Ez megnyugtató.

Azon filózom, hogy mintha lennének olyan illóolajok, amik nem pusztítják/taszítják a z atkát, hanem vonzzák. Na ez érdekelne engem kicsit jobban.

Számomra kettő üzenete is van a hsz-ednek
-november közepéig a méhész egy nagy hibát biztos hogy elkövetett
-a fiatal anyás,vagy nagyon húzós anyák családjai november közepéig nem álltak le.
November közepén az 1500 atka annyira sok hogy nem is értem ezen családok áttelelését.

Először használtam, de aztán elfogyott a szesz A száraz levelek ráadásul felszívják.
Meg nem volt kedvem napokig áztatgatni. A gyors teafőzés haladósabb volt.
Viszont többet is tettem bele, nem méricskéltem ml-eket. Reméltem, hogy a kioldódási különbséget a nagyobb adag pótolja. A szirup színét meg ízét néztem. Biztos lehetne vizsgálni a hatóanyag különbséget, de erre labor kellene.
Kb. ennyit tudok mondani a gyomorkeserű "méz" történetéről.... (ez vicc volt!)

Elhangzott korábban, hogy a fehér ürömből tea formájában is kivehetőek azok az anyagok amelyekre nekünk szükségünk van. Egyik általad említett gyógynövény felhasználása során sem használsz szeszt?

Mivel páran kérdezték: az ismert fehérürmös receptet vettem alapul.
A polioel összetevők (lásd kép) meg fórum hozzászólások alapján a fehérürmöt kiegészítettem még az említett gyógynövényekkel, ebből sima teát főztem és kevertem belőle a telelő szirupba. Mivel nem képeztem kontroll családokat stb., ezért a hatásosság "tudományos" kísérletileg nem igazolt!

Tükör
Igértem, hogy a hét eleji BVHC-nes kezelés eredményéről beszámolok.
Mint emlitettem az őszi (nov. közép) kezeléskor rengeteg atka hullott (500-1500).
A hét elején újra kezeltem BVHC-vel, 22 családnál ellenőriztem a hullást.
A 22-ből 3 viszonylag erősen fertőzött volt, (kb.50,150,300 atka) az őszi kezelést tekintve.
A többi esetében a 0-hoz konvergált atkaszám.
A három erősen fertőzött család kimondotan népesnek mondható.
A kezdő kollégáknak javaslom a fenti adatokat elemezgetni. És azon is elgondolkodni, hogy az ellenőrzések elhanyagolása mekkora veszteséget okozhat egyes években.

Hát elég ijesztő, hogy pl. a teljesen hétköznapi ricinus nem csak mérgező (ezt tudtam), de halálos is lehet.
Az akác-evést viccből írtam csak. Viszont múltkor megkóstoltam a tölgyfakéreg teát
Hasmenés volt a családban és nem kaptam lósóskát, ezt ajánlották.
Ha jól emlékszem, a csersavról esett szó korábban, hogy nosémára is hatásos lehet.
Én ősszel kipróbáltam a fehérürmös, izsópos, lósóskás, borsmentás szirupot, most jobban néznek ki a családok, mint múlt évben a nosémával (vagy csak hasmenéssel?).

Propolisz
Ez is érdekes olvasnivaló:
http://www.tarnics.hu/Elemek/mergezonoveny.pdf

Propolisz!

Való igaz, a Robinia pseudoacacia tartalmaz mérgező anyagokat, a fa kérgében 1,6 %-körül tartalmaz fehérjeszerű mérgező anyagokat. Kisebb mennyiségben a magban is fellelhetők ezen anyagok: robin és fazin albuminok, sziringin glükozid, valamint cseranyagok és gyanták jellemzik.
A levelekben robinozid és indikan glükozidok (indoxil vegyület) és aszparagin, valamint nagyon kevés illóolaj található.
A virágokban robinin és robitin (akaciin) flavon-glükozidok vannak, melyek erős helyi irritatív hatásúak, s az esetleges felszívódást követően idegrendszert izgató hatásokat, esetleg bénulást okozhatnak.

Az anyagok között a robin és a fazin toxalbuminok lehetnek veszélyesek, azok a vörös vértesteket és az ereket károsítják, hemolízist okoznak. Elsősorban a lovakra veszélyes, azok érzékenyek rájuk, annak idején a kecskéim semmilyen károsodást nem szenvedtek az akác-hajtások fogyasztása következményeképp, igaz, hogy desszertként volt, hogy egy zsák cementet is elnassiztak, de a cigarettás dobozra is nagyon kellett vigyázni, mert szerették a cigit is, no nem elszívták, hanem a zsebből kilopva ártatlan pofával elmajszolták.

