Az olasz méh petézési tulajdonságait pontosan nem ismerem, mert nem jártam soha Olaszországban méhészetben, ezért csak az ideszármazott korcsok tulajdonságait láttam illetve hallottam. A krajnait viszont nagyon jól ismerem. Krajnai nem petézik, ha aszály van, majd a fiasítás újraindulásakor a fias közé is szívesen pakol virágport. Az idén párzott krajnai anyák nálam az aszály elmúltával most szeptemberben 1-2 keretben sajnos újrakezdték a petézést. Nem örülök neki.

Családok leszűkítve, egérrácsokat ma feltettem. Jövő hét végén egy beevital locsolás, oldaltakarás és felső takarás be, és megvagyok. Utána már csak egy oxálsav lesz november 2. felében. Atka nagyon kevés hullott,ami kicsit aggaszt,de remélem nem lesz gond. Bent hagyott kereteket szépen fedik kívülről is, kaja kb 15kiló/család.

Az eredeti krajnainak van olyan tulajdonsága ami a nappal, éjszaka arányát veszi figyelembe. Ezért kezdi petézését csökkenteni akác után, és ezért kezd petézni, január 15-e körül, bármilyen hideg is van kinn. Az olasz az nem ilyen, állandóan nagy népességgel télen nyáron, tavasszal, ezért szeretik a méhkereskedők./ Nem mondom, hogy tenyésztők, mert aki olaszt tenyészt az felelőtlen, és nem méltó a tenyésztő névre/. Ugyanis megy a kezdő méhész, belenéz a kaptárba. Mit lát? Sok-sok méhet. Hú, ezek milyen erősek, és fizet boldogan jó sok pénzt. Még dicsekedik is, hogy milyen jól járt. De kedves uraim, az olasz az állandó hordású méhlegelőkre való, mert akkor is sokat petézik ha nincs hordás. A hordási képességben a csúcsot a krajnai akácra, az olasz Augusztus közepére éri el. Nálunk, az a jó méhfajta aminek fejlődési üteme robbanás szerű akác előtt, mert nálunk ez a fő pénzt hozó méh legelő. Kis vagy közepes népességgel telel, és nagy családdá fejlődik akácra. Az olasz nem ilyen. De majd meglátjátok.

25-30 fok volt az elmúlt két hétben. A kolduskrizantémból ömlik be a virágpor, és nektárt is ad. Bármilyen fajta petézésbe kezdene.
És ez régen is így volt.
A témára a magam rézéről ennyit szántam.

Az, kedvesem, nem az. Bármennyire is úgy hiszed. Sajnos már kinézetre is nehéz megkülönböztetni a hibridet az igazitól. De , még hozzáteszek egy biztatót. Két éve vettünk méheket egy bizonyos méhészetből egy kezdő méhésznek,/ a méhkereskedő neve privátban/ ami kizárólag csak méheket ad el évek óta. Amikor kézzel lábbal tiltakoztam az olasz anyák ellen, azt mondta az illető, hogy miért tiltakozok, holnap visznek Bajára 150 családot olasz anyával. És nem az egyetlen méhészet ami innen vásárolt méheket, onnan tőletek. Tehát ki megy az általad nevelt anya, és bepározza olasz here. a következő évben nálad nevelt anyák is olasz hibridek.
Még vissza térve az előbbi méheladóra. Azt mondta, hogy akkor krajnai anyát ad. Ennek ellenére ezek a méhek is kirajzottak, 2 anyabölcsőről, ami az olaszok sajátja, a krajnai mindig 10 től több bölcsőről rajzik. Na már most az a baj, az olasznál nem tudod anyát vált-e vagy rajzik. Ezt csak úgy lehetne megoldani mesterséges termékenyítéssel. De ha te azt meg tudod oldani, írj, én is tőled veszek anyát.

A krajnai anyák ismét petéznek. Itt is.

Mint már írtam ezek valószínű vagy tiszta olasz anyák, vagy hibridek. A krajnai már nem petézik.

