Akkor legalább azt nézted volna meg , hogy az Actara-t mire és mikor kell használni. Virágzó kultúrában max a dísznövényeknél. A zöldség félékről sem fognak a méheid hordani, a gyümölcsöknél is virágzás után használatos. Ha meg nem a kúltúrnövény virágzik , de a területet a méhek járják , akkor a növény védelmi kezelés szabályai vonatkoznak a környékbeli gazdákra is és teljes anyagi felelőséggel tartoznak a jogszabály nem tudása ellenére is.

Üdv mindenkinek!

Új vagyok a fórumon és tanácsot kérnék a méhek elhelyezésével kapcsolatban. Amiért itt írok az a mérgezés lehetősége. Sajnos csak a saját kertemben tudom elhelyezni a méheimet, mert a korábbi telek ahol tartottam ezt a 6 családot tulajt váltott és az új tulaj nem egyezett bele a maradásomba. A kertem egy olyan kis szőlőhegyen van ahol sok a gyümölcsös. Körbeérdeklődtem és szinte mindenki használ Actara rovarölőt ami ahogy itt is olvasom a méhekre veszélyes. Hiába járom körbe a környéket és kérem meg jelezzék mikor permeteznek, úgy is lesz olyan aki nem szól.

Krisztián

De remélem ez az utolsó hely volt, ahova ugyanazt a hozzászólást betetted!
Moderátor

Valami nem passzol a tünetek olvastán....

A deltametrin hatóanyag ugyan fénystabilabb, mint a fotolabilis piretroidok, de nem egy hasadóanyag. Lebomlása eléggé gyorsan végbemegy, különösen fény és hő hatására, ölő hatását tekintve viszont taglózó, tehát az előző mérgezéssel foglalkozó hozzászólásában leírtak szerinti tünetekkel jár a permetezése. A három-négy nap múltán bekövetkező pusztulás nem valószínű. Nem lehetetlen, hogy nem a szúnyoggyérítés nyomán mászkáltak a méhek, mintha azt írta volna, hogy permetez arrafelé boldog-boldogtalan, ha kell, ha nem. Biztonsággal kijelenteni, mitől pusztulnak a méhek, csak kizárólag laboratóriumi vizsgálattal dönthető el, sejtések alapján nemigen.

Több önkormányzat is elhalasztotta most, a kánikulai idő miatt a légi, földi permetezéseket, részben a méhek kíméletére hivatkozva, másrészt azon oknál fogva, hogy a hőségben a szúnyog-imágók aktivitása is csökken, ezért a gyérítés hatékonysága nem lesz megfelelő. Az ilyen, hőségriadós napokon szúnyog-imágókat gyéríteni teljességgel értelmetlen, s a méhek sem húzódnak be a kaptárakba, hanem kiülnek a kijárókba, így nagyobb valószínűséggel szenvedhetnek mérgezést. Nálunk tegnap volt gyérítés merevszárnyú géppel, én nem tapasztaltam károsodást a permetezés nyomán, igaz, a méhek tető alatt, a leülepedő permetszertől védve sziesztáztak a kijáróban, s az alkonyati időpont miatt (20 óra és 20 óra 30 perc között) már csak néhányuk igyekezett megkésve haza.
Tagadhatatlan, hogy a Duna-parton az óránkénti csípésszám tegnap este közelítette az óránkénti 50-100-at, s a település szélén, végén, a vízhez közeli, pangó-vizes helyek közelében élők este nem tudnak a mai napig az udvaron, kertben tartózkodni napnyugta, napkelte táján, de nap közben sem egyszerű, ui. a mi szúnyogjaink nem olvasnak szakirodalmat, ezért a növényzettel borított részeken, erdőszéleken nap közben is folytatnak érési táplálkozást. E helyütt a csípések számolásának sincs értelme, perc alatt "kiszőrösödik" még az is, aki riasztóba pácolta magát. Nos, ők azok a polgártársak, akik a településünkön kevés affinitást mutatnak a méhkímélő szúnyogirtás, illetve e vérszívókkal történő együttélés lehetősége iránt. S közlik e véleményüket meglehetősen hangosan....

És ismét beindulnak a légcsavarok, felszáll a repülő! Megjött az értesítés szúnyogírtásról.



A múltkor egyébként a légi permetezést követő 3.-4. napon hihetetlen mászkálás vette kezdetét a kaptárak előtt, rengeteg röpképtelen méhecske volt a fűben.

Sajtkukac egyetértek veled,az emberek egy része olyan mint amit leirtál.
Az elvándorlással kapcsolatban: tavasszal a szomszédom már mondogatta hogy "jó lesz ha hozol ide méheket,mert nincs a környéken méh,alig terem a gyümölcs". Van ilyen hozzáállás is.

Apróhirdetéseket nézegetve viszont már több olyan eladó kert-telek-szőlő-gyümölcsös hirdetést olvastam ahol ki volt emelve hogy az adott kert 30-35éve nem látott vegyszert,a földje marhatrágyával rendesen be van dolgozva és ha az illető megveszi,akkor garantált hogy a gyerekei,unokái nem fognak mérgezett gyümölcsöt enni abból a kertből.

