Meg neked is igazad van.
Ő elmondja az elméletet ami szép is lenne ha nem mutyisztán lenne a hazák, de az.
Ilyen akciók után pár ezer méhcsalád leült a környéken.
Nem egy tábla egy gazda, a fenét, 10 km rrel arrébb a jóisten tudja ki repcéjén is ugyanúgy leültek a méhek mint itt.
Orrvérzésig nyomják, össze vissza ki ekkor, ki akkor, ki ezzel ki azzal, amit éppen jónak lát. Érted gondolom.
A kutya se ellenőrzi ezeket, senki nem foglalkozik itt semmivel sem, zseb tele legyen aztán minden le van sz@rva úgy ahogy van.
Kinyílik a repce innen a tájról menekülni kell, ezek állatok nem foglalkoznak semmivel.

Igazad lehet!

Idén még hála Isten nem tudok képet mutatni a mindig szabályosan kijuttatott szerek hatásáról! Valahol egyszer mindenkinek betelik a pohár! Én olyan méhész vagyok, aki nem tud a növényvédő szeres munkálatok után odatelepülni, mert ott vagyok, ott a kis telepem. Amit nem bánok mert szívesen számolom a teli repcés hordókat. De minden évben ilyenkor félek, "farkastól". Egyébként ezért regisztráltam hogy kicsit többet tudjak kommunikálni.
Semmi közöm ahhoz a terület de lehet hogy ott volt a farkas! Vissza fogom magam.
Köszi még egyszer!

Mi a probléma? Nem teljesen világos az "összefüggés" a "méhkímélő technológia" és a nappali permetezés között. Ha nem ergoszterol bioszintézist gátló gombaölőszert és nem jelölésköteles rovarölő szert tartalmazó tankkeverékkel permetezett, s a rovarölő sem volt jelölésköteles (pl. acetamiprid vagy tau-fluvalinát hatóanyag szólóban), akkor nem értem a gondját, a 43/2010. FVM rendelet még a szélsebességet is pontosan rögzíti az elsodródás elkerülése érdekében.

https://www.kormanyhivatal.hu/download/ ... C3%A1s.pdf

El kellene már végre jutnunk oda, hogy akkor kiáltsunk farkast, ha valóban megjelenik a farkas...! Ezzel szemben lépten-nyomon találkozom az ilyen bejegyzésekkel, melyek nem viszik előre a növénytermesztő (növényvédős)-méhész párbeszéd ügyét, és semmi másra nem jók, mint a fölösleges hangulatkeltésre.

Ezt olvastam ki " tsanyi" sajtófigyelőjéből méhkímélő technológia!
Miért kell ilyenekbe belebotlanom! Jákó Nagybajom közt fél5-kor zápor eső után,pirító napsütés 21fok, persze ma az egész országban szélcsendvolt!

Köszönöm.
Minden szabályos volt! De a sok poszméh hulla mit akartak ott!?
A következő melegedéskor kiderül menyi lesz földön futó.

A Nébih szerint:

https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/221861/Mospilan20SG_mod_20131219.pdf/bbb00976-9318-4fd0-a33e-b18d59c6f027

Tóth Péterék csapatának vizsgálata alapján, nagyban függ a hatása attól milyen más szerrel keverték!

https://agroforum.hu/lapszam-cikk/mehpusztulas-mehekre-nem-jeloleskoteles-novenyvedo-szerek-kombinacioi-altal/

Szerintetek, Mospilan-nal " semmi más" nem kóstoltam !!! 11órakor repce permetezése ,100-ból 2 növényen van 4-5 virág! Méhek voltak pár db látogatóba.
Ő szerinte minden szabályos. (igaza lehet) 8-10napig dolgozik a szer.
Hatása várható? a méhekre!

Méhmérgezés ellen – ellenméreg-etetés?

https://magyarmezogazdasag.hu/2022/01/1 ... reg-etetes

Sokan már el is felejtették ezt fipronilos történetet.Hiába, a bíróságoknak két- három év kell ahhoz hogy ítéletet hirdessenek.

Mai hír, hogy a fipronilos ügyben egy méhész másodfokon pernyertes lett. Ő volt az első, aki pert indított ez ügyben.

A legnagyobb küzdelem a permetezés-technológiai fejlesztések körül forog nap-mint nap. Ez nem tudományos-fantasztikus regény. Ez a valóság.

https://www.agroinform.hu/gepeszet/lera ... -50941-001

Alábecsülték a növényvédőszerek veszélyességét – veszélyben a méhpopuláció

https://24.hu/tudomany/2021/08/05/noven ... veszelyes/

Amindenit, ha úgy van, mint a cikk írja, akkor mi a fenéről vartyog a jó méregzöld "cukrosbácsi"?