Nálam már teljesen fiasítás mentes az állomány 100%-ban, tegnap néztem át őket. Szerintem a napokban le is csurgatom őket oxálsavval...

Sziasztok !!
Most értem be a méhesből!vannak családok ahol még ma is találtam friss petét!!De lefedett sok van, van ahol még 2 keretnyi!
Etetést már3 hete befejeztem dugig vannak élelemmel , valamit hordtak is mert ennyit nem etettem bent amennyi van!
Remélem emiatt a sok méz miatt nem lesz gond a telelés.

Igen, arra...... Nos, én még méhésznek nem tartom magam, mivel méhtartó vagyok De, az etetést szept- 10.-ig befejeztem!!! Amit tapasztaltam, nem összerakta az eleséget, hanem menet közben szétszórta kelő fiasok helyére is. Ez az állapot kb 3 hete így van. Úgy gondolom, hogy ez egyfajta korlátozás a család részéről. Nem szeretne a fiasítással bajlódni, inkább pihenget, készül a télre. Gondolom a kevés virágpor is lehet az oka, hogy nem a fiasra koncentrálnak, hanem a saját zsírtestüket szeretnék feltölteni.

A sok "teregetett", /gondolom ezt a lefedetlen mézre érted, amit a cukorszirup feletetése után még nem érleltek be/, méz nem sok jót jelent. A méz túlnyomó részének már lefedett állapotban kell lenni. Ugyanis, bármikor beköszönthet olyan idő, amikor már a hőmérséklet miatt nem tudnak vizet párologtatni kifelé a kaptárból. Nem az a lényeg hogy addig etessünk míg elhordják, mert az még a beérlelés, egy meglehetősen bonyolult eljárás folyamán lesz méz. Ezért ezt már nem tudják beérlelni. Ez pedig a betegség melegágya. Valamikor általános szabály volt, hogy szeptember 10.-ére benn kell lenni a telelő élelemnek. Engedjünk ebből egy hetet a globális felmelegedés okán. Akkor is szeptember 17-nél tartunk. De ez is már az utolsó utáni időpont. a jó méhész most is tartja magát a szeptember 10.-éhez.

Akkor valamit elírtál, fuss neki újra a mondatnak

Az én anyáim, ha akarnának se tudnának indulni. A népe, nem engedi petézni a teregetett élelemtől. Ja, és nincs hordás se etetés.....

Kedves Fekete Péter. Az anyák ilyenkor az atkától nem úgy indulnak be, hogy petéznek, ha nem úgy indulnak be, hogy kiindulnak, és otthagyják a kaptárt. Ilyenkor találni teljesen lefedett keretekkel, mézzel teli kaptárt, méhek nélkül, üresen, még hulla sincs benne. Tehát állításod nagymértékű hiányosságokra utal, már ami a méhek életének ismeretét illeti.
Az, hogy egy anya ilyenkor petézni kezd, az inkább arra utal, hogy genetikailag mesze van a krajnai méhtől. Mert ugyanis Magyarországon, a méhtenyésztők jóvoltából, ma már, szinte minden fajta keveredés előfordul. Van itt olasz, meg hibrid, meg fél olasz, menj csak el olyanokhoz akik méhcsaládokat adnak el. Már ők maguk se tudják, hogy miket kevertek.
Na tehát viccen kívül, ami véresen komoly, inkább arról van szó hogy a szóban forgó petéző anyák, olasz anyák. Az olasz anyák tulajdonsága, hogy petézésük üteme, nem függ sem méhlegelőtől, sem évszaktól, sem a nappal éjszaka arányától, hanem kizárólag a külső hőmérséklettől. Tudom mert egyszer nekem is volt egy, vagy három évig. Mindig szépen feletettem, lekezeltem, petézett is, nagy népességgel telelt, nyaralt. Semmi baj nem volt vele, csak éppen mézet nem hordott.Ezért aztán, mivel az őszi feletetés, a gyógyszerezés, majd három év alatt belekerült vagy húsz ezer forintomba a harmadik akác után, amikor a hordási eredménye megint a nullára hajazott, szépen leszámoltam a dicső anyával, mégpedig úgy, hogy szépen az újaim közé csippentettem őkelmét kissé erősebben. De még így is csak a következő tavaszra jöttek valahogy rendbe. De a gond az, hogy ismét van , két család aminek látszólag semmi baja, sok bogárral, de semmi mézet nem hordtak ott, ahol a mellettük lévő családok meg 25 kilót. Ha kitelelnek itt is csippentés lesz a vége, akkor, amikor már rendelkezésemre áll petéző anya.

