Lehetne olyan edényt csinálni, aminek közepébe belehegesztünk egy másik "edényt", de úgy, hogy az aljához ne érjen hozzá, legyen alatta pár centi olaj. A fiókot pedig e köré raknánk. Így sokkal kevesebb olaj kellene.
Állítólag sütés után a kaptár veszít hőszigetelő képességéből. Ez igaz?

Mi csak fél percig sütjük a fiók egy egy oldalát, viszont a belinkelt videón láthatóhoz képest nálunk erősebben bugyog az étolaj, azaz forróbb. Egyébként mi is forgatjuk, mert egyszerre nem fér bele a fiók. Igaz van egy szélesebb edényünk is, abban a tetőket és aljakat kezeljük.

Hali?
A lenolaj mitől jobb ha jobb mint az étolaj??? Na csak mert az étolaj még olcsóbb is?!!!!!!!!!!

Használt étolaj frankon leszűrve.Kicsit macerás hozzá jutni de simán lehet.Én rotyogtatom ha elfeledkezem és megcsúszok az előkészítéssel van hogy 4-5 percet volt olajban. nem volt gondom.Kicsit rántott hús szaga van de nem gond.Hideg időben nem érdemes csinálni mert ledermed az olaj azt macerás az elemek pakolgatása.

kazánhőmérőben is van nagyobb mint 120 fok és mivel a 110-120 közti hőmérséklet a cél ezért jobb a 160 fokos

http://kerner.addel.hu/detailproduct.ph ... c094966a67

http://www.tcdirect.hu/deptprod.asp?deptid=150/3

http://www.langor.hu/webshop/termekek.p ... k_LG21#kep

Kazánhőmérő nem lenne jó megoldás? 120 fokig mér asszem.

Igen, a hőmérséklet úgy gondolom lehetne magasabb,de akkor meghajlik a hosszú oldal nálam sajnos.
A edényt direkt csináltuk ilyenre, természetesen gyorsabb amit te írsz,és nagy méhészeteknek az ajánlott,de abba kell kb 50 liter olaj,ebbe elég csak 10. A méretezés akkora,hogy egy NB fiók is beleférjen,ha arra adom a fejemet esetleg később.
De köszi az észrevételt.
Ha esetleg valaki tud ajánlani jó áron folyadék hőmérőt, küldjétek el a linket légyszi.

Szerintem nem elég meleg az olaj. Lehet kapni 160-200 fokig mérőt, nálunk 110-120 fok közt tartjuk a hőmérsékletét.
Az edényünk is nagyobb, a legnagyobb kaptár elem egyetlen behelyezéssel mártható, azaz a fiók lábbal lefelé teljesen elmerül és felette még 2-3 cm viasz pezseg. Azt hiszem egy tavalyi méhész újságban készültek a mártásról olyan képek ahol a kaptár elemek egy egyszerű vasból készült segédeszközzel mozgathatóak és a viaszba márthatóak illetve kivehetőek, egykezes a segédeszköz. A mártás ideje másfél perc nálam, de a sógor a két percet tartja jónak, így ez még nálunk is eltérő. A lényeg , hogy a fa átmelegedjen és minél jobban átjárja az anyag. A mártóedényhez csatlakozik egy ferde lemez amire a mártott elemet kiteszem, egyszerűen csurgatónak hívjuk. Amíg a következő elem a viaszban van addig itt az előző elemről szépen lecsurog a felesleg illetve elég jól meg is szikkad a mártott darab.
Próbaként megtettük hogy régi mártású elemeket újra mártottunk, nem sok anyagot vesznek fel , érdemes a nem használt elemeket néha újra mártani , bár 5-6 évig biztosan elég telítettek az elemek. Régi festett elemeket is belenyomtuk a viaszba szintén jól szuperált a dolog, a festés nem sérült a bütü és a deszka belső része szépen szívta az anyagot, szóval a festést végleg elhagytuk. Mindenképpen 2 emberes a dolog, mert egy ember márt , egy pedig elpakolja a mártott, lecsurgatott elemet. A másfél perces mártási idővel óránként számolhatok 30 kaptár elemet és a viasz-paraffin feles keverékem is kevesebbe kerül az elégetett gázzal is mint a festés