Én már csak a miniszternek hiszek, https://www.agrarszektor.hu/allat/hihet ... 7DTlBKPZRA

Mondjuk azt se bánnám, ha a miniszter úr beszámoltatná a Nébih-et a 2018-2019-es méhpusztulások eredményeiről is, kiderülhetne végre valahára, mitől is pusztultak a méhek azokban az években, s ki lehet a felelős azért, mert sem a tömegesen kibocsájtott szükséghelyzeti engedélyek ellen nem mert tiltakozni, illetve tiltakozás híján ki rendelhette el a hatóságnak, hogy mehet a neonikotinoidos csávázás, ahogy csak a csövön kifér...

Esetleg ezekről egy-két tényfeltáró cikket kérhetnénk? Ha nincs elég adat, nagyon szívesen az újságok rendelkezésére tudom bocsájtani!

Én itthon vagyok, és maradok is, de ezt nem érzem érdemnek, amint azt sem bűnnek ha valaki elmegy és nem jön haza.Ahogy élsz úgy lesz jó, ahogy élsz az neked való -hallottam egykor 20 évesen
https://www.youtube.com/watch?v=7elbOLv2beQ

Háááá, Hááá, Háháhahááá!

Fentebb egy Sopánka-Bácsalmási művész úr féle sátáni kacaj hangzott el...

Nézzük akkor a rögvalóságot:

Dr. Kállai Mária és Balla György országgyűlési képviselők Szalay Ferenccel együtt a mennybe mennek! Ez a légi kémiai szúnyogirtási eredmény a szúnyoggyötörte lakosság szemében felülír mindent, biztos újjáválasztási kilátásokkal. Mintha írtam volna már valahol és valamikor, hogy a légi kémiai szúnyogirtás unios betiltása még forradalmi hangulatot is generálhat...

https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hi ... zunyogokat

Hozzá egy kis ideológia, ami végül is nem hazudik...:

https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink ... ztato.html

És akkor az úttörő önkormányzat tájékoztatója



http://www.dehir.hu/debrecen/megis-lesz ... 020/07/21/

https://alfoldhir.hu/2020/07/megis-lesz ... iai-irtas/

Majd alább egy őszinte, szókimondó cikk, melyben végre Orbán Zoltán is beismeri, amit már évek óta hangoztatok: a nappal vadászó fecskéknek nem alaptápláléka az alkonyattal, kora éjszakával mozgó csípőszúnyog állomány, a fecskék nappali rovarokat fogyasztanak. Persze a fakultatíve nappal repülő csípőszúnyogokat sem köpik ki, de azok táplálékuk legfeljebb 1-2 %-át adhatják. Sajnos tény, hogy a légi kémiai irtás a fecskék táplálékát is pusztítja, de még ez a tény sem sem okozhatná az ilyen mértékű fecske-állománycsökkenést, hiszen a kémiai szúnyogirtás szigorúan csak a lakott területek belterületein folyt eddig is. Az sem igaz, hogy a vándorlási úton a vadászat csökkenti ilyen mértékben a fecskék számát, aki ilyet állít, nem ismeri a fecskék vándorlási szokásait. A füstifecske általában nappali vonuló, éjszakázóhelyein (nádasok) valóban hálózható (az itthoni gyűrűzések többszázezres létszámát is ilyen befogások adják, ám a molnárfecske vándorlási szokásait még alig ismerik az ornitológusok, de a legvalószínűbb, hogy a sarlósfecskékhez hasonlóan az éjszakát nagy magasságokban, repülve töltik, éjszakázóhelyeit nem igen ismerik, a füstifecskétől eltérően csak ritkán tapasztalták földi éjszakázását. Végre ez a cikk kimondja, nem a csípőszúnyog-állomány nagyságától függ a fecskepopuláció nagysága, hanem elsősorban a hagyományos falusi állattartás és ezzel párhuzamosan az élőhelyek megszűnésétől, hiszen nincs istálló és nincs táplálékbázis (hangsúlyozom, hogy nem a csípőszúnyogok, hanem faluhelyen a Diptera-kból került ki a fecskék táplálékának jelentős része, de egyszer tettem fel egy linket a molnárfecskék táplálékbázisáról, ha valakit érdekel, keressen rá, itt van a fórumon)

És ez egy korántsem kormányközeli grémium cikke, de hozhatnék még számtalan reagálást is.

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorsza ... nek-131624

Egyet tudomásul kell venni: Magyarországon ma sem szétkenődött rovartetem-mentesek a szélvédők, s Brüsszelből nemigen látszik, mi fáj a magyar unios polgárnak. Nincsenek illúzióim, ezután sem lesz fogalmuk a brüsszeli bürokratáknak a valóságról, s tudok olyan nemzetáruló magyar eu-s parlamenti képviselőkről is, akik szemrebbenés nélkül elindítanák a 7-es cikkely szerinti eljárást ennek a "jogállamiságot sértő kormányengedélynek" a kapcsán. Legföljebb a ciklus végén nem jönnek haza...

