3000 család 2 km belül, igen én is sokalltam egy kicsit.

nem volt csapadék szinte egész szezonban és iszonyatosan nagy a méh család sürüség

Miért ilyen gyengék? Az sem mellékes. tudni kellene az előzményeket.

A 4 léputcás család is kitelel ha van bőséges élelem. A pincézés is jó megoldás ha a hőmérsékletet 0-5c° között tudod tartani. De a tavaszi fejlődés igy is vontatot lesz. Csak akác közepe felé lesz normális termelő család. Ha nem a termelés a fő célod hanem a család fentartás akkor simán áttelelnek. Ha a termelés akkor szerintem az egyesités a legjobb megoldás.
Üdv

Lehet egymásra kéne őket pakolni vagy pincézni...
Többiek vélemény?
Persze egyesítés a legjobb megoldás!

Van egy pár "megoldás".

sjnos csak 4 léputcára elegendő mindegyik család juliusi anyákkal bőséges élelemmel nastag hungagoczel szükitésel szinte atka mentesen várom a tavaszi kierpüklést nem tudom mi marad

Na és mi újság a méhesben?
Hétvégén bekokkantottam 20 családba. Telelő fürtbe húzódtak, fedett fias nagyon minimális, talán 1-2 tenyérni családonként.

H.apci!
Szerintem a/ nagy méhészek/ többsége tiszteletbe tartja a kezdők pár családos vásárlását. Abba végképp nem értek egyet,hogy más anyát ad a kezdőnek. Szerintem mindenkinek érdeke aki normálisan gondolkodik, a hazai méh tisztaságának védelme. Természetesen mint minden szakmának a méhészetnek is van torzszülötte.Ezek a kóklerek/méhésznek nem nevezhetők/,viszont mindent a haszonszerzésnek vetnek alá.Az a kezdő,aki nálam vásárol családokat minden szakmai segítséget megkap a méhészkedéshez.

Tomip..!

Nem tudtam, hogy a kertészmérnökök határozzák meg a méhészeknek, hogy mit mondhatnak és mit gondolhatnak.
Nem tudom ki vagy és érthetetlen a magatartásod. Én méhész vagyok és úgy gondolkodom, ahogy írok. A te hibád, ha nem érted. Ahogy látom csak te háborogtál az írásomon. Akkor se fogom a semmirevaló korcsra azt mondani, hogy hibrid, ha ez teneked és a világ összes kertészmérnökének se tetszik. Azért nem, mert senki józan eszű méhésztárs nem fogja megérteni ha ilyesmit mondok, hanem okoskodónak fog engem tartani.
(Tudod, amilyen az Adjon Isten, olyan lesz a Fogadj Isten.
Viszont lágytojás!)

Sziasztok!

Többször elhangzott, (bocsánat, leírták), hogy a kezdőket átverik a kereskedők, és olasz anyás méhcsaládokat adnak el krajnainak. Ehhez annyit szeretnék hozzászólni, hogy még igen friss az élményem, hogy milyen nehezen tudtam megvenni az első méhcsaládomat. Ha valaki úgy dönt, bele kezd a méhészetbe, az venni fog méhcsaládokat. De ha a "profi" méhész, (nem bántásként szeretném itt ezt a kifelezést használni, hanem mint a komoly, sokat tapasztalt méhész szinonimája, /Tomipapa kérlek bele ne köss/) nem áll szóba a kezdővel, és nem segíti őt azzal, hogy el ad neki krajnai anyás erős méhcsaládot, akkor ne tessenek reklamálni, ha a kezdő a kereskedő akármilyen méhanyás családját veszi meg. És most nem azt akarom mondani, hogy minden komoly méhész adja el a legjobb, legerősebb családjait egy kezdőnek, ha kéri, de ha van eladó méhcsaládja, azt meghirdeti, és egy kezdő jelentkezik, hogy megvenne belőle 1-5 családot, akkor ne az legyen, hogy még válaszra se méltatja, (én többször így jártam) hanem legyen jó a kezdő pénze is, és a kezdő had kezdhessen jó méhcsaláddal. (aztán majd a méhek eldöntik, hajlandóak-e az illetővel együtt dolgozni, vagy sem) Én azt gondolom, hogy a kezdők többsége alapból jól szeretne méhészkedni. Ehhez jó méhcsaládokat szeretne venni. De ha ilyenhez nem jut hozzá, akkor vesz olyat, amilyet tud. Ha ezzel "fertőzi" a krajnai méh génállományát, én csak akkor tartom ezt az ő hibájának, ha lett volna lehetősége tiszta vérvonalú méhcsalád megvételére is.


H.apci.

Margita!

Ne provokálj feleslegesen!

Kezded felvenni a régi fordulatot...!

T

Kedves Tomip...!

Én nem bántottalak, te se tedd!

