Na ezért írtam az elején, hogy milyen érdekes kórság ez!!!

Ha erre járnál Zsolti cimbi megmutatnám milyen lépeken vannak amik tökéletesen meggyógyultak!!

Mi hál' Istennek nem estünk bele valahogy az első atka pusztulásokba. (nem vettünk a rossz csíkból) mégis emlékszem elég sok meszes család lett akkoriban, szinte egy-két év alatt 90' körül.
(hoppá Kiloz: egy viszont biztos hogy akkoriban voltak a sárga (olasz) méheim sok, mert a Bánkától vettem 20 családot. Színtiszta olaszok voltak, mert ő hústermelésre, és méh eladásra rendezkedett be.nem is tudtam kaptárt bontani egész augusztusban!)(viszont a keresztapáméké nem ilyenek voltak, mégis hasonló arányban volt náluk a mész) ( sőt Jánoshidán akkor kaptunk egy jókora permetezést egy facélia táblánál, amit sokszáz családdal ültünk körbe, ahol benne voltam a minta vevős bizottságban, és ott is beszélgettük a többi méhésszel ezt az "új" betegséget,hogy mennyi családot érint!!!)(egyébként már vége volt a facéliának, de a háta mögött volt egy napraforgó, amit szépen lenyomattak repülövel a virágzásban. A növényvédős azt hiotte, a méhek még mindig a facéliára járnak)

Szerintem sem anyafüggő a dolog. Biztosan van némi köze hozzá, de inkább egyéb körülmények dominálnak. Az erősen meszes családokat meg szerintem csak új kaptár - műléprerázás módszerével lehet meggyógyítani. Akár anyacsere nélkül.

Ami az elmúlt két évet illeti: volt néhány meszes családom, anyát cseréltem, maradt a mész. Olyan kaptárak voltak, amelyek észak felé néztek, mert volt előttük pár fa, ami nagyon megnőtt az utóbbi években, ezért erre járattam őket. A kijáró is közel volt a földhöz. Ősszel átraktam őket.

Ez sajat megfigyeles es velemeny nem azt mondom hogy altalanos ervenyu.

Tavaly persze anyát is cseréltem náluk.

Szerintem itt a lenyeg!

Kilóz fejtegetésével kapcsolatban:
Egyszer hallgattam én is egy előadást (valamelyik méhész állatorvosunktól) aki azt mondta, hogy az első nagy atkavésznél csak a meszes családok maradtak meg mert azoknál kevesebb volt az atka. Így a magyarországi méhpopuláció az atka által meszességre lett szelektálva.

Ez a sárga beütéses feltételezés, szerintem teljesen téves!
Nekem eü. szempontból kb 1500 családra van rálátásom. Ez meszesedés szempontjából meg szinte teljesen valós, mert mindig a kijárók végig nézésével kezdem az eü vizsgálatot, és a mész ugye ott rögvest szembetűnik.
Ezért bátorkodtam azt is megjegyezni, hogy a kaptárak elhelyezése sem egyértelműen magyarázza a meszesedést. Már csak azért sem, mert az abszolut párás helyen, árnyékban lévőknek is csak egy részben jön elő, de előjön a teljesen napon lévőknél is.
A mértékre lehet némi befolyással, de a megjelenésre szerintem nem.
Az én állandó telephelyemen gyakorlatilag nincs árnyék, sőt megszorul a meleg. A kaptárak déli tájolásúak. Tavalyelőtt volt itt két irtózatosan meszes család, már előző őszrön kezdődőtt náluk. (egyik felsö, másik középsö kijárós egyébként) A talajtól elemelvekb 25-30 centire. Sütötte őket a nap ezerrel (sehová nem mentek, mert nem haladtak ötről a hatra). Na előző ősszel került képbe a beevital. Gondoltam ha ennyire növeli a takarítást, próba! Kitakarítottam a kaptárak alját (lapátolni lehetett a múmiákat tőlük mindig)és meglocsoltam őket. Második locsolás után már alig volt múmia!! Normálisan be lehetett telelni őket. Tavaly persze anyát is cseréltem náluk(de már előtte rendben voltak), közben kapták a BeeVitalt (igaz az egyik alsó kijárós kaptárba is került, de teljesen meggyógyultak anélkül, hogy a lépkészletük ki lett volna cserélve!!! Ez gyógyulás azt jelenti, hogy egész évben nem volt náluk meszes báb!!Pedig kifejezetten figyeltem őket!