Nos,kisütöttük végül a fiókokat. Valószínű a túl forró olaj volt a probléma. Most figyeltünk,hogy ne legyen annyira meleg az olaj,hogy megreccsenjen és deformálódjon a deszka. Úgy tűnik sikerült.
Készítettem egy videót a műveletről, apám volt a segítség.
Várom az észrevételeteket, véleményeket. Van-e hiba, mire kellene figyelni sütéskor...stb. csak hogy okuljunk belőle.
Sima napraforgóolajat és kevés viaszt használtunk, a szakirodalom egyik helyen 2 perc sütést, a másik helyen fél perc sütést ír,mi 1 perces középutat választottunk.
http://www.youtube.com/watch?v=TJWtkxqmccI

Beszélgettünk már róla a cseten, de nem tudtam, hogy ki tett fel róla képeket.
Majd axx.-al megtárgyaljuk.

Köszi

Második évtől van elég propolisz az érintkező felületeken ami meggátolja a csúszást. Első évben szokott gond lenni amikor a festet rész festettel a mártott mártottal érintkezik, azok csúszkálnak. Viszont minimum 1 cm kell emelés irányba is hogy a csúszkálásból , szétemelés legyen, mert a lábakon is át kell csúsznia a kaptár elemnek. Megkell húzni azt a spanit a kaptáron, kibírja mindkettő

A fix aljakat, elrettentő példaként szokták volt emlegetni. Laza spaniferezés esetén szokott probléma lenni. De akkor máshol is elmozdulhat egymástól, ilyen logika mentén a fiókokat, menekülőteret, tetőt is oldhatatlan kötéssel kellene rögzíteni.

Mármint Axx-on kívül? Az övé is ilyen cserélhető lapkás spirál marófej, csak talán ettől nagyobb. Ő nagyon dicséri, de úgy emlékszem, hogy cseten beszéltetek már erről.

Használ valaki ilyen marót keretléc gyártásához?

http://www.uni-max.hu/spiralmaro-e-line/d/

Igen én is erre akartam kilukadni, nekünk is egyszer esett meg, hogy szállítás közben leugrott a fiók az aljról, azóta stabilabb hevedert használunk. mondjuk az az egy eset is elég volt.

Mert mikor szokott leesni? Ha szállítom összekötöm, ha le van rakva akkor meg nem szokott leesni.
De hát ahány ház annyi szokás.

Nem esik le a fészekfiókról, stabilabb az egész. Ha nem higiénikus volna akkor hátrány volna, hogy nem lehet leszedni, tisztítani, de szerintem így nem az.

Pöte!

Mi az előnye a fix aljnak?

1/2Nb-nél szoktam így csinálni rajokat ez szerintem a legegyszerűbb módja a szaporításnak. Akác pergetéskor a kipergetett keretekkel teli fiók megy fel, majd 1 óra múlva már el is lehet venni, csak annyit kell csinálni, hogy a levett fiók, menekülőtér, tető hármast egy új aljra teszel. A zárkázott anya mehet is be. A törzscsaládra meg menekülőtér, tetőt. Kis előkészülettel, nagyon haladós és hasznosítható az akácon meglévő nagy méhtömeg. A fészekre anyarács kell.
A módszer jó, de jelen helyzetben és rendszerrel egyenlőre több előnyét látom a fix aljnak. Újabban akácról hazatérve szoktam böngészett rajokat készíteni 2-3 fias kerettel és rárázott néppel, lépretűzős anyazárkában beadott párzott anyával.

A természetesen szárított deszka , sokkal lassabban szárad, ezért itt az anyag már tovább nem mozog. Azonkívül, ez biztos hogy csak légszáraz anyag lesz, míg a mesterséges anyagoknál történő túlszárítás után a fenyő ismét nedvességet vesz magához, míg el nem éri a lég száraz állapotot. Ezért megint mozog.

Szia Pöte!
Hallottam (még nem próbáltam) egy nagyon egyszerű, gyors szaporítási-családmegosztási eljárást: lefúvásos mézelvétel után a Hunor vagy NB fészekre anyarácsot tesznek, erre ráraknak egy másik fészekfiókot, amiben kipergetett és műlépes keretek vannak. A méhek egy része ebbe tér vissza, aztán kapnak anyát vagy bölcsőt.
Ezt az eljárást csak levehető aljú kaptárral lehet megcsinálni. Már ha így szaporítanál.