A mindennapi méhészkedésben a korcs szó tökéletesen érthető. Lehet, hogy nem tudományosan preciz kifejezés, túl általános, de a lényeget nagyon pontosan kifejezi. A korcs nem feltétlenül beteg, de akár betegségre is hajlamos lehet, termelési képessége is rossz, ezért ki kell selejteznem.

Margita!

Ez a korcs-nem korcs szöveg engem a "dihaploid" agyalásra emlékeztet. Ha van egy elfogadott és helytálló fogalmunk, felesleges újat behozni, különösen akkor, ha az nem fedi teljesen az általunk kifejezni óhajtott gondolatot vagy emociót.

Te emocionálisan rühelled a buckfast-hibridet, s meg sem akarod hallani, hogy mivel hibrid, hasad is. A hasadási szabályokat Debrecenben sem tanították kevésbé, mint másutt...Nem ettől korcs, s az sem biztos, hogy minden F2 nemzedék teljesen értéktelen, szépséghibája, hogy nem csak fenotípusosan, hanem genotípusosan is hasad, s előjöhetnek azok a nem kívánatos tulajdonságok, melyek a szülők révén bekerültek a hibridbe. Fenotípusosan hasadhat a krainai is, ha ez csak sárga szőröves utódnemzedékben manifesztálódik, akkor még téged nem érdekel, akkor kezded szidni az olasz méh idösanyját, ha esetleg rosszabbul telel, rövidebb testméretű, szipókájú az utód, esetleg szétszórja a fiasítást és a mézet, szeszélyes tavaszi fejlődést produkál, esetleg eltájol, rabol, mert ekkor már genotípusában is hasad az utódnemzedék.
Mindez a Buckfastnál még szembetűnőbb, annál az F2-Fn nemzedékek még inkább széthasadnak, lévén nem csak az északi, olasz, krainai fajtákat használták az F1 nemzedék előállítására. Hidd el, bármennyire gyűlölöd is, az F1 nemzedék valóban sokat tudhat, csak sajnos az F2-től nagyon hasad a hibrid, s ezért sokkal hamarébb előtérbe kerülnek a nem kívánatos tulajdonságok. Ennek ellenére az itthon utántenyésztett "buci" mégsem korcs, hanem hibrid utódnemzedék. Szélhámosság egy ilyen hibridet utántenyészteni, különösen annak tudatában, hogy veszélyezteti a nálunk kifejlődött, kifejlesztett fajtákat. Hangsúlyozom, a krainainak nevezett hazai mezei méhfajtánk sem más, mint hibrid, csak sokkal stabilabb, a bekerült idegen fajták szép lassan beolvadtak, s csak akkor kapjuk fel a fejünket, ha hirtelen "visszaüt" feno- vagy genotípusban az utódnemzedék.

A buckfastot egyféleképpen lenne szabad használni, ha minden évben anyát cserélnének, s az összes herefiast konzekvensen eltávolítanák. A rajoztatás természetesen a legszigorúbban tilos, az afrikanizált méhek is kiszabadulván árasztották el az amerikai kontinenst. Ez termelő méhészetben természetesen lehetetlen, ennél fogva az a pár ezer anya, ami bekerül hozzánk is érzékeny tenyésztési problémát okozhat, különösen a jelenlegi méhsűrűség mellett. A tenyésztőnek is hallatlan kárt képes okozni, de Gipsz Jakab bátyó, aki nemigen mér kubitális indexet, szipókahosszat, képtelen időben felfedezni méhészetében a buci-, olasz stb. hibrideket, csak akkor kap a fejéhez, mikor a krainai anyái buci vagy olasz típusú, tulajdonságú dolgozókat szaporítanak.

Ellentmondást vélek felfedezni a kétféle megközelítésedben, mert a fenotípus sem elhanyagolható a teljesítmény-alapú értékelés javára. Tenyésztésről csak akkor beszélhetsz, ha mindkettőt figyelembe veszed, mert a fenotípusban megjelenő tulajdonságok utalnak a genotípusban esetleg bekövetkezett változásokra.