Ok . úgy legyen, reméljük igazad lesz .

Majd jövő héten megint leáll.

Akkor nem azért, mert kivirágzott a mező és van virágpor dögivel - ellentétben az előző két hónappal? Én buta meg azt hittem... Nem tudtam, hogy az az 1-2 atka, ami füstöléskor lejött családonként, ilyen csodákra képes.

Az enyémek le se álltak, atka meg sehol

Azért indult be az anya mert atkás a népe , nem pedig azért mert milyen remek az idő .

Jó hír: vége az aszálynak.
Rossz hír: beindultak az anyák megint a petézéssel. A megmaradt atkák euforikus boldogságban vannak.

Az igért fotók.
http://kepfeltoltes.hu/121002/HPIM3902_ ... es.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/121002/HPIM3899_ ... es.hu_.jpg

Holnap ha az időjárás engedi, készítek pár közeli fotót a növényről.

Valószínű Aster punctatus, mivel a Kisújszállás város története első kötetében (1986) Tóth Albert
jelenleg Dr. Tóth Albert professor emeritus, utal a növényre , bár nem pontosan azon a helyen, de hasonlóan szikes talajon a város határában.

Tükör!

Köszönöm, hogy felhívtad figyelmem: pongyolán fogalmaztam, nekem a te vidéked a Közép-Tiszavidék növényföldrajzi tájának része. Amikor a nálatok is fellelhető Aster sedifolius L. (A. punctatus W. et K.) fellelhetőségét a Duna-Tisza köze esetében írtam, akkor a homokos Duna-Tisza közi síkvidékre, homokhátsági kistájakra gondoltam.

Tehát megnyugtatásodra: ez a faj felétek előfordul! Láthatod, elsősorban szikes réteken, sziki erdei tisztásokon.
http://www.novenyzetiterkep.hu/magyar/n ... 390#1.7.15.

Sajnos -általam ismeretlen okból eredően- az utólagos szövegszerkesztés lehetőségének hiányában ezúton vagyok kénytelen pontosítani Roboturnak írt válaszomban foglaltakat, azaz az ő Jász-Nagykun-Szolnok területén fellelhető élőhelyén -miként írtam- legnagyobb valószínűséggel szintúgy a réti őszirózsáról tapasztalt hordást. ( Ezúton javítanám az Aster novi-belgii L. nevét is, melyet konzekvensen hibásan írtam. Kegyelem szegény vén fejemnek!)

T

Akkor ami nálunk van sem az?(szerintem igen, mert ránézésre minden stimmel, az élőhelytől a kinézetig)
Vagy már nem igaz ami régen az volt...
Ugyanis nálunk erre a virágra, csak 6-8 éve figyeltem fel.
Azelőtt vagy nem volt, vagy nagyon kevés.
Ugyan nem tudom pontosan, hogy Robotur melyik oldalán él a Tiszának, de akár ő is lehet a Duna-Tisza közén, mint én.

Tisztelt Major László!


A két anyával telelünk-et úgy kell érteni, hogy egy NB18-as kaptárban 2db 4 keretes család van egy válaszfallal elválasztva betelelve? És a repcén egyesítünk az azt jelent, hogy már csak egy család lesz egy NB18-as kaptárban?



H.apci.

Robotur!

