Nos a január végén még bomba kondícióban lévő állományom nagy része, összeset 1 fiókra, hulla sehol egy darab , 16 család eltünt ezek szűk 3 fiókon de vastag 2 fiókon betelelt családok voltak. A lépekből a viragporosakat és a mézeseket kell beküldni a laborba. 60 családról talán ha van 1,5 L hulla. A neós évben pont így jártam. A hazaérkező méhek nem találnak be a kaptárba csak vagy hatodik nekifutásra. Ez levideóztam . Van olyan is hogy kaptár elejére érkezik remegö lábakkal, testel megy egy kört és potty. Sok a szipókás a megtalált hullákban.

http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2 ... C3%A9n.pdf

Mit szeretnél a lépből kimutatni amit a méhhullákból nem lehet? Szerintem mivel általában a méhek közvetítésével kerül a kaptárba a méreg nem igazán van szükség a lépek vizsgálatára.

Üdv. jani bátya

Sziasztok Méhész társak! Segítséget szeretnék kérni. Keresem azt a dokumentumot, az OMME oldalán ami leírja a mintavételi protokolt mérgezés esetén. Találtam egy infót az eljárás rendjéről, növényminta, méhminta ..... stb, de a lépmintáról nem sikerült infót gyüjteni. Nyilván nem jól és nem jó helyen keresgélek....

Tekintettel arra, hogy a jelenlegi támogatási rendszerrel nagyon nem értek egyet, már régóta nem is veszem azt igénybe, így a flakon aznap ment ki a kukába.

Ennyi. Pedig aztán én hosszú évekig kutyulásellenes voltam, de lassan úgy néz ki, hogy a zúgkonyhai készítmények megbízhatóbbak lesznek.

Természetesen. A "gyógyszer" gyártójának a bőrét már ki kellett volna feszíteni valahová, ahol sokan látják. Ehelyett gondolom boldogan éli mindennapjait.




A volt elhullás rendesen az október végi tapasztalás volt. A vizsgálat idején voltak teljesen elhullott, ill. almányi méretű családok, amik gyakorlatilag nem tekinthető semmilyen családnak tél végén.
A szaktanácsadónk is kint volt a vizsgálaton, nagyon korrekt volt, képeket is készített.

Szerintem nem kell ezt még teljesen lefutottnak tekinteni! Ha szólt Zsolti még ha később is, de ennek nyoma van, ráadásul meg van a számlája, az ominózus sorozat számmal, valószínű még a csomagolása is, hisz a támogatás miatt meg kell őrizni. Rövidesen újabb egyeztetés lesz az ügyben, ha többet tudok beszámolok.

Tudod a tavalyi évig, a "méh gyógyszereket" nem tekintettük potenciális mérgeknek az állományra.
De az űgy jól el lett sikálva.
Ez egy következmények nélküli ország szokták mondani.

Kár, hogy későn ugrott be az összefüggés a következmény és a lehetséges ok között.A rendszerkritika pedig akkor nem a helyi állategészségügyre vonatkozik, hanem magára az állatgyógyszerek, készítmények minőségbiztosítására.A volt elhullás rendesen megjegyzésből, pusztulási megjegyzés nélkül, nekem az jön le, hogy átteleltek és tavassal tartalék vagy termelő család méretről indultak.

Mivel tavaly ősszel elég korán volt egy hideg periódus, a zárókezelést meg lehetett csinálni október végén. A családok többségénél más szert használtam, de az nem volt elég, és vettem egy flakon o..ovart. A kezelés utáni elhullásnál egyáltalán nem gyanakodtam a szerre, és tippem sem volt, mi lehetett az oka, ezért nem léptem ez ügyben semmit. Az feltűnt, hogy a méhészetnek csak egy jól körülhatárolt részén tapasztaltam hullákat. Idegenkezűségre gyanakodtam, vagyis hogy valaki bejött, és valamit ügyködött. Aztán mikor január végén megjelent a hír a fipronilmérgezéssel kapcsolatban, rögtön leesett a tantusz, mivel csak a méhes felső részén volt gond, ahol használtam az o..ovart. Gyorsan le is ellenőriztem a gyógyszerről kapott számlán található gyártási számot, ami beleesett a fipronilra pozitív körbe. Nyilván futottam fűhöz-fához, hatósághoz, elég hamar ki is jöttek, de eddigre már február eleje volt.
Ennyi.

Mi illetve ki miatt telt el a méhelhullás észlelése és a mintavétel között négy hónap?

Ha már megint előjött a fipronil téma: Tavaly október végén a méhészetem harmadát a gyártási szám alapján is mérgező oxxovar készítménnyel kezeltem. Utána volt is elhullás rendesen, de nem tudtam az okát. Rá négy hónapra mintavétel, a vizsgálat fipronilra negatív.
Nagy köszönet ennek az egész sz@r rendszernek!

Szerintem atka miatt pusztulhattak el...

Köszönöm válaszát!
Ugyan nem vagyok méhész, de akkor más miatt hullhattak el.

A fórum kezelését még nem szoktam meg. Köszönöm a helyreigazítást.

Sanyoo8!

Elég egyszer leírni, ha van válasz, megkapja.

Az Apitraz 500 mg impregnált csík mézelő méhek részére A.U.V készítmény visszahívásának értesítője:

http://www.omme.hu/apitraz-termekcsere- ... -kerelmek/

A gyártási tételszám alapján nem volt szennyezett a gyártmány.

Ha utólag szeretné szerkeszteni az írását, azt is megteheti, amíg nem írnak rá hozzászólást.

Neonikotinoid mérgezés miatt nem hónapok múlva hullanak el a méhek, szubletális koncentrációtól eltájolnak, a letális dózistól a táblán pusztulnak el.

Ui.:
Ugyanis mivel már nincs rá szükség, így eladnám. Csak nem akarom, hogy bárkinek is baj legyen belőle.

Az elhullásról még annyit, hogyha neoniko mérgezés lett volna, akkor csak hazahozatal után 1-2 hónappal jelentkezik az valós? Vagy inkább mérgezett atkalap?

Sziasztok!

Családomba apum már elég régóta hobby méhészkedik.
Tavaly viszont elpusztult az összes méh.
Napraforgó után hazahozva 1 hónappal. Az okát nem tudtuk, csak idén hallottuk, hogy mi lehetett a baj.

