinc írta: A stressz nem megfogható a mindennapi méhészetben. Ha azt kapja diagnózisként, hogy a méhei stressz miatt betegek, akkor mi a fenét csináljon? Adjon fumagilint és akkor elmúlik? A Nozéma elmúlik, de a stressz nem. Akkor meg mit csináljon? Vagy én nem értem mit kérdezel vagy Te nem, hogy én mit írtam. Definiáltuk mi a stressz. "A stressz tehát egy olyan jellegzetes tünetcsoportban megnyilvánuló válasza a szervezetnek, amit bármilyen károsító tényező kiválthat. A stressz tulajdonképpen valamely streszszor hatására kialakuló általános alkalmazkodási válasz." Tehát a károsító tényezőt kell meghatározni, megszüntetni, kezelni. pl ha éheznek etetni stb. Ha nozémásak és a nozéma elmúlik milyen károsító tényezőre gondolsz amire továbbra is alkalmazkodási válasszal kell reagálniuk? Mert az ellen kell tenned akkor. "Csakhogy nem a stressz hatására alakulnak ki betegségek, hanem a miatt hogy gyenge a szervezet védekezőereje." Itt a megelőzést szerettem volna hangsúlyozni, a védekezéssel szemben. |
|
| Szerző: | tsanyi [ 2014.02.15. 00:29 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
| O.K. Itt valóban nem lehet okosat mondani ...... A spóraszámot a fumagillin valóban lecsökkenti, de a stressz marad... |
|
| Szerző: | pestlorinc [ 2014.02.14. 23:29 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
A stressz nem megfogható a mindennapi méhészetben. Ha azt kapja diagnózisként, hogy a méhei stressz miatt betegek, akkor mi a fenét csináljon? Adjon fumagilint és akkor elmúlik? A Nozéma elmúlik, de a stressz nem. Akkor meg mit csináljon? |
|
| Szerző: | Tükör [ 2014.02.14. 21:59 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
dodo írta: Hogy honnan ollóztam kérés esetén sem fogom közölni. Pedig úgy korrekt ha a forrást megjelöli az ember. Segítek én: http://epa.oszk.hu/00600/00691/00041/10.html http://www.matud.iif.hu/07maj/10.html |
|
| Szerző: | dodo [ 2014.02.14. 21:48 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Kedves Méhésztársak! Továbbiakban nem követem a forum témáit, sajnos az engem érdeklő dolgokról nem sók szó esik. Igy bucsúzóul kívánok mindenkinek eredményes méhészkedést. Utoljára engedjék meg, hogy a közel 1 éve elkezdett gondolatsoromat befejezzem. Hogy honnan ollóztam kérés esetén sem fogom közölni. Remélem ahogy telnek az évek peregnek az események, egyre többen rájönnek, hogy minden mindennel összefügg, s talán páran elgondolkodnak rajta. Ezt szeretném folytatni pár gondolatsorral. Tükör Hozzászólás témája: Re: Költésmeszesedés Hozzászólás Elküldve: 2012.03.07. 01:58 Ez rendben is volna talán. Viszont ha kiollózol valahonnan ilyesmit, azt nem árt idézőjelbe tenni,esetleg a forrást is megjelölni, különben úgy jársz, mint dicső elnökünk. Jól kinevetünk! dodo Hozzászólás témája: Re: Költésmeszesedés Hozzászólás Elküldve: 2012.03.06. 23:52 Kétségtelen, hogy a stressz felfedezése és megfogalmazása a XX. század egyik legnagyobb orvos-biológiai eredménye volt, A stressz manapság mindenféle káros testi, lelki, környezeti hatást jelent, noha stressz nélkül nincs élet. Hiszen a kisebb stresszhatások váltják ki a szervezet életjelenségeinek többségét. Így a stressz fogalma ma egyértelműen hosszan tartó káros, károsító hatást jelent melyet az orvosi gyakorlaton túlmenően használnak már a lélektantól az állattenyésztésig. A stressz tehát egy olyan jellegzetes tünetcsoportban megnyilvánuló válasza a szervezetnek, amit bármilyen károsító tényező kiválthat. A stressz tulajdonképpen valamely streszszor hatására kialakuló általános alkalmazkodási válasz. Ezért váltható ki stresszválasz különféle károsító tényezőkkel (testi sérülés, fertőzés, hideg vagy hőség, sugárzás stb.) Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a stressz jelentős hatást gyakorol az egész emésztőrendszerre, zavara pedig csökkenti vagy felfüggeszti a szervezet egyik igen fontos védekező rendszerét, fiziko-kémiai védelmet. Jó néhány kórkép tulajdonképpen alkalmazkodási („adaptációs”) betegségnek tekinthető, amelyet nem annyira valamely kórokozó közvetlen károsító hatása, hanem az általános alkalmazkodási válasz „kisiklása” hoz létre, amelyben fontos szerep jut az anyagcsere- és keringési hatásoknak. Közismert, hogy a stressz csökkenti a természetes ellenállóképességet (veleszületett immunitás egyik formáját) és így az immunválaszt (szerzett/adaptív immunitást). Ennek pedig az a következménye, hogy az ún. természetes immunrendszer sejtjeiből kevesebb lesz. Ezek pedig a szerzett immunválasz beindulásának alapvető „kellékei”, így a fajlagos védelem (sejthez kötött és ellenanyag-termelés) sem lesz tökéletes. Az állattartásban pedig az állománysűrűség – állatvédelmi okokon túli – termelési érdekből vált a stressz, illetve az ellene való védekezés mindennapi valóságává. Az élet minden területén keresik, több-kevesebb sikerrel, azokat a megoldásokat (stresszellenes gyógyszerek, kellemesebb környezet kialakítása stb.), melyek a túlzott stresszhelyzeteket csökkenteni tudnák. Így vált egy teljesen elméleti orvos-biológiai felfedezés, a stressz, az egész emberiség napi gyakorlati érdekeit szolgáló, de mégis egyben bölcseleti (filozófiai) szintű fogalommá is. Ha a fenntiek ismeretében elgondolkodunk, hogy mészészeti tevékenységünk során az esetlegesen előforduló stresszhelyzetek kiküszöbölése érdekében mit tudunk tenni, ugy gondolom az álltalam ismertettett megelőzési stratégia talán a stresszhelyzetek kezelésében is megálja a helyét a kellemesebb környezet kialakítása okán. És ezen a ponton már kicsit el is tértünk ASCOSPHAEROSIS problematikájától. Folytatás A stresszről tudjuk, hogy a szervezet energiatermelését hirtelen erősen megnöveli, s ha ez hosszan tart, vagy túl sűrűn történik, akkor kimerül a szervezetünk. Akár a végletekig. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a stressznek nem az élet megrövidítése a célja, hanem éppen ellenkezőleg: Adott esetben kapunk általa egy egyszeri, hirtelen felfokozott életenergiát, amely hozzásegít valamely nehéz élethelyzet megoldásához. (Vagy éppenséggel a túléléséhez.) A veszélyhelyzet "edzi" az embert (és az állatot is), felvértez olyan képességgel amely által a veszély előbb észlelhető és nagyobb eséllyel elkerülhető avagy túlélhető. A Teremtő mindössze annyiban "hibázott", hogy nem tervezte be a folyamatos stresszt, ami éri az embereket de méheink sem kivételek ez alól. természet rendje a kiválasztódás - ami annyit tesz, hogy mindig a legkülömebbek (azaz a legjobbak, legokosabbak, legszebbek, legerősebbek, legéletrevalóbbak stb.) génjei viszik tovább az életet. ( Az emberi beavatkozás következtében az embereknél, méheknél nem biztos hogy 100%-ban helytálló ) A stressz kimeríti a szervezetet. Persze hogy a legyengült szervezetben könnyebben kialakulnak betegségek! Csakhogy nem a stressz hatására alakulnak ki betegségek, hanem a miatt hogy gyenge a szervezet védekezőereje. Nem mindegy! (A védekezőerő pedig visszatér és annál gyorsabban tér vissza, minél jobban ellátott a szervezet az őt felépítő tápanyagokkal.) Betegségek