Oszkár nem magamnak írtam hanem Nabunak. Azzal én is tisztában vagyok amit írsz, hogy úgy lesz tökéletes de addig a fiasba mennyi atka bújik vissza, és mennyi méh lesz atkaszívott, vírusfertőzött. Mondjuk ez érdekes lenne, mennyi nagy méhészetben használják ezt a módszert mert kis méhészetben oké, de nagyban ...

Lehet erre gondolt!

Csoky!
Valami nem O.K. a képekkel!

Nem tudom megnyitni a linket.

https://www.youtube.com/watch?v=gR3HA5Y ... load_owner

Ez az az állapot amikor lekerülnek az egérrácsok.

Írtam, hogy szeptemberben még hordtak a zöldítésről de ez a hónap első felében volt. 15.-e körül leszántották. A sok "zöldítést" értettem. Az atka ellen az idén mi is az oxálsav szublimálásra térünk át, tanulmányozom a dolgot.

Nabu. Most pontosítanák,lehet,hogy neki is van felvétele a kezelésről.Nem vagyok 100% biztos benne. Olvasd végig az Oxálsavas topikot. Az igi és berkesandor hozzászólásaikat különös figyelemmel.E három méhésztárs profi az atka elleni védekezés szublimálásos módjában (na nem csak ők), sok előnye van:

méhkímélő,hatásos,gyors,szermaradványmentes,hőmérsékletfüggetlen,nem okoz nosemát. Zárókezelésnek is! Az amitrázos azért maradjon meg kontrollnak,de ne, főleg ne erre alapozd az atka irtását. Amit nem találsz meg leírva kérdezd meg tőlük.Segíteni fognak biztos.
igi-nek 100% van videója a kezelésről,keresd oxálsav szublimálása.

esport

"a fias késői elhúzódása okozhat gondot" Október vége felé villázd ki a fiast (nem olyan sok már) és kezelj!

Rosszul látod, a fiasítás késői elhúzódása okozhat gondot, amit a zöldítés serkent, elkopnak a téli méhek és az atka is tud szaporodni, így az írtása nehézkessé válik. Ha meg bejön a hirtelen hideg nagy feladat a lesz a kiterjedt (nyílván nem áprilisi mennyiségű) fias gondozása. Bár véleményem szerint ha lassan mérséklődik ősszel az időjárás , virágpor van, még jó téli méhek lehetnek azokból is. De az időjárás sokszor megtréfál bennünket.

A "zöldítést" Richard utolsó hozzászólására írtam. Csak egy példa, lehet, hogy rendesen védekezett valaki atka ellen, "80" sorozat furettóval .... meg még pár csorgatás valamivel, ...

Amikor a zöldítésnek vetett repce-olajretek keverékről hordogattak már megvolt nekik a kellő mézmennyiség. És ez nem mézharmat méz ami bajt okozhat. A hideg atka szempontból szerintem kedvező volt.

Ennyi "zöldítést" már ....

Hideg nélkül is lehetne ám baj, ha átfiastottak volna a családok ennyi atkával. Legalább sokan észhezkaptak idén, jó volt ez a tél így ahogy volt, ennyi. A legnagyobb baj az, hogy ezek a jelek sem fognak sok embert eltántorítani attól, hogy hanyag módon méhészkedjenek....

Nabu a zöldítéssel vigyázz, ne örülj neki annyira. A késői hordás, szeptember végi-október eleji nagyon veszélyes lehet. Többen nagyon megszívták miatta. Ez a hideg a legrosszabbkor jött, mert most mindenki arra fogja az erős nosema fertőzést, hogy a hideg... Na de csak felvetésképp. Mi van akkor, ha amúgy hideg nélkül is hasonlóan erős nosema fertőzés lenne? És nyilván nem véletlen, hogy az atka is teljesen elharapódzott. Úgy kell gondolkodni, hogy a hideg nélkül is lehetne hasonlóan súlyos a helyzet. Sajnos csak most jutottam el fejben én is odáig, hogy a nosemat is mint az atkát folyamatosan kell kezelni. Nálam idén a farmakasztin minden etetés része lesz és minden hónapban legalább kétszer végigcsurgatom őket farmakasztinos sziruppal.