Viszont még volt egy atkaölő is amit használt. Állítólag ebbe is volt szennyezett tétel.

Rá tudna nézni valaki, hogy szám szerint ez még megfelelő lenne és nem a mérgezett kategóriába volt:
Csatolt kép.

A fipronil-szennyezett atkaölő gyártója, nem kíván peren kívüli egyezség keretében megállapodni a méhészekkel. A laboreredmények beérkezése után így marad a bírósági eljárás.

Vagy a nébih laborban van ez a szennyeződés???

Tudjátok esetleg, hogy Magyarországon kívül is történtek ilyen esetek a forgalomban lévő atkairtó szerek használatával kapcsolatban?
Félve írom, hogy: esetleg csak a Magyar Méhészeket
próbálják inzultálni ezekkel a szerekkel?!
Uffff.....

Magam részéről a jól bevált m..a. 20.ast használom.
Söpri az atkát. Eddig gondolkodtam más hatóanyagú szereken is, hogy véletlenül se alakuljon ki rezisztencia. Mára kezdem elfeledni a forgalomban levő szereket....
Ezen kívűl próbálom a Méhek immunrendszerét erősíteni különböző, itthon készített gyógynövényes teákkal, amik illata remélhetőleg megzavarja az atkák tájékozódását is.
Félelmetes, hogy mennyi mindentől kell manapság rettegnünk. No de, fel a fejjel!

Botrányos az egész!Nekem és még a környezetemben pár embernek is gond volt már 2 évvel ezelőtt is a destruktorral, aztán már nem is használtam.SZERENCSÉRE!

2,5 éve augusztustól pusztultak a méheim. A 37- ből ősszel volt még 14 család. Magam voltam a hibás a helyzetért, mert állomány szinten kísérleteztem a tejsavval. Ősszel Destuktorral csorgattam a 14 családot, egy órán belül tömegével fetrengtek a méhek a kaptárak előtt, és belül. Kicsit még kevesebbet is csorgattam, mint az előírás, nem volt túladagolás. Több méhésztárs azt valószínűsítette, hogy bizonyára atkaszívottak voltak a méheim, azért pusztultak el. Nekem eleve terhelt volt a lelkiismeretem, mindent magamra vettem akkor a méhcsaládokkal kapcsolatban. Nem vittem mintát sem. Tavaszra az utolsó 4 család is elpusztult. Ősszel olvastam ezt a fipronil szennyezést. Lehet, hogy két éve is valami ilyesmi volt. Az a szomorú az egészben, hogy az engedélyezett szerek felé megtörik a bizalom, többnyire maga küzd a méhész.
Azóta amitrázos füstöléssel, Mavrikos zsepivel, oxálsavas csorgatással védekezem zárókezelésként. A legolcsóbb oxált vettem. A január közepén végzett oxálsavas csorgatás 0- 12 atka között hozott le 5 nap alatt. A legtöbb családban 6 alatt volt, 0- s is több volt. 23 családból 12- nél számoltam az atkát. Igen szépek most a családok. Hárs után sorozatot fújtam amitrázzal (nincs napra nálam), augusztusban Mavrikos zsepi, szeptemberben sorozat fújás, és október is fújtam néhányat, amikor az idő engedte, akkor már csak elvétve, nem sorozatot.
Mifelénk dombok határolják a tájat, sokszor volt fagy, de a dombok miatt bizakodunk, hogy csak részleges fagyás történt.
Üdv: Attila

Tavaly volt forgalomban nem szennyezett atkaölőszer?

Most akkor küldjem vissza a tavaly támogatásra vásárolt apitrázt, amiből 1 csomaggal használtam fel próbaképp és 10 nap után azt is kiszórtam, mert valami nem tetszett .....?
Ezek után kérdezze meg valaki, hogy miért vegyszerboltban veszem az olcsó oxálsavat!

Nem tudtam hova rakjam.
https://portal.nebih.gov.hu/allatgyogya ... AVfrnlV4B4

Normálisnak éppen nem mondanám, de sajnos lehetséges.
Túl vannak terhelve a laborok.

Az brutális....

Sajnos a toxikológiai minták eredményei sokszor hónapok múlva jönnek meg.

Szerintem normális.
Ha azt nézzük, hogy én a 2017.10.09-én levett minták víruselemzését még mindig várom, akkor mindenképpen.

Holnap lesz négy hete, hogy a fipronil-szennyezett atkaölő használata miatt hatósági mintavétel történt nálam. Budapesti laborba küldték a mintákat. Szerintetek normális dolog, hogy még nincs eredmény?

Már másutt is feltettem ezeket a kérdéseket, de nem sikerült választ kapnom. Kérdésem lenne, aki meg tudná magyarázni. A Karate Zeon ez évben is használható virágzó kulturákban is. A mikrokapszula miatt hosszú tartamhatású. 28 nap az élelm.eü. várakozási idő. Még a nem károsító, tehát nem rágó, szívó rovarokat is pusztítja. Még a petét is. A méhekre mérsékelten veszélyes. Csak mérsékelt pusztulás várható? És mégis használható, nem is kell félnünk? Ezek nem ellentmondásos tények? Hogyan lehetünk így nyugodtak a repcén, napraforgón?

Te öreg!
Nem lehetett volna inkább egy kép a hókarú csajról, a Boss-t bizonyos okok miatt nem kedvelem.

Embörök!!!

Megvan az idei napraforgós méhpusztulás oka...!!!

Nincs itt mellébeszéd, az a nyüves Serratia marcescens a ludas, meg az a rohadt glifozát! Mondam én már ezt évekkel ezelőtt is!

http://azuzlet.hu/gyomirto-pusztithatta ... anulmanya/

Ez még csak a felszín, de az elmélyedni szerető olvasók számára egy kis tudomány is álljon itt:


http://www.agbioforum.org/v12n34/v12n34a10-duke.htm A glifozát-rezisztens kultúrnövények, hogy lássuk, milyen sok növény révén károsodhatnak a méheink...

http://jeb.biologists.org/content/218/1 ... f_ipsecsha Navigációs problémák is lehetnek? Netán az eltájolás inkább ettől lehetett régebben is, és nem a rohadt neoninikotonoidoktól? Már a Geddekasnak sem hihetünk?

http://www.pnas.org/content/early/2018/09/18/1803880115


Ezek után követelhetjük vissza a neonikotinoidokat, zokogva kérhetünk bocsánatot a jó Brosstól, hogy a tiltakozás sunyi elszabotálása miatt nemtelenül támadtuk...! Nagy István agrárminisztert is meg kell követnünk, hogy merészeltük kétségbe vonni az alkalmasságát annak nyomán, hogy "sztárolta" a neonikotinoid csávázószereket. Ideje, hogy elinduljunk Brüsszelbe és követeljük a neonikotinoid csávázószerek ismételt engedélyezését, a gazdák és a méhészek kártalanítását. Csodálkoztok miért? A gazdák a korai kártevők elleni védekezés megnőtt költségei, a méhészek meg a neók helyettesítésére használt (engedélyezett) növényvédő szerek súlyos károkozó hatása miatt...

