Mondjuk Cerena te egyesíted a családokat, nyílván ott meg sem kottyan ha elhullás van, ha van persze. Sima családot ( nem egyesítettet) is ennyivel kezelsz?

Sajnos nyilvánvalóvá vált , hogy az alacsony dózisú amitrázzal szemben rezisztenssé vált az atka. A magasabb amitráz dózis még simán viszi, feltéve ha tartós hordozón juttatod be és hetente cseréled. Furettó stb akkor működne jobban, ha megfelelő dózisban kapná a család és egy órára le lennének zárva a KAPTÁRAK, RÉGEN ÍGY FÜSTÖLTÜNK, egyébként én most ebben már nem hiszek. Aki akác után védekezett az idén atka ellen(sok hullott) annak nyilvánvalóvá vált, hogy az idén jóval több atka várható az ősszel, aki nem védekezett, vagy nem megfelelő dózisban nyáron és ősszel az most bajban van. Az amitráz titka eddig az volt , hogy nagyon gyorsan lebomlik és lassabban alakult ki ellene rezisztencia. A check-mite alacsony dózisú kumafosz én ezt nem engedtem volna be, mivel pár év és rezisztens lesz rá az atka , mint az USA-ban. Így könnyen elérhetjük, hogy a kumafoszt nem tudjuk zárókezelésként használni(perizin,, destructor)
A fentiekkel egy a gond, a jövő év tavaszán ismét figyelhetjük a mászkáló méheket a repcén (nozéma ) , ami az őszi amitráz utóhatása+repce növényvédelem MIXE.

Na arról nem tudok véleményt mondani mert nem használtam, én évek óta taktikkal furettózok, de nem panaszkodok rá, eddig még kitakarította az atkát rendesen.

Mitac.

Amindenit, mi volt a furettóban?

Tükör!
A méhész alapvetően aszerint kezel, hogy mennyi potyog. Ha még mindig sok, akkor betervez egy újabbat, aztán megint, és így tovább. Ha csak kettő potyog, akkor abbahagyja. Ha zsinórban összejön egy-két hónapos kezelés,akkor ott nem marad fiatal atka. Ez viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy a hatékonysággal baj van. De hát ez utólag derül ki. A Perizin 100-as (100-200), tízes(30-40), egyes (5-10 között), és ez alatti (1-3) nagyságrendben hozta az atkát. A Furettónál sokáig gondoltam azt, hogy megfelelő hatékonyságú (pedig tudtam, hogy tartós hordozón már nem működik).

Pöte!
Összesen annyi kezelés volt szeptember-októberben. Azután a Perizin lehozott még 300 atkát.

Lehet, hogy "a méhész" így csinálja, de én kontrollálva kezeltem tavaly előtt is, és bár tényleg akkor is sok azka volt, a te kezeléseidnek szerintem nyomába se értem.
Én inkább a hosszú forróságra tippeltem, ami pl az idén nem volt annyi.

Összesen tizenhét furettós kezelésre utalsz vagy ennyi sorozatra?

Ahogyan nálam is rettenetesen kevés volt. Én annak tulajdonítottam, hogy előtte évben intenzív atkairtás folyt (én pl. tizenhétszer Furettóztam, és négyszer kaptak Perizint). A sejtből kikelő fiatal atka számára szükséges a petefészek éréséhez idő. Ezért lehetséges , hogy ezek az atkák nem bújnak rögvest a fiasba, akkor sem, ha egyébként más feltételek adottak (jó helyen vannak jó időben). Ezért a sok irtás a fiatal atkát pusztítja, az öreg szaporodik (mert ő ha lehetősége van azonnal visszabújik, a három naponkénti Furetto el sem éri nagy részüket.), Azonban amikor eléri a kb. negyedik fias generációt, akkor magától elpusztul. Se fiatal, se öreg atka nem lesz így az átteleléshez. Én csak következő októberben kezeltem először, és 150 atka volt a legtöbb egy családnál, de volt ahol összesen 50. Amikor kevés az atka, a méhész keveset kezel, akkor sok atka tud áttelelni, különösen enyhe télen, ráadásul átfiasítva, hiszen a fiatalok nagy része életben marad.
Én is találkoztam olyan jelenséggel, mint Te, és szerintem is az lehet oka, amit írsz. Esetleg az is lehet,hogy jó időben tág a fürt, hidegben összehúzódik, és így sok fias kívül rekedhet a fürtön.