Még annyi, hogy én nem hiszek abban, hogy majd idén kevesebb atka lesz. Persze mivel sok helyen a családok tartalék szintre vagy az alá gyengültek és alig van kirepülő bogár ezért májusig talán nem lesz dömping, de ahogy június-júliusra összekapják magukat ugyan erre kell készülni.

Nálunk Zalában megjelent olyan újságcikk is, ami azt tartalmazta, hogy a méhészek vesztesége átlagosnak mondható, meglepetés csak azt érhette, aki nem védekezett rendesen atka ellen. Ezzel csak az a baj, hogy meglepetés nem csak azt érte aki rendesen védekezett atka ellen....

Szia Oszkár! Így már nem bántó az a mondat. Nem is minden videóról állítottam, hogy rossz gyakorlatot mutat be de van közöttük olyan is. Nekem úgy mutatták meg, hogy a furettó csövét toljam be egy kicsit a léputcák közé 3-4 cm-re és úgy fújjam be az adagot. Na most szerintem a cső vége körüli méhek sokat kapnak nem beszélve arról ha nekitámadtak a forró csőnek. Ezért örültem amikor láttam azt a megoldást, hogy közvetlenül a fenékdeszka fölötti furaton nyomják be az adagot
hátul. Ott jóval kevesebb méh tartózkodhat és mire a kijárón megjelenik a füst már az egész kaptárban szétterjedt.
Az általad említett videót hol találom?

SZia Nabu . Nem akartalak megbántani, de az hozzászólásod a videóról, (nézd meg Pötét ,hogy és mivel) a méhek kímélése(amitráz fűstölés,)és mikéntje nekem kicsit ellentmondásos.

Szia. Én is kezdő vagyok. Javasolták nekem is és most én neked, ha van egy kérdésed, keresd meg a topicot, olvasd végig és ha még mindig kérdés, tedd azt fel. Hidd el én is megkaptam, de igazuk volt. Minden kétdésre többször is meg van a válasz.

Mint írtam tavaly kezdtük a méhészkedést, a saját tapasztalat még kevés így lehet hogy hülyeséget is írok. De hát erre lenne a fórum hogy ilyenkor
elmondjátok ezt nem jól látod ezért meg ezért. Ez a "hallgattál volna bölcsebb maradtál volna" hozzászólás fájt egy kicsit. Az hogy napraforgó méz maradjon
télire egy öreg méhész tanácsa volt ő így csinálja. Én megfogadtam így teleltettem be, hogy 4 kereten hagytam benn és még ráetettem cukorsziruppal. Őrösi is írja hogy ha időben történik a sziruppal való beetetés és a méhek be tudják érlelni és fedni akkor jó téli élelem. Szerencsére a méheink még szeptemberben is találtak legelőt a kötelező zöldítés miatt vetett repce-olajretek keveréket ami szépen kivirágzott és hordtak róla szépen. Szóval ez csak az én véleményem, hogy a természetes méz jobb, úgy gondolom több benne a szükséges ásványi anyag vitamin nyomelem ami a méhek szervezetét erősíti. Szerencsére nálunk nem volt noséma talán köszönhető annak, hogy január 18-19.-én volt két szép napos idő amikor kijöttek tisztulni.

"Ne haragudjatok, de ezeknek az általam lekezelőnek érzett egy soros hozzászólásoknak mi értelme"

Gondolom ez részben nekem szólt. Engem ilyenkor érdekelnenének ezek a megállapítások kicsit bővebben, főleg a tapasztalat. Tehát érdekelt volna a nem szabad miértje. Erről minek írjak litániát?!. A különbséget mindenki tudja szerintem, de én bizony nagyon nagy részt cukron teleltetek, köszönik jólvannak. Ennek is meg van az oka. Amúgy meg Fülemüle helyesen írja!! Nem utólag kell kapkodni, hanem idejében használni ezeket. Pl , télre feletetésnél!

Olyan immunrendszerről, mint a gerincesek esetében nem beszélhetünk. Valamelyest lehet hozott immunitás, de más jelleggel. Szerzett immunitásról meg nemigen beszélhetünk, mert a méh rövidke élete alatt /5-6 hét/ nincs rá idő, hogy kialakuljon. Mire kialakulna végére ér életének. Azzal segíthetünk, ha a kórokozók számát csökkentjük, szerencsére a nosema olyan, hogy sokféle hatóanyag hat rá. Mint látjuk - hangyasav, jód, csersav stb. Ha nem engedjük felszaporodni a kórokozókat, akadályozhatjuk a betegség kitörését.