Ja és az ősszel, nyár végén már egyáltalán nem is volt mész. Igaz másoknál is kevés volt, de hogy ennyiből egynél sem, ez nekem az utóbbi 20 évben nem nagyon jött össze. Hol kevesebb, hol több de volt. Meg az öszi vizsgálatokon is láttam másnál !!!

Na ezt szepen vegig beszeltetek. Ha megengeditek ,nehany megjegyzes.Miota is terjedt el meszesedes? Tobben megjegyeztetek hogy az atka megjelenese ota mind jobban eloterbe kerul.Az atka elleni vedekezes sikertelensege szinte periodikusan viszatero problema es erdekes modon altalaban a meszes csaladok nagy tobbsege atveszeli ezt a periodust.Errol egyidoben tobb cikk is jelent meg.Sajnos hiaba kerestem vissza nem talalom.Melyik tipusu fiasitasnal eszlelheto eloszor a meszesedes? Nem ott szaporodik eloszeretettel az atka!Az allomany visszaallitasohoz maradtak a meszes csaladok,az anyak es herek generaciokon keresztul vittek tovabb ezt a genetikai orokseget. Bizonyitek ra az anya csere,ha lecsereljuk az anyat szinte 100%-ban eltunik minden beavatkozas nelkul.Ugyan abban a csalodban is elofordul hirtelen gyogyulas,kimerult az anya sperma tartaleka az orokito heretol.A meszesedes terjedesebe szerintem -csak maganvelemeny -nagyban besegitett az ismeretlen eredetu es meggondolatlanul terjesztett genetikai anyag.Szerintem is forditott az arany de maskepp ,minel meszesebb egy csalad annal kevesebb az atka.
Janos nallad mennyire szamit a szaporitasnal hogy van e meszes csalad a meheszetben,vagy a kornyezetedben?
A meszesedest el lehet fedni kulonbozo kezelesekkel,vagy a tisztogato hajlam novelesevel ,also kijaro ,kijarok deli-keleti tajolasa, a kaptarak magassabra emelese ,stb .De ez az alapproblemat nem szunteti meg. A meszesedes fellepese a viragporszedesnel egy kizoro ok,az ilyen csaladok alkalmatlanok a szedesre.Ez iranyban is folyik a szelekcio,vannak meheszetek ahol a jovedelem forras 80%-at a viragpor adja.
A meszesedesnek is van egy lappango valtozata , de ez viragporszedesnel azonnal eszlelheto.
Visszaterve a szelekciora ,sokeves tapasztalat az anyak valogatasa szin szerint, nagyon szep kifejlett ,jol petezo anyak ,de sajnos meszesedessel,majdnem szaz-szazalekban sarga arnyalatu ,vagy sarga csikozassal ,lehet-e ez veletlen?
Az anyacsere nallam eszleles utan kotelezo.

János Bátyám!
Jó, hogy neked nincs szükséged ilyen vackokra, de mi az erdőben lakunk,(mint a méhek ) és itt bizony elkél a párátlanítás.
Véleményem szerint a páratartalmat nem csak az élővizek határozzák meg, hanem nagy részt a talaj tipusa és vízmegkötő képessége(ami az erdei talajnál elég nagy). Ezért gondolom, hogy bizonyos helyeken és időben ebben is lehet a méheket segíteni. Már csak azért is mert a párolgás hőelvonással jár ami szintén többlet fogyasztást eredményez.
Férfiasan bevallom, hogy feltételezésem csak elméleti jellegű, mivel a tavasszal kezdek újra méhészkedni, és 16 éve, amikor a méhész vizsgát tettem még nem nagyon beszéltek költés- meszesedésről(vagy nem figyeltem).De mi van akkor ha a meszesedés csak a következménye annak, hogy a cseppek párává alakítása közben a lépek nem takart részétől hőt von el és ez vezet a beteg fiasítás későbbi gombásodásához? De lehet,hogy ez hülyeség, végül is ezt az bizonyítaná, ha a lép szélein lenne a meszesedés java része.

Más se tapasztal nagy meszesedést két éve. A cunami nem azért volt Thaiföldön, mert egy lepke leszállt a rózsafámra.

