A kévék teljesen egymáshoz fekszenek és csak a kijárónál döntöm úgy őket, hogy rés legyen. Jancsi madzaggal többször is körbekötöm az egészet, tehát nem sokminden mozoghat. A kijárót is képes betakarni a kéve, ezért itt külön kötözni kell, hogy rés maradjon. A kaptárak félszer alatt vannak, ez is csökkenti a szél hatását.

Csak azért kérdeztem mert a kukorica levelet a legkisebb szél is mozgatja,és az zavarhatja a méheket a telelésben.

Már nem is emlékszem rá, hogy mikor alkalmaztam először. Egy öreg méhésznél láttam először. Ő azért kerítette körbe a kaptárait akkor, mert rabolták a méheit és ezzel védte meg őket, ezzel állította le a kutatást, rablást. Hogy sikerült-e neki, azt nem tudom, de nekem ezt mondta. Ahogy ránéztem az odatámasztott kukoricakévékre nekem azonnal a teleltetés jutott eszembe, mert mindig zavart, hogy a méhek a vékony falú kaptáraimból még a havas időben is képesek kirepülni ha süt a nap és szélcsend van. Amióta a kukoricaszáras borítást csinálom, azóta nem csapja be a méheket egy-két napos felmelegedés és sokkal szebb a tavaszi fejlődésük. A kukoricaszár meg pénzbe se kerül.

Ezt a kukoricaszáras megoldást régóta alkalmazod vagy az idei év az első?

A kukoricaszár kévébe van kötve. A kévéket odatámasztom a kaptárak elejéhez, majd az egészet körbekötöm jancsimadzaggal, hogy a szél ne fújja el, ne döntse fel.

Azt elfelejtettem írni, hogy a fészket már augusztus közepén a kijáróhoz rendezem. A lépek számát fokozatosan csökkentem a család méretének megfelelően úgy, hogy szeptember elejére már csak a telelőlépek maradnak benn. Októberi hideg napoktól kezdve március elejéig a kereteken nekem végig van terítve a fészek fölött egy mezőgazdasági fólia és két oldal lelóg a kaptárfenékig. Nagy a kijáróm, ezért nincs szükség nálam a fólia sarkának vagy elejének a felhajtására. A fészekkereteken kívüli többi keret nem telel a kaptárakban, hogy ne penészedjen. Fólia fölött két réteg hulladékként szerzett szőnyegpadló van hőszigetelőnek és arra megy rá rostaszövet meg a kaptártető.

A kukoricaszár hozzáér a kaptárakhoz vagy van köztük távolság?

Nekem szedett-vetett többféle méretű kaptáraim vannak, ezért a téli takarás mindig körülményes munka nálam. Úgy alakítottam a méheskertemet az évek során, hogy ne legyen huzatos. Csináltam félszert és az alatt vannak a kaptáraim. Minden kaptáram vékony falú, ezért a téli napsütésben is túl könnyen felmelegedhetnének, hiszen délre és nyugatra néznek. A kaptár gyors felmelegedése főleg tél végén és koratavasszal veszélyes. Ezért a kaptáraim elejét úgy beborítom mindíg kukoricaszárral, hogy csak a kijáróknál van rés. Így érem el, hogy a családjaim az összes kaptárban tűrhetően egyformán fejlődnek tavasszal.

Szerintem is így van,a pára felfele megy ha tud és lecsapodik a hideg fémen.
A téli takarófólia kb 40x30 cm-es sehol sem ér a fiók falához így a pára szabadon távozik.
Nálam a kaptártető lambériából van bádoggal fedve,ami nem tud elillani a kaptárból a kettő között csapódik le.

Egyetértek Robival,más takarás szükséges egy huzatos dombtetőn lévő méhesben mint egy szélvédett párás völgyben.

Fontosnak gondolom hogy téli időszakban a kaptár száraz maradjon.
Ez növeli a kaptár élettartamát,csökkenti a koratavaszi fiasítás mennyiségét mert ekkor a fiasításneveléshez szükséges vizhez csak belső forrásból(lecsapódás) jut a család.