Ami Ottó bácsi "nyelvújítási kezdeményezését" illeti, nekem nem a kifejezés idegenhonosságával van problémám, mert valójában nem is idegen, hanem azzal, hogy leszűkíti a méhlegelő fogalmát a nektárra, amikor nektárflóráról beszél. Az idei nyárutó, kora ősz pollenhiánya élesen rámutatott, hogy köllenék pollenflórában is gondolkodni, az viszont már kicsit kacifántosabb nekem, hogy nektár és pollenflóraként emlegessem a méhlegelőt. Fritsch Ottónak az a gondja a méhlegelővel, hogy a méh gyűjtöget, nem legel. Én ezt nem így ítélem meg, a magyar nyelv oly szép és változatos, hogy igenis belefér ez a szóalkotás is. Fura lenne, ha nem mondhatnám: "legeltettem a szemem" a menyecskék ringó farán a strandon.... Ez nem vállalhatatlan képzavar, noha pillantásomal nem legeltem, táplálkoztam, csupán gyönyörködtem, információt gyűjtöttem, bár mentálisan táplálkoztam, töltekeztem is. Nem, én táplálkozás nélkül is legeltethetem szemem a jóféle husikákon, s eszembe sem jutna, hogy ezt konzekvensen úgy kellene mondani: alaposan megnéztem a lányok popsiját. Akkor már ha nem legeltethetek, akkor meggusztálok, noha egy gusztusos ételt kóstolva "gusztál" az embör, míg egy gusztusos hátsó szemlélése szintúgy mellőzheti a gasztronómiai aspektust. Nevezzük hát bátran továbbra is méhlegelőnek azt a nektár és pollenflórát, ha párezer évig jó volt nekünk e kifejezés, a hátralévőre már nem feltétlenül kellene váltani...

Persze ha csak a bosszantásomra írtad ide, akkor értem az eredőjét, rendben, hogy te is meg-megcsillantod a szakirodalomban szerzett olvasottságodat.
T

Vivaldi!

Félreértettél! Nem azt írtam, hogy a krajnai melletti reklámnak ne dőlj be, hanem annak, hogy a reklámoknak általában ne dőlj be. Bucfast melletti reklámról már hallottam, sőt itt a fórumon olvastam is ilyesmit, de krajnai reklám szinte nincs. A hazai engedélyezett krajnai anyanevelő telepeknek szinte nincs is reklámja. A KÁTKI se erős a reklámban.

Kicsit én vehemensebben reagálok, mert az utóbbi időben több kezdő méhésznek is vettünk méheket, akik megkértek, hogy legyek ott amikor veszik. És felháborítónak tartom a méhkereskedők viselkedését, egy ízben például heves tiltakozásom eredménye az lett, hogy krajnainak mondott olasz anyákat adott el, egy hosszú évek óta kizárólag ezzel foglalkozó méhkereskedő, a kezdő méhésznek.
A másik amire felkaptam a fejem, azt írod, hogy ne dőljek be a reklámnak, a krajnait illetően.
A krajnait nem kell reklámozni. Az, már olyan hosszú ideje létezik, és bizonyított. Magyarország méz termelésének, majdnem egésze , és a Magyar méhészet összes eredménye, ennek a fajtának köszönhető. Mindig megjelennek valakik, akik, hol az olaszt, hol pedig mást, most például a buckfast méhhel akarják megreformálni a magyar méhészkedést. Nyilván, mert ettől jó sok pénzt remélnek. A baj az, hogy mivel Magyarország kicsi, így, nem csak azoknak okoznak kárt, akik tőlük ezt megveszik, ha nem mindenkinek, még annak is, aki ebben nem akar részt venni. Nálunk például, ha akácon párzik be az anya, a sok ide csődülő, össze vissza, méhész anyáival, akkor utána meg lehet nézni az állományt. Itt csúcsosodik ki annak a veszélye, hogy a sok sunyi méhkereskedő a saját érdekében, elcseszi a magyar méh állományt hosszú időre. Igaz ugyan, hogy eddig is bekerültek olaszok, de most már tömegével szállítanak mindenfelé, mindenféle hibridet, meg olasz anyákat, a kezdőknek, a méhkereskedők. És hozzáteszem, ezrével.

Mostmár csak azt kéne tudnunk, hogy miben nem értünk egyet
Néhány dolgot leírok, amiben - ha akarunk - egyetértésre lehet jutni. Szeretjük a méhünket, és úgy hisszük, hogy a mi méhünk, ami nekünk jó, az a krajnai. Féltjük ezt a fajtát, mert őshonos, jól alkalmazkodott Kárpát medence éghajlatához és nektárflórájához, méhlegelőjéhez (Fritsch Ottó). Ez a fajta itt élt már akkor is, amikor mi még nem éltünk itt. Nem az ember nemesítette ki, hanem a nagytermészet. Ezért stabil fajta és ezért sikeres. Eddig jól ellenállt az emberi keresztezési, egyéni üzleti szándékoknak.
Mindenki egyetért abban, hogy a krajnai szürkén szőrös és nem olyan fekete, mint az északi méh. De abban nincs egyetértés, hogy a sárga csíkot a méhanya kereskedelem csempészte bele vagy nem. Én úgy gondolom, hogy az alföldi változatban mindig volt valamennyi sárga csík, a hegyi mindig szűrkébb, sötétebb árnyalatú volt. Ezt tapasztaltam. Tudom, hogy a nagyokosok csak a sárga csíktól menteset fogadják el krajnainak. Legyen az ő bajuk. Én a méhanyáimat nem a ruhácskájuk alapján mondom jónak vagy rossznak. Gondolom a tapasztalt méhészek általában hasonlóan gondolkodnak. Pulitenyésztő városi ficsúr a külcsiny, a juhász akinek jó terelő kutya kell a nyáj mellé, a belbecs alapján dönt.
Mi a hibrid, mi a korcs? A józan méhésztapasztalat alapján írtam amit írtam. Ha a leszármazottak tulajdonságai oly mértékben eltérnek egymástól, hogy nem ismerek rá az anyjukra, akkor korcs, ha szép egyenletesen jó eredményeket hoznak, tehát stabilak, akkor hozza a fajta jelleget, tehát nem tekintem korcsnak.
Biztos igazad van Tomip..., hogy léteznek természetes hibridek is, de én nem ezekre gondoltam, hanem azokra buckfast csodákra, amikkel most kábítják egyes magukat méhésznek mondó (lelketlen haszonleső szélhámosok) a népet. Ezek buckfastok mesterséges hibridek, de a leszármazottaik viszont semmirevaló korcsok.

