Mondom, amit én láttam méhészeteket, ott az atkafertőzött családok mindig egymás mellett voltak. Gondolom az átfertőződés(eltájolás) miatt. És nyilván ezeket a családokat kezdik ki a darazsak, ezért járnak a kollégánál egymás melletti családokhoz, lényegében sorban rabolni.

Ebbe mi az összefüggés? Idén a szokásosnál sokkal nagyobb atka kártétel várható, erre utaló jeleket már áprilisban észre lehetett venni, aki nem ezek szerint méhészkedett az évben, annak bizony üresek lesznek a kaptárai Karácsonyra. Mi pl. minden mézminőséget nem rontó módon védekeztünk szezonba is atka ellen, mégis volt mit irtani...Darazsak meg azért mennek rabolni ezeket a családokat, mert érzik az egyensúly megborulását, pont úgy ahogy minket is hamarabb támad a baktérium gyenge immunrendszer esetén. Nálam is sok a darázs, néhány kaptár előtt sárga a fű a tetemüktől, meg reggelente a mézterekben nyalakszik pár.

Azt írta 1. zárókezelés!!! Miért lenne korai?

Nem azert irtam, en nem sertodok meg Koszonom hogy megosztottad a tapasztalatod velem, igen tanulsagos Odafigyelek a dolgokra, atka resz az vilagos es gyanitom ez volt a fo ok, csak nekem meg szokatlan vol ilyen intanzitasu darazsaktivitas. A halos megoldassal probalkoztam, reszleges sikernek latszott, am ugy vettem eszre a meheket nyugtalanitja... (nyilvan en sem szeretem ha korlatozzak a mozgasterem) Most az "aldozat" kaptarat nyitva hagytam, termeszetesen szukitve es a bejarat ele kozvetlen odatettem a darazscsapdat... igy a darazs ha akar bepreseli magat de kifele mar egyenesen a csapdaban talalja magat. 10 perc alatt 30-40et osszeszedett ma megyek uriteni, ha erdekes lehet beszamolok a tapasztalatokrol...

Sziasztok, szia Péter!
Szeretném megosztani főleg veled az én történeténetemet:
A kezdetek kezdetén volt négy családom, minden jól nézett ki, viszonylag népes családok szép koszorú szeptemberben. Aztán jöttek a darazsak sorba a kaptárakon, először egyet egyet láttam, szűkítettem. Mire az első kaptár kiürült, már mind annyira volt szűkítve , hogy csak egy méh fért át. Teltek a napok és vele fogytak a méhek, egyre több lett a darázs. Gondoltam, hogy ők okozták a bajt. Megoldás egy jutott eszembe a darazsak ellen, a zárt helyen telelés. Két nap után beköltöztettem őket a nyári konyhába. Sötét és kb 10 fok volt. A méhek nagyon zúgtak. Zavartak voltak. Kb 2hét telt el és végleg elhallgattak.... Karácsonyra pergettem szó szerint biomézet. Közben kitakarítottam a kaptárakat mindegyikben volt ugye minden. Ekkor lettem figyelmes a sok atkára, amikről nem volt ugye kezdőként nagy tudásom, ezért volt 'bio' a mézem.
Levontam a következtetés:
Ezen a télen fordult meg a kezemben az összes szakkönyv amihez hozzá fértem.
Tanultam tanultam és tanultam, nagy segítség volt a fórum is.
Tavasszal vettem 4 családot és beíratkoztam egy képzésre, talán a legszínvonalasabbra.
Eltelt pár év, volt még kudarc, de siker is. Jelenleg 50 családdal várjuk a tavaszt. Teltek már a hordók is.
Ennek ellenére meg nézheted az atka topikban augusztusban feltöltött képemet a higi aljról.
Tényleg képben kell lenni minden téren mert egy pici hibából óriási a katasztrófa.
Darazsakról a következtetésem: előfordul ha beszökik egy a kaptárba, de ha már több akkor ott baj van...

