http://orgprints.org/20753/1/Bacillus-t ... epubli.pdf

Itt utána olvashatsz de azért ha sikerül írd meg hogy csináltad!

Lehet hülye kérdés, nem is tudom pontosan mi van a dobozban amit aztán hígítani kell. Nem lehetne ezt a bacit otthon szaporítani?

Üdv:
Ez egy 120 ml-es tégely amit higítva permetezve jutatsz a lépre.
12 ml + 240 ml víz ami elegendö 12 zander lépre ami kb. a hunor nagyság vagy 10 dadant lép.
ez szorozva 10-el 120 zander / hunor/ vagy 100 dadant.
Tavasszal és összel is használható lényeg hogy a permet megszáradjon a lépen mielött beadod a családokhoz.

Ezt a terméklinket találtam ahol ár is van:
http://bienenzuchtbedarf-geller.de/shop ... pfung.html
Mennyire kiadós?

Üdv.
Nálam B 401 - nek hívják de ugyanúgy a Bacillus thuringiensis a hatóanyag. Bevált ! mondjuk a pincém is elég hideg, de nem Volt gondom a mollyal.
Remélem segítettem.

Használta már valaki a Mellonex nevű szert lépek megvédésére?

Ezt lehet igazán alternatív védekezésnek nevezni.!

Hát... van zűrzavar benne rendesen. Nálam inkább a humor rovatban lenne a helye.



H.apci.

Hú gyerekek!
Már mindenki rajtunk akar segíteni. Előbb utóbb valakinek csak sikerül.

http://www.szellemvilag.hu/kovacs-magya ... tmenyekkel

Ezt a szisztémát Ausztriában évtizede alkalmazzák .
A hangyasav hatékony, csak megfelelő páratart. és hőmérséklet kell hozzá .A sógorok szerint.
Ha az utolsó kezelés 10db/család alá viszi a telelő atkát akkor minek repce után oxálozni?
Főként ha herekitördeléssel is gyérítik a kártevőt !

Megváltoztattam publikusra!

A link privát állományra mutat, csak az tekintheti meg akit a tulajdonos felvett a listába.

Az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft.megkezdte méhészettel kapcsolatos kutató munkáját. Tudomásom szerint első körben az atka elleni kezelések terét célozzák meg, olyan eljárássorozat kifejlesztését tervezik ahol kizárják a rákkeltő anyagok használatát, nevesítve amitráz nélküli módszeren törik a fejüket.
Nem azt mondom, hogy ez lehetetlen, de egy olyan programban ahol mindenki megosztja a tapasztalatait és segíti egymást egy mindenki számára hasznos részsiker is jó és reális eredmény.

Már egy kezeléstechnológiai segédlet tervezetet is összeállítottak melynek véleményezése van folyamatban. Itt van:
https://docs.google.com/file/d/0B0hXumW ... sp=sharing
Ha valakit érdekel felveheti a kapcsolatot az illetékessel: tamas.csaki@biokutatas.hu

Ha kell nektek, tudok postán küldeni.

Nekem is ezt mondták. De mikor az állatorvos receptjével mentem, már nem volt mit tenni.
Szerintem csak arról van szó, hogy van valami rendelkezés miszerint alapanyagot nem adhatnak ki.
Ezért büntetik is őket. Na aki ezt kitalálta és főleg a szigor erejével betartatja ... volna néhány ötletem velük kapcsolatba.
Nekem például végtermék az aszkorbinsav, a timol, a szódabikarbóna, a tisztaszesz stb.
Bár a kollegának a másik állatorvos nem írta fel.
Lehet, hogy a dühöngőbe kellett volna ezt írni.

Palkó!

Privátban írd meg, mennyire lenne szükséged, megpróbálok segíteni.