Abban biztos vagyok ,hogy ha választani kéne akkor az emberek 99.5%-a a szúnyogírtás ellen szavazna, neki mindegy mivel jár csak ne csípjenek végre.
Ott a legfőbb gond, hogy senki nem mondja el nekik, hogy az milyen áldozatokkal jár.
Nálunk én egy olyan problémát is látok, hogy sokan a pénztelenségükben elkezdték művelni a kiskertjeiket, valahol dolgoznak semmi pénzért lehet, hogy 2 munkahelyük is van és egyszerűen nem marad idejük a kertre, viszont sok mindent meg lehet benne termelni és ezért csinálják.
Azt a tanácsot kapják, hogy jól be kell gyomírtózni és akkor nem kell kapálni.
Divat lett, néha hirdetik is olcsón a motoros háti permetezőket. Bemegy a gazdaboltba megveszi a vegyszert és kész is a terv.
Azt már senki el nem mondja neki, hogy szeles időbe ne fújja vagy délbe napközben ne.
Azt sem tudja, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak. Fogalma nincs róla, hogy nem csak a föld és a mag kell a terméshez, hogy miért kell kapálni talaj takarni.
Sokszor látni, hogy ezekben a 35 fokos melegben délben locsolják a földeket stb.
Beszélgettem a múltkor az eladóval a gazdaboltban, azt mesélte, hogy virágoztak a fák amikor valaki rovarirtót vásárolt, mondta neki,hogy le ne fújja, mert a méhek... az volt a válasz, hogy őt az nem érdekli, nincsenek méhei.
Hallottam olyat is, hogy délután permetezték a fát, alatta meg a szép eper másnap reggel ment a piacra
FÉLELMETES DOLGOK.
Az elmúlt hónapokban nem volt olyan nap, hogy ne hallottam volna nappal búgni a permetezőket. A szomszédok sok helyen utálják egymást és ha az egyik kint van a kertben akkor a másik bemegy így felváltva permeteznek. A faluban teljesen tönkrementek a méhek mindenkinél.
Volt olyan gondolatom ,hogy összeszedem a környék méhészeit, megszervezzük, hogy kora tavasszal elvándorolna mindenki és akkor meglátnák , hogy milyen fontosak a méheink, miről beszélünk, de szerintem erre az lenne a reakció, hogy kivágnák az összes fát, mert beteg, nem terem jó lesz tűzifának.
Ez már olyasmi mint a lopások, ma én holnap te. Akinek nincs ilyen problémája az örüljön neki, szerencséje van jó helyen lakik, ezt előre nem lehet tudni, hogy mikor kivel történik meg de attól még PROBLÉMA.
És ez innentől már politika Mondjon le mindenki.

A méheket itt nem szeretik, mert lezabálják a szőlőt és a gyümölcsöket /de a darázs előbb felnyitja nekik... nem baj a méhek eszik le./ és CSÍPNEK is.

Nem választhat! Választania a méhésznek csak a telephelye megválasztása útján lehet esélye, lakott településen telephelyezve a lakosság "választása" dominál. Ha a szúnyogirtás elmarad, esetleg az előző nem volt hatékony, akkor az összes helyi hírharsona mást sem szajkóz a felháborodott olvasói levelek kapcsán, mint a település élhetetlenségét, az idegenforgalom ellehetetlenülését, a népegészségügyi kormányzat tehetetlenségét, s erre a sarokba szorított helyi önkormányzati vezetők pedig állami pénzekért ácsingózva, rinyálva igyekeznek a következő ciklusra is biztosítani maguknak és választóiknak az élhető lakókörnyezethez való jogot és a saját "megélhetésüket"...Ez a világ már csak ilyen.... Egyébként kíváncsi lennék az arra az ötletre érkező reakciókra, mely felvetné, hogy a balatoni körzetben nem szúnyogot kellene irtani, hanem a biológiai környezetre kellene bízni a szúnyogfelhők felszámolását. Azt is meghallgatnám, miként reagálnának a Szigetközben élők, ha azt találná nekik mondani Illés államtitkár úr, vagy dr. Paller Judit főállatorvos asszony, hogy a reggeli és esti időszakban a szúnyogok elleni legjobb védekezés a lakóház nyílászáróinak szúnyoghálóval történő felszerelése, s az azok mögött történő esti sziesztázás, no, meg szőlőt, kukoricát, kiskertet kapálni lehetne méhészkalapban, kesztyűben, szkafanderben is.....

Tudomásul kellene vennünk, hogy az "ember", a lakosság, az átlagos "civil" nem környezettudatos, méhbarát alapokról kiindulva közelíti meg a problémát, hanem az őt a kertjében, kempingjében, nyaralóhelyén, munkahelyén óránként ért szúnyogcsípések számának tükrében. Mondhatja nekik, ha az óránkénti csípésszám 100 fölé megy, hogy a szúnyogok irtása miatt a hasznos szervezetek elpusztulnak, a predátor szervezetek éhen halnak, körülbelül kiszámítható a válasz: a karikára lőtt, döglött lőtéri kutyát sem érdekli ez másként, mint azt a tarjagosra mart, "az élhető környezethez való alapvető jogaival" messzemenően tisztában lévő, adófizető állampolgárt, akit a biodiverzitás és a pollinátor szervezetek prioritásának fontosságáról az imént próbált meggyőzni...

Léteznek darázs csapdák amelybe ugyan legyek és lepkék is bele mennek , foglyul ejtődnek, de méhek például nem igazán. Legalábbis én még nem tapasztaltam. A nagy melegben a darazsak is egyre inkább támadnak olyan helyen is ahol máskor nem , ez nem biztos , hogy a mennyiségükkel függ össze csupán az ember elveszi az élőhelyüket és ők néha kénytelenek jobban közénk vegyülni.

