Égetéssel fertőtlenítsd. Ne elégesd Gázpörkölővel feketére égeted majd le drótkefézed.

ha aljat cserélek akkor a régieket ha fertőtlenítem enyhe hypos forró vízzel az elég szerintetek hogy fertőtlenítésem az aljat?

Köszönöm a segítséget.

Add vissza a babaruhát ügy nehezen megy. Szerintem pereskedés lenne belőle. De azért kérhetsz szerintem kompenzációt, ha úgy adta el, hogy friss állatorvosi igazolást is tett mellé.

2 hete hoztam el a családokat,akkor lettek átrakva új kaptárakba.
Sajnos akkor nem figyeltem,hogy az eredeti kaptárakban volt-e múmia.

Egy barátom szerint minden ilyen betegség az atkától legyengült méhcsalád társult betegsége. De az anyacsere mindenképpen jó gyógyító módszer. Vannak gyógyszerek a meszesedésre, de én nem próbáltam soha ezeket.

Hát ez már nem kevés. Mennyi idő alatt gyűlt ennyi?

Nem tudom,de családonként 200 ml-nyi múmia szerintem nem nevezhető egészséges családnak.

Abszolút egészséges méhcsalád nincs. Mit értünk ennek alapján olyan beteg családnak, amit illik az eladónak visszavásárolnia? Hát ez nagy kérdés. A meszesedés tapasztalatom szerint nem olyan vészes dolog, amiért ezt a visszavásárlást el lehetne indítani. Ha súlyosan atkás lenne, akkor érdemes lenne tépni az istrángot.

Olvastam,hogy az eladó 6 hétig köteles visszavásárolni az eladott beteg családokat.
Ez még érvényes jelenleg is?

Most lépek cseréje és türelem, de amint teheted, anyacserét hajts végre. Ja! Én a taposórácsos kaptárfeneket, nem tökéletes, de jó megelőző módszernek tartom többek között erre is.

Szeretném megkérdezni,hogy a 2 hete vásárolt méhcsaládoknál meszesedést
észleltem olyankor mi a teendő?

20%-os ból fecskendeztem be 10 ml-t az alsókijárón aljdeszkára legyezőalakot leírva közben.
4-5 alkalom 2-3 naponta. Nyári melegben magától is megszűnik ill. nem látszik .
Öreg szutyok lépektől gőzerővel szabadulni,most itt az ideje pont,aljakat kiégetni.

Üdvözletem Hészaki.
Az ecetezéses megoldásra lennék kíváncsi. Csorgatva kell bejuttatni az ecetet? Hány százalékosat? Nekem is vannak meszes családjaim és szeretném kipróbálni. A segítséget előre is köszönöm.

Most tavasszal újra megjelent az ősszel meszes családnál a betegség. BeeVital Chalk Brood, ami erre van kitalálva. Már kezeltem ezzel a beteg családot, de láthatóan nem igazán hatott. Sőt a családot is egy magasabb fekvésű helyre helyeztem, távolabb a pataktól. Amint lehet cserélem az anyát náluk.

Remek bee vital hive cleanem pont van itthon egy bontatlan üveggel , azt felhasználom
Köszönöm szépen a segítséget
Gabi24

BeeVital

Gabi!
A többi család ettől nem fog megfertőződni...
A legegyszerűbben egy Bee Vital Hive Clan csorgatással tudod kezelni - ha kicsit kijavul az idő. Van egy kifejezetten meszesedés elleni Bee Vital variáció is, de nálam a Híve Clan is hatásos volt és ezt később atka elleni kezeléshez is elhasználhatod.

Ecetet neki hamar!!!

A minap néhány családnál megjelent a meszesedés, 3-4 családban találtam kb fél marék "múmiát"
valaki tudna nekem segíteni h mivel vagy hogyan tudnám kezelni a családokat h a fertőzés visszaszoruljék ... nem szeretném h a többi is megfertőződjön....
előre is köszönöm
Gabi24

Szeva Jani!
Sok olvasnivalóm van itt, mert "későn" találtam ide. Hát mit ne mondjak. ... Főleg másik topikokban! Remélem a többiek is ide találnak, és figyelnek. üdvözöllek dicső Lovag.!!!

Amúgy szevasz Imre!
Tudom, hogy off, de azért jó, hogy itt vagy!