Számodra nem valószínű, hogy az Aster novii-belgii L. lenne a kérdéses növény meghatározására a megoldás. Az említett faj kivadult dísznövény, nálunk is valószínűsíthetően a kertekből szökött ki. Nem véletlenül tettem kérdőjelet a fajnévhez, mert csak valószínűsíthető a faj. Hozzáteszem, itt, a Duna ártéren sem ez az egyetlen faj található, botanikai szempontból sajnálatosan az adventív Aster lanceolatus Willd., a Lándzsás őszirózsa viselkedik özönnövényként. Sebestyén Jóskának is okozott már problémát ez a vízpartokon található faj, a Botanika Fórumon Lila Pereszke is csak valószínűsített meghatározást mert adni a fotózott növényre, s ez alapján kapta az általa fotózott faj az A. lanceolatus nevet, fenntartva a tévedés lehetőségét.

A mostanában felétek virágzó őszirózsa legnagyobb valószínűséggel a réti őszirózsa (Aster sedifolius L.), melyet én még Aster punctatus W.et K. néven tanultam, de a névnek nincs olyan jelentősége, mint amekkorát a botanikusok tulajdonítanak neki. A lényeg, hogy a réti, vagy pettyegetett őszirózsa levelei általában 3 erűek, szinte szálasak, mirigyesek, pontozottak, a sugárvirágok meddők, bibeszáluk legtöbbször hiányzik. Az Alföldön a Duna-Tisza közéről és a Nyírségből hiányzik. A szürkén molyhos, szélesebb levelű A.p. ssp. canus (W. et K.) Soó alfaja felénk és a Dráva mentén is megtalálható. A faj elsősorban a sziki réteken, száraz lejtőkön tömeges, sziki erdőtisztásokon állományalkotó a sziki kocsorddal. Margita kolléga bizonyosan szívesen emlékszik az újszentmargitai Tilos-erdőben vagy az ohati tölgyesben található virágtengerére...
A nálunk idegenhonos ártéri özönnövényként terjedő Lándzsás őszirózsa leveleinek válla leginkább lekerekített füles, a levéllemez lándzsás, síma, a külső fészekpikkelyek 2-3-szor rövidebbek a belsőknél.

A botanikai különbözőségek ellenére szerencsére méheink a faji identitástól függetlenül járják az Aster-fajokat, ha netán problémát okozna számukra a megkülönböztetés, leghelyesebb "Aster sp." néven emlegetni előttük, megelőzendő a végzetes belebonyolódás lehetőségét a méhlegelő most virágzó fajai között...

T

Szép napot mindenkinek.
Lentebb olvastam azon polémiát, ki hány kereten telelteti a méheit, sokan mondják, öt keret alatt meg kell szüntetni, fel kell számolni a családot. Nekem ( nekünk ) NB 18-as rendszerünk van, nem kevés, folyamatosan(évek óta) 2 anyával telelünk, és elmondhatom, hogy ami 4 NB kereten van, esetleg határ eset megtartjuk,(ez alatt nem nagyon) simán áttelel megfelelő takarással, tavasszal ugyan azt kapja mint a többi és a repce legelején már egyesíteni kell a családokat.( ha nem tesszük, megrajzanak) A levett anyát(3 keret) letesszük egy másik kaptárba, általában 90%-a napraforgóra tisztességes családdá erősödik(ugyan annyi mézet termel mint a többi) és ezeket a családokat a következő év tavaszán pedig lehet értékesíteni,eladni. ( természetesen ahol kell anyát váltunk)
Aki csapnivaló, nem kar fejlődni az kap új anyát,de lehetnek olyan családok is amelyek anyát váltottak, későn anyásodtak el, és ezért gyengébb, én nem mindig számolom fel őket, azért sem mert a telelés folyamán mindig elhal 1-2 családban az anya és ilyenkor ezek az "úgymond" gyenge családokkal egyesítek, ezáltal megmentek esetleg egy erős családot.

Bingó!

Réti őszirózsa (Aster sedifolius L.)

És akkor ez, ami nálam virágzik ilyenkor mindig, mi is?

Mint minden évben. Az öreg már virágzó borostyánról ilyentájt minden évben intenzíven hordják a virágport.

MA voltam a Csácsi arborétumba csak ugy zsongott az erdő:)Járták az erdei borostyánt rendesen.

