András!

Nem én fogalmaztam meg....
Illusztrálva az általad egykor megfogalmazottakat, szeretném elkerülni ilyen-forma habitusodat, ezért ódzkodom a konfrontációtól:


Nos, ettől tartva nem akartam újfent kitenni magunkat annak, hogy ismét így kelljen könnyítened magadon:


Beláthatod, hogy részemről ez már egyenesen a bölcs megfontolás, a kibontakozás lehetőségét pedig részemről a humorban, s nem a kardrántásban vélem felfedezni:


Természetesen jómagam is tisztában vagyok azzal, hogy véleményem és böstörködésem nem mértékadó e fórumon, mentségemre szolgáljon, hogy nem is vélem annak. Azt is írd javamra, hogy nem linkeltem be a jó méhlegelőt biztosító inváziós növényekkel kapcsolatos pár ezer oldalnyi irodalmat, de ismét visszaolvasva magam, számomra úgy tűnik, nem azt mondtam, hogy az ilyen méhlegelőket ne legeltessék a méhészek, hanem azt, hogy az inváziós fajok szaporítását, terjesztését még ezen a fórumon sem ildomos propagálni...

T

Tomipapa!
Csak olykor-olykor hatsz rám úgy, mint amit megfogalmaztál, de ez ne tartson vissza a velem való eszmecserével.
Most is pl az érveiddel teljesen jól felvázoltad a lényeget. Így korrekt a tájékoztatás, bár egy linket azért én is adtam, hogy az aki érdeklődik e növény iránt az lássa miről is van szó.
Azt csak halkan azért megjegyzem, hogy azért van egy-két olyan jó méhlegelőnk, amiket szintén nemkívánatos növények alkotnak.

Kedves Tomipapa!
A túltelítettséget elkerülése végett...
Egy faluban méhészkedem, ahol aránylag alacsony a méhsűrűség.
Természetesen a jövőben, ha kell, ha nem alapon növelni szeretném.
A faluban szinte minden utcán van elhagyott, romos ház, melyek jövője eléggé bizonyosan a teljes pusztulás.
Gerilla gondolatom az, hogy ezen (mintegy 400nszöl) portákat, jelzem sok van, betelepíteném bárki megkérdezése nélkül méhlegelőnek alkalmas növényekkel.
Milyen növényeket ajánlasz tehát az őshonosság figyelembevételével illetve annak figyelmen kívül hagyásával?
Köszi!

András!

Mivel tisztában vagyok vele, hogy tököd erős túltelítettségének egyik generálója vagyok, egy ideje nem óhajtottam veled polémiába keveredni a "jobb a békesség" elve mentén.

Ezen racionális megfontolás ellenére most mégis szükségesnek vélem, hogy "ácsi"-t mondjak, lévén az általad népszerűsíteni kívánt Impatiens glandulifera-t, azaz bíbor nenyúljhozzám-ot erősen agresszív inváziós fajként kezeli a természetvédelem, eképp magjának szórásával történő terjesztésére történő buzdítás sem kívánatos, még a Méhész fórumon sem.

Terjed az önmagától is, mivel "szerencsére" a folyóink felső szakaszai már kellőképpen fertőzöttek vele, s terjedése hidrochoria útján 7 km/év gyorsasággal történik. Ezt a terjedési ütemet a Rajnán mérték, Baseltől Karlsruheig közel 30 év alatt jutott el. Ez a terjedési gyorsaság mára jelentősen felgyorsult, a szakemberek szerint nem kis szerepe van ebben a méhészeknek, akik -jó nyári és őszi méhlegelő volta miatt- sikerrel terjesztik azokon a területeken, ahol a környezeti feltételek megfelelőek számára. Az ártéri ligeterdőkben erősen agresszív inváziós fajként jelentősen csökkenti az élőhely diverzitását, nagyon magas termete (akár 2,5 m-t is meghaladhatja a magassága) és nagyon sűrű állománya (20 tő/négyzetméter), óriási magprodukciója (15000-30000 mag/négyzetméter) révén. Gyakori, hogy más inváziós magaskórós és liánnövényekkel együtt fordul elő (Echinocystis lobata, Fallopia x bochemica, Helianthus tuberosus,Impatiens parviflora, Rudbeckia laciniata, Solidago gigantea, Humulus scandens, Parthenocissus inserta). Fogyasztóinak száma ugyan elég magas, de olyan fogyasztója nincs, amely terjedését fékezné. Parazitái, kórokozói sem ismertek nálunk, a rokon Impatiens parviflora-t erősen károsító Puccinia komarovii nevű rozsdagomba ezt a fajt nem károsítja, így kontrollálására sem alkalmas.

