Ha a méreg olyan mennyiségben van jelen, hogy a legelőt kereső méhek elpusztulnak a méregtől még a hazaérkezés előtt, akkor a méhcsalád nem járja az adott növényt, hiszen nem érkezik hozzájuk információ a legelő létezéséről.

A Gazelle-ben is acetamiprid van, úgy, mint a Mospilanban. Nálam azzal permeteztek, nem láttam gondot. De a tiaklopridos Biscaya után 2011-ben az összes kijáró méhem eltűnt. Messze volt a repcetábla, mászkálást nem láttam. A tábla közelében lévő méhészeknél nem volt eltűnés. Igaz ők azt mondták, hogy a méheik a másik irányból hordtak. Az egy jó mézelő fajta volt, ez pedig nagyon rosszul mézelt. Tehát az is lehet, hogy a repellens hatás miatt is annyi nektárt sem tudtak a méheim felszívni , hogy hazajöjjenek.
Egy másik dolog a szerek keverése. Pl. piretroiddal. Ezt azért érdemes lenne vizsgáltatni. Igaz kicsi az esély, mert hamar bomlik.

Tomipapa a régi maradt, nem érte el a paradigmaváltás.....
Bármely engedélyezett szer esetén, hozza az engedélyezési eljárásban használt kísérletek jegyzőkönyvét.
Amely szerint az adott szer magában, a technológiai előírásokat betartva, pontos dózisokban használva nem bizonyítható, hogy kárt okoz a méheknek.
Csak az élet más.
Pl a Robi által említett turmix, mit okoz???????
A Biscayát nálunk nappal lehet használni virágzó kultúrában, akár gombaölővel keverve is. Németeknél már csak méhkimélő technológiával lehet kijuttatni.
Vajon miért? Nálunk miért nem?

Öcsém egyik telephelye közelében Gazelle 20 Sp rovarölővel, Pictor Sc gombaölővel, Wuxal Ascofol növénykondicionálóval és Azospeed lombtrágyával permeteztek. Mivel a Gazelle nem jelölésköteles a teljes virágzásban lévő repcetáblákat fényes nappal nyomta le a helyi Zrt. A permetezés ma és holnap is folyik még. A táblák közelében lévő méhesekben öcsém elmondása szerint nyüzsög a fű, csomókba húzódva vannak a fűszálakon a méhek.
Az én telephelyem is röpkörzetben van repce (ugyanazé a cégé), de ez állítólag biós, így nem nyomják le. Csak abban bízhatok, hogy nem permetezett táblákra mennek a méhek és talán nem lesz probléma. Ma mindenképpen kimegyek és megnézem mi a helyzet. Azt az infót kaptuk, hogy nem érdemes bejelenteni és hivatalos eljárást indítani, mert nem jelölésköteles szer és így nincs kártérítési felelőssége a növénytermesztőnek.
Én nem szívesen hagynám annyiban, mert ha a cég nem kap hivatalos visszajelzést, akkor minden évben ez lesz.
Egyébként előzetesen tájékozódtunk telefonon és azt a tájékoztatást kaptuk Tóth Pétertől, hogy a Gazelle rovarölőszerrel kapcsolatban nem merültek még fel problémák, hanem inkább a Biscaya okoz ilyen tüneteket.
Akkor ez most vagy nem igaz, vagy pedig a most alkalmazott kombináció a ludas. Azt már feltételezni sem merem, hogy esetleg még más szert is kevertek hozzá. Pletyka szinten hallottunk már kisérletezős kedvű növényvédősökről.

Egyébként tavaly ugyanez volt a telephelyem közelében, akkor is természetesen ez a cég permetezett. Meg is látszott a méz mennyiségén.

Egy agresszív reklámszerver megtalálta a méhészfórum gyenge pontját. Készített egy automata felhasználót és elkezdi nyomni a reklámot addig míg a moderátorok ki nem szűrik.

Ez meg mi ?

Bogaras!

Azért ez nem ennyire egyszerű!

