Pontos idő: 2024.03.28. 14:43

Időzóna: UTC + 1 óra





Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 826 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 ... 17  Következő
  Nyomtatóbarát verzió Előző téma | Következő téma 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.06.04. 18:38 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2012.02.01. 18:30
Hozzászólások: 1210
Tartózkodási hely: Graz/Várpalota
Na azért néztem bután hogy 150cm-es levendula kéne.... :ut

_________________
Attila

Kisboconádi a mézeskaptár. "a méhe csak kölcsönad"


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.06.04. 18:35 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2012.10.12. 23:42
Hozzászólások: 106
Tartózkodási hely: Bodrogköz
Javítanám magam!

Mandula csemete az a levendula...! :D szóval mandula fa csemetét keresek konténerben! :D

_________________
Breki -SiVisPacemParaBellum-


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.06.04. 17:48 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2012.10.12. 23:42
Hozzászólások: 106
Tartózkodási hely: Bodrogköz
Sziasztok!

3db konténeres (minimum 120-150cm) levendula fa csemetét szeretnék venni, de sajnos az általam ismert kertészetekben a környéken nincs.
Tud valaki ajánlani Eger-Miskolc-Sátoraljaújhely vonzáskörzetében olyan kertészetet ajánlani ahol érdemes érdeklődnöm?

_________________
Breki -SiVisPacemParaBellum-


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.04.13. 11:22 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
falex írta:
Mivel a méhlegelő javítása topikban vagyunk, ezzel kapcsolatban szeretnék tanácshoz folyamodni hozzáértő fórumtársaimhoz, gondolok itt elsősorban tisztelt Arisztoiosz :oops: úrhoz.
Telepítés alatt álló levendula ültetvényemet szeretném kicsit változatosabbá tenni, olyan évelő növényt, növényeket keresek, amit társítani tudnék a levendulával. Gondolok itt a virágzási idők elcsúsztatására, növényvédelemre, az aktuális munkák összehangolására.
A talaj eléggé sovány, agyagos dél-nyugati lejtő. Nagyon sok utánjárás ellenére sem tudom eldönteni milyen növényt, növényeket tudnék társítani a levendulával.
Köszönöm.


Először bizonytalan voltam, nekem szól-é a kérdés, de miután nem leltem hasonló nicket a Taglistában, gondoltam, valószínűleg csak hangzótévesztés esetével állhatok szemben...

A levendula társítása csak kizárólag olyan növényekkel lehetséges, melyek nem árnyékolják azt. Ezen megfontolásból termetesebb növények nem jönnek számításba.
A kakukkfüvek évelő fajai, fajtái kitűnő társnövények lehetnek, minden faj jó mézelő, a kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) június-júliusi virágzású. A rokon ajakos virágú fajok közül javasolható az orvosi zsálya (Salvia officinalis) május-júliusi virágzással, illetve nagyon jól társítható a S. verticillata (lózsálya) és a S. nemorosa (ligeti zs.) is, mindkettő hosszan elnyúló virágzási idővel, június-szeptember közötti virításúak. Továbbá a mézfű vagy citromfű (Melissa officinalis) június-augusztus közötti virágzással, a borsfű (Satureja hortensis) július-szeptember, az izsóp (Hyssopus officinalis) június-szeptember, szurokfű (Origanum vulgare) július-szeptember. A Stachys fajok közül nem a S. annua, hanem az évelő hasznos tisztesfű (Stachys recta) jöhetne számításba, május-szeptember közötti virágzással, az egynyári tisztesfű jó minőségű öntéstalajokra, szántókra való. A többi Stachys faj pedig vagy vizes, üde élőhelyekre való, vagy szórványosan előforduló erdei faj. Ha viszont szert tud tenni a S. germanica szaporítóanyagára, az szintén jól viselkedhet a területén. A S. byzantina (nyuszifül) nem honos növényünk, kertekből vadult ki, szintúgy kitűnő mézelő faj (július-augusztusi virágzással). A macskamenta fajok is jó mézelők, közülük ajánlhatom a bugás macskamentát (Nepeta pannonica) július-augusztusi virágzással, illetve a kerti dísznövényként termesztett N. mussinii-t, mely májustól júliusig virágzó, félcserje jellegű évelő.
Az ajakos virágú növényeken kívül talál még sok fajt a pillangós virágúak között is. A teljesség igénye nélkül a Melilotus és Trifolium nemzetségeket emelném ki elsősorban. A somkórók két faja is illeszkedhet a "társulásba" M. albus, M. officinalis), a Trifoliumok közül elsősorban a T. repens (fehér here) és a T. montanum (hegyi here) ajánlható, május-szeptemberben virágoznak. Kihagyhatatlan a Lotus corniculatus is, a szarvaskerep univerzális társnövény, májustól szeptemberig virágzik. Nagyon sok jól mézelő fajt sorolhatnánk még a pillangósok közül, köztük évelőkkel, de cserjék is találhatók közöttük (Genista, Cytisus, Colutea, Caragana, Coronilla emerus, a többi C. faj évelő, Laburnum, stb., de a magasabb növények nem társíthatók jól a levendula-ültetvénnyel, ezért most nem térnék ki rájuk részletesen. Az évelő fajok közül természetesen nagyon jók lehetnek a méhlegelő szempontjából a baltacim (Onobrychis), bükköny (Vicia) patkócím (Hippocrepis), csűdfű (Astragalus),
nyúlszapuka (Anthyllis) és egyik-másik lucerna-faj (Medicago) fajok.
Javasolni tudom még az Echium vulgare-t (kígyószisz) is kipróbálni, mint rendkívül plasztikus növényt, noha elsősorban homoki társulásokban találjuk meg.
Feltétlenül javaslom a kerti rutát is beilleszteni, a Ruta graveolens rendkívül jó mézelő, s nagyon hosszan virágzik (május-augusztus között). Ne hagyjuk ki a rezeda-fajokat sem, a Reseda luteola, R. lutea május-júniustól egészen szeptemberig szinte zsong a méhektől.
Nem vet árnyékot, de szinte teljes borítást adni képes "gyeppótlók" a Sedum fajok (varjúháj), mindegyikük kitűnő mézelő. Javaslom a S. acre, S. neglectum, S. album, S. sexangulare fajokat is kipróbálni.

Látható, hogy a teljesség igénye nélkül is elég nagy a merítési lehetőség a kérdéses esetben. Az is igaz, hogy az említett fajok nagy részét a kereskedelemben nem forgalmazzák, azokat a méhésznek kell begyűjtenie, szaporítania. Ez is lehet az egyik szépsége ennek a szakmának...
Végül megemlíteném, hogy ültetvényszerűen a levendula legkönnyebben önmagával társítható, nálunk a két telepíthető (télálló) faj eltérő virágzási idejű, mint az már egyszer kitárgyaltatott a Fórumon...
Ha a cél nem ültetvényszerű levendulás létesítése, akkor a felsorolt fajokkal a terület valóban rendkívül gazdag pollen- és nektárforrás lehet. Bár jóval nagyobb lehetne, s akkor még nem kerestünk olyan cserje-fajokat, melyek a terület szegélyén, csoportokban ültetve tovább gazdagíthatnák a kései méhlegelő választékát...
Ennyit "dióhéjban", sok sikert a legelő-telepítéshez. A kötött agyagtalajra nem ajánlottam volna a levendulát, de az illusztráció azt mutatja, hogy esetleg mégis érdemes próbálkoznia vele. A levendula nem igazán kedveli a futóhomokot, a szikes talajokat és az erősen kötött agyagtalajokat...


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.04.13. 10:30 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2010.05.19. 10:43
Hozzászólások: 1724
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun
falex írta:
Én is azt hittem, hogy a kökény nem érzékeny a fagyokra, de az eltelt közel 1 hónapban nem sokat változott a bimbós állapot.
Elfagyott, vagy fog még virágozni ?