T

tudja valaki hol lehet timolt venni?
A gyógyszertárban azt mondták, hogy már nem tudják beszereni!
köszi P

Valamiért elsiklottam egykor elhangzott kérdésed fölött. Nemigen megvádolhatnak azzal, hogy alapító tagja lennék a "Margita344 Kedvelők Társaságának" (s ez áll a többi egykori nickjére is), de az amitráz reziduumok valóban megtalálhatók a viaszban és mézben.
http://www.omme.hu/portal/index.php?opt ... Itemid=340

A laboratóriumi jegyzőkönyvek tekintetében a beszámolót készítő dr. Tóth Péter, esetleg Herpai Zoltán tud felvilágosítást adni, de a monitoring-vizsgálatok eredményének értelmében az amitráz bomlástermékek felhalmozódhatnak a viaszban és a mézben, egyes esetekben a telelő mézben is képesek meghaladni az egészségügyi határértéket.

Természetesen nem amitrázról kell ezen esetben beszélni, hanem az annak lebomlása során keletkező metabolitokról.

T

Sziasztok!

Én idén megvásároltam a Biokontroll Kht-tól az Ökológia gazdálkodás alap-feltételrendszerét. Bescanneltem a méhészetre vonatkozó részt, ha valaki el szeretné olvasni az küldjön egy privát üzenetet, nagyon szívesen elküldöm neki.(3 oldal a méhészetre vonatkozó rész)
Ami a feltételrendszerben benne van az mind megtalálható Szalay László: Bioméhészet c. könyvében.
Mi egyelőre nem kötöttünk szerződést a Biokontroll Kht-val, egyelőre kipróbálom hogy betarthatóak e a leírtak. Idén 10 családot átállítottam "biotartásra" fedelezésből származó lépcserével, és próbálkozom hogy kivitelezhető e. Mivel a szabályzat nem engedi a párhuzamos tartást (bio-nembio párhuzamosan) ezért én csak akkor tervezem az átállást, ha bebizonyosodik hogy az általam kigondolt védekezés sikeres. Addig az állomány nagyobb része normál módon van kezelve.
Az egész biotartás szabályaiban leírtak kb. 95%-ával szerintem a legtöbb méhész egyetért. (Nem pergethesz fiaskeretet, nem pergetheted kapaszra a fészket, nem csonkíthatod meg az anya szárnyát, ....)
A legnagyobb gond az atkakérdés. (Ekkora méhsűrűség mellett)
Sok külföldi és magyar szakirodalmat végigolvasva a következő kezelés alapján kezeltem idén a családjaimat:
Tavasszal 1 locsolás hivecleannel
Herefias folyamatos tördelése
Akác előtt és után szaporítás (fedett fias elvétele atka egy részével együtt)
Augusztus folyamán hangyasav párologtatás CD-tokból. Itt nagyon kell figyelni a hőmérsékletre. (Ha túl hideg van az sem jó, ha túl meleg van az sem) illetve hivecleanes csurgatás.
Október vége(ha kivillázzuk a megmaradt fiasítást)-November eleje(fiasítás mentes időszak): Oxálsav csurgatás, majd később ha kell oxálsav szublimálás. Idén nem kellett a szublimálás(kevés volt az atka), de az idei év nem volt egy átlagos év.

Ahogy olvastam azok tudnak hosszútávon sikeresen biomódon méheket tartani(amitráz nélkül), akik akác után be tudnak iktatni egy fiasítás mentes időszakot. (Pl. szaporítással egybekötve petéző anya elvétele, a törzscsalád bölcsőt kap, mire az anya petézni kezd nincs fiasítás és egy kezelés nyáron pl. hangyasavval)
Mivel ez volt az első év, ezért még nem tudok eredményről beszámolni, de várom a hozzászólásokat, tapasztalatokat

Szép napot!
Petyu

Egy olyan laboreredményt mutass ami ezt bizonyítja. Valószínűleg van ott valami, de eddig senki sem tudott letenni az asztalra egy jegyzőkönyvet, hogy tessék ott a méreg a mézben vagy a viaszban. Amitrázról beszélek!