Nem szűnik meg a fertőzési lánc, mert két irányból fertőzhet.
Az atka először mint vektor jelenik meg. Megkönnyíti a behatolást. Ha a családban a fertőzés már elért egy mértéket, akkor betegség az atka nélkül is fennmarad már a dajkák közvetítésével. Volt az atka előtt is meszesedés, de most már az atka segíti a terjedését. Ugye az atkák lepotyognak a kaptár fenekére és vissza is másznak. Közben pedig megfürdik mészspórában. Mig a méhek azért tisztálkodnak az atka nem biztosan. Nem egy higénikus állat ha a saját szarkupacán párzik. A mikroszkópos felvételek szerint az atka testén és szájszervén egyaránt van hely a szórák megtapadásának.
A meszesedéssel nem minden atka pusztul el a családban, mert azért vannak azért egészséges, atka és mész mélküli bábok és atkás, de mész nélküli bábok is bizonyosan.
Az viszont valóban elképzelhető, hogy a meszesedéssel fertőzött családokban az atka nehezebben éri el a kritikus szintet és a család ugyan atkásan és meszesen is, de kitelel. Halmozottan hátrányos helyzetű, de élve marad.

Biztos jól tetted! De a többi feltételből is, amit csak lehet, meg kell tenni a család minél előbbi megerősödése érdekében.

Tanulságos amit írtatok. felhívtátok a figyelmet arra, hogy a méhek takarító hajlamának erőssége a családok szelektálásánál nagyon fontos. A gyenge takarítási hajlamú családban könnyen elhatalmasodik a meszesedés is, tehát továbbtenyésztésre nem alkalmas. Ebből a szempontból úgy vélem jól tettem, hogy az anyacserét csináltam a meszes családnál.

János ! Én erre mondom (és ahogy olvasom Molnár Jenő is): ha az atka által megsértett álcabőr miatt kerülne be a meszesedés spórája, akkor a meszesedésnek is meg kellene szűnnie, mert az elpusztult álcával (bábbal) az atka is elpusztul. tehát a fertőzési lánc megszűnne.

Szerintem a "titok" nyitja, hogy nem voltak nagy állományok és így folyamatosan volt hordás!!

Tükör! Jó volt a ti vidéketeken annak idején. Kevesebb volt a gond

Kedves Bebe!
Én szerintem Molnár Jenő elfogult, hogy az anyacsere a legfontosabb. A méhcsalád optimális működésének feltételeit kell elsősorban biztosítani, amit megkoronázol egy fiatal anya elfogadtatásával, akkor a méhcsaládod legyűri a nehézségeket és termelni fog, ha van miből.
Gondolj bele a dolgokba. Ahhoz, hogy az új anya sokat tudjon petézni, az anyáról a méheknek gondoskodni kell, egészséges pempővel kell ellátni. Egy jól petéző méhanya testsúlyának többszörösét rakja le naponta a petéi súlyával. Legyengült méhektől ne várj extra dolgokat.
Ha csak anyát cserélsz, az csak egy feltétel! És a többi?

Ezek szerint igazad van!
Én a saját emlékeimre, ill az én tanítóim elmondására hagyatkozva írtam amit írtam, de felénk tényleg nem volt jellemző a kártétele a nyolcvanas évekig!

[quote="Tükör"]Imre!
Az "öreg" méhészektől én nem sok mindent tanultam a meszesedésről.
Mivel nem is ismerték!
Igazából a mi gemnerációnk találkozott vele, mint valós problémával.