Köszi! Bár őszintén szólva nem nagyon látom a különbséget az olaszhoz képest. Mit kell nézni rajta?

http://beeinformed.org/2012/04/queen-be ... g_9757-ac/

Kissé topic-idegen itt, ezért csak kedvcsinálónak teszek fel néhány képet, ill linket, aztán ha ez ennyire népszerű téma, menjünk át a buci-topicba, vagy csináljon valaki egy méhfajták-témát. Egyébként van egy fórumtársunk, aki ebben rendkívül otthon van (Buckfast), még OMME szervezésben is tart előadásokat a témáról. Őt is kérdezheted, esetleg hallgasd meg az előadását...

A tulajdonságairól jó hosszan olvashatsz a nevét hordozó témában, s jó az alábbi link is:
http://169.237.77.3/news/cobeyturkeytrip.html, vagy fotókkal
http://www.glenn-apiaries.com/bee_photos_11.html ebben több fajtát is megtalálsz. Jó lapozgatást

Aztán ha nagyon megfogna a téma, javaslom ezt is elolvasni:

T

"Jó mézelő legyen, ilyen családoktól szaporítok anyát. Ez a lényeg, mézet termelünk."

Hallottam egy méhésztől, a tenyésztési szempontok felsorolása helyett. Ez első hallásra felületes meghatározásnak tűnt számomra, ismerve a nem kevés kritériumot. Majd rájöttem, hogy tömör frappáns, lényegi megfogalmazás ez.

Ugyan is, ha a jó mézelés képessége, fennáll állományi szinten hosszútávon. (Gazdaságosság)
Gyakorlatilag szinte, a többi is teljesült a kívánt tulajdonságokból. Ami nem az lényegtelen, a termelő méhésznek.

Ezen felül legyen szelíd, szoktam kiegészíteni, mert nem szeretek beöltözni mint űrhajós a hold sétához.

Nos, nekem jelenleg is dolgozik pár szlovén anya az állományban, de ez egyáltalán nem igaz rájuk.
Persze nincs kizárva, hogy nem onnan valók, mint az említettek.
Mi egyébként a profi egyesülettel épp most a nyár végén voltunk ott pár napos szakmai kiránduláson. Nem kell tőlük hasra esni, de kétségkívül, marketingben ügyesek.
A méheik meg szép szürkék...

Kedves margitta, mikor elolvastam ezt a hozzászólást az jutott eszembe, hogy valószínű, összekevered a méhészetet a nagyáruházak reklámaival, vagyis, ne üljünk fel a tusco reklámoknak. Mint látod, ezt a reklámot nem tegnap találták ki, hanem már vagy hatvan éve. Ezek a bárminek nevezhető méhek, már ide erre a vidékre szelektálódtak, és be állt egy egyensúly, létre jött az a szürkével jellemzett méhfajta, ami erre a vidékre legjobb. A gond az, hogy a méhkereskedők, a saját érdeküket előtérbe helyezve, ezt az egyensúlyt felrúgják, főleg a kezdők, akiket így szintén becsapnak, és a fiatal gazda pályázat segítségével. Mivel már olyan mértékben árasztják el olasz , vagy ennek hibridjeivel/hogy miért hibrid, erre nézve tomipapa már eligazított téged/ Magyarországot. Hidd el nekem ez a fajta csak nekik jó. Mert jobban át tudják vele vágni a kezdőket.
Évekkel ezelőtt hoztak be olasz anyákat, akkor egy időben drágább volt mint a karajnai anya. Többek közt a mi jelenlegi szaktanácsadónk is, aki most az Omme elnök. / milyen kár , hogy nem olvasnak minket, ő jobban el tudná mondani mit tapasztalt/ A lényeg, egy pár év alatt mind vissza tértek a karajnaira, és mai napig ezzel méhészkednek.
Sajnos én nem jutottam ki Szlovéniába, de voltak innen tőlünk 3 éve valami Omme kiránduláson, aki hozott három anyát, tiszta krajnait. A kollégája, egy agrármérnök végzettségű, /nem nagyképűség, csak hogy tudjuk, kiről is van szó/ elmondása szerint, az anyák oly mértékben jobbak, még az itteni szürke méheknél is, hogy azóta megpróbálták lecserélni ezek utódaival az állományukat. Ott ugyanis a nagy hegyek miatt, a völgyekben képesek, a krajnait tisztán tenyészteni.