Az árnyékban levő kaptárak és a meszesedés között én is egyértelmű összfüggést tapasztaltam.
25-30 éve a méhek közelében csak egy nagy körtefa volt, ami max. fél napig árnyékot adott 4-5 kaptárra. A többit állandóan sütötte a nap. Meszesedés gyakorlatilag csak az árnyékban levő kaptárakban jelent meg (nem minden évben).
A tűző nyári nap miatt egy akácfa sort telepítettem. Ahogy nőttek a fák, úgy lett egyre több meszes családom, elsősorban a csapadékos Medárd-időszakban. A szárazabb és melegebb júl.-aug. időszakban csökkent a meszesedés mértéke.
Időnként kezeléseket is alkalmaztam (5%-os ecet permet, régebben Nistatin tabl. szirupban), de legjobbnak az anyacsere bizonyult.
Két éve jelentős változás történt: a fatolvajok "megszabadítottak" az akácfáktól, és azóta szinte nem tapasztalok meszesedést.

Szerintetek... van abba valami ráció,hogy a meszsesedés csak a fakaptárok "betegsége"
Ugyanis a müa kaptáraimba lényegessen jobb a helyzet

Tapasztalatom szerint a meszesedés csak nagyon ritkán vehető észre az alsó kijárós kaptáraknál. (Természetesen azért mert ezeket könnyebb takarítaniuk.) Részben ezért, az összes felső kijárós kaptáramat átalakítottam alsó kijárósra. Csak azokat használom felső kijáróval amelyeknél papír van bent atkaszámolás miatt.

Lehet, hogy félreérthető volt: A különböző táptalajoknál a tenyésztés során azért, hogy a gombákat izolálni tudják, és a baktériumok ne tudjanak kinőni, ezért olyan feltételeket alakítanak ki, ami a gombának kedvez, a baktériumnak nem. Az említett táptalaj esetén pont a pH csökkentése az egyik legfontosabb feltétel. Tulajdonképpen a savtűrése miatt tud a Candida a baktériumok közül szelektálódni a bélben, mert a szénhidrátok bontásakor is savas irányba tolódik a rendszer. Kivételként akartam említeni, hogy azért ez sem 100 %-os, mert vannak baktériumok is, amelyek bírják ezt az alacsony pH-t. Így pl. a L. acidophylus, ami valójában ezért tud a Candida vetélytársa lenni (ez a bélflóra normál baktériuma, ha antibiotikummal kiirtjuk, akkor előtérbe tud kerülni a gomba). De a Helicobacter pylori is ilyen savtűrő lehet, mert az a gyomorban él, a sósavas 1-2-es pH-n. Az egésznek csak az a lényege, hogy az egy tévhit, hogy a gomba nem bírja a savas pH-t. A nagyon savasat nem. A pufferkapacitással kapcsolatban pedig tökéletesen igazad van. Vagyis azért itt is borotvaélen táncolunk.

Más: a fluvanilát alkalmazása során fellépő meszedésről úgy hallottam azért van, mert bizonyították, hogy a lárvafejlődés során a vegyszernek egy olyan mellékhatása van, ami lehetővé teszi a gomba támadását. Pontos részleteket nem tudok.

Szerintem az atka és mész együttállása esetén van egy olyan logikai bukfenc, hogy ha az atka segíti elő a gomba behatolását, és az elpusztítja a lárvát, ezáltal a táplálékhiány miatt az atka is elpusztul a sejtben, de legalábbis szaporodni nem tud. Ezért szerintem inkább a meghosszabbodott fedett fias időszak lehet a ludas, mivel a csökkenő népesség nem tudja a megfelelő fészekhőmérsékletet fenntartani.

Persze a fiasítás savtűrése a gombához képest valóban a lényeges kérdés.

Igen valóban pontatlan voltam. Úgy kellett volna írni, hogy a gombáknak is megvan az optimális ph-ja a tenyészethez. Ha ezt valamelyik irányba eltolod akkor romlik az életfeltételük. A gyakorlatban savazni egyszerűbb, és talán hatásosabb is, mert gomba savanyítja a környezetét, és ha erre rásegítünk akkor hamarabb áll elő az az állapot amikor a melléltermékei már gátoják a fejlődését. A savasságot azonban a környezet pufferhatása visszaállítja az eredetihez közelire, tehát csak addig működik amig a megváltozott ph fennáll.

A Candida valóban gomba, de a Lactobacilus ahogy a neve is mutatja azért csak baci marad ám.