Magszórás útján szerencsére csak lassabban terjed, sebessége az irodalom szerint 3-5 m/év, de az antropochoria miatt ez lényegesen nagyobb is lehet, ezért inkorrekt a terjesztését propagálni. Bár ökológiai tűrőképessége aránylag szűk, de az ártéri ligeterdők spontán felújulását tökéletesen képes megakadályozni, s az erdészeti telepítések, felújítások is ellehetetlenülnek miatta. Az utóbbi években -éppen az Ausztriából történő utánpótlás miatt- terjedése folyóink mentén erősen felgyorsult, erről Tomi is mesélhetne, hiszen Mosonmagyaróvár környékén tudok olyan területről, ahol pár év alatt robbanásszerűen elfoglalta az árteret, kiszorítva a honos fajokat. Mellette csak az Urtica dioica, Phalaris arundinacea, Calystegia sepium, Poa trivialis, Rubus caesius képes megélni, esetleg felvenni vele a versenyt. Különösen akkor válhat veszélyessé, ha a területen az árnyékot adó erdőt, nyárültetvényt letermelik, mert igen magas termete és állománysűrűsége következtében megakadályozza a felújulást, illetve megnehezíti a telepítést, mivel csak a magasságát meghaladó méretű szaporítóanyaggal telepített növények képesek konkurálni vele.

Nem sorolták azonos kategóriába a kötelezően irtandó gyomokkal, mivel elsősorban tipikus természetvédelmi gyom, aránylag szűk ökológiai spektrummal, allergén reakciókat sem okoz, de a sérülékeny ártéri területekre nézve jelentős veszélyt jelent, ezért terjesztése semmiképpen nem kívánatos.

Megfogadtam ugyan, hogy inváziós kérdésekben nem exponálom magam ezen a fórumom, s az ezzel kapcsolatos válaszaim túlnyomó részétől is sikerrel megszabadítottam a véleményemmel egyetérteni nem képes fórumozókat, de továbbra is az a meglátásom, hogy idegenhonos inváziós fajok terjesztését propagálni nem ildomos.

T

Lehet volt már róla szó, de a Bíbor nebáncsvirágról hetek óta folyamatosan hordják a virágport és vmennyi nektárt is. Igaz a környéken csak a kiskertünkban van, de Ausztriában komoly területeket ural már. Szóval érdemes a magvát szétszorni, főleg a vizenyősebb helyeket kedveli.
http://www.felsofokon.hu/altalanos-term ... andulifera

konkrétabban 250 db selyemakác facsemetém van, 100 csörgőfa és 100 evódia. Ezt úgy gondolom hogy olyan 30-40 családos állománynak elég és nem lesz hordásmentes időszak. Bár evódiát még szeretnék hozzá. És persze a fák alatt sem maradna üresen a talaj. Szolidágóra gondoltam mert gyomnövény és nem kell vele sokat foglalkozni. Persze ebből tudom hogy kb 10-15 év múlva lesz (lenne) normális legelő.

Persze jó mézel ha van belőle néhány hektár,de még jobb ha sokkal több.
Egyébként annyit ér a néhány db. fa(vagy a néhány 100m2 facélia) mint a csokor virág a vázában.

Üdvözletem mindenkinek. Azt szeretném kérdezni hogy a selyemakác jól mézel-e? Elnyúló virágzása és gyors növekedése miatt gondoltam rá hogy esetleg jó lehet. Meg van még csörgőfám és persze evodia fám.

Mivel részben ebből írtam a szakdolgozatomat arra tippelek, hogy azon a területen felhagytak hosszabb ideig a kaszálással/ legeltetéssel és filcesedés következtében nem tudtak a magok a talajra jutni. Ahogy írtad a kaszálás időpontja is meghatározó, erről az idős emberek tudnának mondani valamit akik még emlékeznek. Ami a szakdolgozatomban szerepelt terület, az kb. 30-35 gazda tulajdonában volt és külön kaszálták, ezért a kaszálás hetekig elhúzódhatott és mozaikosan történt. (Régen ugye még kézzel kaszáltak az még jobban elhúzódott.) Jobban volt idejük magot érlelni a növényeknek. Manapság egyszerre gépi kaszával letolják, (Ez még talán a jobbik eset.) rosszabb estben le se kaszálják.

