Köszönöm a tanácsokat!

Nálunk (Hajdú-Bihar) most kezd virágozni a fűz, sajnos úgy látom az időjárás előrejelzést, hogy 2 napjuk lesz a méheknek gyűjteni róla.

Én a kecskefüzet dugvánnyal ültettem novemberben, levágtam 15-20 cm vesszőt, nedves földbe lenyomtam, hogy 1-2 szem maradjon, és mind megfakadt. Igaz a szarvasbogár pár éves korában tönkretette.

Nyuszt!

Elméletileg valóban lehet már dugványozni is, ám azért az nem teljesen problémamentes történet.

Nincs kedvem litániákat pötyögni, Treerné Windisch Mária alaposan kivesézte a kérdést, akinek van türelme, azzal nagyon szívesen megosztom a PhD dolgozatát.

http://phd.lib.uni-corvinus.hu/740/1/Tr ... _Maria.pdf

Érdekes új eredményei vannak a kecskefűz dugványszaporításában. Gyakorlatilag megdőlt a régi dogma, hogy a porzós alakok nem dugvanyozhatók, ám az oltásoknak is megmarad a jelentősége: a csüngő alakokat mindig középmagas törzsbe oltják (szinte kivétel nélkül Salix viminalis alanyra, törzsmagasságban), s az új, színes levelű japánfűz fajtákat (mint a Salix integra 'Hakuro-nishiki'is) hasonlóan törzsmagasságban oltják. Házikertben is megoldható, némi gyakorlat azért kell egy jó kecskeláb-ékezés kivitelezéséhez... Kínlódnak vele sok helyen, az angol méhészfórumon is volt kérdés:

https://beekeepingforum.co.uk/showthread.php?t=23077

https://link.springer.com/article/10.10 ... 5-9#page-1

Az eredeti kérdésre a válasz: amikor még faiskolás voltam, kétféle módon oltottuk. Tavasszal szabadban Salix viminalis alanyra törzsmagasságban (ált. 120 cm-re) kecskelábékezéssel. Néha oltottuk növényházban a tél folyamán kecskelábékezéssel is. Az oltás/szemzésmódot az alany és a nemes vastagsága szabja meg, illetve az, hogy adja-e a héját az alany, vagy nem. A kecskeláb-ékezés egy stabil oltásmód nagyobb átmérő-különbség esetén, csak sajnos gyakorlatot igényel a kivitelezése.

Elméletileg vessző dugványról lehet szaporítani ,nedves talajba dugványozással , a kecskefüzet akár tavasszal is . Majd mások kiegészítik vagy javítják ,ha rosszul írtam.

Valaki el tudná mondani hogy a kecskefűzt hogyan lehet oltani? És mikor?

Annyira nem értek hozzá, de nincs kicsit korán a körtefának?

viewtopic.php?f=6&t=46&p=126531&hilit=h%C3%B3bogy%C3%B3#p126531

Én adnék egy esélyt a Symphoricarpos x chenaultii 'Hancock'-nak is...

A növekedés eltérő, a hibrid terülő, alacsony növény (0,5-legfeljebb 0,8 m magas), a piros magasabb, (1-1,5 m).

Ránézésre Piros Hóbogyó
(Symphoricarpos orbiculatus)

Egy barátom (aki itt nem regisztrált tag) kérdése, hogy a képen milyen növény látható? Azt mondja, hogy akác utántól szeptemberig tele volt méhekkel.


Másik kérdése, hogy a kivi mézel-e, mert virágport megfigyelései alapján termel.

Kedves Koolégáim!
Végeztem a képek feltöltésével a honlapomra, külön köszönöm a mástól kapott képeket, valamint csoky-nak a pontos kiigazítást!

Pöpec!

Mg néhol van gond a belépéssel, elég új a guglinak. A link: viragporosmehlegelo.hu

Link kellene József.
Mert ha ezt beírjuk a keresőbe, akkor csak a könyvre talál minden hivatkozás.

Úgy tudom, hogy a "Sebestyén József Virágporos méhlegelő" alatt lehet elérni a honlapot.

Kedves József.

Köszönjük szépen. Hol lehet megnézni, elolvasni? Az adatlapodon szereplő http://www.meheszet-viragporfotok.hupont.hu vagy http://www.meheszet-viragporfotok.hu címek nem elérhetőek.

Köszönettel,
Jani

Köszönöm! Az akkori honlap azért tűnt el, mert megjelent a könyv. Örülök, ha bárkinek, bármilyen keveset is, de segíthetek.

Kedves József!
Még nem volt alkalmam, hogy személyesen is gratuláljak és megköszönjem munkádat. Emlékszem a "VIRÁGPOROS MÉHLEGELŐ" c. könyv megjelenése előtt már volt egy honlapod, ahonnan - eléggé el nem ítélhető módon - elcsentem korábban néhány képet oktatási célokra. (Ennek már több mint 5 éve, így remélem elévült. Igaz a képek sarkára 'oda biggyesztettem' egy © Sebestyény József szövegdobozt.) A könyv kiadását követően már nem találtam a weboldalt.
Véleményem szerint a könyv és a munkád - most újra a honlapod - is a maga nemében páratlan, legalább is én még nem találkoztam hasonló "gyűjteménnyel" pedig elég sokat "NET-eztem" akkoriban, hogy sztereomikroszkópos fotókat keressek az általad is fotózott fontosabb hazai mézelőnövények pollenjeiről.
A továbbiakhoz jó egészséget és jó fényt.

