Jcsali48!

Gyakorlatilag természetesen lehet talajt fertőtleníteni akár a kis kaptárbogár ellen is. Egykor voltak kemény talajfertőtlenítő szereink is, melyek gyakorlatilag "mindent vittek, mint a piros ász". Mára nemigen maradt egyebünk, mint egy piretroid hatóanyag és néhány esetleg eseti engedéllyel felhasználható rovarölő talajfertőtlenítő-szer (ezek nagy része klórpirifosz és oxamyl hatóanyag). Egyszóval nincs nagy merítés talajfertőtlenítő szerből...

Nem akarok fekete technológiát ajánlani, ezért nem is mondom, hogy idén szembesültem egy problémával: a Melolontha-fajok idősebb lárvái katasztrofális károkat okoztak néhány erdészeti és energia-ültetvény telepítéseinek esetében. A cserebogár ún. "kisalföldi rassza" kőkeményen egyelte a csemetéket, ellenük pedig szinte lehetetlen védekezni, a piretroid hatóanyagra "tesznek", keményebb szer meg nincs, amivel kontrollálni lehetne őket. Ezen eset kapcsán merült fel: régente a szőlőültetvényeket a filoxéra és cserebogár-pajorok ellen szénkéneggel védték megfelelő eredménnyel. Volt aki talált még otthon némi szénkéneget, s fellelte a nagypapa szénkénegező készülékét is... Az eredmény várakozáson felüli volt, a csimaszok eltűntek... Amiért mégsem ajánlanám a talajfertőtlenítés eme módját: a szénkéneg erősen irritatív, tűz- és robbanásveszélyes, valamint teratogén hatást is vélnek használata kapcsán felmerülni. Egy pillantás az adatlapra: http://cemolker.hu/files/files/szenkeneg.pdf és máris nyilvánvaló, miért nem javaslom a használatát.
Szerencsére a kutatók erős nekibuzdulással keresik a biológiai kontroll lehetőségeit is. Adok néhány linket a kártevő biológiájával és lehetséges kontrolljával kapcsolatban, előre bocsájtván, hogy nálunk elég kicsiny a valószínűsége az áttelelésének, bár a globális felmelegedés e vélekedésemet természetesen felülírhatja.
http://www.currentzoology.org/temp/%7B0 ... F27%7D.pdf
http://www.bioone.org/doi/abs/10.1603/EC08384 E linkből látható, hogy rovarpatogén fonalférgekkel is jó eredményeket sikerült elérniük, a Steinernema és Heterohabditis fajokkal gyakorlatilag szinte teljes báb-mortalitást sikerült elérniük. Hazánkban is használunk két ilyen entomopatogén fonalférget, a Steinernema feltiae-t és a Heterohabditis bacteriophora-t rovarkártevők kontrollálására. A többi, lehetségesen parazitálni képes rovar-fajt azért nem említem, mert egy behozott kártevő ellen a hazájában parazitálni képes fajok "importja" hozzánk kétélű és veszélyes mutatvány, mert nem kizárható, hogy a hazai faunaelemekre is "átszokik", s azzal akár jóvátehetetlen ökológiai kár is okozható. Mindenesetre a klimatikus adottságaink, s a biológiai védekezés lehetőségei talán nálunk nem teszik indokolltá egyelőre a pánik-hangulatot, de aki fel szeretne készülni a kis kaptárbogárra, olvassa el a kártevő csapdázási lehetőségeit tárgyaló friss információkat is:
http://www.agrireseau.qc.ca/apiculture/ ... 0Traps.pdf

Ennyi talán elég is lehet a képbe kerüléshez, a megadott cikkek elég frissek, s ráadásul bőséges irodalomjegyzékkel segítik a kis kaptárbogár kontrolljának témájában a netes szörfözést.

sziasztok . nyáron a vándor méhészetekben esetleg nem lehetne vmi talaj fertőtlenìtést alkalmazni ellene. ez csak egy spekuláció.

Szerintem nem kell annyira megijedni.
Amerikában is csak ott okoz jelentős károkat ahol a talaj nem fagy át télen. Az északi államokban mejelenik tavasszal a délről szállított méhekkel, ott éldegél egy darabig és követkző tavaszra eltűnik.
Jelenlegi információim szerint Dél-Olaszországban nem lesz könnyű elviselni de Magyarországon a fagyok kordában tartják majd, és ha az importot sikerül korlátozni csak elvétve fog megjelenni.