Nos, gyönyörködjön mindenki a megoldásban, s itt az idő, hogy levonjuk a konzekvenciát:

"οὐδὲν ἀκιδνότερον γαῖα τρέφει ἀνθρώποιο
πάντων, ὅσσα τε γαῖαν ἔπι πνείει τε καὶ ἕρπει.
οὐ μὲν γάρ ποτέ φησι κακὸν πείσεσθαι ὀπίσσω,
ὄφρ’ ἀρετὴν παρέχωσι θεοὶ καὶ γούνατ’ ὀρώρῃ·
ἀλλ’ ὅτε δὴ καὶ λυγρὰ θεοὶ μάκαρες τελέωσι,
καὶ τὰ φέρει ἀεκαζόμενος τετληότι θυμῷ.
τοῖος γὰρ νόος ἐστὶν ἐπιχθονίων ἀνθρώπων,
οἷον ἐπ’ ἦμαρ ἄγῃσι πατὴρ ἀνδρῶν τε θεῶν τε.

Nem táplál ez a föld gyarlóbbat az emberi nemnél,
semmilyen élőt, mely lélegzik s mászik a földön:
nem hiszi, hogy valamely baj is érheti még a jövőben,
míg a nagy istenek áldják s míg mozgatja a térdét:
ám ha a boldog olümposziak már bajba borítják,
bár nemakarva, de tűrő szívvel hordja a sorsát.
Mert aszerint fordul lelkében a földi halandó,
hogy neki míly napot ad Zeusz, emberek, istenek apja."
(Devecseri Gábor ford) (hogy honnan, ez a mai találós kérdés...)

Egyre inkább időszerű lesz az önkritika és javaslom az új népszerűsítő kampány-poszternek:

Attól tartok félreértesz!
Nagyon szépen köszönjük, hogy a műszeres mérések oldaláról is leírtad a problémát.
Teljesen jó és fontos .....
Amiért én írtam annak nem az a lényege, hogy itt egy fórumon mi miket olvasunk tőletek hozzáértőktől.
Mindössze annyira akartam utalni, hogy az országos méhész szervezet, amely elvileg az érdekképviseletet is el kéne látni, újra csak nagyfokú impotenciáját prezentálja.
A méhpusztulás ügyben újra tartózkodik önállóan lépni a méhészek érdekében. Az elnök és a többség talán arra vár, hogy a NÉBIH saját magát ellenőrizve azt mondja: "Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon."
Valóban egyszerűbb a balkonra ültetett méhlegelők problematikájával és NP-s pénzek osztogatásával foglalkozni mint érdekeket védeni.

Kedves Cerana!
Második éve méhészkedem, azóta került látóterembe ez a problémakör. Érdekes, hogy a laikusok számára (már aki nem méhészkedik) mennyire ismeretlenek az itt vázolt nehézségek és a jövőt illetően a bennük rejlő veszélyek.
Mivel az OMME-vel más pályán futballoztunk, ezért egymás felé a láthatóság gyakorlatilag nulla volt. Ezért nem is kerestek/hettek meg és viszont.
Üdv:

Kedves Tsanyi!
Elnézést, ha kicsit elvetettem a sulykot az analízisek részletezésének irányába.
Csak azért írtam hozzászólásom, mert az gondoltam az ördög a részletekben rejlik, de ezt gondolom az ügyvédje jobban tudja mint én:)
Tisztelettel:

Köszönöm a szakmai észrevételeket. Szerintem én sem azt vontam kétségbe, hogy képesek-e a hazai szakemberek világszínvonalú mérésre, vagy sem. Arról van szó, hogy a NÉBIH szerepe összeférhetetlen, hiszen saját maga ellen dolgozik, ha precízen vizsgál. Ilyesfajta kevésbé precíz vizsgálatokra említettem példát. Gyakorlatilag teljes hírzárlat van szakmai vonatkozásban.
Egyáltalán, megfogalmazta bárki is hivatalosan, hogy ezeknek a NÉBIH vizsgálatoknak mi a célja? Az, hogy megbüntesse saját magát, mert teljesen szabálytalanul adott ki szükséghelyzeti engedélyeket, közveszélyt okozva? Bírósági eljárás alapját képezheti? Miképpen, ha bejelentették, hogy korlátos a vizsgálati kapacitás? Egységes kártalanítás Csuja beszámolója szerint nem lesz (a beszámoló után rögtön el is lett hallgattatva). Akkor? A NÉBIH-nek semmiképpen nem érdeke a valóság kiderítése. Az OMME vizsgáltat saját maga?
Ami pedig a hazai laborok szakmai munkáját illeti. Az ősszel Cruiserrel csávázott deflektoros vetés közben tömeges méhpusztulás következett be a traktorok által keltett porfelhőben. A NÉBIH laboratóriuma nem tudta kimutatni a méhekből a hatóanyagot. Nem tudom megmondani, hogy ennek szakmai, vagy politikai okai voltak-e? Esetleg nem Solymosiné Majzik Etelka végezte a méréseket. Hát az is lehet egyfajta manipuláció, hogy kire bízzák a vizsgálatokat. Ezért kellene az ellenmintákat ott megvizsgáltatni, ahol az ilyen kimutatás már sikerült, és nincs függelmi viszony. Ha az általam emlegetett módszer nem ismeretlen kis hazánkban, akkor másik választ várunk arra, hogy máshol miért lehet kimutatni valamit, amit nálunk nem sikerült. Részemről ez csak egy tipp volt, amit ezen cikkek olvasgatása közben találtam. Az OMME megkereste már kavalost szakmai tanácsért? Persze hogyan is kereshette volna meg, hiszen elnökünk már többször kiemelte, hogy senki ne higgye el a fórumokon leírtakat.

