Mivel az OMME honlapra nem tudok véleményt írni, itt szeretném megkérdezni, hogy a napraforgón történő méhmérgezést miért lehet a Hatóságnak bejelenteni? Miért tartják ezt fontosnak? Amikor a helikopteres növényvédelem még ma is működik, mit számit ez?

Nem a Sajtófigyelőbe tettem, mert véleményem szerint ide való:

https://www.kisalfold.hu/kozelet/helyi- ... k-6994770/

Nos, nem olyan régen örömködtünk éppen, hogy a NÉBIH-nál új mérgezési eljárásrend született, melybe beépítették annak a Tóth Péternek a javaslatait is, aki a legtöbbet tette a méhészek érdekének képviseletében az utóbbi "vérzivataros" időkben is, és akinek a legtöbbet köszönhet a mérgezést szenvedett méhész, hogy világos, érthető magyarázatot és segédletet kaphat kézbe, ha kárt szenvedne.

Nem túl régen és éppen ebbe a témába tettük fel többen is:
viewtopic.php?f=7&t=77&p=173793&hilit=munkareggelij%C3%A9nek#p173793
viewtopic.php?f=7&t=77&p=173835&hilit=elj%C3%A1r%C3%A1srend+%C3%A1tdolgoz%C3%A1sa#p173835
viewtopic.php?f=7&t=77&p=174192&hilit=K%C3%B6telez%C5%91+f%C3%A9nyk%C3%A9pek+%C3%A9s+m%C3%A9hmint%C3%A1k#p174192

Mint látható, egyre inkább igény, hogy ténylegesen kiderüljön, hogy mi és ki okozta a méhmérgezést. Az új eljárásrendhez -amikor a hatóság kérte- anno Tóth Péter készített javaslatot, melyet a bevett szokásoknak megfelelően Bross Péter egy bő esztendőn keresztül "érlelt" a fiókjában (magyarán b@szott elküldeni), majd mikor Tóth Péter ezt egy elnökségi ülés alkalmával az elnökség előtt szóvá tette, akkor teleszívta a pofáját és szakmaiatlannak titulálta az anyagot, majd másnap -változatlan formában- mégis elküldte a hatóságnak, természetesen ennek a ténynek a közlése során egy régebbi (szintén Tóth Pétertől származó) munka "remake"-változataként aposztrofálta, noha az OMME nevében mégiscsak felvállalta a javaslatot a kis sunyi Szundi...

Mindennek persze a jelen mérgezés szempontjából aránylag kevés relevanciája lehetne, ám a "felmelegítés" autenticitását az adja, hogy a "beperelt" szerencsétlen népművészeti agyagedény "klubtulajdonos és szakma-politikuss" újabb fogvacogós bregyogást virított a FF-klubon:



Atilla, OMME Ustora, Kemény Magja, Szilárd Karógyökere !

Magadtól lennél ilyen buta, vagy segít valaki? Csak nem a jó Fulmer-Takács Azthiszi Szent Ferenc vezeti remegő kis kezecskédet, amikor ilyen hülyeségeket kérdezel írásban? (Legalább ne írnád le, a szó még csak elszáll, ha nincs két hiteles tanú, az írásaid viszont megmaradnak, csak le kell menteni őket...) Ennyire Bross biztosan nem lehet buta, hogy éppen ő hívassa fel a figyelmet arra: riválisa értékes, érdemi szakmai és érdekvédelmi munkát képes felmutatni, ami markánsan és kontrasztosan világítja meg, hogy sokak -köztük jómagam- vélelme szerint a jelenlegi puhapöcs és ön- illetve Fulmer-érdekképviselő elnök erre kifejezetten képtelen... Ha pedig elszabadult a hajóágyú, akkor elnökecskének azt javasolnám, rögzítse de izibe!

Nos, OMME Kemény Magja, szakmai szempontból tökéletesen mindegy, a Monitoring keretében, vagy más "cím" alatt jegyez valaki egy ilyen segédletet (már csak azért sem releváns a "Brossúra" kifejezés, mert az OMME -véleményem szerint árulója, s nem elnöke- ehhez egy vak "brossiádát" sem tett hozzá). Másrészt a mérgezésekkel kapcsolatos eljárásrendi segédletet már csak azért okosabb dolog az OMME elnökségi tagjaként és megyei szaktanácsadójaként jegyezni, nehogy az a szegény egykori Tolna-megyei -szaktanácsadói munkából már kikopott- szaktanácstalan föltehesse a kérdést: oszt' netán monitoringos pézér' kapja itt a bölcsességet a pórméhész?

Nem azért kapja, Nagy Király! Tóth Péter részéről ingyér kapja, Tóth Péter az OMME elnökségi tagjaként és megyei szaktanácsadóként készítette el az anyagot, s bocsátotta az egyesületi tagok rendelkezésére, de miután az OMME közhasznú egyesület, az egyesületen kívüli méhészek is részesülhetnek az OMME honlapon keresztül a szakmai segítségben.