Igen.
Sajna nálunk is ez a helyzet mindkét telephelyemen.
Már a füstölő begyújtásához is be kell öltözni, és nem a méhek miatt.
Utóbbi 1 hétben megfordultam itt-ott. (Még a Mézes Gergőnél is Vizsolyban. Szenzációs a hely) Többek között körbe jártuk Anikóval a Zemplén várait Tokajból indulva. Na ami arrafelé van, főleg Tokajban, az tényleg katasztrófa. Mondom ezt úgy, hogy mi sem vagyunk jó helyzetben ilyen szempontból itt a Tisza-Zagyva között. Mint önkormányzati képviselő pedig tehetetlenül olvasom a falu facebook oldalán a bejegyzéseket, hogy immár a harmadik földi gyérítés sem ért semmit, ami tegnap este volt.
Viszont szombaton már a Balatonnál aludtam, ahol ellenben teljesen elfogadható mértékű volt a szúnyog helyzet. De úgy tudom, ott a légi irtás eddig is engedve volt.
A vasárnapi szlovén-osztrák párszáz km-es karika alatt meg azt is elfelejtettem, hogy van ilyen rovar, pedig jó sok km a Dráva gyönyörű völgyében volt. Éppenséggel egy öreg duzzasztónál a parton piknikeltünk. Ott nem tudom mivel védekeznek, vagy kell-e egyáltalán? Mindenesetre üdítő volt az érzés, az előző napok zempléni, már-már háborús állapota után.


Na, közben amíg írtam, a polgármesterünk ki is rakta a fecéra a légi irtásról az értesítést...

Nem a médiában hallottam, az önkormányzat hívott fel és amikor megrökönyödve visszakérdeztem a hölgy megerősítette, hogy légi kémiai gyérítés lesz.
Az tény, hogy eleve úgy érkezem a telephelyre, hogy már be vagyok öltözve méhészgúnyába, és öntöm a kezemre a szúnyogriasztót. Ez is csak du. 6-ig működik.

A biológiai irtásnak csak akkor lenne értelme értelme, ha egy áradás, belvíz kialakulása esetén tömeges lárvakelésre lenne kilátás. Az egyik legelterjedtebb csípőszúnyog, a mocsári szúnyog (Coquillettidia richiardii) ellen semmiképpen nincs hatása, hiszen ez a legkellemetlenebb szúnyogfajunk biológiája teljesen eltérő, lárvafejlődése rendkívül lassú (akár 10 hónap is lehet), a Bacillus thuringiensis var. israelensis (Bti) és a Bacillus sphaericus (Bs) endotoxinjai nincsenek hatással e fajra, más biológiai lárva-irtószer pedig jelenleg nincs.

Az imágók ellen pedig -legyen bármelyik faj- jelenleg nincs biológiai irtoszer, ezért földi termikus aerosolos védekezést kell végezni (létezik gépjárművel szállítható ULV berendezés is), mert bizony minden "zöld-szimpátia" ellenére a lakosság néhány helyen már "forradalmi" hangulatban van, s úgy hallottam, egyenesítik már a kaszákat...

A földi termikus aerosol és ULV technika viszont nem szelektív, ugyanúgy pusztítja a nontarget ízeltlábúakat, mint a szúnyog-imágókat. A melegködös gyérítésnek viszont van egy óriási hátránya: kicsi a hatótávolsága!



A biológiai irtásnak csak akkor lenne értelme értelme, ha egy áradás, belvíz kialakulása esetén tömeges lárvakelésre lenne kilátás. Az egyik legelterjedtebb csípőszúnyog, a mocsári szúnyog (Coquillettidia richiardii) ellen semmiképpen nincs hatása, hiszen ez a legkellemetlenebb szúnyogfajunk biológiája teljesen eltérő, lárvafejlődése rendkívül lassú (akár 10 hónap is lehet), a Bacillus thuringiensis var. israelensis (Bti) és a Bacillus sphaericus (Bs) endotoxinjai nincsenek hatással e fajra, más biológiai lárva-irtószer pedig jelenleg nincs.

Az imágók ellen pedig -legyen bármelyik faj- jelenleg nincs biológiai irtoszer, ezért földi termikus aerosolos védekezést kell végezni (létezik gépjárművel szállítható ULV berendezés is), mert bizony minden "zöld-szimpátia" ellenére a lakosság néhány helyen már "forradalmi" hangulatban van, s úgy hallottam, egyenesítik már a kaszákat...