Nálunk meg így áll:

Csatolmány:
kokeny20130413.jpg


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.

_________________
A súlytalan aki nem akarja megmondani a "valót" :-)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.04.13. 09:31 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
Röganyó!

Az Ön kérdésével végzünk hamarébb, kezdjük azzal...

A Diospyros kaki, (nem "h"-val!) az ébenfafélék családjába (Ebenaceae) tartozó egzóta gyümökcsféle, eredetileg Délkelet-Ázsia szülötte. Szubtrópusi faj, Japánban, Kínában, Indiában vették legelőször termesztésbe, jelenleg az egész világon elterjedt (Kalifornia, Florida, Földközi-tenger vidéke) Nálunk éppen megtalálja még az életfeltételeit, természetesen csak védettebb, meleg fekvésben tökéletesen télálló. Ha idősebb példányára kíváncsi, a Corvinus Egyetem budai campusának arborétumában (egykor Kertészeti Egyetem), a Ménesi-úti Felső-kertben. Ott egymás közelében találja a három, nálunk télálló fajt, a Diospyros lotus-t,
Csatolmány:
D. lotus.jpg
D. virginiana-t,
Csatolmány:
Diospyros_virginiana_2.jpg
melyek szintén hoznak gyümölcsöt, de termesztési értékük nincs, viszont alanyként kitűnően megfelelnek a D. kaki
Csatolmány:
Diospyros_kaki.jpg
számára. Különösen a D. lotus terem bőségesen, magoncaira szokás oltani a D. kakit, mert annak termesztett változatai mag nélküliek, parthenocarpiával termékenyülnek. A termesztett, mag nélküli változatok kizárólag nőivarú virágokat hoznak, de ismert (ritkán) hímnős virágú formája is, a magvas fajtáinál nagyrészt a virágok egyivarúak, méretük alapján a hím-és nővirágok jól megkülönböztethetők. Ha magot tartalmazó terméshez jut, annak magjai csíráztathatók. Termésenként 6-8 magra számíthat. Egyik évben Olaszországból kaptam ilyen magvakat tartalmazó terméseket, de mivel a mi vidékünkön a fügéhez hasonlóan fagyérzékeny, a magvakat elajándékoztam. Ha szeretne datolyaszilvát szaporítani, javaslom a Budai Arborétum D. lotus példánya alól termést szedni, s a magvakat rétegezés után (homok, perlit közegben) tavasszal üveg alá vetni. A csírázás optimuma 18-20 C fok. A magoncokra a nemes D. kaki aránylag egyszerű T szemzéssel szemezhető. Nehezebb szaporításmódja a kecskeláb-ékezés, tavasszal, kihajtás előtt lehet így szaporítani. Ha gyökérnemes (magonc- vagy sarjeredetű nemeshez jut, akkor annak tősarjairól is eredményesen szaporíthatja. A csemeték (magonc, fiatal oltvány, tősarj) az első években fagyérzékeny, telepíteni tavasszal lehet, s a következő 1-2 télen takarással teleltethető.
Méhészeti értékükről nem tudok, nálunk nem is valószínű, hogy valaha is lesz, a globális felmelegedés sem lesz talán olyan mértékű, hogy jelentős gyümölcstermő fajjá válna. Kár, mert Kamilla unokám "bele tud fulladni" az érett gyümölcseibe. Éretlenül nagyon -"csókosan"- fanyar, de utóérlelve kellemesen kajszis-ízű, édes.


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.04.12. 21:01 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2012.11.29. 23:49
Hozzászólások: 34
Falex!
Én a mi területünkön szándékozok egy kis kakukkfű-oázist kialakítani. A kakukkfüvet nagyon szeretik a méhek. Olcsón szaporítható, nem kell vetésforgó, akármeddig is maradhat egy helyen. Nálunk is van jó kis hegyi agyag, de őshonosként is jelen van. Szépek a párnácskái. Nagyon el tudnám képzelni szép sorokban, rétegvonalasan, hogy az erózió ellen is hatásos legyen a lejtőkön. Amikor csak gyorsan megyünk és nem nézünk a lábunk elé, gyakran az illata miatt meg kell állni. Rálépünk és illatozik, meg kell szagolni. Fűszernek és teába is szoktunk szedni belőle. Majd a füstölőbe is szeretnék szedni, bár még arról nincs sejtésem, mennyi fog kelleni.
Itt a vikipédiás linken nem olvasható, hogy kiváló méhlegelő, de máshol olvastam és magam is láttam.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kakukkf%C5%B1

A tisztesfű általánosan ismert mézelő növény.
http://apidiar.blogspot.hu/2012_08_01_archive.html

Ezeknek vetőmagjao vásárolhatók Sopronban.


Új felfedezésem, bár nem nagyüzemi méretről van szó: az árnyékkedvelő dísznövény a japán kövérke. Nekem évek óta egy hatalmas cserépben szaporodik, virágzik. Nálam eléggé napos helyen van, de rendesen öntözöm. Tavaly figyeltem fel arra, hogy elözönlötték a méhek. Tegnap volt egy kis napsütés, már újra megjelentek rajta a méhek, most kezd virágozni. Ebből is fogok kivinni a méhesbe inkább látványnak, mert mézelni sok kellene belőle.
http://gazigazito.hu/?modul=oldal&tartalom=1092310

Átadom a terepet Arisztoiasznak, hogy érdemi infót hozzon.

De nekem is van egy kérdésem: a Diospyros khaki méhészetileg milyen fafaj? Egylaki vagy kétlaki?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.04.12. 17:51 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2012.02.16. 09:39
Hozzászólások: 78
Tartózkodási hely: Vas megye
Mivel a méhlegelő javítása topikban vagyunk, ezzel kapcsolatban szeretnék tanácshoz folyamodni hozzáértő fórumtársaimhoz, gondolok itt elsősorban tisztelt Arisztoiosz :oops: úrhoz.
Telepítés alatt álló levendula ültetvényemet szeretném kicsit változatosabbá tenni, olyan évelő növényt, növényeket keresek, amit társítani tudnék a levendulával. Gondolok itt a virágzási idők elcsúsztatására, növényvédelemre, az aktuális munkák összehangolására.
A talaj eléggé sovány, agyagos dél-nyugati lejtő. Nagyon sok utánjárás ellenére sem tudom eldönteni milyen növényt, növényeket tudnék társítani a levendulával.
Köszönöm.


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.

_________________
A növényektől türelmet, az állatoktól emberséget tanulhatunk !


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.04.12. 16:49 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2012.02.16. 09:39
Hozzászólások: 78
Tartózkodási hely: Vas megye
Tükör írta:
Mindenesetre, rövidesen többet tudunk erről, és akár meg is örökíthetjük itt az utókornak. ;)


Én is azt hittem, hogy a kökény nem érzékeny a fagyokra, de az eltelt közel 1 hónapban nem sokat változott a bimbós állapot.
Elfagyott, vagy fog még virágozni ?


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.

_________________
A növényektől türelmet, az állatoktól emberséget tanulhatunk !


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.04.03. 18:44 
Offline
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2008.09.16. 20:26
Hozzászólások: 3309
Tartózkodási hely: Tapolca
http://www.agroinform.com//aktualis/ind ... m&id=20871

_________________
Óvd a méheket véded a Földet!
Képeim:
http://meheszforum.hu/album/index.php?cat=10006


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.03.22. 23:06 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 9383
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
Nos... igen, azt ugyebár én is tudtam, hogy nem túl fagyérzékeny, arra lettem volna kíváncsi, hogy ilyen erős fagy, mint most volt, a már erősen duzzadt bimbókat károsíthatta-e, de látom ti sem tudtok erről tapasztalati információval szolgálni.
Azért köszi!
Mindenesetre, rövidesen többet tudunk erről, és akár meg is örökíthetjük itt az utókornak. ;)

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér(néha 3)
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.03.22. 15:41 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
Csak most vettem észre megszólíttatásom, ezért elnézést, hogy csak késve reagálok a kérdésre. Szerencsére Horváth János, aki erdészeti kérdésekben autentikusabb válaszadó nálam, már reagált a felvetésre.

