Fél éve írtam odaát, hogy az egész méhtestből történő vizsgálat a kimutatási határérték miatt valószínűleg nem vezet eredményre. Ennek ellenére ugye a kanadaiaknak sikerült a méhekből is Quechers módszerrel klotianidint kimutatni. Gondolom az OMME döntéshozói ezzel a problematikával tökéletesen tisztában vannak, és az ellenmintákat a megfelelő módszerrel vizsgáltatják. A NÉBIH-nek ugyanis nem érdeke kifinomult módszerek alkalmazása. Esetleg más módon is manipulálnak. Olvasom, hogy a szabolcsi vadászok már 250 vaddisznót temettek el, a NÉBIH-nek mégis csak 12 pozitív esete volt. Pedig minden hullából kötelező a mintavétel. Milyen más ok vitte el a többit?

Tomipapa!
Ezekre a hsz-ekre emlékeztem. Azonban én még most sem találom bennük azt, hogy nem mutattak ki NNI-ket. Az, hogy a maszek mintavétel cipermetrint és tebukonazolt mutatott ki, az nem jelenti azt, hogy NNI negatív. Hiszen az eredményközlés hiányának millió oka lehet. Lehet, hogy annak kimutatásához sokkal több időre van szükség. De még az is lehet, hogy az adott labor nem tudja ezt vizsgálni. Te NNI negatív eredményről számoltál be. NNI vizsgálati eredményt viszont senki nem közölt. Csányi Anti hallgatása nem jelenti a negatív eredményt. Te viszont állítottál valamit. Ebből gondoltam azt, hogy rendelkezel bennfentes információval. Ezen gondolkodtam egész nap, méhészkedés közben, hogy nem elég az, hogy rossz helyesírással írtam, de szerencsétlen a kifejezés. Az említett hsz szövegkörnyezetéből azonban kiderül, hogy alapvetően nem egy titkos információ megszellőztetését értettem alatta, hanem egy nyilvános részeredmény ismeretét. Azért nincs hivatalosan lezárva az ügy, mert egyéb vizsgálatok még folynak. Mással nem tudom magyarázni a három hónapos hallgatást. Pontosabban a hallgatás inkább arra utal, hogy találhattak benne NNI-ket, ha minden vizsgálatot lezártak. Az más kérdés, hogy ennek mennyi köze van a klinikai tünetekhez?

Úgy ahogy mondod. Demeter első hsz-éből azonnal tudni lehetett , ki lehet ő. Ezért írtam, hogy itt van. Az intelligencia nagyon árulkodó. A lájkjaim is annak szóltak.
Még egyszer elnézést kérek, ha megbántottalak volna. Akár Téged, akár Tóth Pétert.

Cerana!

Nem szeretek mosakodni. Nem szeretek olyan vádak miatt mosakodni sem, amelyek a memóriám meggyengülését valószínűsítik. Végképp nem szeretek ezen esetben mosakodni, amikor huncut, pimasz vénembernek titulált az a Nagyernyei és Csányi Antal, akik folyamatosan csúsztattak, félretájékoztattak ebben az ügyben is.

Talán még emlékszel, honnan indult az ügy. Ha nem, segítek.

"Odaát" menj vissza a Méhegészségügy helyzete témába, s ott Csányi Antaltól származó #543, idén április 04-én hozzászólással kezdd.
majd a #549-es (ápr. 13.) válasszal folytasd az emlékek felidézését. Biztos nem lesz nehéz, hiszen egy nappal később te is válaszoltál (#550 válasz).

Ezt követően változó intenzitással folyt a polémia (CsA #553 : "El a kezekkel az én Bolygómról"), Neo #554, s Jenő #555. Ez utóbbi azért érdekes, mert Jenő ebben a válaszban mondta ki (Ő és nem én...!): "Anti, neked nem a neotól mászkálnak a méheid".

Ez sem lehet ismeretlen számodra, a #556-os válaszodban Jenővel alaposan megbeszélted. Ezt követően is folyik a diszkusszió egészen addig, míg CsA a #562-es hozzászólásában el nem szólja magát Jenővel vitatkozván. Nos, ebben a vitairatban rukkol elő a Korcsmár-féle mintavétellel és a Nébih baranyai "kiszállásával", majd az elszólást(?) megismétli, gyakorlatilag megerősíti a #563-as hsz-ában. Biztosan emlékszel, az #564-es válaszodban hálát rebegsz azoknak, akik összehozták ezt a szerecsenmosdatásra szervezett akciót. A szerecsen ezen esetben Bross lett volna...

Jenő a #565-ös válaszban szépen kifejti a véleményét, s jó összefoglalót ad, majd nem sokkal később CsA a #569-es hsz-ban -a te köszönő hsz-odon nekibuzdulva- tükörfényesre fényezi Brosst, s ismételten "közöl" egy vizsgálati eredményt (érdekes, ha megkapta, miért nem tette fel habzó szájjal, mint azt a levelet, amiben felhívták a figyelmét anno az itatás fontosságára a neos repcevetés környezetében). Nem, ő csak sejtet, de azt is tudnod kell, hogy nem csak egy vizsgálati jegyzőkönyv volt! (Ez sem "bennfentes információ", hiszen maga Cs A vall további jegyzőkönyvről és sürgeti a hatósági mintavétel eredményének nyilvánosságra hozását).

Biztosan emlékszel, hiszen Neo a #575-ös válaszában kifejezetten levonta a konzekvenciát...

Nos, nem rabolnám tovább a türelmedet, csak felhívnám a figyelmedet, hogy az előző beszélgetés-folyam még a repcéről és annak neonikotinoid csávázószeres összefüggéseiről szólt, s nem másról.