A földi termikus aerosol és ULV technika viszont nem szelektív, ugyanúgy pusztítja a nontarget ízeltlábúakat, mint a szúnyog-imágókat. A melegködös gyérítésnek viszont van egy óriási hátránya: kicsi a hatótávolsága! Hogy mire gondolok? Lakott területeken a telkek mélysége mifelénk átlagosan 60-80 méter. Nagy teljesítményű generátorral ez a távolság "átlőhető" lenne, de csak egy esetben: ha nincs a köd terjedésének fizikai akadálya. Ha sűrű lombba, ne adj Isten, épületbe ütközik a köd, akkor a hatótávolság rendkívül nagy mértékben lecsökken. Ha valaki látott ilyen védekezést, akkor tudja, hogy a gépjármű platójára a generátort a menetiránnyal párhuzamosan helyezik el, következésképpen az utcákat ködölik be (sajnos, a haladási sebesség is túl nagy, a gépkocsi húzza maga után a "köd-farkát", az oldalirányban terjedő aerosol pedig elsősorban az előkertet éri csak el, az épületek közé alig képes behatolni, tehát a hátsó kertrészbe édeskevés irtószer jut csak el. Ez a teljes szélcsendre áll, gyenge-közepes légmozgás esetén pedig az úttestre lőtt aerosol nem képes a két utca szélességű célterületet belepni és ott kellő ideig lebegni a megfelelő hatékonyság érdekében. A köd felfelé csak minimális mértékben terjed, tehát nem elég nagy a szelvény, amin belül képes lenne a rovarölő hatóanyagot szétteríteni. Felteszek egy táblázatot mely a melegköd generátorok névleges hatótávolságát tartalmazza, természetesen típustól és a különleges kiegészítőktől függően ez jelentős mértékben eltérhet. Én az általam ismert 50-80-as géptípusok paramétereivel kalkuláltam.



Az előbb említettem a mocsári szúnyog-problémát, mosz egy rövid összefoglaló a fajról:

Mocsári szúnyog (Coquillettidia richiardii)
Elsősorban nagyobb tavaink (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó) térségében jellemző szúnyogfaj. Az embert agresszíven támadja. Életmódja, fejlődése minden más szúnyogfajétól eltér. Lárvái és bábjai mocsarak és tavak sekély, gyékénnyel benőtt szegélyeiben, vízi növények víz alatti részeihez rögzülten élnek, oxigénszükségletüket a fenti növények szöveteiből fedezik. 10 hónapig tartó fejlődés után évente csak egy nemzedéke repül ki (legjellemzőbben július végén, augusztus elején).

Mint látszik, a faj imágói éppen most keserítik a vízparti lakosság életét (ne gondolja senki, hogy csak a nagy tavak átka e szúnyog, minden olyan élőhelyen képes dominánssá lenni, amely nem pocsolyás élőhely, hanem akármilyen vizes élőhely, mocsár, amely ilyen időtájig egyszer sem száradt ki, hiszen az egynemzedékes, lassú lárvafejlődésű faj csak így maradhat fenn. Egyébként megvan a nőstényeknek a "magukhoz való eszük", a kiszáradó pocsolyákba semmi pézért nem petéznek...

A biológiai irtás nem működik a rendkívül káros és veszélyes betelepült és betelepülő-félben lévő inváziós csípőszúnyog-fajoknál sem, a jószágok elsősorban természetes, de főleg mesterséges vízgyűjtőkben, víztartókban szaporodnak, a természetes vizekben, pocsolyákban, nem. Csak a lakossági összefogás segíthet ellenük, ráadásul rendkívüli fontosságú az ellenük való fellépés, mert a tigrisszúnyogon kívül legalább két faj már bizonyítottan megtelepült és áttelel nálunk.

Egyszóval nem lehetetlen, hogy közegészségügyi okok miatt még történhet változás a szúnyogirtás tájékán is, az Unio ismét hozott egy döntést, amely valóban a környezetvédelmet szolgálja, csak azzal nem számolt, hogy a vizes élőhelyek tájékán lakó embereket a legkevésbé sem környezetvédelmi szempontok motiválják, hanem követelik az Alaptörvényben is rögzített "élhető környezethez" való jogukat. Aki pedig azt mondja, hogy az élhető környezet és a szúnyoginvázió fogalma közé kitehető az egyenlőségjel, azt szemrebbenés nélkül ruhátlanul kikötik alkonyattájt egy ilyen "élhető", biodiverz területen, nem többre, mint 1-2 órácskára... Kizárólag szemléletformáló céllal...

