Nem kis gondolkodás kísérte részemről ezt a téli kaptártömeg csökkenést.
Nekem még nincs mérlegem, de sokszor olvastam tőletek, hogy téli fogyás ennyi-annyi...
Járt az agyam.
Ha a méz és a méh benne van a kaptárban a méh megeszi a mézet, akkor még mindig ugyan annyi a tömeg bent.
Sokáig szkeptikusan tekintettem erre a fogyás témára. aztán előjött a méhbiológia...
Ha a méh megeszi a mézet, aminek a víztartalma 10-15% akkor azt jelenti, hogy ha a méhek megesznek egy kiló mézet akkor annak a víz részét(jórészt) el is párologtatják a légzés folyamán. De ez még mindig csak max 10-20 deka elfogyasztott mézkilónként. Ami ugye nem sok a dec-jan hónapokban elfogyó mintegy 2kg méz esetén. Vagy nagyjából ennyi a teljes fogyás?

NYugi nem indulnak el az anyucik

Nem aggódom én sem (még), a mérleg alig mutat valami kis fogyást (egy másik alatt van), méz van dögivel, nép sem fogyott, majd meglátjuk. Ilyennek azért nem kellene lenni, nem tesz jót nekik, az biztos, de sokat kibírnak, ha egészségesek. Jobban aggódom amiatt, hogy a januári előrejelzés tartós felmelegedést ígér pillanatnyilag, szinte fagymentes időszak, 8-9 fok végig. Remélem, nem jön be, akkor már nagyobb baj lesz, ha végig olyan meleg a január.

Ja közben olvastam. Bocs. Nem hinném,hogy keresztet kéne vetni egyébként rájuk. Nálam pl tavaly ilyenkor petézett egy erősen sárgás beütésű anya. Ünnepek közt kapott egy 2 kilós főzött kemény lepényt. Simán kitelelt, és nem volt velük semmivel sem több gond,mint a többivel. Ja és a lepény kb felét nyalogatták el 2 hónap alatt. Talán nem is kellett volna nekik,mert még maradt bent kaja így is. Mondjuk a fészkük erősen szűkített volt.

Tomi ugyanezt írtam egy kicsit korábban. Azt is írtam, még korábban, hogy miért néztem bele ebbe az egybe (többet nem néztem, csak párat felülről, a nejlontakaráson át). Szóval azért néztem bele, mert 7 fokban erős röpködés volt és hordták a vizet, ez tűnt fel, ilyenkor nem szoktam vízhordást tapasztalni.

Hát, majd tavasszal kiderül, beírom ide, mi lett velük.

Az hogy az állományod genetikailag tisztának gondolod még lehet hogy nem így van! Tudod a jó szomszédi viszony is lehet problémás. Vagy letelepedő vándorméhész.Okozhatja elöregedett telelő állomány is. Egy késő őszi rablás is.Esetleg virágpor hiány július ,augusztusba. Késői,vagy nem megfelelő atka irtás .Mindenesetre valamiért az anya igyekszik pótolni a népet! Nézd át tüzetesen lehet hogy megtalálod a választ,de készülj fel, hogy komoly veszteséged lesz.

[quote="margita344"]Az őshonos méhünknek nem szokása a decemberi petézés. Ez tény, ezen nincs mit agyalni. Azon érdemes gondolkodni, hogy mi boríthatta fel ezt a természetes rendet!?
Erre van három válasz:
1. Az őshonos fajta ide nem illő génállománnyal való elkorcsosítása.
2. Betegség.
3. Méhtartási hibák ősszel, télen.
És ezek kombinációja.
Minden más gondolatmenet önámító vagy üzleti érdekből jövő hablaty, maszlag.


Tisztelt László!

Kezdő méhészként kérdezem, okulási célzattal, hogy akkor ezt vehetem alaptézisnek...?

Meg az a szerencse, hogy te itt vagy es rendetraksz a fejekben.
Nem is olyan reg volt, amikor folyamatosan arrol ment a cikkezes, hogy bolond tel, meleg tel, fiasitanak az anyak orszagszerte.. Annyira nem egyedi eset az ilyen.

