Isten éltesse a nagypapát! Remélem igaza van.
Ahhoz, hogy mehess a pénzed után a mérgezés után azonnal bizottsággal kellett volna mintát venni a méhészetekből és a permetezett növényből is. Szerintem a jogi utat lekésted, de azért igyekezzetek kideríteni ki a hunyó.
Neki el kéne magyarázni, hogy a következő alkalom után már jön a kártérítési per.

Én mennék a pénzem után!!!!

Sziasztok!
Tanácsotokat szeretném kérni tegnap a falubeli méhész hív hogy furcsán viselkednek a méhei a röpdeszkárol leesö a füben össze- vissza mászkálo remegö döglödő méhekröl szolt.Ma tudtam csak megnézni valamelyik kaptár elött egy maroknyi valamelyik elött többszáz lehullott mérgezett méh az alj deszkákon is hasonlo a kép csak kissebb menyiségben de a kaptárba belenézve nagy népesség csökkenést nem láttam.A nagyszüleim méhészetében is hasonló a helyzet a nagypapám a 82évével azt mondja ezt szerinte még kiheverik a méhek.Én probálok utánna menni a dolognak de nem tudom hol kezdjem ,egyáltalán megéri-e a méh egészségügyis azt mondja keressem meg hogy ki permetezett van a közelembe 4 repcetábla 4 tulajjal kb 3kmre a másik falu határában egy nagy gyümölcsös.Jol jönne egy két jotanács ki mit és hogyan tenne a helyembe.

Én nemrég beszélgettem Joe bácsival a tavalyi mérgezésről. Komoly kártérítés és komoly bírság volt. Az idén sorban által a gardák a növényvédelmi előadónál, hogy mit, mikor, hogyan lehet permetezni, mert nem akarnak kártérítést fizetni....
De ehhez példás precizitással és gyorsasággal kell a mintavételezést és jegyzőkönyvezést megszervezni, lebonyolítani. És az sem árt, ha az ember közben hangosan káromkodik, hogy mindenki meghallja

43/2010,(IV.23.) FVM rendelet. 15§ Ez a rész ránk vonatkozik. Szerintem elég ebből osztogatni nekik. S ha támogatást is kap akkor elég meg emliteni, hogy elis vehetik ha jelented a mérgezést.

Mivel az előző években nem igazán engedte a rendelet a nappali kiszórást én megelőztem a problémát és a növényvédőszerek kijuttatásáról volt az MVH oldalán egy tájékoztató. Akiről tudtam hogy nappal fog méhekre veszélyes vagy mérsékelten veszélyes szert szórni vagy legalábbis tervezi, lazán adtam neki egy példányt , mivel nyomtattam párat. Mind szétosztásra került, sokaknak szóban ecseteltem csak a felelősségüket és a következményeit. Még a legdurvábban engem letámadó is szert váltott vagy valóban sötétedéskor szórta. Most viszont mielött szólok, biztosan kell tudnom hogy mit akar kiszórni és még én vagyok az a barom aki végig olvassa az engedélyezési okiratot a kijuttatás mikéntje miatt, mert ők azzal hogy valahogy átmentek a növényvédős képzésen semmire nincsenek tekintettel.
Vannak kivételek, mert sokan még a gyomirtózást is próbálták nekem jó időben végezni, pedig ott korrekt voltam és mondtam hogy méhekre gyakorlatilag nem mérgező, az a pár bogár ami az idegen szag miatt elhullik legyen az én gondom mivel napokkal elöbb tudtam a szer kijuttatásáról

Na látod nekem ez így mükszik persze csak a gazdákkal. Ha mérget rak bele s közli velem, hogy milyet szolok neki, hogy inkább este szorja ki. S ő eleget tesz a kérésemnek és inkább kiszorja az általam javasolt időben. Tisztelem is őket ezért. Meg olyan szert alkalmaznak ami a méhekre nem veszélyes. Mavrik, calypso...... Ami kicsit mérgező este szorja fury, fendona, sumi-alfa.