Tudom segítséget kértél, de hosszú távon ez is az. Nagyon azért nem tud hozzá szólni senki mert egy jó kondiban lévő méhészetben, jó felkészülés mellett ez a gond nem állhat fenn. Csapdázunk, szűkítünk, odafigyelünk, hogy meg védjék magukat.
A Te cipődben állva rostaszövetezném a kijárót. Méhek mozdulásakor le venném, majd vissza. (volt erről szó a fórumon) szörnyű lesz minden nap erre figyelni. Aztán keresd a hibát és jövőre másképp csináld.
A fórumon pedig láss a sorok közé, nem bántani akar mindenki, pusztán rá vezetni a hibára, ami mindenkinek van.....

Sziasztok!

A vilagert nem akartam konfliktust generalni. Csupan egy kezdo tapasztalata, erdeklodese. Es vegkepp nem keresek onigazolast, hisz veregethetem a vallam hogy nem az en hibam, attol meg nem szapodnak vissza a csaladjaim. Megoldast keresek. Tapasztalt kollega latta a csaladokat, igen valoban magas atkafertozottseg volt, amire amitraz kodoles meg is volt es a takaras elott mar latszolag sokkal egeszsegesebb csaladjaim voltak. A ket gyengebb csaladnal nem is csodalkoztam csak elszomoritott. Am amikor a legerosebb legnepesebb csaladomtol jarkaltak 3asaval ki-be a darazsak mar kezdtem ketsegbe esni. A hetvegen kiderult hogy az a kaptar mar a darazsake. 9 darazscsapda tizedeli oket (meg en ha kint vagyok csapkodom oket. 2-300 mar a foldon de renduletlenul jonnek). Erdekelne hogy lehet lekovetni a feszkuk helyet. Nagy valoszinuseggel szelmalomharc lesz, mivel a kaptarak mogott tavaly kivagott akacerdo sarjai kozott egy kutya nehezen fer at, nemhogy en, de hatha szerencsem lesz, es nem ott van...

Elore is koszi
Peti

Ha egymás melletti családokról van szó, akkor méginkább az atkára fognám. Ha valamikor is atka problémás méhészetet láttam, a fertőzött családok mindig egymás mellett voltak.

Hát, ha van még egy ilyen gyengébb akkor és összecsapnám.

Ok! Akkor miért az egymás mellett lévő családok fogynak el? Mondjuk 20 méteres sorban 4 egymás mellett.Utána sorban mind jó kb 15 család.Egy gyengébbet megtámadtak leszűkítettem, a két mellette lévőt már támadták is.A darazsak nem fogytak csak a méhek szemmel láthatóan. A kutatóméhek meg érzékelik,hogy hol van gyengülés gond.Anyák a végsőkig megvoltak mindenhol.Nem másban keresem a hibát vannak jó családjaim is.Vannak igen atkák is.Meg lesz zárókezelés is.Nem segítséget kértem,csak leírtam a tapasztalatomat tisztelt zalai kolléga.Részemről lezártam a témát.

Én is zalai vagyok nálunk se termett semmi, darázs is van de még egy családot se végeztek ki .Lehet darazsazni foghatod te Gipsz Jakabra bármire ettől lehet jobb a lelkednek.Te toltál el ott vmit de rendesen tudom ezt nehéz beismerni de ha beismeri az ember magának az már egy hatalmas lépés...

Nem az atkák, cickány. 6mm-nél nagyobb lyukon befér.

Igen, az aljon heverő méh testrészeket (fejek, lábak, szárnyak stb) valószínűsíthetően nem az atkák termelik.

Védik..Persze,hogy védik.Nem az atkák jártak ki-be a kaptárba úgy mint a méhek hordáskor.Egy 5-6 keretes szaporulat 2-3 nap alatt elfogy ilyenkor. Azért messziről Te jobban tudod.

Véleményem szerint se a darazsak a hunyók..... Ha már 10C°felett van a hőmérséklet akkor már védik a kijárót a méhek. Legalábbis én ezt tapasztaltam. Ha hűvösebb, akkor igen ki be járnak a darazsak.

tűzoltó!
Annak ellenére, hogy az a kevés fias nem sörétes, cseréljem le az anyát? Vagy hagyjam tavaszra....

