Pontos idő: 2024.03.28. 14:00

Időzóna: UTC + 1 óra





Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 191 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4  Következő
  Nyomtatóbarát verzió Előző téma | Következő téma 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.25. 20:43 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 6274
Tartózkodási hely: Észak-Zala
tobee írta:
Volt már, hogy postán kértem mintát, de nem abból kaptam ami eladásra került, hanem egy másikból.

Idézet:
Mi történt veled? Fejedre estél? Vagy megsütött a nap?


Idézet:
Már mondtam neked, nektek, hogy én senki zavaros ügyeivel nem foglalkozom!

Idézet:
Az említett petícióhoz 7 kisebb-nagyobb kiszerelő csatlakozott.


Esetleg elküldjem a petíciótok eredeti változatát?

_________________
advocatus diaboli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.25. 20:25 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
cerana írta:
tobee írta:
Amit a Maillard reakcióról írtál, abba szerintem ne menjünk bele, mert ez igen messze visz és nem is a mézről szól.

Tobee!
Te valamit nem értettél meg. A Maillard reakció terméke a HMF. A Maillard reakció lényege: cukrok és aminosavak reakciója. Szobahőmérsékleten is beindul, csak lassan megy végbe. Minél magasabb a hőmérséklet annál gyorsabb a reakció. Tehát amit egy külön HMF keletkezési útvonalnak gondolsz (tárolás), az az én véleményem szerint éppúgy a Maillard reakció következménye. Ezért én minden mézzel kapcsolatos manipulációt (mindazokat a tevékenységeket, amit kavalos leírt, tehát nem a csalást) a legkisebb hőhatás igénybe vételével tenném. Magyarul: pergetéskor üvegeznék. Ha ezzel nem tudnám teljesíteni az előírásokat, akkor senki sem tudná. A helyedben pedig pont azt tenném, amit kavalos leírt. Állandó, folyamatos mérés, hogy megtudd mikor fogod elérni a kritikus HMF értéket. A minőségmegőrzési időt pedig ennél egy hónappal korábbi időre állapítanám meg. Úgy ez a dolog nem megy, hogy nem tudod az összekeverendő mézek HMF értékeit, mert a melegítés majd ezt az értéket fogja megemelni. Aztán ha a méhésznél már korábban elérte a napon tárolás miatt a kritikus értéket, akkor azt vagy kidobod, vagy veszel hozzá jó minőségűt. Ez egy játék, ahol először néhány millió forintot rá kell szánni arra, hogy tisztában legyél azzal, mikor nem tud a NÉBIH megfogni. Ezért írtam, hogy én nem ebben látom a jövőt, mert szerintem ennél ezerszer cudarabb világ fog most jönni, ahol nem csak a diasztáz és HMF érték esetén kell ezt a játékot eljátszani, hanem még ötven paraméter tekintetében. Ahol a milliók már százmilliók lesznek, vagy milliárdok. Ha a Tomipapa által is favorizált kémiai vizsgálatokon fog alapulni a méz direktíva. Ha informatikai alapon működne, akkor a töredékébe kerülne. Ha már elfelejtetted volna mit értek informatikai alatt, akkor azt, hogy a méhcsaládokról, méhészekről és a megtermelt mézről vezet egy szervezet nyilvántartást, ahol a hamisítás kiszűrése az átlagtól való eltérés alapján, kockázati alapon történik. Ennek a rendszernek szerves része, hogy a mézes üvegek sorszámozott címkéjét az előbb említett szervezet adja ki a méhésznek, amely címke a mézhez tartozik. Azzal együtt adható-vehető. Üvegező szakma nincs a rendszerben, azt a méhész végzi. A méhész által üvegezett mézet kereskedők vehetik és adhatják el, ha a méhész nem tudja közvetlenül a vásárlónak eladni. Tehát akkor még egyszer: én úgy csinálnám, hogy a Te szakmádat megszüntetném. Pontosan azért, mert akkora rizikója van a mindenféle mézek felvásárlásának, hogy épeszű ember ilyent nem vállal be. Akkor lehet ilyent bevállalni, ha a jogszabályi követelmények hozzá vannak butítva a rendszerhez. Eddig maximálisan hozzá volt butítva, és ne aggódj, ezután is hozzá lesznek butítva, melynek a méhész lesz a vesztese, Ti pedig a nyertesei. Na de ha ezt a két icipici dolgot sem sikerül összehozni (HMF és diasztáz) akkor nagyon el kell gondolkodni.


Cerana!
Te kevered a két dolgot! Nézd már meg a Kavalos által belinkelt doktori értekezést! Magyarázzam? Egyszer már leírtam.

A HmF képződése függ a méz beltartalmától is, tehát ahány fajta, annyi eredmény, de ez le van írva abban értekezésben. Magyarán a mért eredmény csak arra lesz igaz, amire történt a mérés.

A kiszerelés nem Manipulálása a méznek! Nézd meg az értelmező kéziszótárt! Valóban beavatkozás jelent, de mögötte van valamilyen befolyásolási szándék. Én kiszerelem a mézet és nem manipulálom!

Amit leírtál a mézkiszerelésről, abból látszik, hogy sosem csináltad. Próbálkozzál és akkor majd rájössz!
Egyenlőre sajnos a kémiai vizsgálatok szerint kell a mézet vizsgálni, informatikai alapon nem lehet.
Amit ezzel kapcsolatban leírtál az egyszerűen megvalósíthatatlan hülyeség. Az Omme még a kaptár azonosító rendszert sem volt képes megcsinálni, csak a marrakodás és a hatalmi harc megy az Omméban!
Tehát akkor még egyszer: én úgy csinálnám, hogy a Te szakmádat megszüntetném. Pontosan azért, mert akkora rizikója van a mindenféle mézek felvásárlásának, hogy épeszű ember ilyent nem vállal be.
Mit gondolsz a Te mézeddel mi lesz, ha nincs kiszerelő vállalkozás, nincs kereskedelmi egység aki a fogyasztónak eladja?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.25. 19:57 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
tsanyi írta:
tobee írta:
..... Az üvegezés egyik nagy problémája az, hogy a nyers méz ami feldolgozásra vár, sokszor magas értékekkel érkezik, 20-30-as Hmf-el, .........

Tobee-cám, galambom!
Valaki fegyvert tart a fejedhez, hogy vedd meg???? :twisted:
Hagyjuk már a rablómeséket! Azzal a mézzel valami nem stimmel, meg azzal sem aki megveszi.
Publikus mézvizsgálati eredményei az OMME-nek vannak nézd meg őket!
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2 ... C5%91.xlsx
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2 ... 9z2015.pdf

2016-ban eredetvizsgálatok voltak. No ki, illetve kik, buktak be kínai mézekkel?
Nézz már körül a petíciós társaid között!

Nézd már meg, hogy kinek okoz gondot a HMF.
De ha már belelendültem.
A petíciótokban le akarjátok rontani az akác pollenkövetelménye mellett az F/G-t is.
Ez együtt azt jelentené. hogy 1/3 repce 2/3 akác még bőven beleférne? Vagy repce helyett valami más kerülne bele és több?
Az OMME, aki pont most kötött másodszor 2 év alatt, együttműködési szerződést a NÉBIH-el, letámadja partnerét, hogy nézzen már félre amíg ti valami kétes eredetű dolgokat szállítotok a boltba?
Vajon B.P. miért akarja belelökni ebbe a méhészeket?


Sanyikám!
Mi történt veled? Fejedre estél? Vagy megsütött a nap?
Egyszer már néhány dologban megegyeztünk, most újra kezded?
Valaki fegyvert tart a fejedhez, hogy vedd meg????
A vizsgálat a helyszínen nem elvégezhető, a minta vétel egy egy hordó esetén pedig olyan költséggel jár, hogy nem lehet kigazdálkodni. Utólag a tisztelt kolléga pedig nem veszi vissza a mézet, mondván az biztosan jó. Volt már, hogy postán kértem mintát, de nem abból kaptam ami eladásra került, hanem egy másikból. A víztartalma igen magas volt, de ez csak a feldolgozáskor derült ki, mert a méz be volt állva. Mikor a méhésznek mondtam, hogy becsapott és visszaviszem a mézét, csak röhögött rajtam.
Ezeket a dolgokat csak az tudja aki csinálja.
Azzal a mézzel valami nem stimmel, meg azzal sem aki megveszi.
Veled nem stimmel valami! A partvonalon kívülről könnyű okosakat mondani!
Megnéztem a táblázatokat, nyilván az alacsony HMF-t akarod villogtatni. A mintavétel időpontja igen sokat mondó:
2015.május 12. és 2015. június 9.
Vagyis friss pergetésű mézekről van szó. A méhésznél az üvegezés rendkívül egyszerűen történik: a friss méz a kannából egy egyszerű lefedelezés után, belekerül a letöltő tartályba és onnét az üvegbe. Nincs se szűrés se melegítés, se hosszú tárolási idő. Ez látszik a vizsgálati eredményeken.
Az is látszik ezen, hogy a kiszerelők által kiszerelt és különböző kereskedelmi láncból beszerzett minták már jóval magasabb értékeket produkáltak. Miért? Mert itt mér szűrni és egalizálni kell a mézet, ehhez pedig hőkezelésre van szükség, Valamint lehet még előző évi megmaradt készletből is benne.
Sajnos az üveges méznél gyakran marad az előző évi készletből, a rövid lejárati idejű terméket a kereskedelem vagy be sem fogadja, vagy visszaküldi. Ugye ezzel a hordós méhész szintén nem találkozik, mert ahogy jön a szezon eladja az egészet. Le van róla a gond!

2016-ban eredetvizsgálatok voltak. No ki, illetve kik, buktak be kínai mézekkel?
Nézz már körül a petíciós társaid között!

Már mondtam neked, nektek, hogy én senki zavaros ügyeivel nem foglalkozom! Ha problémád van vele, akkor keresd meg őket!
Nézd már meg, hogy kinek okoz gondot a HMF.
Azoknak akik üvegbe kiszerelnek! Az említett petícióhoz 7 kisebb-nagyobb kiszerelő csatlakozott.
Miért okoz gondot? Feljebb már ecseteltem, de ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy amíg az élelmiszerkönyv azt mondja, hogy a ennek az értéknek az egalizálás után kell megfelelni, addig a hatóság sokkal később ellenőrzi ezeket a kereskedelmi forgalomban. Mindenki tudja, hogy a HMF a tárolás során is nő, de azt senki sem tudja megmondani mennyivel és mikor éri el a határértéket. Az meg teljesen mindegy, hogy milyen dokumentációt mutat a kiszerelő, mert a hatóság nem veszi figyelembe.
A petíciótokban le akarjátok rontani az akác pollenkövetelménye mellett az F/G-t is.
Senki nem akar lerontani semmit sem, nem tudom mindezeket honnét veszed? Megint elővetted a polleneket, mikor ezt már egyszer kitárgyaltuk.
Az OMME, aki pont most kötött másodszor 2 év alatt, együttműködési szerződést a NÉBIH-el, letámadja partnerét, hogy nézzen már félre amíg ti valami kétes eredetű dolgokat szállítotok a boltba?
Pont a Nébih támadta le a mézkiszerelőket! Azt hiszed hogy az együtt működési szerződés megvéd benneteket? Volt már dolgod eme szakértő társasággal, akit úgy hívnak, hogy NÉBIH? Most sorba hallom, hogy veszi a mintákat a méhészektől. Kíváncsi leszek az eredményekre és a reakciókra.
amíg ti valami kétes eredetű dolgokat szállítotok a boltba?
Ezt kifejezetten sértésnek veszem! Azt írtad, hogy "ti", vagyis én is. Légy szíves magyarázd ezt meg! Én mézet, virágport, propoliszt, szállítottam a boltokba, igyekeztem ezt a legjobb tudásom szerint tenni. Nem volt közöttük kétes eredetű termék egy sem! Minden termék rendelkezett a szükséges okmányokkal, a termékek vagy a saját méhészetemből, vagy valamelyik méhész kolléga méhészetéből kerültek ki.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.24. 19:55 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 6274
Tartózkodási hely: Észak-Zala
tobee írta:
..... Az üvegezés egyik nagy problémája az, hogy a nyers méz ami feldolgozásra vár, sokszor magas értékekkel érkezik, 20-30-as Hmf-el, .........