Nekem szinte mind szürke-fekete sávos, sárga színt már csak egy-két családnál látok. Régen, amikor kezdtem, sok sárga volt, de évek alatt szépen eltűntek, maguktól kiszelektálódtak. Úgy látszik, nem bírják annyira a gyűrődést, mint a krajnai. Én is végzek egyfajta válogatást, ha keveset hordott a család, vagy nagyon vad, akkor cserélem az anyát, de ilyen szempontból nem néztem, hogy melyik-melyik, hogy az olasz fajta volt-e a rosszabb, egyszerűen csak eltűntek.
Az egyik ismerősnél láttam nagyon szép aranyszínű (sárga) méheket, én kapásból olasznak gondoltam volna, de ő azt mondta, hogy buciként vette. Ez lehet? Miről lehet a bucit felismerni?

Kedves Propolisz

Ha már Báró Ambrózy Béláról beszélünk álljon itt a képe,nekem az 1905 évi kiadás van meg.

Magyarán én is azt gondolom, hogy a sárga szín megjelenése olasz jellegre utal. Amelyiken csak kevés a sárga szín, arra ráfogják, hogy krajnai. Valójában tájhibrid, amennyiben még több évtizeddel (századdal) ezelőtt is jelen volt.

Margita!

Piszok szerencséd, hogy megint bevágott a ménkű a vonalba, s épp a hozzászólás elküldésekor szakadt meg a vonal, eképp egy hosszabb lélegzetű genetikai fejtegetést úsztál meg. Sajnos nem az irodán keresztül írtam, hanem egyenest a fórumra, s nincs kedvem előről kezdeni, hamár elb...ta (bocs: elbaltázta) a szolgáltató...

Nagy vonalakban a hazai méh-populáció fajtaösszetételének kérdésében egyet tudok érteni veled, de oly eklektikusan használod a fajta, hibrid és korcs fogalmakat, hogy érdemes lenne kicsit utánaolvasnod a kérdésnek.

Alapban hazánkban a krainai fajta lenne hivatott élni, szaporodni és szaporíttatni, de mára az antropochoria révén már elég sok idegen gén is bekerült. E behozott szaporítóanyag révén nem korcsok, hanem hibrid méhek születtek. Ha neked jobban tetszik, használhatod a korcs fogalmat is, majdnem ugyanazt jelenti, mint a hibrid.
Címszavakban:
--fajta: fajon, alfajon belüli taxonómiai egység, mely kultúrhatásra jött létre s került rögzítésre, azaz tulajdonságai (morfológiai, élettani) alapján egyértelműen megkülönböztethető a faj egyéb egyedeitől, fajtáitól. E jelző, megkülönböztető tulajdonságokat szokás fajtabélyegként emlegetni, azok alapján állítják fel a fajtastandardot.
a fajta lehet: klónfajta (méhnél még nemigen, bár nem lehetetlen...)
fajtapopuláció
fajtahibrid, mely szintén osztályozható aszerint, hogy stabilak, vagy instabilak e fajták
--hibrid:egymástól eltérő genetikai információt hordozó gaméták egyesüléséből származó egyed. Tágabb értelemben bármilyen heterozigota egyedet nevezhetünk hibridnek. Ha szükséges, egyszer mélyebben is elemezhetjük.
a hibrid-szervezetek lehetnek: -intraspecifikus hibridek egyazon fajon belüli alfajok, fajták, változatok közötti
kereszteződéssel létrejött hibridek
-interspecifikus hibridek, fajhibridek vagy más néven basztardok: egyazon nemzetség
különböző fajaihoz tartozó egyedek kereszteződésével létrejövő hibridek
-intergenerikus hibridek, rokon nemzetségek fajai között létrejövő hibridek
-interfamiliáris hibridek: rokon családok fajai közötti hibridek
A távolabbi rokonságba sorolt fajok hibridizálhatósága általában rendszerezési kérdést is felvet, a DNS alapú rendszertan lesz képes a rokonsági fokot megállapítani, várható tehát, hogy lesz itt még átrendeződés. E hibrid-csoportosítás csak a szülők rendszertani besorolása alapján osztályoz, genetikai alapon történő csoportosításba most nem mennék bele, mert részben senkit nem érdekel, másrészt nem fér bele az időnkbe.
Legyen elég annyi, hogy krainai méhünk ha tetszik, ha nem: hibrid, méghozzá fajtahibrid-populációként fogható fel, melynek tenyésztése, nemesítése morfológiai bélyegek valamint viselkedés- és teljesítményvizsgálat alapján folytatott szelekciós nemesítés. A Buckfast már egy más történet, annál a heterózis-nemesítés a módszer, azaz különböző beltenyésztett vonalak keresztezésével állítják elő, eképp az F2-Fn nemzedékekben jobban hasad, mint a krainai fajta utódpopulációi.

