Pontos idő: 2024.03.28. 20:04

Időzóna: UTC + 1 óra





Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 171 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4  Következő
  Nyomtatóbarát verzió Előző téma | Következő téma 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.12.21. 21:46 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2011.06.21. 12:57
Hozzászólások: 1118
Tartózkodási hely: Szombathely
Arisztaiosz!

Az egy dolog, hogy eseti engedélyt adnak ki az országos vetésterület közel negyédére, nyilván felsőbb érdekek ezt diktálták.
De, hogy egy ilyen (semmitmondó) levéllel elintéznek mindent? MI SZÓLTUNK !!!!
Járjam körbe azokat, akik a környezetemben repcét vetettek, és kérdezzem meg mivel volt csávázva a vetőmag?
Ha meg is találom őket, fele nem tudja miről beszélek, negyede meg elzavar a bánatba.

_________________
Andor
http://www.meheszmerleg.hu/


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.12.21. 20:44 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
Andor!

Eseti az, nem estei, de inkább szükséghelyzeti...!

Egyébként Fülemüle hallotta jól, de ha konkrétan érdekli, az eddig kiadott szükséghelyzeti engedélyek olvashatók a http://portal.nebih.gov.hu/-/szukseghel ... lyek-2017- lapon. A minket érdeklő jegyzőkönyvek a Letölthető okiratokra kattintva a ZIP-fájl kibontása után a 2017 fájlmappában a Szükséghelyzeti fájlmappa Nem engedélyezett kultúra fájlmappájában találhatók fel. Legjobb, ha a felhasználási moratórium alá eső neonikotinoid csávázószereket keresi, talál 2017-es repce árunövényre, és 2018-as kukorica, napraforgó vetőmag-előállításra illetve árunövény előállításra vonatkozó jegyzőkönyveket is. Ha átnézte és összesítette, visszatérhetünk a témára, az OMME hírekben egy "furcsaság" kapcsán az érdekvédelmi szervezetünk elnökének kérdéshez való hozzáállását már részben taglaltam, most egy nagyobb lélegzetű adatközlést tervezek. Érdemes a területek tükrében az elnök magatartását értékelni.

Hajlamos vagyok kételkedni, hogy a megfelelő virágszál illatozik a Viola utcában... Most ugyan igyekeznek jázmin-illatként előadni a híg szkatol-odourt, de a téma szép lassan töményedik, s akkor a szkatol immár elég penetráns szagot képes produkálni. Mint ahogy a jó Geddekas szokta volt mondani: "Ha a szart a szőnyeg alá söpörjük, az nem lesz attól jázmin-illatú..." Ha nem így szokta mondani, akkor meg rosszul emlékszem, de a szarszag biztos...


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.12.21. 11:37 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2011.04.09. 19:19
Hozzászólások: 615
Tartózkodási hely: Derecske
Én előadáson hallottam, hogy adtak is.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.12.21. 11:05 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2011.06.21. 12:57
Hozzászólások: 1118
Tartózkodási hely: Szombathely
Az is elég furcsa, hogy 2017-ben 306.000 ha volt a repce vetésterület (2016 évi vetés gondolom), és most 80.000 ha-ra adtak estei engedélyét. A terület majdnem 25% -a, ennyi erővel adhatnának 400.000 ha-ra is, és minden mehet a régiben.

_________________
Andor
http://www.meheszmerleg.hu/


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.12.21. 10:54 
Online
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.31. 18:29
Hozzászólások: 2229
Tartózkodási hely: Csurgó
Azért pár kérdés felvetődik,Ha ki szeretném kerülni a vegyszert, honnan a fenéből tudom meg a határait.Mennyire megbízható az előre jelzés a terület fekvéséről.Mi várható ha mégse tudom kikerülni? És hamarjában még az jut eszembe,hol a fenébe van az érdekképviseletünk?

_________________
Mérő szám? A tele hordók!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.12.21. 07:00 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2011.06.21. 12:57
Hozzászólások: 1118
Tartózkodási hely: Szombathely
Ez tegnap kaptam:


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.

_________________
Andor
http://www.meheszmerleg.hu/


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.12.17. 20:24 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 9383
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
http://www.agrotrend.hu/hireink/aggalyo ... al-szemben

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér(néha 3)
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.09.27. 08:47 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2016.09.29. 22:30
Hozzászólások: 432
Köszönöm! Engem még nem értesítettek. Ami azt is jelentheti, hogy nem lesz repce, vagy azt, hogy nem kezeltet vetnek.:-)

_________________
Kavalos
Don't stop honey!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.09.27. 05:44 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2010.05.03. 18:18
Hozzászólások: 43
Tartózkodási hely: Szabolcs-Szatmár-Bereg
kavalos írta:
Tudható esetleg, hogy a területileg illetékes önkormányzattól az említett levelet minden bejelentett méhészetnek meg kellene kapni a kezelt repcés területekről? Vagy ez önkormányzat függő lehet?


Én kb 1.hónapja kaptam meg, az Önkormányzattól az értesítést, hogy hová lesz vetve ilyen repce.
Helyrajzi számmal beazonosítva, 0,3 ha vetésterülettel. Teljesen korrekt volt, meg figyelmeztettek is, hogy gondoskodjak a méhek itatásáról...
A bibi csak ott kezdődhet, ha a földterület közigazgatásilag a szomszéd községhez tartozik, mert akkor szerintem nincs értesítés.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.09.26. 17:46 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2014.03.25. 18:48
Hozzászólások: 339
Tartózkodási hely: Hajdú- Bihar
Engem az érdekelne hogy hol tudok találom meg hogy hova adtak ki eseti engedélyeket.
Mert jó hogy az önkormányzat kiértesít ha nálunk kiadják , de ha elvándorlok repcére nem kereshetek meg minden gazdát a röpkörzetben hogy mit vetett.

_________________
1/2 NB.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.09.26. 05:44 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2016.09.29. 22:30
Hozzászólások: 432
Tudható esetleg, hogy a területileg illetékes önkormányzattól az említett levelet minden bejelentett méhészetnek meg kellene kapni a kezelt repcés területekről? Vagy ez önkormányzat függő lehet?

_________________
Kavalos
Don't stop honey!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.09.25. 22:39 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 6274
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Arisztaiosz írta:
Sajnos, nagyon leült ez a téma, mintha nem lenne véleményünk róla. No, meg itt a "tüntetés" is, arról sem sokat hallani. Mintha a világ alaposan kettészakadt volna. No, hátha gyűrűt vet, ha bedobunk egy követ a tóba...: http://greenfo.hu/hirek/2017/09/24/eletet-a-meheknek

Nem csak nekünk kevés az infónk, de az OMME oldal sem említi.... :o
Növényvédelmi szempontból megírhatnád kinél a bölcsek köve.

_________________
advocatus diaboli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.09.25. 21:51 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 6274
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Fülemüle írta:
Igazából nem is kis területekről van szó. Ez az 500.000 ha az összes
repceterületnek mekkora része?

Több annál, ez az összes szántóföldre vonatkozik. Az összes repce ~250000-300000 ha.
Csatolmány:
vetésterületek2017.JPG


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.

_________________
advocatus diaboli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.09.25. 19:09 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2010.10.28. 19:00
Hozzászólások: 350
Tartózkodási hely: Somogy megye, Siófok
Ma jött a levél az önkormányzattól a Ellado és Cruiser csávázószerrel kezelt őszi káposztarepce vetőmagok települési vetésterületeiről. Szerencsére viszonylag egy "kupacban" vannak, a település déli oldalán, a többit "csak" permetezni fogják...


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.09.25. 17:36 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2011.04.09. 19:19
Hozzászólások: 615
Tartózkodási hely: Derecske
Igazából nem is kis területekről van szó. Ez az 500.000 ha az összes
repceterületnek mekkora része?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2017.09.25. 12:50 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
Sajnos, nagyon leült ez a téma, mintha nem lenne véleményünk róla. No, meg itt a "tüntetés" is, arról sem sokat hallani. Mintha a világ alaposan kettészakadt volna. No, hátha gyűrűt vet, ha bedobunk egy követ a tóba...: http://greenfo.hu/hirek/2017/09/24/eletet-a-meheknek


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.30. 04:44 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2009.02.15. 07:26
Hozzászólások: 1274
Tartózkodási hely: Kaposvár
Egy biztos! Amit vet, az ember azt fogja aratni! És ez nem vicc! Már sokszor leírtam, hogy van egy kozmikus princípium (alap) mely szerint a világegyetem működik. Energia és információ a két pólus. Az energia az, ami a vivőanyag, ami szétáramoltatja az információt. Az információ meg elvégzi a negatív vagy pozitív hatást. Ha az ember elvet egy búzamagot akkor a benne lévő információ fog előjönni, mint tulajdonság és búza fog manifesztálódni a természetben. Ez minden információra igaz. Akkor ezek után tovább lehet gondolni, hogy azok az ember által készített a természetben spontán nem létező szerek milyen információval bírnak……!? Egyszerűen nem analógok a természettel, ami annyit jelent, hogy az nem ismeri fel, mint eredendő létezőt és úgy védekezik ellene, hogy saját magát bontja le, azaz pusztítja el. A természet minden szegmense intelligens, csak az ember veszítette el ezt a tulajdonságot, mert szembe megy a természeti törvényekkel, mert azt gondolja, hogy Ő’ maga egy a természeten kívülálló identitás. Pedig szerves része a mindenségnek. Belőle van és általa. És bármit is tesz ellene azt maga ellen teszi. TESSÉK MÁR ÉSZRE VENNI!!!