kialakulnak, majd előjönnek újból Hogy mi okoz stresszet most nem részletezem, éhezéstől a vegyszerekig minden okozhat. A szervezetünkben zajló minden egyes folyamatnak létezik egy ellenpárja, a szervezet a folyamataiban egyensúlyra törekszik. A pH "párja" az rH2. Ez a redox-potenciál. (Amit a katedrális orvoslás úgyszintén agyonhallgat.) Az rH2 tartománya 0 és 42 között van (emlékeztetőül a sav-lug-egyensúlyé 0 és 14 pH közötti). A középpont a 21 rH2 (illetve a 7 pH). A feltárt ismeretek alapján, minden baktérium, vírus, gomba, csak a fajtájához tartozó pH és rH2 értéktartományban képes élni és szaporodni. (Így a vírusok pl. ~ 32 rH2 felett szaporodnak. Alatta, nem.) Vagyis ha a szervezetünk redox-potenciálja normális (ami azt jelenti hogy 28 rH2 vagy némileg az alatti), akkor a szervezet egészséges marad még vírusfertőzés esetén is. Ha a szervezet nem szenved hiányt a számára létfontosságú tápanyagokból, (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, aminosavak, enzimek, zsírsavak, szénhidrátok) és még az rH2-nk is 28 vagy az alatti, akkor nem tehet bennünk kárt semmilyen kór! |
|
| Szerző: | dodo [ 2014.02.12. 20:09 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Tisztelt Méhésztársak! Az alábbi helyen található cikk következő sorait ajánlanám figyelmükbe. (lásd. hozzászólásom végén ) "A bevezetőben Marc MORTUREUX (főigazgató, ANSES) hangsúlyozta, az eddigi tapasztalatok nyilvánvalóvá tették, hogy együtt kell vizsgálni a környezeti hatásokat (ideértve a mezőgazdasági tevékenységet) és a klasszikus egészségügyi faktorokat (kórokozók és élősködők miatti megbetegedések), mivel az egyre aggasztóbb méhpusztulások mögött nem egy, vagy néhány jól meghatározható és különálló ok van, hanem élő és élettelen hatások komplex rendszere." Azt hiszem elég szépen csoportosítja a stresszhatásokat is amit az alábbi hozzászólásomat idézve nem kívánok nagyon boncolgatni mert nagyon szerteágazó téma. Hozzászólás témája: Re: Költésmeszesedés Hozzászólás Elküldve: 2012.03.06. 05:33 A sporák a méhészetben jelen vannak, s ha kedvező környezetet találnak szaporodásukhoz szaporodni is fognak ez az élet rendje. De mivel sokak szerint (velem ellentétben) ennek semmi köze nincs a betegség kialakulásához és a genetikai oldaláról hajlandók megközelíteni a problémát csak a főbb irányvonalakat vegyük számításba. Stressz elég közvetett a kérdés vonatkozásában és egy kis csűrés csavarás után oda fogunk kijukadni ahova éppen szeretnénk ( bárhova). Ebbe most nem szeretnék belemenni. Esetleg az előbbi megelőzéssel kapcsolatos hozzászólások miatt éreznék némi késztetést boncolgatni, de talán sikerül leküzdenem. Szorosan kapcsolódna a közel 1 évtizede ismertetett nagy kritikát kiváltott megszólalásomhoz. Hozzászólás témája: Re: Alternatív és bio védekezés HozzászólásElküldve: 2012.02.19. 00:27. Még az OMME-s forumon a használt szereket közöltem mivel a C vitamin miatt durva kritikát kaptam még aznap töröltem. De amint látom azóta a pH kapcsán sikerült 1 érvet elfogadni, de a pH-hoz szorosan kapcsolódó dolgokról még nem hallottam. http://www.nih.gov.hu/nemzetkozi-teveke ... eszsegugyi |
|
| Szerző: | BFERI [ 2014.02.11. 19:44 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
A háziorvos utasítása alapján :"- A megelőzés sokkal jobb megoldás , mint a késői kapkodás a bajban ." |
|