A 80-as, 90-es évekkel való példálózás engem mindig elgondolkodtat: a "régi, szép időkre" hivatkozás releváns érvként nehezen értelmezhető, legfeljebb a hosszútávú memória megszépítő képességére bizonyíték...

Az "IGR" kifejezés már önmagában sem teljesen releváns kifejezés (Insect Grow Regulators= rovar növekedés-szabályzó), mivel e hatóanyagok egyrészt nem csak feltétlenül növekedés, fejlődésszabályzó hatást gyakorolnak a célszervezetekre, másrészt a nem célszervezetekre gyakorolt hatásuk általában elhanyagolható. Vannak közöttük kitinszintézis gátlásán alapuló hatóanyagok, de ide sorolják a juvenil-hormon analógokat és az anti-juvenil hormon ágenseket is, de találunk olyan hatóanyagot is, mely nem a fejlődésre hat, hanem a táplálkozási ingert szünteti meg (pl. pimetrozim ha.).

A méhek szempontjából az IGR típusú hatóanyagok feltételezhetően a fiasításra hathatnak, de egzakt vizsgálatok e témában még váratnak magukra, ami olvasható a témában, az a feltételezés kifejezéssel jellemezhető, de ha nem hisz nekem, pillantson bele az alábbi anyagokba: http://jenny.tfrec.wsu.edu/opm/displayS ... php?pn=-60
http://agris.fao.org/agris-search/searc ... 2002000644
http://journals.tubitak.gov.tr/agricult ... 0309-5.pdf

Az alábbi kísérlet összefoglalója sem mutat arra, hogy bizonyított lenne egyes IGR hatóanyagok hatása a kifejlett méhekre, noha e kísérlettel leginkább az igazolható, hogy szinte minden csak koncentráció és kísérleti módszer kérdése:
http://retro.seals.ch/cntmng?pid=seg-001:1974:47::371 .

Az imágóra (kifejlett rovar) e hormonhatású anyagok olvasatomban igazolhatóan nem gyakorolnak hatást, de a pimetrozim ha. sem befolyásolja a kifejlett méhek életét, azt a szívó kártevőkre (levéltetvek és Trialeurodes ellen) fejlesztették ki, s arról sem olvastam sehol, hogy a fiasítást károsították volna.

Természetesen kategórikusan nem jelenthető ki, hogy az IGR hatóanyagok méhészeti szempontból teljesen veszélytelenek lennének, de ezidáig nincs igazolt kockázati eredmény a méhek vonatkozásában. Általánosítani pedig értelmetlen, azt hagyjuk meg Csuja László Geddekasnak, neki van mostanság legnagyobb szüksége a gumicsontra.

Nincs a fenét.
Biztos lassabban hajtasz mint régen...
Mer öreg vagy...
Ausztria, meg Franciaország, meg Németország. Na ott tényleg egy hét után sincs annyi bogár a plexin, mint itthon ha egyszer hazajövök estefelé Szolnokról.

Amennyire a többi rovarét. A 80-90-es években nem győztem a bukosisakom plexijét takarítani ma 1 hét autózás után sincs annyi plecsni az autó szélvédőjén mint akkor a sisakon volt

Fájdalom van bennem és duh. Reggel megyek a méhekhez és már messziről láttam, hogy baj van. Ez nem ledermedés, ez mérgezés. Marokkal szedtem a méheket a kaptáro közul és a leszálló deszkákról. A nagy termelők nem permetezik a virágzó fákat, de valami amatőr lepermetezett kurván valamit. De most a háro faluba hol keressem a vétkest, vagy sajna érdemes- e ???

Jóska

Tudtok-e arról valamit, hogy a rovarnövekedést gátló IGR hatóanyagok mennyire befolyásolják a méheink életét?

Beteg családot nem szoktunk pergetni.

Egyrészt, mert a gyógyulást csak mérgezés esetén segíti a pergetés. Ugyanis mérgezés esetén a begyűjtött nektár és virágpor mérgezett és azt jobb eltávolítani. Helyette etetni kell.