Nos, az akác toxinjainak veszélyességét nem szeretném elbagatellizálni, ezért javasolnám, hogy akác-kérget és magot soha ne engedjünk fogyasztani a gyermekeinknek, s a virágok fogyasztásának -melyet gyermekkorunkban ha nem is kilószám, de szerettünk "lelegelni" - nyomán is jelentkezhetnek nagyon kellemetlen idegrendszeri tünetek.

Maradjunk annyiban, hogy a legjobb az akácmézet az asztalra tenni, abban ilyen anyagokat nem találunk...

Üdv: Tomipapa

Ha jól tudom, a kámfor rákkeltőnek lett nyilvánítva.
Viszont találtam egy érdekes - bár nem igazán méhészeti - anyagot, ha valakit érdekel:
ORSZÁGOS KÉMIAI BIZTONSÁGI INTÉZET: MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK,NÖVÉNYI MÉRGEK
http://www.scribd.com/doc/26418462/MERG ... NYI-MERGEK
Fehér akác is mérgező?...Nem eszem többet

Tomi

A Barkovics féle illóolajos atka szinten tartóba volt jó adag kámfor is ha jól emlékszem,8-10 éve használtuk úgy tudom betiltották de még egyszer ,az illóolaj nem atkairtó

Tomipapa!
Semmi gond,csak akartam írni egy privát levelet,hátha valamiért esetleg nem tudtad olvasni az üzenetet,de nem tudok írni Neked privátban,gondolom ez a döntésed.
Ezért kérdeztem rá nyilvánosan is, hátha valaki hallott a dologról valamit.
Ez a kámforos téma érdekes lehet, de mintha lenne az valamelyik itthon használatos atka elleni készítményben is. Bár nem vennék rá mérget.
Az atkairtást nem szeretném erre alapozni,csak egy kísérletet csinálnék a kíváncsiságom miatt. Az említett külföldi méhész segítséget kért tőlem,de mikor meghallotta,hogy amitráz, visszahátrált, és végső megoldásként ezt a növényt akarta alkalmazni. Csak még nem érkezett meg, de azt hiszem már késő. Ezért gondoltam,hogy esetleg ha hozzájut, kérek tőle, és rákérdezek az alkalmazás módjára.
Üdv
Tomi

Szia, Tomi!

Elnézést kérek, hogy ily megkésve válaszolok, de csak nemrég tudtam elolvasni az üzenetedet, ezért most már nem privátban válaszolok…


Nagyon sajnálom ismerősödet, aki így pórul járt, de tartok tőle, hogy nem az én ismeretanyagom nyomán lesz képes újra talpra állni. Attól tartok, nem csak az atka, hanem annak nyomán a Nosema és a többi „velejáró” kórokozó okozott ilyen hatalmas pusztítást a méhészetében. Az valószínű, hogy az elsődleges ok az atkafertőzés volt, de nem értem, hogy miképp dúsulhatott így fel nála, ha helyesen és a szerrotáció szabályát betartva védekezett. Persze, ha csak novemberben kezdte meg a védekezést, akkor el tudom képzelni, hogy az addig agyonszívott méhek azóta feladták…

Az Artemisia lehetséges alkalmazhatóságáról a varroozis ellen nem rendelkezem információkkal, amit tudok róla, azt leírtam a Nosema témában, 2011.03.01., azzal, hogy a Nosema ellen feltételezhetően alkalmas lehet, mert olyan szeszkviterpén típusu anyagokat tartalmaz az illóolaja, melyek citotoxikus, antibakteriális és fungicid hatása ismert.

Az Artemisia kopetdaghensis nevű fajt is vizsgálták illóolaj-tartalomra, s az irodalmi adatok tükrében magasabb a hatóanyagtartalma, mint az A. absinthium (fehér üröm)-é. A fehér üröm kb 1%-nyi illóolajat tartalmaz, az ázsiai A. kopetdaghensis a közlések szerint 2% körülit. Egy másik vizsgálat során, melyben több fajt is összehasonlítottak, viszont néki volt a legalacsonyabb az illóolajban található szeszkviterpén-szintje. Magasabb értékeket találtak az A. diffusa-ban, A. austriaca-ban és az A. oliveriana-ban is. Szóval még a kutatók sem jutottak egységes álláspontra, ráadásul az egyik csapat mérsékelt antimikrobális aktivitást tapasztalt az A. kopetdaghensis esetében, míg a másik csoport jó antimikrobális tulajdonságot figyelt meg egyes Staphilococcusok esetében.