_________________
A természet nem szegi meg törvényét, csak az ember!
Nem a világ rossz, hanem az ember teszi azzá!
__________________________
torzo52 (Győző)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.29. 20:44 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2009.05.16. 21:03
Hozzászólások: 298
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun megye
http://kettosmerce.blog.hu/2016/06/01/p ... erek_korul


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.29. 07:06 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2010.12.08. 10:09
Hozzászólások: 411
Tartózkodási hely: Pest megye
Neonikotinoid kábulatban - első rész
https://darvasbela.atlatszo.hu/2016/07/ ... -beporzas/


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.22. 11:32 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
bükk írta:
A méhcsaládok rátájoltak,egy ideje mindennap ugyanarra a méhlegelőre járnak,a méhcsalád összes kijáró egyede
tudja az irányt hova kell menni.

Bükk!
Ez a sarokköve annak, amit a kérdésről gondolok. Biztosan előfordult már Veled is olyan, hogy feltornyozott, lezárt fiókokba be tudtak menni méhek, amelyek vagy pörgetve voltak, vagy méz volt bennük. Nos, ha az ember betömi a lyukat, akkor egy ideig ugyan van még röpködés, de aztán szépen hazamennek a leányok. Másnap nem lesz újabb röpködés a lyuknál, pedig tudják, hogy honnan lehetne vinni mézet. A kulcs abban van, hogy tudnak-e vinni. Akkor lesz csak repkedés, ha visznek is. Magyarán minden bevitt szállítmány megerősíti azt a jelet, hogy további méhek mehetnek gyűjteni. Ennek alapvető eszköze a tánc, és annyi méhnek kerül átadásra az információ, ahány a táncoló méhet körül tudja venni. Ez ugye legalább a tízszerese, hússzorosa a táncolónak. Ha nem hoz mézet, akkor nincs tánc, nem repül ki méh. Ha húsz méh hoz mézet, akkor annyi táncol, és annyiszor tíz (húsz megy ki). Tehát van egy felfutás , és van egy lecsengés. A lényeg szerintem az, hogy a tánc szerepe csak részben az, hogy arról tudósítson, hogy hol van a nektár, hanem ami egyértelműnek tűnik, mégsem tudatosul a méhészekben, hogy arról is tájékoztat, hogy van nektár. A méhek pedig csak tánc után mennek gyűjteni, tánc nélkül nem, annak ellenére, hogy tudják, hogy hol van a legelő. Ennek a következménye az, hogy a gyenge méreg veszélyesebb a méhcsaládra, mint az erős méreg. Erős méreg esetén, ha kinn elpusztul a felderítő, akkor nincs ami táncoljon, ezért nincs is kimenetel (annak ellenére, hogy ismert a benn lévő méhek számára már a legelő helye. Gyenge méreg esetén lesz tánc, lesz kimenetel, de majd csak a teljes felfutás után kezdenek elpusztulni az első hírvivők. A gépezet ekkor be tud lendülni, és csak akkor kezd elpusztulni egy méhegyed, ha már háromszor-négyszer-ötször szívott fel a mérgezett nektárból. Amelyek ennél kevesebbszer, azok gyanútlanul gyűjtenek, táncolnak.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.22. 06:38 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.11.03. 10:52
Hozzászólások: 1592
Tartózkodási hely: Balaton fővárosa
cerana írta:
Másnap, ha a legelő még mérgez, akkor a felderítő nem hoz haza információt


Én ezt másképpen gondolom.
A méhcsaládok rátájoltak,egy ideje mindennap ugyanarra a méhlegelőre járnak,a méhcsalád összes kijáró egyede
tudja az irányt hova kell menni.
Aztán egy napon történik valami drasztikus változás a méhlegelőn és kijáró méhek örökre elvesznek vagy eltévednek.
Hordásban 2-3 naponta a méheknél vagyok és eddig csak azt láttam,hogy elmúlt alkalommal még minden rendben volt,
most pedig már üresek a mézterek.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.21. 11:07 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
Tomipapa!
lehet, hogy sokan türelmüket vesztették az inormáció áradatban. Ezért engedelmeddel a lényeget a végéről kiemelném:
Tomipapa írta:
- a prochloráz hatóanyag a tau-fluvalinate hatóanyaggal együtt ( a tau-fluvalinate az atkaölő szerek között elterjedten használt hatóanyag a méhészetben) veszélyes, a prochloráz a piretroid méh-toxicitását 2000-szeresére növelheti
- acetamiprid (önmagában a méhekre nem jelölésköteles besorolású neonikotinoid hatóanyag) a triflumizol gombaölő hatóanyaggal kombinációban 244x-esére növeli a neo méh-toxicitását
-tiacloprid (szintúgy nem jelölésköteles neo) a propiconazol hatóanyag jelenlétében 559x, a triflumizol hatóanyaggal kombinálva 1141x mérgezőbb, mint önmagában kijuttatva...


Két önmagában méhekre nem jelölésköteles szer együttes alkalmazása jelentős toxicitással jár. Ennek a nappali permetezés vonatkozásában van jelentősége: az éppen kinn levő méhek elpusztulnak. De ez nem azonos az eltűnéssel!!!! Ugyanis még a tíz kilós akáchordáskor sincs kinn egyszerre minden méh, ami a mézkamrában van. Ha a kinn levő állományt lepermetezik és nem jön haza, akkor a további kimenetel leáll, tehát a mézkamra nem ürül ki, hiszen mint írtam, a legnagyobb hordásban sem fogynak ki onnan a méhek. Másnap, ha a legelő még mérgez, akkor a felderítő nem hoz haza információt, tehát megint csak nem tud kiürülni a mézkamra (az ennél enyhébb eltűnést a méhész észre sem veszi). Én továbbra is azt állítom, hogy a populációra az enyhe mérgezés jelenti a komoly veszélyt. Hiszen ekkor késik az üzenet, a mézkamra kiürülése meg tud valósulni. Ez pedig a szimpla neo permetezés lehet elsősorban. Tehát ha valaki ezt gombaölővel kombinálja, az az egyszeri mérgezés esetét váltja ki. Ha a gombaölő is tartós hatású lenne, akkor éjszakai permetezéssel semmi baj nem lenne, mert a méhek az ezzel kezelt táblákat nem látogatnák, amennyiben a koktél gyorsan öl. Ezen elmélet szerint.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.21. 10:24 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
ggyula írta:
A virágzó napraforgó táblák permetezése gombaölővel fényes nappal, az is okozhatja a gondot többek között. Ez az idén a sok csapadék miatt nagyon valószínű. Tudomásom szerint a gombaölő egy idegméreg, ami a méhek idegrendszerét károsíthatja. Itt már érvényes lehet az hogy nem 1-2 felderítő méh megy ki, hanem a gyűjtőméhek nagy százaléka és ott éri őket a gombaölő a napraforgón. .........


Nézze el, hogy a lustaság miatt nem új választ írok, hanem inkább idézem egy régebbi hozzászólásomat, mely ugyan teljesen más helyen és szövegkörnyezetben (gombaölő-szerek gombák "tejsavas erjesztésére" gyakorolt hatása, ami kb. ugyanolyan blődség, mint idegméreg voltuk) hangzott el, de a hatásmechanizmus szempontjából éppen ide vág. Lássuk hát a gombaölők miként hatnak elsősorban a gombákra és esetenként a baktériumokra:


"......... az okulni vágyó klubtagoknak vázlatosan összefoglalnám a gombaölő szercsoportok élettani hatásmechanizmusát:

A két nagy gombaölő szercsoportból lássuk az elsőt.

I. Kontakt hatású fungicidek

--Rézvegyületek (Milardet óta 1882) ismert fungicid, hatása azon alapul, hogy a gombák spórái felhalmozzák a környezetükben található Cu-ionokat (a permetezve kijuttatott 0,015 mmol/l CU2+ionkoncentráció a gombaspórákban 1,5 mmol/l-re nőtt). A réz-ion hatása összetett ugyan, de legfőbb hatása a piroszőlősav-dehidrogenáz enzimrendszer gátlásában rejlik. Lisztharmatfélék ellen nem, de baktériumok egy része ellen szintén hatásos. Ez a fungicid az, mely a tejsavbaktériumok működését a gombaölők közül képes lehet markánsan gátolni…

-- Kéntartalmú vegyületek: Elsősorban lisztharmatfélék ellen hatásosak, hatásuk a sejtlégzés specifikus gátlásán alapul. A különböző fémtartalmú enzimekkel, a citokrómok vasionjaival alkot komplexet. A gomba micélium-fonalaiban és spóráiban oxidálódik, a toxikus hatást a kén-dioxid, kén-trioxid és ezek származékai fejtik ki.