Minden évben veszek pár köbmétert és hagyom szellős helyen száradni 1-2 évig. Egyszer rábeszéltek műszárított anyagra , de soha többet nem kell

Szerintem érdemes előre betárolni az évekkel később feldolgozni szándékolt faanyagot, mert végül is olcsóbb lesz, mint a mű szárított anyag és biztosabb, mint azok a "szárított" hajópadlók amik még vetemednek és a minőségük szempontjából is ki vagyunk számíttatva.

Valamint, leginkább ugye a kaptár eleje a napfénnyel szemben se igazán van védve...

Tomi!
A fa anyagoknak, van egy úgynevezett természetes hiszterézisük, ennek mértéke függ a kitermelésük utáni első kiszárítás helyességétől. Így, egy, több nedves-száraz ciklus utáni víz tartalom mérésből következtetni nem igazán érdemes.
Gyakorlatilag művi szárított deszkából, vagy természetes úton szárítottból lenne érdemes kaptárt gyártani. A művi szárított drága, a másik lehetőség szintén, mert tőke igényes. Centiméterenként 1 év minimum a szárítási idő. Így a mesternek, az éves felhasználási mennyiségének minimum a háromszorosát kellene folyamatosan készleten tartania. Illetve a méhésznek évekkel előtte beszerezni, és száraz huzatos helyen szakszerűen tárolni, szárítani a minőségi anyagot.

Egyébként ilyen száraz nyarakon szokott, a zsugorodásból baj lenni. Lehet hogy a téli nedvesség hatására, valamilyen oknál fogva a rövidebb oldalon jobban megdagadtak a deszkák és elemelték egymástól a hosszanti oldalakat.

Nem " szilo " hanem akryl . Más a két anyagkomponens ,ezért festhető az utóbbi ,és lágy kenhető állapotában vízzel lehet oldani .A környezetkímélő autólakkok is vízbázisúak felhordás előtt ezzel higítható .
Nem kötözködni akarok , a vasúti talpfa is betonból készül.

Hát ez csak esetleg addig vízoldékony szilo amíg a dobozában van , ugyanis a fater csónakjánál használtam először, mivel éppen ilyet hozott a festhetőség miatt, de bármilyen más ecetsavas is megteszi. Igen a két fiók közé is teszek ha akkora rés lenne , hogy ott a méhek ki-be járnának, illetve minden fahibát a mártás után ezzel javítok. A mártottaknál nem fordul elő vagy csak nagyon ritkán, viszont a festettek elég hézagosak tudnak néha lenni

az egy anyagbol készölt fiokjaim nagy százalékban selejtesek lettek.Igen nem szeretik a forró olajat.Táblás anyagból készültnél nem tapasztaltam hibát.

Szerintem Bogaras arról beszél ha repedés keletkezne a félfiókon, akkor nyomná ki ezzel az ajánlott sziloplasttal, nem hinném, hogy a két fiók közé tenné az anyagot.
Amúgy nálam első évben mindegyik fiók rövid oldalán jelentkezett az általad említett probléma. A vége az lett, hogy át kellett vágnom lapszabász géppel az összes kaptárfiókot, és minden rendbe jött. Azóta is ugyanattól a kaptárkészítőtől vásárolok, de csak elvétve számolhatok be szerencsére hasonló gondról, de mindig csak a rövid oldalon, amit szezonban egy odaragasztott havanna barna csíkkal orvosolok.

Szia Tomi !

Az alább említett anyag Acryl-diszperziós tömítő anyag ,amely vízoldható . Azonban átfestve időtálló tömítőanyag .
Nem összetévesztendő az ecetsav oldószeres szilikon alapú nem festhető tömítőanyaggal.

Ezt most nem igazán értem. A félfiókok közé sziloplastot nyomsz???

Ha az oldalfalak 2 vagy 3 anyagból vannak akkor is előfordul a képen látható hiba. Mártás után más sok változás nem áll be az évközbeni időjárás változása miatt. Ha a kaptár nem mártott csak festett akkor a porusai nem annyira telítettek, több mozgás van a hőmérséklet és a levegő páratartalom változása miatt. A mártott és festett fa szálai is engednek , a reccsenő hang a mártás során az mikor két szál elválik egymástól és akár látható repedés is keletkezik. Semmi ok az aggodalomra, csupán egy jobb minőségű, nem a leggagyibb kitt pisztoly és sziloplast.
http://vizzaro-tomito-paszta.arukereso. ... properties
Ezt használom, az autóban a vándorlási szezonban mindig megtalálható a mártott fiókokat nem is tudod csak szilóval tömíteni legjobban. Mivel a képről úgy néztem , hogy a deszkában az ághelyet csomót nem fúrod, nem dugózod, ha elreped csak ezzel bekened és úgy beleköt, hogy soha nem megy szét, sőt néha a két fiókot is nehéz szétemelni ha elötte ezzel tömítettem hézagot a szállításnál.