üdvözlettel
Ficzere Péter

Köszönjük!

Igen, Tomi papát már kértem a könyv megjelenése előtt... más lett a lektor.
Az elérhetőség ezek szerint nem eléggé feltűnő helyen van: mersejo@gmail.com.

Arisztaiosz majd lektorálja.

Köszönjük szépen!
Egy elérhetőséggel viszont előbbre lennénk.

Kedves méhész kollégák! Elkészülőben van Virágporos méhlegelő című honlapom, amely az azonos című könyvem alapján készül. Folyamatosan töltögetem fel a képeket, belátható időn belül kész leszek vele. Remélem nyújt valami kis segítséget, de szerintem érdekességnek is megteszi. Ha valamilyen hibát találtok bent, kérlek szóljatok, azonnal javítom. Köszönöm, ha megnézitek! Jó méhészkedést mindenkinek!

Orvosi.

Somkóró.

Mi ez?

Most kiváltképp sok van belőle, és nagyon járják a Méhek.
Kedvezett neki a sok csapadék.

A gesztenye a száraz júniusi kánikulában mézel normálisan. A mostani záporos időjárás nagyon betesz neki...

Egy idős méhész egyszer azt mondta: a gesztenye 7 évente ad. Én kb. 4 éve pörgettem róla utóljàra, pedig itt van. A kaptárak felé sétálva már távolról érezni az illatát mikor a gesztenyét hordják. Sok sikert kívánok.

A hét elejen kezdtek nyílni az első virágok Velemben.

A gesztenye (Castanea sativa) virágzása nálam speciel már lement... Rövid ideig járják a rovarok, de akkor nagyon intenzíven. Sok a virágpora. Az új hibridek talán kicsit később virágoznak, de nem hiszem, hogy olyat találsz.

Nagy befektetés nem lenne ,csak az időm és némi gázolaj.. csak annyi családot vinnék ami az utánfutóra felfér. A papírok rendben vannak ,mert már korábban terveztem csak keresztbe szervezett nekem az időjárás. Holnap megnézem és meglátom talán.

Gesztenye is lutri, csak a végén derül ki megérte e.

Sziasztok! Nem találtam sehol külön gesztenyés topikot ezért ide írok. van a környékünkön (kb 20km) egy öreg gesztenyés . azt szeretném megtudni ,érdemes e elvinnem pár családot még,mert nem tudom meddig virágozhat . Talán egy hete kezdte és nem tudom meddig tarthat . Eső volt ,meleg van. Köszönöm!

Köszi

Nagy hordásra nem lehet számolni meggyről. fél kg napi hordást vettem róla észre. függ az időjárástól is .

Kései meggyről volt már valakinek hordása?

Köszönjük!

galamb386 Nagyon köszönöm!

Ez az elözöhöz.

Szíves használatra újra felteszem.
Ha valaki javítani valót lát benne, kérem jelezze.

Igen, japán keserüfű. Baromira járják a méhek. Nem tudom mennyire lehet hasznos számukra. Van valakinek tapasztalata erröl a növényről, azon kívűl hogy kiirthatatlan?

Köszönöm!!!

Japán keserűfű

Sziasztok!
Valaki tud nekem abban segíteni, hogy milyen növények lehetnek ezek?

Köszönöm a válaszod!

Raciko!

A mirtuszig jól emlékezett a lerakatos, a folytatása viszont nem japán, hanem krepp-

A röndös neve Lagerstroemia indica, magyarul nevezik kínai selyemmirtusznak is.

http://www.edenkert.hu/szobanoveny/egzo ... ozas/2232/

Ez a színváltozat akár a L. i. 'Nivea' is lehetne: https://www.megyeriszabolcskerteszete.h ... yemmirtusz

Sziasztok!

Szeretném megkérdezni, hogy ismeri-e valaki ezt a növényt. Szeptember végéig virágzik, a méhek rendszeresen járják, de nem túl nagy intenzitással. 15 éve amikor vettem a kertészetbe azt mondták, ha jól emlékszem, hogy japán mirtusz, de ahogy olvasom a mirtuszfélék örökzöldek ez meg nem.

Beírom ide is, hogy meglegyen.
Pár napja észrevettem, h a méhes mellett kb 10 ha egybefüggő csattanó maszlag tábla van. Tudtam, h emberre hogy hat, de fogalmam sem volt, h van e méhészeti jelentősége. Facebookon volt sokféle válasz, majd a mentorom megtalálta egy könyvben is, h a méhek járják.
Két nap megfigyelése: ebben az időben 2 nap alatt fél kiló plusz. Bőven ad virágport is, nyers zöldessárga színe van. És büdös, mint a dög.
Ma betárcsázták.