| Szerző: | tűzoltó [ 2014.02.11. 19:00 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Ottó írta: Ezt soha nem tudom megérteni hogy miért kell valami betegség ellen küzdeni ami valószínűleg nincs is jelen. Nem olyan ez mintha mi antibiotikumot ennénk ha kell, ha nem? Addig amíg egyszer akácon el nem tűntek a kijáró méhek a kaptárból én sem tettem semmit. Akkor a fele akácmézem a fán maradt. Azóta próbálom ezt megelőzni. |
|
| Szerző: | tűzoltó [ 2014.02.11. 18:57 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
densie írta: Sziasztok! Cukorlepényt szeretnék beadni és nem tudom hogy Nonoszt tegyek-e bele, vagy Nosestatot. Valakinek van már tapasztalata a Nosestattal? Melyik lehet hatásosabb ha 2-3x lepényezést alkalmaznák februárban? A nonoszos lepényt nem hordták el nálam. |
|
| Szerző: | amatőrök [ 2014.02.10. 22:24 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
densie írta: Sziasztok! Cukorlepényt szeretnék beadni és nem tudom hogy Nonoszt tegyek-e bele, vagy Nosestatot. Valakinek van már tapasztalata a Nosestattal? Melyik lehet hatásosabb ha 2-3x lepényezést alkalmaznák februárban? Szerintem a kellő időben történő feletetés ,a kellően beérlelt élelem legyen a kaptárban. |
|
| Szerző: | Ottó [ 2014.02.10. 12:42 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Ezt soha nem tudom megérteni hogy miért kell valami betegség ellen küzdeni ami valószínűleg nincs is jelen. Nem olyan ez mintha mi antibiotikumot ennénk ha kell, ha nem? |
|
| Szerző: | densie [ 2014.02.10. 12:20 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Sziasztok! Cukorlepényt szeretnék beadni és nem tudom hogy Nonoszt tegyek-e bele, vagy Nosestatot. Valakinek van már tapasztalata a Nosestattal? Melyik lehet hatásosabb ha 2-3x lepényezést alkalmaznák februárban? |
|
| Szerző: | Roland,30 [ 2013.12.31. 00:32 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
kacsor72 írta: Egyszerüen kis nyomású permetezökanna segitségével permetezem a szert akeretek tetejére és a méhekre. Kb. 3 havonta használom más egyéb szert több mint 2 éve nem hasznéltam nosémára.Mintavéttellel kontroláljuk az anyag hatásosságát. Szia! Érdeklődnék, hogy mi a szer neve hol lehet beszerezni? Válaszod előre is köszönöm |
|
| Szerző: | galamb386 [ 2013.11.27. 08:06 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Idézet: = részletes,leírása a használatnak. Akkor 2-szer használod egy évben? |
|
| Szerző: | kacsor72 [ 2013.11.26. 17:42 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Egyszerüen kis nyomású permetezökanna segitségével permetezem a szert akeretek tetejére és a méhekre. Kb. 3 havonta használom más egyéb szert több mint 2 éve nem hasznéltam nosémára.Mintavéttellel kontroláljuk az anyag hatásosságát. |
|
| Szerző: | zsirosmeheszet [ 2013.11.26. 17:12 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Többünket is érdekelne,ha lehetne részletes,leírása a használatnak. A Profik kongresszusán hallottam érdekes előadást ebben a témában,ami megragadott . |
|
| Szerző: | Csalánosi [ 2013.11.26. 16:49 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Milyenek a tapasztalataid és mennyibe kerül egy kezelés/kaptár? |
|
| Szerző: | kacsor72 [ 2013.11.26. 16:45 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Tisztelt méhésztársak! Én már második éve használom a Dr, Tiringer által készitett homeo. készitményt. Ha valakinek kérdése lenne szivesen válaszolok saját tapasztalataimról. |
|
| Szerző: | csoky [ 2013.11.24. 20:16 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Méhészet újság 2013.10. szám 14.oldal. |
|