A fogvacogós egykori szaktanácsadók meg nyugodtan készíthetnek saját "Brossúrát", a Tóth Péter-félét majd a Méhészújság mellé kapja az egyesületi tag (no, meg online a többi méhész is), a szaktanácstalanokét meg majd a Méhészethez csatolják, mint dr. Nagy István politikai kampányírását, a "Szövetségben a magyar mézért" címűt, ami örök értékű fejezete marad az újkori méhészeti szakmának.


https://www.kormany.hu/download/f/50/51 ... advany.pdf

Mondjuk, véleményünk már a megjelenés idején is volt, én jobbára a sajátomat vállalnám:

viewtopic.php?f=2&t=373&p=170132&hilit=sz%C3%B6vets%C3%A9gben+a+magyar+m%C3%A9z%C3%A9rt#p170132
viewtopic.php?f=2&t=48&p=170329&hilit=sz%C3%B6vets%C3%A9gben+a+magyar+m%C3%A9z%C3%A9rt#p170329

Az obsitos szaktanácstalan meg bátran írkálja a hülyeségeit, lassan mindenki rájön, hogy beteg már a klubja, s a kutyát sem érdekli, miket vartyog ott össze -mostanára- kétnaponta...

https://www.magro.hu/agrarhirek/vegre-e ... sgalasara/

Kötelező fényképek és méhminták

A mintavétel helyszínéről fényképet kell készíteni a helyszínen található tereptárgyakkal, valamint rögzíteni kell a GPS koordinátákat WGS84 (fok.tizedfok) formátumban, ha ismert, a helyrajzi számot is. A helyszíni szemlén készült fényképeknek az ellenőrzéssel való azonosíthatóságát biztosítani kell. Továbbá a jegyzőkönyvben a fényképfelvétel készítésének a tényét rögzíteni szükséges, a fényképek esetleges azonosíthatóságát szolgáló adatok feltüntetésével együtt. A méhegészségügyi felelős a helyszíni szemle során a hatósági állatorvos jelenlétében minden esetben méhészetenként 2 darab átlagmintát vesz az elhullott méhekből. Amennyiben a mintaadó kéri, a méh tetemekből ellenmintát kell átadni a mintaadónak.

Új eljárással vizsgálná a méhelhullásokat a hatóság
2020. március 20., 12:12|Agroinfom.hu/ Nébih
Szóljon hozzá Ön is! |

Címkék:
nÉbih,
kár,
méhészet,
méh

nyomtatás
Az elmúlt évek tömeges méhpusztulásai után időszerű volt a méhmérgezések kivizsgálására alkotott, 2012-es eljárásrend átdolgozása.

Nagy port kavartak hazánkban a 2018-as a tömeges méhpusztulások, aminek okait azóta sem sikerült teljesen felfedni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatgyűjtést indított az esetek felderítése. A magyarországi méhpusztulás magyarázatait az illetékes hatóságon kívül a méhészek és a gazdálkodók egyaránt keresik.

Abban valamennyi érintett egyetértett, hogy a szomorú jelenségért csak és kizárólag nem okolhatóak az egyes, méhekre káros növényvédő szerek, sokkal inkább több tényező együttes hatása, vagy esetleg egyes tényezők túlzó hatásának következménye.

A méhpusztulást ma Magyarországon több tényező okozza – fotó: Pixabay

Most több hónapos egyeztető munka eredményeként a Nébih elkészítette a méhelhullások hatósági kivizsgálásnak rendjét, amely a méhmérgezések kivizsgálására alkotott, 2012-es eljárásrend átdolgozása, kiterjesztése. Az eljárásrend az OMME elnökség ajánlásaival, a 2019-es, szennyezett állatgyógyászati szerekkel kapcsolatos esetek tapasztalataival is kiegészült.

Az útmutató nyilvános része és a hozzá kapcsolódó folyamatábra az alábbi linkekről tölthető le:

Free!

Szétnéztem...

Én azt láttam, hogy a "munkareggelin" egy vak hang sem hangzott el a mérgezésekkel kapcsolatos hatósági eljárásrend változásairól. Persze az is lehet, hogy csak én nem pillogtam eléggé körbe...?

Persze még az is lehet, hogy talán meg sem nyitotta a linkeket...? Akkor meg fussa már át őket, de izibe!

Ha meg kóstolgatni akar, akkor ne a szakmai témákban kóstolgasson, hanem inkább menjünk át a Dühöngőbe, ott szívesen segítek képbe kerülnie.

http://www.omme.hu/koronavirus-helyzet/
Ha szétnézel, akkor láthatnád.

Az OMME honlapon még nincs fent (bizonyára a hétvége miatt, de az sem lehetetlen, hogy nem szeretnék lefedni az agrárminiszter és Bross Péter oldott hangulatú munkareggelijének örömhírét...).

https://www.agrarszektor.hu/allat/mehes ... 20413.html

Ha valaki nem figyelne fel a megnyitható linkekre, annak kedvéért a NÉBIH nyilvános anyaga, illetve a folyamatábra linkjei:

https://portal.nebih.gov.hu/documents/1 ... 4689494073

https://portal.nebih.gov.hu/documents/1 ... 4689494424

Én nem vagyok annyira tapasztalt, éppen ezért kérdezném, hogy honnan tudod hogy Januárban Bomba formában voltak a családok?