-- Ditiokarbamátok.
Régi szercsoport, sok hatóanyagot ki is vontak az utóbbi időben. A gombák enzimjeinek tiol-csoportjához kötődnek, azokat gátolják, komplexet képeznek a fémionokkal, diszulfidhidakat képeznek a különböző fehérjék között, vagy izotiocianáttá alakulva viselkednek sejtméregként, végül a sejtlégzést leállítják. Javaslom, szaktudósunk kerülje e szercsoportot, mert használatuk során -a szervezetbe jutva- az alkoholbetegeknél az alkoholt bontó enzimek gátlás alá kerülnek...

--Perklórmetil-merkapto vegyületek (= ftálimidek)
A sejtlégzést gátolják, a mitokondriumokban található enzimek tiol-csoportját kötik le.

II. Szisztemikus fungicidek ( felszívódók)

Többféle felszívódási típusuk van, vannak köztük mélyhatású szerek is, egyesek a szállítószöveteken keresztül a növények más, távolabbi részébe is eljutnak. Nem általános védelmet nyújtó szerek, hatásuk általában specifikus, csak egy, legfeljebb néhány génhez kötött, ezért tartós használatuk esetén nagy a rezisztencia kialakulásának veszélye. Sok hatóanyag "zöldít", növeli a hozamot, a növény ellenállóképességét is javítja.

--Guanidin- és karbamid-származékok
(Baktericid hatásuk régóta ismert, fertőtlenítőszerként használták őket). A vegyületek a sejtmembránok foszfolipidjeinek helyére beépülve megváltoztatják annak permeabilitását, ezáltal sejtlízist idéznek elő.

--Dikarboximidek
A micéliumnövekedést és a spóraérést gátolják. Hatásukat a nukleinsav- szteroid- és lipid-szintézis gátlásán keresztül fejtik ki. A csoport legújabb tagja a famoxadol a mitokondriális elekrontranszportot gátolja a citokróm-C-oxidoreduktáz enzim III. komplexének szintjén, ezáltal a gomba nem jut elegendő mennyiségű energiához, a spórák csírázásképtelenekké válnak.

--Strobilurinok
A mitokondriális enzimrendszerekhez kapcsolódva a sejtlégzést gátolják. Az ATP-szintézist, a spóracsírázást, a csíratömlő fejlődését gátolják, akadályozzák az apresszóriumok és a micélium növekedését.

--Benzimidazolok
A sejtosztódás gátlásával hatnak, az orsófonalak kialakulását akadályozzák, a kromoszómák ennek következtében nem képesek szétválni. Jelentősen csökkentik a DNS-szintézist.

--Szterol bioszintézist gátló vegyületek

---DMI-fungicidek (de-methilation-inhibitors). Nevezik őket azoloknak is.
A sztero-C14_demetiláz inhibitorai. Sok új hatóanyag tartozik a csoportba.

---Morfolinszármazékok
A szterolszintézist a szterol-delta14-reduktáz és a delta8-delta7-izomeráz enzimek szintjén gátolják. Egyik tagja, a spiroxamin az azol-vegyületek felszívódását is segíti. Felszívódásuk rendkívül gyors.

---Hidroxi-anilidek
A fenhexamin a C-4-demetiláz enzimet gátolja, a spóra ugyan képes kicsírázni, de a csíratömlő és a micélium növekedése akadályozott.
Az ide sorolható acil-anilinek az Oomycota gombatörzs tagjainál a riboszomális RNS-szintézist gátolják, azaz gátolttá válik a fehérjeszintézis.
Az utóbbi vizsgálatsorozatok alkalmával sok helyen megtalált boscalid hatóanyag viszont a mitokondriális elektrontranszport akadályozásával a gombák légzését gátolja.

Az erjedéssel foglalkozó szakemberek egybehangzó véleménye szerint a fungicid hatóanyagok legnagyobb része sem a tejsav-, sem az ecetsav-baktériumokra nincs hatással, legfeljebb igen nagy koncentrációban fejthetnek ki rájuk gátló hatást, a gombákra igyekeztek kifejleszteni azokat. Eszerint a méhkenyér „silózásáért” felelős tejsav-baktériumok működésére vajmi kevés hatást gyakorolnak, az új elmélet-gyártásban javaslom új utak keresését…

Hozzátenném még, hogy egykor a "ződön" már beszélgettünk a méhekre kockázatosnak minősített gombaölő hatóanyagokról is, bár akkor nem veséztük ki a témát a végletekig, de akkortájt megemlítettem két olyan hatóanyagot, mely a "méhekre kockázatos" besorolást érdemelte ki. Nos, kutatóm, e heti találós kérdésem: mely az a két említett gombaölő hatóanyag, mely önmagában permetezve is kockázatos lehet a beporzó szervezetekre. Tudom, nem tudományos igényű a kérdés, de a gyakorlat prioritását erősítheti az elméleti ismeretekkel szemben. Várom válaszát...
.......... "
(Elnézést az erjedésre való utalásokért, de akkor a gombaölőknek a méhkenyér készítése közben feltételezett gátló hatásáról beszélgettünk.)

Ezzel szemben nézzük az idegmérgek hatásmechanizmusát, hogy érzékelhető legyen a különbség:
"IDEGMÉRGEK (NEUROTOXINOK)

A rovarölő szerek többsége az állatok idegrendszerének működését gátolja. Az állati szervezetekben az idegi impulzusok elektromos jelként továbbítódnak. Az egyes idegsejtek között azonban kémiai vegyületek segítségével történik a továbbjutásuk. Az idegsejtek közötti résben (szinapszis) az impulzust kémiai közvetítőanyagok, mint pl. az acetil-kolin, viszik át, melyek az ingerületet átadó (preszinaptikus) idegsejt véglemezében termelődnek. A szinaptikus résbe ürülve eljutnak az ingerületet fogadó (posztszinaptikus) sejt membránján elhelyezkedő receptoraikhoz, s ezekhez kötődve változásokat idéznek elő a receptorokhoz kötődő membrán-ioncsatornákban. A folyamat eredményeképpen megváltozik a membrán ionáteresztő képessége (permeabilitása). Nyugalmi állapotban a sejtmembrán külső és belső oldala között 75 mV potenciálkülönbség áll fenn. Ám ingerületvezetéskor a receptorok szerkezetváltozása miatt a membrán Na+-áteresztő képessége megnő, így a Na-ionok bevándorlása miatt a membrán két oldala között eddig fennállt potenciálkülönbség kiegyenlítődik. A rendkívül gyors (0,1 msec) folyamat lezajlása után az acetil-kolin leválik a receptorról, és a megfelelő enzim, nevezetesen az acetikolin-észteráz gondoskodik a lebontásáról. Így az idegsejt ismét nyugalmi állapotba kerül. Az összetett folyamat több helyen is gátolható, ami az egyes hatóanyagcsoportokat is kijelöli:

1. az acetilkolin-észteráz enzim működésének gátlásával (foszforsav-észterek, karbamátok);

2. az acetil-kolin receptorhoz kötődésének gátlásával (nikotin, neonikotinoidok);

3. a Na+-ioncsatornák áteresztőképességének gátlásával (piretroidok, DDT, lindane).

Klórozott szénhidrogének. Önálló hatóanyagcsaládot képvisel a DDT. A 2. világháborúban tetűirtóként használták, később a felhasznált mennyiség 80%-a a mezőgazdaságban realizálódott. Rendkívül lassan bomló, perzisztens és a zsírszövetben felhalmozódó, veszélyes vegyület. Kivonására a világon először Magyarországon került sor, 1968-ban. A klórozott szénhidrogének jelentős képviselője volt a HCH (hexaklór-ciklohexán), melynek több izomerje közül a γ önálló hatóanyagként, lindán néven is megjelent. Biológiai hatása a DDT-hez hasonló, de annál gyorsabb lefolyású. Alkalmazásukat a legtöbb országban, így Magyarországon is beszüntették.

Szerves foszforsav-észterek. Az eredetileg harci gáznak kifejlesztett vegyületcsoportot a klórozott szénhidrogének visszavonása után kezdték rovarölőként alkalmazni. Közös célpontjuk az acetil-kolint bontó acetilkolin-észteráz enzim.

Számos előnyös tulajdonságuk van, mert nem testidegen anyagok, hiszen az élőlényekben több foszforsav-észter is van, így a lebontásukra némileg felkészülhet a szervezet. Nagyon jó a vízoldhatóságuk, ezért a bioakkumuláció veszélye nem áll fenn. Gyorsan bomlanak, így a környezetben nem perzisztensek. Mivel alapszerkezetüket tekintve nagyon hasonlóak, a hatóanyagok széles választékát állították elő belőlük. Sajnos ennek hátrányaként jelentkezett több hatóanyagukkal kapcsolatban a keresztrezisztencia. Kedvezőtlen tulajdonságuk még, hogy emlőstoxicitásuk igen jelentős, emiatt sok vegyület engedélyezését visszavonták. Mérgezési tüneteik jól kezelhetők atropinnal.

A csoport legismertebb alosztálya a S–C-kötést tartalmazó tiofoszfátok, ahova a már nem engedélyezett parathion, fenitrotion, fenthion, diazinon és a pirimiphos-metil tartozik. Betiltásuk miatt jelentősebbé vált a chlorpyrifos és a chlorpyrifos-metil hatóanyag. A ditiofoszfátok közűl szintén bevonásra került a talajfertőtlenítésre használt phorate és terbuphos. Mindkettő erősen vízszennyező. A csoportból engedélyezett hatóanyag a dimetoát és a fosthiazát.