Tobee-cám, galambom!
Valaki fegyvert tart a fejedhez, hogy vedd meg???? :twisted:
Hagyjuk már a rablómeséket! Azzal a mézzel valami nem stimmel, meg azzal sem aki megveszi.
Publikus mézvizsgálati eredményei az OMME-nek vannak nézd meg őket!
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2 ... C5%91.xlsx
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2 ... 9z2015.pdf

2016-ban eredetvizsgálatok voltak. No ki, illetve kik, buktak be kínai mézekkel?
Nézz már körül a petíciós társaid között!

Nézd már meg, hogy kinek okoz gondot a HMF.
De ha már belelendültem.
A petíciótokban le akarjátok rontani az akác pollenkövetelménye mellett az F/G-t is.
Ez együtt azt jelentené. hogy 1/3 repce 2/3 akác még bőven beleférne? Vagy repce helyett valami más kerülne bele és több?
Az OMME, aki pont most kötött másodszor 2 év alatt, együttműködési szerződést a NÉBIH-el, letámadja partnerét, hogy nézzen már félre amíg ti valami kétes eredetű dolgokat szállítotok a boltba?
Vajon B.P. miért akarja belelökni ebbe a méhészeket?

_________________
advocatus diaboli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.24. 11:58 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
kavalos írta:
Tobee!
Nem szeretném a felhőtlen jókedvet letaposni, de legalább egyszer utánanézhetnél annak, amit leírsz és nem csak minden alapot nélkülözve vitorlázol azok között, akik tényleg energiát fektetnek abba, hogy hiteles információkat adjanak át. Irodalmaznak olyan témakörben, ami igazából csak neked lenne fontos és felszántják internetország mezeit, hogy a belőle sarjadó tudás a köz számára ténylegesen hasznos legyen.
Kezdem megelégelni, hogy amit leírsz annak a valósághoz való kötődése még milliós összegekből felszerelt laborok számára is mérhetetlen.

Földrajz általános iskolában csak 7-8 évfolyamban van, 5-ben csak természetismeret (Ember a természetben)!

Kavalos!
Mint említettem Te igazán egy kötözködő ember vagy!
Kezdelek ki ismerni, ha valamit kérdezek nem arra felelsz, hanem félre beszélsz.
Amit én írtam az arra vonatkozott, hogy az EU-ban tilos minden hátrányos megkülönböztetés, mivel az általad bemásolt szabályozás származás szerint megkülönbözteti a mézeket, és egyiknek engedmény tesz a másik kárára ezért sérti ezt az alapelvet.
A trópusi méz nem egy mézfajta, hanem erről az éghajlatról származik és a szabályozás magasabb értéket enged meg a többi mézzel szemben. Ez akkor lenne helyes, ha minden méz vagy 40, vagy 80 -s értékkel lenne szabályozva.
Mit nem értesz ezen?

Előzőekben kérdeztem:
Vagyis hogyan? Te hogyan csinálnád? Írd le!
Erre te ezt írtad:
Mikor átveszed a mézet mérsz/méretsz....
Nem ez volt a kérdés! Te hogyan csinálnád?
Nem válaszoltál a túl melegítés határértékét vonatkozóan sem.
A kiszerelést sem tudod elmondania saját szemszögedből, nyilván még sosem csináltad.
A mézet a kiszerelők nem manipulálják, hanem kiszerelik.(a manipuláció az egész mást jelent)
Ez az a rizikó, bizonytalanság amivel együtt kell élnie egy nagyobb méretű kiszerelőnek!
Miért kellene? Olyan szabályozás kell ami betartható. Senki sem akarja ezeket megszegni.
Nem régóta méhészkedem,..
Ez mindent elmond! Arra kérlek, hogy ne oszd az észt, főleg úgy, hogy nem értesz hozzá! Ne oktass másokat, akik ezt a szakmát már régóta művelik, bizonyára nagyobb tapasztalatot is szereztek benne.
Senki nem akarja a szabályokat "felpuhítani", csak betartható szabályozást szeretnénk.
kakasos nyalóka szirup az éppen a Te mézed is lehetne, csak nem bírja ki az üvegbe töltést.
Végezetül: EL A KEZEKKEL A MÉZTŐL! ÉS A MÉHEKTŐL!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.24. 11:24 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
tsanyi írta:
tobee írta:
....Te túl melegítetted a mézet! (Igaz azt még senki sem határozta meg, hiába kérdeztem, hány fok a túlmelegítés határértéke)
Nem mértél induló HMF-t, diasztázt, valamint a melegítés után sem mérted meg, amiből nem számoltál minőség megőrzési időt!( Lehet hogy a méz már induláskor túl volt a határértékeken, így már ez nem is méz!)........

Tobee-cám!
Ha megnézted és megértetted volna a az általam belinkelt cikkeket talán neked is feltűnt volna, hogy a HMF idő és hőmérséklet függő.
Más tapasztalata amit leírtam, de a saját hőkamrádban Te is bejátszhatod az időket.
Nem forgalmazok piacon, néha szűréshez 33l-es hordóban, akácot langyosítok, vagy vegyes mézet melegítek ki.

Jó lenne ha tudnád az igazi termelői akác HMF-je 0,1-3. Diasztáz aktivitással sincs gond, nézd meg a termelői akácmézek vizsgálatát.
Nálam kizárólag a méhek nektárból csinálják a mézet.
Akácméznél a pollen alacsony kicsit, de ez helyi sajátosság is, az akác alatt virágzó pollenadók miatt, de itt sem arról van szó amit írtatok hanem 18-20-as értékekről. Talán lenne értelme az irányba lépni, hogy a nemnektáradó növények pollenjét ne számolják az össz pollenszámba. A neked belinkelt EU-s akácmézes doksikban több helyen ez szerepelt.

tsanyi írta:
tobee írta:
....Te túl melegítetted a mézet! (Igaz azt még senki sem határozta meg, hiába kérdeztem, hány fok a túlmelegítés határértéke)
Nem mértél induló HMF-t, diasztázt, valamint a melegítés után sem mérted meg, amiből nem számoltál minőség megőrzési időt!( Lehet hogy a méz már induláskor túl volt a határértékeken, így már ez nem is méz!)........



Sanyikám!
Megnéztem és meg is értettem, de a Hmf még nagyon sok mindentől függ, pl a belső kémiai összetételétől, tehát ahány fajta méz, annyi eredmény. Lásd a Kavalos által belinkelt doktori értekezést.
a saját hőkamrádban Te is bejátszhatod az időket.
Ezt nem tudom hogyan kellene értelmeznem? A mézmelegítése egy technológiai folyamat, amelyre azért van szükség, hogy a bekristályosodott mézet fel lehessen dolgozni, szűrni 100 mikronos szűrővel, üvegbe tölteni töltő géppel. Ennek a hőmérséklete, ideje mézfajtától és annak állapotától függ. Az akác mézet is meg kell melegíteni, hogy szűrni és tölteni lehessen, de ez az idő lényegesen rövidebb mint a virág mézeknél, a hőmérséklet is csak 40 fok körül van. ha ezt nem így tesszük, akkor a méz nem lesz folyékony és nem lehet a kiszerelést végrehajtani. Tehát nincs lehetőség arra, hogy a melegítés idejével játszunk!
Miért van szükség a kiszerelésre? Azért mert a méz termékpályája a következő: termelő- feldolgozó- kereskedelem - fogyasztó. Szinte minden méz ezt az utat járja be, a Ti mézetek ami hordóban adtok el a felvásárlónak, vagy feldolgozónak valahol majd üvegbe kerül és így jut el a fogyasztóhoz.
Az üvegezés egyik nagy problémája az, hogy a nyers méz ami feldolgozásra vár, sokszor magas értékekkel érkezik, 20-30-as Hmf-el, mire az üvegbe kerül, a legóvatosabb melegítéssel is 10-et ugrik ezen a skálán. Ha azt az elvet követjük, hogy a méz minőség megőrzési idejéig nem lépheti túl a 40 mg-ot, akkor a 30-as értékűt már ki sem lehet engedni a forgalomba, a 20-nak pedig csak saccolni lehet azt az időt, amire normál körülmények között elérheti a határértéket. Tegyük fel, hogy a Hmf 30 körül van a feldolgozás után, 1 év minőség megőrzési időt kap, eladásra kerül és valahol kering a kereskedelemben. Tehát nincs a feldolgozó birtokában és a látókörében. Leveszi a hatóság a polcról, ha magas Hmf-t produkál, akkor jön a büntetés, mert a palackozó a lejárat végéig felel a mézért. De hogyan feleljen érte, mikor azt sem tudni, mi történik a termékkel?
Ugyan ez igaz a kisebb értékekre is, teljesen mindegy milyen értékkel engedtük ki a kereskedelembe, ha valamikor ellenőrzik és magas értéket találnak, akkor is a palackozó a felelős. Hiába tudom bizonyítani saját dokumentációmmal, hogy amikor a tétel palackba került, megfelelő értékekkel rendelkezett, ez senkit nem érdekel.
Ezért erre az a kiszerelők javaslata, hogy ahogy ez az élelmiszerkönyvben le van írva, a palackozáskor mérjék, ellenőrizzek ezeket az értékeket.
Diasztázaktivitás és hidroxi-metil-furfurol (HMF)-tartalom feldol-
gozás és homogenizálás után


Ti mivel nem palackoztok, még minimál üzem engedéllyel sem, nem találkoztok ezekkel a problémákkal. Sok esetben még a szabályozással sem vagytok tisztában.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.21. 08:49 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 6274
Tartózkodási hely: Észak-Zala
tobee írta:
....Te túl melegítetted a mézet! (Igaz azt még senki sem határozta meg, hiába kérdeztem, hány fok a túlmelegítés határértéke)
Nem mértél induló HMF-t, diasztázt, valamint a melegítés után sem mérted meg, amiből nem számoltál minőség megőrzési időt!( Lehet hogy a méz már induláskor túl volt a határértékeken, így már ez nem is méz!)........

Tobee-cám!
Ha megnézted és megértetted volna a az általam belinkelt cikkeket talán neked is feltűnt volna, hogy a HMF idő és hőmérséklet függő.
Más tapasztalata amit leírtam, de a saját hőkamrádban Te is bejátszhatod az időket.
Nem forgalmazok piacon, néha szűréshez 33l-es hordóban, akácot langyosítok, vagy vegyes mézet melegítek ki.

Jó lenne ha tudnád az igazi termelői akác HMF-je 0,1-3. Diasztáz aktivitással sincs gond, nézd meg a termelői akácmézek vizsgálatát.
Nálam kizárólag a méhek nektárból csinálják a mézet.
Akácméznél a pollen alacsony kicsit, de ez helyi sajátosság is, az akác alatt virágzó pollenadók miatt, de itt sem arról van szó amit írtatok hanem 18-20-as értékekről. Talán lenne értelme az irányba lépni, hogy a nemnektáradó növények pollenjét ne számolják az össz pollenszámba. A neked belinkelt EU-s akácmézes doksikban több helyen ez szerepelt.