Az illóolajában található anyagok: methyleugenol 24,4 %, geraniol 13,6 %, davonone 11,1 %, kámfor 9,8 %, etyl-nerolát 7,4 %, ezen összetevők adják a növényben található illóolaj (2,4 % a növényben) 86,8 %-át.

Mint írtam, régen a népi gyógyászatban használták a fehér ürmöt rovarcsípések és élősdi rovarok ellen, de hatásmechanizmusát nem ismerem, feltehetően az illóolaj tujon összetevője hathat a rovarokra, lévén annak van idegrendszeri hatása is. Lehetséges még egy agyalás az illóolaj tartalmára tekintettel, de a benne lévő kámfor-tartalom aránylag alacsony, hogy ennek nyomán az atkára hathatna.

Ezek alapján semmiképp nem merném javasolni, hogy atka elleni védekezésed e növényre alapozd, de ha ki akarod próbálni, és nem tudsz hidrodesztillációval előállított illóolajat hozatni, a Nosemában írt hozzászólásomban megtalálod az alkoholos kivonással kapcsolatban írtakat.

Üdv!
Kérdésem lenne,hogy hallott-e már valaki az: Artemisia kopetdaghensis nevű növényről.
Türkmenisztán és Irán környékén alkalmazzák atkák irtásához. Hogy milyen formában,egyelőre még nyomozom, gondoltam rákérdezek. Talán oroszország déli részén is használják. Az internet szerint valami üröm fajta ez is, de pontosabbat nem tudok.
Azon gondolkozom,lehet hozatnék, egy kísérletet megér,de ha esetleg van valakinek valamiféle tapasztalata,vagy ismerete ez ügyben, az megoszthatná.
Köszi.

Atis!

Jelenlegi ismereteim szerint nem valószínű, hogy a szerves savakkal szemben kialakulna rezisztencia.

Volt rá alkalmunk, hogy firtassuk az oxálsav hatásmechanizmusát, de a kérdés avatott kutatói, Nanetti és munkatársai is arra a következtetésre jutottak, hogy az oxálsav elsődlegesen kontakt hatással bír a méhek atkáira, s kísérleteik során az alacsony pH-t találták fontosnak.

Természetesen ez a megállapítás nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az oxálsav megjelenik a méhek haemolymphajában, s eképp a szivogató atkát ezen keresztül is pusztítsa.

A kérdésről beszélgettünk egykor Ceranaval és Csokyval is e Fórumon, akkor sem jutottunk döntő következtetésre.

A magam részéről ma is úgy vélem, hogy a szerves savak hatásmechanizmusa (elsődlegesen kontakt hatás) tükrében nem kell számolni a szerves savak elleni rezisztencia kialakulásával, de a környezeti (elsődlegesen hőmérsékleti) hatások a szerves savak használhatóságát részben megkérdőjelezik, nem beszélve arról, hogy fedett fiasításban egyedül a hangyasav hajlandó "működni", a többiek csak fiasításmentes időszakban adnak pozitív hatékonyságot...

Hasonló következtetésekre jutottak német kutatók is, akik hangsúlyozták, hogy a szerves savak esetében nem valószínű a rezisztencia kialakulásának lehetősége, de a klimatikus viszonyok használhatóságukat erősen befolyásolhatják.

Maradjunk annyiban, hogy elméleti szinten az oxálsav ellen a Varroa-atka nem valószínű, hogy képes rezisztenciát kialakítani, miként ez a többi szerves sav (hangyasav, tejsav) esetében is hasonló képp alakul.

Szerintetek van esély arra, hogy az oxálsavra rezisztencia alakuljon ki? Csak elméleti szinten kérdeztem.

Mekkora jó ötlet

A BVHC a méhek takarítási ösztönét serkenti ugyebár. Ha ebbe beletartozik az is, hogy a méhek fokozottabban nyalogatják a keretléceket, főleg ahova nem csurog a szer, akkor az nem okozzhatja-e fertőződésüket különféle betegségekkel azáltal, hogy felnyalják onnan a spórákat?