Nos a január végén még bomba kondícióban lévő állományom nagy része, összeset 1 fiókra, hulla sehol egy darab , 16 család eltünt ezek szűk 3 fiókon de vastag 2 fiókon betelelt családok voltak. A lépekből a viragporosakat és a mézeseket kell beküldni a laborba. 60 családról talán ha van 1,5 L hulla. A neós évben pont így jártam. A hazaérkező méhek nem találnak be a kaptárba csak vagy hatodik nekifutásra. Ez levideóztam . Van olyan is hogy kaptár elejére érkezik remegö lábakkal, testel megy egy kört és potty. Sok a szipókás a megtalált hullákban.

http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2 ... C3%A9n.pdf

Mit szeretnél a lépből kimutatni amit a méhhullákból nem lehet? Szerintem mivel általában a méhek közvetítésével kerül a kaptárba a méreg nem igazán van szükség a lépek vizsgálatára.

Üdv. jani bátya

Sziasztok Méhész társak! Segítséget szeretnék kérni. Keresem azt a dokumentumot, az OMME oldalán ami leírja a mintavételi protokolt mérgezés esetén. Találtam egy infót az eljárás rendjéről, növényminta, méhminta ..... stb, de a lépmintáról nem sikerült infót gyüjteni. Nyilván nem jól és nem jó helyen keresgélek....

Tekintettel arra, hogy a jelenlegi támogatási rendszerrel nagyon nem értek egyet, már régóta nem is veszem azt igénybe, így a flakon aznap ment ki a kukába.

Ennyi. Pedig aztán én hosszú évekig kutyulásellenes voltam, de lassan úgy néz ki, hogy a zúgkonyhai készítmények megbízhatóbbak lesznek.

Természetesen. A "gyógyszer" gyártójának a bőrét már ki kellett volna feszíteni valahová, ahol sokan látják. Ehelyett gondolom boldogan éli mindennapjait.




A volt elhullás rendesen az október végi tapasztalás volt. A vizsgálat idején voltak teljesen elhullott, ill. almányi méretű családok, amik gyakorlatilag nem tekinthető semmilyen családnak tél végén.
A szaktanácsadónk is kint volt a vizsgálaton, nagyon korrekt volt, képeket is készített.

Szerintem nem kell ezt még teljesen lefutottnak tekinteni! Ha szólt Zsolti még ha később is, de ennek nyoma van, ráadásul meg van a számlája, az ominózus sorozat számmal, valószínű még a csomagolása is, hisz a támogatás miatt meg kell őrizni. Rövidesen újabb egyeztetés lesz az ügyben, ha többet tudok beszámolok.

Tudod a tavalyi évig, a "méh gyógyszereket" nem tekintettük potenciális mérgeknek az állományra.
De az űgy jól el lett sikálva.
Ez egy következmények nélküli ország szokták mondani.

Kár, hogy későn ugrott be az összefüggés a következmény és a lehetséges ok között.A rendszerkritika pedig akkor nem a helyi állategészségügyre vonatkozik, hanem magára az állatgyógyszerek, készítmények minőségbiztosítására.A volt elhullás rendesen megjegyzésből, pusztulási megjegyzés nélkül, nekem az jön le, hogy átteleltek és tavassal tartalék vagy termelő család méretről indultak.

Mivel tavaly ősszel elég korán volt egy hideg periódus, a zárókezelést meg lehetett csinálni október végén. A családok többségénél más szert használtam, de az nem volt elég, és vettem egy flakon o..ovart. A kezelés utáni elhullásnál egyáltalán nem gyanakodtam a szerre, és tippem sem volt, mi lehetett az oka, ezért nem léptem ez ügyben semmit. Az feltűnt, hogy a méhészetnek csak egy jól körülhatárolt részén tapasztaltam hullákat. Idegenkezűségre gyanakodtam, vagyis hogy valaki bejött, és valamit ügyködött. Aztán mikor január végén megjelent a hír a fipronilmérgezéssel kapcsolatban, rögtön leesett a tantusz, mivel csak a méhes felső részén volt gond, ahol használtam az o..ovart. Gyorsan le is ellenőriztem a gyógyszerről kapott számlán található gyártási számot, ami beleesett a fipronilra pozitív körbe. Nyilván futottam fűhöz-fához, hatósághoz, elég hamar ki is jöttek, de eddigre már február eleje volt.
Ennyi.

Mi illetve ki miatt telt el a méhelhullás észlelése és a mintavétel között négy hónap?

Ha már megint előjött a fipronil téma: Tavaly október végén a méhészetem harmadát a gyártási szám alapján is mérgező oxxovar készítménnyel kezeltem. Utána volt is elhullás rendesen, de nem tudtam az okát. Rá négy hónapra mintavétel, a vizsgálat fipronilra negatív.
Nagy köszönet ennek az egész sz@r rendszernek!

Szerintem atka miatt pusztulhattak el...

Köszönöm válaszát!
Ugyan nem vagyok méhész, de akkor más miatt hullhattak el.

A fórum kezelését még nem szoktam meg. Köszönöm a helyreigazítást.