Másról, azaz a napraforgó-kukorica helyzetről csak jóval később, június 16-17-től esik szó, a "felütés" CsA-tól a #592-es hsz-ban: "Indul a napraforgó-kukorica virágzás" (Ebben ismételten leírja: a ludas szerinte is az előző évek tapasztalata alapján a klórpirifosz és a tankkeverékben adott neo és tebukonazol.) Érdekes felvetés, de valójában nem is a napraforgóról beszél, hanem ismét repcéről, ám konzekvensen elhallgatja, hogy van a birtokában olyan repce-vizsgálati eredmény, mely alapján egyértelmű, hogy neo-csávázót nem mutattak ki a növényből. Pedig tudja, csak az nem illik a képbe, azzal nem lehet manipulálni Bross érdekében a közvéleményt.

Nos, tényleg a befejezés szándékával már csak néhány hozzászólásra szeretném felhívni a figyelmed: Neo #593-as, #595-ös hozzászólásaira, majd CsA #594-#596-os válaszaira. Az #596 számú válaszban ismételten megemlített cipermetrinről pedig kérd el CsA-tól a vizsgálati jegyzőkönyvet, amelyben cipermetrint talált a labor...!

Végül folyik a diskurzus, hámozgattatik a végbélszél, köztük néhány higgadt válasz (köztük Tőled is), sok kevés értékű hablaty, majd Nagyernyei #658-as, tőlem idéző hsz-a, s Vadkan okos humorral írt #569-ese. Érdekes, erre Neo x660-as válasza is, de amondó vagyok, hogy ezen sincs sértődni-valóm, részemről a kitüntető figyelem megnyilatkozásának és nem rosszindulatú megnyilvánulásként értékelhető, csakúgy, mint az emlékezetkiesés nyomán sejtetett "bennfentes információ-forgalmazás" vádja, amivel -értékelhetném úgy is, hogy- minden valószínűséggel a hazudósságom vádját próbáltad hárítani, s nem a színfalak mögött bennfentes információkkal kereskedő fazonomat kidomborítani.

Én igyekszem így felfogni, s nem szeretném, ha ez a szituáció a továbbiakban ékként funkcionálna kettőnk egymás iránt érzett nagyrabecsülésében...

Megnéztem, valóban írtam azt, hogy esetleg a Tóth Péter NÉBIH vonalat sejtettem a dolgok mögött. Azt azonban továbbra is tartom, hogy az egész abból indult ki, hogy sehol nem lett lett leírva negatív NNI eredmény, csakis Arisztaiosz közölt ilyen értelmű kijelentést. Ebből gondoltam, hogy ez mindenképpen (egyelőre még nem köztudomású) vizsgálati eredményen alapszik.
Amennyiben ezzel bárkit megsértettem volna, úgy elnézést kérek!

Most látom, hogy nekem ez a bennfentes információkról szóló hsz kimaradt. Tisztázzuk gyorsan a dolgot. Most nincs időm utána olvasni, de úgy emlékszem nem azt írtam, hogy Tomipapa Tóth Pétertől kért ilyen információkat, hanem azt, hogy Tomipapa rendelkezhet bennfenntes információkkal. Erre az alapot az adta, hogy Tomipapa azt írta, hogy NNI-ket nem tudtak kimutatni. Ez pedig egy olyan tény közlése, amely nem származhatott az FF klubról, mivel ilyen ott nem íródott le. Ebből gondoltam, hogy bennfenntes információ.

Nos, mivel sokan nem szörföznek a facebookon, s ráadásul nem minden méhésznek kedvenc követett bloggere Darvas Béla, ezért megosztanék egy bejegyzést és a hozzá fűzött kommentárokat. Élményszámba megy, ahogy a jó ökotoxikológus professzor folyamatosan darabokra szedi az agrárminisztert, de új hangszer a zenekarban, hogy immár az OMME vezetés felelőssége is tollhegyre került. S amitől rendkívül félt mindenki, immáron kimondatott: a hallgatás, a tiltakozás elszabotálása kifejezetten politikai indíttatásból, s nem szakmai szempontok mentén történt és értékelhető. Az egykori "fegyvertárs", Darvas immár látja és láttatja a jó Bross és szekértolói szerepét (talán Bross magyar- és szakmapolitikai hangjának, a szegény szerencsétlen szervilis Nagyernyei szerepének kivételével).

Szóval elég izzadtságszagú egy történet, nehéz lesz ebből kijönnie a feleknek, legyenek azok termelő méhészek, (ön)érdek-képviseleti funkcionáriusok, hatósági hivatalnokok vagy agrárkormányzati tisztviselők, miniszterig bezárólag. Mint a szlogenben: "a földtől az asztalig"... (vagy inkább "bölcsőtől a ravatalig?")



A zárójeles aláírás a cikk végén:Darvas Béla...

Szóval ennyi elég is lenne, de a facebook jóvoltából egy igazi csemege részesei lehetünk. Élvezhetjük, amint a jó professzor és a régtől nélkülözött (a FF Klubról is kitiltott) Csuja polemizál egymással a mintavételről. A dolog pikantériája, hogy Csuja és Darvas összebútoroztak egyszer a szakmai mintavételezés érdekében, de valami malőr következtében szétváltak útjaik. Mivel csak Csuja interpretációjában hallottam a történetet, nem írnék addig többet az esetről, míg Darvas verzióját nem ismerem. Mondjuk Csuját ismerve kizárólag a prof lehet a hunyó, ám ha piciny rés látszik nyílni, Csuja -feledve a sérelmeket és azt az érzést, hogy hogyan csináltak belőle együgyűt- ezerrel feled sérelmet és szakmai megaláztatást, már ugrik is, hátha valaki ad neki egy kis kutatni-valót...