Bocs,néhány kérdés.
A jópár év alatt még ilyent nem tapasztaltál, hogy petézett volna ilyenkor anya? Nem lehet,hogy folyamatosan vannak olyan családok egy 100családos méhészetben,ami petézik,csak eddig nem foglalkoztál vele, vagy pont nem abba néztél bele,amiben volt fias? Egyáltalán hogyhogy belenéztél, mi nem stimmelt,hogy szétszedted őket?
Nem kötekedni akarok,csak kérdezem.

Milyen betegség okoz decemberi petézést? Milyen őszi-téli méhtartási hiba okoz petézést decemberben? Egyáltalán mi az a téli méhtartás? Én olyankor hozzájuk sem nyúlok. Ősszel sokáig nem etettem, mint mondtam, anyacsere sem volt, akkor mire gondolsz? Fészekszűkítésen, keretrendezésen, takaráson és atkairtáson kívül semmi mást nem csináltam ősszel. Téli veszteségem az elmúlt jó pár évben: 0, azaz nulla család (százas állománynál). Ezt a most petézőt majd tavasszal lefotózom, felrakom, akkor folytathatjuk a következtetések levonását. Genetikai torzulás 100 százalékosan kizárva, totál krajnai az egész állományom.

Sziasztok!

Nemrégiben irta valaki hogy bevilágitott a kijáron és azt látta hogy kb 20 méhecske tetem volt már az alsó deszkán.
Ma én is mikor hazaértem a munkából behalgattam és belestem.
Nálam is van elhullás már és remélem csak őreg méhek.Ahogy láttam eléggé elszortan és hát nem 20 db kicsit többnek mondanám:(
Tegnap egyik méhész honlapon olvastam rakodó kaptáras szükitöröl mejnek a mérete 12 cm hosszu és 1-1,2 cm magas.
Erröl mi a véleményetek?

De szerintem nem volt ilyen az elmult években, hogy az anyák nyáron leáljanak a petézésel. Az ide év nagyon szélsőséges volt. Ez a méhcsaládok fejlődésén is meglátcodot. Na meg az akác méz termésén. Nem vitát akarok kirobantani. Mint valaki az oxalsavval is. De mindenkinek van egy bizonyos feltevése és azért van ez a forum, hogy ezt megoszuk ill meg beszéljük.
Üdv Ferenc

"Vagy eső lesz vagy hó, rossz idő lesz vagy jó"
Mindemellett, hogy van benne ráció.

Az őshonos méhünknek nem szokása a decemberi petézés. Ez tény, ezen nincs mit agyalni. Azon érdemes gondolkodni, hogy mi boríthatta fel ezt a természetes rendet!?
Erre van három válasz:
1. Az őshonos fajta ide nem illő génállománnyal való elkorcsosítása.
2. Betegség.
3. Méhtartási hibák ősszel, télen.
És ezek kombinációja.
Minden más gondolatmenet önámító vagy üzleti érdekből jövő hablaty, maszlag.

MÁS:
Kedves kezdők! Itt a fórumon jócskán kell szelektálni a leírtakat, mert sok hozzászólásban megszólal üzleti érdek és megszólal önámítás is. Figyeljétek meg, hogyan fogják most támadni a megszólalásomat. Vagy épp nagy csend fogja majd körül, ahogy a méhek importja exportja kérdéseimre csend lett a válasz.

Még az jutott eszembe, hogy nem kizárt, hogy más években is előfordulhatott már néhány családnál elvétve ilyen késői fiasítás, csak általában ilyenkor már nem nézi senki. Most őszintén, ki az, aki december második felében át szokta nézni az állományt, hogy van-e benne fias? Mert ha most van, máskor is lehetett, ilyen telek elég gyakoriak, ez egyáltalán nem rendkívüli (ami eddig volt, januárra meg úgy látom, jön a meleg...). Dél-Dunántúlon meg ennél sokkal enyhébb szokott lenni az idő, mint itt keleten.

Na itt aztán van mit szűrni.

Tükör!