Sziasztok nálam is beindul valamiről egy kis hordás. S ennek hatására az anyák újra elkezdtek petézni van olyan család ahol 1,5keretnyi friss pete van.
Üdv

Nálam is ott csillog a friss nektár a keretekben, és elég sok. Ezt már gondolom le sem fedik a méhek. Nagy falu mellett lakom, és a házaknál sok ilyen őszirózsa van, meg talán a lucerna is adhat valamit. Rablásra nem gyanakszom, mert nem erősek a családjaim. Itt nem esett sok eső, de azért újra kizöldelt a fű.

Tomipapa!

Köszönöm az infót, így már tudom a növény nevét.

Aster novii-belgii a környékünkön is virágzik a járják a méhek. Mi igencsak messze vagyunk a Dunától , Tiszától, de esett egy kis eső nem sok, egyszer 35 majd 5 mm. Előző hónapban szinte semmi. Ez a növény biztosan szárazság tűrő lehet. Mért adatokkal nem rendelkezek, de van annyi hordás, hogy lehet kaptárt bontani kutatás, és rablás veszélye nélkül. Nem úgy, mint az előző időszakban.

Nem tudom megítélni, kinek hírértékű, s kinek nem: nálunk tömeges hordás indult ma az Aster novii-belgii-ről (?) (kolduskrizantém), özön virágpor kíséretében. A kérdőjel a fajnak szól.

Ezelőtt nem sok idővel úgy véltem, hogy az aszály miatt idén az őszirózsák nem adnak értékelhető hordást. Ez a véleményem úgy tűnik, megcáfoltathatik, lehetséges, hogy a néhány mm-es csapadék felülírhatja ezt a vélekedésemet...
Nem lehetetlen, hogy a Duna vízgyűjtő területén hullott csapadék következtében a kisebb, de gyakori vízszint-emelkedések hatására indult tömegvirágzásnak az ártéri őszirózsa állomány.

T

Sziasztok köszönöm az értékes hozzá szolásokat. Elgondolkodtam az egyesitésen és vanak olyan családok amiket egyesitetem. Mert most még 5kereten vanak de lehet 1hónap mulva csak 4 vagy csak 3.5 Újságpapírral ill. zsongatással egyesitetem őket. Féltem töle hiszen eddig még soha nem csináltam.

Igen sajnáltam az anyákat hiszen mind az én tenyésztésem. Jó teljesitményü családokból válogattam a tenyészanyagot.

Tavaly összel teleltem be 3.5kereten kis kölyök családott. Amely repcén nem igazán, de akácon annál inkább megmutatta, hogy nem volt hiába való a pátyolgatásuk.

A méheüsnél nálam az vágta ki a biztositékot, hogy ő nem tanácsot adott jó szándékkal. Hanem rám parancsolt, hogy egyesitsem őket. Addig nem csinálja meg a papírt. Azota sincsen vizsgálatról semmi feljegyzés. De másokkal is csak kötekedik állandoan. Ha három családott egyesitek ahogyan ő mondta akkor 3fiokon lettem volna kénytelen teleltetni. Ez szerintem ireálisan nagy méh tömeg telelő népeségnek.

Üdv

Sziasztok!!
Azért az se mindegy milyen típusú kaptárban van az az 5- 6 keret!!!
Én 5-8 KERETEN TELELEK ÁLT.Hagyományos kaptárról beszélek!
Ha nem bacogatják télen akkor simán kitelelnek!!
Más! Favágás lesz, még ha gyérítés is onnan menni kell!!!!!Fűrész, fadölés hupogással , na meg a gépek teherautók!!

Az elpusztult méheknek már teljesen mindegy, milyen betegség jön. Ez így értelmetlen!

Ha valójában másfél keretnyi méh van, akkor ott már régen baj van! Az egyesítés is kétes eredményű lehet,

Viszont ha egészségesek a méhek, miért ne telelhetnének át kevesebb mint 10 kereten, (kölyök családok, tartalékolt anyák, stb) tavasszal egy fiatal jó anya csodákra képes, főleg egy kis hozzáértő gondoskodással.