A kommentárok a cikkhez:


Szóval ennyi, a nagy hallgatás "odaát" viszont jelzi, hogy Nagyernyei inkább fecseg-locsog Szászrégenről, a hazafias névmagyarosításukról és romániai mézárakról, mint hogy szó essék valami lényeges dologról. Pedig lenne miről beszélgetni, többek között javasolnám kicsit részletesebben körbejárni Bross Péter OMME elnök szerepét a tiltakozás elmulasztásával, elsunnyogásával, elszabotálásával kapcsolatban, egyúttal ideje lenne felnyitni a miniszter szemét is, hogy nem feltétlenül jó és hiteles személlyel szövetkezett, amikor Brossra bízta a helyzet kibontását. Ideje volna szakmailag megalapozott, hiteles és leginkább független személyek felkutatása és megbízása révén szabad utat adni a vizsgálatok hiteles lefolytatásának.

http://magyarmezogazdasag.hu/2018/07/12 ... jtely-okat

Nos, ezen kívül a királyi televízióból megtudtam ma délelőtt Brosstól, hogy nem is pusztulnak mindenütt a méhek, napraforgó-termesztés szempontjából gyenge talajokon például szerinte nincs pusztulás. Levonta a következtetést, mely szerint valószínű, hogy a jó nektártermelésű területeken, talajokon mérgeződhettek a méhek. Ugyan nem mondta ki, de azt sugalmazta, hogy feltehetően a csávázószerek, illetve a tankkeverékben használt lombtrágya és gombaölőszerek is okozhattak mérgezést.

Nos, a jó Bross mit talál ki azokra a területekre, amelyeken tapasztalható a napraforgón virágporba "panírozott" méhek fetrengése, mászkálása, majd pusztulása, ám nem található semmilyen földi növényvédelmi tevékenység nyoma, s a területet repülőgépes növényvédelemmel sem védték. Gondolom majd kiáll az ország nyilvánossága elé, s lehajtott fejjel bevallja, hogy a méhész érdekképviselet vezetőjeként egy esztendőn keresztül elsunnyogta a csávázószerek elleni tiltakozás lehetőségét is (néhány, azt "elrendelő" elnökségi határozatot is semmibe véve).

Sokan hajlamosak a szúnyog-gyérítési munkákra (is) fogni a méhpusztulást, ám azt elfelejtik, hogy szúnyogot csak települések belterületén gyérít a katasztrófavédelem, külterületen, napraforgó- és kukoricatáblákon nem.

Nem kívánok találgatni, a múltkor már úgy is megkaptam Csányi Antal repcés kínjai kapcsán, hogy egyrészt hazudós vagyok (ezt mondjuk Nagyernyeitől nem veszem föl, eszihez értem) de az már kellemetlenebb, hogy Cerana "bennfentes" információk megszellőztetésével vádolt meg, mondván, hogy bizonyára Tóth Pétertől kapok információkat. Üzenem, hogy ilyen esetekben eszembe sem jut bennfentes információkat kérni, mert amíg nem publikus egy információ, addig kétesélyes a dolog: egyrészt az sem lehetetlen, hogy Tóth Péter sem rendelkezik az információval, hiszen nem ő kérte a vizsgálatot, hanem a hatóság, másrészt ha Tóth Péter kapna is információkat, azokat saját érdekében nem lenne szerencsés szellőztetni, hiszen ha azt a hatóság csak később akarja nyilvánosan publikálni, akkor szerencsétlen ötlet lenne, ha idő előtt kiszivárognának a hírek. Attól fogva Tóth Péter sem igen jutna információhoz, s így ő sem lenne képes senkit informálni.

Ez az egész szerencsétlen mérgezés-történettel kapcsolatos polémia egyébként éppen abból adódott, hogy Bross és bandája kifejezetten ki akarta zárni Tóth Pétert a vizsgálatokból, Baranyába is úgy hívták meg a NÉBIH szakembereit, hogy Tóth Pétert "kifelejtették" a meghívottak közül. Ezt sem Tóth Pétertől tudom, hanem éppenséggel attól a Nagyernyeitől, aki éjszakánként fel-felsír, ha Tóth Péterrel talál álmodni, no, de nem tolmácsolni kell ezt, hanem idézni:



Nos, ennyit a "bennfentes információkról". Ki és kitől kap bennfentes információkat? Egyébként az a Nagyernyei próbál engem hazugnak nevezni, aki ebben az írásában azt mondja, hogy kiderült, mi okozta a problémát, aztán amikor én leírom azokat a gondokat, amelyet Csányi Antal oszt meg a Nagyérdeművel, akkor ezerrel tagadja, hogy közölték volna akár Csányiékkal, akár az OMME vezérével a laboratóriumi eredményeket. Nincs kedvem idézgetni, Csányi Antal több alkalommal is megosztotta velünk, hogy a méhesükben tavaly és idén milyen szerek okoztak problémákat, így nem Tóth Pétertől tudom, hogy idén cipermetrinre és tebukonazolra fogta a mászkálást, pusztulást a repcén (Jenő beidézte a FF Klubon, emlékeztetve Csá írására), tavaly pedig Csá kifejezetten a klórpirifoszt nevesítette "odaát", a Neonikotinoidok témában, december 14-én. Meg lehet keresni, s nem a bennfentes információkkal való visszaélést rám sütni. Bár igyekszem sürgősen elinni, de még hellyel-közzel funkcionál a memóriám. Meg olvasgatni is tudok. Így olvasom a jó Nagyernyeit, aki már megint fölbüfögte odaát a bennfentes információt, amit Brosstól kapott, csak az a visszabüfi, már teljesen elferdítve, a szerencsétlen fóbiás klubtulajdonos fóbiáját tükrözi, nem a valóságot. Szegény Nagyernyeinek hívja már fel valaki a figyelmét, hogy Malya Péter szerint bármely mérgezés esetén a kémiai vizsgálatkérés mellett minden esetben kötelező a kórtani vizsgálat is, az nem egyéni és "tóthpéteres" ötletroham, hanem a mérgezés vizsgálati protokolljának része. Nem azért kell kórtani vizsgálatot végezni, hogy majd az atkára, vírusokra és Nosemára lehessen fogni bármit is, hanem azért, hogy tisztázni lehessen a probléma eredőjét. No, de ezt Malya Péter nem oly rég már érthetően elmagyarázta.