Az őszi és télkezdeti takarásról lehet vitatkozni. Szerintem az a legjobb, ha takarunk és megfelelő mértékben szellőztetünk. A tél végi tavasz eleji takarás esetén a helyzet nem lehet kétséges. Ha erős családfejlődést akarunk, a fészket nem szellőztethetjük át és főleg felül és oldalt minél erősebb hőszigetelést hőtükröt kell biztosítanunk. Ha később már rajzástól kell tartani, akkor megint szellőztetni kell a fészket.

"A kerettartó sínnél a legvékonyabb a kaptár fala"
Nálam ott a legvastagabb mert fekvővel dolgozom. Azért ott van lecsapódás mert ott illan ki a pára a sín melletti lyukon.

Elsősorban célszerűségi okokból a felső takarást mi is már ősszel betesszük.Ennek fő oka az, hogy fekete fóliával a kaptársorokat is be szoktuk takarni 10-15 kaptáras csoportokban úgy, hogy tűzőgéppel rögzítjük is. Ezt nem akarjuk kora tavasszal még lebontani, ezért már ősszel bekerül a takarás.
Ennek ellensúlyozására viszont bő felső kijárót nyitunk és a kaptáraljak alülső részén is van ilyenkor egy nyitott szellőzőnyílás.
Teleltünk már teljesen nyitott, rostaszövetes aljon is 3 fiókon és csak jó tapasztalataink vannak vele. Szívem szerint így teleltetnék minden családdal, de hát akkor az összes családhoz új fenekeket kellene készíteni.

Ez a téli takarás is egy örök vita téma.
Az, hogy mindkét oldalnak kedvező tapasztalatai vannak a saját módszerével kapcsolatban, szerintem azt mutatja, hogy mindkettő jó lehet, vagy legalábbis jól alkalmazva nagy különbség nincs közöttük a telelés szempontjából.
Azt meg mindenki tudja, hogy az erős takarásnak tavasszal van igazán nagy jelentősége.

Tűzoltó tapasztalata, pontosan igazolja a fizika törvényeit. A kerettartó sínnél a legvékonyabb a kaptár fala, ott a leggyengébb a hőszigetelés, ezért ott csapódik ki a pára. Tehát jó a felső takarása is.
Nálam egész télen erős felső takarással voltak a méhek az elmúlt 10 évben. Mivel a kaptárakat kívülről is csomagolom, fekete fóliával, általában november első napjaiban, és március 15.-ig nem bontottam meg ezért erős belső takarást alkalmaztam.
1 réteg hővisszaverő fólia, 2 réteg 2-3 Zalai Hírlap, 3 réteg 3-5cm szivacs.
Hogy tavasszal korábban indul-e az erősen takart család? Valahogy egyik évben elmaradt két család belső takarása. Egy szál fólia alatt voltak március közepéig. Náluk 1 illetve két keretben volt tenyérnyi fias, a normál takartakban 3-5 keret amiből 1-2 táblás fias volt, az adott évben.
Tavaly annyit változott a helyzet, hogy február közepén leszedtem a külső takarást, és lepényeztem mint 10 éve. A lepényezés nem eleségpótlás miatt volt, hanem nosema miatt. Tavaly összel sokan panaszkodtak a környezetemben elnéptelenedés miatt. Én nosema ceranae-ra tippeltem. Ezért február közepén 1kg-os 2g fumagillines lepényt kaptak a családok.

De visszatérve a takarásra. A méheink alkalmazkodó képessége nagy. (Hála Istennek, és az evolúciónak!) Egy erős család szerintem egy vascsőben is áttelel, takarás nélkül. De nem mindegy, hogy hogyan!
Ezért akarok jövőre egy 20 családot február végéig gyengén takarni. Talán kiderül az igazság!