Kedves Tükör!
Nem szeretnélek bántani, de a fenti gondolatoddal nem értek egyet, ezért ma megkérdeztem az én egyik "öreg " méhész (82 éves) barátomat, aki az egyik tanító mesterem is, hogy mikor találkozott először a meszesedéssel, ugyanis ő 1948 óta méhészkedik. Azt mondta, hogy 1951-ben néhány családjánál, akác utáni esős időt követően a családokban 30-40 meszes bábot találtak a fenékdeszkán, a lépekben hasonló mennyiséget. A melegedés és a nyári virágokról való hordást követően kb. 3 hét alatt megszűnt a családoknál a meszesedés. Ezután alkalmanként néhány családnál mindig visszatért a meszesedés. Sőt, az 1960 évek elején olyan is előfordult, hogy a meszesedés miatt a család annyira legyengült, hogy elpusztult. Akác után nem tudta család kitakarítani a sok meszes bábot, a végén csak az anya maradt meg néhány öreg méhhel. A Barátom vidékre járt dolgozni és csak hétvégeken tudott a méhekkel foglalkozni. Tehát ezzel nem csak a mi generációnk, hanem a tőlünk sokkal idősebbek is találkoztak. Lásd Őrösi:Méhek között, betegségek fő cím, a fiasítás betegségei alcím, 560.oldal.
Kutattam a régi szaklapok között és a Méhészet 1976. évi áprilisi szám 63-64. oldalán ezt találtam: A költésmeszesedés gyógyítása
" A költésmeszesedés a fiasítás fertőző betegsége. Számos fejlett méhészetű országban előfordul. Nálunk az utóbbi években terjedt el nagyobb mértékben, jelentős kárral.
A betegséget az Ascosphaera apis nevű gomba (aszkoszféra) okozza. Ez rengeteg spórája (szaporító sejtje) révén marad fenn és terjed. Nem igényes, jól tűri a kedvezőtlen külső hatásokat. Szaporodását nagyban segíti a nedves környezet, a 26-30 C-os hőmérséklet. Költésmeszesedés terjedésének forrásai: a fertőzött virágpor és a megbetegedett családok. A fertőző anyag tovavitelében fő szerepük van az eltájolt méheknek, a kaptáralkatrészeknek, a méhek eleségéül szolgáló méznek.
A méhészetbe bekerült fertőző anyag egyes családokat enyhén, másokat súlyosan vagy nagyon súlyosan betegít meg. Attól függ ez, hogy milyen a családok ellenálló káépessége és a feltételek mennyire kedveznek a gomba szaporodásának. Az eléggé ellenálló családokban a betegség nem tud nagyon elhatalmasodni. Ha azonban a családok ellenállása csökken és a külső körülmények is kedveznek a gomba szaporodásának, akkor elhatalmasodik a betegség. Ilyenkor még a hatásos gyógykezeléssel is hosszadalmas lehet a gyógyulás és jelentős kár keletkezik. Az ellenálló képességet csökkenthetik pl. más betegségek, az ápolás hiánya, mérgezés, megfázás, környezeti ártalmak. A gomba szaporodásának kedvez a nedves, csapadékos időjárás, a híg mézzel való etetés, a kaptár hiányos szellőzése.
A költésmeszesedés márciustól októberig terjed. Májusban, júniusban tetőzik. Önmagától is megszűnhet, máskor pedig évekig károsítja családot. A betegség ki is újulhat. Ilyenkor a látszólag meggyógyult családban tavasszal ismét jelentkezik. A gomba spórái ugyanis áttelelnek a méhek középbelében és a mézben.
FERTŐZŐDÉS, KÜLSŐ JELEK
A fertőzés két útja: Az álca száján és a bőrén át. A szájba jutott spórák a bélcsatornába kerülnek, ott kicsíráznak. A keletkezett gombafonalak áthatolnak a bélfalon, majd a bőrön és beborítják a testfelületet. Bőrön át való fertőzéskor a bőr felületén csíráznak ki a spórák, és a gombafonalak átszövik az álcát.
A gombafonalakkal bevont álcák fokozatosan elvesztik csillogó porcelánfehér színüket. Maradványuk kezdetben könnyen kenhető, később beszárad, elveszti szelvényezettségét, elmeszesedik és múmiává válik. A színe sárgásfehér, szürkésfehér vagy barnászöld lesz. A világosabb színű meszes álcákat csak egyszerű gombafonalak szövedéke veszi körül. A sötét színűeken a hím- és nőnemű gombafonalak termőtestekkel egyaránt megtalálhatók. A termőtestek sokaságától az álcák színe sötétedik. A fertőzött álcák általában a lefedésük előtt pusztulnak el, kisebb számban a lefedésük után.
A méhek iparkodnak kihordani az elpusztult és elmeszesedett álcákat a sejtekből. Főként a közepes és súlyos fertőzöttségkor kidobott világosabb és sötétebb színű elmeszesedett álcák találhatók a kaptár fenékdeszkáján és a kijáró előtt. Súlyos esetekben a méhek nem győzik a tisztogatást. Ilyenkor a sejtekben is maradnak kisebb-nagyobb számban gombafonalakkal átszőtt vagy elmeszesedett álcák.
Az álcák nagymérvű pusztulása elnépteleníti a családot. A legyengült család el is pusztulhat.
VÉDEKEZÉS, GYÓGYKEZELÉS
A költésmeszesedés leküzdése nem könnyű. Számos gyógyszert, kezelésmódot, egészségügyi rendszabályt ajánlottak, de a gyógyítás ma sincs megoldva. .....
..... Súlyos gombás fertőzöttségkor a gombaspórák milliói fertőzik a kaptárt. Szétszóródnak a keretekre, a sejtekre, a kaptár egyéb részeire. Megtalálhatók a mézben, a méhek belében. A gyógyszerek nem jutnak el a kaptár minden részébe. A spórák közül néhány életben maradhat, tehát a kiújulás veszélye megvan.
Hatásos gyógyszer híján egészségügyi rendszabályokkal lehet és kell valamelyest mérsékelni a betegséget. Többek között a beteg családokat száraz, napos helyre kell telepíteni, a meszes álcákat össze kell szedni és elégetni. Fertőzöttségkor a beteg család lépjeit célszerű beolvasztani, a kaptárak előtti földet felásni, a méhek tisztogató hajlamát etetéssel serkenteni, a méhcsaládokat lánggal fertőtlenített kaptárakba áthelyezni. .....
Dr.Hegyi Pál főorvos
Dr.Matus Ferenc lab.orvos
Sarbak István Nagykanizsa"
+
Olvassátok el: Méhbetegségek megelőzése és gyógyítása (szerk.: dr. koltai László 1985)
A 128. oldaltól foglalkozik a meszesedéssel.