Tapasztalatom a szilvafélék (Prunus nemzetség) körében a fagyérzékenységről jobbára a kultúrfajták vonatkozásában van, a kökényről néhány személyes tapasztalásom alapján azt tudom mondani, hogy pattanás előtt egyáltalán nem találtam fagyérzékenynek. Megpattanás után, virágzásban viszont az erősebb lehűlésekre érzékeny volt mifelénk, tavaly az áprilisi fagyok idején virágzásban lefagyott. Szalkay Györgytől is azt olvastam, hogy virágzásban nagyon érzékeny a fagyra (Erdőgazdák könyve, szerkesztette Pápai Gábor, Mezőgazda Kiadó, 344. o.).

A faj európai-(mediterrán) flóraelem, meleg és fényigényes, de eddig nem találtam különösebben fagyérzékenynek, igaz, nem is figyeltem kiemelten rá. Nekünk a problémánk az vele, hogy a kökény fogékony a szilva himlő-vírusra (sharka virus) és károsítja a szilvarozsda is, ezeknek köztes gazdája, gyümölcsösök közelében jelenléte emiatt káros.

A kökény virágzása általában áprilisra esett eddig. Ha a felmelegedés következtében virágzása előbbre tolódik, a kései fagyok lehet, hogy károsíthatják. Egyébként régen a népi bölcsesség azt tartotta, hogy virágzásakor szinte minden évben lehűlés várható, ezért régen a gazdák a kökény elvirágzása után vetették csak a kukoricát. Tavaly jóval a virágzását követően vetettem el a kukoricát, mondván, hogy már kitombolhatta magát a tél, s majdnem infarktust kaptam a májusi fagy alkalmával, mikor az a négyleveles kukoricát is alaposan megcsípte, nem csak az akácot... Szerencsére ezt valamennyire kiheverte tavaly, nem úgy mint az azelőtti évben a csemegekukoricám, amit újra kellett vetni a május eleji fagy miatt. Sajnos, az utóbbi években szinte minden évben kapunk egy-két kései fagyot, s ez szinte minden évben károsít valamilyen, de leggyakrabban több kultúrnövényt is. Sajnos a korábbi vegetáció-indulásnak egyik árnyoldala ez, a vizsgálatok azt mutatják, hogy pl. a fehér akác virágzása 1851-1994 között mintegy 8 nappal előbbre tolódott, s a rügyfakadás is hasonlóan előbb következik be. A tavaszi átlaghőmérséklet 1950-től 2005-ig 1,48 C fokot emelkedett, ezért a kényszernyugalom hamarabb oldódik. Ennek egyenes következménye a kései fagyok károsításának fokozódása, illetve gyakoribbá válása


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.03.22. 02:05 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.11. 10:28
Hozzászólások: 289
Tartózkodási hely: Somogyország
Nem nagyon fagyérzékeny. Tavaly sem fagyott el. Volt termés.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.03.21. 20:25 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 9383
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
Arisztaiosz!
Valamit véletlenül nem tudsz, a kökény fagyérzékenységéről?
Eléggé meg voltak már duzzadva a virág bimbócskák, ezen a -10 fokos éjszakán.
Valahogy nem egészséges színűnek láttam tegnap őket.

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér(néha 3)
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.01.27. 13:30 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2008.12.14. 00:03
Hozzászólások: 1500
Frozen!

Menj át az Euodia topicba. Ott olvashatsz véleményeket a növényedről.

Párszor már megírtam, hogy nálunk erdősítésre nem alkalmas. Gyakorlatilag másutt sem, a zárt állást nem szereti, illetve zárt állásban a virágzása -mely bennünket igazán érdekel- a beárnyékoltsága miatt elmarad, csökkent értékű. Az Euodia-fajok nyílt, szabad állásba valók.
A kínai mézesfa az Euodia hupehensis. Amennyiben a forgalmazó a széthúzódó virágzást említi, lehetséges, hogy nem csak egy fajról beszél, az E. henryi és az E. velutina június, júliusban virágzik, az E. hupehensis közel egy hónappal később.

T

_________________
"Nem azért ír az ember, mert valamit mondani akar, hanem azért, mert van mit mondania"
(F. Scott Fitzgerald)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2013.01.27. 10:17 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2008.11.05. 16:02
Hozzászólások: 110
Tartózkodási hely: Hajdú bihar
Sziasztok!
http://www.omme.hu/portal/index.php?opt ... Itemid=167

Erről van valakinek tapasztalata,véleménye?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.12.16. 20:32 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2008.12.14. 00:03
Hozzászólások: 1500
Huller!

Az én irodalmi ismereteim szerint a kiwi nektárja nem túl vonzó a méhek számára, az ültetvényeken a méhcsaládokat szét kell rakni, hogy hajlandók legyenek megporozni a növényeket. Miként Sebestyén József is írta, az árutermelő ületvények fajtái kétlakiak, 5-8 termős növényhez kell egy porzóst ültetni az Actinidia deliciosa, A. chinensis fajok egyedeiből. A kiwi-fajták jó pollenszolgáltatók a megporzó szervezetek számára, a fajták virágzási ideje eltérő lehet, május végén, június elején virágoznak. Akkor van baj, ha a porzós és termős egyedek nem egyszerre virágoznak.

Az új-zeelandi ültetvények megporzási viszonyairól Gajdos Máté tudna első kézből származó információkkal szolgálni, a fórum képtárába is tett fel virágzó kiwi-ültetvényről képet. Magyarországon már van több üzemi ültetvény is, az első, nagyobb felületű tudomásom szerint a fityeházi (telepítésének éve 2006), az információk birtokosa Lócsi József, s 2010-ben Kőszegen is telepítették nagyobb felületen. A környezetedben lévő ültetvény vélelmem szerint a Fügeliget Kft (Becsehely) nevéhez fűzhető, az ügyvezető, Harcz Endre feltehetően szívesen informál az ültetvény megporzási terveiről.

Egy kis kedvcsináló háttéranyag:
http://www.hir24.hu/belfold/2012/04/30/ ... ultetveny/

Néhány kép az Actinidia deliciosa (syn. A. chinensis) virágairól:
Csatolmány:
actinidia-deliciosa.jpg

Csatolmány:
Actinidia_deliciosa4.jpg


A képeken látható, hogy hím, vagy nővirágokról készültek, a nővirágok porzói nem fertilisek, eképp önmegporzásról szó sem lehet. Van ugyan egy faj, melynél egy fajtánál létezik egylakiság, ez az Actinidia arguta 'Issai' fajtája, de esetében is jobb termésminőséget ad az idegenmegporzás.
Csatolmány:
Actinidia_arguta_Issai.jpg


Sok-sok szövegnek egy az értelme: feltehetően nem a mi hazánk növénye lesz a kiwi, s arról is meg vagyok győződve, hogy a méhészet méhlegelő-gondjait sem ez a növény fogja megoldani, a kiwi-fajtamézek nagy valószínűséggel nem a közeljövőben lesznek mézversenyeink élvonalában. Az sem kis adomány, hogy legalább néha virágport ad, szomszédod ültetvényéről majd számolj be a hordási viszonyok megismerése után. Ígérem, nem fogok rád vándorolni...

T


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.