PL. lehet ,hogy túladagoltuk,A lényeg az,hogy valami nem volt 100-as.Rablás nem volt,de vagy másfél óráig keveregtek a kaptárak előtt össze-vissza.Így plvasván a topikot lehet,hogy megint kipróbálom,csak egy kicsit behúzott kézifékkel.

Vili!
De igen,forgalmazzák. Csak a tapasztaltabb méhészek véleményét tolmácsolták.

Tomi!
Úgy tudom, hogy Ők nem forgalmazzák, így gondolj bele, milyen kereskedő lenne, ha nem ezt mondja. Ezáltal szerintem ugyanúgy "hiteltelen" a szakvéleményük mint ahogy a dicséret lenne az Alfától.

Látom, hogy igen részletes választ kapott mindenki a BVHC-vel kapcsolatban.

Mivel a két írásom összeollózása némi félreértésre adott okot, leírom, hogy én hogy használtam.
Korábban csak a tél eleji Perizines kezelés mellett próbálgattam. Egymás hatását kontrollálgatva. Miután én úgy láttam, hogy hatékony, maradt a BVHC, a Perizin elmaradt.
Tavaly akác után - mivel nálunk onnantól hosszú vakáció kezdődik (már csak ezért is értetlenkedtem Somogyics66 írásán) - két locsolást csináltam a BVHC-vel majd utána amitrázos csikot kaptak. (Mint Tominál)
Téli csorgatást szintén Bee Vitalból kapták.

Tavasszal még nem használtam. Részben mert nem tartottam fontosnak másrészt úgy gondoltam (meg a másoktól hallottak is ebben erősítettek meg), hogy ilyenkor a hatékonysága elmarad az árához viszonyitva.

Egyszerű fekete fólia, és egy irányba néznek.
Ha nem lesznek felhasználva anyapótlásra március közepéig, akkor fólia helyett anyarács kerül közéjük, és másnap lezárom a felső kijáróját is. Kétanyás.

Ez hogy van nálad kivitelezve? Nejlon vagy linóleum választja el a családokat? A kijárók egyfelé néznek? Előre is köszi!

Tomi hozzászólása óta már újabb 3 hozzászólás került fel, amíg bepötyögtem, amit akartam. Most már azért elküldöm.
A korábbi hozászólásokban leírtakat erősítik meg a hét végén Tóth Péter által megtartott előadáson elhangzottak is.
Vegetációs időszakban öt alkalommal történő BVHC-s csorgatással is csak 75 %-os hatékonyságot lehet elérni.
Persze lehet azt mondani, hogy ez sem rossz, hiszen legalábbis visszafogja az atka fejlődési ütemét (bár nekem ez kevés és mivel nem biozunk, inkább hatékonyabb szert használunk aktív időszakban).
Ha meg valaki olyan szerencsés, hogy helyben, vagy vándolással folyamatos hordása van és nem akar mérget bevinni a kaptárba, annak sok lehetősége nincs a hatékonyabb atkaírtásra. Az egyéb bios szerek (hangyasav, illóolajok) jóval bizonytalanabb hatásúak.
Fiasmentes időszakban viszont a BVHC jobb hatékonysággal működik, mint ahogyan itt a fórumons is már többen beszámoltak róla.

Ebben igazad van és elég hanyag voltam, valóban a decemberi kezelés jobb lett volna, de több kolléga intett e töbszöri oxálsavas kezeléstől. De időközben mégis ugy döntöttem, hogy lekezelem, hiszen a gyártó szerint töbszöri kezeés sem okoz gondot, de a téli kezelésekről a gyártó sem ir, igy bizonytalan voltam.
Be fogok számolni.

Ez OK, de én inkább, akkor még decemberben kezeltem volna, több okból is.

Azért a potyogás mértékéről itt is számolj már be légyszi.
Kíváncsi vagyok én is, meg gondolom más is!

Tükör
Lehet, hogy igazad van és pénzpocsékolás volt részemről, de az őszi kezeléskor rengeteg atka hullott (500-1500) és ez aggasztott. Az enyhe tél az áttelelő atkáknak valószinüleg kedvezett. Ha a maradék atkák a tél miatt nem pusztultak ki, márpedig erre idén nagy az esély, akkor gyors atkaszaporodásra számíthatunk, mint irtam is januárban volt már fiasítás.
1 hét mulva talán többet tudok, hogy volt e értelme, miután az atkahullást ellenőrzöm.