Másrészt a betegséget újra meg újra szétkened.

Nem ugratok senkit, miért tenném? Nálam vége a napraforgónak, nincs hordás, ugyhogy ami volt, lepörgettem, hogy tudjak minnél hamarabb védekezni atka ellen... minden eggyes családbol külön szedtem ki a kereteket eggyessével (nem szedtem le az egész mézkamrát, nekem nincs szöktetőm hogy csak úgy ledobjam az egészet) és ügyeltem arra, hogy a keretek ugyan ahoz a családhoz kerüljenek vissza. Mivel hogy irtam nincs hordás, és a keretek is kilettek nyalatva leveszem a mézkamrát a kaptár felől, átpucolom őket, kidezinfikálom és már nem teszem fel... igy már használhatom a varidolt... vagy szerinted inkább bekellet volna füstölnöm mézestől mindenestől az egészet? különben B10es kaptárak, 10es hunorhoz hasonlit méretben...

Te azért bátor ember vagy.
Mint írod van valami fertőzésed az állományodban, aztán pörgetsz ,mézkamrázol igazából a fertőzés azonosítása, lokalizálása előtt .... Melyik kaptártípus ahol mézkamrák leszedése előtt pörgetsz?
Vagy csak minket ugratsz?

Igen, tapasztalatlan vagyok, nem, nincs kitől segítséget kérnem, és igen, ezért égetem itt magam... nekikezdtem az atkairtásnak varidollal, sorozatkezelés lesz, 3 naponta 5 alkalommal minden családnál, és etetés napi fél liter sziruppal azokon a napokon amelyikeken nem kezelek...

Már bocsánat, de a tömlősödés esetén nincs elfolyósodás, mert a lárvabőr megmarad. Ha van elfolyósodás, akkor az a néhány tömlősödött lárva súlytalan probléma a baktériumos fertőzéshez képest. A tömlősödés általában jellegtelen szagú.

Ha rendellenes kikelő méheid vannak, akkor viszont az atka-vírus kombináció se kizárt. Sőt azonnali kezeléséért kiált a baj. Ugyanis többnyire együtt jár a komoly atkafertőzés erős vírusfertőzéssel is.

A végén kiderül, hogy minden nyavalya jelen van a méhállományodban? De az is lehet, hogy tapasztalatlanságod miatt olyasmit is rendellenesnek látsz, ami nem az???

MInden esetre jobb félni mint megijedni!

Megpróbálok minnél hamarabb valamilyen képeket feltölteni, ma nem, mert igen hideg van ahoz hogy bontsak, tegnap pörgettem, ma szedem le a mézkamrákat és Varidollal kezelek, sajnos nincs higienikus aljam ugyhogy nemfogok tudni atkát számolni... különben, a tömlősnek van valamilyen szaga?

Pityu!

Leírtad a lényeget, láttál kikelt méhet ami beteg. Nem tudom hogy ez miben nyilvánul meg, erről nem volt kép sem leírás. De nézd a többi körülményt és az atkát. Szinte biztos hogy tömlős és atka problémára vezethető vissza.

Pityu! Adva van a feladat fényképezd le minél hamarabb és dobd fel a forumra. Én ebben nem vagyok jártas hál istennek. De alattam van pár hozzá értő akik láttak már karon varjut sokat. A szigoru tekintetű huncut szemű békebeli "idős bácsiban" ne bízzál átvág mint sz.....t a palánkon.