Zoocid karbamátok. Hatásmechanizmusuk a szerves foszforsav-észterekével megegyező, így emlőstoxicitásuk is nagy. Közülük a legtoxikusabbnak tekinthető hatóanyag a talajfertőtlenítőként használt carbofuran volt, mely minden acetilkolin-észteráz-alapú idegi működést mutató állatot pusztított. Gyors bomlása miatt azonban sokáig engedélyezve volt. E csoport tagja a csigaölőként számon tartott mercaptodimethur. A csoportból engedélyezettek: pirimicarb, methomil, oxamil.

Piretrumok és piretroidok. A Chrisanthemum cinerariefolium krizantémfaj szárított virágporából készült extraktumot évszázadok óta alkalmazzák rovarirtásra. A piretrum-hatóanyagban 6 összetevő szerepel, ezek a természetes krizantémsavak és piretrumsavn észterei. Alkalmazásuk korlátai, hogy e vegyületek oxidációra és UV-sugárzásra érzékenyek. Azonban az állandó testhőmérsékletű állatokban gyorsan bomlanak és kiválasztódnak, ezért a csoport a háztartásbeli rovarirtásban jelentős szerepet kap.

Gyors ütemben indult meg szintetikus származékaiknak, a piretroidoknak a kifejlesztése. A mesterséges hatóanyagok szerkezete egyre távolabb került az alapszerkezettől, ezért a piretroidoknak különböző generációit lehet megkülönböztetni. Az I. generációs piretroidok (bioallethrin) a természetes hatóanyaggal megegyező szintetikus vegyületek. A II. generációs tetrametrinnek már jobb a hatékonysága, de napfényre érzékeny maradt. A III. generáció már UV-stabil, csak enyhén illékony csoport (permethrin). Végül a IV. generációs piretroidok kémiai szerkezete alig hasonlít az alapvegyületre; az előzőekben említett vegyületeknél sokkal kisebb (kevesebb mint egytizednyi dózisban, 0,005-0,06 kg/ha) hatásosak. Ezek: bifenthrin, tefluthrin, cypermethrin, esfenvalerate, etofenprox, lambda-cyhalothrin, cyfluthrin, deltamethrin, fenpropathrin.

Hatásmechanizmusuk a DDT-vel azonos. A Na-ioncsatornák áteresztőképességét blokkolják, tartós ingerületet hoznak létre. Alacsony hőmérsékleten is jól hatnak. Nagyon gyors, taglózó hatásúak, így a kezelés után a rovarok esetleg magukhoz térhetnek Ez megakadályozható szinergista vegyületek (piperonyl-butoxid: PBO, vagy a magyar fejlesztésű MB 599 verbutin) hozzáadásával. A piretroidok a piretrumoknál olcsóbbak, könnyebben előállíthatók, stabilak, 2-3-szor nagyobb biológiai hatékonyságúak és igen alacsony az alkalmazási dózisuk: 0,1-0,2 kg/ha. Csekély emlőstoxicitásuk azzal magyarázható, hogy a változó testhőmérsékletű állatok (halak, rovarok, kétéltűek) idegrendszerében hiányzik az idegpályákat védő hialinhüvely, ezért az idegmembrán könnyebben hozzáférhető a piretroidok számára, mint az állandó testhőmérsékletű emlősállatokban. Hátrányuk, hogy méhekre, halakra rendkívül mérgezőek, és a kezelések során gyors rezisztencia és keresztrezisztencia kialakulását figyelték meg.

Avermektinek. a Streptomyces avermitilis antibiotikumtermelő „sugárgomba” két, a fonálférgek és az ízeltlábúak ellen is aktív neurotoxikus anyagot termel: az avermectin B1a-t és az avermectin B1b-t. Ezek 4:1 arányú keverékét tartalmazza az abamectin, mely 1985 óta van forgalomban. Mélyhatású antibiotikum, amely a levél fonákán is elpusztítja az atkákat. A lepkék (Lepidoptera) ellen hatásos az emamektin, melyet benzoátsó formájában hoznak forgalomba. A bélcsatornán átjutva is megtartják hatékonyságukat, így az állatgyógyászati felhasználásuk (így pl. a trágyabontó légynyüvek pusztítása) nagy körültekintést igényel. Magyarországon nem engedélyezettek.

Nitro-metilének. Kis, jelenleg is fejlesztés alatt álló csoportja az idegmérgeknek. Hatásukat az acetil-kolin receptoron való megkötődésének gátlásával fejtik ki a nikotinokhoz hasonlóan, ezért neonikotinoidoknak is nevezik őket. A nikotin kémiai szerkezete hasonló az acetil-kolinéhoz, ingertovábbításkor megkötődik a receptoron elfoglalva az acetil-kolin helyét. Főbb képviselői: imidacloprid, thiametoxam, acetamiprid, thiacloprid.

Nereistoxin-származékok. A Lumbriconereis heteropoda gyűrűsféregből izolált nereis-toxinból kifejlesztett idegméreg a cartap és a bensultap. Rezisztenciát erre a hatóanyagcsoportra is megfigyeltek.

Egyéb idegmérgek. Az indoxacarb kontakt- és gyomorméreg is, mely lepkehernyóknál táplálkozásgátló hatású, hosszabb kitettség esetén koordinációs zavarokat, paralitikus tüneteket okoz. A pymetrozin a szúró-szívó szájszervű kártevőknél fejt ki hasonló hatást."

A többi, eltérő hatásmechanizmusú rovarölő-szer részletezését most nem idézem, lényegük, hogy nem a rovarok idegrendszerén keresztül, hanem más (pl. hormonális) úton hatnak.

Nos, talán érzékeli, miért kezdtem itt az esszé-írásba és bősz idézésekbe, hiszen a gombaölők nem idegmérgek!...

Amire talán Ön vagy netán nem igazán jól emlékszik, az a gomba- és rovarölők lehetséges szinergikus hatása, s azért hagytam itt, e témában a hozzászólást, mert e szinergikus hatást elsősorban a neonikotinoidokkal kapcsolatban vizsgálták. Tény, hogy egyes vizsgálatok szerint a szterol bioszintézist gátló "modern" gombaölők jelentősen megnövelhetik a méhekre nem kockázatos besorolást kapott szintetikus piretroidok és neonikotinoidok mérgező hatását a háziméhekre, Bombusokra. Néhány adat:

- a prochloráz hatóanyag a tau-fluvalinate hatóanyaggal együtt ( a tau-fluvalinate az atkaölő szerek között elterjedten használt hatóanyag a méhészetben) veszélyes, a prochloráz a piretroid méh-toxicitását 2000-szeresére növelheti
- acetamiprid (önmagában a méhekre nem jelölésköteles besorolású neonikotinoid hatóanyag) a triflumizol gombaölő hatóanyaggal kombinációban 244x-esére növeli a neo méh-toxicitását
-tiacloprid (szintúgy nem jelölésköteles neo) a propiconazol hatóanyag jelenlétében 559x, a triflumizol hatóanyaggal kombinálva 1141x mérgezőbb, mint önmagában kijuttatva...

Talán sikerült megvilágítanom, hogy mi a probléma, amikor a rovarölő és gombaölő hatóanyagokat kombinációban juttatják ki, de ettől a gombaölők még nem válnak idegméreggé, csak az idegméreg hatását erősíthetik fel. Sok vizsgálatra van még szükség ahhoz, hogy minden összefüggést pontosan lássunk, ám a fölöslegesen általánosító, hangulatkeltő és szakmailag megalapozatlan megállapítások többet ártanak, mint használnak a méhész-növénytermesztő amúgy sem mindig felhőtlen viszonyában...