Tisztulókirepülés után az un. futó családvizsgálattal egymenetben végzem a takarást.
A menekülőteret megrakom újsággal a fóliát 1 sarkon kb.5 cm2 felületen felhajtom.
Évente új takaróanyagot használok.
Oldaltakarás rakodóba szerintem nem való.
A családjaim nagy része 3 1/2NB fiókon telel.

Hát tényleg nem tudom Tsanyi. Nálam a kaptárfalon nem szokott lenni páralecsapódás. (Nem sok.) Viszont a kerettattó sín és a kaptárfal közötti kis vályúban igen. Ott viszont sok. Áll a víz. De ennek inkább örülök. Belső itatóként működik..

Lehet valamiről lemaradtam.
Megmagyarázná nekem valaki, hogy miért indul hamarabb vagy később a takart illetve a nem takart család?
Szerintem ebben a takarásnak nem sok szerepe van. Vagy tévednék?

Üdv. jani bátya

Okés, akkor te hogy is kezded a takarást, mivel csinálod, mivel bővíted?
d
Amúgy ti szűkítettetek léputcákkal?

Ejnye-bejnye! Ha télre alig takarsz akkor a felső takaró lesz a leghidegebb pont. Mivel a méhek által felhasznált méz égésterméke víz, ezért páralecsapódásnak kell lenni, a leghidegebb felületen, az alig takaráson, ami csepeg a méhekre.
A korai indulás is valóban lehet káros a méhekre, de a kaptáron is van kijáró, ahol a szellőzés miatt is érzékelik a külső hőmérsékletet. Illetve az odú ahol évmilliókig fejlődtek, szintén inkább az erősen takart kategóriába sorolható.

Ezzel együtt, nem állítom, hogy az erős takarás korai indulás az ideális.
Jövőre indítok egy erősen takart, alig takart próbát. 2-3 év alatt mutathat valamit.

Szia Sanyi!

Ha télre alig takarok nincs páralecsapódás és hőmérséklet emelkedés,mindkettő a korai (januári)fiasítás esélyét emeli.A januári fiasítás fűtési "számlája" valószínüleg sokszor magasabb mint a februári/márciusi mivel az átlaghőmérséklet az utóbbinál nagyrészt magasabb.
A fűtésnél 1 fok hőmérsékletemelkedéshez 6%-al több energia szükséges legalább is a lakóházaknál.
Régi megfigyelés azok a családok amelyek nagyon korán megindulnak a fiasítással mire megjön a tavasz felélik a belső tartalékjaikat(zsirtest) és a mézüket és lemaradnak a fejlődésben.
Úgy látom ha tisztulókirepülés után erősen takarok az egy pozitív lökést ad a családnak,mert ugyanakkora fűtéssel nagyobb felületet tud felfűteni mint korábban.

Mindez persze a saját "ideológiám",de elég sok ismert méhész használja.
Másrészt van időm és lehetőségem hogy ezt a munkát kora tavasszal csináljam meg.

Mint a gázkonvektoros szobában a sarokban a szekrény mögött/ágy mögött

A pára pedig a leghidegebb részen csapódik le .....
A pára lecsapódás a kaptár falán fog jelentkezni és nem a takaró fólián!
Szerintem.[/quote]
--nem csak szerinted,én szerintem is!!

Tűzoltó neked legalább fizikából jónak kéne lenni!
Ha erős felső takarást alkalmazol, akkor annak a szigetelő képessége sokkal jobb mint a fáé. A pára pedig a leghidegebb részen csapódik le ..... Ezt már egy bigyológusnak is igyekeztem elmagyarázni. Nem túl nagy sikerrel.
A pára lecsapódás a kaptár falán fog jelentkezni és nem a takaró fólián!
Szerintem.

Egyetértek Bükk-kel. Ilyenkor nedvszívó takarást szoktunk alkalmazni. A hőtükröt én csak tavasszal teszem be a lepénnyel. Egy mozdulat az egész. Nincsenek fél percig sem takaratlanul a keretek.
Nálad így a pára le fog csapódni ezen a hőtükrön és csepeg vissza a méhekre. Ez nem jó nekik.