_________________
advocatus diaboli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.21. 00:08 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2016.09.29. 22:30
Hozzászólások: 432
Tobee!
Nem szeretném a felhőtlen jókedvet letaposni, de legalább egyszer utánanézhetnél annak, amit leírsz és nem csak minden alapot nélkülözve vitorlázol azok között, akik tényleg energiát fektetnek abba, hogy hiteles információkat adjanak át. Irodalmaznak olyan témakörben, ami igazából csak neked lenne fontos és felszántják internetország mezeit, hogy a belőle sarjadó tudás a köz számára ténylegesen hasznos legyen.
Kezdem megelégelni, hogy amit leírsz annak a valósághoz való kötődése még milliós összegekből felszerelt laborok számára is mérhetetlen.

Földrajz általános iskolában csak 7-8 évfolyamban van, 5-ben csak természetismeret (Ember a természetben)!


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.

_________________
Kavalos
Don't stop honey!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.20. 22:06 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
kavalos írta:
tobee írta:
Kavalos!
Mennyi ez a túl melegítési határérték? Hány fok?
Írd le hogy hány fokig lehet melegíteni a mézet, hogy ne legyen túl melegítve! Over vagy soft teljesen mindegy!
b) HMF-tartalom

− bizonyítottan trópusi eredetű mézek és ezek keverékei
esetén


Ez a szabályozás szerintem továbbra is diszkriminatív, ami az Unió alapelvével ellentétes!
Burkolt vagy közvetett diszkrimináció akkor fordul elő, amikor egy látszólag semleges előírás, ismérv vagy gyakorlat kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe hoz valakit.
Itt már pedig a trópusi méz előnybe kerül az Európai mézzel szemben.
Arról meg nem is beszélek, hogy az időjárás változása lassan trópusi éghajlatot eredményez hazánkban.


Már írtam. Pl. Dopping teszt, a tesztoszteron férfiaknál magasabb lehet, mint a nőknél, szerinted ez diszkriminatív? Az NDK-s úszónők ha férfiak lettek volna semmi baj nem lett volna a határértékkel.
Ember mindkettő, de az egyik férfi másik nő.
Méz mindkettő, de az egyik trópusi a másik akác.

Hozhatok ennél egyszerűbb példákat is, de reménytelennek érzem a helyzetet.

Kavalos!
Mit nem értesz ezen? Ne gyere nekem a hormonos NDK-sokkal.
Most én jártam rossz iskolába vagy te? Méz mindkettő, de az egyik trópusi a másik akác.
Általános iskola 5. osztály, földrajz, ha nem tudnád hová tenni.
Egyszerűbb példát mondok, az Alföldi méztartalmazhat 40mg/ kg Hmf-t, a Bakonyi 80 mg/kg-ot. Hol van itt az egyenlő esélyegyenlőség? Ez ugye Uniós alapelvnek kellene hogy legyen.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.20. 21:51 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
tsanyi írta:
tobee írta:
Most ezeknek az ismereteknek a birtokában kérdezném, hogy egy tökig bekristályosodott vegyes mézet hogyan szerelnél Te ki, úgy hogy minden jó legyen? Milyen minőségmegőrzési időt adnál neki?

Hőkamra, természetesen légkeveréssel, 50C 24-48 óra (induló hőmérséklettől stb függően). Minőségét megőrzi: 1-2 év.
És természetesen azt sem spórolnám le róla: „Tárolás napfénytől védve, szobahőmérsékleten"

Sanyí!
Most lehet hogy tényleg felbosszantalak!
Te túl melegítetted a mézet! (Igaz azt még senki sem határozta meg, hiába kérdeztem, hány fok a túlmelegítés határértéke)
Nem mértél induló HMF-t, diasztázt, valamint a melegítés után sem mérted meg, amiből nem számoltál minőség megőrzési időt!( Lehet hogy a méz már induláskor túl volt a határértékeken, így már ez nem is méz!)
Minőségét megőrzi: 1-2 év.
Most 1 vagy 2 év? Nem mindegy! Ezt hogyan számoltad ki?
És természetesen azt sem spórolnám le róla:[i] „Tárolás napfénytől védve, szobahőmérsékleten"
Ezt nem hogy nem spórolhatod ki, kötelező feltüntetni a címkén, csak azt füzném hozzá, hogy a szobahőmérséklet már nem használható, hőmérsékleti értéket kell megadni!

Mindezeket nem a Te bosszantásodra szántam megjegyezni, hanem az előttem szólók írták a bejegyzéseikben.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.20. 06:44 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
tobee írta:
Amit a Maillard reakcióról írtál, abba szerintem ne menjünk bele, mert ez igen messze visz és nem is a mézről szól.

Tobee!
Te valamit nem értettél meg. A Maillard reakció terméke a HMF. A Maillard reakció lényege: cukrok és aminosavak reakciója. Szobahőmérsékleten is beindul, csak lassan megy végbe. Minél magasabb a hőmérséklet annál gyorsabb a reakció. Tehát amit egy külön HMF keletkezési útvonalnak gondolsz (tárolás), az az én véleményem szerint éppúgy a Maillard reakció következménye. Ezért én minden mézzel kapcsolatos manipulációt (mindazokat a tevékenységeket, amit kavalos leírt, tehát nem a csalást) a legkisebb hőhatás igénybe vételével tenném. Magyarul: pergetéskor üvegeznék. Ha ezzel nem tudnám teljesíteni az előírásokat, akkor senki sem tudná. A helyedben pedig pont azt tenném, amit kavalos leírt. Állandó, folyamatos mérés, hogy megtudd mikor fogod elérni a kritikus HMF értéket. A minőségmegőrzési időt pedig ennél egy hónappal korábbi időre állapítanám meg. Úgy ez a dolog nem megy, hogy nem tudod az összekeverendő mézek HMF értékeit, mert a melegítés majd ezt az értéket fogja megemelni. Aztán ha a méhésznél már korábban elérte a napon tárolás miatt a kritikus értéket, akkor azt vagy kidobod, vagy veszel hozzá jó minőségűt. Ez egy játék, ahol először néhány millió forintot rá kell szánni arra, hogy tisztában legyél azzal, mikor nem tud a NÉBIH megfogni. Ezért írtam, hogy én nem ebben látom a jövőt, mert szerintem ennél ezerszer cudarabb világ fog most jönni, ahol nem csak a diasztáz és HMF érték esetén kell ezt a játékot eljátszani, hanem még ötven paraméter tekintetében. Ahol a milliók már százmilliók lesznek, vagy milliárdok. Ha a Tomipapa által is favorizált kémiai vizsgálatokon fog alapulni a méz direktíva. Ha informatikai alapon működne, akkor a töredékébe kerülne. Ha már elfelejtetted volna mit értek informatikai alatt, akkor azt, hogy a méhcsaládokról, méhészekről és a megtermelt mézről vezet egy szervezet nyilvántartást, ahol a hamisítás kiszűrése az átlagtól való eltérés alapján, kockázati alapon történik. Ennek a rendszernek szerves része, hogy a mézes üvegek sorszámozott címkéjét az előbb említett szervezet adja ki a méhésznek, amely címke a mézhez tartozik. Azzal együtt adható-vehető. Üvegező szakma nincs a rendszerben, azt a méhész végzi. A méhész által üvegezett mézet kereskedők vehetik és adhatják el, ha a méhész nem tudja közvetlenül a vásárlónak eladni. Tehát akkor még egyszer: én úgy csinálnám, hogy a Te szakmádat megszüntetném. Pontosan azért, mert akkora rizikója van a mindenféle mézek felvásárlásának, hogy épeszű ember ilyent nem vállal be. Akkor lehet ilyent bevállalni, ha a jogszabályi követelmények hozzá vannak butítva a rendszerhez. Eddig maximálisan hozzá volt butítva, és ne aggódj, ezután is hozzá lesznek butítva, melynek a méhész lesz a vesztese, Ti pedig a nyertesei. Na de ha ezt a két icipici dolgot sem sikerül összehozni (HMF és diasztáz) akkor nagyon el kell gondolkodni.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.19. 23:40 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2016.09.29. 22:30
Hozzászólások: 432
tobee írta:
Kavalos!
Én úgy látom, hogy te egy kifejezetten kötekedő ember vagy és bármit mondok az te nem tudod elfogadni!

Te szerencsére egy finom úriember vagy, akit észérvekkel meg lehet győzni. Miért hajtogatod minduntalan ugyanazt?

tobee írta:
Vagyis hogyan? Te hogyan csinálnád? Írd le!


Leírom még egyszer utoljára.
Első út:
Mikor átveszed a mézet mérsz/méretsz. A tárolás alatt folyamatosan mérsz/méretsz. Bármit teszel a mézzel: kevered a rosszabb értékű mézet a jobb értékűvel (egalizálod), melegíted, szűröd, homogenizálod (ezeken kívül más nem nagyon fordulhat elő normál esetben, már az első tevékenység is határeset) utána mérsz/méretsz. Kiszerelsz megadod a lejárati időt, praktikusan kevesebbet mint, amíg az értékek elérik a határértéket ez természetesen függ a kezdeti értékektől, azaz attól, hogy a ténylegesen jó mézet mennyire rontottad le a rosszabb értékekkel rendelkező mézzel és közben továbbra is mérsz/méretsz. Kikerül a polcra a termék, továbbra is mérsz/méretsz vagy az általad eltett üveget vagy a boltokból mintázol.
Attól, hogy a HMF vagy a diasztáz aktivitás nem látszik szabad szemmel az üvegen attól még ott van és meghatározza, hogy a termék mézként forgalomba hozható vagy nem.

Második út:
Mikor átveszed a mézet mérsz/méretsz, csak olyan mézet veszel át, ami kifogástalan minőségű (természetesen dupla áron:)). Nem tárolod, mert nem vásárolod túl magad, egyből üvegezed, kiszereled és megadhatsz egy hosszabb lejárati időt. De ha kikerül a polcra a termék, továbbra is mérsz/méretsz vagy az általad eltett üveget vagy a boltokból mintázol.

Harmadik út:
Meglepődsz, hogy itt ilyen értékekkel is foglalkozni kell és ez az élelmiszeripar különben is tele van szabályokkal és abbahagyod az egészet.

Továbbá némi ars poetica:
Nem régóta méhészkedem, de előtte boltban sohasem vettem mézet, csak a termelőtől. De ezt nem én találtam ki, mert már a szüleimnél is így láttam, akik az ő szüleiktől lesték el...

tobee írta:
Írja eme szabályozás, vagyis mikor? Mennyivel utána? 1 évvel ? 2 évvel? Mivel ezek változó értékek, az idő múlásával és egyéb környezeti hatásokra megváltoznak. Mikor érik el az un határértéket azt senki sem tudja megmondani.


Tobee ne rágd tovább ezt a csontot!

Szerinted ez más élelmiszernél másképpen van? Ne légy naiv!
Szerinted a méhészek pontosan tudják mikor mit kell tenni és mi lesz a hatása? Akkor nem működne ez a fórum!
Szerinted pontosan lehet tudni ez az időjárás milyen hatással lesz a repcevirágzásra és a gyűjthető nektárra? Hol északon vagy délen? Hegyekben vagy alföldön?
Ez az a rizikó, bizonytalanság amivel együtt kell élnie egy nagyobb méretű kiszerelőnek! Vagy lehet menni a balettba táncolni... (Macsakafogó)

Végül, de nem utolsó sorban:
Ezek az értékek a mi mézünket védik!
Miért akarjátok ezt elvenni a méhészektől? Miért akarjátok tönkretenni a termelőket azzal, hogy a szabályok felpuhításával egy kakasos nyalóka szirupot is méznek akartok eladni?