_________________
"Nem azért ír az ember, mert valamit mondani akar, hanem azért, mert van mit mondania"
(F. Scott Fitzgerald)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.12.16. 19:39 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2010.09.17. 13:29
Hozzászólások: 121
Tartózkodási hely: Vas, Celldömölk
Kedves Huller!
Nálam május végén virágoztak a porzós fajták, gondolom ez máshol is így van.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.12.16. 15:17 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2010.12.06. 16:11
Hozzászólások: 6
Tartózkodási hely: Zala
Köszönöm a választ. Még azt had kérdezzem meg, hogy a mikor virágzik ?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.12.16. 10:54 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2010.09.17. 13:29
Hozzászólások: 121
Tartózkodási hely: Vas, Celldömölk
Kedves Huller!
Sokféle kivi van, én az olyat tudtam megfigyelni, amelyik külön porzós, külön termős. Nektártermelését nem tudom, de szemmel az volt látható, hogy ezt nem tudtak róla gyűjteni, viszont virágport nagy mennyiségben hordtak róla, és igen sűrűn járták. Az is igaz, nem minden évben volt egyforma sem a méhjárás, sem a virágpor mennyisége. A tavalyi évben például gyengén látogatták, előző évben tömegesen. Nem találtam arra adatot, hogy valaki tudományos módszerrel vizsgálta volna a kivi nektár, vagy virágportermelését.


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.12.16. 10:36 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2010.12.06. 16:11
Hozzászólások: 6
Tartózkodási hely: Zala
Sziasztok ! A méhesem mellé 1 éve 5 hektáros kivi ültetvényt telepítettek. Érdeklődni szeretnék, hogy valaki tud-e valamit a kivi nektár vagy virágpor termeléséről ?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.11.29. 16:49 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2011.05.08. 10:59
Hozzászólások: 501
Tartózkodási hely: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Szerintem a bálványfával nagyon óvatosan kéne bánni, mert még az akácot is képes kinyomni és kiírthatatlan. Ha kiszántod a gyökereket még magról 3 évig hajt. Ezt a fát utálom a legjobban.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.11.29. 16:27 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2010.02.17. 13:09
Hozzászólások: 1719
Tartózkodási hely: Pest megye
Balázs írta:
Hárs és gesztenye lassan nő.

Akkor bálványfa!? :-) (zöldek egyik kedvence)
Bazi nagyra tud nőni. Isteni a méze...


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.11.29. 15:58 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2009.01.10. 02:00
Hozzászólások: 1558
Tartózkodási hely: Kiskunmajsa-Bodoglár
Hárs és gesztenye lassan nő. Hárs és evódia vízigényes, a száraz talajt nem szereti. Méhlegelő javításnál fontos, hogy olyan növényeket ültess, amik akkor virágoznak, amikor nem vándorolsz. Repcére és napraforgóra vándorlok. Fűz és gyümölcs virágzás után tavasszal bőség van a méheknek ( kevés hely van ahol ez ne teljesülne ), ezért nálam ültetett növények egy része igen korai virágzású. Bárki bármit mond néhány száz tő egy-egy fajtából már jelentős abban az időszakban, amikor kora tavasszal a méhek a tápot is elhordják. Ilyenkor kell kitennem a Feedbee port, hogy ne szokjanak át a kacsásokhoz a méhek. 1 kg Feedbee kb. 1300 Ft, ilyen áron idővel kitermeli az árát egy-két fa/bokor ültetése is. Nekem kora tavasziak közül bejött a törpemandula, téli jázmin, mogyoró, vérszilva, húsos som, fűz ( a nagy barkájú legkorábban virágzó ). Ezek igénytelenek, idővel szaporodnak is. Szeretnék még korai loncot ültetni, mert látom kora tavasszal, hogy szétszedik a méhek, nektárt és virágport is termel. Fák közül nagyon jó még az ezüstjuhar, sokszor már februárban szétszedik a méhek. Ezt követően már nyílnak a vadgyümölcsök, majd a kökény és egyéb gyümölcsfák a különböző fűzekkel kiegészítve, ekkor nincs értelme méhlegelő javításnak egészen akác végéig. Ezután jön a dohány, ami nagyon szeszélyes mézelő, ha lehet ekkor érdemes javítani a méhlegelőt. Nekem ebben az időszakban két növény látszik homokon eredményesnek. A hóbogyó és a csörgőfa. Ezeken akkor is vannak méhek, ha a dohányra rá se szagolnak. A hóbogyó ráadásul nagyon gyorsan szaporodik homokon is.
Többi növényt úgy választottam, hogy akkor virágozzon, amikor már napraforgóról hazajöttünk. Ezek közül a legjobb a kékszakáll virágpornak a szolidágó ( bár ezt a zöldeknek nem kell hangsúlyozni ). Kékszakállról nem tudok róla mézelési adatot, de idén is másfél hónapig virágzott, a méhek még esőben is lepik. Könnyen szaporítható dugványozással és magról is, jól bírja a szárazságot. Persze lehet mondani, hogy mit ér az a néhány tő, meg hogy csak atka forrás, de jó időben így is úgy is kimegy hordani a méh. Ha nem a virágra száll, akkor kutaszkodik, rabol. Az is atkaveszélyes. Ráadásul őszi munkáknál szemet gyönyörködtető egy virágos terület a rajta szorgoskodókkal.
Napraforgó idején nagyon jó kiegészítés a japánakác meg az evódia.

_________________
A sikerhez vezető út kudarcokkal van kikövezve.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.11.28. 18:51 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2012.11.27. 17:00
Hozzászólások: 19
Tartózkodási hely: Komárom megye
Karcsi72, köszönöm a választ.

Az akác biztosan meg fog újulni, arra gondoltam, hogy ahol zavar, onnan néhány évig kicsapdosom... Persze lehet, hogy ez butaság, nem véletlenül nem így csinálják az erdészek. A hárs, gesztenye sokkal lassabban fejlődik az akácnál? Képesek ezek a fajok (vagy bármi) hosszabb távon együtt élni az akáccal?

Fűz az van szerencsére a közelben elég.
Bokrok közül mit lehet érdemes telepíteni?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.11.27. 21:52 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2010.02.23. 08:07
Hozzászólások: 264
Tartózkodási hely: Nádudvar
http://www.origo.hu/idojaras/20120702-k ... fafaj.html


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.11.27. 21:51 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2010.02.23. 08:07
Hozzászólások: 264
Tartózkodási hely: Nádudvar
Caterpillar-t, a tolólaposat telepíteném elsőként. Még így is, a gyökerekről meg fog újulni az akác. A legszebbeket abból is meg lehet hagyni, mert mégis csak az egyik leghálásabb fánk. Addig is én javaslom legalább néhány példányban az energiafüzek valamelyikét, mert már a második évben pompás virágporos ad a méheknek kora tavasszal. Akác utáni időszakra: gesztenye, hárs, evódia, stb.
És feltétlenül ajánlom, még ha nem is fa, a szilfiumot!!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.11.27. 20:56 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2012.11.27. 17:00
Hozzászólások: 19
Tartózkodási hely: Komárom megye
Üdvözletem!

Tanácsot szeretnék kérni.

Egy öregebb akácerdő közvetlen szomszédságában van egy hosszúkás, kábé hektáros területem, ahonnan most ősszel vágták ki az akácot, (de a töveket nem szedték ki).

Azt gondoltam talán érdemes lenne méhlegelőjavítási szempontokat figyelembe véve olyan fákat, növényeket ültetni ide, amelyek akác és napraforgó között valami kis hordást biztosítanának.
Milyen fajokat volna érdemes telepíteni ide? Milyen fákkal, cserjékkel próbálkozzak? A talaj nedves, humuszos-homokos. Én hársra gondoltam elsőre, de még azt sem tudom hogyan fogjak hozzá, és nem fog-e mindent elnyomni a sarjadó akác néhány éven belül.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.11.11. 14:33 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2011.11.19. 17:12
Hozzászólások: 15
Üdvözlök mindenkit!!!

Azt szeretném megkérdezni, hogy a virágos kőris ((Fraxinus ornus) mennyire jó a nyírségi homok talajon.
A másik fa amiben gondolkodom még a kis levelű hárs ( T cordata.)
Érdemes -e ezeket telepíteni, vagy más fajtába kellene gondolkodnom??