Azt a bennfentes információt sem ártana körbejárni, Nagyernyei mai böffenete szerint:
"Az OMME részéről pedig ez semmiképpen nem nevezhető monitoringnak, annak az alapelemi is hiányoznak!
Ez egy sima "esemény utáni tabletta", egy nagyívű kárfelmérés.
A monitoring nem erről szól, ezért is mellőzik a vezetőjét a vizsgálatoktól.
Ő már bizonyított.
Már eleve furcsának tartom, hogy javaslatára kórtani okokat is nézegetnének.
Ja, ismét az atka a vétkes."

Szóval Brossnak kellene egy bűnbak-jelölt, vagy csak annyira "eladósodott" a szekértolóinak, hogy inkább odadobja az egyetlen szakmailag megalapozott méhészt is, ha már megígérte, hogy törleszt? Netán az lenne a sunyi elnök jelöltje, aki tavaly februártól egyfolytában igyekezett rávenni a sumák Brosst, hogy tiltakozzon már a neonikotinoid csávázószerek ellen? Netán azt szeretné odadobni prédának, aki idejében és a szolgálati utat betartva figyelmeztetett a veszélyre? Engem olyan nagyon nem érdekel és érint a dolog, de csodálom a magyar méhészt, aki ilyen határtalanul toleráns és nem zavarja el a francba a tiltakozást elszabotáló elnököt a hírközlőivel és a félretájékoztató, szervilis jóbarátaival együtt.

Végül is nekem ganzegal, ha a magyar méhésznek ez az elnök kell, én szívesen nekiadom... Magyarázatból meg nemsokára ki lesz stafírozva, most már a csapból is Bross folyik, fölkarolta immár a minisztérium és a hatóság is a vizsgálatokat. Kíváncsian várom a laboreredményeket, de abban biztos vagyok, hogy itt csak egy nyertes lesz: az a Bross, aki most inaszakadtából keresi az okot, s azt követően majd azt, hogyan lehetne a jól végzett munka fejében egy kis tiszteletdíj-emelést megszavaztatni az ő empatikus népével...

Nekünk állóméhészetünk van. Eddig nem volt repce. Idén vetettek, igaz gyümölcsös is van, de azon nem voltak ilyen jók, mint idén a repcével. Bölcsőzni nem kellett, akácig folyamatos volt a hordás...valahogy megfogta a családokat. Hárs után, a napra kezdetén tűnt el nekünk is egy fióknyi nép...
A szirupról csak annyit hallottam, hogy nem termelnek annyi garatváladékot a méhek, mint a méztől...De gondolom ez evidens...

Lehet, hogy papíron ez jön ki, de a valóság más.
A belső etetés valójában nem egyenlő a természetes hordással. A szörp nem tartalmazza azokat az összetevőket amire a méhnek szüksége van. A legfontosabb pedig a virágpor, jó minőségű és sok virágpor kell a fejlődéshez.
A repce ezt tudja általában, bár a növényvédelme bekavarhat.
Azt írod, hogy a hordó méh kopik. Ez valóban így van, de közben nektárt és virágport hord a kaptárba, a család fejlődik a méz gyűlik. De vajon mi történik azzal a méhhel ami 3 hét után kijáróvá vált és nincs hordás?


Bocs de képtelen vagyok elképzelni egy olyan lepakolást, hogy 8 méhészet méhei egy felett repüljenek el, ha csak nem egy sorba rakod őket egy tábla elé. (T M1, M2, M3 ..........)
A jogszabály azt írja: (4) Vándorméhészetet 20 családnál nagyobb állandó méhészettől csak legalább 200 méter távolságra szabad elhelyezni. Ettől a szabálytól azonban az érdekeltek megegyezéssel eltérhetnek.
Ez egy régi szabály. Az öregek sem voltak hülyék. Ez a távolság elegendő, hogy minimális legyen az eltájolás a méhészetek között, főleg ha a kaptárak tájolása is eltér kicsit.
Az általad leírt esetre egyébként roppant egyszerű a magyarázat. Az a kolléga a várható röpirányt tévesztette el. Vagy más táblára jártak a méhei mint várta, vagy szeles idő miatt kerestek egy szélvédettebb utat fasor stb mellett, és a kaptársor vége felől érkeztek haza. De ha kérdezel konténeres kollégákat ők is mesélhetnek a szélső sor felerősödéséről.

Igen ez elkerülte a figyelmemet.