Az emberi butasághoz vagy inkább igényeinek való világmegreformáláshoz volt egy hír a múltkor a rádióban. Egy spanyol sör ivó versenyen a győztes 6 liter sört gurított le 20 perc alatt. a díját nem vehette át, mert erős hányásba kezdett és szívrohamban meghalt. Erre betiltottak minden ilyen versenyt. Na már most ha egy hajó elsüllyed vagy repülő lezuhan vagy akár autó balesetben meghal valaki nem tiltják be ezen közlekedési eszközök használatát, de még a focit sem szüntették be , mert meghalt egy labdarúgó. Kockázat van mindenben , betiltották a bikaviadalokat is, pedig egy nemzetnek vannak hagyományai. De a buzikat kiengedik az utcára, hogy a gyerekeink is lássák mennyi félre sikerült ember van ahelyett hogy valóban azt mondanánk a gyerekeinknek, hogy ezek betegek , de nem tudjuk gyógyítani őket. Inkább sarkaljuk is hogy egy akár kiváncsi természet is félre siklódjon mert milyen emberiek vagyunk , hogy megértjük és toleráljuk a másságot. Sőt velük együtt felvonulunk és hirdetjük az "igét"

Néhány hete találkoztam egy olyan kérdéssel amely a szúnyogirtás mintájára a darázsirtást pedzegette,mert mégis micsoda dolog az hogy darazsak terrorizálhatják a lakosságot ha valaki kilép az utcára...

Létezik a szúnyogirtáshoz hasonló lódarázsirtás, és meg lehet sürgetni valahol?
Ma kirándultunk és 1 óra alatt 4 lódarázs is körberepkedett minket. Ha ilyen sokan túlélték a telet, akkor a tavalyi mennyiségnek a többszöröse is lehet idén, ezért megelőző csapást kellene mérni rájuk, de hogyan...?

és az agyhalottak hozzászólásai:

06:46 Most még nem sok a 4, de ha már most ennyit látunk, akkor augusztusban ezrével lesznek mindenütt.
Pár évvel ezelőtt annak a valószínűsége, hogy áprilisban lódarázzsal találkozunk, kb. 0 nulla volt.
Ez alapján már most megmondom, hogy emiatt idén őszre lesz jópár haláleset az országban. Lesz aki csípésallergia miatt, lesz akit egy egész fészek támad meg és agyoncsípik. Erről fognak szólni a hírek


Nem tudom sajnos hol lehet, de ha alá lehet írni valami petíciót én is szeretnék csatlakozni. És nem csak a lódarazsakra vonatkozóan, hanem minden darázsra. Nem normális, hogy áprilisban Budapest belvárosában a buszmegállóban darázs támad az emberre. Már tavaly nyáron is egy csomó buszon volt darázs, miért nem lehet ez ellen tenni valamit? Igaz, hogy mindig csak 1-2 db van egyszerre, de aki allergiás rá, annak tényleg kellemetlen lehet úgy utazgatni mindennap, hogy elkerülhetetlenül együtt utazik vele pár darázs napközben.

Ráadásul (ez csak az én egyéni szociális problémám) egyáltalán nem viselkedek támadóan, de mindig a hajamba akarnak szállni és nagyon-nagyon nehezen tudok megszabadulni tőlük. Hajbalzsamra jönnek, vagy mi lehet ez?

választhatsz némi szúnyogcsípés és némi hasznos rovar pusztulása közt
szerintem, ha szavazásra bocsátanád a dolgot a környékeden akkor a méheid veszítenek
ilyen az ember és ezt teszi a környezetével, a körülötte élőkkel

Köszönöm a hosszú választ!
A permetezések mindig 7 óra magasságában kezdődtek. Egyértelműen nem merem kijelenteni, hogy csak a légi permetezéstől fogyott a népesség, itt egész szezonban 2-3 hetente folyamatos terhelést kapnak a rovarok, látom a vadméheken is, hogy időnként teljesen eltűnnek egy időre. /és én még rovarhotelt szerettem volna nekik csinálni ( /
A szunyogírtás után 10 perccel kimentem és rengeteg elpusztult katica zengőlégy volt a kaptárak tetején és a fűben találtam néhány rángatózó méhet is, a lepkék szitakötők is vadul összefüggéstelenül cikáztak a levegőben.
A fő gond az, hogy minden alkalommal még szépen jártak a méhek a permetezés alatt.
A kaptár tetején a horganylemez is kifehéredett a szertől.
A legutóbbi irtásnak semmi értelme nem volt, mert nem volt annyi szúnyog ,mint korábban, hogy indokolt lett volna . A szúnyogcsípés hozzátartozik a nyárhoz, vízparton lakunk, ha este előjönnek bemegyünk és kész.
Vizsgálatok nem voltak /értelmetlen/ a népesség valamitől megfogyatkozott a kaptárak előtt lassan gyűlik a hulla . Majd meglátom, valószínű a tél előtt a családok egy részét egyesítenem kell . Sok kis tényező összeadódik.
Szerintem még az eltolódott vetésidők is közrejátszanak a problémákhoz. Volt ahol már nyílt a napraforgó, mellette meg bokáig ért még a másik táblán.

Kérdésem: a négy szúnyogirtás alkalmával szenvedtek-e mérgezést a méhei?