Az új(1-2-3 éves) kaptárjaim tavasszal cudar képet szoktak mutatni.
http://kepfeltoltes.hu/120317/DSC03616_ ... es.hu_.jpg
Írtátok,hogy biztos nedves volt a fa,ha nem húzódnak vissza a rések,akkor egyértelműen az asztalos sara. Gyorsan hozzáteszem,hogy a fiókok luc fenyőből készültek és a hosszanti oldaluk egy deszkából készült.
Nos, a rések szépen összementek nyárra, 1-2 fióknál maradt csak milliméternyi eltérés.
Megelégelve ezt a tavaszi állapotot, sokak (többek közt a gyártó) tanácsára ma elkezdtem kisütni őket forró napraforgóolajban kevés viasszal. Azonban az első fiók után abba is hagytam. A hosszú oldalak sütésénél egy-egy nagyobb reccsenésszerű hang jelezte,valami nem stimmel. A hő hatására kissé deformálódott a fiók oldalsó fala, és az addig szépen egymásba illeszkedő fiókok közt rés keletkezett.
http://kepfeltoltes.hu/120921/DSC03856_ ... es.hu_.jpg
Áthívtam egy asztalost, azt mondta,biztos vizes a fa. Hozott egy szerkentyűt,amivel megmérte, a víztartalma 9%os volt. Azt mondta, akkor nem ez a gond,mert ez egészen jónak mondható. Megkérdezte,biztos hogy így összeszerelt állapotában szokták-e ezt sütni. Mondtam,igen, hiszen mindenki ezt mondja,írja.
Mi a probléma? Valamit elrontottam? Bár mindent az előírásnak megfelelően(Régebbi méhészet újságból Kiss és Árvay írásai) csináltam.
Vagy csak egyszerűen az a gond, hogy az oldalfalak egy anyagból vannak, ezért deformálódnak a lenolaj+olajfestéktől is és a sütéstől is?

Tavaly én is olyan kaptárakat csináltam amilyet Pöte leírt annyi különbséggel ,hogy a méztéren nincs kijáró csak a fészken.

Véleményem szerint, amennyiben ilyen hangnemben folytatod fórumbéli tevékenységedet, rövidesen parkolópályára fogsz kerülni!

Természetesen kaptárszolgával! A fogantyú a fiók pakolásához kell és ahhoz, hogy közzé és a felette lévő fiók szoknyája közzé ( mint a tamási fiókok hevederei közzé ) helyezett kaptárvassal szétfeszíthetőek legyenek.

Tehát nem kaptárszolgával, hanem kézzel fogod szétemelni?

A fiók oldalának felső részére kerül majd kiálló fogantyú, na annál.

Pöte, ha szoknyát csinálsz a fiókok aljára hogy feszíted majd szét őket?

Köszönöm Pöte.

Igazából véglegesen hasonló lesz, mint a Tüköré. (Egyenlőre) Nem egyenlő lépes rakodóban gondolkodtam, így néhány alaptétel mentén indultam el. Ha a fészek fix akkor miért ne lenne a fenék is fix, így szállításnál, rakodásnál stabilabb. Viszont ha nem higiénikus az a fix alj akkor ez hátrány, de én mindenféleképpen azzal akartam csinálni. A fészek sarokoszlopos merevítést kapott. A fióknak legyen körbe szoknyája, mert ahol van egy kis rés ott több probléma is felmerül. Rakodónál ezek a rések kisebb nagyobb mértékben mindenhol vannak, mert a pontos asztalosmunka egy dolog, jó anyag is kell, szóval sok a változó, kell a szoknya. A méztérben mindenféleképpen váll nélküli keretet alkalmazok, mert így olcsóbb is a rendszer, egyszerűbb is elkészíteni, bár Axx fórumtárs marósablonja megkönnyíti a vállak marását a fészekkeretekhez. Kijáró kell minden fiókra. A tető az sapkatető, mert így jobban ki tudtam alakítani a szellőkőt és a hőt, vizet is jobban tartja. A menekülőtér tekintetében nincs még kialakult véleményem, hogy legyen-e benne fióketető vagy nem, mert a téli felsőtakarás a meglévőekben macerásabb, de arra is gondoltam, hogy olyan gyékénypárnát csinálok ami egy deszkakeretbe lesz foglalva, mint egy még alacsonyabb 5-6 centis menekülőtér. Ezzel viszont az a gond, hogy a raktározása megint plusz nyűg.