Hát nem tudom. Nálunk gyalázatos szokott lenni a mézelés, de irdatlan mennyiségű virágport behordanak belőle. Óriásit tud robbanni ettől a család . Nem lehet, hogy nálatok rendszeresen permeteznek szabálytalan módon? A gyengülésbe a piretroidok beleférnek. Mondjuk szabálytalannak sem kell lennie egy tebukonazolos tiaklopridos permetezés esetén. Az éppúgy drasztikus eltűnést tud okozni. Nálam acetamiprid használat a jellemző virágzás idején, ezzel nem is szokott gond lenni.

Akkor úgy van, hogy repce előtt erős a családod, ami legyengül repcén és úgy mész akácra?
Vagy repce és akác között robbannak?
Nem értem mikor jönnek fel akácra a családok.... Vagy fel se jönnek?

Cerena Köszönöm, hogy reagáltál. Feltételezem, hogy érted is amit írtál. Nos nem ugyan arról beszélsz te, mint töröktibor. Ő úgykezdi
" Az amúgy is gyenge családjaim " . Ebben az esetben nem lehetett bődületes fias mennyiséget feltételezni, ami majd " megmenti mire kell. Termelő családja végkép nem lehet akácra, véleményem szerint majd akác végére kezdődhet a népesedés. A nagy fias állományt , egy drasztikus januári februári márciusi generáció kiesés, majd aztkövető váltás után felneveli a benti alomány! De milyen áron? Egyébbként ez ebben az évben sajnos jellemző volt sokfelé .Minden nap senki nem nézi a kaptárt!! A nyitott fias egy része megy a kukába a fedett meg kikel úgy ahogy. A benti méhek sem hülyék. Csak annyit gondoznak amivel bírnak. Nos A REPCÉN EGY MÉHCSALÁD ALLÍTÁSOM SZERINT GYENGÜL. A valami, az esetleg erösödhet egy darabíg belül. Jónak látszik a sok pete a fias. De a hordó méh úgy kopik ha van csávázva ha nincs mint ahogy elő van írva. Még a termelőre művileg összedúrt család is kopoik. Egy azért mert felénk még a generáció váltás is bele bele nyúlik, másrészt hajtanak a méhek mint a güzü, arról már nem is beszélek ha kint marad a táblán a méh és jön rá egy eső vagy egy hideg nap. Az már csak hab a tortán ha bizonyos tájegységekről érkező több 100 valamis "méhészek" bepakolnak a kultúra, és a méhesem közé. Volt szerencsém látni hogy egy 1/2 NB 2 fiókos rendes ember úgy pakolt le, hogy srégan rajta keresztűl repült 8 méhészet méhe. A repce vége felé ennek a rendes embernek az utolsó 11 kaptár már 6 fiókon volt és még úgy is vastagon csüngött rajtuk kívül a méh. Persze a maradék 70 valami az az utolsó napon is 2fiókon volt. El sem merem képzelni mik lehettek. Nekem számszakilag sehogy nem jön össze a Tibor elmondása alapján semmi. Az amúgy is gyenge családnak egy repce az maga az öngól, vagy harakiri. Amennyiben nem egy ilyen intenzív hordást adó növényt választ, hanem egy művi beavatkozást mondjuk egy belső etetős serkentést nem üti agyon olyan hamar a meheit. Több méh több takaró bogár több fias. Természetesen ezek csak az én gondolataim. Én ez éven kihagytam a repcét, és nagyon nem bántam meg.

Kíváncsi vagy rá? Csak a mind egy miatt kérdem (111) ? Az FF-n van egy Kíváncsi 111.
Szóval nekem két alkalommal volt ilyen. Repcén úgy eltűntek a kijáró méhek, hogy a fedett fiasra szinte nem is jutott takaró méh. Mindkét esetben rengeteg fiasa volt előtte a családoknak. A csoda az volt, hogy ilyen kevés takaró méh mellett is kikeltek. 2005-ben hoztak 20 kilót akácból, 2011-ben pedig harmincat. Annyit tudni kell hozzá, hogy mindkét esetben ez a fele volt annak, amit vagy a környéken lévők pergettek (2005), vagy nálam lévő méhcsaládok (2011). Azért mindkét esetben hosszú idő volt az eltűnés és az akác virágzása között. Az idő nagyon lehűlt. Idén azért nem így volt. Szerintem a növény növekedése miatt inkább a virágzás eleje a veszélyes, utána már lényegesen nagyobb tömegű növényben oszlik el a méreganyag, több a virág, így az egységnyi nektárban kisebb lehet a koncentráció. Aztán, hogy egy méhészeten belül miként lehetett ilyen különbség? Talán a kritikus időszakban ezek a családok már nagy tömegű fiassal rendelkeztek, ezért relatíve kevesebb volt a kijáró méheinek aránya.

Ezt komolyan gondolod????
Egy normális repce elején már tömegesen kelnek a fiatal méhek, a jó minőségű virágportól tellnek a zsírsejtek, fejlődnek a "kövér méhek", amelyek az akácot hordják majd be.
Az idén nem igazából járták a repcét nálam sem.