| Szerző: | Propolisz [ 2013.11.24. 20:00 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Homeopátiás szerek: "Amit a legnehezebb megértenünk a szerek gyártásával és hatásával kapcsolatban, de mégis evidencia, hogy - a több fázisú, hosszas higítási folyamat eredményeként - a magas potenciájú szereknél, C200 felett, a kiindulási anyag, anyagi minőségében már nincs jelen, csupán a rá jellemző információ „vésődött” be az oldószerbe. Tehát mondjuk egy C200 Chamomilla szerben már egy szemernyi kamillát sem találnánk, mégis a rá jellemző tulajdonságkör jelen van." forrás: http://www.alkatihomeopatia.hu/index-4.html |
|
| Szerző: | Csalánosi [ 2013.11.24. 19:26 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
De tudott árat mert most is árusítja gondolom nem ingyen adja! Habár az összetevők miatt akár ingyen is adhatná. De gondolom még nem lőtték be az árakat a piachoz. |
|
| Szerző: | janesz [ 2013.11.24. 19:16 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Az a gondom vele,hogy nem tudott árat mondani. Mennyibe kerül pl.egy 100családos méhészet kezelése? |
|
| Szerző: | Csalánosi [ 2013.11.24. 19:12 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Azért én megvárom mi lesz Dr. Békési László véleménye. Mert abban a szakmában azért vannak "csodák". De ha működik akkor aranyba nyúlt a doktor úr. |
|
| Szerző: | janesz [ 2013.11.24. 18:55 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Ez nem vegyszer.
|
|
| Szerző: | tsanyi [ 2013.11.24. 18:52 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Várjuk az új szert. Az elmúlt években több nozéma elleni csodaszer is forgalomba került.......... Két adagot biztos veszek az állomány ~30%-ára. |
|
| Szerző: | Csalánosi [ 2013.11.24. 16:44 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Sziasztok! Volt tegnap Tiszakécskén egy előadás a címe valami ilyesmi volt:Homeopátia a méhészetben. Dr Tiringer Csaba Állatorvos Homeopata volt az előadó. Azt írom amit hallottam. Ő praktizáló állatorvos aki megismerkedett a homeopátiával. Megtanulta és elkezdte alkalmazni a praxisában is. Megkereste egy méhész barátja a méhek hasmenésével. Száz szónak is egy a vége: Ő kikísérletezett egy homeopátiás "szert" amellyel ha megitatja, lespricceli a méheket nem lesznek nosemasok. Két- három havonta kell alkalmazni. Most ott tart az folyamat, hogy Dr. Békési Lászlóval KÁTKI-ban vizsgálják a "szer" hatását a méhészetekben a nosemára. Dr Tiringer azt mondta, hogy a kísérletek várakozáson felüliek pl. a beküldött mintákban nem találtak spórákat. Februárra ígéri az engedélyeztetést. Több előadást fog még az idén tartani a méhészeknek. No ezek hangzottak el röviden. Talán Malya Péter többet tud erről, mert többször emlegette, hogy az Ő rábeszélésére kezdett előadásokat tartani. Még annyit, hogy sikerrel alkalmazza a homeopátiás "szerét" a tyúkoknál a tyúktetű távoltartására. Most a méhek varroa atkáit próbálja a méhektől távoltartani. |
|
| Szerző: | BFERI [ 2013.11.20. 07:03 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Aspergillus fumigatus gombából elõállított fumagillin antibiotikum mindkettő szer hatóanyaga . Felhasználáskor fontos a hatóanyag tartalom mennyiségének figyelembevétele . |
|
| Szerző: | saimon444 [ 2013.11.19. 18:18 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
montero írta: A "fumidil b" a szer neve,a fumagilin pedig a hatóanyag.  Ez oké, de ott fumagilin van ráírva....ergo ugyanaz a szer...az jo 
|
|
| Szerző: | montero [ 2013.11.19. 14:00 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
A "fumidil b" a szer neve,a fumagilin pedig a hatóanyag.