A viszaban biztos ott van az amitráz, ha használja. De a méz is megőrzi az amitrázt.

Azt, hogy az amitráz megfelelő időben és módszerrel történő felhasználását nem lehet kimutatni azt az is bizonyítja, hogy a bioméhész "ismerőseinknek" még mindig megvan a bio minősítése.

A csaló nyilván nem érdemli meg a többletjövedelmet. Ez azonban még a nem teszi fölöslegessé a bio minősítést.

Nem sértődök meg,akár elhiszed akár nem.Különben inkább elhiszem azt amit az előadó mondott,mint azt amit Te a szerintem nem létezőt védelmezed.Különben sem értem,hogy miért ne mondana igazat ez az illető?A másik dolog az,hogy Ő még mindig ennél a méhésznél dolgozik.Akik meg ismerik,itt többen is voltak ,csak jót tudtak mondani erről a fiatal egyetemet végzett srácról.Írod,hogy az amitrázt már régen kiszűrték volna.S lőn csoda eddig még nem sikerült itt a környezetemben kiszűrni őket.A másik dolog.Igen, figyelünk egymásra,de én mégsem szaladtam feljelenteni a kollégát.Azt sem értem,hogyan kaphatta meg az engedélyt mivel közvetlenül a telephelye mellett ott van a szennyvíztelep.Közel 600 családja van.Ha azt nézzük,hogy irigy vagyok-e,olyan értelemben ahogy Tükör írta ,igen.Ha jól emlékszem 2010-ben Én 950ft-ot kaptam az akácméz kilójáért Ő pedig 1200ft-ot.Azért a kettő között van egy kis különbség.Azt mondom most is ha tényleg tisztességes bio méhész, legyen meg ez a differencia de ha nem akkor egy darab papír miatt ne kapjon már többet mint Mi.

Nem vagyok bioméhész. Az önbevallás nem elégséges. Vannak rendszeres és vannak szúrópróbaszerű ellenőrzések a Biokontroll feltételrendszer szerint. Az értékesített bioterméket a felvásárló sokkal szigorúbban vizsgáltattja, mint a konvencionális méhész termékét. Pl. már akkor tiltott volt az antibiotikum jelenléte, amikor a konvencionális méhészében nem is keresték olyan szigorú határértékre, mint most.

Ha az irigység, hogy bosszant, hogy az én mézemnél, egy valójában ellenőrizhetetlen, csak papíron létező, önbevalláson alapuló protokoll alapján termelt mézet megpróbálnak "jobb"-ként beállítani, mint az enyém, igen, akkor én irigy vagyok, erre a lehetőségre. De, ha tízből nyolcan meg kifejezetten a "képembe röhögnek" és bevallottan úgy védekeznek, mint mi többiek, ez : kifejezetten bosszant. Még akkor is, ha van kettő aki azt mondja, ő betartja a szó szerint a szabályokat. Ebből egynek még el is hiszem, pl Bükknek, de neked a fórumbéli előzményeid után szerinted el kéne hinnem?
Nekem különösen cseszi a csőröm a bigyós kérdés, mert mint azt is említettem párszor, én valóban kínosan ügyelek, hogy a méztereket ne érjék mérgek, ezért állok is elébe bármikor mindenféle vizsgálatnak(mivel csak azokból pörgetek), és ennek kellene eldönteni, hogy egy méz "bio" vagy nem , nem pedig egy, a felvezetőmben említett, önbevallós certifikátnak!

A Biokontroll, a vevők, szomszéd méhészek, méhegészségügyis (különösen, ha amúgy se bio párti), az írigyek stb.

A fórumon árgus szemmel figyelik a bioméhészeket?...
És még hol? Tényleg kíváncsi vagyok rá.

Féregirtás, lelkem, FÉREGIRTÁS!!!

T

Szerinted pl. ami most itt a fórumon történik, az micsoda?

Ezt hogy kell érteni? Miben nyilvánul meg, hogyan történik ez a figyelés?