Szerintem pedig még az előtt, hogy a folyó elmosná a hidat. Tehát addig kellene nekünk is vizsgáltatni, amíg van minta. Nem utólag elmélkedni azon, hogy korrekt volt a vizsgálat vagy maszatolt. Persze át is lehet úszni a folyót. Csak nehogy belefulladjunk az örvénylő vízbe.
Amúgy pedig Darvas Béla írói vénája meg sem közelíti a Tiédet!

Kedveskéim!

Valóban magasröptű szakmai vitát folytattok, de közben elvirágzik vagy már elvirágzott a napra.
Én is szépnek és jónak tartom az OMME NÉBIH együttműködési nyilatkozato(ka)t, de a mottóm Advocatus Diaboli.
Hát az ördög ügyvédjeként is együtt örülök Tomipapával, hogy a fennt említett két szervezet egymás tenyeréből eszik, és örömmel olvasom sikeres együttműködésük híreit, csak az eredményt nem látom.

Hallottam Tóth Péter tányérhámozós mintavételi technikájáról, úgy tűnik ha van neo akkor ezzel a módszerrel ott lesz a mintában. Aztán ebből a mintából és a gyűjtött mérgezett méhekből (megfelelően hűtve szállítva) kapjon az európai szinten elismert velencei labor, illetve 2-3 külföldi labor ahol sikeresen mutattak már ki neokat.

Akkor talán tisztábban látnánk.
Az OMME költségvetésébe valószínűleg beleférne néhány független laborvizsgálat.
Csak ezt mindenki szeretné???

Kedves Arisztaiosz és a Téma Iránt Érdeklődők!

Még annyi kiegészítéssel élnék a teljesség kedvéért, hogy még tisztábban láthassunk, hogy a műszeres méréseket a megközelítés szempontjából két nagyobb csoportra oszthatjuk, ez a "szűrő" (screening) és a "célzott" (targeted). A két megközelítés általánosságban a detektálási határban, a hatóanyagok számában, és a kvantitálás minőségében tér el. Az első esetben általában nagy felbontású tömegspektrometriás technikákat alkalmaznak, több vegyületet vizsgálnak; míg a második esetben a vegyületek egy szűkebb körére összpontosítanak, ahol az említett MS/MS jól használható.
Az utóbbi években időnként a "szűrő"-vizsgálatok körébe sorolja a szakma azokat a méréseket is, ahol több (akár több száz) vegyület vizsgálatát végzik MS/MS-el. De ez alapvetően egy téves megközelítés, mert így továbbra is csak az előre meghatározott vegyületeket lehet kifogni, a váratlan "előre nem beírt" hatóanyagokat vagy azok metabolitjait nem.
Üdv:

Cerana!

Miből gondolod, hogy az OMME bárhol is külföldön vizsgáltatna valamilyen mintát?

Ezidáig a NÉBIH analitikai laboratóriumai vizsgálták az OMME monitoring-mintáit is, illetve a hatósági mintákat értelemszerűen ezek a laborok vizsgálták.

https://www.agrarunio.hu/hirek/3068-a-m ... nak-rendje

Folyamatosan hallottam ezelőtt a FF Klubon, hogy a magyar laboratóriumok alkalmatlanok a vizsgálatokra, illetve Tóth Péter nem a megfelelő laboratóriummal és nem megfelelő kimutathatósági határértékekre vizsgáltat. Nos, a Nébih laboratóriumai uniós szinten akkreditált laboratóriumok, ráadásul a nemzetközi akkreditációs ellenőrző vizsgálatok során a hazai laborok az élvonalban vannak, a velencei növényvédőszer analitikai laboratórium hosszú évek óta az uniós referencia-laboratóriumok versenyében többször is az első helyen végzett...
Szóval csodálkozom, hogy a jó Darvas Béla is beáll azok sorába, akik rentyölni kívánják a hatósági laboratóriumok munkáját, felkészültségét. Nem maradnak le ezek a laborok sehol, ha nehezen kimutatható hatóanyagokról van szó, s az a hülyeség, miszerint Tóth Péter nem megfelelő laborral és nem hiteles kimutathatósági határértékekre vizsgáltat, valótlan állítás. Jó lenne, ha Darvas nem Nagyernyei, Csányi Antal és Geddekas-Csuja állításait visszhangozná. Van egy olyan érzésem, hogy ha PhD. Solymosné Majzik Etelkát kérte volna fel a jó ökotoxikológus (és nem Csujától kérte volna a méh-mintákat), akkor talán sikerült volna nagyon kis kimutathatósági értékkel is bizonyítani a keresett hatóanyagok jelenlétét. Ráadásul Etelka még meg is felelne a jó Darvas szakmai és tudományos elvárásainak, Ő nem cukrászból lett államtitkár és nem mezei egyetemi doktor, ráadásul speciálisan a szakterülete a magas zsírtartalmú mintákból történő hatóanyag-kimutatás...

Néhány link, hogy érzékeltessem, mi dühít a dologban:

http://portal.nebih.gov.hu/-/novenyvedo ... ratoriumok

http://portal.nebih.gov.hu/-/akkredital ... jekoztatas



http://epa.oszk.hu/03100/03135/00263/pd ... 016_01.pdf
https://www.biokontroll.hu/rangos-elism ... oratorium/
https://hucpa.hu/a-magyar-novenyvedosze ... vonalaban/