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.21. 08:08 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
Én nem tudok arról, hogy a gombaölő szerek idegmérgek lennének a méhek számára. Teljesen más a hatásmechanizmus. De tételezzük fel, hogy nem közömbös a hatás. Ez akkor is csak abban az esetben hozhat eltűnést, ha kumulálódik és a hatás ez után a kumulációt követően repülés közben érezteti a hatását. Egyéb esetben a hullák otthon lennének. A neo hatása még mindig valószínűbbnek tűnik. Ha az őrméh nem engedi be, akkor abból nem lesz eltűnés, mert a család nem kap információt a méhlegelő hollétéről.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.21. 05:39 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2008.11.19. 20:12
Hozzászólások: 712
Tartózkodási hely: Hajdú-Bihar Zsáka
A virágzó napraforgó táblák permetezése gombaölővel fényes nappal, az is okozhatja a gondot többek között. Ez az idén a sok csapadék miatt nagyon valószínű. Tudomásom szerint a gombaölő egy idegméreg, ami a méhek idegrendszerét károsíthatja. Itt már érvényes lehet az hogy nem 1-2 felderítő méh megy ki, hanem a gyűjtőméhek nagy százaléka és ott éri őket a gombaölő a napraforgón. Ezek vagy haza sem jönnek, vagy az őrméhek nem engedik be őket, mert a vegyszer miatt más lett az illatuk.
Ja és a szomszédos kukorica táblákról ne is beszéljünk, amit rovarölővel is permeteznek mostanában. Itt érvényes lehet a permetezéskori vegyszer sodródás ill. a méhek a tábla fölött járnak el stb.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.20. 11:07 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
Az a probléma, hogy nem ismerjük igazán a méhbiológiát. Konkrétan azt, hogy mennyi mézzel megy ki a méh? Elegendő mennyiséggel ahhoz, hogy haza is tudjon jönni? Illetve annyival-e, hogy egy üres méhlegelőre érve, a virágok sorát felkeresve elhasználja a tartalékot ? Normál esetben szerintem ez nem fordulhat elő, csak zsúfoltság esetén. Hiába keresi a nektárt, nem talál annyit a sok méh miatt, hogy hazaérjen. Normál esetben ilyen kevés nektár esetén nem jelez méhlegelőt a felderítő méh véleményem szerint. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy van alternatívája a kumulálódó mérgezésnek. Az egybeesés itt a hárs vége és a napraforgó eleje. Olvasva a többi hozzászólást azért a napra bűnössége a valószínűbb. A szomszéd méhészetek eltérő érintettsége szerintem származhat a méhlegelőtől való eltérő távolságból.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.20. 10:36 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.11.03. 10:52
Hozzászólások: 1592
Tartózkodási hely: Balaton fővárosa
Baj,hogy ebben az eltűnéses dologban nincsenek egyértelmű válaszok,csak találgatunk.
Az eléhezést a gyűjtés során én még nem tapasztaltam,de mástól már hallottam róla.
Elég gyakori az olyan évjárat itt a hárson,hogy mérleg nulla,vagy mínuszos eredményt mutat miközben erősen járják azt a méhek,
de ilyen években nem volt probléma a népességgel.

Az elmúlt 3 évben 5-7km távolságra lévő repcére,facéliára jártak a méheim.
Egyenlegeket,néhány kg-os gyarapodásokat mértem,feltűnő népességcsökkenést nem vettem észre náluk.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.19. 11:03 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
Illetőleg van még egy tényező, melyet szerintem nem szabad figyelmen kívül hagyni. A zsúfoltság és a távolság. Vagyis egy olyan méhlegelő esetében, amikor gyenge a nektártermelés (akár jó mézelés esetén a virágzás eleje és vége is lehet ilyen) a felderítő méhek olyan hírt visznek minden család számára, hogy van nektár, lehet menni gyűjteni, de a nagy méhtömeg számára már nem lesz annyi nektár sem, hogy hazaérjen. Ez a verzió szerintem semmiképpen nem zárható ki nálam sem, mert a késői virágzású hárs tőlem messze van, de még éppen elérhetik. Tehát a nagy leterhelés hozadéka lehet egy ilyen eltűnés.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.19. 10:47 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
Hát a hárs, mint okozó tényező nekem állandóan felmerül. Olvasni lehetett régen, hogy az ezüsthársnak van valamiféle mérgező hatása. Amiatt zártam most ki, hogy jó hordás után akkor tűntek el a méhek, amikor kinyílott a napraforgó.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.19. 08:58 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.11.03. 10:52
Hozzászólások: 1592
Tartózkodási hely: Balaton fővárosa
cerana írta:
Igazából semminemű bizonyítékom nincs arra nézve, hogy ezeket a neo okozta volna, pusztán a jelenséget nem tudom másképpen értelmezni.. Az eltűnés mértékét és súlyát pedig pont az jellemzi, hogy azok az ötfiókos családok, amelyek bepakoltak hárson 20 kiló mézet, azoknál csak a fészekben van méh. Ilyen mértékű eltűnést a napraforgó nyílásának első öt napjában egy taglózó permetezés nem tud kiváltani, hiszen akkor nem érkezne jelzés a hordási viszonyokról, tehát a mérték nem lehetne ekkora. A kaptárak előtt nincs hulla, pusztán a hárs alatt már mászkálók tetemei láthatóak és érezhetőek is néhol.

Hasonló jelenséget tapasztaltam hárson a tavalyi évben.
A szöktetők felrakásakor gyakorlatilag már csak a fészekben voltak méhek,a mézes fiókok pakolásánál kutató méh nem volt.
Ahogy kaptárból kirepülő méh sem,mivel a megmaradtak kivétel nélkül szürke fiatal méhek voltak.
Maga az eltűnés 1-2 nap alatt történt.
Bonyolítja a helyzetet,hogy a közelben lévő méhészetek nem ugyanezt észlelték.
Voltak akik a népesen maradt családjaik kutatása miatt nem tudtak pörgetni,míg másoknál szintén népességcsökkenés történt.
Ez időtájt kezdett nyílni a napraforgó és a kukorica is.
Ha tippelnem kéne az utóbbira gyanakszom,hogy a probléma okozója lehetett.Bizonyos fajtái rendkívül attraktív a méhek számára,és a méhlegelő beszűkülése miatt rákényszerülnek a méhcsaládok a kukorica virágporra.

Nem ez az első méheltűnésem azonban hárson és arról mérlegelési adatom is van még a 90-es évekből.
A virágzás végi egyenlegek után egyik napról a másikra 1,5kg-nyi méh tűnt el a kaptárból.

Megjegyzem az EU által kihirdetett 2 éves neo. tiltási moratórium mindkét évében volt méheltűnésem egy-egy telephelyen.
2014-ben egy késői virágzású napraforgón,ill. 2015-ben a fent leírt hársvirágzást követően.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.19. 04:51 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2010.12.08. 10:09
Hozzászólások: 411
Tartózkodási hely: Pest megye
Arisztaiosz írta:
Mindezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy egy hatóanyag-csoportot nem kell betiltani, ha az bizonyítottan (s nem vélelmezetten) kockázatot jelent a beporzó szervezetekre nézve, de szeretném hangsúlyozni, hogy a tiltásnak tudományos szakmai érveken, s nem emocionális megközelítésen kell alapulnia.

Szerintem egyértelmű bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a tájékozódásukat megzavarja. Az is bizonyított, hogy függőséget okoz a neo, tehát a kezelt táblá(ka)t inkább járják. És a legfontosabb, a gyártó nem tudja garantálni, hogy a méreganyag semmilyen körülmények között nem jelenik meg a nektárban, virágporban.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.18. 06:54 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2010.12.08. 10:09
Hozzászólások: 411
Tartózkodási hely: Pest megye
Bitang egy érzés, amit a leürült méztér látványa okoz. Tavaly volt részem ilyenben. Együttérzek.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.17. 09:20 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
Írhatnám azt a hozzászólást a mérgezések topicba is, de talán jobb helye lesz itt. Nekem megtörtént életem negyedik nagy méheltűnése. 2005: repce, 2011: repce, 2013: napraforgó, és 2016: napraforgó. Igazából semminemű bizonyítékom nincs arra nézve, hogy ezeket a neo okozta volna, pusztán a jelenséget nem tudom másképpen értelmezni. A 2011-es repcés eltűnéskor volt tiaklopridos nappali permetezés, azóta is van ugyanott 2 évente repce. Azóta acetamipriddel permeteznek, amelyik szintén neo. Ez azonban még soha nem okozott nekem gondot.
Tavasszal pestlőrinccel jutottunk arra a megállapításra, hogy a méhek szociális viselkedése miatt a méhcsaládra nézve a legnagyobb veszélyt nem a gyors hatású erős mérgek jelentik, hanem a lassan kialakuló, elhullást akár nem is, hanem csak eltévedést okozó rovarölőszerek. Nos ugye ez a neokra jellemző tulajdonság. Csak akinek ez furcsán jön le megismételném a teória alapjait: pestlőrinc azt mondta nagyon helyesen, hogy az olyan méhlegelőről, amelyiken azonnal elpusztul egy felderítő méh, a méhcsalád nem szerez tudomást, tehát veszélyt sem jelent számára. Az olyan méhlegelőről hazajövő méh, amelyiket olyan szerrel kezeltek, hogy majd a negyedik-ötödik kör után jelentkezik a tünet, a méhcsalád tudomást szerez. Az első körben az első felderítő értesít pl. 20 másik méhet, azok is kimennek, majd ők is értesítenek 20-at, így már 400 megy ki, azok is egyenként 20-at, utána 8000 lesz kinn. Igenám, de ekkor az első 20 eltéved nem ér haza. A következő körben nem ér haza 400, majd a következő körben 8000.
Miképen van ez összefüggésben az én eseteimmel? Ehhez tudni kell azt, hogy az én méheim távol vannak a mezőgazdasági területektől, pontosabban a napraforgó és repcetermesztésre használt területektől. Kb a legközelebbiek 4 km-re vannak. Egyszer vándoroltam repcére, a tábla szélétől kb. 500 méterer lehettem. A lepakolás 3.4 napján lettem arra figyelmes, hogy a méheim zavartan viselkednek, nem találták a kaptárakat, a méhestől 50-100 méterre oldalra, a bokrokra szálltak le. Ez egy tipikus neos eltévedési zavar volt. Zombee linkelt egyszer egy ilyen kísérletről egy cikket, ahol leírták azt, hogy az ilyen szerrel kezelt méhek, ha elrepülnek a legelőre, és ott oldalirányba mennek, akkor ezt az oldalirányú elmozdulást nem érzékelik, és a kaptársor mellé érkeznek vissza. Ekkor semmiféle probléma nem volt a méhesemben, a dolog rendeződött pár nap után, amit az is bizonyít, hogy rendre húzták a rajbölcsőket a kivétel nélkül ötfiókos családok. Ellentétben a következő 2011-es , 4 km-re lévő tiaklopridos repcével, ahol a fészekben is alig maradt takaróbogár. És itt van a dolog lényege: a távolság !!! Az eltévedés nagy távolságon olyan mértékű, hogy a méh nem képes hazatalálni, míg a tábla közelében lévő méhcsaládnak nem esik bántódása. Megjegyezném, hogy amikor közelben voltam, akkor nem tapasztaltam mászkálást. Az idei évben sok mászkálóm volt, de ezek csakis és kizárólag akácon és hárson. Az eltűnés mértékét és súlyát pedig pont az jellemzi, hogy azok az ötfiókos családok, amelyek bepakoltak hárson 20 kiló mézet, azoknál csak a fészekben van méh. Ilyen mértékű eltűnést a napraforgó nyílásának első öt napjában egy taglózó permetezés nem tud kiváltani, hiszen akkor nem érkezne jelzés a hordási viszonyokról, tehát a mérték nem lehetne ekkora. A kaptárak előtt nincs hulla, pusztán a hárs alatt már mászkálók tetemei láthatóak és érezhetőek is néhol.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.07.06. 10:04 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
Jano2013 írta:
Az EU évekkel ezelőtt betiltotta a méhekre gyakorolt káros hatása miatt, a magyar kormány viszont a Greenpeace információi szerint átmeneti mentességet kért a neonikotinoidos növényvédő szerek alkalmazására. A környezetvédő szervezet szerint érthetetlen a kormányzati hozzáállás,