Ceranae nem vagyok immunulógus főleg nem rovarok terén. Azt tudom, hogy a társas rovaroknál a szociális viselkedés az elsődleges "immunválasz". Nem tudom, hogy van -e olyan értelemben immunrendszerük mint az embernek a sok fajta fehérvérsejtje. De most utána olvasok mert úgy látszik már ez is ránk hárul átlag méhészekre.... lehetséges hogy a genomjukban van kódolva valamilyen válasz a káros hatásokra...

Addig is itt egy tanulmány ami elvileg erről szól...

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1847501/

a címe: Immune pathways and defence mechanisms in honey bees Apis mellifera vagyis immun válaszok és védelmi mechanizmusok a mézelő méhben. Ettől még lehet igazad lesz... nem olvastam és fordítottam le még a cikket de most neki állok...

Most megint egy provokatív válasszal tudok jönni. Talán azért nem az immunrendszert próbálják erősíteni, mert az nincs nekik. Pár éve ezen csörtézünk dodoval. Abban ugye megegyezhetünk, hogy ehhez az adaptív immunrendszerre lenne szükség, ha elfogadjuk a Nosema ceranaet a bajok okozójának, tehát nem az apist. Hozzáteszem, hogy azért most inkább ennek lenne az ideje, de állítólag a ceranae már kiszorította. Tehát ha adaptív immunrendszer, akkor fogadjuk el azt ténynek (ebben dodo sokat kutakodott, és talált is valamit), hogy a rovarok is rendelkeznek egy alternatív adaptív immunrendszerrel, ahol a két külön evolúció egymásnak megfelelő funkciójú immunsejteket hozott létre (éppen magyar kutatók munkája számol be erről). De itt jön a bökkenő: a mesterséges fertőzéses kísérletekben miért nem látszik a nyoma sem ennek az alternatív immunrendszer működésének? A spóraszámok a fertőzés hatására mindkét faj esetében ugyanolyan lineáris növekedést mutatnak, amelyet nem fékez le az immunrendszer. Tény, hogy egy nagyon magas spóraszámnál kialakul egy tető. Ami ugye jelentheti azt, hogy a létező összes sejt megbetegítésre került, de jelentheti azt is, hogy itt jelentkezik az immunrendszer hatása. De ekkor már minek van immunrendszer ? Immunrendszerrel vagy anélkül ugyanolyan módon megbetegszik a méh.
Ha bővebbet akarsz megtudni a Nosemáról, akkor olvasd el a tavaly májusi hozzászólásokat a Nosema topicban.

Ne haragudjatok, de ezeknek az általam lekezelőnek érzett egy soros hozzászólásoknak mi értelme? Rengetegen telelnek úgy hogy ráetetnek a napraforgó mézre, és tudjuk azt is hogy a cukor szirup kiváló telelő méz leszámítva azt hogy pusztán szénhidrát. Na most amúgy mért van az, hogy a tavalyi gyenge akác és napraforgó és egyébként is nagyjából az ország kétharmadára kiterjedő katasztrófális év után. Amikor is a méhészek nagyon nagy része jóval több cukrot volt kénytelen feletetni mint egy átlagos évben, tehát nagy valószínűséggel a családok java része szirupon telelt... most úgy áll a helyzet, hogy nincs az a fumagilin mennyiség amit ne etetnénk be... Mégiscsak nem lehet hogy a méhek immunrendszere nem úgy küzd mint kéne, amire nyilván nem segít rá az sem, hogy tavaly bármikor de bármikor fújtam be a kaptárba májustól szeptemberig 70-100 atka hullott. És azt sem értem, hogy mért elméletben vitatkozunk arról, hogy mennyire hatékonyak az atka ellenes szerek. Mért nem csinálta még meg egyik nagy kutató sem, hogy néhány családot elkülönülten sátor alá helyezünk, mint amikor pl a Monsanto biológusai a génmódosított hagyma beporzásához sátor alá zárt méhcsaládot használnak. 18 napot átfogó kezelés sátor alatt. Ki van zárva a visszafertőzés lehetősége és egyből tisztában lennénk vele mennyire hatékonyan tudjuk leírtani az atkát, hogy viselkedik a család, milyen a fiasítása, meddig élnek a dolgozók.