Szia!
Azt hiszem Bordaw teszi jól!
A tél elején valóban nincs feltétlen szükség a hőtükörre, de nem is árt.
Februárban berakni, azt hiszem a méhcsalád sokkal nagyobb zavarásával jár.
A Megspórolt méz, pedig a méheknek és a méhésznek is jól jön!
Szerintem.

A hőtükör most mindenképpen túlzás.
Gondolj bele ezen az alapon egy skandináv méhésznek mennyi takarást kéne felraknia, mert ott aztán jóval szigorubb a tél.
Téli nyugalomban a telelőfürt közepén kb. 20 fok van,ráadásul az összehúzodó méhek(körte alaku méhfürt)hőszigetelő képessége nagyon jó,minimális a hőveszteség.

Tettem hőtükröt a lécekre, rá kartont régebben.
Ma a menekülőtér rostaszövetére minden megmaradt újságot, kartont, hőtükröt.
S ahova nem jutott, oda vágtam a tetőbe 2cm-e nikecel lapot.
Ezt jöwőre mindenhova teszek, eldöntöttem, nem összeg.
Rá a tetőkre fekete nejlon, aztán jött volna a nád, de valaki lenyúlta. Vááá...
Ezzel együtt örülöük, hogy ott lehetek a cimbora portáján.
DE: sajna több mint 30 friss bogártetem a vízen - na asszem ez a késői fiasítás ára.
tisztelet
d

Tegnap felraktam a hálókat, csapatokban rengeteg madár van a falu széli bokrokban.
A méhes melletti csipkebokorból 20-30 fős cinkecsapat szállt fel jöttömre. Jobb megelőzni ....

Attól félek tél lesz! Még a tartaléklcsaládoknak be sem raktam a főzött lepényt, sőt ami a legrosszabb, még meg sem főztem!

Igen. És a koponyeg.hu szerint tartós lesz a lehülés. Péntekre tervezem a madárháló felrakást. Csak beleférjen a napba.

A méhesben az az újság, h deres a fű mnden reggel, szombattól havazást mond egyes részegen, akarom mondani részlegen vagyis részeken, de szerdára már mindenhol.
Dúlva.
Már látom előre a szép képeket a havas méhesről.
Gyorsan ma még pótolok bónusz takarásokat, aztán csáó.
d
ilyen színra fagyunk, ha kemény tél lesz - ilyen november mit jelent?

Én is gyengébbnek látom a családjaimat, mint tavaly. Pedig az idei és tavalyi nyár között ordító különbség volt mind hordás, mind virágpor forrás szempontjából. Az atka töredéke a tavalyinak, azt is mondhatnám, hogy elhanyagolható, inkább kedvtelés az atkairtás. A Nosema nem hagy nyugodni, annak ellenére, hogy semmi látható jele nincs. Legfeljebb az, hogy rövidebb az élettartam.

Néhány napja végeztem a kintlévő családok külső feketefóliás takarásával.
Kellemes idő volt,de a méhek már fürtbe húzódtak igy már nehéz megítélni a népességet.
Az októberi melegben szépen borították a felső fiókokat.
Az elmúlt évhez képest több az átlagos népességű család,kevesebb az erős,ezt az átlagosnál jóval hűvösebb szeptembernek tulajdonítom.

A helyzet nálam is hasonló.Kissé legyengültek a családok az 1 hónappal ezelőttihez képest.Nem az összehúzódás miatt van,egyszerűen eltűnt 1-2 léputca nép.Tavaly is így jártam.
Ami még aggasztó a kontroll családoknál még ma is találtam nyitott fiast.