Kedves Tomipapa!

Remélem tőled választ kaphatok a kérdésemre. Tudtommal a rét és a legelő elnevezés minőségbeli különbséget takart régen.
A rét szolgáltatta a magasabb minőségű szénát, amit az állatok téli takarmányozására "spájzoltak" be. A jelenleg általam látott
füves területek (mert sok esetben már nem tudom eldönteni mit is látok) nektárszolgáltató képessége messze elmarad a 10-15 évvel ezelőtti állapottól. Én arra jutottam, hogy az irreálisan sok kaszálástól egysíkúvá vált a növényállomány, ami főként méhek számára kevésbé hasznosítható kultúrákból áll ki. Ezeket a területeket hogyan lehetne visszafordítani? Kevesebb kaszálás? Vagy a kaszálások időpontjának a pontosabb kiválasztása? Hiányoznak a virágzó rétek, melyek gyerekkoromban megannyi színben pompáztak és mára szinte teljesen eltűntek.

T

remélem minél többet űltetnek ebböl" http://www.origo.hu/idojaras/20120530-a ... zarfa.html"

T

Nálunk 20 hektáron vetettek kékvirágú lent. Nem tudom van-e esetleg valakinek tapasztalata evvel kapcsolatosan, hogy mennyire járják a méhek ezt a növényt, vagy hogy van-e nektártermelése és milyen?

T

Vitex Agnus castus, Illatos barátcserje
http://www.tuja.hu/cserje41.htm
http://www.delange.org/ChasteTree/ChasteTree.htm
...és mézel is a világban, "vitex honey" néven fut
Esetleg érdemes kipróbálni.

Farkasalmáról szeretnék infót kérni méhészeti szempontból van e értéke?

Nagyon köszönőm a kimerítő válaszodat!

T

Szia Tomipapa!
Szeretnék kérni információt tőled elsősorban: a méhesemtől nem messze tavaly ültettek energia füvet(Mintha sás lenne)ami mostanra elérte a 150-200cm ert. A kérdésem arra irányul hogy a méhek tudnak e virágport gyűjteni, netán még mézel is -e növény? Válaszodat előre is köszönőm.

T

Felénk a Duna parton lévő árterületen akad belőle bőven Egyik előadásában Dr. Hegedűs Dénes beszélt róla, hogy nem megfelelő táplálék a méheknek, de ezzel szemben előszeretettel hordanak a borostyánról Abban viszont nem vagyok biztos, hogy csak a virágporáról, vagy csak a nektárjáról, vagy mindkettőről beszélt, de tuti, hogy nem istenítette a növényt. Ha jól rémlik azt említette komoly bajként, hogy túl későn virágzik és emiatt nem tudják időben beérlelni a nektárját a méhek, de nem emlékszem pontosan. Remélem valaki tud ez ügyben pontosabbat, mert nem akarok rémhíreket terjeszteni, csak az maradt meg bennem, hogy nem akarom szaporítani a növényt.

Erről még én sem halódtam,sőt még némi gyarapodást is mutatott a mérleg.

Na erről még nem hallottam, talán van itt olyan aki tud erre mit mondani.

Kerítésre lehet futtatni szedernövényt. Igen erőteljesen belepi azt. A tüskés ágai biztosan elriasztják az illetékteleneket. Virágai mézelők, gyümölcse bőven terem, és finom. Aránylag gyorsan nő, viszont lehet, hogy kell metszeni, gondozni.

A borostyán valóban jónak tűnne, de azt hallottam egy méhészeti előadáson, hogy a méhek behordják ugyan a kaptárba, de aztán nem tudják táplálékként felhasználni, ki is takarítják a virágporát.

Édesanyámnál a porta kerítése elég szellős volt, be lehetett látni az utcáról, így ő is nádszövettel burkolta be, de jól előre gondolkozva borostyánt ültetett a kerítés mellé. Most jött el az ideje, hogy lassan cserélni kéne a nádat, de a borostyán szinte teljesen beborította. Nyilván kedveli a helyszínt, mert a hiedelemmel szemben elég gyorsan nő. Itt ott már irtani kell. A meglett borostyán elég későn virágzik, és a méhek intenzíven járják virágporáért, legalábbis a megfigyeléseim alapján. Ugyanezért szerintem egy kései virágporforrás hasznosabb egy szezonban lévő szűkös - mert ekkora területen nem is lehet gazdag - nektárforrásnál.