Nem annyira hablatyol, mint inkább provokál. Permanensen....

Abban viszont igaza lehet a mi kedves barátunknak, hogy a véle való "veszekedés" fölösleges volt. Vele szóbaállni is fölösleges, no, de ezt te nálamnál sokkal régebben tudod...

Üdv: Tomipapa

Mit hablatyolsz már megint?

Balázs! Köszönöm a választ. Mit mondjak? Elég összetett lehet egy nosema fertőzés oka!

kabojj!

Az a baj, hogy az adatlapod nincs igazán kitöltve és nem látom milyen kaptárral méhészkedsz is valójában.
Én rakodó kaptárakkal dolgozok és abban tudok esetleg tanácsot adni saját tapasztalatok alapján.
A fekvő kaptárral kapcsolatban sajnos nem tudok segiteni neked.
Az én véleményem az hogy szerintem a menekülőteredet túl zsufoltad szigetelőanyagokkal és a pára nem tud sehol máshol lecsapodni mert a karton papir felszivja az átázik és felette minden más is vizes lessz.
Én sokféle takarási modszert kiprobáltam mint irtam a ruhát is de az nem tul jo.
Tavaly ota hőtükrös fólia és nekem azon padlósznyeg van azon pedig kevés ujságpapir.
Jelenleg az idén a fóliát sehol sem hajtottam fel teljesen teliben takarja a fiokot.
A méhek nálam 2 szer 6 kereten telelnek szükitésre OSB-t használok és a pára itt csapodik le a fiok oldalán az osb-n kivül.
Mint már többen is irták és ebben igazuk van a pára mindig a hidegebb hejen csapodik le.
Nálad a karton papir ezt felszivja és átázikés minden vizes lessz/ majd penészes /. De ez csak az én véleményem.
Remélem segitettem.

A nosemás vagy atkás méh kijön hidegben is. A kaptár közelében, a hóban megjelenő méh szinte biztos, hogy nosemás. Ettől még nem kell aggódni, a többiek még lehetnek egészségesek.
Egyébként nálam is a tavalyi tél volt a eddigi legsz.rabb. 20% volt a mínusz nosema miatt. Rosszak voltak a körülmények, de ettől a veszteséget kár ráfogni az időjárásra. Tavaly is az egészséges családok tökéletes állapotba jöttek ki a télből, így a beteg családok kapcsán csak magamat okolhattam. Több ok volt a probléma. 1. kései napraforgós-harmatos hordás, amire nem reagáltam, a harmatot nem ismertem fel. 2. kései hordás túlterhelt táblán, így atka volt bőven a fújás ellenére is. 3. előzőek miatt elöregedett, de népes családok. 4. télen északi tájolás alsó kijárós teleléssel, némi beázás. Ezen a soron ment ki a 20%-ból 15%. 5. Nem volt madárháló, a madarak meg nagy számmal csesztették a családokat.
Szóval ennyi dolog kellett a nosemához. Sajnos a mellékállású méhész gyakran későn, vagy egyáltalán nem értesül a problémákról. Itt pedig naponta, de gyakran óránként is sokat változik a helyzet.

Van habkaptárad? Azokban a hőmérséklet állandóbb, mint a vékony falú kaptárakban. A fias azért indul meg előbb a vékony falúakban egy-két nap meleg hatására is. Úgy vettem észre, hogy a hab kaptárban nem görcsöl a család egy-két tenyérnyi fias nevelgetésével, tavasszal pedig robban. Amúgy a habkaptárat is lehet hűteni. Hókuszpók meg valóban nem kell, pont az a lényeg, hogy nem kell semmit se csinálni a hideg előtt.

Ha nem ázik be, akkor valami különbség biztos van egy beázott és egy száraz család között. Sokszor leírtam már. ha a kaptár adottságainak megfelelő takarást választ a méhész, akkor nincs belső pára lecsapódás felülről. Oldalt is csak minimális. Vedd ki a nikecellt, vagy vágj le belőle ha túl passzos.