Száz szó vége is egy: Darvas jó ökotoxikológus, kiváló írói vénával rendelkezik (kicsit irigylem is érte), s elkötelezetten igyekszik méregzöldnek maradni, viszont rendkívül hiú és konfrontatív. A Greenpeace-en kívül szinte mindenkivel és minden kormányzati-hatósági platformmal sikerült "megkedveltetnie" magát, ez viszont nem segíti őt a döntéshozói körök közelébe jutni. Régtől fogva támadja az agrárkormányzatot (nem mondom, hogy minden esetben alaptalanul), ugyanolyan régtől ostorozza az engedélyezési hatóságot (Nébih), összerúgta a patkót az Akadémiával (valójában inkább a húsosfazék közvetlen közelében tartózkodó, s őt annak közelébe nem erisztő akadémikusokkal), tengelyt akasztott néhány GMO-guruval, folyamatosan igyekszik megkeseríteni az életét a volt FM parlamenti államtitkárnak, azaz az újsütetű agrárminiszternek és úgy általában a teljes növényvédős-szakmának. E körökben a népszerűségi indexe egyre jobban közelíti "kendermagos és asszonycsépelő" Juhász Péterét és a libás Bajnai Gordonkáét...(Gordonka esetünkben nem mélyzengésű vonós hangszer, hanem egy keresztnév becéző alakja) Majd kérném, hogy az idézetben szereplő "erős matrix-hatás" értelmezését kérjed szakembertől, ha javasolhatom, legjobb lenne Solymosiné Majzik Etelkát megkeresni. Csak azért, mert nála mostanában nem tudok autentikusabb szakembert, nekem Dr. Darvas Béla e szempontból nem az (persze majd meg kellene kérdezni Csuja-Geddekast is, hátha neki is van véleménye e kérdésről, hiszen voltaképpen ő lenne az egyedül elfogadható és felkészültségű szakember e kérdésben)

Ami a QuEChERS-módszert illeti, nehogy azt gondold, hogy csak a kanadaiaknak sikerült ezzel eredményt produkálnia. Itthon se ismeretlen diagnosztikai módszer, használják is a laborok, hiszen a laboratóriumi mintaelőkészítés módszere és a Nébih laborok LC-MS/MS tandem-analitikai technikájához hozzá tartoznak, tehát nem"külföldi csodamódszer". Nem ragozom, idézem (mit tesz Isten, épp egy Nébih-labor interpretációjában...):
http://portal.nebih.gov.hu/documents/10 ... 76c660f9a2

Maga a technika tehát itthon sem ismeretlen, egy (szintén Nébih-ihletésű) link, miről beszélünk:
http://epa.oszk.hu/02000/02099/00005/pd ... 3_1_02.pdf

A sertéspestissel összemosni a hatóság "vizsgálati hajlandóságát" persze lehet egy nagyon szemléletes hangulatkeltés, részemről inkább nem élnék vele. Nem igazán elegáns...

A szakmailag kellően megalapozottak majd bizonyára képesek lesznek megítélni, korrekt volt a vizsgálat, vagy maszatolt. Akkor kellene átmennünk a folyón, ha az innenső partjához értünk...

Látom, -míg írtam- Kavalos nagyon szemléletesen bemutatta, miről szól a mintaelőkészítés. Köszönöm, hogy Ő is megerősítette: ha akarják, a laborok képesek kimutatni jóval az akkreditációs hatóanyag-szint alatt is a szermaradékokat. Bennem felmerül: esetleg az a malőr is előfordulhat, hogy "keressük Petőfit, de minden elszántság ellenére sem találjuk". Az szintén egy másik kérdés, hogy valóban szeretném-e, ha megtalálná valaki Petőfit...?

Kiegészítésként:

Az sem mindegy ki mennyi méh-mennyiségből indul ki. A kanadaiak 5 g-ot írtak.
Több kiindulási minta -> nagyobb kinyerhető mérendő komponens -> alacsonyabb detektálási határ.

Üdv:

Kedves Cerana!
Csak a pontosítás kedvéért tennék némi kiegészítést méréstechnikai oldalról. A nagyműszeres analitikai méréseket tartalmazó laboratóriumi meghatározások általában két főbb részből tevődnek össze. Az egyik a mintaelőkészítés a másik pedig maga műszeres meghatározás. Jellemzően mindkettő folyamat jelentősen befolyásolja a végeredményt és a teljes eljárás érzékenységét, szelektivitását stb. Az említett Quechers módszer ("quick, easy, cheap, effective, rugged, and safe") csak a mintaelőkészítést takarja, amely egy nagyon széles spektrumú (500+ peszticid), jól használható, de ezért nem is túl koncentrált és tiszta mintát adó (téli-nyári gumi, 10-funkciós konyhai robotgép effektus) előkészítés. Valamint és emellett, a teljes módszer érzékenységét meghatározza a mintaelőkészítés után alkalmazott analitikai eszköz. Két labor így hiába alkalmazza ugyanazt a Quechers módszert más érzékenységgel tud mérni a különböző műszeres háttér következtében. Ezért is kell megadni a detektálási határ értékét minden komponens esetén az adott laborra vonatkoztatva.
A mérgezés témánál maradva így például az újságunkban megjelent mérések eredménye is egy kicsit értelmezhetőbb lehetett volna és nem kerül sor mondjuk ilyen megállapításokra: "persze ezt a a méhekből a műszerek már nem tudják kimutatni". Főleg, hogy azt sem tudjuk mit tudnak kimutatni a műszerek. Sőt azt sem tudjuk mi volt a vizsgálati panelban benne, azaz a "szűrő" vizsgálattípus lefedte-e a teljes neonikotinoid palettát vagy csak annak néhány tagját. Vagy esetleg valaki megvizsgálta volna, hogy a műszerek az adott növényben mért koncentrációszintben, tudnak e mérni a méhekből valamilyen szintben. Valószínűleg azonban ezek nem mindenki számára olyan fontos információk, ezért maradhattak ki az anyagból.
Üdv:

Fél éve írtam odaát, hogy az egész méhtestből történő vizsgálat a kimutatási határérték miatt valószínűleg nem vezet eredményre. Ennek ellenére ugye a kanadaiaknak sikerült a méhekből is Quechers módszerrel klotianidint kimutatni. Gondolom az OMME döntéshozói ezzel a problematikával tökéletesen tisztában vannak, és az ellenmintákat a megfelelő módszerrel vizsgáltatják. A NÉBIH-nek ugyanis nem érdeke kifinomult módszerek alkalmazása. Esetleg más módon is manipulálnak. Olvasom, hogy a szabolcsi vadászok már 250 vaddisznót temettek el, a NÉBIH-nek mégis csak 12 pozitív esete volt. Pedig minden hullából kötelező a mintavétel. Milyen más ok vitte el a többit?