Agyalni meg nem sok értelme van, a szúnyogot nem a biokertészek irtják. A jövőbe vezető éjsötét alagút végén viszont már ott a dereng a fény, hiszen a Greenpeace felvette a méhgyilkos szerek közé a deltamethrin hatóanyagot is .... Már csak idő kérdése és a kémiai szúnyogirtásnak örökre befellegzett. A szintetikus piretroidok kivonásával a biodiverzitás jelentősen nőhet. A csípő- és mocsári szúnyogok csak az első néhány évben kergetik az őrületbe a vizek közelében élő embereket, rövid időn belül sürgősen elköltöznek a magasabb hegyekbe, esetleg sivatagokba. A helyükhöz mégis foggal-körömmel ragaszkodók úgyis rövidesen kipusztulnak (nem a szúnyogok, hanem az emberek), hiszen rövidesen visszatérhet a váltóláz (malária), de nagyobb esélyünk lesz a chikungua-lázat, dengue-lázat, akár sárgalázat is megkapni, hiszen egykettőre megérkezik a tigrisszúnyog (itt toporog már a lelkem a határon), és itt van már a lepkeszúnyog is, így komoly eredményre számíthatunk a túlnépesedés megakadályozásában....Egyébként is a magyar ember a vándorméhészek kivételével nehezen migrál.... Egy kis olvasnivaló:
http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2011/ ... iosis.html
http://www.origo.hu/egeszseg/20130509-s ... uelaz.html
http://www.pecsistop.hu/regio/halalos-k ... et/1049349 (csak a fotó miatt)

A deltamethrin hatóanyagról egyébként nem állította senki, hogy veszélytelen a méhekre, ha a Greenpeace még nem hozakodott volna elő az azonnali betiltást alátámasztó érvekkel, akkor én szívesen megosztom az érdeklődőkkel: a hatóanyag akut toxicitása méhekre Ld50: 0,0015 mg/kg (48 óra), ami azt jelenti, hogy az akut orális toxicitása 79 ng(nanogramm)/egyed, kutikulán keresztül az akut toxicitás 50 ng/egyed, melyből láthatóan a méhekre igenis veszélyes rovarölő szer. Amiért a méhekre mérsékelt kockázati besorolást kapta, annak oka, hogy méhkímélő módon kijuttatva nem jelent súlyos kockázatot a méhekre. A deltametrin hatóanyaggal végzett légi szúnyogirtásnak pedig szigorú szabályai vannak, tehát 2 m/s-nál erősebb oldalszélben, esőben és a napnyugta előtti fél óránál korábbi időpontban nem végezhető, a vizektől megfelelő oldaltávolságot kell tartani, illetve természetvédelmi területeken, s azok közelében sem folytatható ilyen védekezés. Egyébként a biológiai szúnyogirtás a lárvák elpusztításának útján lehetne sokkal hatékonyabb, mint az imágók légi irtása, de a lárvák élőhelyének feltérképezése, s az irtószer kijuttatása sokkal körülményesebb, s van olyan faj (Coquillettidia richiardii, azaz a mocsári szúnyog), mely lárvája eltérő életmódja miatt nem veszi fel a Bacillus thuringiensis israeliensis vagy a Bacillus sphaericus granulátumot, melyekkel a biológiai védekezést folytatják.

Természetesen a szúnyogok-sújtotta területeken el lehetne fogadni, hogy ott együtt kellene élni a szúnyogokkal, de az idei árvíz után nem is csak népegészségügyi, hanem már politikai kérdéssé nőtte ki magát a szúnyoginvázió. A méhek védelme érdekében egyébként a deltamethrin betiltásának szorgalmazása mellett jobb volna egyúttal az emberiség betiltásáért is kampányolni. Csak sajnos egyik verzió sem olyan könnyű, hiszen mindjárt nyakunkon lesznek a választások....
Legfeljebb a Greenpeace addig azt harsogja: " A méhgyilkos kormány, Dr. Szócska Miklós és Dr. Paller Judit is rögvest monnyonle.... Szavazzatok a zöld (méregzöld és egyéb zöld) civil szervezetek által támogatott pártra, utána Magyarország is monnyonle....! Csak előbb adományozzatok....! "

Egész idáig arról volt szó, hogy a méhekre nem veszélyes a szúnyogírtás . Egyszer csak kiderül, hogy jééé mégis veszélyes és más hasznos rovarokra is. Az idén már negyedik alkalommal fújják le a méhesemet. Elmenni nem lehetett ,mert zárlat van.
Szerintem még pár év és kiderül, hogy az embert sem kíméli.
Amúgy meg semmi értelme. A földi az végzi a dolgát ott ahol kell de ez a légi csak kárt okoz.
Hajrá biokertészek!!!

Durva, hogy pár tíz deka méreg ekkora pusztítást képes véghezvinni.

Nagy hiba, hogy a méhészeket képviselő ügyvéd nem kérte már a per kezdetén, a károkozó vagyonának zár alá vételét.Ezért nincs a károsultaknak azóta sem pénzük belőle.Évek óta figyelem az ezen a területen mozgó ügyvédeket, szükség lenne néhány olyanra aki sikeres ügyei után, kiválasztódna a méhész szakterületről, s bátran rábiztatnák magukat a károsultak.

Úgy hogy ventilátoros permetezőt használtak és a levegőben feláramlás volt.
Ezért terült szét a méreg nagy helyen.

A 2006-os németkéri mérgezés hogy lehetett olyan brutális, hogyha csak a szőlőt permetezték?

Mindegyik készítmény deltamethrin hatóanyagú.