Szia devil! Miért az itatás zavar! A decemberi méhészkedés az természetes?
Bizony az itatás, ha kell ,meg mentheti a család életét. Bocs! Ezt sem én találtam ki!
Üdv

Balázs! Valamelyik e-könyvben olvastam, hogy a beteg méhek kiröpülnek meghalni. (Hol, azt nem tudom. Nekiálltam keresni, de sajnos a PDF file-ok, amik nekem vannak, nem kereshetőek.) Még el is gondolkodtam, hogy milyen lojálisak a családdal a beteg méhecskék..., nem akarják megfertőzni a többieket. Valószínűsítem, hogy ez a meleg időszakra vonatkozott..., esetleg télen a tisztuló napokra. Ezért nem aggódom.
Jól emlékeztem, hőtükör fóliával, és szalmapárnával takarsz...Visszakerestem egy korábbi hsz-odat, engedelmeddel belinkelem..., szerintem válasz lehet néhány előzőekben leírt problémára...
viewtopic.php?f=2&t=51&p=93348&hilit=szalmap%C3%A1rna#p93348

O.K Arthur, de akkor mit csináljak?
Vegyem le a menekülőt és akkor csak karton és kész?
És miért nem vizes mind?
Tavaly egyébként úgy teleltem, h nem volt fenn a menekülő és nem volt párás semmi, de gondoltam kipróbálom ezt a vastag takarást de nekem nem mindenhol jött be.
Arra is gondoltam h talán csak a gyengébbekkel van a gond.

Tavaly télen itt nálunk minden méhészetet a jó időjárás 30-40-50 % os család elhullással sulytott.
Sajnos decemberben és januárban nem volt eléggé hideg és az anyák petéztek majd januar utolso hetében jött egy nagyon durva fagy és lehülés. A telelőfürtröl leszakadt méhek amik a fiast takarták megfagytak a fürt meggyengült és az is megfagyott vagy annyira legyengült hogy kora tavasszal sok családot eggyesiteni kelett. Hozzáteszem ez nem mind nálam történt hanem a környékemen élő méhészek is ezt mondták. Sok idős és nagyon hosszú ideje méhészkedő jó ismerősöm van akik azt mondták ilyen mértékű veszteség még nem érte őket.
Sajnos az idei télre is 50 % os veszteséget jósoltak

És mi van a habkaptárakkal? Azokat hogy hűtik? Véleményem szerint a család, magától áll le, és semmi hókuszpók nem kell.

Plusz 7 fok volt ma, de az elmúlt időszakban éjjel mínusz 10 alatt is volt. Több fedett fias sejt is van, vagyis épp a legnagyobb hidegben is petézhetett, amikor nappal is fagy volt.

Ez jó meglátás, nekem is ez jutott eszembe, hogy talán amiatt, mert nagyon erősen takarva vannak októbertől kezdve. Csak hát januárban nem szeretnék ezzel foglalkozni.

Ember!Decemberben csak ne kelljen már itatni a méheket..

kabboj!

Az én meglátásom szerintem az hogy a lecsapodó pára lessz amit felsziv a ruha a karton és stb.
2 évvel ezelött használtam én is ruhát felső takarásra de ugy hogy alatta folia volt / 1 -1,5 cm-re / felhajtva.
A párát a ruha magába szivta és penészedni kezdett.

Sziasztok! Nem csak akkor kell a víz, ha fiasítás van. A kristályos élelem hígítására is kell a víz. Szerintem az utóbbi a valószínűbb.Belső légfékes itatóval orvosolható ez a probléma.Olyan amilyet Torzó is használ. Amennyiben kap a nyílás egy kis rosta szövetet ,akkor üveg cserekor nem tudnak feljönni a lányok.Ez viszont Mortimer nevéhez fűződik.Legalábbis én tőle hallottam.
Üdv

Sziasztok!
Az az újság a méhesben nálam, hogy néhány kaptár takarása teljesen átnedvesedett.
A takarás úgy néz ki, hogy kemény karton, padlószőnyeg, újságok, ruhák végül a tetőben nikecel.
Egyik kaptár teljesen száraz, mellette lévő az alsó kartonig nedves. De úgy h a ruhából csavarni lehetett.
A karton csak ott volt száraz ahol a telelőfürt van.
Beázás tuti nem lehet, így fogalmam nincs hogy mi a baj?
Valakinek vmi tippje van?