Annak örülök hogy közösen próbálunk rájönni, hogy mi a gond, sokan írtatok már és tanácsoltatok jó dolgokat, de megmondom őszintén hogy száz százalékig még mai napig nem vagyok biztos benne hogy mi ez, mert a látottak alapján azt mondanám hogy az összes felsorolt és az eggyiksem mert volt már nyitott beteg fias, födött folyósodott, födött száradt báb, elfehéredett kikelt méh amin látszott hogy beteg, szaga eggyiknek sem, még a kikent födött elfolyósodást is akárhogy szagolgattam, neméreztem kellemetlen szagot... ahogy valaki irta, azt a "bomló fehérjeszagát" gondolom egy dögszaghoz lehetne hasonlítani, neméreztem még nyulost... most voltam nemrég méhészgyüllésen, voltunk egy páran, kb 40en, de rajtam kivül más, 50 év alatti méhészkolléga nemvolt, sőt, rengetegen ilyen 80 év körüliek, és néhányukat ismerem, eléggé felelőtlenek tudnak lenni, spór emberek is vannak köztük, és ha náluk megjelent ilyen dolog, biztos vagyok benne hogy némellyek nem jelentenék... sajnos... ilyen környezetben nehéz elkerülni a méhek megbetegedését, tarthatom én elég erősen a családokat, tisztán, minden eszközt fertőtlenitve... lényeg ami lényeg, kedves és segitőkész emberekre leltem itt, melletetek köszönöm...

ja... hát akkor az alapján én hiába mondok véleményt!

Nyugodtan lehet többféle betegség egyszerre jelen egy méhcsaládban, sőt egy állományon belül meg még inkább. A tömlősödésnél csipesszel fogpiszkálóval kiemelhető a lárva, mert a lárvabőr nem megy tönkre. Tömlősödés esetén tudomásom szerint nem megy át a lárva bábállapotba.

Az európai költésrothadásnál nagyon sokszor előfordul, hogy befedik a sejtet, de a fedés soha nem teljes, tehát szinte szabályos lyuk van a sejt viaszfedelén. Ha azon benézel, akkor látod az elfolyósodott lárvatestet, ami néha nem elfolyósodott, hanem grízes. Az európai költésrothadásos család már a kezdeti szakaszban is büdös szagú a járulékos bacik tevékenysége miatt, de soha nem enyves szagú. Az európai költésrothadással eleinte (tavasszal) nagyon jól lépést tart a méhcsalád, tehát csak a fiasítás sörétessége és a gyenge fejlődés mutatja, hogy valami betegség gyötri és a takarító méhek eltüntetik a hullákat, mire a méhész észrevenné. Amikor a dajka és takarító népesség csökken, akkor látja meg a méhész, hogy HOPPPÁ! itt elhalt lárvák vannak.

A nyúlós költésrothadásos család érdekes módon az emberi orr számára a fertőzés kezdeti szakaszában szagtalan. Viszont a fedett fias felülete látványos. Olyan erősen szórt, sörétes fias nem alakul ki, mint az európai költésrothadás esetén, mert mikorra olyan mértékű lenne a fertőzés, a család össze is omlik. A nyúlós a fedett fiasítás betegsége, tehát beteg lárvát nem látsz, csak beteg bábot. A sejtfedél nem szabályosan lyukas, hanem kicsit rongyos és mindig más színű, mint az egészséges báb fölött, ráadásul horpadt is. A kiemelt elfolyósodott báb fehéres-barnás vagy kifejezetten barna és nyúlik. Ha ezt a nyúlós nyálkát megszagolod, akkor érzed a jellegzetes enyves szagot. Amikor a pörkös sejtek megjelennek, akkor már a méhcsalád megnyitásakor is érezhetően rossz szagú a kaptár levegője.