Ki van csukva. Ezeket a családokat különösen figyeltem a késői fias miatt. 3-as kontroll után az egyiknél 1db, a másiknál 2 db atka pottyant le.
Meg ha annyi atka lett volna rajtuk, hogy elpusztulnak, kizárt, hogy teljesen normálisan kifejlődjönek.

Talán az utolsó atkák az utolsó fiasokba bebújtak, egy sejtbe több is, és a méh bár éppen kifejlett, de kikelés előtt elpusztult, a dolgozók ezt érzékelték, kiszedték, az atkák meg lemásztak róla.

Na de akkor tavaly felénk miért volt olyan elképesztően kevés atka(és nem csak nálam). Meg az ország több területén?

Most vannak olyan családjaim, amiknél október 28-án még kifejezetten nagy, 2-3 keretben nagy kiterjedésű fiasok voltak. Mostanra teljesen fias mentesek. Épp valamelyik este beszéltük Sanyival, hogy látszottak pár napja olyan utolsó fedettek, amik nem keltek ki, hanem ki vannak rágva, el vannak pusztulva, épp kidobálás előtt, de egyébként teljesen kifejlettnek látszó méhekkel. Beszéltük, hogy miért lehet ez. Én azt mondtam, hogy a múlt heti hidegekben, abbahagyták a családok a fűtést mert úgy "ítélték" meg, hogy aránytalanul sok energiát igényelne a rendes kinevelés, és teljesen beszüntették a fiasítást, téli fürtbe húzódtak. Félre értés ne essék, nem gyenge családokról van és nem szélső lépekről, hogy csak úgy megfáztak volna.
Ami érdekes, hogy véletlenül Sanyi is talált ilyen családot, ilyen fiassal (én ugye tudatosan néztem meg, mert fel volt jegyezve az október végi kiterjedt) pedig egymástól több száz km-re vagyunk. Ő nem osztja az okról a véleményem, viszont ő sem tud racionális magyarázatot.

A novemberi fiasítás alapvetően abból adódik, hogy az első komolyabb lehűlések alkalmával ezek a családok nem állnak le a petézéssel. Alapvetően azt gondolom, hogy egyenes arányosság áll fenn a fiasítás nagyságával. Vagyis ahol több a fiasítás, jobban fűtenek, ez az anyát további petézésre ösztönzi. Nagyobb, hosszabb hideg erőteljesebben képes visszavetni a fiasítást. Szerintem napforduló előtt egyszer már leállt anya nem kezdi újból a fiasítást. Igaz, tavaly találtam kivételt, de el tudom képzelni, hogy nem újraindulásról volt szó, hanem volt néhány nap petézési szünet a hideg miatt, de fedett volt még, azt fűtötték, aztán megjavult az idő, a meleg fészekben az anya megint petézett. Amikor én néztem, akkor pedig csak pete és nyitott fias volt. Tavalyelőtt sok méhcsalád volt, amelyik fiasított karácsonyig, lehűlt az idő, leállt, és csak január közepén indult újra. Amelyek decemberben nem fiasítottak, azok a januári eleji melegben nekikezdtek az új évnek. Tavaly viszont jelentős számú átfiasítás volt. Megfigyelhető volt ezeknél a családoknál a kritikus atkaszám nyárra. Akármennyire levisszük az atkák számát, az átfiasító családoknál mindenképpen eléri a kritikus szintet következő nyárra az atkaszám. Ez régen nálam ismeretlen dolog volt.Tehát az idei kritikus atkaszámok véleményem szerint az átfiasítás miatt következtek be, nem a szerek részleges hatástalansága miatt. Az is belejátszhatott a dologba, de én pl. amitrázt nem használtam, mégis nagyon sok atkám volt. Egy biztos, ha idén is ilyesmi tél lesz, akkor jövőre elképesztő mennyiségű atka lehet nyárra. Hiszen irtózatosan folyik az amitráznak ellenálló törzsek kiszelektálása. A méhésztársadalom jobb híján el fog menni a falig, vagyis a teljes Furettós hatástalanságig. Ezzel párhuzamosan megtörténik a fluvaniláttal is ugyanez. Vagyis egy kemény tél utáni konszolidáltabb állapot csak a vihar előtti csendet jelenti majd. Három nagyon enyhe télen vagyunk túl, ilyen azért az én életemben még nem volt. Ha a negyedik is ilyen lenne, akkor nagyon félő, hogy olyan visszafordíthatatlan állapot alakult ki, ami az akácméznek is a legfőbb veszélyeztetője. Ugyanis azt látom, hogy az enyhe telet a természet májusban kompenzálja.