Az új rendelet szerint sem szórhat méhékre mérsékelten veszélyes szert ha a méhek látogatják a területet. Kivétel ha a méhkímélő technológiát a szer engedélyező okirata nem teszi lehetővé. Viszont ezzel rögtön nyílik a kiskapu és peres ügyekben egy jó ügyvéd alaposan tud keverni. Sok növénytermesztő eddig is félvállról vette a dolgokat, ma pedig még lazábban veszik, ők hamarabb olvasták a rendeletet mint mi
És egészen máshogy is értelmezik, tisztelet a kivételnek.
Utólag pedig azért jó dolog a szánom-bánom de gondolj a tavalyi évre, Joe bácsi esetére sokra nem menne a szánom-bánommal egyikünk sem. Ráadásul hányan vagyunk akik némi veszteséget benyelünk mert mások felelőtlenek, mert nekik így kényelmesebb.
Az pedig , hogy felhívnak és közlik , hogy kiszórják a méhekre veszélyes vagy mérsékelten veszélyes szereket, nem megoldás.
Max némi kis jóindulat a részükről, de ha éppen magyaráznád nekik emberi hangon hogy azt a szert szórja ki este 6 és 11 közt, már nem biztos hogy jóindulatú lenne , sőt legközelebb nem is szólna. Pedig bizony akkor kellene permetezni és ezt kellene törvényben szigorítani és nem különböző engedményeket tenni

Ebben tökéletesen egyet értek de ha mindenki betartaná a technologiát akkor ez mnd müködhetne változtatások nélkül. Beszéltem a permetezős emberkével aki utána nézet a neten a dolgoknak. Amig én az állatorvosnál voltam. S remegve jött ki hozzám, hogy igaz nem jelentetemfel. Mert ő többet ilyet nem csinál csak ne jelencsemfel. Nem tudom mit olvashatot a neten, de egy biztos nagyon betojt. Remélem minden ismerősének elmondja, hogy egy hajszálon mulot a feljelentése és a nyakába való birság. S így talán jobban tartanak a gazdák.
De viszont van a környékemen több nagy gyümölcsös. Amelyeknek a gazdái permetezés elötti nap felhivnak. S elmondják, hogy permetezni fognak ilyen és ilyen szerel. Eddig hála az égnek velük nem volt bajom. Hozzá teszem méh hullásom sem hiába szorták a fákat és az aljnővényzetet permetekkel.

Kedves tűzoltó. Ezt nekem a méheüs ajánlota. A méhek kicsit később találnak be a kaptárba sok kint lehullik a méregtől a többiek nem mennek az nap már gyűjteni mivel a kijáró megváltozott s ujra kell tájolniuk. Így az elhullás mérséklődhet szerinte. Amit ma kiprobáltam s lás csodát a méhek a régi helyükön keresték a kijárot. A mérgezetek elhullotak nem találták a kijárot az utolsó perceikben, hogy átadják a rakományt s vele a mérget. Az egészséges kicsit később bevonult a másik oldalon. Gyűjteni már tovább nem mentek zavarodotságukban.

Ez miért használ?

Nem a parasztnak kellene rettegni. Hanem a törvényalkotónak a mostani hülye szabálymódosítását visszavonni és ahogyan a méhész újság is helyesen megírta méhkímélő szer nincs csak méhkímélő technológia.
Viszont itt ebben a dologban a méhészeknek együtt és az OMME támogatásával kell fellépni és megértetni a sok bolond öltönyössel , hogy amihez nem értenek abban ne döntsenek megkérdezés nélkül.
Ezek a dolgok nem csak ránk vannak hatással hanem a környezetre és más emberekre és élelmiszerekre is

Sziasztok sajnos itt a mérgekben is hiba van. A decisre az van irva a méhakre mérsékelten veszélyes. Így a hü.ye paraszt nappal szórja a virágzó cseresznyefát. Mondván ez méh kimélő!! Hiába szoltam neki, hogy tele a fa méhekkel le se sz.rta. Ő méhkimélőt használ d.u. 2,00.kor. Hála az égnek látam. S a kaptárakat megforgatam így az elhullás mérséklődőt kaptáranként 1 marék hullára. A továbbiakat majd meglátjuk, hogy mennyi hulik még. Töhbb elhullásnál feljelentetem volna a parasztját. Már mindenki mozgositva volt állatorvos, méheüs jegyző. De inkább megprobálok megegyezni vele. Nincs kedvem biroságra járni. Majd ha több családom lesz nemfogom az időt sajnálni. Had retegjen a parasztja.