És azok milyenek lesznek?

Nyilván jobb egy szabvány kaptárral kezdeni, mert azok csereszabatosak ( jó esetben ) egy gyártótól vásárolt kaptárelemmel és nem hiába alakultak ki. Azért is jók főleg az olyanoknak mint én, akik az asztalossághoz ( sem ) értenek, sokkal egyszerűbb, mint nekiállni tervezgetni.

Viszont Öcsikém, hidd el ha egy fogpiszkálónál többet szeretnél készíteni, még akkor is ha asztalosmester vagy ez a 79 oldalnyi tudásanyag igenis nagy segítségedre válna neked is ha kaptárt keretet ( ... ) akarsz készíteni. Ebben a 79 oldalban sok gyakorló méhész tapasztalata van leírva, sok esetben arról is, hogy mi a hátránya pl. a legelterjedtebb Tamási féle rakodókaptárnak.

Azokat a kaptárakat amiket most készítek, már teljesen a saját igényeimnek megfelelően készítek bízva abban, hogy az eddig használt kaptárak hátrányainak a többségét kiküszöböli majd. Lehetne róla készíteni egy tervrajzot, de lehet, hogy ami nekem előny az másnak hátrány.

Látom Öcsi már itt vagy egy ideje és tudhatnád, hogy itt aki ahogy vet úgy arat. Bogaras már nagyon sokat segített másoknak és ha segítséget fog kérni fog is kapni. Fentiek alapján te is beláthatod, hogy kaptárgyártás kérdéskörben itt az lehet a legjobb tanács, hogy adaptálod az itt leírtakat, a megosztott rossz tapasztalatokat mérlegelve készítesz, készíttetsz, választol egy olyan megoldást ami elkísér éveken keresztül.

Sajna rossz a stílusom, de ha elolvasod az írásod akkor a megfogalmazott mondat arra utal, hogy te a rajz alapján megnézed milyen a rakodóban a méhészkedés. Egyébként meg értettem amit írtál csak azt nem értem soha , hogy minek kell rajz.
Némi képzelő ereje van mindenkinek illetve akármilyen kaptárat már látott illetve van is neki. Tehát ezekből adatik egy egyértelmű felülnézet , a szélessége a kaptárnak függ a keretek számától illetve a vállszélességtől stb. akkor már meg is van egy felülnézeti skicc ha van hozzá tollad papírod. Kaptár magassága mint a szakirodalomban bárhol megtalálható az alkalmazott keret magassága +1 cm.
Ha valakinek nincs ennyi képzelőereje , fantáziája , akkor ne kezdjen méhészkedni véleményem szerint,mert itt folyamatosan ezt kell tenni az időjárás és virágzás , családok erőssége függvényében, mert minden év más és nem lehet a tavalyi évet átmásolni az ideire.

Segítség meg annyi , amennyi, ez van

Szia Bogaras Toncselló jól írta nem rajzról akarok meg tanúlni benne méhészkedni!!! Valóban bunkó vagy nem is kicsit remélem neked is ennyit segítenek majd amennyit te segítesz másoknak:)!!!! remélem nem sértődtél meg de ha igen leszarom!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Én megmondom előre. 4 anyából kettő mindig el fog veszni.

Köszönöm!

Szerintem igen, még akkor is ha a kijáró formákkal igyekszik segíteni a tájolást. Viszont azok igen picik.
A festéssel még lehet segíteni a dolgon persze, de talán a legjobb lett volna, ha a két szélső kijáró oldalra néz, a középsők meg ellentétes oldalra.

Sziasztok!

páncélosnyúl rakta fel ezt a képet:

download/file.php?id=1844&mode=view

Hátrányos hogy a pároztatón ennyire közel vannak a kijáró nyílások?