Kezdőként néhány sor a Beevitalról,ha megengeditek.
Az Eristánál érdeklődtem a múltkor,miket hallani a szerről,mert én "már" 2 éve használom. Azt mondták,tulajdonképpen salátaöntetnek jó. Sok méhész panaszkodik rá.
Szerintem azért,mert nem tudják(bocs,hogy ilyeneket feltételezek zöldfülűként) hogyan lehet viszonylag jó hatásfokkal használni.
Szerintem is jó ez pl március végén egy egyszeri csorgatásra,hogy "beindítsa a családokat,bár beindulnak azok maguk is, de egy kis segítség sosem árt.
Áprilistól júli végéig nekem nincs lehetőségem irtani a facélia és vegyesmézek miatt. A facélia rögtön akác után indul.
Viszont ha augusztus elején az utolsó pörgetés után locsolok beevitalt 1 esetleg két alkalommal, és utána pár nappal bekerülnek az amitrázos csíkok, jobban összemaszatolja magát a család,így nagyobb a papírcsík hatásfoka. Az amitráz után pedig október közepe felé jöhet a következő ,utolsó Beevitalos kezelés. Majd novemberben az oxálsav.
Tehát szerintem az 5szöri sorozatkezelés teljesen felesleges, nem ezzel kell a problémát megoldani,csak a kezelés kiegészítését szolgálja. Sztem nem a monitoring által leírt módon hatékony a szer,hanem "beágyazva" az amitrázos kezeléshez.
Tavasszal beindít,nyáron ösztönöz,ősszel pusztít.
De ez csak az én véleményem. Nekem eddig úgy néz ki,bejön.

Szia somogyics66!

Nem kötekedés miatt de mit lehet ezen elszúrni?

Szigetvili azt hiszem. Akkor jött be először,lekelett vágni a tetejét aztán a keretléc szélén végignyomni.De mondom lehet,hogy mi bénáztunk elsőre valamit,bár elolvasva a hozzászólásokat biztos.

Miklós!
Ez a szer árára való tekintettel, pénzpocsékolás szerintem.
Legalábbis,ha ősszel rendben lekezelted az állományt...

Jópap
A Bee vitál hive cleen használatának fiasításmentes időszakban van nagyon jó hatékonysága tapasztalatom szerint. Tegnap és tegnapelőtt kezeltem le az álományt. Január végi február első napjaiban lerakott pékből volt még ki nem kelt zárt fias, ami napokon belűl kikel, és nyított fiasítás még nem volt, ez a szünet a jó két hetes hidegnek köszönhető. Peték azok már lehettek de annyira nem kerestem azokat. Mivel a szer 7-8 napig biztosan hat ezért gondoltam, hogy igy még hatékony lessz a kezelés. (Az őszi kezeléskor több mint 2 hétig hullotak tőle az atkák, igaz rengeteg volt.) Vidékenként változó lehet a fiasítás indulása, ezt figelembevéve, ha már megkezdődik a fiasítás, már csak a sorozatkezelésnek látom értelmét.
Talán ma vagy holnap ha lekezeled őket talán sikeres lehet, de mint irtam ez attól függ hogy az anyák mikor keztek el petézni.

Igen, ez a "nagytakarítás" jó hasonlat.
Én sosem csinálok vele 3-4 sorozat csurgatást, mert valójában nem arra való szerintem, hogy fiasításos időszakban teljes irtást érjünk el vele. Ezt a Tóth Péterék kísérletei is bizonyítják.

Amikor igazán ütős az atka ellen az a fias mentes utolsó csurgatás!

Év közben meg az általános jó immun állapot, a takarító hajlam erősítése a legfőbb jó hatása. Az, hogy az atkát is GYÉRÍTI az bónusz olyankor.(mellesleg nem elhanyagolandó hatás, ezt az eü aljak tálcáin lévő atka hullák mutatják azért)
Meszesedés nincs gyakorlatilag, a nosemára nincsenek vizsgálati eredményeim, de feltételezem, hogy a savas közeg, és a takarítási hajlandóság miatt, azzal szemben is van hatása, mert én elvagyok fumidil nélkül egyenlőre.