Viszont Vespa Velutina inváziójára számítani kell. Nálam már jövőre megjelenhet.

Mikor vagy úgy két hete meghallottam a hírt, nekem is az volt az első reakcióm: Már csak ez hiányzott...!
A gyors terjeszkedésre talán nem az a bizonyíték, hogy egymás utáni napokban találták meg a méhészetekben, mert ez nem azt jelenti azért, hogy minden nap megfertőzött egyet ugyebár.
Amíg nem tudják hol a góc, és az mikor került be, addig talán az itteni terjedési sebességét se tudjuk.
Mindenesetre, amit eddig tudunk róla, aszerint tényleg elég gyorsan is terjedhet.

nem semmi ... ha nem allitjak meg nagy baj lessz ...

Ha valaki nem nézett rá az oldalra amit bejelöltem,akkor leirom a lényeget.Hihetetlen milyen gyorsan terjeszkedik ez a bogár.Tegnapelőtt 4. méhészetben,tegnap reggel 6.,tegnap este 8.-ban találták meg.Jó hír ,hogy az elsőn kivül a többiben csak felnőt bogarakat,lárvát nem találtak.Rossz hír,hogy a forrás még nincs meg.A kikőtő a gyanusított.Azt írják:van remény a fertőzés megállitására. Itt egy kép milyen nehéz dolguk van http://www.federapi.biz/images/Aethina% ... ano--g.jpg Hát elég kis-méretű szörnyeteg.Fertőzőtt méhészetekről egy műholdkép www.faicalabria.org/images/aggiornata%2026%2009.jpg Vándor-méhészetekben egyenlőre nem találtak.

quote="zsolti"]
Hozzászólás témája: Re: Kis kaptárbogár
Ha az olaszok nem fogják meg, akkor lassan mi is gondolkodhatunk más kenyérkereseti forráson, ezek szerint kicsúszott!!! Quarto apiario con Aethina
2014.09.24 Pericolo Individuato quarto focolaio di Aethina nei pressi degli altri tre focolai, vicino al porto di Gioia Tauro, in direzione Nord, nel territorio di San Ferdinando.

Sospetti, da confermare, su un quinto apiario sempre in zona.http://www.mieliditalia.it. így már meglehet nyitni,reggel siettem.Új hir,hogy minden Calabria-ban járt vándor méhészt kérnek,hogy alaposan vizsgalja át a méhészetét.Ezt már nem lehet kiírtani,sajnos.

A cikkben leírt USA-beli rizikó faktorok láttán nem csodálkozhatunk, hogy náluk annyival nagyobb a méhpusztulás. Különösen, ha ehhez hozzátesszük az iparszerű méreteket és ezzel járó kezelést.

Az USA-ba az 1980-as évek közepén jutott el az atka és az ellene való védekezés során
rögtön szembesültek az amitráz rezisztenciával.
Ezt az Am.Bee Journal-ban olvastam annak idején amikor abból tanultam angolul,na meg méhészkedni is picit.
Azt hogy milyen formában használták azt nem sikerült megtalálnom,az időtájt a net még gyerekcipőben járt.

Amiről lejjebb írtam az friss.
http://www.honeybeezen.com/anada-should ... -packages/
"However, in a comprehensive 71-page report the agency says the risks remain the same and that the greatest danger comes from Amitraz-resistant varroa."

Ez így le vagyon írva Bükk?

Kanada néhány éve lezárta határait az USA-ból érkező méhek előtt,mivel azok
négy (4) féle méhegészségügyi kockázatot jelentenek a helyi méhészetekre.
Az afrikanizálódott méheket és a kis kaptárbogarat mindemellett nem tarják túl veszélyesnek,mert a Kanadai
éghajlaton nem képesek szaporodni.
Utóbbi szaporodásához tartósan 30 fok feletti hőmérséklet 70% feletti páratartalommal együtt szükséges.

Veszélyesnek tartják viszont az onnan származó méheket varroa atka szempontjából mivel azok
rezisztensek az amitrázra!
Ugyan ez van nyúlós költésrothadás esetén is mivel az OTC-vel szemben is rezisztenciát mutatnak.