K-othrin ULV , Mosquitox 1 ULV, Aqua K-Othrin ULV.
Nálunk ez lessz. Tudtok ezekről a szerekről valamit?
Bezárjam szerintetek őket?
Minden segítőnek köszönet!!!

Ma este már többen hívtak a balatoni méhmérgezéssel kapcsolatban.Csak ismétlésként, az idei évtől a méhmérgezések kivizsgálása ingyenes hatósági mintavétel és ingyenes toxikológiai vizsgálat keretében történik.Ha valaki ezután is úgy gondolja, hogy nem érdemes a méhpusztulásokkal vesződni, kár a fáradtságért, az magára vessen.

Ebben az esetben vélhetően nem deltamethrin hatóanyagot permeteztek, mert a vízi élővilágra is kifejezetten veszélyes. A méheknek is "kellett volna" pusztulnia ebben az esetben. Azonban, ha én vettem a fáradtságot és leírtam ezt neked, akkor vedd a fáradtságot te is, és holnap érdeklődd meg az önkormányzatnál, hogy milyen szert permeteztek!

Így, ha okosabb nem is leszel holnapra, de tájékozottabb biztosan.

permetezett kb 15 méter magasan 4x 5x ment el felettünk szerintem amiatt olyan sokszor mert a kertfarunkon van egy kb 4 hektáros bányató és az a szunyogok melegágya lehet...ám a méheknek kutya bajuk hál istennek szépen hordtak ma is felkerült a rakodokra az ötödik fiok is ...ontja a napraforgo 1000 rel

"Az önkormányzatok értesítik a nyilvántartott méhészeket a méhekre veszélyes permetezések helyéről" ..lehet... amikor megvettem a családokat bementem lejelenteni azt a választ kaptam menjek vissza egy honap mulva mert törökszentmiklóson méhzárlat van ..még 1 hét mulva megyek vissza azzal a papírral amit kaptam .csak azt nem értem miért nem lehetett lejelentenem

Van itt is "szakértő" akinek nem szükségesek vizsgálatok a véleményalkotáshoz.....

De igazából itt lenne az idő, hogy az OMME is tegyen valamit!
Ideje lenne, hogy történjen ilyen esetekben mintavétel, és meg kell rendelni a megfelelő felkészült laborokban a vizsgálatokat ha szükséges külföldről, és nem arra várni, hogy az évtizedes megállapított szermaradvány értékek alapján most sem találnak itthon semmit.
....addig is hallgassuk:

Attól függ, hogy milyen hatóanyagot permetezett a gép és ezzel a permet-ködanyaggal érintkeztek-e a méhek. Nyilván pontosan ismerni kellene a hatóanyagot, de a légi úton történő szúnyogirtás esetében túlnyomórészt a deltamethrin-t tartalmazó szereket használják. Ez a hatóanyag a permetezett területen a rovarfauna 90 %-át –köztük a méheket is- elpusztítja.

Pontosan kijelölik azt a területet ahol/ahova a szer kijuttatandó, ezért nem biztos, hogy a felettünk elrepülő gép éppen permetez is. Lehet, hogy csak megközelíti az irtásra kijelölt területet. Az önkormányzatok értesítik a nyilvántartott méhészeket a méhekre veszélyes permetezések helyéről és időpontjáról. Ha beleesik a méhészet az irtásra kijelölt zónába, akkor a méhész mérlegelhet, hogy zárva tudja-e tartani a kaptárokat vagy elszállítja azokat.

A szúnyogirtás ilyen formája nagyon kellemetlen az érintett méhészek számára, de értelmetlen tiltakozni ellene, mert az irtás közegészségügyi érdekből rendelhető el, ez pedig felülírja a pillanatnyi méhész érdekeket.

Jut eszembe, az alkonyat utáni légi úton történő szúnyogirtásról beszélni az esti mese kategóriája, mert a légügyi előírások alapján már az alkonyatot megelőző meghatározott időben vissza kell térniük az állomásukra az ilyen típusú légi járműveknek. Azért végzik általában a késő délutáni órákban a permetezést, mert akkor kisebb már a légmozgás, s így körülbelül egy órán keresztül kifejti hatását a levegőben lebegő vegyszer köd.

Nekem is eltűntek a kijáró méheim.Azt hiszem padlóra kerültem..........

Sziasztok..nagyon kezdő vagyok még most vettem a méhcsaládokat..1 órája szúnyogírtás volt nálunk a repülő kb 5x húzott el felettünk kinn nem kevés méhecske volt mert folyamatosan jöttek még hazafelé a szúnyogirtás után is... valaki járt már igy?lesz bajuk ?

Nem akarlak agyon dicsérni, de a riport alapján tárgyilagos igazi szakértő vagy. Nem ironikusan írom, tényleg így van. Privát levelezésünkben is megemlítettem a lópokróc stílusodat, de gyakran én is ilyen vagyok. Most is megértem a felháborodásodat. Valóban a "tények" néha kicsit mások, mint amit ott és akkor lefilmeznek és néha a szenzáció keltés érdekében hozzá költenek okosságokat. Olyan jazz. Nem szakértők, hírhajhászok ők, mert ez a dolguk. Ezért nem kell bántani őket. Te meg nem tudsz műsort csinálni és filmet vágni. Szerintem nagyon kevesen tudják megkülönböztetni a gyurgyalagot az erdei pintytől. Te igen. Igazad van, de az éjszakai vadászok terepjárói által széttrancsírozott színes tollú madártetemeket nem lehetett vizsgálni. Maradványaikat megették a rókák. Azok között lehettek un. méhész madarak is. Tehát ezt a pintyet tudták csak vizsgálni, amely idő közben elpusztult. Így néhány nap elteltével biztosan tudom, hogy nincs olyan labor ebben az országban, amely a madárból bármit ki tud mutatni, ami összefüggésbe hozható a méhmérgezéssel. Sőt biztos vagyok abban, hogy a madár halálát családi viszálykodás előzte meg, és ezért akár önszárnyával vetett véget életének.
Semmi eredmény nem érkezett meg. Én is szívesen hallanék valamilyen vizsgálattal megerősített szakvéleményt. Nem kért egyetlen egy méhésztársunk sem kárfelmérést, ebből következően egyértelműen kárigényünk sincs. Reálisan látjuk a helyzetünket. Szívunk, nyelünk.