Korcsnak meg azért nem nevezném egyiket sem, mert azt inkább a basztardokra illik mondani, azok legtöbbször nem szaporíthatók tovább. Ha jól emlékszem, Örösi is ilyen értelemben használja a fogalmat.

Ami a "fajtatiszta" méhfajta feltalálásának lehetőségét illeti, olyan helyet kellene keresni, ahol a fajta reproduktíve izolált körülmények között szaporodhat, de mivel óceáni szigeteink nincsenek, mégis csak a magas hegységek aránylag zártabb és a tfsz-i magasság izolációs hatása által is jobban védett környékén folytatott kutakodás hozhatna eredményt. Hajrá!

T

Báró Ambrózy Béla: A méh (1914) - részlet -
http://depositfiles.com/files/mr7v2zelc
Ha jól látom ő még nem tudott róla, hogy a krajnai az őshonos

Amit én olvasok,/ be is szkennelem ha kell/ Örösi Pál Zoltán, Méhek Között.
Ötödik javított kiadás.
Mezőgazdasági kiadó
Budapest 1957
Na már most. vagy te olvastál egy régebbi kiadást, és mivel ez a javított kiadás, már így javították ki, ismeretlenek, mert a könyv nem írja.
A másik, hogy amit te olvastál későbbi kiadás, és valakik belecsempészték azt a két szót.
Biztos bennem van a hiba, de ha az utóbbi eset az igaz, akkor össze esküvésre gyanakszom. Valószínű valakik a könyvben is elmismákolták a krajnai és az olasz közti különbséget.

Idézem mert úgy látom kell.
A krajnai méh neve csalóka, mert ez a méh nem csak Krajnára, és környékére szorítkozik, hanem mesze elterjed Ausztriában a Keleti Alpokon, a Magyar medencén át, a Balkán egy részén is. a méhkereskedelem azonban Krajnából tette híressé. Számos tájfajtája van. Nevezetesebbek:
1. Hegyi méh, ez maradt meg tisztábban(Krajna)
2.Alföldi méh, ez keveredettebb(Magyarország) valószínűleg ezt hívják nálunk" szürke Magyar méhnek".
A páncél színe változatos, mégis a sötét uralkodik. A munkások szőröve széles, tömött élesen határolt, szürke színű, feltűnő. Erről a sajátságáról" szürkének" mondják a barna vagy fekete északi méhvel szemben. Szipókája a hosszabbak közé tartozik. Szárnyjelző száma nagy, viasztükrének hátsó határa ívelt.
A Krajnai méh jámbor , jól fiasít, rajzó hajlamú, jól telel. Csak gyengén ragaszt, némelyik nem is méhszurokkal, csak viasszal.
A többi a kereskedelmére vonatkozik nem idézem.

Az olasz méh.
Sok mindenben közel áll a krajnaihoz.(Szárnymutatója, viasztükre, hosszú, de a krajnaiét el nem érő szipókája). A potroh páncélja azonban hol több, hol kevesebb gyűrűre terjedően sárga. A potroh szőröve széles, tömött sárgás szürke.
Az olasz méh színezete hazájában nem egyöntetű. Legjellegzetesebbek, az Olaszország déli részéből való példányok. Világos méheken kívül sötét páncélzatúak is találhatók A sárga szín rendesen a munkások 2. és 3. potrohgyűrűjére terjed ki, hátul sötét szegéllyel.
A kiválogatás . és a tenyésztés azonban világosabb"kultúrfajtákat" is teremtett, pl. olyat melynek 2. és 3. potrohgyűrűjén kívül az 1. is sárga, hátul valamennyi sötéttel határolva.
Ami le van írva még, az nem a küllemére vonatkozik, nem idézem. Nem tudom te milyen könyvet olvastál, de nem azt amit én.
Volt olyan időszak amikor többen is próbálkoztak méhészek, /és nem méhkereskedők/ az olasszal. Egy idő után mind vissza tért a krajnaihoz. Akkor még lehetett.

Gondolom véletlenül,de kimaradt egy sor az idézetből.


Idézet, Örösi Pál Zoltán Méhek között 1957-es kiadású könyvéből, 530. oldal, a Krajnai méh alatt, 2. pont.
"A krajnai méh változatos, mégis a sötét uralkodik.POTROHA ELEJÉN SÁRGÁSBARNA ELSZÍNEZŐDÉS LEHET. A munkások szőr öve széles, tömött élesen határolt, szürke színű, feltűnő, erről a sajátságról szürkének mondják."