Tóth Péter ajánlásával :

A Bee-Vital-Hive-Clean eredményességét 2008–2009-ben
vizsgáltuk. A hatékonyságának növeléséhez 2009-ben eltértünk a kiadott szakmai
útmutatóktól és három helyett öt alkalommal kezeltünk. Ennek segítségével biztosítottuk a családok védettségének idejét az átfertõzõdések és a fiasítás csökkenésé-
nek idõszakára is. Ennek eredményeképp emelkedett a hatékonyság.

Egyébként bővebben:
M.M.N.P. Környezetterhelési Monitoring vizsgálat 2010-2011

Ezt találtam evvel kapcsolatban. Az idén fogom én is kipróbálni.

Akkor a tavaszi használat eredménye, amolyan nagytakarítás lenne ha jól értem.

Ha nyáron vagy ősszel használom a szert akkor már mindenképpen 3-szor csurgassam?

Bocs Karcsi, de semmi probléma vele tavaszi alkalmazásnál sem.

Jópap!
Áprilisban, mielőtt fel kerülnek a mézterek.De csak egyszer, mert ilyenkor nem atka ellen használjuk. Az csak a bónusz, hogy abból is visz nehányat talán.

Tomi! Nyugi, csak misi keveri kicsit a paklit.

Misi!
Oxálsavas.

Jópap!
Ez a szer késő őszre való igazából. (Esetleg nyárra) Tavasszal ne alkalmazd.

Bocs,de miket írtok itt össze-vissza?

A Bee Vital csak amitrázt tartalmaz?

Szia szigetivili.

Tavasszal amikor elkezdenek a fűzről hordani, elkezzdhetem a kezelést?
Hányszor ismételjem meg a csurgatást, ,mik a tapasztalataid?

somogyics66 !

Biztos, hogy Bee Vital volt??
Évek óta használom (nyáron is meg ősszel is), de még csak hasonlót sem tapasztaltam!
Idén is megvettem.

Egyforma illata lesz az összes családnak,hát volt keveredés a szomszédok között mikor a haver kezelte őket.Az eredmény sem a várt volt.Látottak alapján én ki sem próbáltam,de ő sem alkalmazza már.De az is lehet,hogy mink csináltunk rosszul valamit.

Bee Vital Hive Cleant tervezem tavasszal kipróbálni.
Milyen tapasztalatotok van róla?

A képen látható család fölött volt. +5 +10C között volt egész télen. ( 9db szűkítetlen fészken) Ez egy 40cm átmérőjű keretes család (Dadant méretű) Májusban 15.-e körül megrajzott, a raj 9 pár 1/2NB lépet fedet.

Azér a 10, az nem 0!
Pláne nem mínusz!

Sanyi! A tiéd mellettük, vagy fölöttük volt?

Ezt én is alátámasztom, hogy a telelőfürt nem fűti a kaptárt! Tavaly bent volt a kaptárban, a fürt fölött a hőmérő érzékelője. Egész télen 10Ckörűl mutatott, majd kúszott feljebb! Most is van egy családnál, a keretek felénél szemből. most 13C° mutat. Még egy észrevétel. A nikecell takarást raktam a kaptár hátuljára. folyamatosan néztem a kaptár falát, melegebb e! Márciusban még nem tapasztaltam, hogy meleg lett volna. Úgy ápr. közepe felé éreztem a kaptár falán a kiáramló hőt. Szerintem addig a lépeket lezárták a méhek. Úgy gondolom, hogy felesleges hőt nem termelnek, úgy mint feleslegesen se esznek.

Talán valami meleg csak szállhat fölfelé időnként, mert különben nem lenne pára lecsapódás, a teljesen zárt takarásokon.

De amúgy meg tudod... akkor a "második pont". Vagyis, az a 4-5 keretes családocska valóban annyi(nem csak jó indulattal), megfelelően szűkítve, és jó helyen lévő mézzel.

Ez idáig semmi jelentősége.
Higgyétek már el a szakkönyveknek, hogy a telelőfűrt nem fűti a kaptárt! Én utána mértem pár éve egy olyan autós külső belső hőmérő egyik szenzora volt a kaptárban. 1-1,5C eltérést mértem a külső hőmérséklettől, de ez a bóvli olasz (esetleg kinában gyártatott) hőmérő akkor is adott ekkora különbséget, ha a két szenzor egymás mellett volt.
A fiasítás indulásakor már lesz különbség.