Nekem idén közvetlenül a telephely mellett voltak repcetáblák. Az amúgy is gyenge családjaim - melyek repcén aránylag gyorsan fel szoktak erősödni - látványosan tovább gyengültek. Alig volt mozgás a kijáróban. Repce végére, akác elejére magához tért az állomány, és pergettem kb 10 kg repce-akác vegyes mézet, amely még mai napig sem kristályosodott ki. Vagyis alig van benne repce méz. Biztos vagyok benne, hogy mérgeződtek (tömeges elhullás jeleit a kaptár közelében nem tapasztaltam) de hétvégi méhész lévén ezt bizonyítani nem tudom. Ilyen repce tapasztalatom eddig soha nem volt.[/quote]

Nos próbálom összeadni amit írtál, meg a napokat, de ez nekem nagyon sántít. A repcén nem felerősödik egy CSALÁD hanem pontosan hogy gyengül. A VALAMI az lehet hogy jobban fejlődik minha szirupoznád nyilván több a repcén a fehérje+méz. De hogy a repcén lerombolódott családok hogyan áltak helyre akácra? Azt nem tudom kimatekozni. Virágzás optimális esetben 2hét amin folyamatosan kopik a hordó méh a méhek meg 21 napra kelnek. Tehát a repce első napján lerakott pete az majd valamikor akácon kel ki, de még hordani nem igen fog ...... Na mind egy.

Nekem idén közvetlenül a telephely mellett voltak repcetáblák. Az amúgy is gyenge családjaim - melyek repcén aránylag gyorsan fel szoktak erősödni - látványosan tovább gyengültek. Alig volt mozgás a kijáróban. Repce végére, akác elejére magához tért az állomány, és pergettem kb 10 kg repce-akác vegyes mézet, amely még mai napig sem kristályosodott ki. Vagyis alig van benne repce méz. Biztos vagyok benne, hogy mérgeződtek (tömeges elhullás jeleit a kaptár közelében nem tapasztaltam) de hétvégi méhész lévén ezt bizonyítani nem tudom. Ilyen repce tapasztalatom eddig soha nem volt.

Biztosan nem az új hibridek miatt. Minden évben vannak új hibridek, de nem tarolják le a piacot, szóval a "paraszt" az előző évben jól bevált hibrideket preferálja, de persze újat is kipróbál. A neo a régi és az új hibrideken is rajta volt, ha kérte a felhasználó.
Bevallom, hogy én nem igazán hiszek a neo-s csávázás káros hatásában. Ennek ellenére a 256 ha elvetett repcénk mind neo-mentes volt. A virágzásban kijuttatott fungicid-neo kombináció káros hatását inkább el tudom képzelni, ezért Mavrikot használtunk.......
Úgy gondolom nálunk sem volt más a helyzet (méhészeti szempontból) repce-fronton, mint másutt.
Na de most az akácot sem járják........!!!!!!!

Sokan a mászkálásnak tulajdonítják az NNI mérgezést. Én erre 5 százalék esélyt látok. Alapvetően a mászkálás mögött a legvalószínűbb oknak a Nosema ceranae plusz ABPV a legesélyesebb. Hideg időben. Melegben: Nosema ceranae plusz CBPV.
A konszolidált NNI mérgezés az, amit nem veszünk észre. A méhcsalád stagnál, nincs népesség robbanás.
Sokan a nemzedékváltásra fogják rá. Minden attól függ, hogy mennyi a nektárban az NNI szint. Ha nagyon magas (vagy tebukonazolos CYP blokk van), akkor egy héten belül eltéved a kijáró méh. Ekkor látványosan kiürül a mézkamra. Ha ennél kevesebb, akkor két-három hétig is bírhatja, ekkor van stagnálás, mert a kelő méhek száma egyensúlyban van az eltűnőkkel. Az enyémeknél most én ezt tapasztaltam. Semmit nem fejlődtek két hét alatt, de az ősszel egyesített családok 10 és 20 kiló között hoztak (virágporral együtt). Persze olyan is van, hogy nincs hordás. Ott a rosszul mézelő repce mellett az is lehet, hogy egyszerűen az az ok, hogy a hírvivő méh nem ér haza, mert egy nagyon durva mérgezés már előbb elpusztítja. Ilyenkor egymás mellett élnek békében a méhek és repce. A hírvivők átfordítják a veszélyt. A veszélyes lesz az ártalmatlan, a még éppen veszélyes pedig a halálos kór. A hírvivői rendszer a csoportszelekció legnagyszerűbb példája: az egyén áldozata megvédi a csoportot, a méhcsaládot.

Érdekes volt a repce felénk.
Tőlem 1,5-2km-re voltak táblák. Repcemézem gyakorlatilag nincs.
A gyümölcsöt szépen járták a méhek 0,8-1,5 kg gyarapodás a csúcson. Amikor már gyümölcs alig volt, a virágzó repce táblák ellenére, kitűnő kellemes napsütéses, szélcsendes időben, a méhek otthon ültek, alig volt mozgás.
Kevés vegyes mézem lesz, de repce alig lesz benne.
Az idén eddig mászkáló méheket sem láttam, legfeljebb minimális számban öregeket .
Beszéltem másokkal is akik hasonlóan azt tapasztalták, hogy a méheik diszkriminálták a repcét. Nem tudom mivel hozható összefüggésbe.
Új hibridek?
Te mit tudsz erről, neked szakmádba vág, több infód lehet?

Szép estét mindenkinek!

Azért az a korábbi "várakozásoknak" szerencsére ellentmond, hogy ez a topic szerencsére nem túl aktív most tavasszal a neo-s repcék időszakában. A repcehordásnak nagyvonalakban vége. Persze akácon még lehet (sajna talán lesz is ) mászkálás. Ahogyan szokott is.
Akkor ezt megúsztuk? Vaklárma volt? Vagy csak most jön a feketeleves?
Ki hogyan vélekedik?

Üdv!
Vadkan

A facéról:

Ez szuper!

Feri!

Örülök a pozitív végkifejletnek, a továbbiakra nézve pedig mérgezésmentes, sikerekben gazdag méhészkedést kívánok!