Lehet, hogy megsértődsz, de nem hiszem el. Aki 1500 méhcsaládos bioméhész, az már akkor tételben állít elő mindent, hogy nem tudja az áruját laborvizsgálat nélkül értékesíteni. Ott pedig azonnal lebukik az amitráz, akkor is, ha párársítja, akkor is, ha füstöli. És hidd el, hogy ott is árgus szemmel figyeli a bioméhészt a konvencionális méhész is és a vevők is. A konvencionális méhész azért, hogy bizonyítsa, lám-lám "szart se ér a bioméz", a vevő meg azért, mert a pénzéért valóban elvárja az ő szempontjainak érvényesülését.

Most jöttem a méhészgyűlésről.Az egyik előadó kint dolgozik Ausztriában egy bio méhészetben.
Tényleg nem azért írom le amit mondott,hogy vitatéma legyen.Elmondta,hogy kint zárókezelésként tac-ticot használnak vizes oldatként és párásítják.A keverési arányt nem árulta el.Ezzel csak azt akartam érzékeltetni,hogy hagyjuk már a fenébe azt a misztikumot ami itt a bio mézről kering, mikor mindenki tudja,hogy amitráz és kumafosz hatóanyagú szerek nélkül hosszútávon méhészkedni nem lehet.Azt is elmondta,hogy kint hobbi méhészek elbűvészkednek úgynevezett bio szerekkel, de ők következő évben kezdik új, vásárolt családdal.Ezt egy 1500 családdal méhészkedő vállalkozó nem engedheti meg magának.

Kitartó vagy!
Attila

A két szép szememért megkaptam a Biokontroll Hungária tanúsítási részlegvezetőjétől a méhészetre vonatkozó alap-feltételrendszert, tehát nem a jogszabálygyűjteményt..
Amennyiben jóváhagyja, akkor megosztom a fórumon az érdeklődőkkel. Bízom a kedvező válaszában.
Addig is a sokat emlegett klasszikus:
"Halad az, csak csinányi köll...."

Lámlám, az ilyen szomorú esetek elkerülése végett csak jó lenne egy friss, ropogós, méhészetre vonatkozó Biokontroll feltételrendszert is belinkelni ide:

Gyönyörűim!

Beidéztem a legfontosabb a bio méhtartással kapcsolatos legfontosabb szabályokat ma délelőtt. Szátokba adtam. Meg is rágjam helyettetek?

Szombaton az m1 Zöld Tea c. műsorában többek között szó lesz a Biokontroll Hungary működéséről, legalábbis ez volt a beharangozóba. Egy elég jó műsor egyébként.

Ezek a feltételrendszerek léteznek, elektronikus formában is. Lehet, hogy én ülök fordítva a lovon, de letölthetővé tenni nem költség, és nem hinném, hogy így kellene szűrni, mint inkább a belépettekből később kiszűrni a szabálytalankodókat. Ami amúgy nem is nehéz szerintem.

Kösz Csalánosi!
Valóban ez volt az eredeti cikk.
De nem szeretném elterelni más irányba a topikot az eredeti témától.

Itt az eredeti cikk:
http://buvosszakacs.blog.hu/2012/10/28/ ... ore4874147

Hát ez szánalmas!

Lesújtó eredményeket hozott a szegedi paprikateszt
http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/10/l ... teszt.html

Csak termelői méz van,Biokontroll név alatti nincs.
Az üveges méz forgalomba hozási feltételeinél az MVH ill.talán Élelmiszerbiztonsági Hivatal a fogó.
(Utóbbi igen hallgat pedig kommentálhatná nagy magyar paprika őrlemény teszt eredményeit.
Újvidéki paprika nyert,13 hazai köztük prémium minőségi paprika fogyasztásra alkalmatlannak minősült)

Bioméhészek száma folyamatosan csökken aminek több oka is van,nem sikerágazat a méhészeti rész.
Mikor még a múlt évezredben beléptem nem emlékszem hogy kértek volna pénz a feltételrendszerért,sőt mikor kiléptem év közben a félév tagdíjat visszakaptam.
Az hogy egy magántulajdonú társaság pénzt kér valamiért szíve joga.
Ingyen ebéd nincs, szokta volt mondani Tükör és ez nagyon igaz.
Egy nonprofit szervezet költségeit igen csak megterhelheti ha pld.több ezren megkérik a különböző szakmai feltételrendszereket,vagy ezzel eleve megszűrik a jelentkezőket.