A lényeg:
A spóra 30 Cfokon csírázik az álca belében, egyesek szerint a kutikulán is.
A dajkaméhek hordják szét a spórákat és fertőzőképes mycélium darabkákat. (Mint a nyúlósnál!) Kicsit hasonlít a Semmelweis ügyhöz. A kórteremből megy etetni a dajka. A tisztogató viselkedés erőstése azért lehet fontos, hogy mire odaér addigra megmosakodik rendesen.
Csak a káliumszorbát volt hatásos.

Ja a generációs törés!
Az pont június elején van. A leakácolt méhek tömegével vesznek el és a korlátozot fészek nem ontja megfelelően a fiatal méheket.

Olvassátok el: Méhbetegségek megelőzése és gyógyítása (szerk.: dr. koltai László 1985)
A 128. oldaltól foglalkozik a meszesedéssel.

A lényeg:
A spóra 30 Cfokon csírázik az álca belében, egyesek szerint a kutikulán is.
A dajkaméhek hordják szét a spórákat és fertőzőképes mycélium darabkákat. (Mint a nyúlósnál!) Kicsit hasonlít a Semmelweis ügyhöz. A kórteremből megy etetni a dajka. A tisztogató viselkedés erőstése azért lehet fontos, hogy mire odaér addigra megmosakodik rendesen.
Csak a káliumszorbát volt hatásos.

Tehát a fertőzés kialakulásában a hőgazdálkodás a fontos és az atka által megsértett álcabőr utat engedhet neki.

A nemi betegség ügy nekem nem meggyőző.

Igencsak hasznos lenne ennek a könyvnek az eltelt 25 év eredményeivel bővített újrakiadása.

Igen ezzel indítottam:
A mostani helyem is árnyas, van néhány fám de ennek ellenére sokkal szárazabb mint a Zala-rét széle.

Az új telephelyed szerintem szárazabb mikroklímájú és,vagy jobban éri őket a nap nincsenek árnyékban. Érdekel a válaszod!

Írod, hogy az előbábot pusztítja el.
De mikor fertőződik a fiasítás?
Már az anya petefészkében kerül a gomba a petesejt felületére vagy nem?
Ha már a petefészekben rákerül a pete felületére a gomba akkor két lehetőség van.
- A peték egy részénél képtelen áttörni a felületet a gomba és a lárva hibátlanul fejlődik.
- A másik pete falát áttöri a gomba, megfertőzi és az pedig az előbáb szakaszban elpusztul.

A meszes családnál kisebb fiasítás kiterjedést találtam. Úgy emlékszem, hogy régebben is ez volt jellemző a meszes családokra.
Ez nem azért van, mert a gomba esetleg az anya petefészkében van és a petézési kedvre is károsan hat?
Vagy az is lehet, az előbbi hozzászólásomban felsorolt három lehetőség valamelyike?

Egyetértek veled abban, hogy hosszabb idejű fertőzés esetén a generáció kiesése lecsökkenti az anya petézési kedvét is a kitakarított, petézésre előkészített üres sejtek hiánya miatt. De a fiasítás csökkenése és a meszes bábok egyszerre jelentek meg nálam június elején, és ekkor még generáció kiesés nem volt. Generáció kiesés akkor lett, amikor kidobtam a régi anyát és helyette beraktam az új anyát. De ettől kezdve viszont a meszesedés csökkent és napraforgó végére szinte teljesen megszűnt.

Én nagyon hajlok arra, hogy nem genetikai, hanem aféle "nőgyógyászati" probléma (pl. az anya a párzás során megfertőződik, "nemi betegséget" kap) van a háttérben, ugyanis
- ha genetikai ok lenne, akkor az anyacsere nagyon lassan hatna, hiszen ki kellene halni annak a dolgozói generációnak is, ami a régi anyától származik, ráadásul a lassú kihalás miatt a visszafertőződés esélye erős lenne.
- Ha a fertőzést a dolgozók terjesztenék, akkor sokkal gyorsabban terjedne.
- Ha az atka terjesztené, akkor is sokkal erőteljesebb lenne a meszesedés hatása és az atkás családokra, ráadásul az atkás családok sokkal gyorsabban omlanának össze.
Eddig ég soha nem figyeltem a herefiast ilyen szemmel, de emlékem szerint a herefiasban is szokott lenni meszesedés.
Mi a véleményetek?

A gomba az álcát a 6-8. napon, az előbábulási szakaszban pusztitja el, tehát lefedett állapotban.
Az anya petézését pedig a petézésre előkészített sejtek határozzák meg. Ha sok a beszáradt múmia, generációs törés van, nincs elég takarító stb. akkor nincs az anya petézési képességének megfelelő előkészített sejt. Az anya nem petézik kedve szerint, mert keresgéléssel tölti idejének egy részét.

A múlt évben egyetlen családnál találtam meszesedést. Akác utáni hordástalan időszakban jelent meg. Visszaesett a fiasítás a többihez viszonyítva és a fiasítás 3-5 % fertőzöttséget mutatott. Nem tűrtem tovább az állapotot néhány hétnél. Még nyári napforduló előtt voltunk, tehát nem úgy számoltam fel az anyát, hogy a beteget megölöm és egyesítem a többit egy erősebb családdal, hanem lecseréltem az anyát. A beavatkozás sikeres volt, napraforgó után a fiasítás mértéke a többi családhoz hasonló volt és csak tüzetes átvizsgálás után találtam egy-két meszes sejtet.
Van egy kérdésem, ami három is egyszerre. Szerintetek a meszes családnál
- az anya kisebb peteszámot tojik naponta vagy
- a peték egy része ki se kel és ezért kidobálják a dolgozók, vagy
- kikel ugyan, de a fertőzés korán elpusztítja az álcát és korán eltávolítják a hullát a dolgozók?

Kár!
Pedig nálad a folyamatosan megújuló lépkészleten lehetne igazából néhány hatást kizárni.
A genetika biztosan az egyik legfontosabb eleme a kérdésnek, de csak az egyik.
Feltehetően több környezeti hatástól is függ, hogy megjelenik-e a meszesedés.
Ebben az esetben is az derül ki, hogy fontos a tervszerű szelekció az anyanevelésben, de nem lehetünk biztosak a sikerünkben. Adott körülmények közt tünetmentes családoktól nevelünk anyákat .......
Senki nem vesz tenyészanyagot pl meszes családtól. Ha csak ettől függne már el is felejthetnénk ezt a kórt.
A lépcsere amit oly sokszor hangsúlyozol egyébként, az általunk használt formában nem hatásos. Spórával fertőzött lépek közé beteszel 1-2 műlépet, mire kikel az első fias ugyanúgy fertőzöttek mint a régiek .....
Rajállapotba helyezés után pl. már nem cipeli a család ezt az örökséget.

nincs magyarázatom. Én sokat vándorlok és ezért ilyesmire nem tudok figyelni.

Bebe!
Van-e magyarázatod arra, hogy 1999-ben már az új telephelyemre hoztam haza a méheket távolság ~3km légvonalban a régitől, és 2000-ben eltűnt az állomány addig 25-30%-át érintő meszesedés. Nem csökkent! Eltűnt, és nem jött vissza.

Egyetértesz-e Molnár Jenő álláspontjával, hogy az anyacsere a legfontosabb?

Imre!
Az "öreg" méhészektől én nem sok mindent tanultam a meszesedésről.
Mivel nem is ismerték!
Igazából a mi gemnerációnk találkozott vele, mint valós problémával.

(párdon: már itt sokaknak én is öreg vagyok)

A meszesedés kialakulásában jelentős szerepe van a hőmérsékletnek és a páratartalomnak. Mint az idézett hozzászólásban Éva is utal rá, a család - legyen az kicsi is - részére megfelelő lépfelületet és mozgásteret kell biztosítani, amihez még hozzájön a serkentés is. Ezzel beindul az adott családnál a megfelelő működés, aminek hozadéka az erős takarítási ösztön, a szaporodás feltételeinek biztosítása. Megszűnik a meszesedés. Abban az esetben, ha valami nem megfelelően működik kiújulhat a meszesedés. Lehetőleg erős, sok fiatal méhet tartalmazó családokat kell fenntartani.
A meszesedést én a következők szerint szüntettem meg az idős méhészektől tanultak szerint:
1. A kaptár, de első sorban a fenékdeszka alapos megtisztítása, kilángolása, ecetezése. Ez az újrafertőződés lehetőségének csökkentését szolgálja.
2. A lépek és a rajta levő méhek enyhe ecetes-cukros vizes lespriccelése. >>Tisztogatás elősegítése.
3. Családszűkítés, serkentés. A serkentés folyamatos, kis adagú legyen, hogy a család ne abból tartalékoljon.
4. Öreg lépek elvétele és lehetőleg építtetni. Az öreg lép sokféle dolognak a "melegágya"!
5. Amennyiben a család "öreg anyás", akkor anyacsere petéző fiatal anyával.
Az előbb leírtakat még sok mindennel ki lehet egészíteni, de a munkálatok végzése közben nagyon kell arra is vigyázni, nehogy elősegítsük a rablás kialakulását.

Nem volt félreérthető.
A logikai bukfencet így raktam ki helyesre:
Sok atka - meszesedés - atkacsökkenés - a meszesedés csak a fogékonyaknál marad.
Többször, ha a meszesédési hullám észlelésekor után egyből nyírtam az atkát akkor a meszesedés szinte eltűnt.
Tehát szerintem az atka felszaporodásának egyik első jele a meszesedési hullám megjelenése.
Természetesen most nem a méhészetekben itt-ott megjelenő ortodox meszes családokról beszélek.

Illetve még egy! A hőmérséklet tényleg fontos.
Ha a népességben generációs törés van és a hőgazdálkodás romlik akkor is megjelenhet a meszesedés. Pl. rajok rázása esetén fontos a maradék család takarása, vagy szaporításkor a fiasítással arányos népességosztás.

Régebben én is hallottam egy állatorvosi előadást ahol azt modta a doki hogy a meszesedésnél a hőmérsékletnek van jelentősége, mert a gomba hőm. optimuma 2-3 C fokkal alacsonyabb mint a fiasításé. A meszesség ott lép fel, ahol a méhek valami miatt nem tudják tartani a 35 fokot. Lehet ez rossz teljesítményű anya kevés néppel, itt segít az anyacsere. Én is hallottam olyan méhészetről, ahol nagyon árnyékos, nyirkos helyen nem bírtak a mésszel.
Nálunk a kölyökcsaládoknál fordul elő időnként, én ilyenkor be szoktam tenni a téli oldaltakarót és a keretekre a téli hungarocell takarópárnát meg kapnak serkentést is, így általában rendbe jönnek.

Egyszer talán eljutok oda, bár Te előbb ígértél egy erremotorozást!

Még az "olaszos" hozzászólásomhoz annyit(igaz ez itt off), azóta tulajdonítok jelentőséget én is a méhek fajtájának. Addig nem foglalkoztam én ilyesmivel. Olyanok voltak amilyenek. Aztán ott szembesültem vele, mekkotra különbségek is lehetnek. Na aztán kezdtünk figyelni a szelektálásra!

Ez bizony nagyon erős túlzás.

A meszesedés a 70-es években nem volt probléma. Elő-előfordult, de szerintem csak a kutatók foglalkoztak vele. Ahogy jött az atka úgy terjedt a meszesedés.

Nálam bevált, hogy anyacsere és erős lépcsere segít leküzdeni a bajt. Hogy pontosan mi az oka ennek, nem tudom, de hatékony. A higiénikus fenék pedig csodát tesz mert a visszafertőződés esélyét csökkenti.