Sajnos 2-3 napig hullanak! Nekem tavaly kb 3 marék hulla volt minden családnál, 2 hét múlva már nem láttam nyomát a mérgezésnek a méhek számát illetően, viszont a repceméz mennyiségén természetesen meglátszott!

Le sem sz*rják a gondodat, az állatorvosig bezárólog mindenki megpróbál kibújni a munka alól, azt sem tudják mit kéne tenni!

Nálam tavaly is volt mérgezés, és ez a fénykép tegnap elött készült, úgyhogy ismét megtette a parasztja...
A legrosszabb az, hogy tehetetlen vagy...

Az idén körbetelefonáltam a környék gazdajegyzőit, hogy figyelmeztesse a "gazdákat", de mint látható sz*rt sem ért. Mondjuk nem is lehet sokat várni, mert hallottam már olyan méhész-gazdálkodóról aki épp úgy, mint a többi barom fényes nappal virágzásban szórta a repcét, ha méhkímélő is a szer biztosan haszon a méheknek meg a mézfogyasztókank!!!

Ilyenkor ne várj, semmit, amikor észleled szólj a méh eüsnek , jegyzőnek stb. a méreg tovább öli a családot és a mézed és virágporod is fertőződik vele

Sziasztok! Ma szomoru látvány fogadot a kaptáraim előtt. A főldön a kaptárban vergődő, elhullot méhek. Valamelyik lábán még a virágpor is ott volt. Valaki méreggel permetezet ebben a jó időben.
Ha tudnám ki volt az adnék neki mérget!!!
De így nemtudom kinek megköszöni a jó cselekedetét. Peddig nagyon szivesen megteném. Azt is, hogy feljelentem.

A gond ott kezdődik ezeknél az embereknél, hogy eszetlenűl szorják a mérget. nem törödnek semivel és senkivel. "De ők még nem virágzásban permeteznek" A fák alját nem kaszálják ott vannak a vadon élő növények. Az árva csalán, tyúkhúr stb........ Így nagy kárt okozva a méhészeknek. Szerintem azokat is büntetni kellene akik ilyen felelőtlen modon cselekszenek.

Tegnap még boldog voltam milyen szépen fejlődnek a családok 9-10 lépet sűrűn fedik. A virágporos kereteket elrendeztem nekik.(kijebb raktam 1-2kerettel) s már azzon gondolkodtam, hogy majd felteszem 3-4nap mulva a 3.fiókot, mert már szükséges lessz. Gyönyörködtem bennük hogyan nyüzsögnek hordják a virágport.
Ezt valamelyik paraszt ma tönkre tette!! De az isten adja neki vissza töbszörösen.
Egyben reménykedem, hogy a családjaim nem mennek tönkre teljesen. S ha repcére nem is, de akácra helyre jönek ugyahogy. holnap megnézem pontosan milyen mérvű volt mérgezés mennyi nép maradt. S ha szűkséges családokat össze rakom. Ne az összes család menyen tönkre.
De ma már nincs hozzá kedvem nagyon lehangolt a látvány. Ezt senkinek nem kivánom.
Üdv mindenkinek.

Csatlakozom az előttem szólókhoz!
Joe bá' soha többet ilyen évet!!!!

Üdvözletem Joe bácsi.
Nagyon örülük,hogy sikerült rendezni a károdat.
Rengeteg erőt, jó egészséget és nagyon sok tele hordót kívánok neked!

Szia Joe bácsi!

Örömmel olvastam, hogy végre a sok tortura után rendeződtek a dolgok. Kívánok neked gyönyörű reményteli tavaszt, nem olyat mint az idei.Tudod a rossz után csak jobb jöhet!