Sanyoo8!

Elég egyszer leírni, ha van válasz, megkapja.

Az Apitraz 500 mg impregnált csík mézelő méhek részére A.U.V készítmény visszahívásának értesítője:

http://www.omme.hu/apitraz-termekcsere- ... -kerelmek/

A gyártási tételszám alapján nem volt szennyezett a gyártmány.

Ha utólag szeretné szerkeszteni az írását, azt is megteheti, amíg nem írnak rá hozzászólást.

Neonikotinoid mérgezés miatt nem hónapok múlva hullanak el a méhek, szubletális koncentrációtól eltájolnak, a letális dózistól a táblán pusztulnak el.

Ui.:
Ugyanis mivel már nincs rá szükség, így eladnám. Csak nem akarom, hogy bárkinek is baj legyen belőle.

Az elhullásról még annyit, hogyha neoniko mérgezés lett volna, akkor csak hazahozatal után 1-2 hónappal jelentkezik az valós? Vagy inkább mérgezett atkalap?

Sziasztok!

Családomba apum már elég régóta hobby méhészkedik.
Tavaly viszont elpusztult az összes méh.
Napraforgó után hazahozva 1 hónappal. Az okát nem tudtuk, csak idén hallottuk, hogy mi lehetett a baj.

Viszont még volt egy atkaölő is amit használt. Állítólag ebbe is volt szennyezett tétel.

Rá tudna nézni valaki, hogy szám szerint ez még megfelelő lenne és nem a mérgezett kategóriába volt:
Csatolt kép.

A fipronil-szennyezett atkaölő gyártója, nem kíván peren kívüli egyezség keretében megállapodni a méhészekkel. A laboreredmények beérkezése után így marad a bírósági eljárás.

Vagy a nébih laborban van ez a szennyeződés???

Tudjátok esetleg, hogy Magyarországon kívül is történtek ilyen esetek a forgalomban lévő atkairtó szerek használatával kapcsolatban?
Félve írom, hogy: esetleg csak a Magyar Méhészeket
próbálják inzultálni ezekkel a szerekkel?!
Uffff.....

Magam részéről a jól bevált m..a. 20.ast használom.
Söpri az atkát. Eddig gondolkodtam más hatóanyagú szereken is, hogy véletlenül se alakuljon ki rezisztencia. Mára kezdem elfeledni a forgalomban levő szereket....
Ezen kívűl próbálom a Méhek immunrendszerét erősíteni különböző, itthon készített gyógynövényes teákkal, amik illata remélhetőleg megzavarja az atkák tájékozódását is.
Félelmetes, hogy mennyi mindentől kell manapság rettegnünk. No de, fel a fejjel!

Botrányos az egész!Nekem és még a környezetemben pár embernek is gond volt már 2 évvel ezelőtt is a destruktorral, aztán már nem is használtam.SZERENCSÉRE!

2,5 éve augusztustól pusztultak a méheim. A 37- ből ősszel volt még 14 család. Magam voltam a hibás a helyzetért, mert állomány szinten kísérleteztem a tejsavval. Ősszel Destuktorral csorgattam a 14 családot, egy órán belül tömegével fetrengtek a méhek a kaptárak előtt, és belül. Kicsit még kevesebbet is csorgattam, mint az előírás, nem volt túladagolás. Több méhésztárs azt valószínűsítette, hogy bizonyára atkaszívottak voltak a méheim, azért pusztultak el. Nekem eleve terhelt volt a lelkiismeretem, mindent magamra vettem akkor a méhcsaládokkal kapcsolatban. Nem vittem mintát sem. Tavaszra az utolsó 4 család is elpusztult. Ősszel olvastam ezt a fipronil szennyezést. Lehet, hogy két éve is valami ilyesmi volt. Az a szomorú az egészben, hogy az engedélyezett szerek felé megtörik a bizalom, többnyire maga küzd a méhész.
Azóta amitrázos füstöléssel, Mavrikos zsepivel, oxálsavas csorgatással védekezem zárókezelésként. A legolcsóbb oxált vettem. A január közepén végzett oxálsavas csorgatás 0- 12 atka között hozott le 5 nap alatt. A legtöbb családban 6 alatt volt, 0- s is több volt. 23 családból 12- nél számoltam az atkát. Igen szépek most a családok. Hárs után sorozatot fújtam amitrázzal (nincs napra nálam), augusztusban Mavrikos zsepi, szeptemberben sorozat fújás, és október is fújtam néhányat, amikor az idő engedte, akkor már csak elvétve, nem sorozatot.
Mifelénk dombok határolják a tájat, sokszor volt fagy, de a dombok miatt bizakodunk, hogy csak részleges fagyás történt.
Üdv: Attila

Tavaly volt forgalomban nem szennyezett atkaölőszer?

Most akkor küldjem vissza a tavaly támogatásra vásárolt apitrázt, amiből 1 csomaggal használtam fel próbaképp és 10 nap után azt is kiszórtam, mert valami nem tetszett .....?
Ezek után kérdezze meg valaki, hogy miért vegyszerboltban veszem az olcsó oxálsavat!