|
|
| Szerző: | saimon444 [ 2013.11.19. 12:11 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Sziasztok az Amerikában használatos Fumagilin ugyanaz lenne mint nálunk a fumidil b ? |
|
| Szerző: | gondnok [ 2013.09.22. 07:51 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
ifj.pi írta: Üdv! NOSESTAT -ról hallottatok? Használjátok? Egyedül csak ez a készítmény támogatott nozémára. Leírását pontos használatát sehol sem találtam, talán egy román oldal említi. Két üveg van egy dobozban az egyik jód a másik oxál. Nagyvonalakban. én is idén tavasszal használtam elsőnek eddig úgy néz ki beválik de kb 2 év múlva tudhatunk róla többet. |
|
| Szerző: | Gazsi [ 2013.09.15. 17:29 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
12/13 nyarán/őszén, csak nozevittel kezelt állományomban nem volt pusztulás. A gyengébb családok is áprilisban gyümölcsön a (6 H keretre szükítettek), kiépítették a 7. nek betett műlépet. Ott aztán megtorpantak. Oly,mértékben meszesek lettek, hogy egy ép fedett sejt mellett, 3 meszes volt. Az állomány 20%-ában. Az alma virágzás idején mérgezés tünetei mutatkoztak. 10 kg-os akác átlagom volt a betelelt családszámot figyelembe véve. A márciusi hideg előtt, 12 dekás lepénybe kaptak 1cm3-et, majd csurgattam kétszar 1 cm3-el. Tőlem 500 méterrel lévő méhészetet bezártak gyümölcs alatt. Hogy onnan mit hordtak, nem tudom. Hordhattak; fumidiles mézet, vagy meszes virágport. (A Székesfehérvári csak ecetes lepényt etető méhészekről hallottam olyan pletykát, hogy fumagilint tartalmazó mézet raboltak a méheik.) Azt javaslom az állomány 10%-át legalább 5 családot kezeljen a méhész neki tetsző nem ismert, ám mások által kipróbált szerrel, aztán döntsön a látottak alapján. Idén is a nozevitet választottam. A nonoszt már régebben használtam több évig, sajnos nem voltak kontrol családjaim. A használat egyszerűsége miatt választottam a nozevitet. Egy családra vetitve, a nonosz és a nozevit árban megeggyezik. Az általam nem látott kontrol méhészet állapota nagyban függ a kontrol méhész habitusától. Nem mérvadó. |
|
| Szerző: | Robotur [ 2013.08.16. 07:37 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Esetleg ha valakit érdekel a tölgyfakéreg kivonat készítése: kocsányos tölgy ágairól, kell a kérget leszedni hozzá vagy,( gyógynövény boltban kapható). 2,5 dl forrásban lévő vízhez egy evőkanálnyi kérget teszünk 15 percig forralni kell majd rögtön szűrni. Forralás közben szükség szerint vizet pótolni. A kellő sűrúség akkor jó ha 0,8 dl a végeredmény. Gyakorlatilag tea főzés, csak nem kell felhígítani. Akár az ivóvizükhöz is adható, Régebben felmerült már ez a kérdés, de akkor elakadt ott hogy milyen tölgy kérge kell hozzá. Volt olyan ötlet, is hogy az ivóvizükbe is lehetne adagolni. A fenti információk interneten szabadon hozzáférhetők, ha valakit részletesebben is érdekel. (Google keresés) tögyfakéreg gyűjtése, tea, kivonat készítése, stb Ha esetleg valakinek kérdése volna, azt emailban tegye. A fórumot nem olvasom! (méhészkedem) |
|
| Szerző: | csoky [ 2013.06.25. 21:04 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Szeretném megtudni Dr. Csaba György elérhetőségét. Amennyiben valakinek a birtokában van megköszönném ha tudatná velem. |
|