Kedves Jano2013!

Ez a hozzászólása tökéletesen illusztrálja azt a csúsztató agymosást, amit a Greenpeace képes gyakorolni a tájékozatlan, de annál "moshatóbb" közvéleményre. Mint a jereváni rádió hírei...

Lássuk hát:

Az Unió évekkel ezelőtt nem betiltotta a "neonikotinoidos" növényvédő szereket, hanem három hatóanyag használatát két évre felfüggesztette. Ez a moratórium ugyan lejárt, de az Unió máig képtelen volt a felfüggesztett hatóanyagok kockázatértékelésére és az alapján a moratórium feloldására, illetve a három hatóanyag csávázószerként történő használatának végleges tiltására.

A NÉBIH nem "átmeneti mentességet kért", illetve adott ki, hanem szükséghelyzeti engedélyt...

A NÉBIH nem a "neonikotinoidos növényvédő szerek alkalmazására" kapott és adott ki szükséghelyzeti engedélyt, hanem neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerek használatára, lévén nem a "neonikotinoidos" növényvédő szerek használatát korlátozta az Unió.

A NÉBIH nem globális "átmeneti mentességet kért", hanem a bázisvetőmag előállítás céljából vetett kukorica és napraforgó területekre. Eredetileg 30 000 hektárra szólt volna a szükséghelyzeti engedély (ebből 2 000 hektár napraforgóra), a végleges terület 10 000 hektár lett, tehát a teljes kukorica és napraforgó vetésterületének mintegy fél százalékára terjedt ki. A tájékoztató a kezelt területekről az OMME honlapján is elérhető: http://www.omme.hu/?p=6759

A NÉBIH a közelmúltban szükséghelyzeti engedélyt adott ki őszi káposztarepce esetében is az árutermelő területek mintegy 10 %-ára két csávázószer használatára: http://www.omme.hu/?p=6945
Az engedély előírja a kormányhivatalok és a méhészek tájékoztatását a kezelt területek esetében.
Az engedélyre azért volt szükség, mert egyes területeken a káposztafélék levélbolhája illetve a repcedarázs álhernyója megoldhatatlan feladatot jelentett és jelent a gazdák számára. A levélbolhák intenzív és folyamatos betelepülése és kártétele miatt a vetéseket a gazdák a rendkívül intenzív és sűrűn elvégzett permetezésekkel sem voltak képesek hatékonyan megvédeni, sok táblát ki kellett tárcsázni a kártétel következtében.

A Greenpeace egyébként folyamatosan támadja a "kormányzati hozzáállást" az engedélyek miatt, s ehhez most az OMME-et is igyekszik csatasorba állítani. Úgy tűnik, Bross Péter ehhez kiváló partner lehet, s bár most nem az Egyesület elnökeként, hanem egyszerű "közméhészként", de az elsők között csatlakozott a Greenpeace derogáció-ellenes kampányához:
https://act.greenpeace.org/ea-action/ac ... n.id=49988
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sa ... derogacio/
(Zárójelben megjegyezném, hogy Bross Péternek anno eszébe sem jutott tiltakozni a csávázószerek használata ellen, noha akkor az elnöki székből volt "rálátása" az ügyre. A témával kapcsolatos a Növényvédelmi bizottsági ülésen elhangzott nyilatkozatát a Fórumra föltettem.) Hiába, az elkötelezettség komoly szemléletformáló tényező lehet, a támogatást valamivel illik megszolgálni...

Mindezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy egy hatóanyag-csoportot nem kell betiltani, ha az bizonyítottan (s nem vélelmezetten) kockázatot jelent a beporzó szervezetekre nézve, de szeretném hangsúlyozni, hogy a tiltásnak tudományos szakmai érveken, s nem emocionális megközelítésen kell alapulnia. A tudós-társadalom egy jelentős része valami hasonlót fogalmazott meg a Greenpeace GMO-programjával kapcsolatban is:
http://hvg.hu/_tudomany/20160701_Nobeld ... npeace_GMO

Ráadásul fogalmam sincs, ez a megjegyzése mit keresett a Napraforgó témában. Nagy híve vagyok a topic-tisztaság, a tematizáltság megőrzésének, ezért ezt a választ a Neonikotinok témába hoztam át, megőrizni igyekezvén a Napraforgót a Greenpeace-kampányok okozta "elszennyeződéstől".


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.06.16. 21:13 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 6274
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Tényleg nem bulvárosított, az átlag méhésznek, vagy olvasónak, érthetetlen, amíg nem tanul biokémiát.
Viszont a konklúzió (következmény, zárótétel: a következtetés eredményeként kapott tétel, ill. állítás (logikai következményreláció)) azt hiszem egyértelmű.
Thus, the present study delineates an as yet unknown role of non-neuronal ACh during honeybee breeding and possible adverse effects mediated by chronic exposure to neonicotinoids. This mechanism could contribute to the reduced survival of honeybees and should be taken into consideration when reviewing the risk assessment of these compounds.
Tehát a neok káros hatásai, a vizsgálatok alapján egyértelműek amiket figyelembe kéne venni a további engedélyezésnél, még talán nálunk is, bár illiberálisan .......

_________________
advocatus diaboli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.06.16. 20:03 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
Igaz, hogy ez sem magyar, de ez az eredeti cikk:

http://journals.plos.org/plosone/articl ... ne.0156886

Nagy előnye viszont, hogy nem "bulvárosított"...


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.06.16. 17:56 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.10.27. 16:34
Hozzászólások: 1024
Tartózkodási hely: Somogy
Igaz nem magyar:

http://www.dw.com/de/insektizide-st%C3% ... a-19335862

_________________
Anti


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.04.19. 19:18 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
Veszti1982 írta:
Az index cikkben volt egy ilyen mondat: A talajfertőtlenítő készítmények forgalma 1,5 millió kilogrammal nőtt, továbbá közel háromszorosára, 127 ezer kilóról 320 ezerre nőtt a méhekre veszélyes klórpirifosz felhasználása.
320.000 Kg vegyszer jut a magyar földbe évente. Ez szerintem rengeteg.
4.326.000 hektár szántó terület van az országban a ksh szerint, ez azt jelenti, hogy 13,5 Kg klórpirifosz jut hektáronként átlagban. Ez elírás, ennyi nem lehet.
Mintha 0,4 l/Ha élne az emlékeim között a kiszórási arányra.


Szilveszter!

Valami nem egészen egyértelmű ebben a hozzászólásban, illetve a számolásban! A hazánkban engedéllyel rendelkező klórpirifosz tartalmú szerek közül egy készítmény, a Kentaur 5 G a kifejezetten talajfertőtlenítő:
https://www.cheminova.hu/ChemiNova/web. ... r_5_g.html
Rajta kívül legalább kilenc engedélyezett rovarölő permetezőszer található a listán, klórpirifosz hatóanyaggal, de valószínűleg több készítmény van forgalomban, mint amire emlékszem: Alligator, Cyren EC, Dursban 480 EC, Dursban Delta CS, Nurelle-D, Pyclorex NEO, Pyrifosz 25 CS, Pyrinex 25 CS, Pyrinex 48 EC. Közülük talajfertőtlenítésre is használják a Pyrinex 48 EC-t http://www.adama.com/magyarorszag/hu/pu ... chnologia/

A hektáronként felhasznált mennyiségek tekintetében a permetezett kultúráktól és a célzott kártevőktől függően hektáronként általában 1 és 3 liter között juttatják ki a szereket. Amire emlékszel (0,6 l/ha), az mikrokapszulázott készítmény, vagy kombinációban javasolják a felhasznált mennyiséget. Talajfertőtlenítésre a Kentaur 5 G-ből 8-12 kg-ot használnak hektáronként.