EL A KEZEKKEL A MÉZTŐL!

Én méhészként ehhez nem akarok sem asszisztálni sem polemizálni!

_________________
Kavalos
Don't stop honey!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.19. 22:57 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2016.09.29. 22:30
Hozzászólások: 432
tobee írta:
Kavalos!
Mennyi ez a túl melegítési határérték? Hány fok?
Írd le hogy hány fokig lehet melegíteni a mézet, hogy ne legyen túl melegítve! Over vagy soft teljesen mindegy!
b) HMF-tartalom

− bizonyítottan trópusi eredetű mézek és ezek keverékei
esetén


Ez a szabályozás szerintem továbbra is diszkriminatív, ami az Unió alapelvével ellentétes!
Burkolt vagy közvetett diszkrimináció akkor fordul elő, amikor egy látszólag semleges előírás, ismérv vagy gyakorlat kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe hoz valakit.
Itt már pedig a trópusi méz előnybe kerül az Európai mézzel szemben.
Arról meg nem is beszélek, hogy az időjárás változása lassan trópusi éghajlatot eredményez hazánkban.


Már írtam. Pl. Dopping teszt, a tesztoszteron férfiaknál magasabb lehet, mint a nőknél, szerinted ez diszkriminatív? Az NDK-s úszónők ha férfiak lettek volna semmi baj nem lett volna a határértékkel.
Ember mindkettő, de az egyik férfi másik nő.
Méz mindkettő, de az egyik trópusi a másik akác.

Hozhatok ennél egyszerűbb példákat is, de reménytelennek érzem a helyzetet.

_________________
Kavalos
Don't stop honey!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.19. 22:37 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 6274
Tartózkodási hely: Észak-Zala
tobee írta:
Most ezeknek az ismereteknek a birtokában kérdezném, hogy egy tökig bekristályosodott vegyes mézet hogyan szerelnél Te ki, úgy hogy minden jó legyen? Milyen minőségmegőrzési időt adnál neki?

Hőkamra, természetesen légkeveréssel, 50C 24-48 óra (induló hőmérséklettől stb függően). Minőségét megőrzi: 1-2 év.
És természetesen azt sem spórolnám le róla: „Tárolás napfénytől védve, szobahőmérsékleten"

_________________
advocatus diaboli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.19. 22:14 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
Kavalos!
Mennyi ez a túl melegítési határérték? Hány fok?
Írd le hogy hány fokig lehet melegíteni a mézet, hogy ne legyen túl melegítve! Over vagy soft teljesen mindegy!
b) HMF-tartalom

− bizonyítottan trópusi eredetű mézek és ezek keverékei
esetén


Ez a szabályozás szerintem továbbra is diszkriminatív, ami az Unió alapelvével ellentétes!
Burkolt vagy közvetett diszkrimináció akkor fordul elő, amikor egy látszólag semleges előírás, ismérv vagy gyakorlat kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe hoz valakit.
Itt már pedig a trópusi méz előnybe kerül az Európai mézzel szemben.
Arról meg nem is beszélek, hogy az időjárás változása lassan trópusi éghajlatot eredményez hazánkban.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.19. 21:48 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
Kavalos!
Én úgy látom, hogy te egy kifejezetten kötekedő ember vagy és bármit mondok az te nem tudod elfogadni!

Szerintem úgy kell csinálni, hogy teljes mértékben megfeleljen a MÉ 1-3-2001/110 számú Méz című előírásban előírt követelményeknek.
Vagyis hogyan? Te hogyan csinálnád? Írd le!
Amikor a méz fogyasztói forgalomba kerül,..
Témánál vagyunk! Mikor is van ez az időpont? Mert sajnos ez a fogalom meghatározás kimaradt az élelmiszerkönyvből.
Ezeken kívül van két változó összetevő a mézben, ez a Hmf és a diasztáz.
6. Diasztázaktivitás és hidroxi-metil-furfurol (HMF)-tartalom feldolgozás
és homogenizálás után

Írja eme szabályozás, vagyis mikor? Mennyivel utána? 1 évvel ? 2 évvel? Mivel ezek változó értékek, az idő múlásával és egyéb környezeti hatásokra megváltoznak. Mikor érik el az un határértéket azt senki sem tudja megmondani.
1169/2011/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdés r) pontja definiálja a minőségmegőrzési idő fogalmát: „az élelmiszer minőségmegőrzési ideje”: az az időpont, ameddig az élelmiszer megfelelő tárolás mellett megőrzi egyedi tulajdonságait;”
Ezek szerint, ha egy méz elkezd kristályosodni, akkor megváltozik a tulajdonsága, szilárd halmazállapotot vesz fel, tehát eme szabály szerint nem fogyasztható.
A változó összetevők pedig nem sorolhatók az egyedi tulajdonságok közé! Vagy hogyan kell ezt értelmezni?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.19. 21:20 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
tsanyi írta:
tobee írta:
Sanyi!
Nagyon érdekes táblázatokat találtál és még biztosan van néhány száz.
Most ezeknek az ismereteknek a birtokában kérdezném, hogy egy tökig bekristályosodott vegyes mézet hogyan szerelnél Te ki, úgy hogy minden jó legyen? Milyen minőségmegőrzési időt adnál neki?

Most felbosszantottál! :mrgreen:
Veled ellentétben nem melegítek ki "különleges mézeket" többször.
Nem büntettek soha magas HMF-ért, nem mondták, hogy nem megfelelő a mézem.
Most ez az én bűnöm???
De ha gondolod el tudom mesélni, hogy egyszerű őstermelő hogy melegíti ki a mézét, meglepő, de összevág az általam idézett cikkel!

Tudod mit mondott a kis kopasz terrorista?
учиться, учиться, учиться!!!

Sanyi!
Ne bosszankodj!
Veled ellentétben nem melegítek ki "különleges mézeket" többször.
Ha állítasz valamit azt be is kell bizonyítani! Mire alapozod ezt az állításod?
Nem válaszoltál a kérdésemre, ismét felteszem: Most ezeknek az ismereteknek a birtokában kérdezném, hogy egy tökig bekristályosodott vegyes mézet hogyan szerelnél Te ki, úgy hogy minden jó legyen? Milyen minőségmegőrzési időt adnál neki?
Senki nem mondta hogy bűnös vagy.
Mennyi mézet csomagolsz és értékesítesz üvegben?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.19. 21:13 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
Cerana!
Egyenlőre a kutyát sem érdekli, hogy te méztermelésből meg tudsz e élni.
A méz feldolgozására pedig külön szabályok vonatkoznak, aminek egy könnyített változata, hogy a méhész is tölthet üvegbe mézet un. minimál üzem engedéllyel.
Amit a Maillard reakcióról írtál, abba szerintem ne menjünk bele, mert ez igen messze visz és nem is a mézről szól.
Arra viszont továbbra sem válaszoltál: Szerinted hogyan kellene ezt csinálni?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.19. 01:50 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2016.09.29. 22:30
Hozzászólások: 432
tobee írta:
kavalos írta:
tobee írta:
A határértéket úgy is túllépheti a méz ha az udvarodon a hordóban eltölt egy forró nyarat!
Remélem ez világos és érthető?


Tehát túlmelegített. Látom akkor érted.

Nem ezt írtam, hanem azt hogy túllépi a határértéket.
Azt mond el mi a túl melegítés?


Szívesen segítek: Forró nyár -> nap -> meleg -> túl meleg -> magas HMF (irodalmi kitekintés: Ég a napmelegtől ... Arany: Toldi)

Túlmelegítés a méz esetében: az a hőkezelési eljárás, melynek hatására a HMF érték rögtön meghaladja az előírt határértéket (hard overheating), vagy eléri azt a szintet, amely a spontán képződés addicionális hatásával kiegészülve, még a megállapított lejárati idő előtt a határérték fölé emelkedik (soft overheating).

Mi az a túltöltés, ha ugrálva kell egy pohárban vizet vinni 100 m messzire? Mennyi vizet öntsek a pohárba, ha a lehető legtöbbet akarom elvinni és nem önthetem ki?
Út közben derül ki! A kapzsi túl sokat visz magával és felét kiönti (túltöltötte), a félős túl keveset visz magával (de soha nem tölti túl), a bölcs épp annyit visz magával rátartással, hogy ne öntse ki (nem tölti túl).

Fontos tudni, hogy akinek egalizálni kell, annak azt legalizálni kell!
Egyébként is, valamiből a laboroknak is meg kell élniük...

_________________
Kavalos
Don't stop honey!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.19. 01:27 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2016.09.29. 22:30
Hozzászólások: 432
tobee írta:

Kavalos!
Én csak annyit kérdeznék tőled, hogy légyszíves írd le te hogyan képzeled a méz feldolgozását?
Szerinted hogyan kell ezt csinálni?


Szerintem úgy kell csinálni, hogy teljes mértékben megfeleljen a MÉ 1-3-2001/110 számú Méz című előírásban előírt követelményeknek. Ami ennek nem felel meg az nem méz.

Amikor a méz fogyasztói forgalomba kerül, vagy amikor emberi fogyasztás céljára készült termékekben kerül felhasználásra, a méznek az6 fő minőségi követelményeknek meg kell felelnie: http://www.hermanottointezet.hu/sites/d ... ok/mez.pdf

Nem olyan bonyolult ez!
Egyik meghatározó fórumtagunkat idézve:
Halad az, csak csinányi köll....

_________________
Kavalos
Don't stop honey!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.18. 21:34 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 6274
Tartózkodási hely: Észak-Zala
tobee írta:
Sanyi!
Nagyon érdekes táblázatokat találtál és még biztosan van néhány száz.
Most ezeknek az ismereteknek a birtokában kérdezném, hogy egy tökig bekristályosodott vegyes mézet hogyan szerelnél Te ki, úgy hogy minden jó legyen? Milyen minőségmegőrzési időt adnál neki?

Most felbosszantottál! :mrgreen:
Veled ellentétben nem melegítek ki "különleges mézeket" többször.
Nem büntettek soha magas HMF-ért, nem mondták, hogy nem megfelelő a mézem.
Most ez az én bűnöm???
De ha gondolod el tudom mesélni, hogy egyszerű őstermelő hogy melegíti ki a mézét, meglepő, de összevág az általam idézett cikkel!

Tudod mit mondott a kis kopasz terrorista?
учиться, учиться, учиться!!!

_________________
advocatus diaboli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.18. 20:49 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
tobee írta:
Cerana!
Érdekelne, hogyan képzeled el ezt a fajta kereskedelmet? Minden méhész az erdő szélén tölti a mézet? Szerinted hogyan kellene ezt csinálni?

Alapvetően azt gondolom, hogy az egy főre eső GDP emelkedésével annyira megnő a létminimum összege, no meg száz más dolog miatt, hogy a méhészkedést nem lehet erdő melletti pergetéssel folytatni. Azok a nagyméhészek maradnak életben, akik a vásárlóknak közvetlenül képesek értékesíteni. Az áruházi vásárlók majd eszik az import kínai, argentin, brazil mézet, ha az képes majd megütni a méz megnevezés kritériumait. 700 forintos mézért nem szabad méhészkedni. Ennek a három-négyszeresére lenne szükség, az atkahelyzet miatt pedig még ennek a dupláját is el tudom képzelni a fennmaradáshoz. Közép-hosszú távra én így látom helyzetet.
tobee írta:
HMF...a lekvárban ennek az értéke 1000 körül van. Mégsem halnak meg az emberek szilvalekvár mérgezésben.