Tudom, a második sorozatom október másodikán telt le, majd fújtam még kettőt, a záró kezelésem nekem se hozott semmit le, a konti végeiben pottyant pár darab, a többinél semmi, ja az is csak az egyik oldalon a keletin, akik napraforgó alatt az erdőn keresztül hazafele jártak, oda voltak tájolva(a gebacba), a nyugati oldal meg szilvás felé ment, és a gyalogok is, ezeknél még mutatóban sem láttam, a fiasításban sem. De hál istennek úgy fest semmi gond, kivirad és már tűnök is kifelé velük, sok itt tavasszal aza 200 család per négyzetkilométer.

Augusztus-szeptemberben még nem úgy nézett ki. Nem akartak a dögök elfogyni.

Jó helyen lakunk .

Én ki merem jelenteni, hogy nálunk nincs fiasítás. Az is érdekes, hogy amikor az első ilyen melegebb nap volt, hatalmasat röptettek és ürítkeztek a méhek, pedig akkor a nap se sütött, azóta meg ezeken a napsütéses napokon is csak ímmel-ámmal röpködnek.
Az viszont meglepett, mennyire jól sikerült az atkairtás, annak ellenére, hogy sosem látott mennyiségben volt atka idén.
A záró kezelés gyakorlatilag lehet mondani nem hozott le semmit. Elvétve 1-1 volt itt ott. Egyetlen családnál esett le 8db. El se akartam hinni, ezért két másik módszerrel (és egy szerrel) csináltam kontrollt, de arra sem jött semmi, kivéve az említett 8-ast, akiktől még lepottyant 10, tehát összesen 18. De másik olyan sem volt, akitől 5db lejött volna.

Nem irigylem a déli, délnyugatiakat. Itt északkeleten ebbe a jó időbe éppen szállingóztak a méhek de eddig semmit nem hordtak. A mogyorónak meg esze ágába sincs virágozni de jól is van ez így!

Nálunk lassan indul a mogyoró. A termős virágok már kinyíltak. Amúgy sárga, narancssárga, szürke színű virágport hordanak a méhek. Amelyik családok nem hagyták abba a fiasítást (elég sok), ott napos pete is van.

Én is így vagyok,mennyivel kellemesebb a dolog hogy nem idegeskedem az atkák végett.

A képet látva nekem mindjárt más jutott az eszembe. De a viasz főzés sem kellemetlen kikapcsolódás, lazítás. Mindig tanul az ember valamit.

Lehet lazítani,Holnapi feladat.



http://www.kephost.com/image/v9iX

Ma Amitrázos kezelés holnap atka számolás.Mivel az utolsó kezelésnél elfogadható atka számok voltak,ha ismét kevés lesz akkor lehet kicsi t lazítani.

Ma délben minden családnál megbomlott a fürt, tavaszi zsongás volt a telephelyen

A csurgatások megvoltak !!!

Nagyon érdekes hogy a családok nagyon össze vannak húzódva. 4-5 léputcára az erősebbek 7-8 utcások.
Aggodalomra ad okot mert nem így indultak !!!!