A klórpirifosz felhasználásának technológiai előírásain -elsősorban méhész-kezdeményezésre (Tóth-Cserényi-Lászlóffy)- az utóbbi időben változtattak, s hogy mennyire szívén viseli az agrárium a méhek és méhészek védelmét is a növényvédelmi munkák végzése során, felteszek egy tavalyi figyelemfelhívó cikket a minket foglalkoztató hatóanyagról:
http://www.agroinform.com/szantofold/a- ... -meg-22246
(Lám, a cikkből kiderül, hogy tényleg nem mindenre emlékszem már pontosan...)

Szóval valóban van szörnyülködni valónk a felhasznált mennyiségeket illetően, de a talajfertőtlenítők között természetesen vannak más típusú hatóanyagok is (piretroidok, neonikotinoidok), s a FM közleményének számadatai most igazolják azt a félelmet, hogy a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek kiesésével jelentősen növekedni fog a permetezések száma, illetve a hektáronkénti vegyszerterhelés. Sajnos a megnövekedett vegyszerfelhasználás óhatatlanul magával hozhatja a növekvő mérgezési esetszámot is. Az OMME régi (s részben új) szakmai stábja jól prognosztizálta ezt a lehetőséget, csak akkor a "paradigmaváltó megváltók" ezt a neonikotinoidok siratásaként és reklámozásaként élték meg. Pedig csak szakmailag megalapozott korrekt helyzetfelismerés volt Tóth Péterék akkori figyelemfelkeltő helyzetelemzése.

Látom, közben számszakilag helyére kerültek a dolgok, de ha már melóztam a hozzászólással, felteszem. Legalább a következőkben helyes lesz az az osztás, s nem kell büntetésként megélni a válaszaimat.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.04.19. 19:11 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2011.05.08. 10:17
Hozzászólások: 530
Tartózkodási hely: Baranya
Akkor szerencsére nem igaz... ;)

_________________
"Jobb gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget."
Konfuciusz


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.04.19. 18:52 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2010.03.31. 06:37
Hozzászólások: 834
Tartózkodási hely: Tolna megye
Azért részemről ez nagyon durva volt... :)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.04.19. 18:29 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 9383
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
Gyerekek!
Fordítva csináljátok már meg azt az osztást!
Mindjárt más eredmény jön ki... ;)

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér(néha 3)
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.04.19. 15:52 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2011.05.08. 10:17
Hozzászólások: 530
Tartózkodási hely: Baranya
Megnéztem egyet, 1.5l/ha sorközműveltnél(napra, kukorica) talajfertőtlenítésre.

_________________
"Jobb gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget."
Konfuciusz


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.04.19. 15:45 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2011.05.08. 10:17
Hozzászólások: 530
Tartózkodási hely: Baranya
:shock: Ha ez igaz, akkor nagy a baj...

_________________
"Jobb gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget."
Konfuciusz


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.04.19. 15:07 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2010.03.31. 06:37
Hozzászólások: 834
Tartózkodási hely: Tolna megye
Az index cikkben volt egy ilyen mondat: A talajfertőtlenítő készítmények forgalma 1,5 millió kilogrammal nőtt, továbbá közel háromszorosára, 127 ezer kilóról 320 ezerre nőtt a méhekre veszélyes klórpirifosz felhasználása.
320.000 Kg vegyszer jut a magyar földbe évente. Ez szerintem rengeteg.
4.326.000 hektár szántó terület van az országban a ksh szerint, ez azt jelenti, hogy 13,5 Kg klórpirifosz jut hektáronként átlagban. Ez elírás, ennyi nem lehet.
Mintha 0,4 l/Ha élne az emlékeim között a kiszórási arányra.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.04.15. 20:11 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.23. 15:45
Hozzászólások: 456
Nem értem, hogy miben kételkedsz. A kérelem tény. A Vetőmagszövetség publikálta, hogy kérte a Magyar Kormányt, hogy a Magyar Kormány kérjen derogációt. A Magyar Kormány illetékes elvtársai meg alig várták, hogy a Vetőmagszövetség kérjen derogációt. Tehát kétségem nincs afelől, hogy a Magyar Kormány támogatólag továbbítja a derogációs kérelmet. Eddig az EU illetékes elvársai egyetlen ilyen kérelmet se utasítottak vissza.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.04.15. 19:58 
Offline
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2008.09.16. 20:26
Hozzászólások: 3309
Tartózkodási hely: Tapolca
Amennyiben utána érdeklődsz és érdemi infód is lesz térjünk rá vissza.

_________________
Óvd a méheket véded a Földet!
Képeim:
http://meheszforum.hu/album/index.php?cat=10006


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.04.15. 19:54 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.23. 15:45
Hozzászólások: 456
A mostani jogi szabályozás szerint mondhatja az illetékes elvtárs, hogy folyamatban levő eljárásról információ nem adható ki.

Ha meg kiadják az engedélyt, akkor meg hogyan lehet visszavonatni?

Tóth Péter a küldöttgyűlésen egy kérdésre válaszolva bevallotta, hogy Ő tud a kérelemről, de érdemi információt nem volt hajlandó Ő se szolgáltatni. Csak annyit mondott, hogy elenyésző terület. Köszönöm szépen, ha az pont mellettem van.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.04.15. 19:18 
Offline
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2008.09.16. 20:26
Hozzászólások: 3309
Tartózkodási hely: Tapolca
Nagyon nem kellene vaktában lövöldözni!
Esetleg meg lehetne kérdezni egy szakembert a kormányhivataloknál aki tud megbízható információval szolgálni.

_________________
Óvd a méheket véded a Földet!
Képeim:
http://meheszforum.hu/album/index.php?cat=10006


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.04.15. 19:04 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.23. 15:45
Hozzászólások: 456
Idézet:
Milyen észrevételre gondolt? Nem elég, ha majd a bizottsági ülésen hozott döntés után formálunk és nyilvánítunk véleményt?


Nem elég. Jobb lenne, ha egyetlen hektáron se alkalmaznák.

Még mindig nem rendelkezünk hivatalos információval a három neonikotinoid újra használatának ügyében. Amit a Vetőmagszövetség nyilvánisságra hozott az annyira pontatlan, hogy akár úgy is értelmezhető, hogy 3x32000 ha-ra szólhat az engedély.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Neonikotinok
HozzászólásElküldve: 2016.03.29. 18:40 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
pestlorinc írta:
Nagyon meglep, hogy az alábbiakra senkinek nincs semmilyen észrevétele.


Figyusz, Laci!

Milyen észrevételre gondolt? Nem elég, ha majd a bizottsági ülésen hozott döntés után formálunk és nyilvánítunk véleményt?

Az időpont sem igazán alkalmas a komoly szaktudományos elmélyülésre, talán majd a tisztújító választás után jobban tudunk a kérdésre fókuszálni.

Önnek is azt ajánlanám László, hogy ne így és itt igyekezzék hangulatot kelteni! Miért gondolom ezt így?

Tömöri Balázs az OMME jelenlegi elnökéhez írt levelében az alábbiakkal indokolta a kérdéseit:
Idézet írta:
Szeretném megelőzni a 2013. február 18-ai helyzetet, amikor számunkra jelentős meglepetést okozott, hogy
a Növényvédelmi Bizottságban az OMME képviseletében eljáró dr. Cserényi Péter és Tóth Péter urak nem támogatták a száz feletti számú, a legismertebb tudományos szaklapokban publikált kutatások alapján túlzott méhegészségügyi kockázatot jelentő neonikotinoid rovarölőszerek használatának korlátozását.


Nofene, már a Greenpacemakert is bevonták a tisztújítási kampányba? Látható, hogy Cserényi Pétert és Tóth Pétert ismételten ezúton és 2013-ig visszanyúlva próbálják támadni, ráadásul olyan tömöris, csujalacis, agyernyeis hazugsággal, mely szerint az OMME szakemberei támogatták volna a neonikotinoid csávázószer hatóanyagok megtartását. Az OMME szakemberei tartózkodtak a nyilatkozattétel során, hiszen már egy eldöntött kérdésben kérték a nyilatkozatukat, de lerágtuk már e csontot többször is...

Fölösleges erőfeszítés, nem rajtuk, s még csak nem is az OMME elnökén múlt, múlik, hogy megkapja-e Magyarország vetőmagelőállításra a szükséghelyzeti eseti engedélyezés lehetőségét. Egyébként meg gusztustalan a neonikotinoidok tagadásával, betiltásával úgy kampányolni, hogy egy 2013-as bizottsági ülésre mutogatnak vissza Tömöri Balázs segítségével a 2016-os tisztújító kampány megtámogatására. Ez ismételten csak ócska hangulatkeltés.