Sajnos nálam se jó a helyzet. Október közepéhez képest 1-2 kerettel csökkent a népesség.
Sok családnál csak 4-5 NB-t takartak a méhek ezek egy részét szétosztva kiegészítettem a többit 6-7 keretesre. Igy a méhcsaládok száma Kb.30%-al csökkent. De a beteleltek sem nagy családok. Kérdéses, hogy tavaszig még mi lessz.
Kiváncsi lennék az országos helyzetre.

Sajnso tűzoltó kollégához kell csatlakoznom.
Mintha meggyengült volna az állomány, ma már egyáltalán nem vagyok olyan biztos a családjaim erejében, mint szeptember elején. Remélem, csak az ijedtség.
Csütörtökön atkairtást csináltam - eég hűvös volt, de ezt láttam a közeljövőben az utolsó alkalmas napnak, márpedig még kel ki fiasítás.
Amúgy virágport szépen hordtak.
Tavasszal megtárgyaljuk
Na jó, addig is beszélgessünk azért d

Hát nálam nem olyen szép a helyzet. Ma csorgattam , és azt tapasztaltam , hogy a családok fele elvesztett 1-2 léputca népet. Nem tatszik. Nagyon nem.

Ja és van olyan gyagyás csapat amelyik nem a kijárónál hanem a lépek hátsó részén alakította meg a fürtöt. Volt már ilyen de nagyon ritkán.

Hogy mi újság a méhesben? Befejeztem a betelelést a családok letakarva a kaptárak lefóliázva.Az idei évre visszatekintve megállapíthatom hogy pár család kivételével mindenki meghordta a téli élelmét úgy hogy az idén nem etettem.Ez nálam az elmúlt 5 évben nem fordúlt elő! A családok vizsgálatánál azt vettem észre hogy az előző évekhez viszonyítva erősebb családok mentek telelőbe .Az idei évben már csak egy dolog van hátra az egerek figyelése

Üdv Tükör!
Nálunk ilyen képeket nem készíthettem volna a mai napon. Egész nap borús, hűvös idő volt 8-10 fokkal.

Üdv

Ok-Ok! Ugyanúgy raktam,be,csak valahogy itt baromi nagyok lettek.Még kisérletezek kicsit.

Szia! Végre!

De az OMME fórumos képszabályok itt is élnek nem ........ szét a topicot plakát méretű képekkel!

Üdv Mindenkinek!
Nem most találtam ide,csak most regisztráltam.
Sokszor viszketett már az ujjam,de mostanra győztem le az OMME fórummal kapcsolatos csalódottságomat.Félre értés ne essék,nagyon jónak tartom ezt a mostanit (nagy-nagy hála érte az alkotónak),sőt sokmindenben jobbnak is,mint a régit,csak azt a rengeteg infót sajnálom ami ott felhalmozódott.
Először azt gondoltam,nem is fogok többet írni.Lehetőségeimhez képest igyekeztem elérni,hogy újra induljon,de nem sikerült.A magánvéleményem meg van a dologról!!!
Amiért mégis bekapcsolódok:ennek a fórumnak a növekvő népszerűsége,és egyes más fórumok szinte már kínos pangása azt mutatja számomra,hogy azok az nézetek amiket sokakkal egyetemben én is próbáltam képviselni az OMME-s fórumon,azok valóban értékesek,és helyesek voltak.

És hogy ne legyek végérvényesen off,itt a "mi ujság a méhesben"

Ezeket a képeket ma fotóztam a méhesemben.Igaz csak mobillal,de asszem jól látszanak a méretes virágporcsomók,amiket a méhek hoztak.Az két képen, két féle színű is van.Lila és sárga is.

http://kepfeltoltes.hu/081114/DSC00037_ ... es.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/081114/DSC00038_ ... es.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/081114/DSC00040_ ... es.hu_.jpg

Szerintem meg nincs semmi baj. Nincs méhésszezon ezért kevesebb a kérdezni nem az írnivaló.

Szerintem a legnagyobb baj a hangulattal van, tulajdonképpen ez egy remek kis fórum, de kényszerűségből született, és ez még egy darabig hatással lesz az aktivitásra.