Üdv: Tamás

Mai napon a kecskeméti biróság, eredményt hírdetett másod fokon, a 2013-as dunaegyházi méhmérgezési ügyünkben.
Négy éves huzavona után , másodfokon is MEGNYERTÜK!!! A beadványinkat elfogadták, és az első fokú bíroság döntését helyben hagyták. Az alperes beadványait végül mind elutasították.
Köszönet minden embernek, akik részt vettek az ügyben, és becsületesen végezték munkájukat. ( eü felelősők, hivatali személyek szakértők stb)
Külön köszönet Tóth Péternek aki időt nem sajnálva, rengeteg munkával, és magas szakmai tudásával segítette ügyvédemet.
Köszönet Dr Agod Tamás ügyvédnek

A sors pikantériája, hogy feleségemmel, éppen ma ünnepeljük házassági évfordulónkat, ráadásul 15h-kor, amikor az eredményhírdetés volt.
Kell ennél szebb ajándék!?

Kedves Arisztaiosz!

Igaz hogy múlt őszi a bejegyzésed és én csak most most olvastam.Szeretném Veled megosztani ,hogy szakmai segítséget a méhészek csak a terület méhegészségügyi felelősétől kaptak és vele együtt lett az ügy felgöngyölítve.Igaz hogy utólag a felelős felvette a kapcsolatot Péterrel és a méhek bevizsgálásában segített így pontosan megtudtuk a mivel permeteztek.

A nem jelölésköteles szerekről:

http://agroforum.hu/archivum/2017-febru ... edo-szerek

Igen, ez az Ő fejében is megfordult, és biztosan fel is veszi vele a kapcsolatot, csak mivel egy ilyen dolog elég bizonytalan nem akarta rögtön ezzel kezdeni, és megkért, hogy a fórumon is érdeklődjek körbe a lehetőségekről. Ha valakinek van a témában tapasztalata amit szívesen megosztana, azért kíváncsian várom, akár privátban is.

Jó lenne megbeszélni a megyei szaktanácsadóval, vélhetően ő tudna segíteni is.

Ismerősömnek az egyik telephelyén a teljes állománya kipusztult, és mivel van egy "jóakarója" a mérgezés lehetősége is megfordult a fejében. Szeretne mintát küldeni a családoknál maradt mézből. Tudna valaki segíteni abban, hogy mi ennek a hivatalos módja, pontosan hova kell küldeni a mintát, és milyen költségekkel jár a vizsgálat? Van esély arra, hogy egy őszi mérgezést kimutassanak?

Ezen vagyunk! Mi, és mikorra sikerül, rengeteg dolog függvénye.
Most ennyi sikerült. Talán vehetjük első lépésnek és így azt gondolom, mindenképp örülni kell neki.

Hát nem tudom, hogy ennek örüljek-e? Nálam az acetamiprid nem szokott gondot okozni. Azt nem tudom, hogy tebukonazollal használták vagy sem. Ha igen, akkor félek, hogy inkább váltanak tiaklopridra, amit nappal is tudnak permetezni. Olyan esetben viszont már volt eltűnésem, Azt nem tudom, hogy amiatt volt-e. Jó lenne lobbizni azért, hogy ne csak az acetamiprid kombináció esetében legyen kötelező a méhkímélő technológia.

Kaptam egy információt: megyénkben nem túl régen, a még kirepülésre és gyűjtésre alkalmas időszakban komoly méhmérgezés történt. A szakemberek és a méhészek közel egy hétig keresték a mérgezés forrását. Repcetábla mellett virágzó zöldtrágya-keverék (mustár, olajretek) "zöldítésbe" tartozó területrészletét kezelte le a repcével együtt a gazda. Természetesen nem méhkímélő technológiával...

Nem tudom, milyen szerrel kezelt, de a hatósági mintavételre sem került sor, mert a gazda vizsgálat nélkül leült és megegyezett a kárt szenvedett méhcsaládok tulajdonosaival, s vizsgálat és pereskedés nélkül fizetett. A kár mérete: 450 méhcsalád szenvedett (általában részleges, 1-2 léputca népességre terjedő) mérgezést.

A dolog tanulsága, hogy nem szabad legyinteni a probléma láttán, mondván:"úgy sem lesz meg a károkozó". Szakmai segítséget kell kérni (információm szerint Tóth Péter elnökségi tagunk nyújtott szakmai segítséget a méhészeknek a megyei szaktanácsadónkkal, Varga Tamás Imrével együtt). A gazda pedig el kívánta kerülni a hatósági vizsgálatot, feltehetően felmérte, hogy a szabálytalan növényvédelmi tevékenység miatt komoly növényvédelmi bírságra számíthat, s azt követően az okozott kárt is meg kell térítenie. A könnyebb (és olcsóbb) utat választotta.

A méhészek az OMME révén több alkalommal is megkapták a tájékoztatót, legutóbb Tóth Péter tollából a Méhészújság ez évi áprilisi számában (az egyesület honlapján is fenn van). A Teendők méhmérgezés esetén c. kis kiadvány és a kárfelvételi adatlap minden OMME taghoz eljutott. Köszönet érte az OMME vezetésének. Azt tanácsolom, alaposan tanulmányozza mindenki. Ha lenne olyan fórum-tag, aki nem tagja az Egyesületnek, annak kedvéért és épülésére felteszem ide a honlapon található ajánlást, egyúttal a NÉBIH honlapján megjelent ismertetőt is:
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2 ... k-2015.pdf

http://portal.nebih.gov.hu/-/a-mehmerge ... nak-rend-1

Azt kívánom, ne legyen rájuk senkinek szüksége...

Köszönjük!