Az olvasottak alapján a méheüs, meg nyilvánulása, ha valójában így történt az eléggé kifogásolható.
Nem kötelezhet családok egyesítésére, esetleg segítő szándékból adhat tanácsot magán emberként.

Szia!

Pakolj onnan gyorsan mert tavasszal nem biztos hogy kell nézegetned a kaptárakat4
Nem birják a zavart!

Jó telelést!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy az erdőben ahol vannak a méheim ott felező vágás lesz.
[/quote]

Félbevágnak minden fát???

Tisztítás , gyérítés (növedék fokozó, törzskiválasztó) és véghasználat van. Felezni max egy doboz sört szoktam , ha már nem vagyok szomjas[/quote]

Kedves ferenc1227!

Javasolom, hogy ne csak a népesség, hanem a mézkészlet alapján dönts az egyesítésről. Örösi azt írja, hogy lépenként 2 kg élelem szükséges. Ha nincs meg a 2 kg élelem lépenként, akkor kockázatos az áttelelés. NB lépes családok esetén ilyenkor 8 lépen kellene lenni a népnek, de öt lépen is áttelel, persze aránylag többet fogyaszt a kisebb méhcsalád. A 40 dkg vagy annál kisebb népességű méhcsalád csak különlegesen védett körülmények között telel át.

Végül is ez így igaz,én is így gondoltam.

Sziasztok! Csak egy szösszenet az előző hozzászóláshoz.Mielőtt az ember felszámol egy 5-6 keretes családot tudnia kell miért akkora.Az előzmény ismerete fontos.Egy jó anyát nem csak érdemes , de kell is pátyolgatni.
A rosszat ahogy tűzoltó is mondta ,nem kell sajnálni.
Üdv

Félbevágnak minden fát???

Tisztítás , gyérítés (növedék fokozó, törzskiválasztó) és véghasználat van. Felezni max egy doboz sört szoktam , ha már nem vagyok szomjas

Nekem tavaly volt olyan kölyökcsalád,ami csak az anya miatt lett beteleltetve.(Tartalékba legyen anya).Repce után,a legerősebb családokkal versenyzett,a(kölyökcsalád).Erős szűkítés,takarás,élelem(Időigényes,de megéri).Főleg,ha szereti az ember amit csinál.

Ilyen kor már azért vannak több napos hidegfrontok, ha kinézel egy olyan időszakot amikor a pakolást követő 2-3-4 napban nem számítható nagy mozgás az segíthet a kis távolságra vándorláskor.

Októberben már jó eséllyel megmaradnak átrakás után, legfeljebb csinálhatsz egy próbát pár kaptárral, valamint a végén célszerű otthagyni 1-2 gyengébbet, azok összeszedik a visszamenőket. Később meg azt is elhozod.

tűzoltó: Ez más téma, hogy érdemes-e annyin betelelni, a kérdés az volt, hogy a méhegészségügyi felelős KÖTELEZHETI őt a családok egyesítésére. Nem jó tanácsot akart adni, hanem ultimátumot adott. Erre pedig egyértelműen nincs joga ebben az ügyben.

hello

Egy olyan kérdésem lenne, hogy az erdőben ahol vannak a méheim ott felező vágás lesz.
Haza kellene hoznom a méheket, mert nem szeretném ha ott mellettük döntögetnék a fákat. A gond csak annyi, hogy csak 2-2,5 km-re tudom vinni a telephelyemre.
Szerintetek nem gond?

Balázs!
"A nektár színét és ízét még mindig nem mondtad!"
Színe sárgás naprára hasonlit, íze - nem éreztem jellegzetes ízt.
Ma délután kezdett mozgólódni a nép és "csak" 10 dkg volt a hordás. Öszesen kicsit haladta meg az 1 kilot. Talán ez a mennyiség nem okoz gondot, ha atka nélkül érkezett, azt hétfőn akarom tesztelni.
Köszönöm szépen a segítséged!