Nehogy abban a tévhitben legyen már bárki is, hogy a darazsak kinyírnak családokat. Hideg időben, amikor a méhek fürtben vannak, akkor ki-be járkálnak, de ettől nem lesz semmi baja a családnak. Nálam is kiment már 3 gyengébb család, de ebből hosszútávon profitálok, mert rájöttem, hogy az atkát nagyon komolyan kell venni.

Sziasztok! Mivel itt Zalában minden gyümölcs elfagyott,a földi darazsak nekem is megkezdték a méhcsaládjaimat.Nekimentek a legnagyobb családoknak is ,az 5-6 keretes szaporulatokat ki is végezték.Nem segített a szűkítés sem,6-8 fokban reggel korán és este is járták a méhest.Szép lassan felőrlik a legerősebb családot is.Utána a kutató,rabló méheknek már könnyű dolguk van.Nagy nehezen találtam meg a fészküket kb. 50 méterre a fák között a földben fél méter mélyen.Már nem támadnak... Kosárlabda nagyságú fészek volt. 15 éve méhészkedek,de még így soha nem jártam velük.81 családom volt,most nem írom le,hogy mennyi van.

Az anya a végét járja valószínűleg.

Sziasztok!

Ma járva kelve a méheknél, kijárókat nézve megpillantottam egy herét visszatérni. Nyomban meg is néztem azt a családot mi lehet a gond. Fiasítás egy kereten, tenyérnyi nagyságú fedett egyöntetű, népe kb 6keret. Úgy 10 alatt a herék száma, rendes nagyságúak. Gond lehet evvel a családdal a hónapok folyamán? Idei anya....

"Talan gyengebbek voltak a csaladok de a darazsak effektiv honfoglalast vegeztek... tegnapra egyik legerosebb csaladomnal szinten 3asaval lattam ki be ropkodni a darazsakat."

Más lehet a gond ,mert egy normális állapotú családot nem tudnak a darazsak kiirtani. Bejárni is csak addig tudnak amíg kb 12-14 fok nincs utána megvédik a kijárót.Próbáld meg minél jobban leszűkíteni a kijárót mint rablásnál,addig amíg még járnak a darazsak . Nem tudom mióta méhészkedsz ,de lehet nem ártana ha valaki ránézne a kaptárakra,hogy minden rendben van e.

Szerintem kicsit korai volt még az a záró kezelés, főleg hogy van még fedett fias. Épp ez a lényege a zárónak, hogy ha lehetséges ne legyen fiasítás. Én valamikor november vége december eleje körül szoktam a zárót csinálni.

A mai jó időt kihasználva elvégeztem az első zárókezelést - Destruktorral.
Abaligeten 15-17 fokban gyenge mozgás mellett még virágport is hoztak a méhek.
A leszűkített 7-10 keretet sűrűn fedik a méhek (jól működött a Varidolos sorozatkezelés).
Nyílt fiasítás már nincs, még 1-2 kereten van tenyérnyi fedett.
A mézkoszorú 15-20 cm-es, virágpor is bőségesen van.
A második kezelést kb. 3 hét múlva tervezem, azután már csak a hóvirágot várom.

Azokkal a családokkal más probléma is lehetett.
A darazsak csak bevégezték esetleg a dolgot.

Sziasztok!

Nálam annyi darázs van hogy nem tudok mit kezdeni velük. 10 Kaptárból a héten mikor kint voltam ellenorizni, 2 ben mar csak darazs volt. Talan gyengebbek voltak a csaladok de a darazsak effektiv honfoglalast vegeztek... tegnapra egyik legerosebb csaladomnal szinten 3asaval lattam ki be ropkodni a darazsakat. Par szerencsetlen joszag volt meg bent de itt is nyertek a darazsak. 12 darazscsapda van korben a kaptarak korul es hetente cserelem oket. Ebbol 10 mindig fullon van doglottekkel. Szukites, egerracs fent. De felek hogy a tobbiekkel is vegeznek ezek a dogevok... Otlet valakinek hogy ebben a helyzetben mit tudnek tenni?

Elore is koszonom!

Méhesben telelő kép. Családok összehúzódva felülről nézve 6-8, alulról nézve 5 keret körüli képet festenek hidegben. Családok átlag népessége 7-8 keret lesz 9-10 kereten telelve. Kutatás nem jellemző, de a tisztuló-tájoló kirepülések elég intenzíven és gyakran szokatlan időpontban jelentkeznek. A darazsak és a kijárónál lévő próbálkozások miatt agresszió azért akad. Virágpor hordás már csak elvétve, fias is csak néhány helyen. Egeret már találtam kaptárba.

Ha már komposztálás.....Mondjuk nem ide tartozik, de kellő időben aktiválva, akár a konténerek fűthetőségét is megoldaná.

https://www.youtube.com/watch?v=jV5J8p4TRu4

Tisztelt Arisztaiosz úr!


Nagyon szépen köszönöm. Igen, tudom, feltehettem volna a kérdést anélkül is, hogy személyesen Önnek címeztem volna, és egy igent kaphattam volna mástól is. De ezt így csak Öntől. Még egyszer köszönöm.



H.apci

H.apci!

Az igazság az, hogy meg lehetne a kérdést egy rövid tőmondattal is válaszolni: öntse a darázstetemeket bátran a komposztra!
A szerves anyagok előbb-utóbb tuti, hogy lebomlanak. E lebontási folyamatok letéteményesei egyes magasabbrendű szervezetek (ízeltlábúak, földigiliszták), illetve az általuk nem lebontott szerves anyagokat mineralizáló mikroorganizmusok. A lebontási folyamatok nagyon vázlatos, de szemléletes folyamatábrája:

A szervesanyagok lebontásának vázlata:

Eljutottunk tehát oda, hogy a szerves anyagok miként bomlanak le a komposztban, tudjuk, hogy a talaj mikroflórájának van ebben döntő szerepe. Ezek a lebontó, mineralizáló szervezetek a baktériumok, gombák, sugárgombák, melyek a bonyolult szerves vegyületeket egyszerűbbekké bontják le, közben energiát nyernek belőlük. A mikroorganizmusok lebontó tevékenysége enzimatikus úton zajlik, az enzimek anyag-specifikusak. A lebontandó szerves vegyületek változó "ellenállóságúak" a lebontási folyamatokkal szemben, legkönnyebben a szénhidrátok, majd a keményítők, fehérjék, hemicellulóz, zsírok és végül a legnehezebben lebomló lignin követik egymást nehézségi fok szerint.
Elérkeztünk tehát a lebontási folyamatok útján a szén- és nitrogén-vegyületek átalakításához. Ez is több úton valósulhat meg: aerob és anaerob úton, tehát oxigén jelenlétében és oxigén hiányában. Az előbbi a teljes lebomláshoz vezet, a "végtermékek" a CO2, víz és ásványi elemek. Utóbbi esetben a rothadási, korhadási folyamatok során metán, kénhidrogén és ammónia keletkezik. A két folyamat általában nem válik el élesen, legtöbbször párhuzamosan, egymás mellett zajlik.
A lebontást végző szervezeteknek az oxigén-igényükön túl jellemző hőmérsékleti igényük is van, ezért megkülönböztetünk pszihrofil, mezofil és termofil mikroorganizmusokat, azaz hideg- és meleg-tűrőket, köztük a közepes hőigényűeket. A hőmérsékleti határok igen tágak, de hozzávetőleg +1 és +72 C fok közötti hőmérsékleti értéken zajlik a lebontás, a hidegtűrők hőoptimuma mintegy 15 C fok, a melegtűrőké kb. 50-60 C fok, a leggyakoribb mezofiloké 25-35 C fok. (A melegtűrők dolgoznak az istállótrágya lebontásakor, amikor a trágya "begyullad", s a kertész ezt a folyamatot állítja a szolgálatába, amikor "melegágyat" készít. Persze ez jobbára múlt időben történt, nekem még inas koromban sűrűn volt alkalmam ilyennel dolgozni, annyi lótrágyát "gyújtottunk", hordtunk és tapostunk be, hogy bátran "trágyajogászi doktorátust" is abszolválhattunk volna...)
Ne feledkezzünk meg a vízről sem, a mikroorganizmusok ui. vízigényesek.
Eljutottunk tehát a komposztra került szerves anyagok lebontásának boncolgatása során a különböző komponensek lebontásához. A bontás nehézségi fokát megismertük, nézzük, a komposzt komponensei között a szén- és nitrogén-tartalmú anyagok katabolizációs folyamatait. Ez már viszont meghaladja e "dolgozat" ésszerű kereteit, innentől csak az folytassa, aki rendkívül kíváncsi e dolgokra. Mivel semmi kedvem a lebontó szervezeteket, azok enzimeit, biokémiai folyamatait ide bepötyögni, ezért inkább idézek egy összefoglalót Jáger Katalintól,a katabolitikus folyamatokról, aránylag közérthető és "emészthető" nyelven:
http://elte.prompt.hu/sites/default/fil ... 07s02.html

A 7.2.1.1.3. fejezetben a kitin bontásának folyamatát is tanulmányozhatja a Nagyérdemű, de a komposzt készítője a tekintetben is képbe kerülhet, miként mennek végbe a többi szén- és nitrogénforrást jelentő szerves anyagok mikrobiológiai lebontási folyamatai.

S ha mindezt sikerrel abszolváltuk, nincs is más hátra, mint üstöllést belevágni a komposzt-készítésbe, köztük a csapdáinkban rekedt darázs-hekatombák bátor -de mostanra legalább biokémiai, mikrobiológiai ismeretekkel is kiegészített és alátámasztott- felhasználásával.

Jó komposztálást kívánnék mindenkinek!

Nálam is sok a darázs, viszont a darázs csapdáimmal én muslicát, legyet és molyleépkét fogtam és csak elenyésző számban darazsat (1-2 db-ot) a szirupom: egyik cukros víz egy kis ecettel, másik pedig sör. Vkinek ötlet?

Sziasztok!
Az elmult héten az óvoda stukaturjából kb egy négyzetméternyi fészket, és lakóit irtottam ki. A gyerekek csoportszobájába a világitás vezeték mellett is bujtak befelé,ezért volt veszélyes. Egyébként a hátsó falon jártak be. Ami érdekes, két méretü sejtjeik voltak, gondolom a nagyobbak az áttelelő leendő családanyák.

Sziasztok!


A Lisztes által leírtakat én tavaly éltem meg, ezért idén már szeptember elején elkezdtem a darazsak csapdázását. A rendszer, ami bevált két elemből áll. Átlátszó petpalack az oldalára fektetve, 1:1-es sziruppal feltöltve, (1-1.5dl) olyan kaptárakon, amelyben nem laktak méhek. (nekem méh nem járta, gondolom, nem fértek hozzá a darazsaktól) És hogy a szél ne fújja le, két oldalról 1-1 befőttes üveggel megtámasztva, a tetejükön 8mm-es lukkal, belül 1:1-s sziruppal. Mivel a méhek ekkor még a kaptárakat őrizték, a darazsak erre szoktak rá. Úgy működik, hagy a darázs be megy a petpalackba. Ha beledöglik a szirupba jó. Ha kitalál még jobb, hívja a többieket, azokból is sok beledöglik. Ahogy emelkedik a hullák száma, egyre több darázs tud megszökni, mert a többiek hátán meg tud állni, és így elhordják a szirupot. amikor a szirup el fogy, elkezdenek szaglászni a környéken, és felfedezik a befőttes üvegeket, amelyekkel a petpalackot a helyén rögzítettük. A befőttes üvegből én még darazsat kijutni nem láttam. Ezért nagyon hatásos, de azért nem hatékony, mert a darazsaknak egyenként kell felfedezni, mert onnan hírvivő nincs, szemben a petpalackal. Iszonyat mennyiségű darazsat fogtak, még is vannak még bőven. De a kaptárakat nem piszkálják, mert a palackokra vannak szokva. Igaz, azok napi szinten vannak cserélve, újra töltve. 5kg cukrom bánja. Igen hatásos, ha egész nap a méheknél vagy, hogy 1-2 óránként a petpalackokra rácsavarod a kupakot, és az éppen benne lévő darazsakkal együtt a földre dobod, a helyére pedig másik palackot teszel.


És egy kérdésem lenne Arisztaiosz úrhoz azzal kapcsolatban, hogy az így megfogott és elpusztult darázstetemeket, melyek 1:1-es szirupban úsznak, lehet-e, szabad-e, érdemes-e a komposztba önteni? Azt gondolnám, hogy igen, de mert biztos nem vagyok benne, így nem mertem az egész éves fűnyesedékemet ezzel nyakon önteni, de ha ettől a paradicsom jobban nőne, jövőre már nem sajnálnám bele. (legyen hasznuk a darazsaknak is)



H.apci

Én tavaly ez okból ideiglenesen rostalemezzel takartam az egérrácsos kijárókat. Pár nap alatt eltűntek a darazsak.
Ha kirepülésre alkalmas idő jön, akkor le kell venni a lemezeket mindenképpen.

Én is hasonlóan jártam, úgyhogy elhatároztam hogy jövőre egész évben lesz csapda kitéve, nehogy így fel tudjanak szaporodni őszre.

Én már augusztus elején kiraktam a mèsfél literes flakonokat kb 10 darabot 3 naponta ürítettem flakononként jó két maréknyi döglött darázs volt benne de még így is rengeteg van .Most már a kaptárakba járnak mert a méhek már nem tudnak védekezni a hideg miatt .

Az az újság a méhesben, hogy annyi darazsam van, akik vígan járkálnak ki be ebben a 8 fokos hidegben, hogy az borzasztó. Csak azt nem tudom mit kezdjek velük? A méhek fürtben, ezek meg hordják a mézet...
Már a csapdát is a kaptár mellé tettem, de nem! Nekik csak a méz kell.

Költői kérdés, választ nem igényel.

Szerintem tudja (legalábbis reméljük) .hogy nagyon nem kellene már ilyenkor, pedig még nyílt fias is van . Nyitott aljdeszkával, szellőzőkkel se tudtam le állítani sok családnál az anyákat. Talán a héten már sikerül.

Nem tudod???

2-4 kereten van fias, de láttam több helyen 6-7 kereten is, erös családnál fiast.
Csak azt nem tudom hogy az jó nekünk.

50-ből 1-nél nem volt fias 1 hete. Be is tettem neki egy vallató keretet. Fias 2-3-4 keretben és nagyon nem kell keresni a nyitottat sem. Sok virágport hordanak meg teregetik a friss nektárt a kolduskrizantémról. De mi mást is várnánk itt 25 fokban.

Nálam is hasonló, a fekvőkben. A rakodókban (NB fészek) kicsit több.

Az idei anyás családoknál 1-2 keretben van még fias, a tavalyiakat amit megnéztem, egybe se találtam.

kicsit említsük meg a családokat is. Így szeptember végén kinek milyen állapotban vannak a családjai? népesség, fias, ...

Kérem, senki ne keresse Koós Péter írását a Méhészet ez évi októberi számában. Az a szám még nem jelent meg, majd a jövő héten juthatunk hozzá...
A keresett cikk a 2016. szeptemberi számban, a 8. oldalon található. Kitűnő cikk, a problémafelvetésig eljutott, de bevallottan a dakota-földi sasmadár válaszára képes csak: "A f r a n c t u d j a".

Ha nincs is még válasza, de legalább őszinte.

Bocsi, de a 2015. októberi MÉHÉSZET-ben nem találok Koós Péter írást. Csak ezért gondoltam, hogy egy ilyen kéréssel fordulok "proficica"-hoz. De, kedves "antimon", te is megteheted, hogy válaszolsz a kérésemre!

Esetleg ezt a cikket be tudnád szkennelni és ide feltölteni? Előre is köszönöm!

Az októberi MÉHÉSZET-ben egy igazán jó cikk volt, a Koós Péter által leirtak teljesen igazak, Gratulálok.

Ritkább az amikor túladagolás miatt hal ki egy család, talán tavasszal nosemásak lesznek. Legtöbbször az anyavesztés a legnagyobb probléma, de még ilyenkor is össze lehet vonni egy tartalék családdal...
Az adagolás meg rá van írva miből mennyit lehet, és milyen körülményeket kell biztosítani ekkor nagy eséllyel nincs ilyen probléma.

... és a másik véglet az nem gond? Amikor az atka elleni védekezés miatt bármilyen módszerrel bejuttatott szerek miatti mérgezéstől pusztul el a család? ...