Most ebben a jó időben aki tud egy kezelést ejtsen meg.

Ha rendes sorozatokat nyomtál volna amitrázzal legalább kétszer, mondjuk napraforgó után rögtön, majd szeptemberben is, nem ért volna ekkora kár. Nálam egy sorozat furettóval hat alkalom három naponként, a szeptemberi sorozatban aminek a vége október másodikára esett, nyomtam egy hetediket is. Október végen toltam még egyet, jó idő lett felment vagy 15-16 fokra a hőmérséklet, a lehullások o-8 db. Abban az időszakban a pár gyalogomat oxállal locsoltam de nekem nem tetszett.
Az atkahullásom október végén csak pár családnál volt, azok is a konténer végeiben, ami érthető (úgyhogy utólag ezt ki is neveztem záróak). Akác után is volt rögtön egy rendes sorozatom, nálam is több volt az atka, tavasz óta sok "szörnyűséget" láttam, résen kellett lenni. Ilyen atkás évben szerintem a tartós hordozók nem érnek semmit, inkább szaporítja az atkát, lehet megijednek amikor a muksó belógatja a cuccot, hogy jaj itt a vég! és ösztönösen elkezdenek szaporodni ezerrel , na ez hülyeség volt, de a számok ezt mutatják, de inkább az amitráz hiányát, néha meg kell őket vele kínálni nincs mese.

Sajna rengeteg a környéken az atka.. Kaptak 2 szer 4 getes timolos belógatós szert utánna kaptak 2 szer 3 amitrázos füstöt aztán 2 zsepis mavrikot s plussz egész évben csináltam azt a herefiasitásos épitetőkeretes atkacsapdát, higénikus aljuak a kaptárak s mégis 2-3 hete mikor kapták az oxálos csurgatást volt ahol 500 atka esett 8 nap alatt..
Amúgy meg 5-6 léputszán volt a fürt 2-3 hete most meg 3-4 en.. S mindezt úgy hogy szeptemberben hömpölygött a bogár a 10 nb -n.. Ezért tartom brutál picinek a fürtöt...

Az egyet az atka vitte ki. A kézilabdányi fürt meg lehet ám az 5 keret méh összehúzódásából is.

Tavaszig még sok ezer kaptár fog így járni.Csak a szűkebb környezetembe az állományok megfeleződtek!!!Nagyon nehéz év van mögöttünk, minden téren szükség volt a tudásunk legjavát adni.

Pár napja kimentem a méhesbe s 1 kaptárnál gyanus volt a nyüzsi, benéztem s a 5-6 léputszányi méh eltűnt csak 1 marok méh hulla volt a kaptárban köztük az anya.. Fedett fias nuku napospete 1-2 tenyérnyi..
Barátom tanácsára belestem a szomszédba.. Ott kis kézilabdányi fürt.. Az 5-6 keretes fürt hejett(az 5-6 keretes fürt kb 2 hete volt)
Belenézte. 1 pill re 4-5 kaptárba s mindenhol ez volt a hejzet.. Nemtudom hova de eltűnt 1 csomó méh... Szerintem tavaszt ennyi mé nem fogja megérni...

Köszönöm, kipróbálom minden képen.

15 %, egy BVHC flakonnal. Levágtam a kis csővet róla, majd fodrászkellékesben vettem pipettát, annak a végét levágtam és belehúztam. Vastagabb a vége több szert tudok vele kijuttatni és haladósabb. Az adagot nem mérem, még egyszer mondom csak ne ázzanak el. Amúgy meg halad ez is. De ha adagot akarsz kérdezni, egy flakon (fél L) 11 ~13 családra elég, tényleg nem sokat.

Esport!
Milyen töménységűvel, léputcánkénti mennyiséggel végzed ezt a kezelést? Fecskendőt használsz?
Köszi!

Pusztulás? Én évek óta alkalmazom és nincs pusztulás, az csak akkor van ha a kelleténél többet locsolsz, és eláznak a méhek. A permetezés megint egy másik eljárás, ugyan ezzel a szerrel. Locsolásnál épp az a baj, - hogy ne ázzanak el a méhek kevesebbet - kell bejuttatni a kaptárba, és mivel a tejsav nem nyújtott hatású, így azt a keveset dolgozza át a fürt. Többször kell alkalmazni de hatásos. Potyogás pár napig. Lassú de kíméletes.

De próbaképp régebben volt olyan család amit jobban meglocsoltam és igen ott volt méhelhullás.

Köszönöm a válaszodat Figura!
Ettől tartottam, hogy viszonylag nagy lesz a pusztulás a hatáshoz képest. Jól hangzik permetezni, de már egy közepes állományt nagyon sokáig tart, esetleg tavasszal tudom elképzelni, de még akkor is szívás. Marad a szublimálás, ahogy mondod.

Sajnos van pusztulás. Jövőre veszek egy oxálsav szublimálót.

Köszönöm a választ!
Mit tapasztaltál a csurgatással? Méhek hogy viselték? Csak azért érdekelne, mert így többet kap egy-egy méh mint a permetezésnél. Pusztulás van-e mint a perizin és társainál?
Köszi

Szia!
Én a leírtak alapján csinálom:

Tejsav - 1 Liter 80%-os további információk
Leírása:
A tejsav (2-hidroxipropionsav) színtelen (többnyire azonban kissé sárgás), viszkózus, savanyú ízű, higroszkópos folyadék, illetve kristályos anyag. A tejsavat aludttejben Scheele 1780-ban fedezte fel. A tejsavnak tulajdonképpen nem egyetlen vegyületet nevezünk. A tejsav különböző, egymástól optikai aktivitásukban eltérő sztereoizomer módosulatokban létezik. A polarizált fény síkját jobb vagy bal irányban képesek elforgatni. Ennek alapján megkülönböztetnek L- és D-tejsavat. Mindkét fajta tejsav alkoholban és vízben igen jól, míg éterben kevésbé oldódik. A tömény tejsav a bőrre és nyálkahártyára maró hatású. Erős hígításban az L-tejsav nagy hatású moszkitó csalogatóanyag az emberi bőrön.
Méhészeti felhasználása:
A tejsav méhészeti felhasználásának a Varroa Jacobsoni atka elleni küzdelemben van jelentősége. Több olyan jellemzője van a szóban forgó területen, ami miatt a figyelem felé fordult. A tejsav természetes anyag, amely nem halmozódik fel a viaszban. Az atka elleni hatása eléri a 96-99%-ot. Ez a hatás az ismert szerekhez viszonyítva igen magas, és a kísérletek alapján kimutathatóan igen egyenletes. A Varroa Jacobsoni méhatka elleni tejsavval történő védekezés során kétféle módszer alakult ki. Hasonlóan az oxálsavhoz, itt is ismeretes az itatásos vagy csurgatásos és a permetezéses módszer. A következőkben csak a két anyag felhasználása közötti különbségeket ismertetem. 
A felhasználás javasolt időpontja október-november, amikor a méhcsalád fiasításmentes. A külső hőmérsékletnek 5 ?C környékén kell lenni. Lényeges, hogy a méhek ne repüljenek a kezelés időszakában. Jelentős hatásfokbeli eltérés van akkor, ha a méhek kirepülnek a kezelés ideje alatt. A kezelést 16 %-os tejsavoldattal kell végezni. A kereskedelemben kapható tejsav koncentrációja 50-90 % közötti, a kicsomagolástól függően. Ezt kell vízzel, (lehetőleg desztillált vízzel) 15 %-ra hígítani. Az így felhígított tejsavból 8-15 ml-t kell lépoldalanként a méhekkel fedett oldalakra juttatni. Az NB méretnél a nagyobb értéket, míg kisebb méreteknél kisebbet alkalmaznunk. A túladagolás nem veszélyes mindaddig, amíg a méhek el nem áznak. A kezelést kétszer kell megismételni, hét nap időeltéréssel. Óránként, segítséggel 12 család kezelhető le.
A kezelés a méhekre semmilyen negatív hatással nem jár, (sokkal kíméletesebb, mint a hangyasav). A kezelés hatása egy nap múlva kezd mutatkozni, növekszik az atkák elhullása. A tejsav főleg befejező védekezésként alkalmazandó, de a fiasításos időszakban is kifejti hatását. Ekkor 4-5 kezelést kell, alkalmazni, 5-7 naponta. Ilyen esetben a tejsav a petéket károsítja. Ezt a károsítást akár 70 %-ot is elérheti. Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy a lépet 45 fokban megdöntve végettük el a permetezést, vigyázva, hogy a petéket közvetlen tejsavpermet ne érje. Ebben az esetben petekárosodás nem következik be. A permetezéses módszer mellett ismert az itatásos módszer, hasonlóan a Perizinhez, vagy a korábban említett oxálsavhoz. A mennyiség megegyezik a permetezéses eljárásnál említettekkel.

Sziasztok!

Figura, vagy valaki ki fejtené kicsit bővebben a tejsavas csurgatást? Akár az atka topikban is.
Köszönöm!

Mindenképp! egy kontroll mehet nekik, semmi bajuk sem lesz, és fog ott még potyogni. Csak el ne áztasd őket!

Szedd ki a felesleges lépeket. Amelyik léputcában benne van a fürt az marad.

15% tejsavval csorgattam 10.31.-én. Előtte 2 héttel 4% oxálsavas csorgatás volt 50-200 atka hullott az oxálsavtól. Tegnap 5-20 db atka hullott a tesztpapira. A szélső keretek mellé karton papírt tettem, 8 db mézes Nb keret maradt bent, sajnos van olyan család amin csak 4 kereten vannak bogarak (ők voltak atkásabbak). Meg szeretnék kérdezni egy tapasztaltabb méhészt, hogy ezektől a családoktól vegyek-e el még mézes keretet, ( szűkítsek jobban)hogy kisebb helyett kelljen fűteniük? Én úgy tervezzem, nem kezelek tovább, de azért érdeklődnék, szerintetek adjak még egy tejsavas kezelést?

Addig is beszerezhetnél egy magyar nyelvű klaviatúrát, megkönnyítve az olvasást.

Koszi a sok infot. Az atkaresz az vilagossa valt sajnos es ertheto is... Ebbol nyilvan le kell vonni a konzekvenciat es jovore mashogy es idoben reagalni...

Köszi Károly!
Bár ez a család 42x31,5 keretméreten van......még egy kicsit várok vele, ha úgy alakul, aláteszek egy félkeretes családot.

Azért elgondolkodtató, miért pont az egyik legerősebb családok egyikét tudja tönkretenni a darázs.......miért nem a leggyengébbet, ahol nincs annyi védekező méh!!

A rendben lévő családdal semmilyen darázs nem bír kikezdeni. Ahol igen, azt a gondot, úgy hívják, Varroa .

Mondom, amit én láttam méhészeteket, ott az atkafertőzött családok mindig egymás mellett voltak. Gondolom az átfertőződés(eltájolás) miatt. És nyilván ezeket a családokat kezdik ki a darazsak, ezért járnak a kollégánál egymás melletti családokhoz, lényegében sorban rabolni.

Ebbe mi az összefüggés? Idén a szokásosnál sokkal nagyobb atka kártétel várható, erre utaló jeleket már áprilisban észre lehetett venni, aki nem ezek szerint méhészkedett az évben, annak bizony üresek lesznek a kaptárai Karácsonyra. Mi pl. minden mézminőséget nem rontó módon védekeztünk szezonba is atka ellen, mégis volt mit irtani...Darazsak meg azért mennek rabolni ezeket a családokat, mert érzik az egyensúly megborulását, pont úgy ahogy minket is hamarabb támad a baktérium gyenge immunrendszer esetén. Nálam is sok a darázs, néhány kaptár előtt sárga a fű a tetemüktől, meg reggelente a mézterekben nyalakszik pár.