Köszönöm előre is a válaszokat

Üdv Ákos


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.11.07. 15:21 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2008.12.14. 00:03
Hozzászólások: 1500
Smileyface!

A kérdésre ilyen formában bármit lehet válaszolni, hiszen még az sem derült ki a kérdésből, hogy mi a jelentősége a virágpor mennyiségének a faj megválasztása szempontjából.

Ha árutermelő mogyoróültetvény létesítése a cél, akkor áruminőséget biztosító mogyorófajtát, fajtákat kell választani. Ez lehet a Corylus nemzetségből akár a C. avellana, C. maxima és akár a C. colurna fajtáiból is. Az előző kettő bokor alakú, árufajtáik vannak hazánkban is, a C. colurna fatermetű, s hazánkban csak magoncpopulációi elérhetők, árutermelésre alkalmas fajtákat Törökországból lehetne beszerezni.
Amennyiben díszkertészeti szempontok motiválják a telepítési szándékot, akkor viszont azt kell tudni a válaszhoz, hogy hová, mekkora térállás biztosítása mellett óhajtja a kérdező telepíteni a mogyoróbokrot illetve fát. A törökmogyoró (C. colurna) fiatalon szabályos kúp alakú koronájú, idős korára széles, terpedt koronaformával bír, szabad állásban legalább 15 m távolságot igényel. Ültethető csoportosan is, de a fákat ekkor sem javasolom 5 m-nél közelebb ültetni. Meleg és fényigényes.
A C. avellana és C. maxima (csöves mogyoró) egyaránt 3-5 m magas bokor vagy bokorfa, sok kertészeti változatuk van, melyek részben levélszínben (vörös, sárga), levéllemezüket tekintve (szeldeltség), valamint a hajtások állása, formája (csavartvesszejű, csüngő hajtású) térnek el az alapfajtól. Elsősorban a fényt szeretik, de a C. avellana elviseli az árnyékot is, de ott kevesebbet terem. A C. maxima igényesebb a talajra és az árnyékot sem szereti.

Ha pedig méhészeti szempont a prioritás, akkor egyaránt ültethető mindhárom faj. A törökmogyoró csak később fordul termőre, s hoz tömegesen porzós barkákat, de nagyobb mennyiségű virágport képes biztosítani idős korára. Kizárólag méhészeti célra viszont nem szokás ültetni a mogyorókat, tehát az ünnepi mogyorótorta alapanyagának biztosítására hazánkban a gyümölcsfaiskolákban beszerezhető C.avellana és C. maxima fajták tűnnek elérhetőbbnek.

Lehetséges természetesen még egy funkció alapján is választani: s ez a pedagógiai nevelőeszköz céljára alkalmas mogyorópálca. Erre csak a bokor termetűek alkalmasak.

Remélem, sikerült segíteni az érdeklődőnek, ha maradt még nyitva kérdés, konkrétan tegye fel, s igyekszünk megválaszolni.

T

_________________
"Nem azért ír az ember, mert valamit mondani akar, hanem azért, mert van mit mondania"
(F. Scott Fitzgerald)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.11.07. 14:21 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag
Avatar

Csatlakozott: 2012.10.30. 12:13
Hozzászólások: 45
Tartózkodási hely: Konténer folyosó
Kérem tanult méhésztársaimat, tudnátok segíteni a kérdezőnek?
Előre is köszönöm.

http://tinypic.com/view.php?pic=2dw8fv5&s=6


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.10.31. 20:55 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2008.12.14. 00:03
Hozzászólások: 1500
Fibula!

A fanyarka (Amelanchier) nemzetségbe tartozó fajok közül a hazánkban is honos Amelanchier ovalis alkalmas sövénynek, a többi idegenhonos faj inkább fatermetű, bár azoknak is sok kertészeti változata szintén csak közepes méretű bokorrá nől meg.
Az A. ovalis terjedő tövű, 1-2 m-es cserje, fehér virágai lombfakadással egyidőben a vesszők csúcsán rövid fürtökben nyílnak április-májusban. Én nem nyírnám sövénynek, mert azzal megfosztanám magam a tavaszi virágdísztől. Nálunk a Bakonyban és a Vértesben is megtalálható, meleg, száraz dolomitlejtőkön, mészkövön gyönyörű színfoltja a karsztbokorerdőknek. Őszi lombszíne a narancsvöröstől skarlátpirosig terjedő színtartományban szinte lángba borítja a karsztlejtőket. Kitűnő szárazságtűrő, csak napos helyeken díszlik, törmeléklejtők megkötésére is alkalmas.

A hazánkba É-Amerikából beszármazott Amelanchier canadensis sokkal igényesebb faj, leginkább nyirkos, nedves talajt kedvel. Ilyen körülmények között akár 10-15 méteres fává is képes megnőni, bár nálunk általában csak 2-5 m-es nagy bokor, vagy többtörzsű kis fa. Napos állásban szép virágdíszt ad, őszi lombszíne is káprázatos kármin-narancsvörös.

Méhészeti jelentőségéről nem tudok, részben azért, mert ritkán ültetik, másrészt a rokon nemzetségekhez hasonlóan a méhek számára relatíve kevésbé vonzó a nektárja. Nem lehetetlen, hogy a rokonait az utóbbi évtizedekben erősen károsító tűzelhalásra is érzékeny, ez kertészeti felhasználását is megkérdőjelezheti. A közeli rokonságba tartozó birs, naspolya, alma erősen érzékenyek az Erwinia amylovorára.

Nem gondolom, hogy a méhlegelő javításában szerepe lehetne.

T

_________________
"Nem azért ír az ember, mert valamit mondani akar, hanem azért, mert van mit mondania"
(F. Scott Fitzgerald)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.10.31. 14:01 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2010.05.19. 10:43
Hozzászólások: 1724
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun
Keress rá a googliban a "fanyarka" névre mert igy többen ismerik.

_________________
A súlytalan aki nem akarja megmondani a "valót" :-)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.10.31. 12:57 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2011.11.23. 09:10
Hozzászólások: 302
Csapongok..
Tomipapa, mi a véleményed a "mézalmácska" nevű sövénynövényről?
Valakinek esetleg tapasztalata?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.10.01. 16:41 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2008.12.14. 00:03
Hozzászólások: 1500
[quote="fibula"]A mézben vizsgálják-e ezeket a szennyezőanyagokat átvételkor?
quote]

Fibula!

A mézben átvételkor tudomásom szerint nem vizsgálnak közvetlenül elemtartalmat, bár e kérdésben Herpai Zoltán tudna korrekt választ adni. Az elemtartalom kapcsán a méz elektromos vezetőképessége mérhető gyorsan és alacsony műszer-beruházási költséggel. Az elektromos vezetőképesség jó összefüggést mutat az elemtartalommal, bár befolyást gyakorol rá a K-tartalom, a szerves savak és fehérjék koncentrációja is, eképp közvetlen meghatározásra nem, csak indirekt vizsgálatra alkalmas tájékoztató adatot nyújt.
A nektár és mézharmat-eredetű mézek elkülönítésének is egyik eszköze az elektromos vezetőképesség meghatározása (Popek 1998, Krause-Zalewsky 1991, Terrab és mtsai 2002), hiszen a mézharmat eredetű mézek magasabb elemtartalmuknál fogva nagyobb vezetőképességgel rendelkeznek, de érdekes módon a szelídgesztenye-méz is hasonlóan viselkedik. Aquarone és mtsai (2007) javasolták az elektromos vezetőképesség mérését, mint indirekt módszert a mézek ásványi anyag tartalmának meghatározására.
A Magyar Élelmiszerkönyv megadja az elektromos vezetőképesség maximum és minimum-értékeit, nektár-eredetű mézek esetén max. 0,8 mS/cm felső értéket tartalmaz (kivéve szelídgesztenye esetében). A mézharmat eredetű mézek és a szelídgesztenye esetében a méz elektromos vezetőképességének min. 0,8 mS/cm-nek kell lennie.
Mivel beláttuk, hogy az EC-érték szoros korrelációt mutat a méz kálium- szerves sav- és fehérjetartalmával, a nehézfémek koncentrációjának direkt kimutatására nem alkalmas, ezzel közvetlenül nem vizsgálható.