Az érdeklődőknek néhány szúnyogos link, a teljesség igénye nélkül, aztán ha nem hiszik, járjanak utána, mit jelent egy szúnyoginvázió olyan helyen, ahol már fényes nappal is támad a gyötrő-, malária-, dalos-, mocsári szúnyoghad. Nem adok két hetet és két erősebb záport, zivatart, hogy komolyabb lázadás ne lenne, ha megmarad ez a hőmérséklet.

http://smmi.hu/termtud/ns/ns6/ns6.pdf

https://docplayer.hu/167644164-A-hazai- ... tasok.html

https://www.researchgate.net/publicatio ... ia_Hungary

https://pkkft.hu/assets/files/e001_maszosz_2019.pdf

https://pkkft.hu/szunyogok.html
https://mttmuzeum.blog.hu/2018/10/11/eg ... braszunyog
http://www.kormanyhivatal.hu/hu/borsod- ... betegsegek

Én nem így gondolom, de neked legyen igazad!

Légi kémiai biztosan nem lesz. Magának a hatóanyagnak a légi kijuttatására szól a tiltás, az elsodródás miatt.
A földi kémiai irtásnál ugyanez a hatóanyag (kb. 10x dózisban), földi irtásra használható.
Ha légi irtás lesz, akkor az biológiai lesz.
Ezt a két mondatot szokta a média kicsit rövidítve összegezni: "Biológiai és kémiai irtás lesz légi és földi eszközökkel"

Nagy nyomás volt a polgármestereken, a lakosság részéről, ezért kértek segítséget a katasztrófavédelemtől, akik megadták az engedélyt. Nálunk ez a hír járja. Én sem örülök neki.

Most értesítettek az önkormányzattól, hogy légi kémiai szúnyoggyérítés lesz. Most akkor lehet?

Arról nem beszélve, hogy a vadon élő beporzók mindig ott vannak, pont ezért hülyeség hogy nem szólunk...

...Beszéltem gazdákkal nekik az a legnagyobb gondjuk, hogy nem szólunk csak lepakolunk...

Pontosan ebből a mondatából derül ki a "gazdának" a gondolkodása...
Neki szabály szerint mindíg úgy kellene növényvédelmi kezeléseket elvégezni, mintha ott méhek lennének. Teljesen mindegy, hogy ő tud-e a körzetben méhekről vagy sem.

Lehet Nosema csak akkor azt nem értem, hogy a Nagy Fekete Dongó miért mászott akácon a méheiimmel együtt a földön? Van videófelvételem róla, de nem tudom feltölteni hiába butítottam le a minőségét. Két alkalommal is láttam röpképtelenül rezgő szárnyakkal. Kaptárban csak nem járt.

A baj az, hogy az én röpkörzetemben is van egy duplaszárnyú depózva. HA.... számmal. Kérdés, hogy deszkálásra vagy egyéb célból pihen itt. A számát mindenesetre rögzítem, sőt, fotózom a géppel együtt.

Bejelentetted a pusztulást?
Kértél vizsgálatot?

Hegedűs doktor mondata, hogy a nosema egy jelző betegség. A nosema nem magától lép fel, hanem felborul a méh bél mikrobiomja és a káros nosema jut előtérbe. A fontosabb kérdés, hogy mitől borul fel a baktériumok közössége? Külső behatás borítja fel, annyi ilyen jellegű hozzászólás volt, hogy szerintem mindenki tudja, mitől borul fel. A nosemát elpusztitani csak tüzoltó munka, vissza kell állitani különféle probiotikumokkal az egészséges bélflórát. Ha a zsírtestek mennyisége és a hasznos baktériumok egy megfelelő szintet elérnek, meggyógyulhat az állomány. Ezen a vonalon kell elindulnunk.

Amit mérgezésnek hiszünk annak a java nosema. (szerintem)

Sajnos sokan vagyunk így, nem tudom, hogy lehetne ezen változtatni, de ez így nincs rendjén 20-30 méhcsaláddal többet kell tartani legalább ugyanahhoz a profithoz. 2 éve nem tudom állományszinten felraknia 4. fiókot. Beszéltem gazdákkal nekik az a legnagyobb gondjuk, hogy nem szólunk csak lepakolunk. Ebből arra tudok gondolni, hogy akkor jobban figyelnének ránk??? Mi a helyzet azokkal akik röpkörzefen belül, de nem az ő területén vannak a vadon élő beprzókkal...

Ismét eltüntették napraforgókor a bogaraim jórészét,bivalyerős családoknál üres mézterek vannak fent megint. Pedig napra indulása előtt terveztem tenni a másodikat is. 3. éve mérgeznek repcén és naprán is. Átlag 200 család mellett el kell mennem ismét dolgozni,elég vérlázítò dolog.