Cerana csak azért tettem fel a kérdést , mert sokan az atkát és a nyúlóst sem találják, na nem azért , mert éppen náluk nincs. Akkor meg hogyan találnák meg időben a kis kaptárbogarat ami már bőven a 2.-3. generációját éli és a földben lévő kikelő egyedek nem égnek el hanem új lakást keresnek. A leírásában is szerepel , hogy lazán el van egy darabig a méhek és a kaptár nélkül is és akár egy gyümölcs szállítmánnyal is elkerülhet bárhova.

Boldog méhegészségügyi felelős koromban mikor egy méhészetben nyúlóst találtam, mutattam a gazdának a lyukadt fedelű sejteket és kérdeztem tőle: Tudja mi ez X bácsi? A válasz az volt, hogy Nehem Zsoltikám, és közben röhögve veregette a vállamat. Na, ezért nem lehet majd a kaptárbogarat sem megállítani.

Azelőtt, mikor még nem repültek el. Utána már nem lehet megállítani. Persze ha a sikerül időben megtalálni az első egyedeket. Na ez ami nem megy.

Az antimon által belinkelt összefoglalóból is látszik, hogy nincs megoldva a probléma.
Ez a jelenség egyébként része a Föld totális tönkretételének; a résztvevők nyilván már vettek a Marson egy telket. Valószínűleg azonban ők is itt fognak elpusztulni velünk együtt, max egy nappal tovább élnek.
De ne menjünk ilyen messze: A mai méhészkedés egyre inkább arról szól, hogy védekezünk valami ellen. Nem tudom meddig folytatható ez így...

Fontos tudni azt is, hogy a kifejlett bogarak nagy távolságokra, akár 8-10 km-re is el tudnak repülni kikelési helyüktől. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges fertőző gócból nagyon hamar nagy távolságokra juthat el a faj.


Akkor meg mi a francnak kell kiírtani a méhészet összes családját? Tőlem 3 km sugarú körben több mint egy tucat méhész 3000 családja van. A földből kikelő bogarak lazán keresnek maguknak új élőhelyet.

Ha az olaszok nem fogják meg, akkor lassan mi is gondolkodhatunk más kenyérkereseti forráson. Főleg ha az atka is komolyan gondolja amit művel, a nosema-fumagillin történetről nem is beszélve.

Igen. Sajnos más vonalon hozzám is eljutott a hír tegnap.

Dél Olaszországban újabb egyedeket találtak.

http://www.diebiene.de/kleiner-beutenkaefer-in-europa

No megtaláltam. Ha jól értem, akkor Észak Amerikából méhanyákat importáltak franciák és ezzel hurcolták be 117 méhész vásárolt onna összesen 3000 anyát 2004-ben. Azóta tilos fertőzött területekről anyát importálni az EU-ba.

Most itt bogarásztam egy kicsit az interneten. Érkezett Portugáliába egy szállítmány, amiben volt kis kaptárbogár. A szállítmányt megsemmisítették. Nem találtam viszont adatot a francia eseményre. Olaszországban 2002-ben találtak, de erről részleteket nem írtak.

Sajnos ilyen helyzet bármikor bekövetkezhet, de a veszélyesebb útvonal az Egyiptom felől van. Egyelőre csak Egyiptomban van feltüntetve fertőzöttség.

Igaz-e??? Hát nem te hallottad???

Interjúvold meg Bencsik komádat.

Állítólag Portugáliában 3 éve jelen van a kis kaptárbogár és a múlt évben megjelent Franciaországban is. Igaz ez? Ha igaz, akkor 10 éven belül nálunk is lesz.

Nekem úgy tűnik nincs nagy veszély. Az Apimondiáról szóló beszámolók szerint ott nem is volt téma.
Vagy rosszul tudom?

Kedves méhésztársak!

Tudom sokan rémhírnek gondolják a kis kaptárbogár megjelenésének lehetőségét kicsi hazánkban. Mivel éghajlatunk amerika bizonyos részihez hasonló, így jobb felkészülni erre is. (Sok dolog jött onnan pl: burgonyabogár melynek a megtalálási helyén Héderváron még szobrot is emeltek.)
Ez a kis bogár allomonokat(elnyomja a természetes védekező ösztönt) bocsát ki így a méhek barátként fajtársként érzékelik és még etetik is! Iszonyatos rombolást végez. No nem a bogár hanem a lárvája mely szétrág mindent.
Várom véleményetek a témáról...Videó linket késöbb töltök fel.
Méhésztársi üdvözlettel:
Mézesmackó81