Erre a következőt tudom írni:
http://statweb.szie.hu/mamtman/cooking/ea/4Maillard.pdf írta:
A Maillard reakció olyan összetett, hogy kutatói
szerint jelenleg még azt sem lehet tudni, mekkora
hányada ismeretlen a végbemenő reakcióknak.
Reakciótermékei és következményei:
• barna színanyagok
• illó vegyületek
• reduktonok
• esszenciális aminosavak vesztesége (lizin,
cisztein és metionin)
• mutagén vagy karcinogén hatású vegyületek
• keresztkötések a fehérjékben, funkcionalitás
változásai

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.18. 20:30 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
Cerana!
Ez nem egy élelmiszer-biztonsági határérték, amely fölött káros az emberek egészségére. (Csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy igazán ez sincs kizárva, de most ezzel nem foglalkozunk)
Erre a megjegyzésedre nem reagáltam, de úgy gondolom kellene.
Minden cukrot tartalmazó élelmiszerben keletkezhet Hmf, tejtermékekben, paradicsomtermékekben, kenyérben, és képzeld a lekvárban ennek az értéke 1000 körül van. Mégsem halnak meg az emberek szilvalekvár mérgezésben.
Csak egyedül a mézben van határérték megállapítva.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.18. 20:24 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
tsanyi írta:
tobee írta:
......Sokkal érdekesebb lett volna ha a mézfeldogozás hőmérsékletén és a hosszú tárolásnál végzi el a méréseket. .....

Tobbe-cám Google a barátod!
Aki keres talál, bár ezeket az összefüggéseket a komolyabb kereskedőknél már rég ismerik.
http://www.scielo.br/scielo.php?script= ... 2000200009
(table 1, figure 1, is tanulmányozásra érdemes.)
Érdekes lenne a vizsgálatot direkt jó minőségű akácmézre is elvégeztetni, mert találtam valami érdekeset amit eddig nem ismertem:
Csatolmány:
FperGandHMF.JPG

Most akkor azért kellene a HMF-et emelni, F/G-t csökkenteni hogy itthon kétes eredetű mézek is eladhatóak legyenek akácként.

A tárolás HMF összefüggéseiről ellentmondó a kép.
Ez gondolom ismert:
Csatolmány:
tárolás.JPG

Ugyanakkor máshol 4 éves tárolásnál 52,44%-os emelkedésről írnak.
Az biztos, hogy nem mindegy az induló érték.

Sanyi!
Nagyon érdekes táblázatokat találtál és még biztosan van néhány száz.
Most ezeknek az ismereteknek a birtokában kérdezném, hogy egy tökig bekristályosodott vegyes mézet hogyan szerelnél Te ki, úgy hogy minden jó legyen? Milyen minőségmegőrzési időt adnál neki?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.18. 20:20 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
cerana írta:
Tobee! Azt hiszem én következetes voltam. Pontosan ezért mondtam azt, hogy a valódi méz az, amelyiket a pergetéskor azonnal üvegbe töltenek, és nagyon alacsony hőmérsékleten tárolnak.


Cerana!
Érdekelne, hogyan képzeled el ezt a fajta kereskedelmet? Minden méhész az erdő szélén tölti a mézet? Szerinted hogyan kellene ezt csinálni?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.17. 16:51 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 6274
Tartózkodási hely: Észak-Zala
tobee írta:
......Sokkal érdekesebb lett volna ha a mézfeldogozás hőmérsékletén és a hosszú tárolásnál végzi el a méréseket. .....

Tobbe-cám Google a barátod!
Aki keres talál, bár ezeket az összefüggéseket a komolyabb kereskedőknél már rég ismerik.
http://www.scielo.br/scielo.php?script= ... 2000200009
(table 1, figure 1, is tanulmányozásra érdemes.)
Érdekes lenne a vizsgálatot direkt jó minőségű akácmézre is elvégeztetni, mert találtam valami érdekeset amit eddig nem ismertem:
Csatolmány:
FperGandHMF.JPG

Most akkor azért kellene a HMF-et emelni, F/G-t csökkenteni hogy itthon kétes eredetű mézek is eladhatóak legyenek akácként.

A tárolás HMF összefüggéseiről ellentmondó a kép.
Ez gondolom ismert:
Csatolmány:
tárolás.JPG

Ugyanakkor máshol 4 éves tárolásnál 52,44%-os emelkedésről írnak.
Az biztos, hogy nem mindegy az induló érték.


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.

_________________
advocatus diaboli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.17. 14:54 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
Tobee! Azt hiszem én következetes voltam. Pontosan ezért mondtam azt, hogy a valódi méz az, amelyiket a pergetéskor azonnal üvegbe töltenek, és nagyon alacsony hőmérsékleten tárolnak.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.17. 11:10 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
cerana írta:
tobee írta:
Tegyél el egy üveg mézet a szekrénybe a polcra, és mérd meg időnként a HMF-t, azt fogod tapasztalni, hogy a HMF szépen lassan növekszik és egy idő múlva meghaladja a határértéket.
Mi az a küszöbérték amit emlegetsz?

Látszik, hogy nem érted, amit írok. Abban ugye megegyezhetünk, hogy a két HMF emelkedés közül a melegítéses jelenti a problémát. Egyes vizsgálatok szerint a hosszú tárolás miatti HMF emelkedést el lehet különíteni attól, amikor melegítették. Ha ez igaz, akkor egy újabb paragrafussal ki lehet egészíteni a szabályozást. Ha nem igaz, akkor marad az, hogy bármilyen okból lesz magas a HMF, az nem hozható forgalomba méz néven.
A küszöbérték: leírtam, hogy ezt senki nem tudja, mekkora értéknél van, amikor a méz hasznos alkotóelemei már károsodnak. Ha valamikor is ennél magasabb hőhatás érte a mézet, akkor az nem méz. A HMF szint megállapítása azt próbálja szabályozni, hogy amelyik méz ennél nagyobb értéket mutat, az nagy valószínűséggel valamikor túllépett egy tűrhető hőmérsékleti határt. Ez nem egy élelmiszer-biztonsági határérték, amely fölött káros az emberek egészségére. (Csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy igazán ez sincs kizárva, de most ezzel nem foglalkozunk) Ez jelen pillanatban a méz megnevezés használatának kritériuma. Az egy pech, hogy anélkül is lehet magas az érték, hogy elérte volna ezt a küszöbértéket, de az senkinek nem volt érdeke, hogy beletegyék a szabályozásba az elkülönítést. Mint írtam, a szabályozást a kiszerelők érdekei mentén alakították ki. Ezek szerint ezeknek a nagyoknak nem jelentett problémát ennek a szintnek a teljesítése. A vevő és a tisztességes termelő érdeke azonban az, hogy a szabályozás a lehető legszigorúbb legyen, amit még lehet teljesíteni. Akkor a kínálat szűkülése miatt áremelkedés várható a minőségi termékek piacán. Most viszont le lehet nyomni a felvásárlási árat a kínálatot bővítő rossz minőségű termékek miatt. Itt elsősorban arra gondolok, hogy létezik egyáltalán olyan fogalom, hogy ipari méz. Ezeknek már semmi közük a mézhez. Ha helyettük valódi mézre lenne kereslet, akkor jelentős áremelkedést lehetne elérni.

Cerana!
A HMF-t egyféleképpen mérik és teljesen mindegy hogy a miért lett magas az érték, ha magas. Elmondtam a Hmf keletkezését, de olvashatod ama doktori értekezésben is, a hőmérséklet emelkedése csak gyorsítja a folyamatot.
A kiszelés egyik technológiai lépése a melegítés. Egyébként hogyan szerelsz ki egy bekristályosodott mézet? Folyékonnyá kell tenni, meg kell tisztítani, szűrni, ha több tételből áll akkor egalizálni kell. A töltő gép is csak folyékony mézet tud tölteni.
Ezt hogyan oldod meg melegítés nélkül?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.17. 10:49 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
bükk írta:
tobee írta:

Sajnos a méz feldolgozását nem modellezi le. Jó lett volna, ha a szerző egy méhészeti szakértővel is konzultál


Komplett mézfeldolgozót sehol sem lehet egyben kapni,azt az üzemeltető hosszú évek tapasztalatai alapján készíti el,
alakítja ki magának.A méz még egy 120 literes hordóban sem homogén anyag.
A méhész termel,aki feldolgoz,üvegez az ezt a munkát vállalta.Neki kell a problémáit megoldani,ezért is van ezen a
tevékenységen esetleg extra jövedelem.
Olyan mézeket kell csak megvennie,amit aztán el is tud adni!


A HMF-nek az emberi szervezetre káros hatása nincs,(a méhekére igen)értéke a régi, többször melegített,vagy éppen a hamis méz jelzőszáma.

Valahogy úgy érzem erre a mézkiszerelésre előzetesen nem elég alaposan készültél fel.


Bükk!
Te valószínűleg félre értetted, én arra gondoltam, hogy a doktori értekezés írója nem a mézfelfoldozás körülményeit szimulálta és így méregette az értékeket, hanem 40-100 fokig és rövid ideig tartó melegítésnél mért. Így ezek az eredmények ugyan jók, de nem mérvadóak. Sokkal érdekesebb lett volna ha a mézfeldogozás hőmérsékletén és a hosszú tárolásnál végzi el a méréseket. Egy hordó vegyes méz 40-50 fokon 12-24 óra a kimelegítése.
Valahogy úgy érzem erre a mézkiszerelésre előzetesen nem elég alaposan készültél fel
Én ezt már elég régóta csinálom, van egy kis tapasztalatom benne. Te mennyi mézet szereltél ki már?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.17. 10:28 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
tobee írta:
Tegyél el egy üveg mézet a szekrénybe a polcra, és mérd meg időnként a HMF-t, azt fogod tapasztalni, hogy a HMF szépen lassan növekszik és egy idő múlva meghaladja a határértéket.
Mi az a küszöbérték amit emlegetsz?

Látszik, hogy nem érted, amit írok. Abban ugye megegyezhetünk, hogy a két HMF emelkedés közül a melegítéses jelenti a problémát. Egyes vizsgálatok szerint a hosszú tárolás miatti HMF emelkedést el lehet különíteni attól, amikor melegítették. Ha ez igaz, akkor egy újabb paragrafussal ki lehet egészíteni a szabályozást. Ha nem igaz, akkor marad az, hogy bármilyen okból lesz magas a HMF, az nem hozható forgalomba méz néven.
A küszöbérték: leírtam, hogy ezt senki nem tudja, mekkora értéknél van, amikor a méz hasznos alkotóelemei már károsodnak. Ha valamikor is ennél magasabb hőhatás érte a mézet, akkor az nem méz. A HMF szint megállapítása azt próbálja szabályozni, hogy amelyik méz ennél nagyobb értéket mutat, az nagy valószínűséggel valamikor túllépett egy tűrhető hőmérsékleti határt. Ez nem egy élelmiszer-biztonsági határérték, amely fölött káros az emberek egészségére. (Csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy igazán ez sincs kizárva, de most ezzel nem foglalkozunk) Ez jelen pillanatban a méz megnevezés használatának kritériuma. Az egy pech, hogy anélkül is lehet magas az érték, hogy elérte volna ezt a küszöbértéket, de az senkinek nem volt érdeke, hogy beletegyék a szabályozásba az elkülönítést. Mint írtam, a szabályozást a kiszerelők érdekei mentén alakították ki. Ezek szerint ezeknek a nagyoknak nem jelentett problémát ennek a szintnek a teljesítése. A vevő és a tisztességes termelő érdeke azonban az, hogy a szabályozás a lehető legszigorúbb legyen, amit még lehet teljesíteni. Akkor a kínálat szűkülése miatt áremelkedés várható a minőségi termékek piacán. Most viszont le lehet nyomni a felvásárlási árat a kínálatot bővítő rossz minőségű termékek miatt. Itt elsősorban arra gondolok, hogy létezik egyáltalán olyan fogalom, hogy ipari méz. Ezeknek már semmi közük a mézhez. Ha helyettük valódi mézre lenne kereslet, akkor jelentős áremelkedést lehetne elérni.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.17. 08:33 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
kavalos írta:
Kedves tobee!

tobee írta:
túlzás hogy szépen összeszedi a méz paraméterit. Vannak azonban fontos megállapítások, összefüggések benne. Sajnos a méz feldolgozását nem modellezi le.