Nem tudtam hova rakjam.
https://portal.nebih.gov.hu/allatgyogya ... AVfrnlV4B4

Normálisnak éppen nem mondanám, de sajnos lehetséges.
Túl vannak terhelve a laborok.

Az brutális....

Sajnos a toxikológiai minták eredményei sokszor hónapok múlva jönnek meg.

Szerintem normális.
Ha azt nézzük, hogy én a 2017.10.09-én levett minták víruselemzését még mindig várom, akkor mindenképpen.

Holnap lesz négy hete, hogy a fipronil-szennyezett atkaölő használata miatt hatósági mintavétel történt nálam. Budapesti laborba küldték a mintákat. Szerintetek normális dolog, hogy még nincs eredmény?

Már másutt is feltettem ezeket a kérdéseket, de nem sikerült választ kapnom. Kérdésem lenne, aki meg tudná magyarázni. A Karate Zeon ez évben is használható virágzó kulturákban is. A mikrokapszula miatt hosszú tartamhatású. 28 nap az élelm.eü. várakozási idő. Még a nem károsító, tehát nem rágó, szívó rovarokat is pusztítja. Még a petét is. A méhekre mérsékelten veszélyes. Csak mérsékelt pusztulás várható? És mégis használható, nem is kell félnünk? Ezek nem ellentmondásos tények? Hogyan lehetünk így nyugodtak a repcén, napraforgón?

Te öreg!
Nem lehetett volna inkább egy kép a hókarú csajról, a Boss-t bizonyos okok miatt nem kedvelem.

Embörök!!!

Megvan az idei napraforgós méhpusztulás oka...!!!

Nincs itt mellébeszéd, az a nyüves Serratia marcescens a ludas, meg az a rohadt glifozát! Mondam én már ezt évekkel ezelőtt is!

http://azuzlet.hu/gyomirto-pusztithatta ... anulmanya/

Ez még csak a felszín, de az elmélyedni szerető olvasók számára egy kis tudomány is álljon itt:


http://www.agbioforum.org/v12n34/v12n34a10-duke.htm A glifozát-rezisztens kultúrnövények, hogy lássuk, milyen sok növény révén károsodhatnak a méheink...

http://jeb.biologists.org/content/218/1 ... f_ipsecsha Navigációs problémák is lehetnek? Netán az eltájolás inkább ettől lehetett régebben is, és nem a rohadt neoninikotonoidoktól? Már a Geddekasnak sem hihetünk?

http://www.pnas.org/content/early/2018/09/18/1803880115


Ezek után követelhetjük vissza a neonikotinoidokat, zokogva kérhetünk bocsánatot a jó Brosstól, hogy a tiltakozás sunyi elszabotálása miatt nemtelenül támadtuk...! Nagy István agrárminisztert is meg kell követnünk, hogy merészeltük kétségbe vonni az alkalmasságát annak nyomán, hogy "sztárolta" a neonikotinoid csávázószereket. Ideje, hogy elinduljunk Brüsszelbe és követeljük a neonikotinoid csávázószerek ismételt engedélyezését, a gazdák és a méhészek kártalanítását. Csodálkoztok miért? A gazdák a korai kártevők elleni védekezés megnőtt költségei, a méhészek meg a neók helyettesítésére használt (engedélyezett) növényvédő szerek súlyos károkozó hatása miatt...

Nos, gyönyörködjön mindenki a megoldásban, s itt az idő, hogy levonjuk a konzekvenciát:

"οὐδὲν ἀκιδνότερον γαῖα τρέφει ἀνθρώποιο
πάντων, ὅσσα τε γαῖαν ἔπι πνείει τε καὶ ἕρπει.
οὐ μὲν γάρ ποτέ φησι κακὸν πείσεσθαι ὀπίσσω,
ὄφρ’ ἀρετὴν παρέχωσι θεοὶ καὶ γούνατ’ ὀρώρῃ·
ἀλλ’ ὅτε δὴ καὶ λυγρὰ θεοὶ μάκαρες τελέωσι,
καὶ τὰ φέρει ἀεκαζόμενος τετληότι θυμῷ.
τοῖος γὰρ νόος ἐστὶν ἐπιχθονίων ἀνθρώπων,
οἷον ἐπ’ ἦμαρ ἄγῃσι πατὴρ ἀνδρῶν τε θεῶν τε.

Nem táplál ez a föld gyarlóbbat az emberi nemnél,
semmilyen élőt, mely lélegzik s mászik a földön:
nem hiszi, hogy valamely baj is érheti még a jövőben,
míg a nagy istenek áldják s míg mozgatja a térdét:
ám ha a boldog olümposziak már bajba borítják,
bár nemakarva, de tűrő szívvel hordja a sorsát.
Mert aszerint fordul lelkében a földi halandó,
hogy neki míly napot ad Zeusz, emberek, istenek apja."
(Devecseri Gábor ford) (hogy honnan, ez a mai találós kérdés...)