Tükör, a képeket nem én fényképeztem, nem az én méhállományomból valók, itt, a méhészfórumon leltem, és hasonlított a hézagosság, lyukas födött fias, a váladék színe nem pontosan, az enyém világosabb, és nem fekszik igy a fenekén, hanem szinte vízszintesen. Különben hozzátettem, hogy nálam, ez még messze sincs ennyire kiterjedve mint a képen. Ezt írtam is a lenti sorokban. Nagyon sok dolog nem ül, ami a nyúlóshoz hasonlítana, pont ezért hiszem, hogy nem az. Az eggyik kolléga ajánlotta hogy nézzek rengeteg videót a neten, ezekről a betegségekről. Különben is, szóltam tapasztaltabbaknak, egyaránt a méhésztársaság vezetőségének is egyanánt, hogy jöjjenek, vizsgálják át. Én nem akartam elejétől fogva sem titkolni ezt az egészet, sem "pátyolgatni hogy majd nekeljen égetni", sajnos ha ez evel jár, akkor úgy lesz eljárva... én magam sem értem, miért ez az eljárás, ha náltok nagy szigorral járnak el ilyen esetekben... folyamatosan figyelem a családokat, bejelöltem pár keretet táblásan befiasitottakat, hogy késöbb tudjam ellenőrizni hogy pucolták-e őket, nyitogatom a födött fiasokat amiket úgy vélek hogy beteg lenne, leltem már olyan méhecskét, ami élt, de látni volt hogy vlmi nem okés vele, elvolt teljesen fehéredve, mozgott, de gyenge volt (nem atka lehetett, mert én bontottam fel a selytet, és nem volt benne atka) voltak olyan felnyitott selytek, amiben egy elszáradt bábot leltem, pont olyan mint a tömlős költésrothadás videóit nézve találtam... és egy belinkelt leírás erről a betegségről, ami elmagyarázza a folyamatát nagyon sok tünetet megmagyarázott, és úgy vélem, hogy ez található nálam... itt a link, pár napja volt beküldve egy másik kollégánknak: http://www.ameheszet.hu/infokoezpont/me ... virus.html hogy mi az a barnás trutty a selyt alján, azt meg nemlehet 100%ra megmondani... lehetnek szétfolyt szervek, méhpempő, és akár a nyúlós is... az is benne van a pakliban, hogy egyszerre több fertőzést is elkaphattak a méhek... egyenlőre nemtudok mást mondani, sajnos

Pont azt írta, hogy pörkösödik!
Nézzétek már meg a képeket amit felrakott!
Lehet itt okoskodni, de a látvány alapján nyúlós, esetleg európai, de azt nem igazán fedik le, itt meg vannak horpadt kirágott fedelek. Természetesen élőben nekünk gyakorlottabbaknak mást is mutathat, de így a képről...
Tömlősre jellemző gondola szerű elhalt fias nem is látható a képen, bár az is igaz, hogy az elsőn a sejt alján, és nem az oldalán látszanak az elhalt álcák, de a második képen meg pont fordítva.
Szóval látni kéne!

Ez baktériumos fertőzés. Az elmondott tünetek (sörétes fias, csökkenő nép, nem vagy kevésbé nyúlik a halott lárva testanyaga, kitakarítják a hulla többségét, nem pörkösödő hulla, nincs enyves szag) az európai költésrothadásra mutatnak, de a labor valószínűleg találna nyúlós bacit is, ugyanis a méhállományok 70 %-a tünetmentesen hordozza a nyúlós baciját is. De ha nyúlóst is talál a laboratórium a beküldött mintában, akkor nincs mese a nyúlós szabályai szerint kell eljárni.

De vegyük azt az esetet, hogy nincs nyúlós baci nyoma a méhállományban. Az európai költésrothadás is szétkenhető pergetéssel és a tünetek nem azonnal jelentkeznek az állományban, hanem néhány hét múlva. Ezek a családok gyengén, de beteleltethetők így betegen is, de nagy téli veszteséggel kell számolni és vontatott tavaszi fejlődéssel. Sajnos fertőzik a környezetüket, mert könnyen rablás áldozatai lesznek. Ez a helyzet gyógyszerezés nélkül. Gyógyszerrel a tünetek elmaradnak és a család jól telel, jól fejlődik, azonban a probléma nem oldódik meg, amíg a bacis lépek a kaptárban vannak, csak elodázódik.