Tomipapa!
Ezekre a hsz-ekre emlékeztem. Azonban én még most sem találom bennük azt, hogy nem mutattak ki NNI-ket. Az, hogy a maszek mintavétel cipermetrint és tebukonazolt mutatott ki, az nem jelenti azt, hogy NNI negatív. Hiszen az eredményközlés hiányának millió oka lehet. Lehet, hogy annak kimutatásához sokkal több időre van szükség. De még az is lehet, hogy az adott labor nem tudja ezt vizsgálni. Te NNI negatív eredményről számoltál be. NNI vizsgálati eredményt viszont senki nem közölt. Csányi Anti hallgatása nem jelenti a negatív eredményt. Te viszont állítottál valamit. Ebből gondoltam azt, hogy rendelkezel bennfentes információval. Ezen gondolkodtam egész nap, méhészkedés közben, hogy nem elég az, hogy rossz helyesírással írtam, de szerencsétlen a kifejezés. Az említett hsz szövegkörnyezetéből azonban kiderül, hogy alapvetően nem egy titkos információ megszellőztetését értettem alatta, hanem egy nyilvános részeredmény ismeretét. Azért nincs hivatalosan lezárva az ügy, mert egyéb vizsgálatok még folynak. Mással nem tudom magyarázni a három hónapos hallgatást. Pontosabban a hallgatás inkább arra utal, hogy találhattak benne NNI-ket, ha minden vizsgálatot lezártak. Az más kérdés, hogy ennek mennyi köze van a klinikai tünetekhez?

Úgy ahogy mondod. Demeter első hsz-éből azonnal tudni lehetett , ki lehet ő. Ezért írtam, hogy itt van. Az intelligencia nagyon árulkodó. A lájkjaim is annak szóltak.
Még egyszer elnézést kérek, ha megbántottalak volna. Akár Téged, akár Tóth Pétert.

Cerana!

Nem szeretek mosakodni. Nem szeretek olyan vádak miatt mosakodni sem, amelyek a memóriám meggyengülését valószínűsítik. Végképp nem szeretek ezen esetben mosakodni, amikor huncut, pimasz vénembernek titulált az a Nagyernyei és Csányi Antal, akik folyamatosan csúsztattak, félretájékoztattak ebben az ügyben is.

Talán még emlékszel, honnan indult az ügy. Ha nem, segítek.

"Odaát" menj vissza a Méhegészségügy helyzete témába, s ott Csányi Antaltól származó #543, idén április 04-én hozzászólással kezdd.
majd a #549-es (ápr. 13.) válasszal folytasd az emlékek felidézését. Biztos nem lesz nehéz, hiszen egy nappal később te is válaszoltál (#550 válasz).

Ezt követően változó intenzitással folyt a polémia (CsA #553 : "El a kezekkel az én Bolygómról"), Neo #554, s Jenő #555. Ez utóbbi azért érdekes, mert Jenő ebben a válaszban mondta ki (Ő és nem én...!): "Anti, neked nem a neotól mászkálnak a méheid".

Ez sem lehet ismeretlen számodra, a #556-os válaszodban Jenővel alaposan megbeszélted. Ezt követően is folyik a diszkusszió egészen addig, míg CsA a #562-es hozzászólásában el nem szólja magát Jenővel vitatkozván. Nos, ebben a vitairatban rukkol elő a Korcsmár-féle mintavétellel és a Nébih baranyai "kiszállásával", majd az elszólást(?) megismétli, gyakorlatilag megerősíti a #563-as hsz-ában. Biztosan emlékszel, az #564-es válaszodban hálát rebegsz azoknak, akik összehozták ezt a szerecsenmosdatásra szervezett akciót. A szerecsen ezen esetben Bross lett volna...

Jenő a #565-ös válaszban szépen kifejti a véleményét, s jó összefoglalót ad, majd nem sokkal később CsA a #569-es hsz-ban -a te köszönő hsz-odon nekibuzdulva- tükörfényesre fényezi Brosst, s ismételten "közöl" egy vizsgálati eredményt (érdekes, ha megkapta, miért nem tette fel habzó szájjal, mint azt a levelet, amiben felhívták a figyelmét anno az itatás fontosságára a neos repcevetés környezetében). Nem, ő csak sejtet, de azt is tudnod kell, hogy nem csak egy vizsgálati jegyzőkönyv volt! (Ez sem "bennfentes információ", hiszen maga Cs A vall további jegyzőkönyvről és sürgeti a hatósági mintavétel eredményének nyilvánosságra hozását).

Biztosan emlékszel, hiszen Neo a #575-ös válaszában kifejezetten levonta a konzekvenciát...

Nos, nem rabolnám tovább a türelmedet, csak felhívnám a figyelmedet, hogy az előző beszélgetés-folyam még a repcéről és annak neonikotinoid csávázószeres összefüggéseiről szólt, s nem másról.

Másról, azaz a napraforgó-kukorica helyzetről csak jóval később, június 16-17-től esik szó, a "felütés" CsA-tól a #592-es hsz-ban: "Indul a napraforgó-kukorica virágzás" (Ebben ismételten leírja: a ludas szerinte is az előző évek tapasztalata alapján a klórpirifosz és a tankkeverékben adott neo és tebukonazol.) Érdekes felvetés, de valójában nem is a napraforgóról beszél, hanem ismét repcéről, ám konzekvensen elhallgatja, hogy van a birtokában olyan repce-vizsgálati eredmény, mely alapján egyértelmű, hogy neo-csávázót nem mutattak ki a növényből. Pedig tudja, csak az nem illik a képbe, azzal nem lehet manipulálni Bross érdekében a közvéleményt.

Nos, tényleg a befejezés szándékával már csak néhány hozzászólásra szeretném felhívni a figyelmed: Neo #593-as, #595-ös hozzászólásaira, majd CsA #594-#596-os válaszaira. Az #596 számú válaszban ismételten megemlített cipermetrinről pedig kérd el CsA-tól a vizsgálati jegyzőkönyvet, amelyben cipermetrint talált a labor...!

Végül folyik a diskurzus, hámozgattatik a végbélszél, köztük néhány higgadt válasz (köztük Tőled is), sok kevés értékű hablaty, majd Nagyernyei #658-as, tőlem idéző hsz-a, s Vadkan okos humorral írt #569-ese. Érdekes, erre Neo x660-as válasza is, de amondó vagyok, hogy ezen sincs sértődni-valóm, részemről a kitüntető figyelem megnyilatkozásának és nem rosszindulatú megnyilvánulásként értékelhető, csakúgy, mint az emlékezetkiesés nyomán sejtetett "bennfentes információ-forgalmazás" vádja, amivel -értékelhetném úgy is, hogy- minden valószínűséggel a hazudósságom vádját próbáltad hárítani, s nem a színfalak mögött bennfentes információkkal kereskedő fazonomat kidomborítani.