De legalább végre Tükör is idetalált. Aztán van aki önkéntes száműzetésbe vonult, lassan homályba vész a tette, és akkor ő is bekapcsolódhat. Megbocsátunk neki, mert az a lényeg, hogy él a Fórum. És persze hiányzik a Jenő is.

A taglistát nézve úgy látom elég sok ismerős név van regisztrálva itt az OMME fórumról, de csak kevesen szólaltak meg.
Azon gondolkodtam, hogy talán üzemel másik fórum is és inkább Ők ott vannak. Gedde fórumát néha megnézem, de nem nagy mozgás van. Ézsiáshoz is be-be nézek, de ott is hasonló a helyzet. Még az európaiméhész-ről tudok, bár ott már régen jártam.
Ti mit tudtok?
Bocs az OFF-ért!

A méhesben egyébként nálunk még a kaptárak külső takarása van vissza. Úgy látom érdemes lassan elvégezni ezt is, mert egyre hül a levegő. Mozgás nincs, úgyhogy most már a nyugalom lesz a legfontosabb a méhesben.

Lehet,hogy telelőben vannak a méhek és nem kéne őket sem,és a környezetüket sem zaklatni.

Amúgy tényleg " Mi ez a pangás???? "

Mi ez a pangás????

Hallgasd meg ezt, http://www.imcsi.atw.hu/ Dr. Hegedűs Dénes előadása, talán segít megérteni, hogy mi történhetett.
Próbáld a télen valamelyik előadását élőben elkapni. Nagyon segítőkész.

Leírom a tavalyi helyzetet talán segít összerakni valamit.
11 családdal fejeztem be a nyarat. Atkairtás termelési időszakban építtetőkeretes ritkítás, ezt követően amitrázos lapokkal (Apivar), fiasításmentes időszakban perizin.
Nyár végén hagytam náluk mézet, ezt egészítettem ki némi szirupos etetéssel.
Már ősz elején teljesen méhmentesre ürült egy kifejezetten erős Hunor keretekkel telepített fekvő kaptáram. Ez még átfejlesztésre várt, ez volt az egyetlen ilyen családom. Az összes többi 1/2 NB alsó kijáróval, hagyományos aljdeszkával. A többi családnál már ősszel jelentős népességvesztést tapasztaltam. A kiürült kaptár lépjeit felvilláztam és más családokkal kitakaríttattam, majd kiolvasztottam a lépeket a kaptárt elégettem. Bár nem lett volna meglepő, de semmilyen káros hatását nem láttam a kipusztult család mézkészlet kihordatásának.
Egy további család tavaszra maroknyira apadt. Próbaképpen adtam egy kevés népet mellé és végül rendesen ha nem is akácra, de felfejlődött.
Tavasszal a fejlődés korai és robbanásszerű volt. Nyomát sem láttam az őszi összeszakadásnak.
Az idei évben változott a hordási időszak utáni atkairtás, a perizin előtt API Life Var és egyszer csurgatott oxálsavval kezeltem. Az idén nem tapasztaltam a családoknál népességvesztést

Amit vélek és feltételezek:

- Fertőzés okozta a létszámcsökkenést és kaptárkiürülést.
- A fertőzés tünetei nyár végén és ősszel jelentkeznek. A téli hatásokat inkább ráfertőzésnek tulajdonítom.
- A fertőzést a lépek nem közvetítik.
- A ferőződés körülményei és feltételei nem ismertek, bármekkora mértékben bármikor megjelenhet.
- Előbb-utóbb a túlélő méhekből olyan állomány fog kialakulni, amelyik nem fertőződik meg, vagy tolerálja a fertőzést.

Ez döbbenet !
Írhatnál többet is a dologról. Pl. a méhészeted hány százalékát érintette ez, mi lett a többivel, illetve milyenek most. Vándoroltál-e előtte, vagy volt-e a közelben napraforgó, kukorica, kezelések idején atkát számoltál-e stb.