Magyarországon még jelenleg jelentõs szerepe van. Az Európai Unió légi kezeléseket meg kívánja szüntetni, azonban lehetõséget adott arra, hogy a tagországok indokolt esetben és szabályozott körülmények között továbbra is alkalmazzák. A meghatározott feltételeknek hazánk messzemenõen megfelel, tehát a légi növényvédelem használatára az igényeknek megfelelõen továbbra is számítani lehet. Dr. Dimitrievits György . Pont egy ilyen légi mutatvány miatt . 100 családos méhészetemnek a kijáró bogarát fújták le . Egyetlen egy szó ami akkor megfogalmazódót bennem gyomoridegből mondtam száradjon ki az összes Napraforgó. Dolgoz hogy más jót nevessen rajtunk meg legyen neki termése nekünk meg gyomor ideg. Befejeztem a vándorlást álló méhész leszek . !!!!

Vannak ilyenek...

Ennek az embernek lételeme a kötözködés. Ha valakit nem ba......hatna, már rég halott lenne.

Érdekes írás érkezett hozzám az egyik barátomtól, Nagyernyei Attila írja rólam, illetve a közelmúltban általam összeállított szakmai anyagokról:


A tény a következő: az elmúlt hónapban, készülvén a napraforgó virágzás ideje alatt várható esetleges méhészeti problémákra, Horváth Gábor segítségével feltettünk egy híranyagot az OMME honlapra (ez a méhészeknek szól). Ezzel párhuzamosan önállóan készítettem egy másik anyagot, amelyet a gazdáknak szántam. Ez az írás a különböző permetezési szituációkról szól. Az olyan eseteket és körülményeket emlegettem fel benne, amire nem szoktak odafigyelni. Az anyag olvasható a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján, elküldtem az GOSZ elnökének (Petőházi Tamásnak) is, aki ígéretet tett arra, hogy az Agrárkamara honlapján is leközli, ha küldök neki valami ilyesmit.
Ezt követően örömmel látom, hogy a Magyar mezőgazdaság is leközölte az írás kivonatát.
Kérdésem a következő: ha készítek egy szakmai anyagot a gazdáknak, az miért kampányfogás? Mi a kampányfogás abban, hogy az OMME honlapján szereplő írás hivatkozik a „Teendők méhmérgezés esetére” c. kiadványra?
Miért baj az, hogy a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tagjaként is igyekszem a méhészek érdekében lobbizni? Miért baj az, hogy az ottani publikációm végén szerepel, hogy OMME szaktanácsadó is vagyok? Mellesleg nem a Kamara, hanem az OMME elnökének jelöltek. Ez azt jelenti, hogy a Kamara tagjai számára ez a tény nem különösebben érdekes, miért írtam volna oda?
Szerintem Attilát nem csak az zavarja, hogy dolgozom, hanem az, hogy élek. Ezen viszont a kedvéért nem kívánok változtatni.
Tóth Péter

Sziasztok!
Felénk is permetezték a napraforgót helikopterrel délben, majd megálltak, mert fújt a szél. Odasétáltam megkérdeztem gombaölőt használt, mely nem jelölésköteles méhekre veszélytelen. Várom a következményeket ilyenkor a mézelése is rosszabb és hát a méhek is szeretik a jó tapadós vegyszert. Azt azért megjegyeztem, hogy este 7h után kevesebb lenne a lepermetezett méh. Nem érdekel senkit a méhész, kevés a bevétel belőlünk....

A helikopter reggel 5-től 11 óráig járt. Az idén még nem voltak mászkáló méheim. Eddig..... Furcsa, hogy pont a repülőzés után lettek.

Két napja délután öt körül tettem fel a második "van ahol harmadik" mézteret a családokra, közben a közeli még nem nyíló táblát permetezték helikopterrel. Ma elkezdetek gyalog járni a napráért, négyzetméterenként 5-10 méh sétált a kaptársor előtti kukoricásban.
Szóval lenne min változtatni.

A helikopteres permetezés napnyugta előtt egy órával kezd ls napnyugta után egy órával fejezik be.
Sajnos a keretes permetező délelőtt 9-kor kezd és amég nem végez addig mérgezi a méheket.
Valahogy azon kellene válltoztatni

Mivel az OMME honlapra nem tudok véleményt írni, itt szeretném megkérdezni, hogy a napraforgón történő méhmérgezést miért lehet a Hatóságnak bejelenteni? Miért tartják ezt fontosnak? Amikor a helikopteres növényvédelem még ma is működik, mit számit ez?

Nem a Sajtófigyelőbe tettem, mert véleményem szerint ide való:

https://www.kisalfold.hu/kozelet/helyi- ... k-6994770/

Nos, nem olyan régen örömködtünk éppen, hogy a NÉBIH-nál új mérgezési eljárásrend született, melybe beépítették annak a Tóth Péternek a javaslatait is, aki a legtöbbet tette a méhészek érdekének képviseletében az utóbbi "vérzivataros" időkben is, és akinek a legtöbbet köszönhet a mérgezést szenvedett méhész, hogy világos, érthető magyarázatot és segédletet kaphat kézbe, ha kárt szenvedne.