Ha az állomány 80 %-ban jelen van az európai költésrothadás bacija, akkor Magyarországon biztos, hogy égetés és kártalanítás lenne a sorsa. Szlovákiában nem tudom, hogy mi az eljárás. A műlépre ütés és kezdeti antibiotikumos etetés gyógyító lehet, de itt van már az augusztus a nyakunkon, ezért három családból kellene egyet csinálni, hogy egyáltalán telelőképes legyen a méhtömeg. És etetni, etetni, etetni szeptember elejéig. A lépeknek kipergetés után viaszolvasztóba a helyük, a fiasításosnak is. A pergetőt erős lúggal kell többször alaposan átmosni, ha lehet festeni, akkor az újrafestés is fertőtlenít. A kaptárokat ki kell égetni, drótkefével átdörzsölni és újra kiégetni. Eszközöket hordókat erős lúgos oldattal kell fertőtleníteni. A kisebb fából egyéb éghetők) való dolgokat (pároztatók, gyékénypárnák stb) célszerűbb elégetni.

Tükörnek igaza van, de ha pörkösödik is te ki tudod venni egy tűvel sejt roncsolás nélkül , a nyúlós roncsolás nélkül nem.

Piyu!
A tömlős nem igazán pörkösödik, ,mert a méhek ki tudják takarítani!

Pityu, ezt meg tudod Te is csinálni, ha ennyire problémás egy laborvizsgálat...

http://scientificbeekeeping.com/sick-be ... -milk-test

A tömlős költésrothadásnak, a megfázott fiasnak, a nyúlós költésrothadásnak is hasonló jelei vannak. Apró jelekből általában elkülöníthetők egymástól, de gyakorlat kell és sokszor hasonló lehet gyakorlatlan szemnek. A tömlős sohasem nyúlik, inkább vízszerű, egyben könnyen kihúzható a sejtből. Amiről biztosan felismerhető, hogy a két vége felfelé hajlik, mintegy gondola és a bőre viszonylag ellenálló. A nyúlós sosem ilyen gondolához hasonló, hanem a sejt alján mintegy hosszú csepp vagy massza fekszik. Szaga nem jelent semmit, mert a kezdődő betegség nem érzik, tehát nem büdös, semmi szaga nincs, csak mikor már kiterjedtebb a kór. Én mikor vizsgáltam a családokat a széleken lévő, fedett, de nem lyukas, tehát egészségesnek tűnő sejteket bontottam találomra, ha van betegség leggyakrabban már ebben észrevehető az elpusztult, sötétedő álca. Ezeket gyakorlat során tapasztaltam, de a legbiztosabb az, ha a labor ad negatív eredményt.

Fülemüle, magának volt igaza legelőször. Tömlős költésrothadás van nálam, gyengébb családok nempucolták olyan intenziven a selyteket, és idővel ez is megpörkösödik, elfolyósodik, és hova tovább, annál sötétebb szinüvé változik a váladék.

"A fertőzött lárváknak először megváltozik a színük, fehérből sárgává válnak, majd kiszáradnak, miközben tovább sötétednek, míg végül sötétbarna pörkké alakulnak."

Pityu93! Mindenki javasolja Neked a vizsgálatot, ne húzd sokáig az időt, mert a fertőzésnél ez is fontos tényező!

Elnézést kérek de nagyon!! Azt hittem azt a permetszert kérdezik, amit az elöző hsz- ben , a napraforgó permetezésre használtak. A fertőtlenítő szer nevét sajnos nem tudom. Még egyszer sajnálom ezt a félreértést!
A vírus ért is. Már késő volt.

Gyuri!

Biztosan nem emlékszik jól, a Tresor 535 SC nem spórás baktérium elleni fertőtlenítő szer, hanem egy gombaölőszer, mely konkrétan 375 g/l trifloxistrobin és 160 g/l ciprokonazol hatóanyagot tartalmaz. Felhasználási területei: gabonák, cukorrépa és napraforgó gombakártevői elleni védelem, azaz lisztharmat, rozsda, helmintospórium, szeptória, cerkospóra, ramulária, fóma, diaporte, makrofómia, szürkepenész és alternária elleni felhasználásra ajánlják. E szerrel baktérium ellen nem szokás védekezni, különösen nem a nyúlós költésrothadás ellen! E célra teljesen alkalmatlan, ajánlani pedig végképp nem tanácsos. Nagyon kevés fertőtlenítő-szer alkalmas a rendkívül ellenálló AFB ellen, ez a kereskedelmi gombaölő-szer pedig köbméterszámra sem.