Bármennyire szeretnéd, az idézett anyag ténylegesen nem a te elvárásaid mentén készült. Van egy címe, célkitűzése, amely alapján a munka elkészült. Mindenesetre kijelenthető, hogy alap kémiai tévedéseket nem tartalmaz ellentétben a te írásaiddal és az általános iskola 5. osztályos matematika anyagot megfelelően elsajátítva nem keveri a táblázatot és a grafikont.
Egyébként pedig, ha olyan összeállítást szeretnél, amely megfelel az igényeidnek fizesd ki és egy szakember szívesen összerakja neked.

tobee írta:
De ezzel, általában a méhészek nem foglalkoznak
Persze, hogy nem foglalkoznak, mert nincs vele dolguk.

Azért nem foglalkoznak vele, mert ha mindent az előírások szerint végeznek, nincs probléma. Ez a trópusi méz esetében természetesen magasabb értéket jelent. Ezzel a kémiai paraméterrel lehet ezt követni, miért lenne ez diszkriminatív? Nem véletlenül van női és férfi mosdó. Ha a két nemet csak a tesztoszteron szint alapján kategorizálnánk ugyanaz a helyzet mint a trópusi és nem trópusi méz esetén. A férfiaknál nagyobb tesztoszteron szint lenne a határérték. Pedig emberek. Szerinted ez diszkriminatív?
Remélem érthető volt.

tobee írta:
Az üvegben értékesítőknek pedig szembesülniük kell a méz feldolgozásának, öregedésének a problémáival, hiszen az eladás üvegben nem olyan gyorsan megy mint hordóban.

Mint ahogy a zöldségeseknek is szembesülniük kell azzal, hogy az áru "öregszik" és kezelniük kell ezt a problémát. A termelőknek természetesen nem, mert ők akkor szedik amikor viszik a kereskedőhöz. Aki kicsiben a piacon is árul neki is szembesülnie kell ezzel, mert amit már leszedett az már öregszik.

tobee írta:
akik manipuláltív oldalról közelítenek a méz előállításához.
Te azt állítod, hogy aki üvegezi a mézet az manipulálja is, mert ezt írtad! Ez egyszerűen marhaság!


Nem ezt állítottam, és nem kedvelem az ilyen maszatolást és csúsztatást. Ez olyan mintha valaki a reflektométerre azt mondaná, hogy spektrofotométer.
Azt írtam: " Ezek az értékek azoknak okoznak problémát, akik manipulatív oldalról közelítenek a méz előállításához."
Ezt most is tartom, aki a helyes méhészeti gyakorlatot folytat, nincs problémája ezekkel az értékekkel, se üvegben, se hordóban sehol.
Továbbá, az a kereskedő, aki helyes mézkezelési gyakorlatot folytat nincs problémája ezekkel az értékekkel.

Ez annak probléma, akinek esetleg vaj van a fején és ezért fel akarja puhítani a hatósági szabályozást.
Ez olyan mintha azt kérvényeznéd a rendőrségnél, hogy emeljék meg az engedélyezett alkoholszintet a vérben, mert neked gyorsabb az anyagcseréd mint másoknak és ez még diszkriminatív is.
Ne viccelj!


Kavalos!
Én csak annyit kérdeznék tőled, hogy légyszíves írd le te hogyan képzeled a méz feldolgozását?
Szerinted hogyan kell ezt csinálni?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.17. 08:27 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
cerana írta:
Köszönöm Bükk! Ez igazolja, hogy a HMF keletkezése sem kivétel az alól az alapvető szabály alól, hogy a kémiai reakciók sebessége egyenesen arányos a hőmérséklettel. Vagyis a hosszú ideig történő tárolás is valójában egy összegzett hőhatás, másként fogalmazva: a HMF tartalom a hőösszeggel szoros korrelációban lévő mérőszám. Fontos azonban tudni, hogy az értékes alkotórészek károsodásához küszöbértéken túli hőhatásra van szükség. Ha a tárolás folyamán ezt a küszöbértéket nem éri el a méz hőmérséklete, akkor nincs károsodás. Az azonban elfogadhatatlan, hogy kijelentsük: a magas HMF tartalom azért fogadható el, mert nem lehet bizonyítani a küszöbértéken túli hőmérséklet elérését, hanem mivel a hosszú tárolás miatt is magas lehet, ezért vélelmezzük róla, hogy nem történt túlmelegítés. Vagy be kell vezetni a HPLC-s elkülönítést, vagy levinni a felére a megengedhető szintet, nem ám megemelni úgy, hogy ezt mi méhészek kérjük! Tisztára hülyének tartanak bennünket! El sem akarom hinni, hogy ehhez a Bross Péter asszisztált volna!

Cerena!
Olvasd már el azt a doktori értekezést a mézről amit Kavalos belinkelt. Ne írj már hülyeségeket!
Ott a szerző világosan leírja, hogy minden méz másképp viselkedik, mert a HMF képződése függ a méz belső kémiai összetételétől is, valamint volt olyan méz amely az induló érték 10x-ére nőtt a melegítés hatására.
Tegyél el egy üveg mézet a szekrénybe a polcra, és mérd meg időnként a HMF-t, azt fogod tapasztalni, hogy a HMF szépen lassan növekszik és egy idő múlva meghaladja a határértéket.
Mi az a küszöbérték amit emlegetsz?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.17. 08:15 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
cerana írta:
Tobee!
Szerintem nem én vagyok az, aki ezt nem érti. Azon túl, hogy kavalos is leírta a lényeget, hogy a hordóban is lehet túlmelegíteni , azt kellene látni, hogy van egy termék, amit úgy hívnak, hogy méz. A virágméz a méhek által, a növények nektárjából gyűjtött rengeteg alkotóelemet tartalmazó cukoroldat. Amely alkotóelemek között sok olyan található, ami hőérzékeny. Ha ezeket hőhatás éri, akkor elbomlanak, ezért már nem tekinthető a termék méznek. A boltokban található "mézek" valójában már csak cukoroldatok. Azért, mert több kézen átmenve, több melegítést éltek át. Csak az tekinthető méznek, amelynél nem lépett át a hőkezelés mértéke egy kritikus szintet. Ezt a szintet senki nem ismeri, ezért választottak néhány olyan paramétert, amely a mézet ért hőhatást számszerűsíteni tudja. Ilyen a HMF érték, de még talán a diasztáz is ezért került a minőségi paraméterek közé. Bonvehi vizsgálatai szerint HPLC-vel meg lehet állapítani, hogy a méz HMF tartalma a hosszú tárolás, vagy a túlmelegítés hatására keletkezett. Spektrofotometriás módszerrel nem lehet elkülöníteni. Csak ugye ez megint egy árdrágító vizsgálat. Vesd össze azzal, amit az informatikai kontra kémiai hamisítás ellenőrzésről írtam. Magas HMF esetén ez egy plusz költségelem.
Tehát az alapprobléma: a többlépcsős folyamatban boltokba kerülő "méz" valójában nagyon kérdéses, hogy méz-e, mert többszöri hőkezelésen esett át. Így talán érthető, hogy miért nem látom a jövőjét ennek az értékesítési formának. A napon tárolt hordóban lévő mézet is biztosan érte kritikus hőhatás. Hát ezért tárolom én a mézemet a földfelszín alatt. Azt azonban már ne akard velünk méhészekkel elintéztetni, hogy a hosszú tárolás miatti magas HMF tartalomra hivatkozva emeljék meg a megengedett HMF tartalmat, amellyel el lehet fedni a túlmelegítés miatt keletkezett HMF tartalmat. Abban partnerek lehetünk, hogy különítsék el HPLC-vel, hogy a HMF a magas hőkezelés miatt történt. Ha netalántán ennek a módszernek az akkreditációja mégsem menne, akkor sorry ragaszkodunk az alacsony HMF-hez.
Az már más kérdés, és jó lenne, ha Herpai Zoli leírná a véleményét, hogy vajon egy plusz 5 fokon tárolt méz HMF tartama, és a +20 fokon tárolt méz HMF tartalma miként alakul. Ugyanazon méz a két tárolási hőmérsékleten egyazon időben ér-e el egy meghatározott értéket, vagy más időpontban?
Azt kell látni, hogy a méhész azért nem kapja meg a mézének a valós ellenértékét, mert egy olyan termékkel bővítik a kínálatot a kereskedők, ami valójában nem méz. Teljesen mindegy, hogy ez rizsszirupos hígítás, vagy már a termelőnél bekövetkező túlmelegítés miatt, mézként felvásárolt cukorszirup miatt van. Épeszű méhész ehhez nem asszisztál.


Cerana!
Te sem mondtad meg mi az a túl melegítés?
Próbálom megérteni a logikádat. Az üvegbe azért kell tölteni a mézet, hogy eljusson a fogyasztóhoz. Te ezt hogyan képzeled?
Ez a kereskedelmi lánc egyik lépcsője. Ha ez nem lehetséges akkor a hordós méz sem fog kelleni.
Te hogyan képzeled el a méz feldolgozását, és a fogyasztóhoz való eljuttatását?
Valamint feltettem egy kérdést a diasztázzal kapcsolatban, nem válaszoltál rá.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.17. 08:06 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
kavalos írta:
tobee írta:
A határértéket úgy is túllépheti a méz ha az udvarodon a hordóban eltölt egy forró nyarat!
Remélem ez világos és érthető?


Tehát túlmelegített. Látom akkor érted.

Nem ezt írtam, hanem azt hogy túllépi a határértéket.
Azt mond el mi a túl melegítés?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.16. 21:13 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
Köszönöm Bükk! Ez igazolja, hogy a HMF keletkezése sem kivétel az alól az alapvető szabály alól, hogy a kémiai reakciók sebessége egyenesen arányos a hőmérséklettel. Vagyis a hosszú ideig történő tárolás is valójában egy összegzett hőhatás, másként fogalmazva: a HMF tartalom a hőösszeggel szoros korrelációban lévő mérőszám. Fontos azonban tudni, hogy az értékes alkotórészek károsodásához küszöbértéken túli hőhatásra van szükség. Ha a tárolás folyamán ezt a küszöbértéket nem éri el a méz hőmérséklete, akkor nincs károsodás. Az azonban elfogadhatatlan, hogy kijelentsük: a magas HMF tartalom azért fogadható el, mert nem lehet bizonyítani a küszöbértéken túli hőmérséklet elérését, hanem mivel a hosszú tárolás miatt is magas lehet, ezért vélelmezzük róla, hogy nem történt túlmelegítés. Vagy be kell vezetni a HPLC-s elkülönítést, vagy levinni a felére a megengedhető szintet, nem ám megemelni úgy, hogy ezt mi méhészek kérjük! Tisztára hülyének tartanak bennünket! El sem akarom hinni, hogy ehhez a Bross Péter asszisztált volna!