Közvetlen vizsgálatra Kovács és mtsai (1996) módszerével, optikai emissziós spektrométerrel mérhető a méz elemtartalma, a nehézfémek koncentrációja. Ennek részletei felől érdeklődvén szintúgy Herpai Zoltánt érdemes keresned.

A dilemmád a szeméttelepek, hulladéklerakók méhészeti "hasznosíthatóságának" lehetőségére fókuszált. Nem szívesen bonyolódok e kérdés részletes elemzésébe, de javaslom belepillantani a 20/2006(IV.5.)KvVM rendeletbe, mely a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakókkal kapcsolatos egyéb szabályokról és feltételekről szól. Nagyon kényes téma, hiszen hazánkban ennek nyomán bezártak 2540 lerakót, átmeneti üzemeltethetőség mellett 2009. júliusáig üzemeltethettek 219-et, de ebből is csak 90 maradhat meg. Korszerűsités után 2009.júliusától 42 lerakó üzemeltethető, s szükséges 22 újonnan létesítendő is, valamint hiányzik még 10 lerakó a hulladékok biztonságos elhelyezéséhez.

A falusi lerakók nagy része azért nem kezelendő "atomtemetőként", hiszen nagyrészt inert hulladékot, kommunális szemetet helyeztek el ott, s ha veszélyt jelentenek, az nem a nehézfémek mentén keresendő, hanem elsősorban a talaj és a felszín alatti vizek szennyezésének kapcsán. A bomló szerves anyagot is tartalmazó lerakók mintegy 10 éves lebomlási időt számítva kiszellőznek a mérgező gázoktól (elsősorban metán), s azután a növényzet már nem károsodik, s mérgező anyagokat sem akkumulál. A kommunális hulladéklerakók rekultivációjával, bioremediációjával egykor volt alkalmam részletesen foglalkozni, a veszélyes hulladékok kezelésével már akkor is nagyon szigorú szabályok mentén foglalkoztunk, s a kiszellőztetés és a biogáz kinyerése után a rekultiváció már nem lehetetlen feladat, bár egyes lerakók esetén csak a fedőréteg füvesítése jöhet számításba.

A nehézfémsók elsősorban az ipari, bányászati, kohászati hulladéklerakók és esetleg ipari, kommunális szennyvizek esetén jelentenek valós veszélyt, azok rekultivációja, fitostabilizációja, fitoextrakciója, bioremediációja is egy külön tudomány, de nem hiszem, hogy ezt nekünk, méhészeknek kellene felvállalnunk. Szerintem egy "mezei", falusi hulladéklerakón megtelepedő, esetleg telepített növényállomány nem jelenthet veszélyt a méhészetre, az ott gyűjtött méz nehézfémsók szempontjából nem jelentheti embertársaink mérgezését.

Más kérdés lehet a bányameddők, vörösiszap-lerakók rekultivációja során alkalmazott növények szerepe, kifejezetten kíváncsi lennék a mosonmagyaróvári timföldgyártás vörösiszap-lerakóinak vizsgálati eredményeire, bár ott a kazettákat záróréteggel látták el, s azt telepítették be Elaeagnus angustifoliávál (mások szerint Hippophae rhamnoidessel, ha arra járok, feltétlenül megnézem, melyik fajjal). Az tagadhatatlan, hogy sok növény képes magasabb koncentrációban akkumulálni nehézfémsókat, ezzel és a mézben megjelenő magasabb elemtartalommal kapcsolatos irodalmat igény esetén szívesen közreadom.

T

_________________
"Nem azért ír az ember, mert valamit mondani akar, hanem azért, mert van mit mondania"
(F. Scott Fitzgerald)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.28. 05:42 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2011.11.23. 09:10
Hozzászólások: 302
Köszi Tomipapa!
További kérdés kapcsolódóan, bár nem a topic témája:
A mézben vizsgálják-e ezeket a szennyezőanyagokat átvételkor?
Mert, ha igen, akkor sajna nem látom értelmét a régi szeméttelep méhlegelővé alakításának...
Sőt, nem célom embertársaim mérgezése!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.27. 07:39 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.10.27. 16:34
Hozzászólások: 1024
Tartózkodási hely: Somogy
A telephelyemen százával keltek ki a kis korai juhar csemeték.Méhlegelő javítás topicba került mert ha nem jó sövénynek akkor is ki ültetem az út mellé és már és akkor így kapcsolodik a topichoz.

Köszönöm a válaszod!

_________________
Anti


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.27. 07:00 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2008.12.14. 00:03
Hozzászólások: 1500
fibula írta:
Kérdés...Végtelen számban..
A nektárban vagy a virágporban mennyire képes megjelenni szennyezőanyag, pl a talajban lévő nehézfémek, vagy a hulladéklerakó egyéb káros maradványai?

Fibula!

Többször is nekifutottam a kérdés megválaszolásának, de mindannyiszor a növényélettan, talajkémia és fitoremediáció labirintusába keveredtem bele.

Előzetesen és lehetőleg nagyon röviden annyit tudok válaszolni, hogy a szennyező anyagok közül elsősorban egyes nehézfémek képesek magasabb értékkel megjelenni a nektárban és a pollenben, a szennyeződések kifejezetten monitorozhatók mézzel és pollennel, legyen elég utalnom a városi körülmények között gyűjtött mézek magas nehézfém-tartalmára, de a kérdésedre a válasz nem ennyire egyszerű, mert elemenként kellene értékelni a nehézfémek növényben és szekrétumaiban történő eloszlását.

Generálisan kijelenthető, hogy a mozgásképesebb elemek, mint pl. a cink jelenhetnek meg legnagyobb koncentrációban a nektárban és a pollenben, de a nehézfémek szinte mindegyike a gyökér>szár>levél>virág>nektár>pollen sorában egyre csökkenő koncentrációban mérhető.

A részletesebb kifejtéshez kis türelmedet kérném, mert most kissé "elveszettebb" vagyok (néha illik cseppet dolgoznom is), s az irodalmat ugyan már összeszedtem, de a szintézishez több időre van szükségem.

T

_________________
"Nem azért ír az ember, mert valamit mondani akar, hanem azért, mert van mit mondania"
(F. Scott Fitzgerald)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.27. 06:33 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2008.12.14. 00:03
Hozzászólások: 1500
Antimon!

Sajnos sövénynek nevelve egyik Acer faj sem lendít nagyot a méhlegelő javításán, eképp válaszom is kissé topic-idegennek tűnik.
A magas termetű juhar fajok, mint az Acer platanoides (korai juhar), az A. pseudoplatanus (hegyi j.) és az A. saccharinum (ezüst j.) nem alkalmasak sövénynek, mindegyikük mezofita, jó termőhelyi körülmények közé való, szép sövény nem nevelhető belőlük.
Sövénynek elsősorban az A. campestre (mezei juhar) és az ebbe az alakkörbe tartozó A. monspessulanum (kaukázusi juhar) alkalmas, kár, hogy az utóbbit nehéz szaporítani, mert még a mezei juharnál is lassabb és alacsonyabb növekedésű. Szárazságtűrők, tolerálják a szennyezett levegőt és némi sziket is. Mindkettő jól metszhető, félárnyéktűrő és jó újuló képességű.
Sövénynek nevelhető a juharok közül az A. tataricum (tatár vagy feketegyűrű j.) és rokona, az A. ginnala (mandzsu j.) is, az előbbi igénytelenebb, utóbbi igényesebb, de szebb az őszi lombszíne.
Különlegesen szép sövényt láttam már a japán juharból is (A. palmatum), annak is a szeldelt, vörös levelű változatából, de ez a faj annyira igényes a levegő páratartalmára és a mezofita élőhelyre, hogy hazánkban csak kevés helyen lehetne szép sövényt nevelni belőle, nem is szólva növekedésének lassúságáról.