Ez így ebben a formában nem egészen igaz. A gombák tenyésztésénél pl. a nagyon jó savtűrő képességet használják ki. Az izolálásukra használt Sabouraud agar pH-ja 5,6. A fehérjebontó baktériumok már 6,8 körül elpusztulnak. A Lactobacillus acidophylus 5 alatt is növekszik, a Candida albicans is közel ennyit bír. A háztartási ecet pH-ja: 2,4. Tehát valójában ez már bőven elegendő lehet az elpusztításhoz. Szerintem inkább a méhek, és a fiasítás savtűrő képessége a gombáéhoz viszonyítva a kérdés. Itt már tényleg tized foknyi különbségek lehetnek.

Nálam is bevált a taposórács és az anyacsere. Emlékeim szerint az atka előtti időszakban alig ismertük ezt a betegséget.

Na majdnem egyszerre írtunk, és ugyan nem láttuk egymásét, de vannak összecsengések!!

Tsanyi!

Igazad van, de csak részben. Bár a méhek szellőztetnek, az abszolút páratartalmat a kinti alá nem tudják csökkenteni. Pontosabban belül általában melegebb van, a meleg levegő több nedvességet tud felvenni, de a relatív érték ez miatt kisebb lehet a kintinél.
A kiáramló levegő viszont ha lehül, akkor kesevebb nedvességet tud megtartani, relatív páratartalma emelkedik a 100%-ig ahol a harmatpont elérésekor kicsapódik.

A ködös ügyben viszont neked adok igazat.

Kopaszkutya!

Az összefüggés amit írtál és amit én is írtam az nem fordított, hanem egyenes. Viszont az okokat én másképp rakom össze. Szerintem a gond az, hogy az atka szívása során a báb bőre megsérül és ott a készenlétben álló csírázó spórák könnyebben tudnak behatolni. A taposórács szerintem elsősorban nem csak a klimát állítja be, hanem a kihulló mészmúmiákat nem kell a méheknek a kaptárfenékről kitakarítaniuk, ezáltal a visszafertőződés veszélye csökken. A fertőzés a betegség első szakaszában valószínüleg akárcsak a nyúlósnál a dajkaméhek által következik be. Ha már a lépekben csörögnek a múmiák és vastagon állnak a fenéken akkor már nem kell a dajkák közvetítése.
Valóban az ilyen családok mindig készlet szegények is. Felborult népességű stresszes család keveset gyűjt és sokat fogyaszt.
Szóval sok atka - sok mész, kevés atka - kevés mész. Csak igazolnia kelene valakinek.
Ezenkívűl fiatal lépkészlet is fontos. Meg a tiszta kaptár.
Meg a takarítási hajlam, hogy a mészmúmia még a spóraszórás előtt kerüljön ki a kaptárból. Ez a mesterségesen elpusztított fiasítás kihordatásának a vizsgálatával jól ellenőrízhető és javítható is.

Érdekes kórság ez a mész...
Ezekből a hsz-ekből is látszik. Ahány méhész, szinte annyi féle képpen magyarázza.
Elmondom az én verziómat:
Az igazság, hogy valójában én sem tudom honnan jön. Ugyanis láttam már mindenféle körülmények között. hosszú száraz, meleg nyáron és az ellenkezőjén is. Ebből gondolom, hogy nem ezekben a külső körülményekben kell keresni az okát.Legalábbis nem a párásságban! (mást nem zárok ki,mint majd szó lesz róla)
Én leginkább a család takarító hajlamával hozom összefüggésbe a megjelenését, és az eltünését is. Ugyanis miért tűnne el egyébként csak attól, ha kicseréljük az anyát.
Márpedig számomra ez a módszer számtalanszor hatásosnak bizonyult, még a régebbi időkben. Az sem bizonyít mást, hogy a taposó rácsosaknál, higiénikus aljaknál visszaszorul, mert itt meg segítjúk a méheket a takarításban.
A BeeVital is eltünteti, mert nagyon megnöveli a takarítási hajlandóságot!

Egyébként amikor kezdtem méhészkedni, még nem nagyon hallottunk a meszesedésről.
Emlékszem nagyon, hogy eleinte, mikor megjelent,azt se tudtuk mi ez.
Amikor a fluvalinátos lapok elterjedtek, akkoriban jött elő! Az összefüggést nem tudom!
Igaz, az atka sem sokkal korábban jelent meg, így azzal is lehet összefüggés.