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.16. 19:27 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.11.03. 10:52
Hozzászólások: 1592
Tartózkodási hely: Balaton fővárosa
Feldolgozatlan (nyers) repceméz minőségváltozása 18 hónap alatt,
szoba hőmérsékleten és fagyasztva tárolva:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5055900/

Szobahömérsékleten a HMF az 5 szörösére nőtt,a fagyasztotté pedig csökkent.
Itthon a friss pörgetett feldolgozatlan mézek HMF értéke 1 azaz egy körül van. :)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.16. 16:26 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
Tobee!
Szerintem nem én vagyok az, aki ezt nem érti. Azon túl, hogy kavalos is leírta a lényeget, hogy a hordóban is lehet túlmelegíteni , azt kellene látni, hogy van egy termék, amit úgy hívnak, hogy méz. A virágméz a méhek által, a növények nektárjából gyűjtött rengeteg alkotóelemet tartalmazó cukoroldat. Amely alkotóelemek között sok olyan található, ami hőérzékeny. Ha ezeket hőhatás éri, akkor elbomlanak, ezért már nem tekinthető a termék méznek. A boltokban található "mézek" valójában már csak cukoroldatok. Azért, mert több kézen átmenve, több melegítést éltek át. Csak az tekinthető méznek, amelynél nem lépett át a hőkezelés mértéke egy kritikus szintet. Ezt a szintet senki nem ismeri, ezért választottak néhány olyan paramétert, amely a mézet ért hőhatást számszerűsíteni tudja. Ilyen a HMF érték, de még talán a diasztáz is ezért került a minőségi paraméterek közé. Bonvehi vizsgálatai szerint HPLC-vel meg lehet állapítani, hogy a méz HMF tartalma a hosszú tárolás, vagy a túlmelegítés hatására keletkezett. Spektrofotometriás módszerrel nem lehet elkülöníteni. Csak ugye ez megint egy árdrágító vizsgálat. Vesd össze azzal, amit az informatikai kontra kémiai hamisítás ellenőrzésről írtam. Magas HMF esetén ez egy plusz költségelem.
Tehát az alapprobléma: a többlépcsős folyamatban boltokba kerülő "méz" valójában nagyon kérdéses, hogy méz-e, mert többszöri hőkezelésen esett át. Így talán érthető, hogy miért nem látom a jövőjét ennek az értékesítési formának. A napon tárolt hordóban lévő mézet is biztosan érte kritikus hőhatás. Hát ezért tárolom én a mézemet a földfelszín alatt. Azt azonban már ne akard velünk méhészekkel elintéztetni, hogy a hosszú tárolás miatti magas HMF tartalomra hivatkozva emeljék meg a megengedett HMF tartalmat, amellyel el lehet fedni a túlmelegítés miatt keletkezett HMF tartalmat. Abban partnerek lehetünk, hogy különítsék el HPLC-vel, hogy a HMF a magas hőkezelés miatt történt. Ha netalántán ennek a módszernek az akkreditációja mégsem menne, akkor sorry ragaszkodunk az alacsony HMF-hez.
Az már más kérdés, és jó lenne, ha Herpai Zoli leírná a véleményét, hogy vajon egy plusz 5 fokon tárolt méz HMF tartama, és a +20 fokon tárolt méz HMF tartalma miként alakul. Ugyanazon méz a két tárolási hőmérsékleten egyazon időben ér-e el egy meghatározott értéket, vagy más időpontban?
Azt kell látni, hogy a méhész azért nem kapja meg a mézének a valós ellenértékét, mert egy olyan termékkel bővítik a kínálatot a kereskedők, ami valójában nem méz. Teljesen mindegy, hogy ez rizsszirupos hígítás, vagy már a termelőnél bekövetkező túlmelegítés miatt, mézként felvásárolt cukorszirup miatt van. Épeszű méhész ehhez nem asszisztál.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.16. 14:17 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2016.09.29. 22:30
Hozzászólások: 432
tobee írta:
A határértéket úgy is túllépheti a méz ha az udvarodon a hordóban eltölt egy forró nyarat!
Remélem ez világos és érthető?


Tehát túlmelegített. Látom akkor érted.

_________________
Kavalos
Don't stop honey!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.16. 12:34 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
cerana írta:
tobee írta:
Ezt nem egészen értem. Mi ír elő és mit? Nem szeretem, mikor azt a szót használjátok, hogy "túlmelegített". Mi az hogy túl melegített?

Erre mit mondjak? Ez a szakmád, de egy észosztó méhésznek kell ezt is elmagyarázni Neked?

A TANÁCS 2001/110/EK IRÁNYELVE
(2001. december 20.)
a mézről írta:
Ipari méz
Olyan méz, amely a) ipari felhasználásra vagy egyéb feldolgozásra kerülő élelmiszerek összetevőjeként történő
felhasználásra alkalmas, és b):
– idegen íze vagy illata van, vagy
– erjedése megkezdődött, vagy már megerjedt, illetőleg
túlmelegítették
.....
az ipari méz esetében a „kizárólag főzés céljára” feliratot a
címkén közvetlenül a terméknév mellett kell feltüntetni

Tehát a túlmelegített, 40-nél magasabb HMF tartalmú méz esetében az eljárás kizárólag főzés lehet ahhoz, hogy használni lehessen a méz megnevezést. Ha nem lenne ipari méz, akkor nem szabadna erre a mézre a méz megnevezést használni.


Cerena!
Igen légyszíves magyarázd el nekem te mit értesz ezen?! "Túlmelegített" szerintem így azt jelenti, hogy valamilyen határon, hőmérsékleti értéken felül került melegítésre. Mi ez az érték? 100 C°? Szerinted aki kiszerel az megfőzi a mézet?
A Hmf keletkezése: kétféleképpen történik, természetes úton és a Maillard reakció hatására, méznél a monoszaharidok sav hatására történő lebomlásakor. Ezt a folyamatot a hőkezelés gyorsítja, de nem ez váltja ki. A hosszú idejű tároláskor szintén emelkedik a HMF, hiszen a pörgetés után csak tárolodik, vagy hordóban vagy üvegben amíg meg nem eszik.
A Maillard reakciókor a magas hőkezelés hatására alakul ki pl a kenyér sütésekor.
Nem összetévesztendő a kettő!
A határértéket úgy is túllépheti a méz ha az udvarodon a hordóban eltölt egy forró nyarat!
Remélem ez világos és érthető?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.16. 11:53 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
tobee írta:
Ezt nem egészen értem. Mi ír elő és mit? Nem szeretem, mikor azt a szót használjátok, hogy "túlmelegített". Mi az hogy túl melegített?

Erre mit mondjak? Ez a szakmád, de egy észosztó méhésznek kell ezt is elmagyarázni Neked?

A TANÁCS 2001/110/EK IRÁNYELVE
(2001. december 20.)
a mézről írta:
Ipari méz
Olyan méz, amely a) ipari felhasználásra vagy egyéb feldolgozásra kerülő élelmiszerek összetevőjeként történő
felhasználásra alkalmas, és b):
– idegen íze vagy illata van, vagy
– erjedése megkezdődött, vagy már megerjedt, illetőleg
túlmelegítették
.....
az ipari méz esetében a „kizárólag főzés céljára” feliratot a
címkén közvetlenül a terméknév mellett kell feltüntetni

Tehát a túlmelegített, 40-nél magasabb HMF tartalmú méz esetében az eljárás kizárólag főzés lehet ahhoz, hogy használni lehessen a méz megnevezést. Ha nem lenne ipari méz, akkor nem szabadna erre a mézre a méz megnevezést használni.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.15. 21:04 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2016.09.29. 22:30
Hozzászólások: 432
Kedves tobee!

tobee írta:
túlzás hogy szépen összeszedi a méz paraméterit. Vannak azonban fontos megállapítások, összefüggések benne. Sajnos a méz feldolgozását nem modellezi le.


Bármennyire szeretnéd, az idézett anyag ténylegesen nem a te elvárásaid mentén készült. Van egy címe, célkitűzése, amely alapján a munka elkészült. Mindenesetre kijelenthető, hogy alap kémiai tévedéseket nem tartalmaz ellentétben a te írásaiddal és az általános iskola 5. osztályos matematika anyagot megfelelően elsajátítva nem keveri a táblázatot és a grafikont.
Egyébként pedig, ha olyan összeállítást szeretnél, amely megfelel az igényeidnek fizesd ki és egy szakember szívesen összerakja neked.

tobee írta:
De ezzel, általában a méhészek nem foglalkoznak
Persze, hogy nem foglalkoznak, mert nincs vele dolguk.

Azért nem foglalkoznak vele, mert ha mindent az előírások szerint végeznek, nincs probléma. Ez a trópusi méz esetében természetesen magasabb értéket jelent. Ezzel a kémiai paraméterrel lehet ezt követni, miért lenne ez diszkriminatív? Nem véletlenül van női és férfi mosdó. Ha a két nemet csak a tesztoszteron szint alapján kategorizálnánk ugyanaz a helyzet mint a trópusi és nem trópusi méz esetén. A férfiaknál nagyobb tesztoszteron szint lenne a határérték. Pedig emberek. Szerinted ez diszkriminatív?
Remélem érthető volt.

tobee írta:
Az üvegben értékesítőknek pedig szembesülniük kell a méz feldolgozásának, öregedésének a problémáival, hiszen az eladás üvegben nem olyan gyorsan megy mint hordóban.

Mint ahogy a zöldségeseknek is szembesülniük kell azzal, hogy az áru "öregszik" és kezelniük kell ezt a problémát. A termelőknek természetesen nem, mert ők akkor szedik amikor viszik a kereskedőhöz. Aki kicsiben a piacon is árul neki is szembesülnie kell ezzel, mert amit már leszedett az már öregszik.

tobee írta:
akik manipuláltív oldalról közelítenek a méz előállításához.
Te azt állítod, hogy aki üvegezi a mézet az manipulálja is, mert ezt írtad! Ez egyszerűen marhaság!


Nem ezt állítottam, és nem kedvelem az ilyen maszatolást és csúsztatást. Ez olyan mintha valaki a reflektométerre azt mondaná, hogy spektrofotométer.
Azt írtam: " Ezek az értékek azoknak okoznak problémát, akik manipulatív oldalról közelítenek a méz előállításához."
Ezt most is tartom, aki a helyes méhészeti gyakorlatot folytat, nincs problémája ezekkel az értékekkel, se üvegben, se hordóban sehol.
Továbbá, az a kereskedő, aki helyes mézkezelési gyakorlatot folytat nincs problémája ezekkel az értékekkel.

Ez annak probléma, akinek esetleg vaj van a fején és ezért fel akarja puhítani a hatósági szabályozást.
Ez olyan mintha azt kérvényeznéd a rendőrségnél, hogy emeljék meg az engedélyezett alkoholszintet a vérben, mert neked gyorsabb az anyagcseréd mint másoknak és ez még diszkriminatív is.
Ne viccelj!

_________________
Kavalos
Don't stop honey!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.15. 17:00 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.11.03. 10:52
Hozzászólások: 1592
Tartózkodási hely: Balaton fővárosa
tobee írta:

Sajnos a méz feldolgozását nem modellezi le. Jó lett volna, ha a szerző egy méhészeti szakértővel is konzultál


Komplett mézfeldolgozót sehol sem lehet egyben kapni,azt az üzemeltető hosszú évek tapasztalatai alapján készíti el,
alakítja ki magának.A méz még egy 120 literes hordóban sem homogén anyag.
A méhész termel,aki feldolgoz,üvegez az ezt a munkát vállalta.Neki kell a problémáit megoldani,ezért is van ezen a
tevékenységen esetleg extra jövedelem.
Olyan mézeket kell csak megvennie,amit aztán el is tud adni!


A HMF-nek az emberi szervezetre káros hatása nincs,(a méhekére igen)értéke a régi, többször melegített,vagy éppen a hamis méz jelzőszáma.