A juharokat szívesen keresik fel méheink, sajnos sövényként nem jelentenek méhlegelőt. Ha rám hallgatsz, a mezeiből ültetsz sövényt, annak is a paraléces vesszejű változatából (A. campestre f. suberosum).

T

_________________
"Nem azért ír az ember, mert valamit mondani akar, hanem azért, mert van mit mondania"
(F. Scott Fitzgerald)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.26. 22:36 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.10.27. 16:34
Hozzászólások: 1024
Tartózkodási hely: Somogy
Tomipapa, szeretném megkérdezni, hogy korai juharból is lehet sövényt kialakítani, vagy csak a mezei juharból?

Válaszodat köszönöm!

_________________
Anti


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.24. 09:38 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2011.11.23. 09:10
Hozzászólások: 302
Kérdés...Végtelen számban..
A nektárban vagy a virágporban mennyire képes megjelenni szennyezőanyag, pl a talajban lévő nehézfémek, vagy a hulladéklerakó egyéb káros maradványai?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.23. 21:16 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2008.12.14. 00:03
Hozzászólások: 1500
fibula írta:
Más jelleg:
Szeméttelep, rajta 1-2m-es földdel.
Érdemes-e rátelepíteni bármit, ami mézet vagy virágport adna vagy a talaj alatt lévő hulladékanyagok alkotórészei megjelennének a mézben, a méhekben?


Fibula!

Ha szeméttelepet szeretnél betelepíteni, annak legjobb növénye az Elaeagnus angustifolia. Mosonmagyaróváron a timföldgyár lefedett tározókazettáit is azzal ültették be, a nehézfémsókat kitűnően tolerálja. Ha a talaj esetleg gázos lenne, a bálványfa (Ailanthus) és a Lycium képes legjobban elviselni. Ha törmelékes, sekély termőrétegű talajra szeretnél növényeket telepíteni, már sokkal könnyebb a helyzeted, az alábbiak közül választhatsz: Acer campestre, Ailanthus altissima, Amorpha fruticosa (lehetőleg nedves talajra), Caragana arborescens, Colutea arborescens, Crataegus monogyna, Elaeagnus angustifolia, Lycium barbarum, Padus serotina, Prunus spinosa, Pyrus pyraster, Robinia pseudoacacia, Symphoricarpos albus var. laevigatus. Csak azon fajokat soroltam fel, melyek mézelő vagy virágport is szolgáltató fajok, mellette elképzelhetők jobb körülmények között az Alnus fajok,Cerasus fajok, Corylus avellana, Gleditsia triacanthos, néhány Prunus faj, Salix caprea, Sophora japonica és egyes Ulmus fajok.

Van tehát miből meríteni, hiszen csak a fás flórából említettem meg a számításba vehetőket, évelők közül nagyon sok felhasználható, közülük törmelékes, ruderális területeken a Fallopia a leginkább díszleni hajlamos, különösen, ha a terület nem sülevényes, kellően üde. Sok fajt tudnék ajánlani ilyen helyekre, sajnálatos, hogy többségük agresszívan terjedő idegenhonos. Érdemes még számolni az egyre gyakoribb fásítással is hasznosított szennyvíz-szikkasztó területekkel is, annak faj-választéka elsősorban a füzek, nyárak közül választható, de jó oxigénellátás mellett a Fallopia fajok is számításba vehetők. A rekultivált szeméttelepeken és a szennyvíz szikkasztó területeken az egyik legutolsó szempontként az őshonosság kerül mérlegelésre, sok idegenhonos faj képes lényegesen jobban tolerálni az ilyen környezetet, mint a szívünknek kedvesebb őshonos fajok. Egyik leginkább tűrőképes nemzetség az autópályák mellett is telepített Tamarix, engem is érdekelne, hogy virágport szolgáltat-e. Nagyon jó toleranciával rendelkeznek a Melilotus fajok, nálunk a legszárazabb kavicson is pionírként viselkednek.
Természetesen a természetvédelmi területeken az idegenhonos fajok nem jöhetnek számításba, mifelénk a meszes homokpuszták őshonos vegetációjából válogattunk használható fajokat a felszámolt, rekultivált szeméttelep betelepítése során a Duna-ártér mellett felszámolt, lefedett, rekultivált szeméttelep fásítása során. Közülük a honos nyár- és fűz-fajok, egyes kőrisek, szilek szépen díszlenek ilyen körülmények között is. Ha maradt még kérdésed, tedd fel.

T

_________________
"Nem azért ír az ember, mert valamit mondani akar, hanem azért, mert van mit mondania"
(F. Scott Fitzgerald)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.23. 19:13 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2011.11.23. 09:10
Hozzászólások: 302
Pöte, nem érted a helyzetet.
Szókimondó lesz a hsz, ha valaki rasszistának gondol, hát legyen.
A falu tele van cigánnyal. Egy-egy házat megvesznek, majd beleköltözik xxx mennyiségű sötétbőrű és 5-7 év alatt nullára lakják. Az utolsó években már nyílászáró sem lesz rajtuk, de a legvégére még a tetőt is lebontják és elfűtik, majd továbbköltöznek.
A végeredmény: csupasz vályog vagy vert falak, melyet az eső kikezd és egy év múlva már gazos rom az egész...(bár a gaz a kertet kezdettől fogva kétméteres magasságban fedi.
Az önkormányzat a veszélyes épületeket kisajátítja és ledönti a falakta, majd sorsára hagyja...
Szóval nincs szó családiházakról, meg hazatérő tulajokról...
Más jelleg:
Szeméttelep, rajta 1-2m-es földdel.
Érdemes-e rátelepíteni bármit, ami mézet vagy virágport adna vagy a talaj alatt lévő hulladékanyagok alkotórészei megjelennének a mézben, a méhekben?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.22. 19:12 
Offline
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.02. 13:28
Hozzászólások: 4868
Tartózkodási hely: JNSZ - Karcag
Meg kell ragadnia lehetőségeket a méhlegelő javításra, akár egy egy fa ültetésével, de azért maradjunk a realitások mezején.
Milyen dolog az, hogy idegenek udvarára azok engedélye nélkül bemegyek és ott ezt-azt csinálok?! Ti mit szólnátok, ha az üresen maradt családi házhoz hazatérve azt tapasztalnátok, hogy valaki ásogat vagy kapálgat az udvarban? Na mindegy nem is akartam ezzel foglalkozni.
Édesapám háza a város szélén van, utána már csak egy zsombékos terület van, pár éve ott dugdostam el vagy száz fűzfavesszőt, hogy az akkoriak szerint ott teleltetett családok tavaszi fejlődését segítsem. Az utcára a ház elé a városban működő utcafásítási programból kerülhetett fa. Nálunk minden tavasszal és ősszel különféle fákat ad az önkormányzat ingyen azoknak, akik vállalják, hogy kiültetik az utcára. Több féle mézelő díszfa is van a kínálatban, hárs, csörgőfa...
Méhesem körül kosárfonó fűzből telepítettem szélfogót.

_________________
Nekem itt van dolgom, nekem itt vannak álmaim…


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.19. 13:37 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2012.07.19. 16:00
Hozzászólások: 883
Tartózkodási hely: Hajdú-Bihar, annak is a legszéle
Tomipapa!


köszönöm, erre számítottam.