Én igyekszem így felfogni, s nem szeretném, ha ez a szituáció a továbbiakban ékként funkcionálna kettőnk egymás iránt érzett nagyrabecsülésében...

Megnéztem, valóban írtam azt, hogy esetleg a Tóth Péter NÉBIH vonalat sejtettem a dolgok mögött. Azt azonban továbbra is tartom, hogy az egész abból indult ki, hogy sehol nem lett lett leírva negatív NNI eredmény, csakis Arisztaiosz közölt ilyen értelmű kijelentést. Ebből gondoltam, hogy ez mindenképpen (egyelőre még nem köztudomású) vizsgálati eredményen alapszik.
Amennyiben ezzel bárkit megsértettem volna, úgy elnézést kérek!

Most látom, hogy nekem ez a bennfentes információkról szóló hsz kimaradt. Tisztázzuk gyorsan a dolgot. Most nincs időm utána olvasni, de úgy emlékszem nem azt írtam, hogy Tomipapa Tóth Pétertől kért ilyen információkat, hanem azt, hogy Tomipapa rendelkezhet bennfenntes információkkal. Erre az alapot az adta, hogy Tomipapa azt írta, hogy NNI-ket nem tudtak kimutatni. Ez pedig egy olyan tény közlése, amely nem származhatott az FF klubról, mivel ilyen ott nem íródott le. Ebből gondoltam, hogy bennfenntes információ.

Nos, mivel sokan nem szörföznek a facebookon, s ráadásul nem minden méhésznek kedvenc követett bloggere Darvas Béla, ezért megosztanék egy bejegyzést és a hozzá fűzött kommentárokat. Élményszámba megy, ahogy a jó ökotoxikológus professzor folyamatosan darabokra szedi az agrárminisztert, de új hangszer a zenekarban, hogy immár az OMME vezetés felelőssége is tollhegyre került. S amitől rendkívül félt mindenki, immáron kimondatott: a hallgatás, a tiltakozás elszabotálása kifejezetten politikai indíttatásból, s nem szakmai szempontok mentén történt és értékelhető. Az egykori "fegyvertárs", Darvas immár látja és láttatja a jó Bross és szekértolói szerepét (talán Bross magyar- és szakmapolitikai hangjának, a szegény szerencsétlen szervilis Nagyernyei szerepének kivételével).

Szóval elég izzadtságszagú egy történet, nehéz lesz ebből kijönnie a feleknek, legyenek azok termelő méhészek, (ön)érdek-képviseleti funkcionáriusok, hatósági hivatalnokok vagy agrárkormányzati tisztviselők, miniszterig bezárólag. Mint a szlogenben: "a földtől az asztalig"... (vagy inkább "bölcsőtől a ravatalig?")



A zárójeles aláírás a cikk végén:Darvas Béla...

Szóval ennyi elég is lenne, de a facebook jóvoltából egy igazi csemege részesei lehetünk. Élvezhetjük, amint a jó professzor és a régtől nélkülözött (a FF Klubról is kitiltott) Csuja polemizál egymással a mintavételről. A dolog pikantériája, hogy Csuja és Darvas összebútoroztak egyszer a szakmai mintavételezés érdekében, de valami malőr következtében szétváltak útjaik. Mivel csak Csuja interpretációjában hallottam a történetet, nem írnék addig többet az esetről, míg Darvas verzióját nem ismerem. Mondjuk Csuját ismerve kizárólag a prof lehet a hunyó, ám ha piciny rés látszik nyílni, Csuja -feledve a sérelmeket és azt az érzést, hogy hogyan csináltak belőle együgyűt- ezerrel feled sérelmet és szakmai megaláztatást, már ugrik is, hátha valaki ad neki egy kis kutatni-valót...

A kommentárok a cikkhez:


Szóval ennyi, a nagy hallgatás "odaát" viszont jelzi, hogy Nagyernyei inkább fecseg-locsog Szászrégenről, a hazafias névmagyarosításukról és romániai mézárakról, mint hogy szó essék valami lényeges dologról. Pedig lenne miről beszélgetni, többek között javasolnám kicsit részletesebben körbejárni Bross Péter OMME elnök szerepét a tiltakozás elmulasztásával, elsunnyogásával, elszabotálásával kapcsolatban, egyúttal ideje lenne felnyitni a miniszter szemét is, hogy nem feltétlenül jó és hiteles személlyel szövetkezett, amikor Brossra bízta a helyzet kibontását. Ideje volna szakmailag megalapozott, hiteles és leginkább független személyek felkutatása és megbízása révén szabad utat adni a vizsgálatok hiteles lefolytatásának.

http://magyarmezogazdasag.hu/2018/07/12 ... jtely-okat

Nos, ezen kívül a királyi televízióból megtudtam ma délelőtt Brosstól, hogy nem is pusztulnak mindenütt a méhek, napraforgó-termesztés szempontjából gyenge talajokon például szerinte nincs pusztulás. Levonta a következtetést, mely szerint valószínű, hogy a jó nektártermelésű területeken, talajokon mérgeződhettek a méhek. Ugyan nem mondta ki, de azt sugalmazta, hogy feltehetően a csávázószerek, illetve a tankkeverékben használt lombtrágya és gombaölőszerek is okozhattak mérgezést.

Nos, a jó Bross mit talál ki azokra a területekre, amelyeken tapasztalható a napraforgón virágporba "panírozott" méhek fetrengése, mászkálása, majd pusztulása, ám nem található semmilyen földi növényvédelmi tevékenység nyoma, s a területet repülőgépes növényvédelemmel sem védték. Gondolom majd kiáll az ország nyilvánossága elé, s lehajtott fejjel bevallja, hogy a méhész érdekképviselet vezetőjeként egy esztendőn keresztül elsunnyogta a csávázószerek elleni tiltakozás lehetőségét is (néhány, azt "elrendelő" elnökségi határozatot is semmibe véve).

Sokan hajlamosak a szúnyog-gyérítési munkákra (is) fogni a méhpusztulást, ám azt elfelejtik, hogy szúnyogot csak települések belterületén gyérít a katasztrófavédelem, külterületen, napraforgó- és kukoricatáblákon nem.