Idézet, Örösi Pál Zoltán Méhek között 1957-es kiadású könyvéből, 530. oldal, a Krajnai méh alatt, 2. pont.
"A krajnai méh változatos, mégis a sötét uralkodik. A munkások szőr öve széles, tömött élesen határolt, szürke színű, feltűnő, erről a sajátságról szürkének mondják."
Minden fajtának fajta jellege van. Így van ez, szarvasmarhánál, kecskénél, almánál stb. Ez le van írva. Ami ilyen, az a fajta jelleget hordozza, ami ettől eltér, az meg nem. Ennyi. Már ne haragudjatok meg rám, bármily nagy munkásságotok fekszik is a méhészetben, neked , és Fekete Péternek, és ez biztos szentségtörés, de én, ebben a dologban mégis inkább az Örösinek hiszek, bár ő már meghalt, és nemigen tudja megvédeni magát. De, ha netalán annyit letesztek majd az asztalra, és írtok egy olyan könyvet mint ő, akkor majd elhiszem nektek is, hogy a hupikék törpikék is krajnai méhek, mert kékek, és zümmögnek, meg szeretik a mézet.

Vivaldi!

Nem kell felülni ennek az "eredeti krajnai" reklám dumának. Éppen annyira eredeti krajnait találsz Magyarországon is. Szerintem sokkal jobban megkutyulódhatott az olasz fajtával Olaszország közelsége miatt a méhállomány Szlovéniában, mint nálunk. Ha a legkevésbé kevert krajnai állományt keresed, akkor inkább nézz körül a teljes palócvidéken vagy Gömör megyében, esetleg Kárpátalján, szóval ahol a szegénység nem tette lehetővé a méhanya-kereskedelmet vagyis a korcsosítást.

Margita . Úgy sem fogod meg győzni . Mondhatsz neki bármit ,csak a saját csacskaságát szajkózza .Ez van .

Jó, legyen igazad. De azért azt elhiheted nekem, hogy a fajtákat, és azok tulajdonságait, még akkor leírták, amikor még nem voltak ekkora nagy tudású méhészek. Próbáld már elolvasni Örösit. Vagy menj ki Szlovéniába, ahol az eredeti krajnait tenyésztik. Ne próbáld már nekem elmagyarázni, hogy a krajnai okker sárga, az olasz meg zöldes kék. A nap meg fekete, a hold meg zöld.
Mert akkor, úgy járunk mint a tót a húgyos szilvával, mikor szedte össze. Ez se húgyos, ez se húgyos, és a végén mind össze szedte.
Ez is krajnai, meg az is krajnai, és ami zümmög, az mind krajnai.

Ezek mindig csinálnak vmit

Azt hittem, hogy ma semmit se fognak a méhek csinálni a hideg miatt. Gyönyörű nagy élénksárga virágpocsomókkal jöttek haza. A fészekben nyugalom van, de a fiasítás sajnos nem állt még le teljesen.

a korcs véletlenszerű, ahogy a játszótéren a kutyák éppen öszehozzák. A fajta természetes szelekció eredménye, amire az ember kicsit rásegíthet. A hibrid esetében semmi szándék nincs a fajta fenntartására. A fajta a hibrid esetében csak alapanyag, kényszerű szükség.

De amire kikel(ne) addigra már nem lesz (ideje). A nyitott fias végét ki is dobálják rend szerint.

"Hibrid (biológia): különböző csoportokba sorolt élőlények keresztezésének eredménye."

"Korcs: különböző fajtájú egyedek kereszteződéséből kialakuló; a megszokottól eltérő alakú."

Túl nagy különbség a jelentésben azért nincs, talán az, hogy ezzel különböztetjük meg a mesterséges nemesítést a véletlenszerű, irányítatlan keveredéstől (az egyik keresztezést, a másik kereszteződést mond). Ettől azonban még a második esetben is létrejöhet bizonyos szempontból jobb adottságú fajta, az ugyanis elég szubjektív, hogy mit tekintünk jobbnak, fontosabbnak. Ha konkrétan a méhekre nézzük, akkor meg talán jobban illik a hibrid szó, itt ugyanis nem jönnek létre a megszokottól eltérő alakú egyedek, úgyhogy ez inkább nyelvtani kérdésnek látszik. Persze az is kérdés, hogy a méheknél mit tekintünk a megszokottól eltérőnek, hiszen a fajták között is alig van eltérés, nemhogy a kereszteződéseik és a fajták között.

Kedves Vivaldi!