Nem túl régen és éppen ebbe a témába tettük fel többen is:
viewtopic.php?f=7&t=77&p=173793&hilit=munkareggelij%C3%A9nek#p173793
viewtopic.php?f=7&t=77&p=173835&hilit=elj%C3%A1r%C3%A1srend+%C3%A1tdolgoz%C3%A1sa#p173835
viewtopic.php?f=7&t=77&p=174192&hilit=K%C3%B6telez%C5%91+f%C3%A9nyk%C3%A9pek+%C3%A9s+m%C3%A9hmint%C3%A1k#p174192

Mint látható, egyre inkább igény, hogy ténylegesen kiderüljön, hogy mi és ki okozta a méhmérgezést. Az új eljárásrendhez -amikor a hatóság kérte- anno Tóth Péter készített javaslatot, melyet a bevett szokásoknak megfelelően Bross Péter egy bő esztendőn keresztül "érlelt" a fiókjában (magyarán b@szott elküldeni), majd mikor Tóth Péter ezt egy elnökségi ülés alkalmával az elnökség előtt szóvá tette, akkor teleszívta a pofáját és szakmaiatlannak titulálta az anyagot, majd másnap -változatlan formában- mégis elküldte a hatóságnak, természetesen ennek a ténynek a közlése során egy régebbi (szintén Tóth Pétertől származó) munka "remake"-változataként aposztrofálta, noha az OMME nevében mégiscsak felvállalta a javaslatot a kis sunyi Szundi...

Mindennek persze a jelen mérgezés szempontjából aránylag kevés relevanciája lehetne, ám a "felmelegítés" autenticitását az adja, hogy a "beperelt" szerencsétlen népművészeti agyagedény "klubtulajdonos és szakma-politikuss" újabb fogvacogós bregyogást virított a FF-klubon:



Atilla, OMME Ustora, Kemény Magja, Szilárd Karógyökere !

Magadtól lennél ilyen buta, vagy segít valaki? Csak nem a jó Fulmer-Takács Azthiszi Szent Ferenc vezeti remegő kis kezecskédet, amikor ilyen hülyeségeket kérdezel írásban? (Legalább ne írnád le, a szó még csak elszáll, ha nincs két hiteles tanú, az írásaid viszont megmaradnak, csak le kell menteni őket...) Ennyire Bross biztosan nem lehet buta, hogy éppen ő hívassa fel a figyelmet arra: riválisa értékes, érdemi szakmai és érdekvédelmi munkát képes felmutatni, ami markánsan és kontrasztosan világítja meg, hogy sokak -köztük jómagam- vélelme szerint a jelenlegi puhapöcs és ön- illetve Fulmer-érdekképviselő elnök erre kifejezetten képtelen... Ha pedig elszabadult a hajóágyú, akkor elnökecskének azt javasolnám, rögzítse de izibe!

Nos, OMME Kemény Magja, szakmai szempontból tökéletesen mindegy, a Monitoring keretében, vagy más "cím" alatt jegyez valaki egy ilyen segédletet (már csak azért sem releváns a "Brossúra" kifejezés, mert az OMME -véleményem szerint árulója, s nem elnöke- ehhez egy vak "brossiádát" sem tett hozzá). Másrészt a mérgezésekkel kapcsolatos eljárásrendi segédletet már csak azért okosabb dolog az OMME elnökségi tagjaként és megyei szaktanácsadójaként jegyezni, nehogy az a szegény egykori Tolna-megyei -szaktanácsadói munkából már kikopott- szaktanácstalan föltehesse a kérdést: oszt' netán monitoringos pézér' kapja itt a bölcsességet a pórméhész?

Nem azért kapja, Nagy Király! Tóth Péter részéről ingyér kapja, Tóth Péter az OMME elnökségi tagjaként és megyei szaktanácsadóként készítette el az anyagot, s bocsátotta az egyesületi tagok rendelkezésére, de miután az OMME közhasznú egyesület, az egyesületen kívüli méhészek is részesülhetnek az OMME honlapon keresztül a szakmai segítségben.