Nem én hívtam ki a zöldeket, a riportban tévesen közölték. Ezt is már tisztáztam a Kormányhivatal felé, rágalmazó levelükre válaszolva, és kértem, hogy engedjék a többi igazságtalanságot is a nyilvánosság elé vinnem. Mások nyilatkozatát nekem tulajdonítva kellett magyarázkodnom. Megírtam nekik, hogy ha nem járulnak hozzá, akkor akár pert is vállalva fogom megtenni. Még a végén a méhészek lesznek a vétkesek. Mások nyilatkozatai alapján engem köteleztek nyilatkozat tételre.

Felesleges más kultúrákat vizsgálni. Csak a napraforgóban voltak méhhullák, és a méheshez haza sem értek a dolgozók. Kivéve hétfő délután, amikor már mindenhol mászkáltak. Távolabb lévő méhészetekben nem találni hullákat, csak a kijáró méhek eltűnése figyelhető meg és a csend. Én sem vettem volna talán észre az idén sem, ha nem a méhészetemhez vezető út két oldalán lenne a tábla.

Ami viszont tény. Nincsenek gyíkok. Erdei siklók az itatómon szoktak nyalakodni. Egyet találtuk, az " szelíd volt". A gyurgyalagok hangját azóta nem hallottam. Szerintem már elköltöztek. Másra gondolni sem merek. Azt meg félve említem meg, hogy nem kapott a természeti őr úr engedély a vélhetően árván maradt kicsinyek kiásására. Drága berendezéssel fogják őket megvizsgálni a lyukakban. Vizsgálók helyében én megkérdezném, hogy milyen eredményre jussak. Olyan könnyen elveszítik ma az emberek az állásaikat. Nem rajongok a gyurgyalagokért, de nem bántanám őket. A természet része. Amikor szitakötőt eszik, a méhek egyik ellenségét falja. A darazsat sem irtom, mert amíg azt eszi, addig a méheket nem bántja.
A képen pele van. Találtam másikat is elpusztulva. Tavaly is ez idő tájt. Ja és 2 rókát.

Közöttünk senki sem növényvédő szakember. MI A KÁROSULTAK VAGYUNK! Nekünk hiányzik a szakértelmünk e témában, nincsenek eszközeink és jó állásunk sincs biztos fizetéssel. Ezt a napraforgót nem tudta a gazda permetezni régóta. Csak légi permetezéssel lehetett volna. Olyan nem volt.

Tények. Méhek évenként ismétlődő eltűnése a napraforgón, (repcén) de nem mindenhol. Senki nem állt elő még más verzióval. Tilos beszélni is a csávázószerekről. Vizsgálat csak arra van, hogy attól nem lehet. Mit csinál a paraszt? El kezd gondolkodni. De már nem az okon, hanem azon, hogy itt miért lehet azt használni, amit máshol az unióban nem? De nem zörög a haraszt, mert nem fújja a paraszt./ Új dakota közmondás./

A Greenpeacesekről meg annyit írhatnék, de minek. Soha senkivel nem beszéltem még közülük eddig. Nem tudom miként kerültek oda, de ők értesítették a Balaton Felvidéki Nemzeti Park munkatársát, a TV2t, és a hatóság más szereplőit. Nekünk ez már nem esemény, nekik igen. Ledöbbentette őket a pusztulás. Sajnálattal és részvéttel segítettek a méhhullák összegyűjtésében. Együtt éreztek a károsultakkal. Amikor " adásidőn kívül" elmondtam a stratégiámat ( szirupos serkentés stb.) felajánlották az ellenszolgáltatás nélküli segítségüket, míg a hatóságtól ok nélkül pofont kaptam.

Jenő!

Ezek szerint megérkezett a labor vizsgálati eredménye? A magam részéről piretroid-mérgezésre gondoltam volna a helyszínen talált elpusztult méhek alapján, de szívesen hallanám a hivatalos verziót is....

A Greenpeace "szakértők" kihívása első látásra jó ötletnek tűnik, feltehetően ők képesek kideríteni az "igazságot", de ha nem, legalább rendes habverést képesek produkálni. Én azért csak megvárnám a laboreredményeket....