Elfogtam egy levelet:

Reggeli mászkálás megszünt több vergödöt nem látam. A kukoricát reggel járják tömegesen olyan fèltizig. Virágport rengeteget hordanak róla.

Amig a napra nyílik, kevéssé járják a csemegét, de utána.... Ha sokféle korosztály van kukoricából, sajnos nehéz a helyzet.

Nagyon szèpen köszönöm a választ. Igen a karate ès a steward volt a permetszer. A gazda 4napja szolt hogy szeretne permetezni. S egyeztetèsünk alapján tegnap mèhkimèlö technologiával kijutatva este 20:30után. Ma reggel kaptárankènt 10-15 mászkálo mèhecske 1-2 vergödö. Ezek a tünetek eddig a továbbiakat lásuk.
A csemegèről citromsárga a másikról narancssárga virágport hordanak.

Hoppá!

A válasz írása közben a kérdés eltűnt...! Sebaj, ha már melóztam, itt hagyom a választ...

Ferenc!

A csemegekukorica most virágzik, s ilyenkor illik figyelni a moly (kukoricamoly) és bagolylepke (gyapottok bagolylepke) rajzását valamint a kukoricabogár imágók betelepülését. Feltehetően ezek ellen a rajzásfigyelés eredménye alapján vált szükségessé a kémiai védekezés, a csemegekukoricát mindegyikük képes oly mértékben károsítani, hogy az értékesíthetetlenné válik.



A házikertben még csak hagyján, ott a gyapottok bagolylepke kártétele általában nem végzetes, de az árunövény sajnos eladhatatlanná válik a lárvakártétel miatt.


A kukoricamoly már egy másik történet, az nem a csúcs felől támad, hanem általában a cső
felénél, alsó harmadában, s általában kártételét még gombás betegségek is követik, elsősorban fuzárium fajok.
http://www.dupont.co.hu/content/dam/dup ... _final.pdf

A kukoricabogár imágója a bibeszálakat rágja le, s emiatt a cső nem, alig vagy hiányosan köt.

A védekezés ezért elengedhetetlen e károsítók ellen. A rajzó lepkék és betelepülő bogár-imágók ellen a rajzáscsúcson végzett piretroidos kezelés általában hatékony, de közismerten csak taglózó hatást lehet elérni vele, a lepkék tojásaira, lárváira nincs hatással, lévén a lárvák a kikelést követően azonnal berágják magukat a csőbe (a kukoricabogár életmódja eltérő, lárvái nem károsítják a csövet). A használt szintetikus piretroid a lambda-cihalotrin hatóanyagú Karate. Nem tudom, melyik formulációban juttatták ki, felteszem mindkettőt:

https://www.cheminova.hu/Cheminova/web. ... 4AGLK.html

http://www3.syngenta.com/country/hu/hu/ ... -5-CS.aspx

A kérdezett másik szert (Stupid???) én sem ismerem, de az az érzésem, valami félrehallás lehet. Majd kérdezzen rá, nem véletlenül az indoxacarb hatóanyagú Steward 30 DF készítményről van-e szó, azt ui. használják mindhárom kártevő ellen:

http://www.dupont.co.hu/content/dam/dup ... teward.pdf

Mind a Karate, mind a Steward méhekre mérsékelten kockázatos besorolást kapott, kijuttatásuk a méhekre attraktív csemegekukoricában kizárólag méhkímélő technológiával engedélyezett.

Mindenkit kérnék, ne a Napraforgóban szőlészkedjünk! Ha mérgezéses esetet tapasztalt valaki, akkor írja meg a Mérgezés témába! Egyébként az sem igaz, hogy csak akácig permetezik a szőlőt rovarkártevők ellen, a molyok egyike kétnemzedékes faj, újabban mind fontosabb kártevőkké lépnek elő a kabócafélék is (az amerikai szőlőkabóca ellen szükség esetén hatósági védekezést is elrendelhetnek a szőlő aranyszínű sárga fitoplazma miatt).
https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/ ... ok_fd.html
Csak zárójelben: több olyan hatóanyagot is kénytelenek ellene használni a szőlészek, melyek méhész-körökben szitokszónak számítanak...

Mostanában a szőlészek a harlekin-katica miatt panaszkodnak, ez a betelepített idegenhonos és invazív faj képes a szüretkor megkeseríteni a borászok életét: https://www.farmit.hu/sites/default/fil ... tember.pdf

Gondolom mindenki emlékszik a klasszikus paksi mérgezési esetre, no, az éppen a selyemkóró virágzása idején történt, fipronil hatóanyag szabálytalan használatának következtében: http://www.szabadfold.hu/zoldfold/nyomoznak_a_meheszek

Tehát nem csak gombaölőkkel védekeznek a szőlőkben ebben és az ezt követő időszakban.

Nekem hőségben sincs.

Hűvösben ki a f...nak van kedve gyalogolni?

Inkább azokon a napokon gyalogoltak nálam amikor a repcét járták. Hűvösebb napokon nem, akkor sem ha kijártak.

Kb. két hetes ciklusokban gyalogolnak a méhek..........legutóbb a hétvégén.

Lisztes figyeld, hogy mikor permetezik a galagonyàt, mert a gondok akkor kezdődnek.

Körülöttem sok galagonya van, ez okozhat gondot, vagy csak megjegyzés az hogy a galagonyásnál elkezdődött a gyaloglás?

Pár családot itthon hagytam galagonyán, ott van némi gyaloglás. Akik repcén vannak, azoknál nem vettem észre.

Ma nálunk és a szomszédban is elindult a gyaloglás.