Nem is arról van szó, hogy erre épít az ember. De ha csak 10db kecskefűzzel (utána néztem) van több a méhes közelében, az azért csak jelent valamit a tavaszi fejlődésnél, még egy 25db-os családszámnál is. (125-nél a jelentősége már nyilván közelít a 0-koz, de ott meg 100db fa segíthet, ami 1400m2-en azért elültethető) A Vivaldinak csatolt fotón az Egyebek rovatban a háttérben van 4 db csavart levelű fűz, 20m2-t ha elfoglal, de azért ad virágport bőven. Kiszaladtam lefotóztam újra, ha az üres terület teljesen be lenne ültetve csavart levelű fűzzel, én tudnám értékelni. Szerintem akácon meghálálná, de lehet megint figyelmen kívül hagyok dolgokat.



H.apci.


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.19. 12:43 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2008.12.14. 00:03
Hozzászólások: 1500
Nincs a kérdésen mit megközelíteni etikailag...

Az elhagyott, nem használt ingatlanoknak van tulajdonosa. E tulajdonos amennyiben fellelhető, akkor az ingatlant bérbe kell venni tőle, akár térítés nélkül, művelés ellenében, amennyiben nem lelhető fel, s a méhlegelőt telepíteni szándékozó méhész azt megműveli és sajátjaként háborítatlanul használja, bizonyos idő után elbirtokolhatja azt. Ezen időtartam régebben 10 év volt, a hatályos jogszabályokról és a proceduráról kérdezzétek Litteraet.

Amennyiben az ingatlanok belterületen fekszenek, a helybéli jegyző adhat felvilágosítást a tulajdoni viszonyokról, külterületi ingatlanok esetében a Földhivatali nyilvántartás a mértékadó.

Az ingatlanok méhlegelőként történő hasznosítása ezt követően rendkívül egyszerű: meg kell művelni, s azt követően a kiválasztott kultúrával be kell vetni illetve ültetni. A növények kiválasztásának során ajánlatos a helyi klimatikus és talajviszonyok, csapadékviszonyok figyelembe vétele. A területek nagyságrendjének pontos ismerete nélkül nincs értelme konkrét agyalásnak, a választott kultura potenciális méheltartó képessége függvényében lehet a döntést meghozni.

A kérdésfelvetés során átlagosan 400 négyszögöles területeket említett Fibula. Ez 1440 négyzetmétert jelent telkenként, azaz nem egészen 0.15 hektárt. ebből le kell venni a nem hasznosítható területeket, jó esetben marad 0,1 hektár hasznos terület.Ha az egyik legjobb nektárhozamú kultúrát, teszem fel a mézontófüvet veti erre a területre, akkor a facélia a 4-6 családos eltartó képességével telkenként legfeljebb 0,5-0,6 méhcsalád nektár és virágporigényét képes kielégíteni. Ez nem kevés, de nem tartom valószínűnek, hogy ezen méhlegelőre jelentősebb fejlesztést érdemes lenne tervezni, hiszen 10 ilyen ingatlan esetén is legfeljebb 5 család ellátását lenne képes biztosítani.

A belterületi ingatlanok ilyetén hasznosítása lehetne szép önkormányzati és méhész-program, de szeretném felhívni a figyelmet a házikerti növényvédelem által okozható és okozott méhmérgezésekre, illetve a szomszédjogok figyelembe vételére, mert e szituációkban ezek jelenthetik a szűk keresztmetszetet.

Ezen gondolatok jegyében nem szándékoztam válaszolni a kérdésre, de látom, sokan vannak a fórumon, akik a méhlegelő javítása alatt néhány fa, bokor, dísznövény eltelepítését, néhányszáz négyszögölnyi nektárt és pollent adó növény elvetését értik. Én másképp látom, a jelenlegi méhsűrűség mellett a mezőgazdasági és erdészeti területeken tenyésző méhlegelőknek ez a "méhlegelő javítás" nem lehet alternatívája, de megkockáztatom, hogy még kiegészítője sem. Én nem erre építeném méhállományom növelését.

T

_________________
"Nem azért ír az ember, mert valamit mondani akar, hanem azért, mert van mit mondania"
(F. Scott Fitzgerald)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.19. 11:56 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2010.01.30. 15:07
Hozzászólások: 1423
Tartózkodási hely: Mezőföld
fibula írta:
Kedves Tomipapa!
A túltelítettséget elkerülése végett...
Egy faluban méhészkedem, ahol aránylag alacsony a méhsűrűség.
Természetesen a jövőben, ha kell, ha nem alapon növelni szeretném.
A faluban szinte minden utcán van elhagyott, romos ház, melyek jövője eléggé bizonyosan a teljes pusztulás.
Gerilla gondolatom az, hogy ezen (mintegy 400nszöl) portákat, jelzem sok van, betelepíteném bárki megkérdezése nélkül méhlegelőnek alkalmas növényekkel.
Milyen növényeket ajánlasz tehát az őshonosság figyelembevételével illetve annak figyelmen kívül hagyásával?
Köszi!
...A faluban szinte minden utcán van elhagyott, romos ház, melyek jövője eléggé bizonyosan a teljes pusztulás...


Egy bizonyos nemzetiségű csoport előszeretettel belakja ezeket a házakat :)
Amúgy én kecskefüzet ültetnék. Nagyon járják a méhek, nagyra nő, nem fagy el, nem invazív, talán szárazságtűrő is.
Vagy esetleg valami gyümölcsfa, mert még a terméséért is visszamehetsz, ha mersz.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.19. 11:15 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2012.07.19. 16:00
Hozzászólások: 883
Tartózkodási hely: Hajdú-Bihar, annak is a legszéle
Szia Tomipapa!

fibula felvetésére nem válaszoltál, pedig engem is érdekelne. Akár etikailag megközelítve is kifejthetnéd a véleményed arról, ha a méhész a nem a tulajdonát képező, de mások által sem művelt földek növénykultúráját számára kedvező módon befolyásolja. És ha már erre vetemedik, milyen növényeket preferáljon?


H.apci.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.19. 11:02 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2012.09.16. 22:12
Hozzászólások: 429
Milyen növényekre gondoltok? Miket kéne szidni, de nem szidunk mert jó?

_________________
nyugdíjas egészségügyi gázmester

Kötekedő vizsgáztatás, vádaskodás, lehülyézés és a parancsolgatás senkit sem tesz hitelesebbé.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2012.09.19. 07:53 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.31. 19:42
Hozzászólások: 971
Tartózkodási hely: Hajdú
Tudod megint oda lyukadtál ki, mint amikor azokat az ominózus hozzászólásokat írtam. Valószínű a Te altájékod van tele velem, ezért is érzem azt, hogy a bíborocska csak egy vörös posztó volt a számodra.
Én nem akartam konfrontálódni veled (és senki mással), de neked ez is sikerült. Várod itt az „ész érveket” , pedig szándékomban sem áll vitatkozni. Ha annak vélted a hozzászólásaimat az sztem nem az én hibám. Ja és ha nem tűnt volna fel, kétszer is írtam, hogy igazat adok neked! Nem hiszem, hogy mások komolyan gondolják azt, hogy én itt most ezerrel terjeszteni akarom a Impatiens glandulifera-t . Ezért nem is érvelgetek e növény terjesztése mellett, csupán jeleztem azt, hogy ilyen is van és méhészetileg értékes (augusztusban, szeptemberben természetes és hosszan tartó méhlegelő). Ugyan úgy mint a már itthon is megszokott és általam célozgatások tárgyát képző más nem őshonos növények. Az meg megtisztelő, hogy néhány gondolatomnak, soromnak ilyen nagy befolyást titulálsz és felemeled ellene a hangodat.
Részemről ennyi, azt is írhatnám „Nekem 8”, és én is lépek alfába.

_________________
http://krajnai.freewb.hu/


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 826 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 ... 17  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 6 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Ugrás:  



Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség

greenmiles v1.0 desgined by CodeMiles Team.