Dabo Én lonccal futtatnám be azt a kerítést. Nem kifejezetten július után virágzó növény, de jól elnyúlik a virágzási ideje. Attól semmiképp nem tartanék, hogy emiatt rablás törhet ki a méhesembe. Mire a nádszövet tönkre megy szépen sűrűn átszövi a növény a teljes kerítést.

T

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy pár tíz (de még pár száz) méter kerítés július utáni be virágosítása lehet, hogy vissza felé fog elsülni.
Elég csak belegondolni, hogy ha a méhészeted mellett lévő virágoskert pár méhcsaládnak elegendő nektárára odavetődik mondjuk még a szomszéd 100 családjának kutató méhe Akkor mi lesz? És akkor mi lesz, ha levirágzik a virágoskert és a szomszéd még mindig ott szaglásznak? Az lesz ám a szívás.

Ha üde, nedves hely, akkor végig kell ültetni fűzfával, ha száraz, akkor mogyoróval. A tavaszi virágpor is sokat ér, és nem lesz belőle rablás...
Ja a mogyoró is érték.

Üdv Mindenkinek!

Kb. 2 méter magas kerítésre, amin nád szövet van milyen növényt javasoltok? Olyan kéne ami július közepe után virágzik, és persze jó méhlegelőnek. Köszönöm!

Dabo

Tél elején szerintem le kell kaszálni az elszáradt szilfiumot, hogy a következő évben ki tudjon fejlődni a növény rendesen. Nem túl alacsonyan, mert a nyár végén a következő évi hajtáskezdemények már megjelennek. Ősz végén szerintem elszárad a nagy tömegű azévi hajtás, ellentétben például az energiafűzzel. Az óvári gigant ezért jó energianövény. Csak egyszer kell telepíteni, aztán csak levágni év végén, esetleg trágyázni. Méhlegelőként mézhozama 200-350 kg/hektár, állítólag. 60-70 napon át virágzik. 12-15 évig gazdaságos egy ültetvény.

Tomipapa köszönöm az ismételten kimerítő választ. Igazából nem is a virágzási idő nyújtására, hanem a tőerősítés, visszafiatalítás miatt gondoltam a visszavágást, de teszek majd 1-2 próbát és beszámolok a tapasztalatokról.
Üdv: Bza

T

Mindenkinek köszönöm csicsóka ügyben a hozzászólását, külön köszönet a kimerítő és részletes Tomipapa megnyilatkozásához, minden világos vagyis megpróbálom. Ültetek pár tövet, aztán majd beszámolok a tapasztalataimról.

Annyi kérdésem lenne még óriás szilfiummal kapcsolatban, hogyha kifejlesztette a generatív hajtásait, azt érdemes, vagyis kell kaszálni, visszavágni, hogy visszafiatalodjon a növény?

Boldog Békés Karácsonyt Kívánok minden kedves fórumtársnak.

T

Amúgy ha jól tudom most van rá 10 % kedvezmény a 2000 Ft-ból így ha rendelsz csak 1800 Ft-ot számolnak + 500 Ft a posta.

Szevasztok!

Az én fantáziámat is mozgatja az Óriás gigant.
Rendelési cím:Préri kert,e-mail:prerikert@yahoo.com,tel:06 30 710 59 41.
A legkisebb rendelési összeg 2000Ft +500 Ft posta költség.
A telepítési módszer,ahogy Mortimer írta:a magokat megvette,elvetette,lehet,hogy a következő évben már virág is lesz.Ha már elvirágzott akkor magot is hoz,és egy növény nem egy magot hoz,hanem jóval többet.Aztán apránként betelepül az 1ha terület.Időigényesnek időigényes a dolog,de mégsem kerül 8misibe.

Szervusztok!

Magam is tapasztaltam, hogy járják rendesen a csicsókát a méhek. Két remiz közt van egy elég nagy darab föld aminek a remiz felőli oldalán egy három méteres sávban minden évben virágzik.
Élőszőr én is összetévesztettem a szilfiúmmal, de felvilágosítottak, hogy ez csicsóka. Azt viszont ne tudom, hogy ez egy hektárra vetítve mennyi nektárt ad. Talán Tomipapa ebben kompetensebb! Érdemes vetni? A méhes mellett van egy hektár föld
amin az idén facélia volt és jövőre is ezt tervezem, csak kicsit későbbi vetéssel, mert az idén belenyílott a napraforgóba. Viszont nagyon pikáns ízt adott a napraforgónak. Magam is gondolkodtam az Óvári Gigant vetésére, de mag híján ez lehetetlen. Ami meg a palántát illeti borzasztóan drágán adja a Makai dr. által levédett 'Óvári Gigant' fajtát! Még ha 27Ft adná is, akkor is horribilis összeg lenne az ültetése egy hektár tekintetében is!