Egyre inkább időszerű lesz az önkritika és javaslom az új népszerűsítő kampány-poszternek:

Attól tartok félreértesz!
Nagyon szépen köszönjük, hogy a műszeres mérések oldaláról is leírtad a problémát.
Teljesen jó és fontos .....
Amiért én írtam annak nem az a lényege, hogy itt egy fórumon mi miket olvasunk tőletek hozzáértőktől.
Mindössze annyira akartam utalni, hogy az országos méhész szervezet, amely elvileg az érdekképviseletet is el kéne látni, újra csak nagyfokú impotenciáját prezentálja.
A méhpusztulás ügyben újra tartózkodik önállóan lépni a méhészek érdekében. Az elnök és a többség talán arra vár, hogy a NÉBIH saját magát ellenőrizve azt mondja: "Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon."
Valóban egyszerűbb a balkonra ültetett méhlegelők problematikájával és NP-s pénzek osztogatásával foglalkozni mint érdekeket védeni.

Kedves Cerana!
Második éve méhészkedem, azóta került látóterembe ez a problémakör. Érdekes, hogy a laikusok számára (már aki nem méhészkedik) mennyire ismeretlenek az itt vázolt nehézségek és a jövőt illetően a bennük rejlő veszélyek.
Mivel az OMME-vel más pályán futballoztunk, ezért egymás felé a láthatóság gyakorlatilag nulla volt. Ezért nem is kerestek/hettek meg és viszont.
Üdv:

Kedves Tsanyi!
Elnézést, ha kicsit elvetettem a sulykot az analízisek részletezésének irányába.
Csak azért írtam hozzászólásom, mert az gondoltam az ördög a részletekben rejlik, de ezt gondolom az ügyvédje jobban tudja mint én:)
Tisztelettel:

Köszönöm a szakmai észrevételeket. Szerintem én sem azt vontam kétségbe, hogy képesek-e a hazai szakemberek világszínvonalú mérésre, vagy sem. Arról van szó, hogy a NÉBIH szerepe összeférhetetlen, hiszen saját maga ellen dolgozik, ha precízen vizsgál. Ilyesfajta kevésbé precíz vizsgálatokra említettem példát. Gyakorlatilag teljes hírzárlat van szakmai vonatkozásban.
Egyáltalán, megfogalmazta bárki is hivatalosan, hogy ezeknek a NÉBIH vizsgálatoknak mi a célja? Az, hogy megbüntesse saját magát, mert teljesen szabálytalanul adott ki szükséghelyzeti engedélyeket, közveszélyt okozva? Bírósági eljárás alapját képezheti? Miképpen, ha bejelentették, hogy korlátos a vizsgálati kapacitás? Egységes kártalanítás Csuja beszámolója szerint nem lesz (a beszámoló után rögtön el is lett hallgattatva). Akkor? A NÉBIH-nek semmiképpen nem érdeke a valóság kiderítése. Az OMME vizsgáltat saját maga?
Ami pedig a hazai laborok szakmai munkáját illeti. Az ősszel Cruiserrel csávázott deflektoros vetés közben tömeges méhpusztulás következett be a traktorok által keltett porfelhőben. A NÉBIH laboratóriuma nem tudta kimutatni a méhekből a hatóanyagot. Nem tudom megmondani, hogy ennek szakmai, vagy politikai okai voltak-e? Esetleg nem Solymosiné Majzik Etelka végezte a méréseket. Hát az is lehet egyfajta manipuláció, hogy kire bízzák a vizsgálatokat. Ezért kellene az ellenmintákat ott megvizsgáltatni, ahol az ilyen kimutatás már sikerült, és nincs függelmi viszony. Ha az általam emlegetett módszer nem ismeretlen kis hazánkban, akkor másik választ várunk arra, hogy máshol miért lehet kimutatni valamit, amit nálunk nem sikerült. Részemről ez csak egy tipp volt, amit ezen cikkek olvasgatása közben találtam. Az OMME megkereste már kavalost szakmai tanácsért? Persze hogyan is kereshette volna meg, hiszen elnökünk már többször kiemelte, hogy senki ne higgye el a fórumokon leírtakat.

Szerintem pedig még az előtt, hogy a folyó elmosná a hidat. Tehát addig kellene nekünk is vizsgáltatni, amíg van minta. Nem utólag elmélkedni azon, hogy korrekt volt a vizsgálat vagy maszatolt. Persze át is lehet úszni a folyót. Csak nehogy belefulladjunk az örvénylő vízbe.
Amúgy pedig Darvas Béla írói vénája meg sem közelíti a Tiédet!

Kedveskéim!

Valóban magasröptű szakmai vitát folytattok, de közben elvirágzik vagy már elvirágzott a napra.
Én is szépnek és jónak tartom az OMME NÉBIH együttműködési nyilatkozato(ka)t, de a mottóm Advocatus Diaboli.
Hát az ördög ügyvédjeként is együtt örülök Tomipapával, hogy a fennt említett két szervezet egymás tenyeréből eszik, és örömmel olvasom sikeres együttműködésük híreit, csak az eredményt nem látom.