A bioméz termelésének a "feltételrendszerét" lassan misztikus köd borítja be. Ha hozzájutok, főhelyre teszem a nappaliban.
Olyan, mint az Operaház fantomja..., legendák keringenek róla, de senki sem látta.
Elmegyek, és veszek a biopiacon egy üveg biomézet, hogy legalább a végterméket kóstoljam! Csak azt nem tudom, milyen szempontrendszer szerint ítéljem meg az ízvilágát?!
Attila

Köszi szépen, igen megtaláltam. Ezekről a helyekről a kötelezően vezetendő nyilvántartási űrlapok tölthetőek le. Mit kezdjek ezzel? Nem bejelentkezni akarok, csak elolvasni a feltételrendszert. Szerintem már lassan a fél fórum ezt keresi, de én ahelyett feszt ebbe botlok:
http://www.biokontroll.hu/cms/index.php ... 87&lang=hu
Persze valaki bioméhész feltehetné ide, gondolom a belépők csak megkapják...

Ragyogó idő van, megyek vissza a méhekhez inkább, látom egyesek ámokfutnak ismét (félreértések elkerülése végett nem rád gondolok, Bükk).

Aki keres az talál.

http://www.biokontroll.hu/cms/images/do ... delete.pdf

"(9) A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) és a GMO-kból vagy azok felhasználásával előállított termékek összeegyeztethetetlenek az ökológiai termelés fogalmával és a fogyasztók ökológiai termékekről alkotott elképzelésével. Ezért ezeket nem lehet az ökológiai termelésben vagy az ökológiai termékek feldolgozásában felhasználni."

ix. a méhészeteket olyan területen kell elhelyezni, ahol biztosítottak az alapvetően ökológiai termesztésű növényi
kultúrákból, vagy adott esetben természetes vegetációból vagy alacsony környezeti hatást kiváltó módszerekkel kezelt, nem ökológiailag művelt erdőkből vagy növényi kultúrákból származó nektár- és pollenforrások. A méhészeteket elegendő távolságra kell elhelyezni azoktól a forrásoktól, amelyek a méhészeti termékek szennyezését vagy a méhek egészségének romlását okozhatják;
x. a kaptárokat és a méhészetben használt anyagokat főként természetes alapanyagokból kell készíteni; xi. tilos a méhészeti termékek kinyerésekor a lépben lévő méhek elpusztítása;