| Szerző: | borostibor [ 2013.06.11. 18:46 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Hogy mikor voltak kezelve, és hogyan, mivel A tavaly keso osszel fustoltem le atka ellen Varachet Forte-val Abbol a meregbol ra kell csepegtetni 3at egy foszfor szalagra amit meg kell gyujtani es a fustjet a kaptarba befujni es a roplyukat bezarni 10 percre. Ezt megcsinaltam 3naponkent 4x. |
|
| Szerző: | tsanyi [ 2013.06.11. 17:10 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Vagy megrendeled szaklaborban a vizsgálatot vagy elvégzed magad. A nozéma teszt leírása az OMME-ról: http://www.omme.hu/portal/index.php?opt ... Itemid=263 Amit fontos lehet én 30-50 méhet veszek mintának, és mindenkor a kijáró méhekből, hisz ők a legfertőzöttebbek. A leírás kicsit bonyolult, gyakorlatiasabb az alábbi videó: http://vimeo.com/67358959 borostibor írta: ...Varrora atka ellen le voltak fustolve, nezegettem a herefiast amikor szedtem ki de nem volt sok, elvetve lattam egy parat csak. Hogy mikor voltak kezelve, és hogyan, mivel, azt nem írod, de az, hogy csak "párat" láttál nem jelent sokat. Valószínű, hogy "vénülő szememmel" nehezebben látom meg az atkát, ezért van, hogyha néhányat látok inkább ellenőrzöm valamelyik egyszerűbb módszerrel az állományt. Atkával az a tapasztalatom, hogy legtöbbször a családok 10-20%-ában van nagyságrenddel nagyobb fertőzöttség, azonos kezelés esetén is, ezért vagyok vele óvatos. |
|
| Szerző: | borostibor [ 2013.06.11. 15:59 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
tsanyi írta: borostibor írta: Sziasztok, azt szeretnem kerdezni, hogy az en kaptaraim elott maszkalnak a mehek, igaz nem sok, de azok nemtudnak felrepulni. ha valaki megtudna mondani, hogy mitol van es mivel lehet hatekonyan kezelni azt megkoszonnem. Egy nozéma ellenőrzést talán meg kéne csinálni a mászkáló méhekből...... Atka fertőzöttséget magad is gyorsan ellenőrizheted ...... Utána többet tudunk. A nosema ellenorzest hogyan kell megcsinalni? Varrora atka ellen le voltak fustolve, nezegettem a herefiast amikor szedtem ki de nem volt sok, elvetve lattam egy parat csak. |
|
| Szerző: | szaboattila [ 2013.06.11. 14:52 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Légcsőatkakór miatti állandó zárlat az osztrák határsávban volt,illetve meg volt határozva hányszor kellett évente Folbex csikkal védekezni ellene.(1970-es 1980-as évek) De azt hiszem Ariasztaiosz egyetért velem,hogy a légcsőatka az állandó varroa atka elleni védekezés miatt feltételezhetően kipusztult. A légcsőatka elleni Folbex csik hatóanyagára a varroa anno csak köhintett egyet,utána jött a módositott Folbex-VA csik,amely irtotta a varroa atkát is,utána meg a 90-es évektől még komolyabb szerek jöttek,amik bizonyosan kiirtották az esetleges légcsőatkákat is. Anno,és ez már méhészeti történelem,az osztrák határsávban 10km-es mélységben levő méhészetekből évente talán 100-150db preparált méhet kellett küldeni kötelező légcsőatka vizsgálatra. |
|
| Szerző: | tsanyi [ 2013.06.11. 14:33 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
borostibor írta: Sziasztok, azt szeretnem kerdezni, hogy az en kaptaraim elott maszkalnak a mehek, igaz nem sok, de azok nemtudnak felrepulni. ha valaki megtudna mondani, hogy mitol van es mivel lehet hatekonyan kezelni azt megkoszonnem. Egy nozéma ellenőrzést talán meg kéne csinálni a mászkáló méhekből...... Atka fertőzöttséget magad is gyorsan ellenőrizheted ...... Utána többet tudunk. |
|