A fogvacogós egykori szaktanácsadók meg nyugodtan készíthetnek saját "Brossúrát", a Tóth Péter-félét majd a Méhészújság mellé kapja az egyesületi tag (no, meg online a többi méhész is), a szaktanácstalanokét meg majd a Méhészethez csatolják, mint dr. Nagy István politikai kampányírását, a "Szövetségben a magyar mézért" címűt, ami örök értékű fejezete marad az újkori méhészeti szakmának.


https://www.kormany.hu/download/f/50/51 ... advany.pdf

Mondjuk, véleményünk már a megjelenés idején is volt, én jobbára a sajátomat vállalnám:

viewtopic.php?f=2&t=373&p=170132&hilit=sz%C3%B6vets%C3%A9gben+a+magyar+m%C3%A9z%C3%A9rt#p170132
viewtopic.php?f=2&t=48&p=170329&hilit=sz%C3%B6vets%C3%A9gben+a+magyar+m%C3%A9z%C3%A9rt#p170329

Az obsitos szaktanácstalan meg bátran írkálja a hülyeségeit, lassan mindenki rájön, hogy beteg már a klubja, s a kutyát sem érdekli, miket vartyog ott össze -mostanára- kétnaponta...

https://www.magro.hu/agrarhirek/vegre-e ... sgalasara/

Kötelező fényképek és méhminták

A mintavétel helyszínéről fényképet kell készíteni a helyszínen található tereptárgyakkal, valamint rögzíteni kell a GPS koordinátákat WGS84 (fok.tizedfok) formátumban, ha ismert, a helyrajzi számot is. A helyszíni szemlén készült fényképeknek az ellenőrzéssel való azonosíthatóságát biztosítani kell. Továbbá a jegyzőkönyvben a fényképfelvétel készítésének a tényét rögzíteni szükséges, a fényképek esetleges azonosíthatóságát szolgáló adatok feltüntetésével együtt. A méhegészségügyi felelős a helyszíni szemle során a hatósági állatorvos jelenlétében minden esetben méhészetenként 2 darab átlagmintát vesz az elhullott méhekből. Amennyiben a mintaadó kéri, a méh tetemekből ellenmintát kell átadni a mintaadónak.

Új eljárással vizsgálná a méhelhullásokat a hatóság
2020. március 20., 12:12|Agroinfom.hu/ Nébih
Szóljon hozzá Ön is! |

Címkék:
nÉbih,
kár,
méhészet,
méh

nyomtatás
Az elmúlt évek tömeges méhpusztulásai után időszerű volt a méhmérgezések kivizsgálására alkotott, 2012-es eljárásrend átdolgozása.

Nagy port kavartak hazánkban a 2018-as a tömeges méhpusztulások, aminek okait azóta sem sikerült teljesen felfedni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatgyűjtést indított az esetek felderítése. A magyarországi méhpusztulás magyarázatait az illetékes hatóságon kívül a méhészek és a gazdálkodók egyaránt keresik.

Abban valamennyi érintett egyetértett, hogy a szomorú jelenségért csak és kizárólag nem okolhatóak az egyes, méhekre káros növényvédő szerek, sokkal inkább több tényező együttes hatása, vagy esetleg egyes tényezők túlzó hatásának következménye.

A méhpusztulást ma Magyarországon több tényező okozza – fotó: Pixabay

Most több hónapos egyeztető munka eredményeként a Nébih elkészítette a méhelhullások hatósági kivizsgálásnak rendjét, amely a méhmérgezések kivizsgálására alkotott, 2012-es eljárásrend átdolgozása, kiterjesztése. Az eljárásrend az OMME elnökség ajánlásaival, a 2019-es, szennyezett állatgyógyászati szerekkel kapcsolatos esetek tapasztalataival is kiegészült.

Az útmutató nyilvános része és a hozzá kapcsolódó folyamatábra az alábbi linkekről tölthető le:

Free!

Szétnéztem...

Én azt láttam, hogy a "munkareggelin" egy vak hang sem hangzott el a mérgezésekkel kapcsolatos hatósági eljárásrend változásairól. Persze az is lehet, hogy csak én nem pillogtam eléggé körbe...?

Persze még az is lehet, hogy talán meg sem nyitotta a linkeket...? Akkor meg fussa már át őket, de izibe!

Ha meg kóstolgatni akar, akkor ne a szakmai témákban kóstolgasson, hanem inkább menjünk át a Dühöngőbe, ott szívesen segítek képbe kerülnie.

http://www.omme.hu/koronavirus-helyzet/
Ha szétnézel, akkor láthatnád.

Az OMME honlapon még nincs fent (bizonyára a hétvége miatt, de az sem lehetetlen, hogy nem szeretnék lefedni az agrárminiszter és Bross Péter oldott hangulatú munkareggelijének örömhírét...).

https://www.agrarszektor.hu/allat/mehes ... 20413.html

Ha valaki nem figyelne fel a megnyitható linkekre, annak kedvéért a NÉBIH nyilvános anyaga, illetve a folyamatábra linkjei:

https://portal.nebih.gov.hu/documents/1 ... 4689494073

https://portal.nebih.gov.hu/documents/1 ... 4689494424

Én nem vagyok annyira tapasztalt, éppen ezért kérdezném, hogy honnan tudod hogy Januárban Bomba formában voltak a családok?