i. a szaporításnak természetes módszereken kell alapulnia. A mesterséges megtermékenyítés ugyanakkor engedélyezett;
ii. a szaporodást nem szabad hormonokkal vagy hasonló anyagokkal való kezeléssel befolyásolni, kivéve egyes állatok állatorvosi gyógykezelésének formájaként;
iii. a mesterséges szaporítás egyéb formái, mint például a klónozás és embrióátültetés, nem alkalmazhatók;
iv. megfelelő fajtákat kell kiválasztani. A fajta kiválasztása hozzájárul az állatok szenvedésének megelőzéséhez és
a csonkításuk szükségességének elkerüléséhez;
d) a takarmányra vonatkozóan:
i. az állatok takarmányát elsősorban az állatokat tartó mezőgazdasági üzemből vagy az ugyanabban a régióban lévő ökológiai mezőgazdasági üzemekből kell beszerezni;
ii. az állatokat olyan ökológiai takarmánnyal kell etetni, amely kielégíti az állatok fejlődésük különböző szakaszaiban felmerülő tápanyagszükségletét. A takarmányadag egy része tartalmazhat ökológiai gazdálkodásra átálló gazdasági egységekből származó takarmányt;
iii. a méhek kivételével az állatok számára folyamatos hozzáférést kell biztosítani legelőhöz vagy
szálastakarmányhoz;
iv. nem ökológiai, növényi eredetű takarmány-alapanyagok, állati és ásványi eredetű takarmány-alapanyagok, takarmány-adalékanyagok, egyes, állatélelmezési célra felhasznált termékek és technológiai segédanyagok kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha ökológiai termelésben való használatukat a 16. cikk szerint engedélyezték;
v. növekedésserkentők és szintetikus aminosavak nem használhatók; vi. a szopós emlősöket természetes tejjel, lehetőleg anyatejjel kell táplálni; e) a betegségmegelőzésre és az állat-egészségügyi kezelésre vonatkozóan:
i. a betegségmegelőzésnek a fajta- és vonalválasztáson, a tartási-gazdálkodási gyakorlatokon, kiváló minőségű takarmányon és az állatok testmozgásán, megfelelő állománysűrűségen, valamint a megfelelő és kielégítő, higiénikus körülmények közt való tartáson kell alapulnia;
ii. a betegség kezelését az állatok szenvedésének elkerülése érdekében haladéktalanul meg kell kezdeni; ha fitoterápiás, homeopátiás és egyéb készítmények alkalmazása nem megfelelő, szükség esetén, szigorú feltételekkel alkalmazhatók kémiai úton előállított szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítmények, beleértve az antibiotikumokat is; különösen a kezelésekre és a várakozási időszakokra vonatkozóan kell megállapítani korlátozásokat;
iii. immunológiai állatgyógyászati készítmény használata megengedett;
iv. a közösségi jog alapján az emberi és az állati egészség védelmében kötelezővé tett kezelések engedélyezettek;
f) a tisztítást és fertőtlenítést illetően, az állattartó épületek és létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére alkalmazott termékek kizárólag akkor használhatók, ha ökológiai termelésben való felhasználásukat a 16. cikk szerint engedélyezték.
(2) Az e cikkben foglalt termelési szabályok végrehajtásához szükséges intézkedéseket és feltételeket a 37. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Nem a grafomániám megnyilvánulása, hogy megemlítettem a szója ügyet. Mielőtt írok, előtte keresek.
László, Margita344 írogat össze vissza, azt most hagyjuk.
De a http://www.biokultura.org -on méhészet és szója szója ügyben Dr. Szalai Tamás 2001-es cikke a legfrissebb amiben ez szerepel Virágporhiány a esetén fokozottan figyeljünk a pótlására alkalmazott fehérjeforrás, pl. szójaliszt eredetére!

Egy 2008-as cikkben már szinte szóról szóra azt írják amit én is mondtam: A bioszója szennyezõdése GM-szójával a hosszú szállítási út és a folyamatosan növekvõ piac miatt egyre valószínûbb. A GM pozitív szója még akkor sem használható, ha a kimutatott szennyezés – az EU által ökológiai gazdálkodásban engedélyezett – 0,9%-os határérték alatt marad. Ilyen körülmények között a GMO mentes takarmány beszerzése egyre nehezebb lesz.
De itt nincs egy szó sem a méhészetről.

A neten még az a cikk található amit Pintér Zoltán idézett .

Az üveges méz témájában úgy gondolom, hogy annak a szervezetnek is felelőssége a minőség akinek a neve alatt forgalomba kerül.

Írod nyüzsögnek az emberek a biopiacokon. Talán egy bio szervezetnek ilyenkor lehetne meggyőzni termelőket.
No nem úgy, hogy fizess aztán megmondom mit várok tőled.

Ez most akkor előírás, vagy csak iránymutatás(kvázi javaslat, mint a "kalóz kódex")