A korcs és a hibrid nem ugyanaz. Korcsokat láthatsz, hibridet elvétve. Amit hibridnek mond a dugeszbe értékesítő, zugkereskedő vagy zuganyanevelő, az se hibrid, hanem korcs, hibridet csak ellenőrzött párzással lehet előállítani. Ilyesmi még Magyarországon soha nem volt. Olvass utána, a Kárpátmedencében elő méh soha nem volt teljesen és egyenletesen szürke. Az Alföldön itt-ott sárga csikos szürke, és csak a hegyekben volt tiszta szürke. Genetikai vizsgálat jó lenne, de ki ad rá pénzt. Ha adna is rá, akkor ki végezné el?

Miért ne tudnák feltölteni ?
Augusztusban szinte semmi virágpor nem volt, most van dögivel....

Az olasz méh jellemzésében a nagy eltájolási hajlamot is említik.
A "szomszéd" (300 méter) méhész méheinek hazatelepítését követően elég szép számban megjelentek a kaptárakban nállam, is a feltűnő sárga méhek. Abban a pár évben amikor "olasz" méheket tartott.

Kedvesem, jelen pillanatban Magyarország leggyakoribb méhe a hibrid. Genetikai vizsgálatok kellenének annak megállapítására hogy melyik anya kromoszómái milyen fajtához állnak közel. Ráadásul úgy látszik,/persze ehhez is vizsgálatok kellenének/ hogy a szín nem is domináns, tehát színről nem lehet megállapítani a hibrid jellegét. Valamikor a tiszta olasz sárgás volt, a krajnai szürke. Mostanában látni ilyen okker szürke színű méheket is/jobban nem tudom leírni/. Tiszta krajnai ma Magyarországon már nagyon ritka, mert hihetetlen mennyiségű olasszal árasztották el a méhkereskedők az országot, és senki nem szól nekik.Talán erre is oda figyelhetett volna az OMME. Ma már tiszta krajnaiak esetleg azok amiket most hoznak be Szlovéniából. Mostanság már inkább tulajdonságai szerint kell osztályozni a méheket. A nagy népességű, de nem hordó méhanyákat ki kell iktatni, akác után. De nem vagyok naiv, tudom, hogy kedves kezdő méhészek,/tisztelet a kivételnek/nem fogják ezt megtenni. Sok veszély, a nagy méhsűrűség, a méhlegelők csökkenése mellett, ez a hibridizáció is valós veszély

Szerencsére minimális a fias, valahol 0-2 keret közti. Virágport mérsékelten hordtak. A népesség a törzsállománynál jó, 6-10 keret tömötten megvan, átlag 8 körüli. A rajok népessége már gyengébb, ott a legjobbaknak van 8 keret népessége, átlagban 5-6 keret méhhel mennek a télbe. Ez az év nem a rajokról szólt. Kaja van bőven, bár a középső keretek helyére egy-két családnál be kellett mézesebb keretet tűzni. Előző héten még adtam egy fújást a családoknak.

Fias mentes időben nyugodtan megbízhatsz záróként a BeeVitalban.

Tavaly nem ártott nekik, a beevital sztem nem tartalmaz annyi oxálsavat,hogy káros legyen rá egy hónappal az apiox,de még meggondolom,utánakérdezek(igazán ráírhatták volna az oxál tartalmat.). Esetleg mások is megoszthatnák tapasztalataikat. Tavaly október 15-én kaptak beevitalt, november 9-én apioxot. Nem tűnt gondnak,bár lehet,hogy károsította őket valamilyen mértékben,ennek ellenére mind kitelelt szépen. A Beevital lehozott még pár atkát, az apiox már nem. Lehet felesleges. De perizint meg nem szeretnék adni nekik. A beevitalban meg annyira nem bízok,mint zárókezelés,talán nem véletlenül ajánlják az 5 szöri sorozatkezelést év közben.

Nem lesz sok két oxálsav ősszel?

Na igen, ez érdekes. Van aki azt írja, elveszi ezeket a késői fiasokat,pont ezen okból és az atkák miatt is. Van aki azt mondja, hülyeség elvenni,mert ezek fognak majd tavasszal dajkálni. Méhészkedésem jelen szakaszában hajlanék az előbbi verzióra,de elvenni nem merem tőlük a fiast.

A telelők augusztusban kelnek. Ezek nem élik meg a tavaszt mert nem tudják feltölteni a zsírtestjeiket.

Üdv Urak!
Jelentem a 6 családom fészke télire rendezve.
Méz bőséges.
Oldalról hungarocelles szűkítés.
Felül a rostaszövet kis hézaggal a kereteken, rajta egy réteg padlószőnyeg.
Kaptárak kicsit előre döntve.
A műhelyben már a 6 hullámpapír 4 réteg vastagságú téli takarók előkészítve.
Fiasítás: háromnál még napos pete is van, másik háromnál már csak fedett és kelő fias.
Ha mindegyiknél kikelnek a telelő lányok akkor következik az utolsó atkairtás, vagy perizin vagy oxálsav...
Köszönöm a tanácsokat!
Novemberben indul méhészsuli...jelentkeztem.