És még egy gondolat, folyamatosan arra koncentrál minden kutatás hogy a kártevőket próbálja írtani... ez nem fenntarthatónak tűnik. Mért nem arra koncentrálnak, hogy a méheket (a méhek immunrendszerét) próbálják erősíteni....

"Tapasztalt és eredményes méhész ismerősöm nekem azt mondta, hogy maradjon a napraforgó mézből bőven a kaptárban, mert csak cukorsziruppal nem szabad betelelni."

?

Erre mondaná nagyapám: "Fiam,ha hallgattál volna,sokkal bölcsebb maradtál volna.

Üdv! Az utóbbi hozzászólásokhoz szeretnék néhány gondolatot írni. Richardnak nagyon sokban igaza van. Sajnos nagyon közeledünk ahhoz hogy teljesen tönkre tegyük a környezetünket. Nagyon sok kemikáliát kell alkalmaznunk és ez az élővilágra és így a méhekre is nagy terhelést jelent. Sajnos kell, de kevés tapasztalatom ( tavaly kezdtük a méhészkedést) alapján is azt írom, hogy nem mindegy hogyan. Például az atkairtás, sajnos még videók is vannak a szerintem helytelen gyakorlatról. A kijárón éppen bedugva a furettó csövét benyomja a méhész kolléga az adagot, aminek nagy része a keretről gellert kapva ki is jön a kaptárból. Jó nagy füst van megnyugszik, megy tovább. Pedig a cél az lenne, hogy minél gyorsabban a kaptárban lévő összes méh megkapja az
azt a hatóanyag mennyiséget, ami optimális az atka elpusztulásához. Aki közel van a " tűzhöz" az meg is kapja a többszörösét, aki a kaptár másik végében van az meg alig alig. Ne csodálkozzunk ha rezisztens lesz az atka. NB kaptárban én is azt a megoldást használom, hogy hátul a fenékdeszka felett van egy 8-as furat középen és ott dugom be a furettót. Nem én találtam ki ügyes dolog, robbanásszerűen és egyenletesen terjed a füst a kaptárban.
A másik a nosema. A téli eleség valóban nem mindegy. Tapasztalt és eredményes méhész ismerősöm nekem azt mondta, hogy maradjon a napraforgó mézből bőven a kaptárban, mert csak cukorsziruppal nem szabad betelelni. Nálunk 13-ból egy pusztult el a télen. A mi hülyeségünk miatt. Idejében szűkíteni kellett volna, nagyon szét volt szórva a méz. Még 4 kereten volt méz csak nem tudták elérni. A megmaradtak szépen mozognak, ma megtalálták a terménydarálót és arról hordták a finom lisztport. Hogy a fiasítás miképp áll még nem mertem megnézni. Nagyon változékony és hűvös az idő, ha süt a nap akkor biztosan erősen fúj a szél.

Atkás család a nyugtalan telelés miatt biztos hajlamosabb nosemára, de nem kell atka a nosemához. Némi amitráz túlterhelés, késői feletetés, szirup ph érték, rossz telelőméz, téli zavarás (madarak), hosszú tél stb. mind probléma lehet. Szóval lehetne tágítani a kört. Sajnálom, hogy így jártál, de valami objektív oka kell, hogy legyen. A méhek genetikailag nem változtak (max. idegen méhfajták pl. buckfast behurcolása). A környezet, amiben élnek, az igen. Szerintem kemikália régen is volt. Vannak új méhbetegségek (nosema ceranae, vírusok) meg méhsűrűség.

Propolisz a hideg az atka és a nosema hogy nem függne össze...? A védekezésem 90 % ban oxálsav szublimálás volt. És hogy eloszlassam a tévhiteket 5 naponta nem elégséges a hatásfoka. Ismerek olyat aki mikroszkóppal nézi a spóraszámot és 4 fumagilin locsolás után is azt mondja sok a spóra több mint 50 a látómezőben. Az hogy a méhek immunrendszerrével baj van azt nálam okosabbak is gondolják még ha nyilvánosan nem is hirdetik még...