Szerintem a petézésnél azt is vegyétek figyelembe, hogy milyen időjárás van pl abban a megyében ahol abraka lakik.
Én pl Nógrád megyében lakok nálunk a napi hőmérséklet 0 és -2 délután már -5 -6 este -8 C fok van sőt -18 fok is volt már.
November vége óta nincs jó idő.Náluk ha kellemes az időjárás ez alatt azt értem nincsenek nagy minuszok akkor ez várható volt hogy petézni fog az anya.
Kérdezem én hány fok volt épp mikor megnézted ezt a családot?
Mert biztosan nem 0 vagy -2

Ezt a mondatot nem értem. Olyan, mint a "Királynét megölni nem kell félnetek". Most akkor hol a vessző, meg mi az összefüggés az öreg méhek és a petézés közt?

A jelenséget sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom, de remélem, nem megy el báckfász irányba a beszélgetés. Egyébként szerintem nagyon fontos a fészek kihűtése a telelés előtt. Ha jól emlékszem abrakazabra is azt írta, hogy októberben takar. Akkor még nagyon jó idő volt, lehet le se álltak az anyái. Nálam a 3. fiók telelésig fennmarad, novemberig nincs még nejlon takarás se. A fészek hül, a molytól meg nem kell tartani. Telelő helyemen nincs kései virágpor, így a vándorhelyről miután hazajövők szinte egyből leálnak az anyák.

Sziasztok szerintem nincsen itt semiféle bucfaszt beütés. November elején nálam sem volt semilyen fias. December elején elkezdték hordani a vízet. Most 3,2c° és sajnos vízért járnak. Ez az év ilyen sokk az idős telelő méhecske.
Üdv

Nagyon könnyen lehet fajtahiba, tehát olasz vagy buci korcsosulás.
Most igazolódik be, hogy amiért velem veszekedett Tükör és Tsanyi, fölösleges veszekedés volt.
A mediterrán és szubtrópusi méhek nemcsak télen, de a nyári aszály idején nyugalomba vonulnak és utána intenzíven, sokáig petéznek. Az olasz méh ilyen. De a buckfast hibridek legyártásához rendszeresen használnak mediterrán, szubtrópusi és óceáni esős időjáráshoz szokott génállományt. Ezek egyike se hasznos a Kárpát medencében.
Az aszály miatt nyári nyugalmi állapotba vonultak a méhcsaládok ez évben a legtöbb hazai méhállományban, de ez az esemény csak a korcs génállományú méhcsaládok biológiai óráját borította fel.

A hibátlan őshonos génállományú anyák biológiai órája nem borlult volna fel ilyen mértékben, mert ők sok-sok ezer év alatt nagyon sok aszályos nyarat láttak és az ilyenfajta hibás gének már rég kiszelektálódtak. Ők is nyugalomba vonulnak hosszú aszály idején, és újra elindul a fiasítás az esők megjöttére, de nem válik ilyen mértéktelenné, mint itt a képen szereplő méhcsaládnál, hanem októberben leáll.

És sajnos egyelőre védtelenek vagyunk a fajtaromboló magatartású méhészek kártétele ellen, hiszen nem tudjuk megtiltani az anyáinknak a korcs vagy idegen génállományú herékkel való párzást.

Persze kellene morális tilalom, tehát jó lenne ha tudatos kiközösítésben részesülne mindenki, aki kereskedik és az is, aki megveszi a kétes eredetű méhanyákat.

Szerintem Bákfaszt beütés hozadéka!!!

November végi enyhe idő ezt produkálta! Sok helyről lehetett hallani december elején aki belenézett, a kaptárba hogy petézni kezdtek az anyák..