Azt pedig kérném, ne terjessze, hogy a nyúlós vírus-eredetű, baktérium az, méghozzá a "javából".

Tresor 535, bár nem emlékszem pontosan.

Milyen permetszert locsolás szét?
Ez érdekelne engemet

Nálunk állami költségen lefertőtlenítettek minden eszközt, még a méhek helyét is. Egy köb permetszert locsoltak szét.
De inkább arra figyelj, ha égetni kell jó mély gödröt ásass. De reméljük nem lesz rá szükség!

persze

Különben, ha tényleg neadjisten nyúlósom lenne, ha elkellesz mindent égetni kaptárostól, mindenestől, lehetlesz még ezen a telken a közeljövőben méhészkednem? tudom nem ebbe a topikba való kérdés, de ha már igy itt szétszedtük a témát...

Ez jó ötlet ez a jelölés... köszi szépen, különben még mindig vannak frissen kikelt méheim, szemem láttára keltek ki tegnap, ugyhogy azok lesznek is, csak lehet hogy kevesebb, mint amennyi kellene... jelöléssel utánnajárok... mondjuk a legegyszerübb tényleg egy laborvizsgálat lenne, vagy esetleg egy gyorsteszt...

Pityu,
nem állítom, hogy nálad költésrothadás van. De, ha végig gondolod a betegség kóroktanát, mielőtt észrevehető lesz a fertőzés addig hetek óta benn lehet a vírus, de amíg van fiatal méhe, a takarítás miatt nem látszik.
Én is állóméhész vagyok, valahogy mégis bekaptam.
Ha nem tudsz, vagy akarsz mintavételt csináltatni, akkor javaslom, hogy a betegnek tűnő családoknál jelölj meg nyíltfias lépeket, és ha a fedés után sörétes lesz, akkor valószínűleg fertőzött.

Bogaras,
az egészségesnek tünő családokban nem látok a fiasításon semmilyen betegséget, nem szineződik el a fias, friss fiason sem látok semmi különöset, födött is jól néz ki, csak annyi, hogy hézagos, és ahogy már irtam gondolom az eddigi kipucolt selytek miatt...

Gyuri, én ezt a betegséget 4 napja vettem észre, azótta nem láttam semmilyen terjedést... pergetni utóljára kb 6-7-8 hete pergettem, nemhiszem hogy azótta lappangott volna a betegség, azótta vagy 3-4x vizsgáltam is a családokat, és csak most utóljára ütött szembe...

különben én sem értem miért nem vettünk mintát és küldtük be, szerintem nálunk nem olyan szigoruak a szabályok mint MO-n, mondjuk náltok nagyon sokan vándorolnak, ami SK-ra nem nagyon érvényes... nem hallotam még senkiről aki vándorolt volna a környéken, ugyhogy itt csak áló méhészetekből terjedhet az ilyesmi... de ez még szerintem nem mentség a "felelőtlenségre"

Pityu!
Az észleléstől számított egy hét. Az eredmény 3-4 nap volt.
Az elterjedésnél az is számít mikor pörgettél utoljára. Azzal robbanás szerű lehet a fertőzés.
Amúgy a mérgezés azért nem valószínű, mert a naprát penész ellen permetezik, ami hivatalosan használható vegyszerrel történik. Elvileg nem árt a méheknek... Mondjuk nálunk a 9-re meghírdetett permetezés 12 órakor volt, kaptáranként 3 marok dögöt dobtam ki, de a fiasnak nem lett baja.

Igazad van!!!
Európai költésrothadás vagy Amerikai nyúlósköltésrothadás !!