Hallottam Tóth Péter tányérhámozós mintavételi technikájáról, úgy tűnik ha van neo akkor ezzel a módszerrel ott lesz a mintában. Aztán ebből a mintából és a gyűjtött mérgezett méhekből (megfelelően hűtve szállítva) kapjon az európai szinten elismert velencei labor, illetve 2-3 külföldi labor ahol sikeresen mutattak már ki neokat.

Akkor talán tisztábban látnánk.
Az OMME költségvetésébe valószínűleg beleférne néhány független laborvizsgálat.
Csak ezt mindenki szeretné???

Kedves Arisztaiosz és a Téma Iránt Érdeklődők!

Még annyi kiegészítéssel élnék a teljesség kedvéért, hogy még tisztábban láthassunk, hogy a műszeres méréseket a megközelítés szempontjából két nagyobb csoportra oszthatjuk, ez a "szűrő" (screening) és a "célzott" (targeted). A két megközelítés általánosságban a detektálási határban, a hatóanyagok számában, és a kvantitálás minőségében tér el. Az első esetben általában nagy felbontású tömegspektrometriás technikákat alkalmaznak, több vegyületet vizsgálnak; míg a második esetben a vegyületek egy szűkebb körére összpontosítanak, ahol az említett MS/MS jól használható.
Az utóbbi években időnként a "szűrő"-vizsgálatok körébe sorolja a szakma azokat a méréseket is, ahol több (akár több száz) vegyület vizsgálatát végzik MS/MS-el. De ez alapvetően egy téves megközelítés, mert így továbbra is csak az előre meghatározott vegyületeket lehet kifogni, a váratlan "előre nem beírt" hatóanyagokat vagy azok metabolitjait nem.
Üdv:

Cerana!

Miből gondolod, hogy az OMME bárhol is külföldön vizsgáltatna valamilyen mintát?

Ezidáig a NÉBIH analitikai laboratóriumai vizsgálták az OMME monitoring-mintáit is, illetve a hatósági mintákat értelemszerűen ezek a laborok vizsgálták.

https://www.agrarunio.hu/hirek/3068-a-m ... nak-rendje

Folyamatosan hallottam ezelőtt a FF Klubon, hogy a magyar laboratóriumok alkalmatlanok a vizsgálatokra, illetve Tóth Péter nem a megfelelő laboratóriummal és nem megfelelő kimutathatósági határértékekre vizsgáltat. Nos, a Nébih laboratóriumai uniós szinten akkreditált laboratóriumok, ráadásul a nemzetközi akkreditációs ellenőrző vizsgálatok során a hazai laborok az élvonalban vannak, a velencei növényvédőszer analitikai laboratórium hosszú évek óta az uniós referencia-laboratóriumok versenyében többször is az első helyen végzett...
Szóval csodálkozom, hogy a jó Darvas Béla is beáll azok sorába, akik rentyölni kívánják a hatósági laboratóriumok munkáját, felkészültségét. Nem maradnak le ezek a laborok sehol, ha nehezen kimutatható hatóanyagokról van szó, s az a hülyeség, miszerint Tóth Péter nem megfelelő laborral és nem hiteles kimutathatósági határértékekre vizsgáltat, valótlan állítás. Jó lenne, ha Darvas nem Nagyernyei, Csányi Antal és Geddekas-Csuja állításait visszhangozná. Van egy olyan érzésem, hogy ha PhD. Solymosné Majzik Etelkát kérte volna fel a jó ökotoxikológus (és nem Csujától kérte volna a méh-mintákat), akkor talán sikerült volna nagyon kis kimutathatósági értékkel is bizonyítani a keresett hatóanyagok jelenlétét. Ráadásul Etelka még meg is felelne a jó Darvas szakmai és tudományos elvárásainak, Ő nem cukrászból lett államtitkár és nem mezei egyetemi doktor, ráadásul speciálisan a szakterülete a magas zsírtartalmú mintákból történő hatóanyag-kimutatás...

Néhány link, hogy érzékeltessem, mi dühít a dologban:

http://portal.nebih.gov.hu/-/novenyvedo ... ratoriumok

http://portal.nebih.gov.hu/-/akkredital ... jekoztatas



http://epa.oszk.hu/03100/03135/00263/pd ... 016_01.pdf
https://www.biokontroll.hu/rangos-elism ... oratorium/
https://hucpa.hu/a-magyar-novenyvedosze ... vonalaban/