Üdvözlettel: Győző (torzo52)

Méhésztársak , fórumozók , talán még emlékeztek idén április 19-én súlyos mérgezést szenvedett el a méhészetem .Ezúton tájékoztatlak benneteket hogy a teljes kártérítés peren kívüli egyezséggel megtörtént. Köszönöm Tóth Péter tanácsadó segítségét !!!Nélküle aligha sikerült volna végig csinálni.Rengeteg után járás levelezés , megszámlálhatatlan telefon hívás meghozta az eredményt.Néha már már reményt vesztve olykor reménykedve haladt az ügy , féléven keresztül.Azt kívánom mindenkinek sohase kerüljön ilyen helyzetbe , de ha mégis , akkor van rá megoldás.Ezennel részemről lezártnak tekintem az ügyet ,a 2011-es év ennél már csak jobb lehet!Üdv: Illés József.

Nem tudom a pontos adagot, de 80 család volt és100 liter kevertek be egy etetéshez, ha jól értettem. De nem gondolnám hogy a mennyiség önmagában gondot okozna. Az ecetet itt a fórumon is említették többen, az ilyesmi szájról szájra terjed, mint az influenza.

Éva!
Mennyit kapott ebből 1-1 család naponta?
Az gyártó 0,5 liter/család 1%-os Méhpatika szörpöt javasol,az elhordástól függően 1-2 naponként.
Tavaly használtam először,gond nélkül elhordtak a családok 1-1 litert 2-3 naponként.
Idén is,igaz a tavalyról megmaradt szert használom mert néhány kg-ot kell/ett csak etetni.

Méhpatika + ecet recept honnan származik,van erre valami vizsgálat,tapasztalat hogy ez működik és nem káros a méhekre?

Tomipapa!
Nosema...?
Vizsgáltattam a méheket akkor.
Nozéma közepes volt, vagy gyenge, ellenben vagy négyféle vírust találtak!!
Meg is kerestem a jegyzókönyvet:
- akut méhbénulás
-fekete anyabölcső
-deformált szárny vírus
-költés tömlősödés

Ezenkívül sem mászkáló méhek, sem kaptár előtt, sem kaptárban hullák nem voltak. Egyszerűen egy héten belül, de inkáb 2-3 nap alatt, a napraforgóra vándorlás után elnéptelenedtek a családok. Eltüntek a méhek.

Tőled leginkánbb arra lettem volna kiváncsi, egyáltalán elképzelhetőnek tartod-e, hogy egy kényszerből (tehát ahogy írtam már: tenyész idejéből következőtől hamarabb) virágba szökő napraforgóban, esetleg benne lehet-e még oly mértékben a csávázó szer, hogy az legalább megbolondítsa a méheket. Esetleg meg is ölje!
Ugyanis, mire ezt észre vesszük, majd a vizsgálatok elkezdődnek, már valószinű a szer koncentrációja a növényben szint alá csökken, hisz az idő telik közben!!

Ugyan én nem lehetek mérvadó, de 10 alkalommal etettem be az előírás szerint méhpatikát augusztusban fél liter 1/1es szirupban 5ml, és semmi különöset nem észleltem.

Tükör !
A téma menekül előlem, ill. folyamatosan más topicba kívánkozik, csakúgy, mint jelen esetben.
Az álmatlan éjszakák gyümölcse mostanra érett be. No, persze most sem állíthatom a sámánok biztonságával, hogy méheid nem mérgezés áldozatai lettek, de az időpont és az egyéb információk leginkább arra mutatnak, hogy nem a csávázószer kései hatása, ill. esetleg 'fekete technológiával' kijuttatott növényvédőszer okozott méhállományodban veszteséget, hanem a szimptomák alapján legvalószínűbb a Nosema cerenae előidézte pusztulás. Miután több konkrét információm nincs az esetről(pl.vizsgálati eredmény), s a válasz is újfent off, így elköszönök.
Üdv: Tomipapa

A probléma nem nálunk van, mi minden alkalommal elfelejtettük beletenni a Méhpatikát az augusztusi etetésekbe. (most már hálát adok érte) Tavasszal viszont használtuk és nem látszott hogy gondot okozott volna, de nem lehetséges, hogy köze volt az akácon tapasztalt mászkáláshoz? Igaz, legalább egy hónap eltelt a kettő között. Nem ismerem a szer gyártástechnológiáját, előfordulhat-e hogy valami olyan mikroba került bele, ami ezt teszi a méhekkel?
Úgy tudom, a hatósági állatorvos elküldte a szert vizsgálatra.

Szerintem jelezzétek mindketten a szaktanácsadónak, azzal együtt, hogy a fórumon kiderült másnál is van ilyen gond.

Valami nálam sem stimmel. Én is 1 %-ban teszem a Méhpatikát, és adok Nonoszt is mellé.
Tavaly is így használtam és nem volt gond.
A méhpatikát már 3-4 éve használom de eddig nem volt vele gond.
Az egyik méhésztárs is panaszkodik a méhpatikára. Ő nem használ nonoszt.
A tünetek nálam kb a családok 20 %-ánál jelentkeztek.
Nem hordja el a kaját. 10-100 hulla az etetőben.
Hullák a kaptár alján. 1-2 maréknyi.
Hullák a keretek felett a takaráson.
Kutatnak a méhek.
Kezeléskor megindulnak a kaptár egyik részéról a másikba.
Van amelyik kitódul a kijárón.
A családok 20-30 %-a nagyon visszaesett. Jó ha lesz belőlük 6 léputcás télre.
Mászkáló bogarakat is találtam párat de nem sokat.
Szóval nem tetszik amit látok. Most leállok a Méhpatikával.


(Most azért ültem le a géphez , hogy leírjam a tapasztalataimat és akkor láttam meg itt Éva bejegyzését.)

Ahogy a növényvédőszereket sem lehet egymással minden esetben keverni, így előfordulhat, hogy a méhpatika ható vagy vivőanyagai közül valamelyik reakcióba lépett az ecettel és ez a méheknek nem tetszett.

Mi a véleményetek a köv esetről:
Augusztusi etetés - kb.2 hete - 100l szirupba 1l Méhpatika+ 1l ecet - másnap mászkáló méhek a kaptár előtt. Következő etetés csak sziruppal -elhorják, látszólag nincs gond. Újabb etetés 100l szirupba 0.5 l méhpatika + 0.5l ecet az állomány egy részének. Másnap több maréknyi dög az etetett kaptárok előtt.
Azóta ezek a családok teljesen legyengültek, kevés pete és semmi nyitott fias!.
Ami csak egyszer kaptak Méhpatikát, eddig rendben lévőnek tűntek, de ott sincsenek álcák és nem hordják el a szirupot. Rá se mennek, csak mászkálnak a kaptárban. A dögökből a nosemavizsgálat negatív.

Carena!
értem, köszi.:üdv.:panda

Félreértesz nem azzal van gond hogy óvatosságra int sőtt ez jó mert törödést jelent,vagy érdeklődést.Ezt köszönöm is.Amugy még mindig semi bajom Tükörrel csak néha máshogy kéne közeliteni a másikhoz..És neked is köszönöm az észrevételt meg igazatok is van.

Pontos adatot nem tudok mondani, de őszi feletetés során a kimutathatósági határ felett lehet mérni az első pergetések idején. Tavaszi szirupos etetés során pedig garantáltan benne van az akácmézben. A Fumidil a mézben nagyon stabil, a hónapról-hónapra csökkenő mérték egy méhészeti év távlatában analitikai szemmel nézve (nem hatásossági !), talán nem a lebomlásának köszönhető, hanem a méhek által elfogyasztott mennyiségnek, és a bekerülő nektár-méz higító szerepének. Lehet, hogy ez egy kicsit túlzás, de mindenképpen az az ajánlatos, ha úgy tekintünk rá, hogy nem bomlik ! De ez itt off, viszont az sem lenne kívánatos, ha a neki megfelelő topicba kerülne, mert mint mondtam, nem lenne jó, ha pellengérre kerülne.

Carena!

Én arra lennék kíváncsi, hogy a Fumidil mennyi idő alatt bomlik le ?

Az a másik szer egy sárga-kék csomagolású zacskó, amiről ha jól tudom, senki nem tudja a hatóanyagát, mert nem írták rá. Gyanítható, hogy nitrofurán van benne. El lehet vele érni azt, hogy a külföldi vevők inkább lemondanak majd a magyar mézről.
A Fumidil akkor kerül ki a kaptárból az analitikai laborok szintjén, ha a méhek az emésztő traktusokon keresztül kiürítik ( ha irodalmi módon akarom kifejezni). Ehhez kell igazítani a technológiát, vagyis raktározott mézbe a lehető legkisebb mennyiség kerüljön ( spanyol módszer). Rettenetesen fontos, hogy ez a gyógyszer ne kerüljön pellengérre, mert azonnali hatállyal vissza lesz vonva az engedélye, ha ezt is megtalálják a mézben.

Nem tartanám kötekedésnek ha egy tapasztalt méhész óvatosságra int!!!
Sokszor leírtam, hogy : A méhészet egyéni sportág ........
Ha beviszel valamilyen szert a kaptáraidba, azért Te felelsz. Hiba esetén, a Te méheid károsodhatnak, a Te mézedet nem veszik át .....(Rosszabb esetben a Te költségedre semmisítik meg a mézet, nem lesz mindig keresleti piac ......)
Az általad nagyra becsült kolléga, bizonyára jó méhész, de ez a szermaradvány kérdés esettén kevés. Itt a lehető legtöbb infót be kell szerezned, mert ez nagyon sikamlós téma.
Ha tudod a szer nevét, hatóanyagát, ismersz hozzá egy technológiát elkezdhetsz adatot gyűjteni ......
Szerintem

Erről jut eszembe, a nyáron az egyik ismerős a tavaszról kimaradt Fumidiles lepényeket etette a szaporítással, kérdeztem tőle nem lesz baj a szermaradvánnyal?
Azt mondta, hogy a Fumidil pár hónap alatt lebomlik, ezek szerint ez nem igaz?
Hozzáteszem azt, hogy nem tudom mi volt a másik szer hatóanyaga.

A bigyóban már igen OFF volt!


Korai volt a kényszervirágzás! (2007-ben)
Ezért gondoltam, amit gondoltam!

Igen beleakarok ha ugylátom jónak!Nemismerem a szer adatait mert nememlékszem rá,csak telefonon került szóba egyenlőre.Tavaj használta a Rákóczifalvi méheüs idén az én ismerősöm aki számomra igencsak elismert méhész,és majd ha lesz ezügyben eszmecsere vele,meglátom hogy használom e.Ha ugylesz ahogy gondolom majd csak akkor használom..
Nemtom máshogy leirni.
Ne kötekedj velem.

De előzőben írtad, hogy jövőre már bele akarsz!!!

Mert valaki mondta, hogy neki egy másik valaki ajánlotta!!(esetleg ő is csak hallotta valakitől, hogy jó)

A nevét tudjátok egyáltalán???
A hatóanyagáról már nem is beszélve!!!

Valszeg ijesmi okok miatt nemugrottam bele az idén,várom a tapasztalatokat .

Nagyon sokan nem tudják idén eladni a mézüket, a jó áron vett ukrán nosema elleni szerük miatt...

valaki látott olyat, aki hallotta, hogy jó.....

Énis ijenformán látom,de van egy ukrán atkaölő szer amit kiakarok jövőre próbálni,egyik méhésztárs próbálta idén,aztmondta nagyon jó és olcsó.Neki a méheüse ajánlotta,tehát nem ismeretlen..

Okulhatunk belőle, érdemes -e kísérletezgetni ismeretlen szerekkel.
Szerintem van elegendő hatásos, hivatalosan és nem hivatalosan forgalomban levő vegyszer hazánkban.....

Szerencsére megálltam a legelső kaptárnál! Nem látom értelmét pereskedni egy román céggel, benyelem a káromat, a maradék méhet egyesítettem egy másik családdal.
A gyártó előírásait betartottam -kivéve, hogy a röpnyílást be kell zárni 15-20 percre. Azt írták, hogy rakodó kaptárak esetében 2 csepp kell fiókonként, ennyit cseppentettem.
Nem hivatalos közlések szerint egy hibás gyártási tétel került piacra, amely onnan ismerhető meg, hogy a lejárati ideje 2012 május.
A gyógyszer hatóságilag engedélyezett, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, EU tagországból származik...
Ha eddig paranoiás voltam akkor mostantól még inkább az vagyok!

Évekkel ezelőtt, már volt egy olyan kársorozat amely egy méhészeti gyógyszer minőséghibájára volt visszavezethető. 1987- ben kezdődött, és rengeteg méhcsalád elpusztult, egy szintén amitráztartalmú készítmény a Varrescens csík gyártási hibája miatt.
Büntető eljárás is volt folyamatban, bíróságra is került az ügy de a rendszerváltás amnesztiája minden érintettet felmentett.
Polgári bíróságokon még évekig mentek tovább a kártérítési ügyek.
Az akkori bizonyításhoz a következők kellettek:
- méhcsaládok számának bizonyítása.Erről az akkori tanácsok, ma polgármesteri hivatalok adhatnak ki igazolást. Az állategészségügy által kiadott igazolás is megfelelő
- átvételi elismervény az átvett gyógyszerről.Akkor ezt ingyenesen osztották, így számlájuk nem volt a készítményről a méhészeknek.Ma egy számla erre a célra teljesen elegendő.
- kárfelvételi jegyzőkönyv. Ez más méhkárokhoz, leginkább a növényvédő szeres méhmérgezésekhez hasonló.
- gyógyszer bevizsgálásról dokumentum.Ez akkor sokaknak nem ment, mert hogy magát a készítményt a füstölés során megsemmisítették. Így aztán elfogadható volt, egy bontatlan készítmény bevizsgálása is. Később nyilvánosságra kerültek a gyártásközi ellenőrzések eredményei is, s ebből megállapítható volt hogy mely gyártási sorozatok voltak hibásak.

Gyógyszergyártás esetén is működik a termékfelelősség, s a gyártónak viselnie kell az általa okozott kárt.Tisztázni kellene a gyártó nevét és székhelyét s hogy valójában hány méhészt, hány méhcsaládot érint a dolog.Ha romániai szákhelyű cég a gyártó, akkor a székhely szerint illetékes helyi bíróságon lehet az ügyet elindítani.Persze ha csak néhány esetről van szó, nem biztos hogy érdemes belemenni egy külföldi pereskedésbe.Mindenképpen tudni kellene, hogy mi történt.Akkor 1987-ben kevés hatóanyag került a készítménybe, más engedélyezett szer nem volt akkoriban, s a méhcsaládok magában a varroatozisban pusztultak el.Most inkább a túldozírozás, vagy valami idegen anyag jelenlétének előfordulása a megoldás.Feltételezve, persze hogy a felhasználás során a használati utasítás szó szerint be lett tartva.

Ez felháboritó!!Iszonyat hogy mik vannak!!És ijenkor mi a teendő?Mitlehet csinálni esetleg feljelentés a gyártó ellen??

Méhésztársak!

Néhány napja vettem egy VARATRAZ nevű amitraz tartalmú atkaölő szert egy nagykárolyi (Románia) méhészboltban. A készítményt a mellékelt papír csíkra kell felcseppenteni a leírás szerinti mennyiségben, füstöléses módszerrel kell haszálni.
A kezelés megkezdése után kb. egy perccel nagyon furcsa dologra lettem figyelmes. Néhány méh megjelent a röpnyílásnál,koordinálatlan mozdulatokat végeztek, majd a röpdeszkán lebénult lábakkal szó szerint feldobták a talpukat. Egyre több méh jelent meg hasonló tünetekkel. A kezelést azonnal abbahagytam (túl későn!!!)
A kaptárat megbontva láttam, hogy az aljdeszkát vastagon fedik a méhhullák! Sikerült a család kb. felét megölni ezzel az istenverte szerrel. Ha tudom, hogy apám szintén vett egy üveg VARATRAZ-t akkor megakadályozhattam volna, hogy elszenderítsen vele 7 méhcsaládot! Interneten olvastam, hogy van olyan méhész aki Romániában 50 családot nyírt ki vele egy este...
Arra kérek mindenkit, hogy a saját érdekében ne használjon VARATRAZ nevű atkaölőt!
Ma láttam, hogy szépen hordják ki a fiasítást a túlélők és anyjuk után sírva anyabölcsőket húznak...

Igazad volt, hogy rossz helyen beszéltünk a témáról, azért is írtam ide a válaszom. Tisza környékén a kerti munkákat is méhész kalapban lehet végezni a szúnyogok miatt!