Elnézést a hibáért elírtam.

maciur!

Csak úgy megjegyzem: európai nyúlós nincs!

Csak "nyúlós" (amit hívnak még amerikainak, büdösnek, bűzösnek stb) van vagy "európai".

Csak a fiasítást a fiasításos kereteket nézd, az élő bogár ilyenkor másodlagos tényező. Jobb félni , mint megijedni és magadnak teszel csak jót, bár a nálatok lévő szabályozást nem ismerem ez ügyben.

Èn mindenképpen megcsinálnám a labort.
Minnél hamarabb annál jobb. Akkor tudnád biztosan hogy mi ellen kell védekezned.

Van olyan család, ahol szemmellátomást kevesebb a nép, globálisan nemtudom megmondani, kezdő vagyok...

Üdv Pityu!

Ha biztosra akarsz menni csak a Labor marad. De tudtommal nem sok fiasításbetegség van ahol megfolyósodik.
Mérgezést még nem tapasztaltam de ott nem csak a fiasítás érintett.
Kevesebb a gyüjtöbogár??

Gyuri, meddig tartott a minta kivizsgáltatása? Én kaptárnyitáskor nem érzek semmilyen kellemetlen szagot, csak a szokásost...

Tükör, megbeszélhetjük hogyha gondolod! Én szivesen látlak, ha jó szándékkal jösz Különben Nagymihályi járás, 30km Nagymihálytól.

De én csak azt nemértem, hogy a mérgezést, vagy esetleg másmilyen betegséget miért zártok ki ilyen hamar? Olyasmi tényleg nem történhetett meg semmiféle szer hatása miatt, hogy pld. lepermetezték a naprát, ezt az anyagot behozták a kaptárakba (azon az 1-2 napon) és megetették a fiassal? Mert ugyebár ez így müködik... az erősebb családoknál bambultam ma órákon át, kerestem a betegség jeleit, családonként 1-2 selytet leltem (azt sem az összes családnál), gyengébbnél pedig fokozottabban, keretenként többet is... ezt én úgy magyaráznám (remélem nem csak saját magamnak) hogy a gyengébb családjaim amik voltak (mert már nincsenek) nem tudták olyan intenzitással pucolni az elhalt selyteket, én is őszintén szólva a nyúlósra gyanakodtam, de az EÜs aztmondta hogy ő már sajnos látott nyúlóst, és ez nem annak tünik... könnyedén kitudom piszkálni a selytből, nem tapad annyira, elfolyósodott cuccos a födött fias alatt, az egyszer biztos, de semmiféle peszticid nem okozhatta azt, hogy a fias a befedés után elhalt, és megrothadt? A másik dolog, hogy robbanásszerüen tört elő az összes családnál, ez a másik dolog ami miatt azt gondolom hogy inkább mérgezés, mint nyúlós... egy nagyon rövid időszakaszon belül kellet volna az összes családnak egy gyenge fertőzött családot lerabolnia. A nyúlósról úgy hallotam, hogy legelőször a nagy és erős családoknál mutatkozik meg nagy mértékben, mivel azok rablással hozzák át haza, elterjed, és nagy mértékben már tehetetlenek. Nálam épp forditott eset történik, az erős, tisztogató hajlamú családoknál csak annyit veszek észre, hogy hézagos a fiasítás ott, ahol jó, minőséges, táblásan fiasító anya van, szóval egy pár fiast a selytekből likvidáltak... az EÜs is úgy van vele, hogy serkentőetetés 2 hétig, "tisztul" az élelmük, és két hét mulva meglátjuk hogy terjed, vagy elmúllik... Persze fokozatosan figyelem a családokat, nem bízom a véletlenre!!! Az EÜs pedig nem akarja égetni az egész állományom egy bizonytalan diagnozis miatt, ő is kockáztat evel, ha nyúlósnak látta volna, biztos már megtette volna az óvintézkedéseket, mert az ő telephelye is kb 1 kilóméteren belül van...