Ennél a családnál nem volt az idén anyacsere, a többieknél (már amelyiknél) májusban. Ősszel nem csináltam semmi különöset, amit máskor nem. Szeptember elején még kaptak egy kis élelempótlást (keveset, főleg méz van bent), szeptember második felében már nem is volt fias, aztán az esős idő után megint beindult a petézés. Szerintem azóta folyamatosan van.

Jézusom! Itt nagy a baj. Erre a méhcsaládra (Bocs!) keresztet is vethetsz. Mit csináltál te ősszel b..szod? Anyacserék mikor voltak nálad? Január 20-ig fiasításmentes állapotban kellene lenniük a méhcsaládoknak. Az se lenne baj, ha február közepéig nincs fias, de a biológiai órájuk sajnos január végén már a szaporodási parancsot ad.

Helyzetkép december 19-én! Kíváncsi voltam, hogy 7 fokban miért van ilyen nagy röpködés a családok nagy részénél és miért hordják a vizet. Ezért.

Hát a kaptáron kívüli méh nem igazán mondható természetesnek. Beteg volt és kiment meghalni. Ugyanígy azokkal a családokkal is lehet valami probléma, amik már most produkálnak némi lehullást. Idővel meglátjuk, a tél java még hátravan. Ez a fantasztukus nyár több öreg méhet kényszerített a télbe.

Axoa!

A kristályos oxálsav (oxálsav-dihidrát) hatóanyag tartalma 71 %-os. Ez azért nem mindegy. Óvatosan a dózisokkal is, nemcsak a kezelések számával.

Axoa!

Az oxálsavas kezelést nem lehet gyakran ismételni, mert a hatás lényege, hogy a kristályok a méhek szőrén maradnak és nagyon lassan kopnak onnan le. Ebben rejlik a hatékonysága is. Tsanyi belinkelt egy nagyon hosszú külföldi cikket, amit lefordítottam. Elektronmikroszkópos fotón mutatták be, hogy az atka csápjain és lábain az oxálsavtól sérülések keletkeznek, tehát ezek miatt az égési sérülések miatt nem tud kapaszkodni és táplálkozni. Emiatt pusztul el.

Viszont óvatosan az oxálsavas kezeléssel, mert a méhecskének is árt, ha a többszöri csurgatás miatt túl sok savkristály gyűlik össze a testfelületén. Lehet hogy a méheket nem az atka, hanem a túlkezelés ölte meg? Ezt mikroszkópos vizsgálattal el lehetne dönteni.

Nálam múlt héten a nagy hidegben volt 15-20 méhecske az egyik kaptár előtt a hóban. Gondolom ez is belefér a természetes elhullásba. Amúgy a családok szépen, halkan duruzsolnak.

Egy osztrák pdf prospektusban, illetve ti is taglaltátok hogy jóval kisebb mértékben tartalmaz oxált.
Most azon a 2-3 grammon nem múlik hogy dihidrátra vagy tiszta oxálsavra volt vonatkoztatva.




kb. 15 méhészet, saját elmondás alapján, illetve a károkat láttam.
A "semmire-t " arra írtam, hogy nem használt az augusztusi amitrázos sorozatkezelés után semmit a szeptember-októberi időszakban, amire a zárókezeléshez ért volna, már nem volt mit kezelni. Tehát lényegében ez a csoport egyezik a hive-clean-es csoportal.




2 lehetőség van, vagy túlzásba vitte, vagy többszörös dózisban is hatástalan ekkora mértékű visszafertőződés, és hosszantartó fiasítás mellett.
De ha a semmivel kezelős, és a túlzott kezelős méhészt kivesszük a listából, mi a helyzet azzal a kb 7-8 méhészettel, aki augusztus elején megcsinált 5-7 ködölést 3 naponta, levitte utolsó füstölésre a lehullást 10-20 alá, szeptemberben pedig 3-szor csurgatott 15-20 ml-t.
Elhullás pedig 50 % feletti.
A szeptember-októberi amitrázos csoportban pedig elenyésző téli elhullás.

Túl nagy volt ezeken a területeken a méhsűrűség, de a természet önszabályzása közbelépett.
A legerősebb, 3000 méhcsalád röpkörzetben, hordástalan augusztus és szeptemberben.