Jómagam kizárólag azért ódzkodnék az ilyen "szakértők" felbiztatásától", mert a lelkeim még a "legyengült, védett madár" felismerésével is kudarcot vallottak. Az először belinkelt videón a Greenpeace "szakértője" egy védett gyurgyalagot vélt találni a területen, mely szerinte vélhetően a "méhgyilkos szer"-rel kontaminálódott méhek fogyasztása következtében veszített energiát. Amennyiben a mérgezést piretroid, vagy neonikotinoid hatóanyag okozta volna, akkor a rovarok igen, de a madarak és rágcsálók nem pusztultak volna el, s le sem "gyengültek" volna, ezt a mutatványt a szerves foszforsavészterek illetve a fipronil képesek melegvérűeknél produkálni, ha tehát madár és rágcsáló-mérgezés történt, akkor kizárólag ez utóbbi hatóanyagokkal kezelhették volna a területet....Virágzó stádiumban pedig szigorúan tilos méhekre veszélyes hatóanyagot használni levéltetvek és poloskák ellen napraforgóban. Barkók ellen nem mostanában védekeznek. Érdemes lenne megnézni a környéken található mezőgazdasági kultúrákat, gyümölcsösöket, szőlőket is...

Ha netán újra találkoznának a "szakértővel", közölje vele, hogy az általa Merops apiasterként aposztrofált, s a TV2-ben kétszer is bemutatott madár-egyed egy feltehetően valóban erősen legyengült erdei pinty hím (Fringilla coelebs L.) példány, mely még életében nem (s annak végén sem) fogyasztott soha méheket. A mezei pocokról is nehezen feltételezem ezt ...
http://tv2.hu/musoraink/tenyek/130750_m ... gyban.html

Azért érdemes megnézni a kérdéses madarak képeit is:
Még csak nem is igen hasonlítanak egymásra, bár mindkét faj tollat visel...

Rendkívül sajnálatos egy ilyen mérgezéses eset, hiszen a méhész sem nem növényvédőszer-szakértő, s általában nem is ornitológus, de az őt ért kárt nem a Greenpeace-"szakértők" diagnosztizálják, s térítik meg, hanem a hivatalos hatósági eljárást követően a kár hivatalos felmérése és megállapítása után a kár okozója. A Greenpeace "szakértők", "aktivisták" feltűnése ilyen esetekben arra jó, hogy ismételten fényezhessék magukat a "méhek megmentőjeként", de ilyen "szakértők" csak arra jók, hogy hiteltelenné tegyék a közleményt. Legalább ne a "Tények"-ben nyilatkoztak volna meg, röhejessé silányítva "szakvéleményükkel" a fájdalmas káresemény tényét....

http://www.youtube.com/watch?v=PItmoF1j ... e=youtu.be

Végén a lényeg, amikor vége a lénynek.

Részlet a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság és Növény Talaj és Agrár - környezetvédelmi Igazgatóság egy méhmérgezésre vonatkozó összefoglaló értékeléséből:

A kukoricaföldeket övező virágzó növényeken talált klotianidin nagy valószínűséggel a vetéskori csávázószeres por elsodródásából adódik, amely a neonikotinoidokkal csávázott magok vetésére vonatkozó szigorú, a szerek engedélyokiratában rögzíttet szabályok megszegésére utal. A károsult méhészetében tapasztalt méhpusztulás illetve a szabálytalan növényvédelmi tevékenység közötti ok-okozati összefüggés egyértelműen megállapítható.

Ja, látom, a másik topicban már volt róla szó.

Légcsőatka a Hargitán? Nem hinném. Itthon is csak az osztrák határ mentén fordulhat elő tudtommal.

Sziasztok, azt szeretnem kerdezni, hogy az en kaptaraim elott maszkalnak a mehek, igaz nem sok, de azok nemtudnak felrepulni. ha valaki megtudna mondani, hogy mitol van es mivel lehet hatekonyan kezelni azt megkoszonnem.
Olvastam a legcsoatkarol, pont ilyenek a tunetek.
A tavaly keso osszel fustoltem le atka ellen Varachet Forte-val
Abbol a meregbol ra kell csepegtetni 3at egy foszfor szalagra amit meg kell gyujtani es a fustjet a kaptarba befujni es a roplyukat bezarni 10 percre.
Elore is koszonom!

Az adatlap semmit sem jelent, ezt te pont olyan jól tudod, mint én. Még nálam sem volt kint senki a moderátorok közül, hogy ellenőrizzék, tényleg annyi-e az annyi. Egyébként bárkit szívesen látok közülük, Tükör annak idején jelezte is, hogy szívesen megnézné, de a privát levelemre nem válaszolt. (akkor még)



H.apci

Legalább az adatlapját nézd meg ,ha már ennyire szeretitek egymást

Tisztelt Arisztaiosz!


Nem ez az első olyan hozzászólása, amiből én azt vélem kiolvasni, hogy Önnek vannak méhcsaládjai. Kérem erősítse meg, vagy cáfolja, de én ezt a mondatot nem tudom másként értelmezni: "nálam minden évben a méhes fölött repült a merevszárnyú gép,"



H.apci.

Szerintem igen.sőt,mikor a MÁV végzett a vágányok mellett vegyszeres gyomirtást még arról is értesitettek.

Nem kizárólagosan piretroidos permetezést folytatnak szúnyoggyérítés címszó alatt, a Bacillus thuringiensis var.Israeliensis (BTI) készítménnyel a fiatal lárvák ellen szokás biológiai úton védekezni. Ez a készítmény viszont nem eléggé hatásos az idősebb lárvákra, illetve a Cocquillettidia richiardii nevű mocsári faj ellen sem hat, annak eltérő életmódja miatt.
A szúnyoggyérítés mára külön tudományággá nőtte ki magát, komoly fajismereti, faunisztikai és pontos tenyészőhely-térképezési (GPS) gyakorlattal lehet csak eredményesen és gazdaságosan végezni. Természetesen a biológiai védekezés a megporzó szervezetekre nem hat károsan.