Nem kívánok találgatni, a múltkor már úgy is megkaptam Csányi Antal repcés kínjai kapcsán, hogy egyrészt hazudós vagyok (ezt mondjuk Nagyernyeitől nem veszem föl, eszihez értem) de az már kellemetlenebb, hogy Cerana "bennfentes" információk megszellőztetésével vádolt meg, mondván, hogy bizonyára Tóth Pétertől kapok információkat. Üzenem, hogy ilyen esetekben eszembe sem jut bennfentes információkat kérni, mert amíg nem publikus egy információ, addig kétesélyes a dolog: egyrészt az sem lehetetlen, hogy Tóth Péter sem rendelkezik az információval, hiszen nem ő kérte a vizsgálatot, hanem a hatóság, másrészt ha Tóth Péter kapna is információkat, azokat saját érdekében nem lenne szerencsés szellőztetni, hiszen ha azt a hatóság csak később akarja nyilvánosan publikálni, akkor szerencsétlen ötlet lenne, ha idő előtt kiszivárognának a hírek. Attól fogva Tóth Péter sem igen jutna információhoz, s így ő sem lenne képes senkit informálni.

Ez az egész szerencsétlen mérgezés-történettel kapcsolatos polémia egyébként éppen abból adódott, hogy Bross és bandája kifejezetten ki akarta zárni Tóth Pétert a vizsgálatokból, Baranyába is úgy hívták meg a NÉBIH szakembereit, hogy Tóth Pétert "kifelejtették" a meghívottak közül. Ezt sem Tóth Pétertől tudom, hanem éppenséggel attól a Nagyernyeitől, aki éjszakánként fel-felsír, ha Tóth Péterrel talál álmodni, no, de nem tolmácsolni kell ezt, hanem idézni:



Nos, ennyit a "bennfentes információkról". Ki és kitől kap bennfentes információkat? Egyébként az a Nagyernyei próbál engem hazugnak nevezni, aki ebben az írásában azt mondja, hogy kiderült, mi okozta a problémát, aztán amikor én leírom azokat a gondokat, amelyet Csányi Antal oszt meg a Nagyérdeművel, akkor ezerrel tagadja, hogy közölték volna akár Csányiékkal, akár az OMME vezérével a laboratóriumi eredményeket. Nincs kedvem idézgetni, Csányi Antal több alkalommal is megosztotta velünk, hogy a méhesükben tavaly és idén milyen szerek okoztak problémákat, így nem Tóth Pétertől tudom, hogy idén cipermetrinre és tebukonazolra fogta a mászkálást, pusztulást a repcén (Jenő beidézte a FF Klubon, emlékeztetve Csá írására), tavaly pedig Csá kifejezetten a klórpirifoszt nevesítette "odaát", a Neonikotinoidok témában, december 14-én. Meg lehet keresni, s nem a bennfentes információkkal való visszaélést rám sütni. Bár igyekszem sürgősen elinni, de még hellyel-közzel funkcionál a memóriám. Meg olvasgatni is tudok. Így olvasom a jó Nagyernyeit, aki már megint fölbüfögte odaát a bennfentes információt, amit Brosstól kapott, csak az a visszabüfi, már teljesen elferdítve, a szerencsétlen fóbiás klubtulajdonos fóbiáját tükrözi, nem a valóságot. Szegény Nagyernyeinek hívja már fel valaki a figyelmét, hogy Malya Péter szerint bármely mérgezés esetén a kémiai vizsgálatkérés mellett minden esetben kötelező a kórtani vizsgálat is, az nem egyéni és "tóthpéteres" ötletroham, hanem a mérgezés vizsgálati protokolljának része. Nem azért kell kórtani vizsgálatot végezni, hogy majd az atkára, vírusokra és Nosemára lehessen fogni bármit is, hanem azért, hogy tisztázni lehessen a probléma eredőjét. No, de ezt Malya Péter nem oly rég már érthetően elmagyarázta.

Azt a bennfentes információt sem ártana körbejárni, Nagyernyei mai böffenete szerint:
"Az OMME részéről pedig ez semmiképpen nem nevezhető monitoringnak, annak az alapelemi is hiányoznak!
Ez egy sima "esemény utáni tabletta", egy nagyívű kárfelmérés.
A monitoring nem erről szól, ezért is mellőzik a vezetőjét a vizsgálatoktól.
Ő már bizonyított.
Már eleve furcsának tartom, hogy javaslatára kórtani okokat is nézegetnének.
Ja, ismét az atka a vétkes."

Szóval Brossnak kellene egy bűnbak-jelölt, vagy csak annyira "eladósodott" a szekértolóinak, hogy inkább odadobja az egyetlen szakmailag megalapozott méhészt is, ha már megígérte, hogy törleszt? Netán az lenne a sunyi elnök jelöltje, aki tavaly februártól egyfolytában igyekezett rávenni a sumák Brosst, hogy tiltakozzon már a neonikotinoid csávázószerek ellen? Netán azt szeretné odadobni prédának, aki idejében és a szolgálati utat betartva figyelmeztetett a veszélyre? Engem olyan nagyon nem érdekel és érint a dolog, de csodálom a magyar méhészt, aki ilyen határtalanul toleráns és nem zavarja el a francba a tiltakozást elszabotáló elnököt a hírközlőivel és a félretájékoztató, szervilis jóbarátaival együtt.

Végül is nekem ganzegal, ha a magyar méhésznek ez az elnök kell, én szívesen nekiadom... Magyarázatból meg nemsokára ki lesz stafírozva, most már a csapból is Bross folyik, fölkarolta immár a minisztérium és a hatóság is a vizsgálatokat. Kíváncsian várom a laboreredményeket, de abban biztos vagyok, hogy itt csak egy nyertes lesz: az a Bross, aki most inaszakadtából keresi az okot, s azt követően majd azt, hogyan lehetne a jól végzett munka fejében egy kis tiszteletdíj-emelést megszavaztatni az ő empatikus népével...

Nekünk állóméhészetünk van. Eddig nem volt repce. Idén vetettek, igaz gyümölcsös is van, de azon nem voltak ilyen jók, mint idén a repcével. Bölcsőzni nem kellett, akácig folyamatos volt a hordás...valahogy megfogta a családokat. Hárs után, a napra kezdetén tűnt el nekünk is egy fióknyi nép...
A szirupról csak annyit hallottam, hogy nem termelnek annyi garatváladékot a méhek, mint a méztől...De gondolom ez evidens...