Első lépésként érdemes lenne a hideg és nosema között különbséget tenni

Nem tudom miből következtettél erre eddig. Ráadásul tapasztalat szerint pont az atka elleni kezelés miatt "mérgezett" méhek hajlamosabbak a nosemára. Meg most volt egy hosszú tél is. Atka eljövetele előtt is volt nosema tudtommal.

Ez érdekelne, milyen atka elleni védekező viselkedésre gondolsz, amikor még nem "gyenge az immunrendszer". Kiköltöznek a kaptárból?

Talán nagy csodák nincsenek. A múlt év újra egy atkás év volt. Ráadásul hideg hosszú tél volt. Aki túl sokat kezelt "mérgekkel", ott a nosema, aki nem kezelt, ott az atka intézte el az állományt. Talán a tudatosabb (eredményfüggő) atkaírtás, az oxálsav szublimálás vagy egyéb bió módszer lehetett most a nyerő.

Mindenesetre szerintem ne a méhekben keressük a hibát, hanem elsősorban magunkban. Elhanyagolt szomszédos méhesekre is oda kell figyelni...

Nosema ellen - ha az a baj - meg sürgősen vess be valamit.

Meg nem nyugodtam meg, de azert biztato a jelenlegi helyzet.
Ugy gondolom nagy gond mar nem lehet nalam.

Richarddal egyet ertek teljesen!
Tul sok a vegyszer, de nem csak a kornyezetben, hanem a meheknel hasznalatban is!
Olvasni is rossz mibol mennyit kapnak szerencsetlenek!
Jora nem fog vezetni es ha megoldast is jelent egy szer az adott gondra, lesz mellekhatasa is!
En csak es kizarolag hangyasavat hasznalok osszel (tehat egyszer egy evben).
Ezen felul herelepet vagok ki...
Persze azt is hozza kell tenni, hogy nincs millio csalad a kozelemben es szerencses modon termeszetvedelmi-madarvedelmi teruleten vagyok.

Csak egy két gondolat azokhoz akiknek nem olyan derűs a tavaszi indulás. Eddig azt gondoltam hogy leginkább az atka az oka mindennek. Ha elnéptelenedő családot láttam rögtön az atkára gondoltam. De semmi nem ilyen egyszerű. A tavalyi brutális atkaszámot a visszafertőzésekre próbáltam fogni. De mi van akkor ha itt sokkal nagyobb a baj. Feltettük a kérdést sokan hogy talán megváltozott valami az atkában? De sajnos lehet hogy a méhekben változott meg valami. Az immunválaszuk. 30 év leghidegebb telén vagyunk túl és ezért sem tudom megválaszolni magamnak hogy a hideg vagy a sok atka miatt veszítenek még mindig léputcákat a családok hogy már csak egy maroknyi méhecske küzd az életben maradásért. És a hideg alatt most már a nosemat értem. Lehetséges hogy az atkát még úgy ahogy kibírták volna de jött a nosema. Eddig azt gondoltam hogy a nosema csak akkor gond ha nincs kezelve az atka. Most azt gondolom mi van ha folyamatosan lappang a nosema cerranae ami gyenge immunrendszert eredményez amiből nem megfelelő védekező viselkedés következik az atkával szemben. Közben eszembe jutott még valami. Nem vagyok túl idős 31 éves de 3-6 éves koromból rengeteg emlékem van a házunk előtt a fűben ugráló mindenféle szöcskéről sáskáról lepkékről pókokról. A házunk előtt... Nem beszélve a rétekről ahogy az ember lépett fröcsögtek előle ezek a kis rovarok. Kisgyerekként játékból órákon át ezeket nézegettem fogdoztam. Számtalan különböző színű formájú rovarral találkoztam. Most végig megyek az ismerős réten és töredéke ugrál előlem. Azok is leginkább a kisebb jellegtelen barna színű sáskák. Biztos vagyok benne hogy sok sok faj tűnt el, szorult vissza. Neonikotinoidok, és mindenféle vegyszerek tonnái kerülnek kijuttatásra minden évben. Idén sokan újra felfedeztük a fumagilint. Megindultak a törekvések hogy engedélyezve legyen újra. Vajon megment minket és ha igen meddig? Régen a penicilin sok sok ezer embert mentett meg. És a régen alatt itt pár évtizedet értek. Most meglehet kérdezni az orvosokat mennyire hatékony a penicilin. És akkor adja magát a kérdés mennyire hatékony a méhek esetében az amitráz az oxálsavazta a fumagilin. Úgy érzem sokan csak csendben vannak és lapítanak. Nem ismerik be hogy micsoda katasztrófa zajlik a méhegészségügy terén. Többen elismerően bólogattak nálunk arra a tervre hogy a jelöletlen elhanyagolt erdő széli méhészeteket a jövőben fel lehessen számolni. De ez mit old meg? Jóval mélyebben megbújó problémák vannak gondolok itt elsősorban az immunrendszer csődjére szerencsétleneknél. Ha 10 évre előre tekintünk vajon ezek a problémák megszűnnek vagy megmaradnak? Vagy eljutunk oda hogy hobbi méhészeteket lesznek. Esetleg közelebbi kapcsolatba kerülünk az afrikanizált méhekkel? Ez csak elmélkedés de ne feledjük hogy itt van pár 100 km re már a kis kaptárbogár. Szerencsétlen krajnai méhünk nagyon nagyon küzd de mit bír még ki? Méhésztársak ne haragudjatok a késő esti agymenésemért de nem alszom túl jól mostanában a fent írt dolgok miatt. Így kiírva magamból talán el tudok aludni. Jóéjjt mára mindenkinek.

Sziasztok!

Nalam az ujsag:
15csaladbol 14idaig rendben van.
Anya petezik, viragpor hordas es takaritas gozerovel.
Friss nektar is van eleg sok, bar nem igazan tudom mirol lehet.
Az illata nagyon kellemes.

Egy csalad akik 15kereten teleltek be (egy fiokon szoktam teleltetni, de oket nem tudtam egyre osszehuzni), most 11keretet erosen fednek.
Nagyon szepek, csak ugy omlenek ki a kaptarbol.

Arrol az egy csaladrol aki elpusztult mar irtam korabban.
Anya volt, petezni is kezdett, de elszakadtak a kajatol.
Kar ertuk!

Akkor ahogyan ígértem. 6-án ráztam ki az anyátlan családot, ma 10-én néztem bele a tartalék családba. Aggódtam, mert az elmúlt napokban nem indult be a virágpor hordás a családnál. Félelmem oktalan volt, mert nem hogy elfogadták az anyát, de két szép, kis tenyérnyi területet egy eddig szűz kereten be is petézett az anya. Ennyit számít, hogy megnőtt a család létszám és jobban tudnak takarni, fűteni. Ma szűkítettem is őket egyúttal és este adnom kell nekik enni, mert a kaját viszont gyorsan fogyasztják. Viszont mától lepik a tiszafákat és a kecskefüzeket. Ontják a virágport.

Mivel nem találtam anyát, lehet egy késöi váltás szűz anyája, vagy álanya volt a családban, ezért inkább ráztam.

Én újságpapírral egyesítek az is mindig sikerül.

Mindenképpen.

Igen, ez így van, ahogyan leírtad. Nekem ez a módszer mindig sikerülni szokott. Ha megtudod az eredményt, azért írd meg itt, hogy ne maradjon kérdőjel a végén.

A kijárót leszükitettem 2-3 bogárnyira. Az első percekben akartak betódulni, de 1-2 perc után nyugi és egy nagy fürt lett a kijáró elött. Kb 1 óra alatt vonult be vége, egyszerre 1-2 méh szépen sorban. Remélem sikerült. Hétvégén megtudom. Vagy pete, vagy gondolom bölcső és szivás lesz.

Arra azért figyelni kell, főleg ilyenkor, hogy beérjenek addig a kaptárba, míg le nem dermednek, vagy megáznak az esőben.

Általában sikerülni szokott ez a megoldás. Az anyátlan méhek örülni szoktak, ha találnak maguknak királynőt. Ha nagyon le tudják rohanni az odahelyezett családot a lerázott, amúgy is megzavart dolgozók, könnyen előfordulhat, hogy az anya nem éli túl. Az anya védelmében én még a kijárót szoktam lerázás előtt annyira leszűkíteni, hogy csak egy-két bogát tudjon közlekedni. Így még eddig mindig sikerült, az anya megmaradt. Remélem, ettől függetlenül az egyesítés sikerrel járt nálad!