A kémiai védekezésben gyakorlatilag csak a deltametrin hatóanyag maradt meg, azt viszont sem ködölve, sem ULV-technikával nem szabad nappal végezni, a szabály, hogy alkonyat előtt egy órával és csak nagyon alacsony szélsebesség mellett szabad permetezni. A deltametrin méhekre nézve mérsékelten veszélyes, a méhek repülési idejében nem juttatható ki, tehát feltehetően a keringő helikopter nem deltametrin hatóanyagot szórhatott.

A szúnyoggyérítésről általában a sajtó szokott közölni adatokat (Közérdekű Közlemények), de a vegyszeres gyérítésről az önkormányzatok is értesítik a méhészeket. Megnyugtatásul: nálam minden évben a méhes fölött repült a merevszárnyú gép, szabályos használat esetén soha nem volt mérgezés szúnyoggyérítés alkalmával. Nem szoktam kijárót zárni, káros hatást soha nem tapasztaltam.

Sajnos, néha a szúnyogok sem "tapasztaltak" semmilyen káros hatást, vagy ha a lepermetezett területen netán el is pusztulhattak, másnapra újra ott húzták nótájukat a fülünkbe, mert hiába permeteznek a települési határon belül, a csípőszúnyogok képesek egy éjszaka alatt akár egy kilométeres távot is megtenni, s újra betelepülni, még szélcsendes időben is. Ha nem a tenyészőhelyen "kapják el" őket, nagyon gazdaságtalan a gyérítésük.

Szúnyogok elleni helikopteres permetezésről köteles-e értesíteni a méhészt a polgármesteri hivatalnak?Már fél órája itt köröz felettünk,és nem tudtunk semmiről!

Szerencsére nem találtam semmi szokatlan viselkedést a méhesben.

Az idei évtől kötelező minden méretű táblán és növényen a növényvédős szakmérnöki tanácsadás. Ha az van nem lehet gond, ha nincs akkor akármivel is permetez már törvénybe ütköző gondatlan tevékenység.

Feltehetően igazat mondhatott a traktoros, a repce néhány veszélyes, gombák okozta betegsége ellen (fómás, szklerotiniás, alternariás és botritiszes megbetegedés ellen) szokás teljes virágzásban is permetezni. A növényvédős ezt a kezelést legtöbbször a rovarölő-szeres kezeléssel kombinálja, ha az indokolt a betelepülések miatt. Ebben az esetben a rovarölő kizárólag méhekre nem jelölésköteles szer lehet, amennyiben nappal permeteztek, tehát felesleges az idegeskedés. A használható rovarölő-szereket már többször kitárgyaltuk itt, a gombaölőszeres kezelés pedig a méhekre szintén nem jelölésköteles hatóanyagokkal, legnagyobb valószínűséggel az Alert S (fluzilazol+karbendazim hatóanyag), Cantus (boscalid), Folicur Solo (tebukonazol), Pictor SC (dimoxistrobin+boscalid), illetve Ridomil Gold MZ 68 WG (mankoceb+mefenoxam) szerekkel történhetett.
Máskor ha permetező traktorossal találkozik, nyugodtan kérdezzen rá a használt szerre, abban is biztos vagyok, hogy a hatóanyagot is meg tudja mondani a növényvédő-szer csomagolása alapján, s akkor nincs felesleges idegesség....

Most voltam a repcetáblát megnézni. Pont permetezték！ Megállítottam a traktorost, h mit permeteznek. Azt mondta, gombaölővel. Kíváncsi leszek a fejleményekre... Sajnos tiszta ideg voltam, és a hatóanyagot elfelejtetem megkérdezni.

Google kereső a segítségedre van. A növényvédő szerek mindegyike jelölve van a méhekre veszélyességi fokozattal ami a mérgezést illeti. Mivel gyomirtó szerről beszélsz csak kontakt hatás létezhet , idegen szagot visz a kaptárba, ha rászórják a permetszert, egyébként méhekre nem mérgező szerek.

Azt szeretném megkérdezni, hogy tudja-e valaki, hogy ezek a gyomirtó szerek mennyire veszélyesek a méhekre?
Az én környezetemben egyre nagyobb divat, hogy fényes nappal fújják minden felé. Ez normális dolog?
A szomszédot kérdeztem, hogy nem lehetne-e este felé fújni, erre azt mondta, hogy csak nappal jó, mert akkor hamar berántja a föld. Arra a kérdésre, hogy veszélyes-e a méhekre nem tudott válaszolni.
Már kb egy hónapja alig van kijáró bogaram. De a vegyszer az kell! Tavaly is egy lepkét sem láttam erre felé annyira szakértő kertészek dolgoznak és nem szeretnek kapálni.

Mert miért lenne elkerülhetetlen ?
Tudom mire gondolsz 0 kilométeresen, de pötyögd le azért

Én biztos,hogy nem a repcés növényvédős kollegát nyaggatnám...inkább máshol néznék körül(sokan,de lehet hogy a többség el sem ment idén repcére,mert egyrészt riogatva volt mindenki,másrészt meg állítólag nem akarják a "elkoptatni" a bogarjaikat repcén...mindenki az akácra gyúr,de mivel az akác nem késik ezért a repce "elkerülhetetlen" lesz,benne lesz az akácmézben...)

Járd körbe a röpkörzetben lévő méhészeteket és értesítsd az eü felelőst!