Pedig milyen jó lenne,ha valami gyűjtőhelyen meg tudnád velünk osztani ezeket a gyönyörű képeidet!

Kedves Mortimer!

Kösz a programot, remélem működik. Sajnos, nem egy számítógépes guru vagyok.

Szia József!
Ezzel a programmal tudsz képeket átméretezni:
http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/fo ... gyar_.html
A csicsóka nagyon hasonlít az előbb említett szilfiumra, asszem rokon fajok is. Szárazságban is szépen virágzott idén, bár csak a buszról láttam, tehát a méheket nem figyeltem rajta. Én is kiváncsi lennék, milyen méhészeti szempontból, mert a méheken túl az embert is táplálja, érdemes lehet ültetni.

Köszönjük a sok hasznos információt Tomipapa! Hát igen, lényegében csak egy kis tapasztalatot szerzek ekkorka ültetvénnyel egyenlőre, méhlegelőt még nem, de a termett magokról minden évben lehetőségem nyílhat bővíteni a növények számát. Meghát a kertekbe is ültetnek az emberek növényeket mindenféle gazdasági cél nélkül. A képen látottnál valamivel nagyobb az ültetvényem, és egy olyan 20 éve parlagon hagyott területre ültettem, elég hanyag és primitív talajelőkészítéssel, mint ahogy a képen is látszik. Vannak itt vadon kellt juharfák, azokból is ültettem szét ide-oda.
Ígérem, teszek fel képeket a növényről ide majd jövőre, aztán meglátjuk, mennyivel lesz kisebb, mint az Óvári Gigant. Ha lesz majd bőven mag, akár még postázhatok is bárkinek. Csak nehogy a Japán keserűfű útjára lépjen a növény
Egyébként innen rendeltem a magokat:
http://prerikert.hu/katalogus/magok/mag ... erfoliatum

Kedves Bza!

Szerencsére én is láttam csicsókát virágzás közben, és elég jól járták a méhek. A nagy többség nektárt vitt, csak elenyésző számban hordtak virágport, hogy ez általában így van-e, vagy csak itt volt jellemző, nem tudom. Sajnos képet nem tudok feltölteni róla, mert a mérete nagyobb, mint 1 MiB.

Felénk láttam egy 200 m2-es nagyságú telket ami viszonylag jó időben korán aug.-okt. között virágzott, a méhek akkor még javában tudnák járni. Virágpor miatt gondolkodtam benne igazából. Sajnos kimaradt, nem néztem meg vannak e rajta méhek, a gazdáját meg nagyon nem érdekelte, csak az, hogy piacra tudja vinni a gumóját.

Én tavaly ősszel kaptam pár darabot, miután megkóstoltatták velem a csicsókából készült ételt, el is ültettem s vártam a tavaszt. A tapasztalat:
Hajt, hajt mintegy 3m-es magasságig és eléggé későn virágzik. Már november volt, mire minden virág kinyílt, az első fagyok viszont el is vitték azokat. Késői a virágzás nagyon, noha lehet némi plusz öntözés előbbre hozta volna.
Őszintén szólva akkor még nem úgy néztem a csicsókára, mint mézelő, virágport adó növény...

Üdvözlet.
Már egy ideje kérdezni szeretném azokat a méhésztársakat akik termelnek csicsókát, hogy lepik e a méhek. Mert, ha igen akkor ültetnék egy-két tövet méhlegelő javítása érdekében. Kérdeztem két termelőt nálunk a piacon, de mivel nem méhészek voltak így azt mondták nem figyelték, még sohasem, hogy lepik e a méhek a növényt. Google nagyon szűkszavú a témában, válaszokat előre is köszönöm.

T

Én óriás szilfiumból ültettem magról egykét növényt. Nem az Óvári Gigant fajtából, ez csak sima óriás szilfium. Szereti a vizet, amiből idén nem sok volt, ezért alig nőtt. Viszont majdnem mindegyik megeredt, remélem át is telel, aztán jövőre beindul.