Üdv Lisztes! ha majd ülteted a mogyoró bokrokat, próbáld a naposabb oldalra tenni mert akkor több virágot hoz majd mintha árnyékolva van.

De ha már a mi ujságnál vagyunk nem tudom emlékeztek e rá nekem a késő ősszel 1 kaptáramat felborította a szél, és elborultak a keretek egy éjszakán keresztül úgy voltak. Valaki akkor írta hogy majd szóljak róla hogy mi lett. Hát, kiteletek szépen mind a 2 családnál van fias, és a virágport is hordják. nem túl nagy családok, de örülök hogy megmaradtak Jók lesznek tavaszra. Szóval a mérleg 8 betelelt családból 8 megmaradt hála Istennek. Sok sikert mindenkinek!

Az újság az, hogy szépen átteleltem, de feltűnt hogy van egy családom, ami nem hordja a virágport. Kibontottam, szép tiszta kaptár, 6 léputca méhecske, kaja, virágpor és 2x1 tenyérnyi kifényezett, petézésre előkészített terület, viszont pete, fias sehol. Kicsit zúgtak is. Kontrollnak a 2 melletti családba is bele kukkantottam, ott már 2 tenyérnyi fedett fias 2 kereten is + nyitott és piszkosul hordják a virágport a többi családoknál. Családok kb egyformák. Keretek átvizsgálása, anya sehol. Vártam egy napot, pete megint sehol, anya megint sehol virágpor hordás továbbra sincs. Így arra döntöttem, hogy egyesítem egy tartalék családdal. A keretek lerázása mellet döntöttem, így a törzscsalád helyére pakolt kis családra repült a java, de jutott a többieknek is. Remélem sikerült és nem nyírták ki az anyát. Nem kapkodtam, kb 1 óra alatt ráztam le a kereteket 4-5 méterre a kaptáraktól.
Virágpor kérdés: A 140 db, 3 éve ültetett nyárfám mellé, tettem 3 mogyoró bokrot és 9db török mogyoró fát. Tervezek még hársot, meg mogyoró bokrokat, sokat. Így már lenne egy kis mogyoró, tiszafa, kecskefűz, majd nyárfa virágporom, meg egy kis propolisz is a nyárfákról. Csatlakozik még általában kb 2000nm saját és sok szomszéd telken lévő szelíd csalán is évente, meg a gyümölcsök. Szerintem egész jó tavaszi serkentés. Bár mogyoró bokor még kell a nyárfák alá. Február - március virágporkérdés kipipálva lassan.

Köszi szépen a válaszokat !!!

Szia Gyuri88 ! Lehet kapni virágpor pótlókat.Válassz,és azt tegyél eléjük. a Inaktív sörélesztő is kiváló.
Ezek nem is olyan drágák.Lassan okafogyottá válik a dolog,de a jövőre nézve így készülj a tavaszra.
Üdv

Én már 2 hete minden nap mikor nem esik szárított darált virágport teszek ki.. Napi 1 kiló fogy kb.. Csak ha nem viszed be éjjelre akkor megszívósodik s nemtudják elhordeni.. Szal napi 2 út a méhekhez.. Bár a melegvizes itatóval is dolog van..

Szerintem ez nem volt jó ötlet.

Adj nekik sörélesztőt+étkezési szóját összekeverve.

Ma összedaráltam kukoricát,búzát és árpát kiszórtam egy tálcára, a méheim úgy hordták mint a cukrot.Azt szeretném kérdezni,hogy adhatom-e nekik nem lesz tőle bajuk ? A környéken kevés a mogyoró más meg még nem nagyon virít .Virágpor hiányában már a fűrészport is hordták.

Köszönöm, hogy kijavítottál.Igen figyelmetlen voltam. Ami fix 42 családom van, helyesbítve, továbbá; 2 >9, 35>8, 3>7, 2>6
Mégegyszer köszönöm!

38 ... de ráértek kötözködni

ez tetszik még jó ,hogy figyel vki

Nálam már a mézterek is fent vannak

Bekesm:
Összeadva a számokat 48 család jött ki a 42 helyett.?.akkor most mennyi az anyi?.

Szép eredmény!