Én összefüggést látok az atkaszám és a meszesedés között. Nem én állapítottam meg előszőr, de hajlok arra, hogy igazat adjak a feltételezésnek.
Érdemes lenne számszerüleg is vizsgálni olyannak akinek van rá lehetősége, hogy a meszes családoknál több atka hullik-e.
A feltételezés onnan adódik, hogy a nyár második felében néha megjelenik egy mészhullám, ami az atkairtás után eltűnik.[/quote]


Én az atka és a meszesedés kötött fordítva sejtem az összefüggést:amelyik család meszes, az atkásabb mivel sokkal több fiasítást nevel, ezáltal atkát is. A kevés méz is ennek tudható be szerintem merthogy feléli a sok fias amiből kaptárszemét lesz végül.
A kaptár szellőzése a lényeges. Mióta a konténerben vannak a méheim (taposórács a feneke a 18-asoknak) elvétve van meszes, csak az elgyengült családoknál.

Hát én ezt tapasztaltam ....
Viszont egy észak déli völgyben folydogáló folyócska hatalmas párát tud csinálni a völgy alján .....
Talán másoknak is van tapasztalata......

Én meg nem ezt tapasztaltam. 10 évig voltak a méheim száraz hegyoldalban Baranyában. Állandóan kínlódtam a meszesedéssel. Most már sok éve a Duna mellett vagyok. Sokkal közelebb mint Te voltál a Zalához. És kimondottan ködös, párás helyen vannak a méhek. (Igaz, a kaptárakat délután kettőig süti a nap.) Most csak elvétve van meszes. Évente egy-két család amelyiknél ezért anyát váltok.
De én sem jöttem még rá , hogy mi váltja ki.

Nem osztom páratartalomban a véleményed.
A méhek ha alacsony a páratartalom növelni tudják, de csökkenteni nem ....
Ha a külső páratartalom alapból magas, völgyben folyóhoz közel, reggel köddel ..... sokkal gyakoribb a meszesedés. A régi telephelyem a völgyben a Zalától 300m-re volt, a mostani egy domboldalon.
Ott sokat küzdöttem a mésszel, most az idén tünt fel 3 családnál, de mire beavatkoztam volna megszűnt ....

A páraelszívó viszont tényleg nem megoldás. Ha kint párás a levegő akkor a méhek álltal áthajtott levegő mennyiségtől órák alatt telítődik .....

Földim!
Az ecet csak addig hat amedig el nem párolog. Persze valameddig tart a hatása, azon amire rá locsolták, mert lemarja róla a spórákat. Valóban fontos a páratartalom, de a méhek ezt a kaptárban szabályozzák. Ha szárítod a kaptár levegőjét akkor több vizet hordanak be. Ennyi erővel hűtheted is. Legfeljebb több mézzel visszafűtik.
A sav esetében a ph változás a lényeg, mert néhány tizednyi változásra a gombák már elég érzékenyek.
A leghatásosabb egyébként a szorbinsav, ezt kísérletekkel is igazolták, de ennél a szernél szerintem nem a savasság a döntő tényező.

A páratartalomhoz:
Kaptam egy párásítót és egy páramentesítőt. Betettem mindkettőt egy üres szobába, hogy rendezzék el egymás között.

Én összefüggést látok az atkaszám és a meszesedés között. Nem én állapítottam meg előszőr, de hajlok arra, hogy igazat adjak a feltételezésnek.
Érdemes lenne számszerüleg is vizsgálni olyannak akinek van rá lehetősége, hogy a meszes családoknál több atka hullik-e.
A feltételezés onnan adódik, hogy a nyár második felében néha megjelenik egy mészhullám, ami az atkairtás után eltűnik.

Alternatív ötletként:
- a falunkba öreg méhészek (anyósom lánykorában) ecettel kezelték a kaptárakat, valószinüleg gomba ellen, mert az ecet a fürdőszobai penészt eltávolítja a falról.+ valamit használhat noséma ellen is
- a kaptárba helyezett só megköti a nedvességet pl.: sós zacskó, sókristály (a lákásban is sólámpát használunk pára ellen)

A Bee Vital az egri Méhészboltban is kapható!