| Szerző: | Arisztaiosz [ 2013.06.11. 13:07 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
A légcsőatka-kór valószínűsége csekély, a hozzáértők szerint az Acarapis woodi elsősorban a telelés végén képes kárt okozni, nem ilyenkor. Amennyiben a méhész a Varroa-atka ellen védekezett, a légcsőatka ellen is hatékonyan védekezett. A kórokozó jelenléte egyébként a röpképtelen méh vizsgálatával kideríthető, keresni a tor első légcsövében kell. Világos színű, kb. 1/10 mm nagyságú atka. A röpképtelenséget az okozza, hogy a tor első tracheája látja el a szárnyizomzatot oxigénnel, s az atkaszívott trachea nem szállít elegendő oxigént. Jellegzetes tünet légcsőatka-kór esetén a mászkáló egyedek kifordult, csavarodott szárnya. Csatolmány: Acarapis woodi.jpg Csatolmány: Tracheal_mite_-_Acarapis_woodi.jpg
|
|
| Szerző: | borostibor [ 2013.06.11. 11:37 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Lampeitl, Franz : Méhészkedés cimu konyvben olvastam a "tracheaatka"-rol ami pont azt irja le, hogy maszkalnak a mehek a foldon es nincs erejuk felrepulni. Ez a tracheaatka szaporodasa a legcsovekben tortenik, azt irja, hogy kintrol hatol be az atka de hogy mirol azt nem. |
|
| Szerző: | borostibor [ 2013.06.11. 11:24 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Ez lehet a krumpli permetezestol? eleg sokan lepermeteztek a kornyeken gyom ellen. mit lehet csinalni valyon, vagy magatol elmulik? |
|
| Szerző: | Arisztaiosz [ 2013.06.11. 10:58 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Az atkához még talán korán van (?), az inkább júliusra, augusztusra szokott úgy "feldúsulni", hogy mászkáltasson. Esetleg mérgezés is lehetne... Az biztos, hogy nem "májusi vész", de a Nosema-t sem tartom valószínűnek. |
|
| Szerző: | borostibor [ 2013.06.11. 09:23 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Sziasztok, azt szeretnem kerdezni, hogy az en kaptaraim elott maszkalnak a mehek, igaz nem sok, de azok nemtudnak felrepulni. ha valaki megtudna mondani, hogy mitol van es mivel lehet hatekonyan kezelni azt megkoszonnem. |
|
| Szerző: | ifj.pi [ 2013.03.25. 18:54 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
t.sanyi - Köszi!
|
|
| Szerző: | Tomi [ 2013.03.24. 13:01 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Egy kérdés, a Dr, Sümegi féle Apidiár termékekről van valami tapasztalat, vélemény? |
|
| Szerző: | tsanyi [ 2013.03.24. 11:03 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Forgalmazható gyógyhatású készítményként regisztrálta a Nebih tavaly szeptemberben. http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/s ... gy_keszitm Tehát tapasztalat nem sok lehet még róla. Használati utasítás: http://www.nebih.gov.hu/dbreader?id=680 ... 9&column=6 |
|
| Szerző: | ifj.pi [ 2013.03.24. 10:57 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
javítok: 2-es flakon hangyasav nem oxál, bocs |
|
| Szerző: | ifj.pi [ 2013.03.24. 10:50 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Nosema |
Üdv! NOSESTAT -ról hallottatok? Használjátok? Egyedül csak ez a készítmény támogatott nozémára. Leírását pontos használatát sehol sem találtam, talán egy román oldal említi. Két üveg van egy dobozban az egyik jód a másik oxál. Nagyvonalakban. |
|
| Oldal: 12 / 37 | Időzóna: UTC + 1 óra |
| Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group http://www.phpbb.com/ |
|