Valahogy úgy érzem erre a mézkiszerelésre előzetesen nem elég alaposan készültél fel.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.15. 12:29 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
kavalos írta:
Kedves Cerana!
Gyakorlatilag erről szól az a doktori értekezés, amit belinkeltem. Ez egy magyar nyelvű anyag, amely szépen összeszedi az egyes méz paramétereket, azok eredetét valamint, hogy mi okból szükséges a meghatározás.
A másik cél az volt, hogy felejtsük el azokat a lózungokat, hogy a tudomány semmit nem tud a diasztáz és a HMF kinetikájáról a mézben. Akkora irodalma van, hogy több hónap kellene a feldolgozásához!
De ezzel, általában a méhészek nem foglalkoznak, mert a helyes méhészeti gyakorlatot folytatóknak ez nem okoz problémát. Mindegy, hogy tartályos, hordós vagy üveges a méhész. Ezek az értékek azoknak okoznak problémát, akik manipuláltív oldalról közelítenek a méz előállításához. Igazából ennek kiküszöbölésére jöttek létre és nem az egészségkárosító hatása miatt, mint mondjuk a peszticidek vagy mikotoxinok esetében.
Üdv:


Kavalos!
Igen, ez egy érdekes anyag, az azonban túlzás hogy szépen összeszedi a méz paraméterit. Vannak azonban fontos megállapítások, összefüggések benne. Sajnos a méz feldolgozását nem modellezi le. Jó lett volna, ha a szerző egy méhészeti szakértővel is konzultál az értekezés megírása előtt.
De ezzel, általában a méhészek nem foglalkoznak
Persze, hogy nem foglalkoznak, mert nincs vele dolguk. A méhész megtermeli, hordóba tölti, egy két hónap múlva a felvásárló pedig megveszi, a mézüzemben egy gyors egalizálás után tovább adják valamelyik nyugati feldogozónak.
Az üvegben értékesítőknek pedig szembesülniük kell a méz feldolgozásának, öregedésének a problémáival, hiszen az eladás üvegben nem olyan gyorsan megy mint hordóban.
akik manipuláltív oldalról közelítenek a méz előállításához.
Te azt állítod, hogy aki üvegezi a mézet az manipulálja is, mert ezt írtad! Ez egyszerűen marhaság!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.15. 12:09 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
cerana írta:
Tobee!
Ez a téma nem nagyon pörög, ezért írj e mailt Herpai Zolinak, mert szerintem nagyon ritkán néz be. Addig is, ha elfogadod tőlem: A 40-es HMF határérték logikailag nem lehet élelmiszerbiztonsági hatáérték, mert ugyanez a mézdirektíva a túlmelegített, tehát magas HMF tartalmú méz további melegítését írja elő, hiszen csak akkor nevezhető méznek. Igaz, ipari méznek. Egyébként cukorszirupnak kellene nevezni. Tehát ez egy minőségi paraméter. Csakhogy akkor az ipari mézet sem lenne szabad méznek nevezni, ha a negyvenes HMF tartalmút nem lehet annak hívni, akkor a kétszázast miért szabad? Megmondom a választ. Azért, mert a mézkereskedők így akarták. Tisztán látszik, hogy a Méz direktíva egy büntetőjogi bizonyíték, ahol a jogalkotók lefizetésre kerültek.
Diasztáz: a keményítőt bontja maltózzá. Vélhetően azért van a mézben, mert a virágporban levő keményítő bontásához kell. A nektárban nincs keményítő. Azt jelzi, hogy a méhek készítették az adott terméket. Hacsak nem keverte hozzá valaki. Ugyanis az ipar tonnaszám használja. Izocukor előállításhoz kukorica keményítőből. Pontos analízissel biztosan el lehetne különíteni a méh diasztázt az iparitól, de egy NÉBIH labor ilyent biztosan nem végez. A mézben lévő diasztáznak nincsenek élettani hatásai. Ugyanis a hasnyálmirigy a milliószorosát állítja elő, nap, mint nap.
A pollen értelemszerűen úgy van, ahogy mondod. 100 pollenből 5 az akác, és húsz a repce a példád szerint.


Cerana!
Én azért tettem fel a kérdést a Herpai Zolinak, hogy ti is lássátok ezekre a kérdésekre a válaszát és talán neki el is hiszitek. Én ezekre a kérdésekre ismerem a választ. A Zolival már kitárgyaltam.
mert ugyanez a mézdirektíva a túlmelegített, tehát magas HMF tartalmú méz további melegítését írja elő, hiszen csak akkor nevezhető méznek.

Ezt nem egészen értem. Mi ír elő és mit? Nem szeretem, mikor azt a szót használjátok, hogy "túlmelegített". Mi az hogy túl melegített? Mintha mindenki megfőzné a mézet. A magas HMF érték nem feltétlenül a melegítés hatására keletkezik. egyszerűen öregszik a méz, a mézben levő savak hatására a glukoz pedig bomlik, ennek hatására jön létre a HMF, röviden.
A Herpai Zoli szerint, a HMF és a diasztáz határértéke fogyasztóvédelmi szempontok miatt került az előírásba, hogy a fogyasztó friss mézet fogyaszthasson. Ha ez így van, akkor sokkal egyszerűbb lenne a termelési évjáratot megjelölni a csomagoláson, nem kellene ez a sok hokusz-pokusz.
És mi van a trópusi 80 mg-s HMF-s mézzel? Azt szabad megenni? Miért élvez ez előnyt az Európaival szemben? Ez nem diszkriminatív?
Diasztáz: Én is úgy tudom ahogyan írtad. Kérdésem, most rosszabb minőségű az a méz, aminek a diasztáza az idő múlásával lecsökken, vagy jobb? Szerintem jobb! Igaz ugyan, hogy az aktivitása csökken, viszont a keményítő átalakul egyszerű cukrokká, egy magasabb minőségű élelmiszer jön létre. Hiszen attól jó a méz, minél több egyszerű cukrot tartalmaz! Vagy tévedek?(Most a hamisítást hagyjuk)
Pollen: most az történt, hogy egy magas repce pollen jelent meg a mézben, ezért a százalékos aránya lecsökkent, de az abszolút pollen szám nem változott. A baj akkor van, ha az F/G is alacsony. Arra utalhat, hogy a mézbe nem csak akác nektár került. Ez pedig az összevirágzás miatt van.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.14. 09:00 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2016.09.29. 22:30
Hozzászólások: 432
Kedves Cerana!
Gyakorlatilag erről szól az a doktori értekezés, amit belinkeltem. Ez egy magyar nyelvű anyag, amely szépen összeszedi az egyes méz paramétereket, azok eredetét valamint, hogy mi okból szükséges a meghatározás.
A másik cél az volt, hogy felejtsük el azokat a lózungokat, hogy a tudomány semmit nem tud a diasztáz és a HMF kinetikájáról a mézben. Akkora irodalma van, hogy több hónap kellene a feldolgozásához!
De ezzel, általában a méhészek nem foglalkoznak, mert a helyes méhészeti gyakorlatot folytatóknak ez nem okoz problémát. Mindegy, hogy tartályos, hordós vagy üveges a méhész. Ezek az értékek azoknak okoznak problémát, akik manipuláltív oldalról közelítenek a méz előállításához. Igazából ennek kiküszöbölésére jöttek létre és nem az egészségkárosító hatása miatt, mint mondjuk a peszticidek vagy mikotoxinok esetében.
Üdv:

_________________
Kavalos
Don't stop honey!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.14. 03:43 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2638
Tobee!
Ez a téma nem nagyon pörög, ezért írj e mailt Herpai Zolinak, mert szerintem nagyon ritkán néz be. Addig is, ha elfogadod tőlem: A 40-es HMF határérték logikailag nem lehet élelmiszerbiztonsági hatáérték, mert ugyanez a mézdirektíva a túlmelegített, tehát magas HMF tartalmú méz további melegítését írja elő, hiszen csak akkor nevezhető méznek. Igaz, ipari méznek. Egyébként cukorszirupnak kellene nevezni. Tehát ez egy minőségi paraméter. Csakhogy akkor az ipari mézet sem lenne szabad méznek nevezni, ha a negyvenes HMF tartalmút nem lehet annak hívni, akkor a kétszázast miért szabad? Megmondom a választ. Azért, mert a mézkereskedők így akarták. Tisztán látszik, hogy a Méz direktíva egy büntetőjogi bizonyíték, ahol a jogalkotók lefizetésre kerültek.
Diasztáz: a keményítőt bontja maltózzá. Vélhetően azért van a mézben, mert a virágporban levő keményítő bontásához kell. A nektárban nincs keményítő. Azt jelzi, hogy a méhek készítették az adott terméket. Hacsak nem keverte hozzá valaki. Ugyanis az ipar tonnaszám használja. Izocukor előállításhoz kukorica keményítőből. Pontos analízissel biztosan el lehetne különíteni a méh diasztázt az iparitól, de egy NÉBIH labor ilyent biztosan nem végez. A mézben lévő diasztáznak nincsenek élettani hatásai. Ugyanis a hasnyálmirigy a milliószorosát állítja elő, nap, mint nap.
A pollen értelemszerűen úgy van, ahogy mondod. 100 pollenből 5 az akác, és húsz a repce a példád szerint.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.13. 00:27 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2008.10.30. 20:58
Hozzászólások: 151
Tartózkodási hely: Százhalombatta
[quote="tsanyi"]Hát ez nem laborvizsgálat de meglepő.
Végig olvastad a cikket?
A teszt szerint bőrön keresztűl felszívjuk a glükozt és fruktózt, az alkohol feloldja a mézban lévő virágport.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2018.03.09. 20:25 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.25. 19:05
Hozzászólások: 98
Herpai Zolihoz lenne egy- két kérdésem:
Az Actor hotelben tartott előadásban említetted a Hmf keletkezését, igazából én a következtetés levonását hiányoltam, ha jól értettem a Hmf önmagától is képződik, külső ráhatás nélkül. Ennek feltételeiről, sebességéről, nagyon keveset tudunk, a Hmf élettani hatásai nem ismertek. Véleményed szerint miért vab az élelmiszerkönyvben a 40 mg határérték?
A második kérdésem a diasztázra vonatkozik: Mi is ez az enzim, mit csinál a mézben, mik az élettani hatásai? Miért van határékét megállapítva?
A másik kérdésem a méz pollen arányára vonatkozna, pl az 5% akác, 20 % repce pollen arányú méznél a pollen százalék az össz pollenre vonatkozik? tehát a vizsgálatkor a vizsgált pollenek 5% akác, 20% pedig repce?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2016.04.02. 21:38 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 6274
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Ez a téma úgy tűnik, eltűnik a süllyesztőben.
Attól tartok a kormány háttérintézményeket megszüntető terve és az OMME mai paradigmaváltása után csak ez marad:
http://honismeret.network.hu/video/magy ... on_a_fejed

_________________
advocatus diaboli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méz laborvizsgálatok
HozzászólásElküldve: 2015.09.30. 11:48 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2010.12.23. 12:00
Hozzászólások: 79
Tartózkodási hely: Budapest
Nem is értem, miért léteznek még mézlaborok. Az összeset be kellett volna már zárni, hiszen megrendelés híján veszteségesen nem üzemelhetnének.
Viszont engem őszintén érdekelne, hogy a fórumozó méhészek (és nem kifejezetten méhészek) körében a cikkben megjelent tesztek közül ki melyikkel "ért egyet/javasolná" vásárlóinak.
Rossz válasz nincs, hiszen már megjelent a médiában, hogy ezt így "kell" csinálni.
Aztán, ha lesz rá igény, végigmehetünk a cikkben leírt "tesztek" igazságtartalmán.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 191 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 25 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Ugrás:  



Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség

greenmiles v1.0 desgined by CodeMiles Team.