Gondolom, Tömöri Balázs egy évvel korábban is alaposan meglepődhetett volna. Volt ugyanis 2012-ben is egy olyan neonikotinoid hatóanyagú csávázással végzett növényvédelmi tevékenység megítélésével foglalkozó ülés, ahol erre alkalma lett volna:
Idézet írta:
Jegyzőkönyv
A VM-ben tartott Neonikotinoid hatóanyag engedélyezési helyzetéről szakértői egyeztetés

Időpont: 2012. április 3. 15:00
Helyszín: VM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály, 352. szoba
A megbeszélést vezette: Szalkai Gábor főosztályvezető-helyettes

Jelen vannak:

OMME (Országos Magyar méhészeti Egyesület) részéről:
Bross Péter, elnök
Lászlóffy Zsolt, vezető szaktanácsadó
Tóth Péter, szaktanácsadó


NÉBIH-NTAI (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény, -Talaj és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóság) részéről: Jordán László- NÉBIH elnökhelyettes, NTAI igazgató
Dr. Tőkés Gábor – Növényvédő szer -és termésnövelő anyag engedélyezési osztályvezető,NTAI igazgató-helyettes
Nagyné Sípos Andrea – NTAI Növényvédelmi hatósági osztályvezető
Dr. Ripka Géza – NTAI szakértő
Dr. Repkényi Zoltán – NTAI szakértő
Rónai Anna – NTAI szakértő

VM részéről:
Kiss Beatrix – Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály Szalkai Gábor - Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály
Csete Eszter – Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály
Dr. Radácsi Andrea- Mezőgazdasági Főosztály

A közelmúltban több közlemény is megjelent arról, hogy a neonikotinoid és fipronil hatóanyagú növényvédő szerek használata a mézelő méhcsaládokban jelentős veszteséget okozott. Ezért néhány tagállam óvintézkedéseket foganatosított és ezen hatóanyagokat tartalmazó csávázószerek szerek forgalomba hozatalát felfüggesztette (Franciaország, Németország, Olaszország, és Szlovénia).

A mai megbeszélés célja, hogy szakértői szinten szülessen állásfoglalás ezen növényvédő szerek további felhasználhatóságára vonatkozóan.

Véleményük szerint a tárgyban megjelent cikkek szakmai megalapozottsága nem minden esetben elfogadható, nem tekinthető reprezentatívnak. A hivatkozott Science cikk következtetéseit sok szakértő kétségbe vonja.
Az EU-s engedélyezés során a hatóanyag méh-toxicitását is vizsgálták és a felhasználás feltételeit ezek alapján határozták meg.

A felhasználást betiltó tagállamok az állománykezelést nem, csak a csávázást korlátozták. Franciaországban a neonikotinoid tartalmú csávázó anyagok be vannak tiltva. Ennek ellenére a méhek pusztulása nem állt meg (sőt a Cruiser ismét kapott engedélyt csávázásra is Franciaországban). Az OMME elnöke szerint a méhpusztulást feltehetőleg atka okozta, illetve az állományok genetikai összeomlása (leállt a méhanya import).

Az elmúlt évben nem érkezett jelentős panasz a magyar hatóságokhoz. Magyarországon eddig bizonyított pusztulás a neonikotinoidok alkalmazása miatt nem fordult elő. A kukoricatáblák mellett elpusztult méhekben neonikotinoid nem volt kimutatható.

Mézben eddig ezt a szermaradékot nem mutatták ki.

A hatóanyag csávázó és permetező szerekben egyaránt megtalálható. Alkalmazzák gyümölcs, zöldség kultúrákban, kalászosoknál, hajtatásnál és szántóföldi termesztésben.

A felhasználás korlátozása esetén, kukorica-csávázás helyett, állomány-védekezést kellene alkalmazni, virágzáskor, amikor a méhek gyűjtenek.
Burgonyabogár ellen ugyan van más hatóanyag is, de a rezisztencia kialakulása miatt szükség van az alkalmazott hatóanyagok váltogatására.
A helyettesítő termékek méh-toxicitása nem biztos, hogy jobb. A gazdák helyette más rovarölőt alkalmaznának, amelynek esetleges hatástalansága (pl.: körtelevél bolha ellen nem áll rendelkezésre más hatóanyagú készítmény) felesleges növényvédőszer kijuttatást eredményezne.

A csávázás során leporlásból származó méhpusztulás előfordulhat, de a jelentések szerint ez elenyésző. Azóta a gyártók javítottak a csávázószeren, hatékonyabb lett a megtapadás a mag felületén. A vetőgépek kialakításán is módosítottak a leporlás csökkentésére. Véleményük szerint amennyiben jól tapadó készítményt alkalmaznak, illetve jó géppel végzik a vetést a technológiai fegyelem betartásával, a leporlás elhanyagolható lesz. A változtatásokat 2010-ben az engedélyokiratokban átvezették.
A NÉBIH véleménye szerint a jelenlegi helyzetben indokolatlan intézkedés lenne az összes neonikotinoid tartalmú termék kivonása a piacról, de az engedélyokiratokat felül kell vizsgálni. Leporlásra vonatkozó kockázatbecslés nem készült még. Az értékelő dossziékat érdemes kiegészíteni ezzel, és az eredmények alapján akár védőtávolságok is meghatározhatóak.

OMME vizsgálatai:
OMME képviselői ismertették a Magyar Méhészeti Nemzeti Program Környezetterhelési Monitoring keretében 2010–2011-ben végzett, a neonikotinoid csoportba tartozó rovarölő hatású csávázószerek vizsgálati eredményeit (teljes jelentés csatolva).
A jelentésből:
Már 2007-óta vizsgálják a neonikotinoidok méhekre gyakorolt káros hatásait. 2010-2011 között 40 mintában vizsgálták a neonikotinoid tartalmat. Ezek eredményeként 5 növényi mintában és 3 méhészeti mintában mutattak ki szermaradékot 4-8 ppb koncentrációban. A kimutatott szermaradéknak ugyanakkor nem volt későbbi káros hatása a méhek viselkedésére, állományára.

A jelentésben úgy összegezte az OMME a vizsgálatok eredményeit, hogy
„Az adatok – véleményünk szerint – egyértelműen azt bizonyítják, hogy a neonikotinoid csoportba tartozó csávázószereknek a növények generatív részeibe való bejutása csak ritkán és nem is minden évben fordul elő. Ezeknek az anyagoknak a kaptárakon belüli megjelenése ugyan szintén nem gyakori, de megfigyelhető. Jelenlegi ismereteink szerint nem bizonyított, hogy a családok összeomlását ez a hatóanyagcsoport okozta Magyarországon. Természetesen a téma nemzetközi szinten mért fontossága miatt vizsgálatainkat később is folytatjuk.”

OMME és NÉBIH javaslatok a tapasztalatok alapján:

Az OMME folytatja a neonikotinoidokra vonatkozó vizsgálatokat. Felvetették, hogy fokozni kellene a hatósági ellenőrzést, különösen fontos lenne a vetőgépek leporzást akadályozó felszereltségének hatósági ellenőrzése. A betiltást nem tartják indokoltnak.
A NÉBIH sem támogatja az azonnali betiltást sem a csávázó szereknél, sem az állomány kezelőknél, mert kiváltásuk, illetve hiányuk nagyobb környezeti és agrár-problémát okozna.

A VM ÉLfF felkérésére, a NÉBIH, mint növényvédőszer engedélyező hatóság, felül fogja vizsgálni a neonikotinod és fipronil hatóanyagot tartalmazó készítmények engedélyeit, és ahol szükséges, módosít a feltételeken és kockázatcsökkentő intézkedéseket foganatosít. A 2012. évben fokozottan ellenőrzik a növényvédőszer kijuttatás, csávázás, permetezés szakszerűségét, jogszabályi kötelezettségek betartását.
− A növényvédő szer engedély-okiratokban szigorítanak azon az előíráson, amely meghatározza, hogy virágzás előtt mennyi idővel lehet még felhasználni a készítményt.
A betiltás indokolatlan versenyelőnyhöz juttatná a konkurens növényvédőszer készítményeket forgalmazó cégeket.


Budapest, 2012. április 3."
[/quote]

Talán meglepő, hogy ezen a bizottsági ülésen Bross Péter elnök vezette az OMME csapatát... Nem kommentálnám a megnyilatkozását, de biztos vagyok abban, hogy nem külső nyomásra, hanem szakmai meggyőződése és akkori ismeretanyaga alapján nyilatkozott. Legfeljebb azóta paradigmát váltott...

Nem áll egyedül ezzel a sarkos paradigmaváltó képességével egykori elnökünk, ismerek olyan önjelölt főszaktudományos főszakértő fősámánt is, aki rendkívüli szakmai színeváltós, paradigmaváltós képességekkel bírt/bír, mindenkori érdekeinek mentén:

viewtopic.php?f=42&t=377&p=115762&hilit=SZTE#p115762

viewtopic.php?f=42&t=377&p=115861&hilit=SZTE#p115861

Érdekes, hogy már akkor is milyen egybehangzóan ítélte meg a volt elnökkel a problémákat... Jó csapat lehetnének együtt...


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 171 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 6 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Ugrás:  



Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség

greenmiles v1.0 desgined by CodeMiles Team.