Már az Apimondián is kaptam párat amikor bevásároltam náluk a HiveClean-ból, aztán meg a profi kongresszuson még jó csomó promóciósat kiosztottak.Abból is jutott pár...
Összetételét tekintve, ugyan annak tünik, mint a másik. Szerintem az is, csak még egy bőrt le akarnak nyúzni róla (aki nem veszi atka ellen, vegye mész ellen) kipróbálva még nem volt, de szinte biztos hatásos, mert a HiveClean is remek volt erre. Talán hatásosabb mint az atka ellen...
Ha valaki erre jár, és ki szeretné próbálni, de ezért nem akar venni egy flakonnal, pár locsolásra valót tudok adni. Grátisz

Az osztrak- Beevital- atkaolo gyartoja piacra elokeszitett egy meszesedes elleni szert. En is kaptam egy 0,25l flakonnal kiprobalasra .A neve Chalk Brood. Tud-e mar valaki rola? Reszletek a www.beevital.com oldalon.Osszetetele szinte ugyanaz mint az atkaolonek,csak a folyadek szine piros.

Ne feledjétek!
Minden vegyszeres beavatkozás a család életébe káros , sajnos van amikor muszáj:Pl atka.nosema.

x előadótól hallottam valamelyik gyülésen,hogy az oltatlan mész(kő) anyazárkába helyezve(elzárva améhektől) csökkenti a párát.
én nempróbáltam de jólehet

Olvass vissza eggyel... Én is eképpen cselekszem ha van meszes családom..
ez csak ötlet! Hátha érdekes lehet

Azt gondolom, hogy a család elkezdene vizet hordani és párologtatni, hogy beállítsa a fiasításnak megfelelő páratartalmat.

Szerintem: nem kell kezelni a meszes családokat! Egyszerűen le kell cserélni az anyát .Sajnos még így is előfordul néha egy -két család. De ez már elenyésző.

A minap eszembe ötlött valami, amikor a fürdőszobában cseréltem a páramentesítőben a tablettát.
Kiegészítő "kezelésként" vajon nem lehet ez jó a meszes családokba? Mert ugye köztudott, hogy egyik gomba sem képes száraz meleg levegőn szaporodni. Esetleg addig kéne csak alkalmazni amíg a tabletta a páraelvonás miatt megállítaná a gombák szaporodását, és a család saját erejéből, vagy kicsit besegítve le nem küzdi.
Csak egy Ötlet.
Érdekelne elsősorban azok véleménye, akiknek valamilyen vegyipari vagy egészségügyi végzettségük van.

A meszes családokat, felerősítéssel kezeltem minimum 3 keret ( ½ NB ) kikelés előtt álló fedett fiasítással (ami önmagában is elegendő általában ), gyenge timolos párologtatással növelni lehet a tisztogatási hajlamot is. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy az idei évtől eltekintve 2004 előtt volt csak meszes családom, de talán még mindig működik.

Ha esetleg valamelyik családnál találok meszesedésre utaló jeleket, akkor azonnal anyát cserélek. Eddig ez nálam bevált. (tisztogatási hajlam)

A méhpatika nálam is bevált
Az atkaszámot is jelentősen csökkenti

Köszi, kipróbálom!

Köszi a választ!

Már második éve használom.

Nem pusztultak el tőle a méhek.

Hogy használ-e azt nem tudom, de jobban teleltem mint annakelőtte. Amíg nincs normális támogatott gyógyszer ezt fogom venni.

A méhpatikával kapcsolatosan van tapasztalatotok?

Fenyob!

A Bee Vital eltünteti a meszet, sőt "mellékhatásként" atkát is irtasz vele!!!!

Próbálta vki eredménnyel ezt az Apilacot?

Van néhány családom, kb 5 ,ahol vannak meszes múmiák, ki takarítottam a kaptárak alját, beszórtam égetett mész porral, állítólag segít, milyen szert érdemes megvenni?

[

Igen igen, a nyúlos miatt kell 1 óráig száztizenvalahányfokon tartaniuk a műlépeseknek a viaszt, ezt kis mérő műszer(gráfszerűség) elvileg datálja a főzőberendezéseknél.

Nekem csak annyi maradt meg a fejemben , hogy a műlépeseknek így kell kezelniük a viaszt öntés előtt. Lehet , hogy a nyúlós miatt ez a szabály.

Pityesz: köszi!

Tűzoltó a 112°C, az akkor vajon a nyúlós lenne?

A meszesedést okozó tömlősgomba ellenálló a fertőtlenítő szerekkel szemben, viszont hőérzékeny, 60 °C - on elpusztul. (méhésztanfolyamról rámragadt információ )