Száz szó vége is egy: Darvas jó ökotoxikológus, kiváló írói vénával rendelkezik (kicsit irigylem is érte), s elkötelezetten igyekszik méregzöldnek maradni, viszont rendkívül hiú és konfrontatív. A Greenpeace-en kívül szinte mindenkivel és minden kormányzati-hatósági platformmal sikerült "megkedveltetnie" magát, ez viszont nem segíti őt a döntéshozói körök közelébe jutni. Régtől fogva támadja az agrárkormányzatot (nem mondom, hogy minden esetben alaptalanul), ugyanolyan régtől ostorozza az engedélyezési hatóságot (Nébih), összerúgta a patkót az Akadémiával (valójában inkább a húsosfazék közvetlen közelében tartózkodó, s őt annak közelébe nem erisztő akadémikusokkal), tengelyt akasztott néhány GMO-guruval, folyamatosan igyekszik megkeseríteni az életét a volt FM parlamenti államtitkárnak, azaz az újsütetű agrárminiszternek és úgy általában a teljes növényvédős-szakmának. E körökben a népszerűségi indexe egyre jobban közelíti "kendermagos és asszonycsépelő" Juhász Péterét és a libás Bajnai Gordonkáét...(Gordonka esetünkben nem mélyzengésű vonós hangszer, hanem egy keresztnév becéző alakja) Majd kérném, hogy az idézetben szereplő "erős matrix-hatás" értelmezését kérjed szakembertől, ha javasolhatom, legjobb lenne Solymosiné Majzik Etelkát megkeresni. Csak azért, mert nála mostanában nem tudok autentikusabb szakembert, nekem Dr. Darvas Béla e szempontból nem az (persze majd meg kellene kérdezni Csuja-Geddekast is, hátha neki is van véleménye e kérdésről, hiszen voltaképpen ő lenne az egyedül elfogadható és felkészültségű szakember e kérdésben)

Ami a QuEChERS-módszert illeti, nehogy azt gondold, hogy csak a kanadaiaknak sikerült ezzel eredményt produkálnia. Itthon se ismeretlen diagnosztikai módszer, használják is a laborok, hiszen a laboratóriumi mintaelőkészítés módszere és a Nébih laborok LC-MS/MS tandem-analitikai technikájához hozzá tartoznak, tehát nem"külföldi csodamódszer". Nem ragozom, idézem (mit tesz Isten, épp egy Nébih-labor interpretációjában...):
http://portal.nebih.gov.hu/documents/10 ... 76c660f9a2

Maga a technika tehát itthon sem ismeretlen, egy (szintén Nébih-ihletésű) link, miről beszélünk:
http://epa.oszk.hu/02000/02099/00005/pd ... 3_1_02.pdf

A sertéspestissel összemosni a hatóság "vizsgálati hajlandóságát" persze lehet egy nagyon szemléletes hangulatkeltés, részemről inkább nem élnék vele. Nem igazán elegáns...

A szakmailag kellően megalapozottak majd bizonyára képesek lesznek megítélni, korrekt volt a vizsgálat, vagy maszatolt. Akkor kellene átmennünk a folyón, ha az innenső partjához értünk...

Látom, -míg írtam- Kavalos nagyon szemléletesen bemutatta, miről szól a mintaelőkészítés. Köszönöm, hogy Ő is megerősítette: ha akarják, a laborok képesek kimutatni jóval az akkreditációs hatóanyag-szint alatt is a szermaradékokat. Bennem felmerül: esetleg az a malőr is előfordulhat, hogy "keressük Petőfit, de minden elszántság ellenére sem találjuk". Az szintén egy másik kérdés, hogy valóban szeretném-e, ha megtalálná valaki Petőfit...?

Kiegészítésként:

Az sem mindegy ki mennyi méh-mennyiségből indul ki. A kanadaiak 5 g-ot írtak.
Több kiindulási minta -> nagyobb kinyerhető mérendő komponens -> alacsonyabb detektálási határ.

Üdv:

Kedves Cerana!
Csak a pontosítás kedvéért tennék némi kiegészítést méréstechnikai oldalról. A nagyműszeres analitikai méréseket tartalmazó laboratóriumi meghatározások általában két főbb részből tevődnek össze. Az egyik a mintaelőkészítés a másik pedig maga műszeres meghatározás. Jellemzően mindkettő folyamat jelentősen befolyásolja a végeredményt és a teljes eljárás érzékenységét, szelektivitását stb. Az említett Quechers módszer ("quick, easy, cheap, effective, rugged, and safe") csak a mintaelőkészítést takarja, amely egy nagyon széles spektrumú (500+ peszticid), jól használható, de ezért nem is túl koncentrált és tiszta mintát adó (téli-nyári gumi, 10-funkciós konyhai robotgép effektus) előkészítés. Valamint és emellett, a teljes módszer érzékenységét meghatározza a mintaelőkészítés után alkalmazott analitikai eszköz. Két labor így hiába alkalmazza ugyanazt a Quechers módszert más érzékenységgel tud mérni a különböző műszeres háttér következtében. Ezért is kell megadni a detektálási határ értékét minden komponens esetén az adott laborra vonatkoztatva.
A mérgezés témánál maradva így például az újságunkban megjelent mérések eredménye is egy kicsit értelmezhetőbb lehetett volna és nem kerül sor mondjuk ilyen megállapításokra: "persze ezt a a méhekből a műszerek már nem tudják kimutatni". Főleg, hogy azt sem tudjuk mit tudnak kimutatni a műszerek. Sőt azt sem tudjuk mi volt a vizsgálati panelban benne, azaz a "szűrő" vizsgálattípus lefedte-e a teljes neonikotinoid palettát vagy csak annak néhány tagját. Vagy esetleg valaki megvizsgálta volna, hogy a műszerek az adott növényben mért koncentrációszintben, tudnak e mérni a méhekből valamilyen szintben. Valószínűleg azonban ezek nem mindenki számára olyan fontos információk, ezért maradhattak ki az anyagból.
Üdv: