Pontos idő: 2017.02.23. 10:36

Időzóna: UTC + 1 óra





Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1648 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 33  Következő
  Nyomtatóbarát verzió Előző téma | Következő téma 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.05.04. 09:20 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2121
Dodo!
Most éppen csak átfutottam azt a cikket, ahol a fehér bélfalról írsz. Azért az utóbelet nem illik ám összetéveszteni a középbéllel. Magyarul a végbelet a gyomorral. Én pontosan erre alapozom az ascendáló fertőzést. Elképzelhetőnek tartom, hogy a ceranae nem a gyomor felől támad, hanem a végbél felől. Hiszen ha kihúzod a mászkáló méhek végbelét szinte mindig látható a végbél fehér színe. Ez a fehér szín sem egy misztikum. Azt jelenti, hogy ott elhaltak a sejtek, ezért nem átlátszó (ezért nem látod a sárga színű béltartalmat). Tehát annyit lehet megállapítani, hogy a mászkáló méheknél a végbél falának elhalása jellemző. Vizsgálatok pedig Nozéma jelenlétét mutatták ki ebből a bélszakaszból. Azt nem zárom ki, hogy apis, de akkor a peritrofikus modell bukik. Ugyanis itt (az utóbélben) soha sincs peritrofikus hártya.
Ami az immunitást jelenti: az általad is ismert cikkben, ahol a hígított fumagillin hatását vizsgálták nekem nagyon feltűnő volt a lineárisan emelkedő spóraszám. Sporulálódás nélkül egy osztódás mindig exponenciális görbét hoz létre (mértani haladvány:2,4 8,16,32,64). A lineáris görbe számtani haladvány (1,2,3,4,5,6,7,8). A mértani haladványból akkor tudsz számtani haladványt csinálni, ha az eggyel előtte levő megduplázódik (osztódik), de az ez előtt levővel csökkented a következő duplázódást (ekkor: 2,4,6,8,10-es számtani sort kapunk). Vagyis ha a sporulálódás a 2. osztódás után megtörténik, akkor lesz a mértani sorból számtani. Igen ám, de akkor hol az immunrendszer? Mert akkor olyasmi sornak kell lennie, hogy pl. 1,2,4,6,8,8,8,8,8, vagy már előbb ki kellene alakulnia a tetőzésnek, de még inkább a görbének csökkennie kellene. Azon is el lehet gondolkodni, hogy egy intracelluláris kórokozóra miképpen tud hatni az immunrendszer. Az adaptív immunválasznak erre van azért megoldása, de ahhoz már T és B limfocitákra is szükség van, inkább nem folytatom. A vitellogenin pedig intracellulárisan és spórán belül sem lenne képes hatást kifejteni. De hogy lásd , hogy mindezek ellenére észérvekkel meggyőzhető vagyok, ezért mondok olyan példát, ami szólhat egy immunrendszer mellett is akár. Találtam egy cikket , ahol különböző spóramennyiséggel fertőztek méheket, és a méhek jelentős részénél egy idő után nulla spóraszámot találtak. Ez lehet az immunrendszertől is. A kérdés az, hogy a méhek nagyobb részénél miért nem ez történt? Én a Nozéma vírust sem tartom elképzelhetetlennek (sőt ha ilyen lenne, azok akár még a daganatok ellen is hatásosak lehetnek, de ez most messzire vezetne). Mindenesetre van olyan beszámoló, ahol az általam elvárt tetőzés, illetve totális redukció is bekövetkezett ,a kérdéses cikkben viszont ennek nyomát sem látni.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.05.03. 22:57 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 279
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Cerana!
dodo írta:
Megfelelő fehérje ellátottság esetén a peritrof membrán ellenálló burokként határolja el a kiszabaduló spórákat a bélfaltól megakadályozva újabb sejtekbe jutását leválnak és a béltartalommal ürülnek.
Cerana írta
Ezt én így nem tudom értelmezni. Van egy sejtsor, amit a bél lumen felől beborít a peritróf hártya. Akkor ez a peritróf hártya a spóráknak a bél lumenébe való távozását akadályozza meg.

A gazdasejtben a csíraplazmából megsokszorozódás útján planont, mikront, meront, majd sporant képződik. Annak érdekében, hogy a meront a fokozottabb fehérjeigényeit kielégíthesse, a gazdasejtet anyagcseréje fokozására kényszeríti.
A spóraképződéshez legalább 5 napra van szükség. A spórákkal telt sejtek leválva tovasodródnak majd a béltartalommal kiürülnek.
Természetesen elképzelhetőnek tartom a szomszédos sejt fertőzését is.
De az alábbi mondatod megalapozottságát illetően komoly aggályaim vannak, kérlek nevezd meg a forrást amire alapozod. Szívesen elolvasnám.

„Én pont azt mondom, hogy a fertőzés során a spóra lejut az utóbélbe, ahol nincs peritróf hártya (ha a mászkáló méh potrohának végső részét kihúzod, akkor a fehér színű, elhalt bélfal látható, tehát az utóbélben van Nozéma szaporodás). Ezután pedig sejtről sejtre terjed a fertőzés visszafelé a középbél felé. Ezt hívják ascendáló (felfelé terjedő) fertőzésnek. A középbelet elérve, ahol van peritróf hártya, neki nem kell azon áthatolnia, mert azon belül történik a sejtről-sejtre terjedés. Tehát semmiféle hajlamosító dolog nem kell, pusztán csak idő. Meghatározott idő múlva, amikor olyan sok sok sejt károsodott a méh élete véget ér. „

Véleményem szerint elsősorban az energetikai stressz, valamint cerana immunválaszt elnyomó hatása, ( más fertőzésekkel szembeni védelem csökkenése) és a méregtelenítő rendszerének károsodása okozza a problémákat.

„ha a mászkáló méh potrohának végső részét kihúzod, akkor a fehér színű, elhalt bélfal látható, tehát az utóbélben van Nozéma szaporodás). „

Nem igazán összefügg a cerana fertőzéssel.

Szerinted cerana fertőzés esetén fehér színű a bélfal?


Ez szerintem egy nagyon könnyen emészthető cikk, többek között a cerana immunelnyomását, megnövekedett táplálék igényét is tárgyalja, sok tudományos cikket megemlítve.
http://articles.extension.org/pages/606 ... physiology

Egy egészen friss írás a végén itt is az energetikai stresszt említi meg amiről szóló cikkre korábban felhívtam figyelmedet ha jól emlékszem.
https://veterinaryresearch.biomedcentra ... 016-0335-z

Erről lenne szó:
http://www.agrodigital.com/images/jip.pdf

Nosema apis vs cerana virulenciájának összehasonlításáról
https://www.researchgate.net/publicatio ... _mellifera

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.05.01. 05:53 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2121
Dodo!
Nekem pl. ez a mondat volt badarság:
dodo írta:
Így a vírusok pl. ~ 32 rH2 felett szaporodnak. Alatta, nem.

Az rH széles határok közötti tartományát alapvetően csak extracellulárisan lehet véleményem szerint értelmezni. Intracellulárisan az egy fix érték. A vírusok szaporodása kizárólag intracellulárisan zajlik. Baktériumok esetén tiszta sor a meghatározott rH értéken történő szaporodás képessége.
dodo írta:
Megfelelő fehérje ellátottság esetén a peritrof membrán ellenálló burokként határolja el a kiszabaduló spórákat a bélfaltól megakadályozva újabb sejtekbe jutását leválnak és a béltartalommal ürülnek.

Ezt én így nem tudom értelmezni. Van egy sejtsor, amit a bél lumen felől beborít a peritróf hártya. Akkor ez a peritróf hártya a spóráknak a bél lumenébe való távozását akadályozza meg. Én pont azt mondom, hogy a szomszédos sejtbe viszont akadálytalanul tud behatolni. Tehát a peritróf hártya nem a sejtet veszi körül, vagyis inkább határolja el a másik sejttől. Én pont azt mondom, hogy a fertőzés során a spóra lejut az utóbélbe, ahol nincs peritróf hártya (ha a mászkáló méh potrohának végső részét kihúzod, akkor a fehér színű, elhalt bélfal látható, tehát az utóbélben van Nozéma szaporodás). Ezután pedig sejtről sejtre terjed a fertőzés visszafelé a középbél felé. Ezt hívják ascendáló (felfelé terjedő) fertőzésnek. A középbelet elérve, ahol van peritróf hártya, neki nem kell azon áthatolnia, mert azon belül történik a sejtről-sejtre terjedés. Tehát semmiféle hajlamosító dolog nem kell, pusztán csak idő. Meghatározott idő múlva, amikor olyan sok sok sejt károsodott a méh élete véget ér. Az idő hosszát az határozza meg, hogy hány induló sejt tudott megfertőződni. Minél nagyobb a kaptár szennyezettsége, annál több az ilyen sejtek aránya. Ha ezt időközönként csökkenteni lehet (fumagillin, téli kifagyás) akkor egy stabil állapot hozható létre. Nem tudom megmondani, hogy Nosema ceranae esetén valóban ilyen ascendáló módon történik nyáron a fertőzés,de a levezetés azt gondolom logikus, alá is lehet támasztani. Ekkor viszont teljesen más a Nosema ceranae kórkép megítélése, kezelési elvei, mint a peritrofikus hártya modell esetén. Akkor ugye csak abban az esetben ered meg a fertőtés, ha ez a peritróf membrán elvékonyodik (fehérjehiány következtében), és a Nosema ostora át tudja törni a bél lumene felől.
dodo írta:
a család növeli a kezdeti stádiumban a fiasításának terjedelmét,de ha nem tudja helyreállítani fehérjeháztartását ez lesz a végzete is nemhogy ez mentené meg.

Most hirtelen nem találom hol írtam le, hogy igen a kompenzáció egy pillanatnyi állapotban érvényes csak. Folyamatosan fennálló állapotban értelemszerűen csökken a dajkák száma, ezzel csökken a fiasítás mennyisége. A csökkent fiasítás nem képes pótolni egy ismételt eltűnést. Időről időre ezért kell a holtpontokon átbillenteni a méhcsaládot, mert az egy kegyelmi állapot, hogy kívülről nincsenek jelek, de belül valójában egy felborult egyensúly kompenzációja van.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.30. 23:17 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 279
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Cerana!

Elég régóta próbálom megfogalmazni a nosema és a család egészségi állapota közötti összefüggésekről véleményemet. Most ha megengeded a te gondolatmeneted mintájára leírom röviden.
Véleményem szerint a nosema majdnem minden családban jelen van. Megfelelő fehérje ellátottság esetén a peritrof membrán ellenálló burokként határolja el a kiszabaduló spórákat a bélfaltól megakadályozva újabb sejtekbe jutását leválnak és a béltartalommal ürülnek.
Ebben az esetben tünetmentes a méhcsalád, miközben a spóraszám akár magasabb is lehet.
A fertőzés az utódgenerációra nem terjedhet át közvetlenül.
Álcákat nagy mennyiségű spórával sem lehet megfertőzni. A tisztogató méhek lenyelik majd a szabadba űrítkezve csökkentik a fertőzést majd a fertőzött egyedek elhullásával csökken a fertőzés.
A fenti folyamattal szerettem volna szemléltetni mire gondoltam mikor azt állítottam, hogy ha a méhek semmiben …. nem szenvednek hiányt nem okoz nekik problémát.

2014 februárjában írtam: nosema topikban
Az rH2 tartománya 0 és 42 között van (emlékeztetőül a sav-lug-eggyensúlyé 0 és 14 pH közötti).
A középpont a 21 rH2 (illetve a 7 pH). A feltárt ismeretek alapján, minden baktérium, vírus, gomba, csak a fajtájához tartozó pH és rH2 értéktartományban képes élni és szaporodni.
(Így a vírusok pl. ~ 32 rH2 felett szaporodnak. Alatta, nem.) Vagyis ha a szervezetünk redox-potenciálja normális (ami azt jelenti hogy 28 rH2 vagy némileg az alatti), akkor a szervezet egészséges marad még vírusfertőzés esetén is.
Ha a szervezet nem szenved hiányt a számára létfontosságú tápanyagokból, (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, aminosavak, enzimek, zsírsavak, szénhidrátok) és még az rH2-nk is 28 vagy az alatti, akkor nem tehet bennünk kárt semmilyen kór!

2014. 06. hónapban írtam A méhek etetése topikban
Bizonyára van is összefüggés a két dolog között. ( Most nem találom, hogy írtunk volna a témában, ha igen akkor elnézést )
2014.03.09-én a serkentő etetés kapcsán általam írt alábbiakban idézett bekezdés szeretném kiegészíteni pár gondolatsorral.
"Valamint a megfelelő immunállapot fenntartásához erősen javasolt a serkentő etetés, jelen esetben nem a nyomelem, vitaminpótlás a fő szempont inkább azon megfontolásból, hogy a hig mézkészlet ne fogyjon ki, mert a méhek mielőtt a lefedett mézet felnyitnák
maguktól a szervezetük energiatartalékaikat kezdik felélni ami immunállapotuk gyengüléséhez vezet így sokkal védtelenebbek lesznek a külső, belső korokozókkal szemben, ( akár a nozémát is írhattam volna, de nem akarok vítát generálni).
Röviden belekevere a mérgezés ( külső stresszfaktor) káros következményének pl mászkáló méhek stb és az etetés kapcsolatát.
A víznek feladatokat kell elvégeznie, amelyek közül a legfontosabb a sejtek helyes ozmotikus nyomásának megőrzése
és a teljes anyagcsere működésének fenntartása. ( A magas ásványi anyag tartalmú víz nem biztos, hogy szerencsés megoldás mivel túlnyomást okoz a sejtmenbránnál, a benne lévő fertőtlenítőszereket meg sem említem most.)
A hasznos élelmiszerek szállítása, valamint a test által nem hasznosítható káros anyagok
illetve salakok elszállítása. ... ( az enyhe mérgezés esetén kifejtett jótékony hatás ami a fentiekből következik )
A víz minősége azért is fontos mivel a test téves jeleket őriz meg, amelyek a táplálékból, elsősorban a vízből, származnak.
A téli élelem biztosításánál, majd különösen fontos figyelembe venni, hogy a cukornak pusztító értékei vannak pH = 8,14 rH2 = 31
Viszonylag tiszta környezetből származó Méz pH = 6,4 rH2 = 22,1


Cerana akkor ezt tartottad baromságnak ?
Röviden kifejteném mire is gondoltam. Tudom, hogy már ezeket régebben is leírtam és annak ellenére, hogy sokan badarságnak tartják fenntartom véleményemet.
Nem véletlenül javasolják, hogy a téli feletetésnek szeptember elejével végeznünk kel.
A gyakran hangoztatott érveken felül, a téli tavaszi nosema fertőzésünket alapozhatjuk meg, ha itt súlyos hibákat vétünk.

2015 januárjában írtam
Cerana!

Tudom, hogy adósod vagyok, ha jól emlékszem a kristálycukor etetés és vírusfertőzés közti kapcsolat kifejtésében
de közben rájöttem, hogy ez nem a fórumra való téma. De az alábbi vonalon elgondolkodhatsz az alábbiakon.

1., A cukor feldolgozásához többek között sok B vitaminra van szükség.
2., Erősen oxidáló hatású ( szabadgyökök, láncreakciók sorozata ).
Az alábbi kérdésekre válaszolj magadban
A szabadgyökök elleni harcban 1 lépcsőben milyen vitaminra van szükség,
2, lépcsőben milyen vitamin ( lehet, hogy B )
3., lépcsőben milyen vitamin.
4., lépcsőben milyen fehérje.
5. lépcsőben milyen fehérje
Itt ha eléri a sejtmembránt mi történik
És itt jönnek a kis kedvenceink a stresszfehérjék.

De engedelmeddel nem fejtem ki inkább beismerem fogalmam sincs mit írtam.

Egy esti cukoretetés után biztos észrevetted, hogy intenzíven hordják reggel a virágport, ha van.
Ha nincs akkor is megoldják akár a saját, vagy kolónia fehérjegazdálkodásának rovására is, ekkor van amikor tavasszal
egyesek csodálkozva konstatálják, hogy kaja bőséges mégsem mennek semmire.


A téli méhek zsírtestei nem tudnak megfelelően feltőltödni, mivel az oxidációs stressz valamint megnövekedett kórokozó nyomás ellensúlyozására fehérjetartalékait használja.
Magasabb nosema spóraszámmal fognak rendelkezni, mint mikor a a nyári méhek dolgozzák fel a szirupot és végbe tud menni a tisztítási folyamat és fertőzött egyedek elhullásával csökken a fertőzés.
( Az atkák is a fehérjetartalékaikat csökkentik, mivel az általuk éjtett seb nem gyógyul be a kórokozók az első védelmi vonalat ezen keresztül át tudják lépni így ezek a méhek életük végéig nagyobb intenzitással használják fehérjetartalékaikat )
Tehát a fertőzés csökkenti az aminosavak mennyiségét a zsírtestekben, korábban hagyják abba az ivadékgondozást és válnak gyűjtővé.
A garatmirigy működése is sérülhet, ennek következtében a péték jelentős hányadából nem fejlődik életképes álca. A fiasítás sörétes lesz, mivel az anya egyesével nem fogja újra bepetézni a sejteket az egységnyi lépfelületre vonatkoztatva kevesebb kikelő méh lesz.
( Fumagillin alkalmazásánál vegyük figyelembe, hogy nagyon bomlékony (forró szirup) a szer nem hat a spórákra hanem a szaporodásukat állítja le addig amíg a gyógyszerhatás érvényesül.
Amíg nem alakul ki a családnál fehérjekrízis alkalmazása hatásos lehet kis adagokban heti rendszerességgel mindaddig amíg a család fehérje egyensúlya helyreáll, ami sok tényezős, de talán legfontosabb a megfelelő mennyiségű virágpor és megfelelő számú dajkaméh megléte.
Szerencsés esetben az elején elkapva akár egy kezelés is elegendő lehet, de későn alkalmazva rossz környezeti körülmények között semmit sem érhet.
Sokan a téli méheket egyszeri szirupos kezeléssel próbálj meg kigyógyítani, vagy megelőzés képen alkalmazza, had ne fejtsem ki miért tartom felesleges pénzkidobásnak.)
A fertőzés elhatalmasodásának idején akár 50%-al is lerövidülhet a méh élettartama s ekkor már erős vírusfertőzésekkel is küzd sokkal több pusztul el mint amennyi kikel a sorsa megpecsételődött.

Cerana abban igazad van, hogy a család növeli a kezdeti stádiumban a fiasításának terjedelmét,de ha nem tudja helyreállítani fehérjeháztartását ez lesz a végzete is nemhogy ez mentené meg.

Most egyenlőre itt abbahagyom.

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.28. 12:43 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2121
Télen szerintem nem kell vele nagyon számolni. Nyáron éppen elég,ha kb. 1 héttel tudja megrövidíteni egy méhegyed életét. Ennek a fiasítás ütemének tükrében van jelentősége. A fiasítás csúcspontját követő öt héttel, ha a népesség felét egy 35 nap feletti a korosztály teszi ki, akkor ennek elpusztulásával elmehet a fele népesség. Gyakorlatilag megegyezik a CCD jelenségével, pedig csak annyi történt, hogy egy korosztály az élete végére ért. Nyilván ez akkor lehetséges, ha van egy drasztikus anyakorlátozás is, hiszen akkor egy generációnyi népesség utánpótlás hiánya mellett van az élettartam csökkenés.A méhcsaládban a fiasítás és a felnőtt méhek különböző betegségei védelmet jelentenek egy-egy rövid ideig tartó kártételnek. Ha a fiasítás betegszik meg, pl.nyúlósban vagy költésmeszesedésben, akkor a takarító népesség képes helyreállítani az egyensúlyt. A felnőtt népesség megbetegedését a fiasítás tudja pótolni. Hosszabb időtávon azonban a dajkaméhek fogyatkozása kihat a fiasítás mennyiségére is. Tehát pl. egy fumagillines kezelés ezeken a holtpontokon való átlökést tudja biztosítani.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.28. 10:12 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2014.01.19. 17:50
Hozzászólások: 157
A hőmérsékletcsökkenés, fészek és széle között egyértelmű, a cerena és apis szaporodása szerintem is összefügg. A téli méhek erőssége is nyílvánvaló, csak dzámomra a sokáig tartó fiasítás okoz problémát a gondolatmenetben. Szerinted, ezt akártételt időre levetítve igy hány héttel vagy nappal élnek kevesebb ideig tavaasszal ezek a méhegyedek? Illetve a bőséges virágporon, erős családon kívül szerinted vannak e még megoldások,amik enyhíthetik a kártételt?


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.27. 12:47 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2121
Azt gondolom, hogy itt csak tendenciákat lehet felismerni. Alapvető kérdés a peritrofikus hártya szerepe. A téli és nyári méh vonatkozásában ennél alapvető különbség van. De nincs mindenütt hártya. El tudom képzelni azt, hogy ceranae esetén a fertőzés sejtről-sejtre terjed, hátulról előrefelé, tehát nincs jelentősége a hártyának. Hátul nincs hártya, könnyen eléri a bélfalat, utána pedig a hártyán belül terjed. Hőmérséklet: hogyan lehet alacsonyabb a hőmérséklet az apisnál ? Hát a fürt széléhez közelebb levő méhek esetén. A hőmérsékleti gradiens miatt: a legbelül lévőknél az apis nem tud szaporodni (a ceranae igen), ahogy megyünk kijjebb, ott az egy-két fokkal hidegebb részen a fürt falában az apis tud szaporodni (amennyiben vékony a hártya is), a ceranae nem. Ahol több fokot esik a hőmérséklet, ott már egyik sem tud szaporodni. De a méhek cserélődnek, ami kinn volt az beljebb kerül, a bentiek kimehetnek. Amikor optimális a hőmérséklet,akkor van szaporodás az adott egyedben, amikor nem az, akkor nincs. Így csak azt lehet mondani, hogy a fiasítás jelenlétének mértékében van egy átlagos szaporodási ráta. Függ a család nagyságától és , hogy meddig fiasít.
Az is elképzelhető, hogy egy olyan vastagságú peritrofikus hártya mellett lehetséges a ceranae szaporodása is, ami a dajkáláson átesett méheknél van. Tehát keveset dajkált téli méhnél nem tud szaporodni, de átlagos dajkáláson átesett nyári méhnél igen. Ebben az esetben lehet, hogy szeptemberben leáll a ceranae szaporodása. Ezt kutatni kellene.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.27. 11:52 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2014.01.19. 17:50
Hozzászólások: 157
Ez tiszta sor, de a téli méh aug, szeptember, ekkor még van fias, sőt utána is. Ebben az időszakban viszont a fias miatt a fészek hőmérsékletét tartani kell, tehát van helye szaporodni a cerenának, bár ugye tudjuk ezek a kövér, jóltáplált téli méhek.Engem akkor konkrétabb leszek az érdekelne, mi lesz ebben az időszakban, naptári hónapra levetítve aug 1 től - dec 1 ig, természetesen az általad lentebb idézett szöveg alapján.

Mert az alapján a téli méhek, legyengülnek, elpusztulnak, el életileg.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.26. 20:15 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2009.01.10. 02:00
Hozzászólások: 1111
Tartózkodási hely: Kiskunmajsa-Bodoglár
Véleményem szerint ezért veszélyes az enyhe tél és enyhe ősz párosítás.

_________________
A sikerhez vezető út kudarcokkal van kikövezve.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.26. 12:45 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2121
Az a véleményem, hogy a Nosema ceranae az apissal szemben néhány fokkal magasabb hőmérsékleten képes csak szaporodni. tehát télen apis, nyáron ceranae. Szemben mondjuk Spanyolországgal. Talán ezért sem okoz nálunk akkora problémát. Azt is el tudom képzelni, hogy a méhek által nem takart lépfelületen télen elpusztul a spóra is.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.26. 12:33 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2014.01.19. 17:50
Hozzászólások: 157
"Ebből nem lehet kizárni azt, hogy a fiatal méhek alacsonyabb fertőzöttségét a vitellogenin biztosítja, de azt sem, hogy egyszerűen arról van szó, hogy azért alacsonyabb a fiatal méhek fertőzöttsége, mert a szaporodáshoz idő kell. A méh Nozéma mentesen "születik", ha egy spórát vesz fel, és az szaporodik folyamatosan, akkor 30 nap múlva eléri a letális szintet. Ha nem egy spórát vesz fel, hanem többet, akkor hamarabb éri el a letális szintet. Ebben az esetben hazánkban néhány évenként a családok olyan állapotba kerülnek, hogy törvényszerűen elnéptelenednek, mert túl hamar elpusztulnak az öreg méhek. A kellő nagyságú fiasítás miatt beindul egy új ciklus az alacsonyabb fertőzöttséggel, hiszen az eltűnés egy drasztikus spóraszám csökkentést is jelent egyben."

van még itt , repce, napraforgó, meg népességhiány,

és a téllel a fentiek tükrében mi a helyzet? mert sokszor még késő ősszel is fias van.

?


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.25. 20:24 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 8222
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
A francot. Ezek az otthoniak Robi.
2,5km a "Ludinál" a legközelebbi repce széle.

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.25. 20:11 
Online
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2014.02.03. 14:31
Hozzászólások: 983
Közel van a repce?


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.25. 19:21 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 8222
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
Nálam meg úgy néz ki, most a hűvös időben sokszorozódott meg.
Szépen van mézem repcéről a mézterekben, az utolsó két jó napon 5,60-at emelkedett a mérleg, alig volt mászkáló. Tegnap nem néztem őket, de ma ahogy kimentem eléggé meglepődtem, mert a sok mászkáló, csomókban összeverődve, ledermedve ott volt a kaptárak előtt a linóleumon.
Ahol fű van előttük, ott fel se tűnt volna, de a sima tiszta felületen elég látványos volt a dolog.

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.25. 17:24 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2121
hészaki írta:
- Idén nálam 04.14-én jó időben nagy mászkálás volt , míg 04.15-én hűvösebb idő miatt nem járták a repcét nem is volt séta.
- 1 nap alatt meggyógyultak a méhek ????

Anélkül, hogy ezt a vitát el akarnám dönteni: ha nincs jelzés arról, hogy van nektárforrás, akkor a beteg méh sem akar kimenni gyűjteni. Amikor van jelzés a nektárforrás létéről, akkor uccu neki, és nem tud felszállni. Mert röpképtelen. Vegyszer, vagy nozéma nem zárja ki egymást. Egyik méhésznél ez, másiknál az. Ha csillagos a mászkáló méh feje, akkor szinte biztos, hogy permetszer. Ha nincs csillag, hanem a tájolni akaró méh mászkál, akkor nem valószínű a permetszer.
Nekem volt csillagos fejű mászkálás, de komoly gondot nem okozott. A család nem kapott információt a mérgezett legelő hollétéről, ezért nem is akartak oda kimenni. Az az eset,amikor a repcetáblán is lehet méhhullát találni és a kaptár közelében is, még mindig nem egyértelműen méreg. A mászkáló a heveny méhbénulás vírusával fertőzött Nozémás, a repcetáblán elhullott a vírus nélküli Nozémás esete éppúgy lehet, mint a permetszer.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.25. 16:56 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.09.01. 17:59
Hozzászólások: 145
Nálam az otthon maradtak mászkáltak, akiknek a közelébe még szántó is alig volt, nemhogy repce.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.25. 16:52 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2010.01.03. 18:42
Hozzászólások: 843
Tartózkodási hely: nógrád
-Szerintem is egyértelműen a repce okozza a mászkálást. Mindig egybeesik a virágzással : ha két héttel előbb van repce akkor a mászkálás is előbb van. Délelőtti órákban fokozottabb, 12-13óra- kor a legnagyobb, 16órakor csökken. A növény harmatosságával is összefügghet. Idén nálam 04.14-én jó időben nagy mászkálás volt , míg 04.15-én hűvösebb idő miatt nem járták a repcét nem is volt séta.
- 1 nap alatt meggyógyultak a méhek ????
-Én a csávázószer nektárban történő jelenlétére gondolok.
-Másrészt a használatos permetszerek, melyek " méhekre nem veszélyes"-ek az előírt dózisban a repce károkozóját sem pusztítják tökéletesen ezért néhány gazda elmondása szerint 30-50 %-os dózisemeléssel alkalmazzák.
-Ha nem vagytok lusták nézzétek meg a repcetáblákat milyen bogarak vannak leesve a növény alá és meg is van a válasz a permetezés szakszerűségére.
-Ezt is kellene milliomod rész pontosságú laborokban mérni.

_________________
Méhek után első a család.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.25. 16:03 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 279
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Volt még korábban is. A nosema számlájára írták régebben.
Pl egy idézet
http://docplayer.hu/3708394-Propagaljuk ... zetet.html


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.25. 15:24 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4746
Tartózkodási hely: Észak-Zala
dodo írta:
....De mi van akkor ha a hirtelen kitört hordási láz olyan egyedeket is magával ragad akiknek a szárnyizomzata nem elég fejlett a repüléshez, valamint testtömege is 40%-al az optimális szint fölött van.....

O.K.
..de 15-20 éve vagy korábban miért nem volt ilyen?

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.25. 02:24 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2121
Most csak a harmadikat futottam át. Néhány általam is megfogalmazott gondolat visszaköszönt.
Történetesen, hogy egy rövid életű rovarnak nem éri meg az adaptív immunválasz képességét kifejteni, mert mire az működésbe tudna lépni,az egyed már az élete végére is ér. Ezért a kérdést okosan a méhanya vonatkozásában szemléli. Ad-e át az anya maternális immunitást az utódnak ? A maternális immunitás passzív immunitás, amiről nem lehet tudni, hogy egy tanult folyamat kapcsán, vagy egy öröklött mechanizmus útján termelődik. Amennyiben jól értelmezem a cikket, akkor az nem derül ki belőle, hogy az antimikrobiális peptidek jelenléte vajon vakcináció eredményének tekinthetőek-e, vagy génexpressziós hatásnak? Utóbbi lényege az, hogy pl. minden egyes emberi sejt hordozza mondjuk a köröm genetikai információját, de pl. az agyban sohasem képződik köröm. Az csak akkor képződik, ha működik a körömképző gén. Tehát elképzelhető olyan variáció, hogy egy stimulus hatására nem immunválasz keletkezik, hanem egy gén lép működésbe. Nekem pont ez a nagy talány az amitráz tolerancia vonatkozásában. Vagyis, hogy sokkal kisebb mértékű lehet az amitráz tolerancia mértéke ugyanazon méhcsaládnál egy olyan időszakban, amikor a méhész nem használja a hatóanyagot, ahhoz képest, amikor rendszeresen füstöl. Továbbmegyek: azt is elképzelhetőnek tartom, hogy néhány év szünet után egy-egy évben lehet jó hatásfokkal védekezni vele, de aztán a génexpressziót meghatározó tényezők felszínen tartják a gén működését. A konkrét esetben is elképzelhetőnek tartom, hogy a látszólagos vakcináció valójában génexpressziós szabályozás. Tehát nem arról van szó, hogy az anya az antigén hatására specifikus immunválaszt produkálva ellátja a petét nyúlós elleni ellenanyagokkal, hanem a kaptár státuszának megfelelő ellenanyagokat termel az utód számára. A lényegi különbség az, hogy ez működik a nyúlós baktériumával szemben, de ha mondjuk Salmonella ellen akarnánk így immunizálni az utódokat, az nem működne. Ha működne, akkor valódi adaptív immunválaszról lehetne beszélni. Ha csak nyúlóssal működik, akkor sima génexpresszió. Annak a génnek a kifejeződése, ami évezredek lassú mutációs lépéseinek sorozatából jött létre. Csak akkor működik, ha szükség van rá. Ha nincs szükség rá, akkor nem veszi el a helyet olyan ellenanyagoktól az icipici sejtben, amire nagyobb szükség van az aktuális kaptárkörnyezetben, és van róla genetikai információ (pl. európai költésrothadás elleni ellenanyagok). Az adaptív immunválasz lényege, hogy olyan kórokozóval szemben is hatékony védelmet képes kialakítani, mellyel szemben nincs genetikai információ. Valószínűleg ezért sorolják a nem specifikus védelmi mechanizmusokat az immunrendszerhez, pl. egyes fagocitózisra képes sejteket (méheknél hemociták). Azok ugyanis általános védekezési mechanizmust jelentenek, az idegent felismerik ugyan, de a működtetett mechanizmus öröklött, nem tanult, és főképpen nem elégséges a hatása. A Nosema ceranae esetén a tanultra lenne szükség, ha az apis elleni öröklött ellenanyagok nem hatnak a ceranaera. Saját megjegyzésem: ha hatnának, akkor nem lehetne ilyen magas spóraszámokat detektálni.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.24. 23:03 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 279
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Cerana!

Ha időd engedi olvasd el a harmadik cikket amire hivatkoztam elfelejtettem az előbb felhívni a figyelmed rá. A generációk közötti immunitás átörökítés kérdéskörét veti fel, nem a zsírtestek és az RNSi vonatkozásában ( ami szintén generációk közötti kórokozó bemutatás)

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.24. 22:25 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 279
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Az idegrendszeri károsodás következtében kialakuló mászkálást ugyanúgy okozhatják a vegyszerek, a nosema, vagy akár egy komolyabb oxidációs stressz vagy ezek együttes fennállása bármilyen kombinációban.
Mit szólnátok egy negyedik felvetéshez?
Talán a mászkálás legegyszerűbb magyarázatát is érdemes lenne körbejárni.
Nem igazán mélyültem el méhek citokróm rendszerének fejlődésébe, de a szárnyizmok fejlődése nem csupán az életkor függvénye, nagy jelentőséggel bír a viselkedési kaszt szerint betöltött szerepük is. Így nagyon nehéz megmondani, hogy a mászkáló méhek valóban fel vannak e készülve erre a feladatra.
Mint tudjuk az 1-2 napos méhek nem tudnak repülni
A szárnyizomzat teljes kifejlődése a 20. napra tehető.
Természetesen mint ahogy korábban tárgyaltuk is a nosema kapcsán koraérett méhek is végeznek gyűjtő feladatokat akik akár 8 naposan is fel vannak készülve.
De mi van akkor ha a hirtelen kitört hordási láz olyan egyedeket is magával ragad akiknek a szárnyizomzata nem elég fejlett a repüléshez, valamint testtömege is 40%-al az optimális szint fölött van.
Ha ez tömegesen is előfordulhat és nem térnek vissza a kaptárba a generációs űrt sokkal rövidebb élettartamú méheknek kell átvenni, ebből kifolyólag drasztikusan csökkenhet a gyűjtőméhek egyedszáma.

Találgatni lehet a végtelenségig. Itt egy komoly labor háttérrel végzett vizsgálatsorozatra van szükség, amely több eltérő körülmény hatására bekövetkezett esetek kapcsán vizsgálja a jelenséget.

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.24. 21:35 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 8222
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
Azt nem írtam, de a nosemát is kimutatták, pedig nem is a mászkáló méhekből lett a minta küldve, hanem a kaptárban maradottakból. Ha jól emlékszem közepes fertőzöttséget.
Megpróbálom a jegyzőkönyvet előkeresni a pontos adatokhoz.

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.24. 20:03 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4746
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Tükör írta:
Számomra egyértelmű, hogy a mászkálás az új típusú (ceranae) nosémával jelent meg. Sokkal hamarabb, mint pl a neok széles körben alkalmazva lettek volna, csak akkoriban, még a kutyát nem érdekelte, mert nagyon kevés helyen volt.
........
Legelővel eddig nem sikerült, mert volt már, hogy repce közelben se volt, de és mégis jelentős volt a mérték, máskor meg 10-20 kilós repce pergetés után is kevesen másztak.
Én leginkább az előző évi atka fertőzöttséggel tudtam eddig összefüggésbe hozni.
Labor vizsgálat ez irányba egyszer történt, amikor egy tényleg erős mászkálós tavasz után, napraforgó elejére jelentős népesség vesztést tapasztaltam. A labor akkor 4 féle vírust állapított meg.
.....

Ebben a témában szokás szerint nem értünk egyet.
Kezdjük a az egyszerűbbel. A neokat elég rég alkalmazzák széles körben, Calypsót pl 2003-óta. A ceranae is ebben az időszakban hódít, 2006-ban bizonyítják Spanyolországban a jelenlétét 2007-ben nálunk.
De nem ez a lényeg.
Ahányszor ez szóba kerül, Te állítod, hogy a ceranae-val van kapcsolatban a mászkálás.
Én mindig leírom, elmondom, hogy amikor egy napon indultak gyalogolni a méheink több környékbeli méhészetben, az enyémből és még egy méhészetből vettem mintát.
Nem volt nozéma fertőzés, akkor. Két hét múlva már igen, de az következmény volt.
Ugyanezt leírja Tóth Péter is valamelyik monitoring összefoglalóban, hogy a mászkáló méhekből vett minták közt voltak nozémásak és voltak amelyek nem voltak nozémásak. Tehát a nozéma mint a mászkálás kizárólagos oka, kizárható.

De ha elolvasod amit írtál, magaddal is ellentmondásba keveredtél.
Tükör írta:
Labor vizsgálat ez irányba egyszer történt, amikor egy tényleg erős mászkálós tavasz után, napraforgó elejére jelentős népesség vesztést tapasztaltam. A labor akkor 4 féle vírust állapított meg

Vírust és nem nozémát.

Mászkáló méheket mint írod nem csak repcén tapasztaltál.
Ha feltételezzük, hogy esetleg egy növényvédőszert, vagy egy növényvédőszer párost szinergikus hatásban, keresünk.Ez annyit is jelenthet, hogy mint a legtöbb növényvédőszert, nem csak egy növénykultúrában használják.

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.24. 18:15 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 279
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Akinek van türelme végigolvasni akár többször is, hogy értelmezni tudja a cikkeket, sok kérdésre kaphat választ, és még több kérdés fogalmazódhat meg benne.
A harmadik is érdekes lehet.
http://scientificbeekeeping.com/sick-be ... ne-system/
http://scientificbeekeeping.com/sick-be ... o-viruses/
http://rspb.royalsocietypublishing.org/ ... 5/20140454

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.24. 14:46 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2121
Tükör írta:
Hozzá kell tenni, protokoll szerűen soha nem használtam fumagillint.

Szerintem a mászkálással, eltűnéssel a család gyógyítja önmagát. A probléma abban van, ha nincs elegendő fiasítás. A fél NB szerintem fokozottan érzékeny a július-augusztusi fiasítás csökkenésre. Fél keret-fél nép szoktam mondani. Az anya petézési ütemét nagyban lelassítja a két keretsor közötti hézag. Hosszabb tétovázás után pedig az anya inkább csak egy fiókban fiasít augusztusban.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.24. 13:52 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.23. 15:45
Hozzászólások: 456
Idézet:
Tehát itt a probléma azzal van, hogy a méh szervezetében irreverzibilis módon kötődik és nem bomlik le a vegyszer.
Ha lebomlik a vegyszer, de előtte a méhecske már irreverzibilisen károsodott, akkor nem kimutatható a molekula laboratóriumban. Ha viszont irreverzibilisen kötődik, akkor szerintem nagyon valószínű, hogy is kimutatható a méreg.

Idézet:
Az ilyen kumulációból eredő, eltévedésen alapuló eltűnést igazából még senki nem tudta bizonyítani.
Az eltévedés könnyen bizonyítható, de az, hogy ebből méhcsalád elnéptelenedése következik, azt bizony már csak közvetett módon tudjuk bizonyítani.

Idézet:
Szumma szummárum: akár nozéma, akár vegyszer miatt van mászkálás vagy eltűnés, az mindig is a hordáshoz fog kapcsolódni.
Szerintem is.

Olyat is tapasztaltam, hogy a kora reggeli órákban volt erős mászkálás, de gyakoribb, hogy a tájolás idején jelentek meg mászkáló méhek. Ez utóbbi eseteknél gondoltam vírusfertőzésre.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.24. 12:45 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 8222
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
Számomra egyértelmű, hogy a mászkálás az új típusú (ceranae) nosémával jelent meg. Sokkal hamarabb, mint pl a neok széles körben alkalmazva lettek volna, csak akkoriban, még a kutyát nem érdekelte, mert nagyon kevés helyen volt.
100%os megfigyelésem, ,mert akkor még 3 község (kisváros) eü-se voltam, és figyelemmel tudtam kísérni, hogy fokozatosan terjedt évről évre több méhészetben jelent meg.
Lassan az egész országban általános lett. Ezt itt a fórumon, ill elődjein is szépen nyomon lehetett követni.
A mászkálással együtt jelent meg, az a fajta ürülék, amit én szintén összefüggésbe hozok vele. Világos pöttyök, benne apró kis hosszúkás valamikkel(petére hasonlít leginkább). Autó ablakán jól megfigyelhető.
Mindig akác elején-közepén jelentkezett legnagyobb mértékben, és olyankor nem a gyűjtő méhek, hanem szemmel láthatóan az először tájoló repülésre kitóduló fiatal méhek mászkálnak leginkább. Nagyon régóta próbálom megfigyelés útján valamivel összefüggésbe hozni, az évenként változó mértékét.
Legelővel eddig nem sikerült, mert volt már, hogy repce közelben se volt, de és mégis jelentős volt a mérték, máskor meg 10-20 kilós repce pergetés után is kevesen másztak.
Én leginkább az előző évi atka fertőzöttséggel tudtam eddig összefüggésbe hozni.
Labor vizsgálat ez irányba egyszer történt, amikor egy tényleg erős mászkálós tavasz után, napraforgó elejére jelentős népesség vesztést tapasztaltam. A labor akkor 4 féle vírust állapított meg.
Hozzá kell tenni, protokoll szerűen soha nem használtam fumagillint. Nagyon ritkán, csak rendkívül indokolt esetben kaptak a méheim.

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.24. 12:09 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2121
Anti!
A Nosemesisról, mint betegségről írtam. Itt is említettem már:
viewtopic.php?f=7&t=20&p=131973&hilit=Csaba+Gy%C3%B6rgy#p131973
Annak vannak ilyen tünetei. De más dolgoknak is. A mászkálás alapvetően röpképtelenséget jelent. Ez lehet vírustól (melyet a Nozéma segíthet elő). Az elnéptelenedés pedig lehet vírusmentes Nozéma is. A mászkálás (röpképtelenség) lehet vegyszertől is. Repcén ez jól látható a csillagos fejű méhek mászkálása esetén.
Egy dolgot azonban a nozéma esetén meg kell érteni. A nozémás méhegyedek hordásmentes időben a kaptárban vannak. Észre sem veszed, mert nincs hasmenés. Amikor van egy hordási láz, akkor szeretnének ők is gyűjteni menni. Akkor veszik észre, hogy nem tudnak repülni (vírus + Nozéma). A másik eset, amikor nincs vírus: nem ér haza, mert rossz pl. a glükóz felszívódás (csak elméleti felvetés részemről, a spanyol doktornő állítja azt, hogy semmi más nem kell a CCD-hez csak a Nozéma). De eltűnhet a méhcsalád kijáró méheinek nagy része úgy is, hogy egy maximálisan méhkímélőnek kifejlesztett növényvédőszer csak a többedik kirepülés után ér el a méh szervezetében olyan szintet, hogy eltévedést okoz. Tehát itt a probléma azzal van, hogy a méh szervezetében irreverzibilis módon kötődik és nem bomlik le a vegyszer. Az ilyen kumulációból eredő, eltévedésen alapuló eltűnést igazából még senki nem tudta bizonyítani. Szumma szummárum: akár nozéma, akár vegyszer miatt van mászkálás vagy eltűnés, az mindig is a hordáshoz fog kapcsolódni. Az az állomány, amelyiknek a repcére vitt része nem mászkál, de az otthoni galagonyán lévő igen, ott vajon mi van a háttérben ? Ha elol
Arra azért nagyon kíváncsi lennék, hogy nálatok a tünetek induláskor vett méhminták miként álltak Nozéma fertőzöttség tekintetében? És hogyan fognak állni 2-3 héttel később?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.24. 11:28 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.23. 15:45
Hozzászólások: 456
Dr. Békési László állatorvos szerint vannak állatfajok, amelyeknek a megbetegedései tünetszegényen futnak le. Ilyenek a halak és a méhek is. Vagyis ugyanazok tünetek számos okra vezethetők vissza.

Hétköznapi méhésznyelven ez azt jelenti, hogy a méhek nemcsak nozematózis miatt mászkálhatnak, továbbá azt is, hogy a nozematózis nemcsak a régi méhészkönyvekben ismeretett okok miatt alakulhatnak ki, hanem olyan új okok miatt is, amivel régen nem is számoltak.

Ezen új okok közé tartoznak a vírusok, amit az atka terjeszt, de a hosszú hatástartamú és ezért már nagyon kis mennyiségben is mérgező növényvédőszerek is.

Sőt a tartós hatású és kis dózisban is hatékony növényvédőszerek által legyengített méhcsaládokban a lappangó kórokozók (nozéma és vírus, de az atka is) könnyebben felszaporodnak.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.24. 10:56 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2009.12.29. 12:21
Hozzászólások: 27
Tartózkodási hely: Baranya Megye
Cerana!

Mindig kihagysz egy egyszerű tényt.
A mászkálások,méh eltűnések csak akkor jelentkeznek amikor
a szántóföldről,mezőgazdasági kultúráról gyűjtenek a méhek.
Ezért mondom én azt,hogy az "új" növényvédelmi technológiák
áldozatai a méheink és ezáltal mi is.
Én nem tudom pontosan mi okozza ezt gyomirtók, hosszú hatású
rovarölők azaz a neonikotinoidok,az új gombaölők,vagy ezek
összeadódva fejtik ki áldásos hatásukat,de az biztos,hogy nagy,
óriási kárt okoz/nak.
Egyre durvábbak az esetek, napraforgó után ,
vagy például csemege kukorica után nem tudják a családokat a jó méhészek sem
megmenteni.Folyamatos elnéptelenedéssel gyakorlatilag megvalósult
itt is,kis hazánkban is a CCD.
Sokaknak "csak" olyan gondja van,hogy a családok csak stagnálnak,
érdekes csak addig amíg el nem fogy a rossz virágpor a kaptárból.
Azért ezek a tények nagyon elgondolkodtatók.


Csányi Antal


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.23. 07:02 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2121
Dodo!
Jó, akkor ebben közös nevezőre jutottunk.Tudod nekem alapvetően az is zavarná nagyon a fülemet, ha valaki arról írna,hogy az alkohol lebontását is a szervezet immunrendszere végzi. Hiszen ezen az alapon az alkohol dehidrogenáz enzimnek is az immunrendszerhez kellene tartoznia.
Ismétlem nekem nem a fogalom használat, hanem a funkció szerinti megközelítés a lényeges. Ezzel pedig az immunerősítés fogalma az összeférhetetlen. Az alkohol dehidrogenáz enzim működését hogyan lehet erősíteni ? A termelődését lehet a szubsztráttal, tehát az alkohollal serkenteni. De az enzim csak ugyanolyan intenzitással fogja bontani az alkoholt, akármilyen erősítővel próbáljuk a működését potencírozni. Ha több enzimre van szüksége a szervezetnek, akkor azt a génszabályozás eszközrendszere végzi, pl. laktáz esetében a laktóz operon. Az operonoknak pedig semmi köze nincs az immunrendszerhez.
Van persze egy határterület, ahol az öröklött és nem öröklött (ez a valódi adaptív) immunrendszer összeér. Pl. a fagocitózisra képes sejtek léte, amelyek már a méhekben is megtalálhatók. Ezek azonban nem oldják meg a kórokozók elleni specifikus védettséget.
Az alábbi idézet második mondatával éppen ezért nem tudok egyetérteni. Én egyetlen olyan vegyületcsoportot ismerek, amely képes az immunfolyamatok blokkolására, ezek pedig a sztreoidok. Tehát, akkor a méhek valahonnan szteroidokhoz jutnak ?
Idézet:
A Nosema ceranae önmagában nem növelte a családok halandóságát.Véleményünk szerint csak akkor növelné, ha egyúttal a méhek immunrendszerét elnyomó tényezők is fennállnának


Szerintem sokkal racionálisabb magyarázat, hogy a kékkel kiemelt szóra a családra fókuszálunk. Hiszen pontosan erről írtam: az egyed halandóságát növeli a Nozéma, nem a családét. Pontosan visszaköszön a Mérgezések topicban leírt jelenség. A család , mondhatjuk úgy is, hogy a csoport védekezési mechanizmusa kompenzálni képes az egyed sérülékenységét. Ez lenne a Bross által sokszor hangoztatott csoportszelekció ? Azt hiszem igen. Vagyis a Nosema ceranae-t nem szükséges az immunrendszernek kordában tartania ahhoz, hogy a méhész ne vegye észre a kártételét. Az egyed fokozott halandóságát a család a fiasítás mértékének növelésével kompenzált állapotban tartja. Azonban az ezt akadályozó tényező fellépése esetén napvilágra kerül az eredeti probléma is. Természetesen elképzelhető az is, hogy létezik a vitellogeninben olyan fehérjefrakció, amelyik semlegesíteni képes a Nosema apist (!). Mert ahhoz adaptálódott az évezredek során. De a Nosema ceranaet nem képes semlegesíteni, mert ahhoz nem tudott adaptálódni. Ha lenne adaptív immunrendszere, akkor két hét alatt ez megtörténne. Így viszont kell hozzá néhány évezred. Azért nem egy-két évtized, mint az atkánál az atkaölőszerek esetén, mert a fehérje sokkal bonyolultabb szerkezet, sok mutáció kell egy ilyen bonyolult struktúra semlegesítéséhez.
Végezetül pedig az is lehetséges, hogy a Nosema apis elleni vitellogenin fehérje frakció képes semlegesíteni a Nosema ceranae-t is. Mert a felületi antigénjeik nem különböznek egymástól. Elképzelhető ez is. Ebben az esetben akkor lép fel probléma (amire Te is célzol), ha kifogy a vitellogenin. De nem az, ami az idézetben van, hogy valami elnyomta az (aktív) immunrendszert. A "passzív" immuntartalékok merültek ki. De ez is inkább csak analógia a passzív immunrendszerrel, semmiképpen nem azonos vele. De ezeknek a passzív immuntartalékoknak a képzése a fiasítással történik. Vagyis a probléma akkor kerül elő, amikor a fiasítással van a probléma: virágporhiány, fiasítás korlátozás stb. Ha ez nem korlátozott, akkor semmi akadálya nincs a semlegesítő vitellogenin képződésének. Vagyis a Nosemosis nem immundefektusból, immunrendszert elnyomó ágens hatására bekövetkező betegség. Sokkal inkább kompenzált állapotban az egyed csoportszinten tolerált megbetegedése, nem kompenzált állapotban a csoport újjáképződésének zavara miatt napvilágra került, mindvégig jelen lévő betegség végkifejlete. Ebből nem lehet kizárni azt, hogy a fiatal méhek alacsonyabb fertőzöttségét a vitellogenin biztosítja, de azt sem, hogy egyszerűen arról van szó, hogy azért alacsonyabb a fiatal méhek fertőzöttsége, mert a szaporodáshoz idő kell. A méh Nozéma mentesen "születik", ha egy spórát vesz fel, és az szaporodik folyamatosan, akkor 30 nap múlva eléri a letális szintet. Ha nem egy spórát vesz fel, hanem többet, akkor hamarabb éri el a letális szintet. Ebben az esetben hazánkban néhány évenként a családok olyan állapotba kerülnek, hogy törvényszerűen elnéptelenednek, mert túl hamar elpusztulnak az öreg méhek. A kellő nagyságú fiasítás miatt beindul egy új ciklus az alacsonyabb fertőzöttséggel, hiszen az eltűnés egy drasztikus spóraszám csökkentést is jelent egyben. Ebben az esetben lehet létjogosultsága a fumagillines kezeléseknek. Nem engedi elérni a kritikus spóraszámot. Ha a vitellogenin képes a ceranaet semlegesíteni, akkor felesleges a fumagillinezés, mert nem a folyamatosan növekvő spóraszám miatt következik be az eltűnés (mászkálás), hanem a vitellogenin képződés hiánya miatt. Azt, hogy melyik variáció az igaz, azt nem ismerjük.

Eltűnés (mászkálás) pedig rengeteg más ok miatt is lehetséges.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.22. 22:41 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 279
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Cerana

Nem kívántam felhozni az immunrendszer kérdéskörét, tudomásul vettem, hogy a Te értelmezésed szerint nincs a méheknek immunrendszerük.
Az értelmezésem szerint meg van a méheknek immunrendszerük. ( igaz mást értek alatta mint amit többször is elmondtál )

Bizonyára igazad van ebben én nem ebből szigorlatoztam.
De mivel olvasmányaim során különböző cikkekben használják ezen kifejezéseket valószínűleg az én értelmezésemben mást tartalommal bírnak ezen kifejezések ( valószínűleg helytelenül ha Te mondod )

Pár példát címszavakban:

MÉHÉSZET 2015 április
A méhek immunválaszának műszeres mérése – méhészakadémia

„defenzin-1, mely a méhek immunrendszerének összetevője „

És ha már Spanyol kutatásokra hivatkoztál harmadiknak legyen
Méhegészségügyi ismeretek 3. kötet 197. oldal 12 sor
„A nosema ceranae önmagában nem növelte a családok halandóságát, Véleményünk szerint csak akkor növelné, ha egyúttal a méhek immunrendszerét elnyomó tényezők is fennállnának, „

De ha mégis ennyire zavaró számodra ami miatt a lényegi tartalomra nem tudsz figyelmet fordítani.
Mindenhol helyettesítsd be az alábbiak szerint. pl.

A méhegyedek immunrendszere és a családszintű immunválasz egyaránt aktiválásra kerül

A méhegyedek védekezési rendszere és a család szintű védekezési rendszer egyaránt aktiválásra kerül

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.22. 20:05 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2121
Dodo!
Emlékeim szerint én nem ezt tartottam zagyvaságnak, hanem az rh-val kapcsolatos dolgokat. Illetve a másik dolog az immunválasz. Alapvetően a problémám mindig is azzal volt, amikor a magasabb rendű szervezeteknél érvényes élettani folyamatokat természetesnek veszed a méhekre is. A madarak, emlősök adaptív immunrendszerének hiánya miatt kételkedem most is az immunválasz tartalmát illetően. Azóta ugye a vitellogenin rendszerrel kapcsolatosan felmerült egy ilyesféle mechanizmus lehetősége, mellyel szemben szkeptikus vagyok, de hát ezt a kérdést nem én döntöm el. A DNS-ben kódolt speciális Nosema ellenes hatás létét abszolút nem zárom ki, hiszen évezredeken át tartó mutációs hatások szelekciójaként ez teljesen elképzelhető . Hiszen az egyes kémiai anyagokkal szembeni tolerancia alapja is pontosan ez. A két hét alatt bekövetkező bármilyen, addig a szervezet számára ismeretlen kórokozóval szembeni, antigénfelismerés utáni célzott immunválasz az, amit erősen kétségbe vonok. Ez egy rendkívül bonyolult rendszer, melynek jóformán egyetlen alkotórésze sem található meg a méheknél. A madaraknál is létezik ez a bonyolult rendszer is, és a vitellogenin rendszer is. Nehezen tudom elképzelni, hogy ugyanazt a feladatot párhuzamosan két rendszer végezné el. A normál immunrendszer esetén sem lehet igazán hatékony immunerősítésről beszélni, az öröklött mechanizmus esetén pedig ez kizárt: vagy működik a gén vagy nem. A kórokozó az, ami a gén működését képes stimulálni. Adaptív immunrendszer esetén ezt hívjuk vakcinázásnak. Az immunválasz szóhasználat annak, aki ebből kőkeményen szigorlatozott, az felhördül rajta, mert az egy teljesen más folyamatot takar. A kórokozó semlegesítése szóhasználat viszont már más megvilágításba képes helyezni a vélt mechanizmust.
A most idézett dolgokkal nagyjából egyetértek ( a szóhasználattal kapcsolatos megszorításokkal), szerintem én erre nem írtam azt, hogy zagyvaság. Az egy másik hsz volt.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.22. 18:50 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 279
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Cerana!

Előző hozzászólásoddal teljesen egyetértek, most kivételesen nem vitatkozni szeretnék veled.
Emlékszel tavalyi hozászolásomra ( ami kapcsán tudatlannak tituláltál) ?
Mintha hasonlóság lenne a következtetések terén.

Az én értelmezésem szerint Dr Hegedűs Dénes is pont azt állítja mint amit Te írtál most.

Idézem az akkori írásom ide vonatkozó részét. Kérdésem most is csak zagyvaságnak tartod?

„A méh egyed a noséma kártételére immunválaszként nagy mennyiségű fehérjét pumpál vitellogenintartalékaiból a véráramába szervezete védelmében ( oxidációs stresszhatás megszüntetése érdekében)
(A vitellogenin a méhek élettanában tartaléktáplálékként, az immunrendszer egyik összetevőjeként, antioxidánsként vegyük számításba és tekintsünk most el a fiatal méhekre a későbbi gyüjtő-viselkedés szabályzásában betöltött szerepétől, mert ennek tragikus visszafordíthatatlan következményei egy hosszabb ideig elhúzódó erős oxidációs stresszhatás esetében szignifikáns. Esetünkben most a legegyszerűbb helyzetet feltételezzük.)Tehát megfelelő mennyiségű és minőségű virágpor hordás van és nincs nagy mennyiségű nektárhordás. (Mert mikor a méhcsalád nagy mennyiségű nektárt dolgoz fel, esik a méhek testének fehérjeszintje, még akkor is ha korlátozott mértékben hordják a virágport is )
A méhegyedek immunrendszere és a családszintű immunválasz egyaránt aktiválásra kerül a fertózés leküzdése érdekében.
Családszintű immunválasz az etil-oleát feronom termelésének növelése, ez az elsődleges feromon a munkásméhek érésének szabályozásáért, ezáltal a güjtőfunkcióra való felkészüléséért is felelős.
Célja ezzel azon méhek gyüjtőméhekké változtatása amelyek felélték vitellogenin tartalékaik nagy részét így védtelenekké váltak a fertőzésekkel szemben.
A fehérjék létfontosságúak a méhek vonatkozásában is a kaptárban élő méhek testében tárolják
vitellogenin formájában vigyáznak ezekre a készletekre és felhasználva ezeket mielőtt gyűjtőméheké válnának. A gyűjtőméhek így feladják a vitellogenin élettartamot növelő és immunerősítő előnyeit.
Méheinknél a feladatoknak hierarchikus kockázati rendszere van, és a méhek feladatvégzése az egészségi állapotuktól függ. Ennek az az értelme, hogy az egészséges dolgozó értéket képvisel a család számára a nem egészséges méhek kockáztatása azt a célt szolgálja, hogy a család megszabaduljon tölük. A beteg fertözött méhek magukra vállalják a veszélyesebb feladatokat feláldozzák magukat a méhcsalád érdekében. Erős fertőzés esetén sok méh hal meg egyszere
afenntiekből következően csökken a belső, külső munkások száma is.
A történet végkifejletét a megfelelő számú egészségi állapotban megmaradt fiatal méhek száma és a rendelkezésre álló fehérjetartalék mennyisége fogja nagyrészt meghatározni abban a pillanatban mikor
a korrokozok számát a küszöbszint alá sikerült szorítani."

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.22. 14:51 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2010.06.27. 18:28
Hozzászólások: 42
Tartózkodási hely: Zala
CARENA! Nosemával kapcsolatban!


Amit úgy látok,hogy alkalmatlan arra ,hogy tovább foglalkozzak vele,egyszerűen leölöm a családot. Ez
Furcsán hangzik és fájó,de legjobb megoldás,sajnos!


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.22. 06:46 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2121
Nemtom írta:
Dr Hegedűs Dénesnek van egy előadása a YouTube-on ő azt mondja hogy a ceranae akkor okoz gondot ha az atka felszaporodik, mert egyébként az erős család tünetmentes antibiotikum nélkül is.

Kaposváron tartott előadást egy spanyol doktornő sok-sok évvel ezelőtt. Ő sokat foglalkozott a nozémával. A kísérleteihez, ha negatív kontrollra volt szüksége, akkor horrorisztikusan sokszor kellett fumagillinnel kezelnie a méheket. Emlékeim szerint évente tízszer. Rengeteg spóravizsgálati eredménye volt. A jellemző az volt, hogy a beteg méhcsaládok és tünetmentesek spóraszáma nem különbözött egymástól szignifikánsan. Egyaránt nagyon magas volt. Egyetlen egy fontos kritériumot lehetett megállapítani: a fiatal méhek spóraszámának meghatározása. Vagyis minden méh a kor előrehaladtával egyenes arányban nagyobb spóraszámot produkál. Ezáltal csökken az élettartama. A család megbetegedése attól függ, hogy a fiatal méhek spóraszámának átlaga milyen mértékű. Minél korábbra tevődik egy kritikus spóraszám elérése, annál szorosabb a korreláció a család összeomlásával. Ezt azonban a nagy mértékű fiasítással kompenzálni tudja a család. Tehát az összeomlás másik faktora az, ha korábban valamilyen oknál fogva csökkent mértékű volt a petézés. Akár az anya miatt, akár pl. hordási viszonyok miatt. Ezek a megállapítások kizárólag a ceranaera érvényesek. Hozzáteszem, hogy nálunk a ceranae szaporodásának hőmérsékleti korlátai is vannak. Alapvetően a meleg időszakban tud szaporodni. Úgy tűnik, hogy az apisra érvényes peritrofikus gát nem érvényes rá, vagy Spanyolországban valamilyen más oknál fogva minden méhcsaládra jellemző az az állapot, amikor vékony a peritrofikus hártya. Ilyen alapos hazai adatokról még nem olvastam. A tünetmentes állapot megszűnése és az atka kapcsolata szerintem a petézéssel lehet összefüggésben. A család leghatékonyabb természetes védekezési módja az atka ellen, ha leáll az anya a petézéssel. Ez viszont utána előhozza a Nozéma ceranae eddig rejtett időzített bombáját. A családnak nem lesz elegendő dajkáló méhe a fiasítás újraindításához, mert a beteg méhegyedek a rövidebb élettartam miatt hamarabb elpusztulnak, lesz egy generációs lyuk, amit az idős méhek hiánya miatt a család nem tud pótolni. Egészséges méhcsalád esetén közismert, hogy az idős méhek ismét dajkálni képesek. Itt viszont se fiatal (petézési szünet miatt), se idős méh nincs (korábbi halálozás).


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.21. 18:45 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4746
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Nemtom írta:
....Dr Hegedűs Dénesnek igaza van!

Miben?
A nosemáról azt mondják legtöbbször kísérő betegség valaminek a következménye, erős atka fertőzés, mérgezés vagy stressz ....... van aki szerint túlzott cukoretetésé is lehet .......
Ha megjelenik a nosema akkor kezelni csak fumagillinnel lehet.
A többi csak mese.

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.21. 18:36 
Offline
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.31. 18:22
Hozzászólások: 3043
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
2009 szeptember végén majdnem elvitte az állományomat a nosema ceranae, pedig abban az évben kifejezetten kevés atkám volt. (Hála a fumagillinnek az összes család áttelelt.)

_________________
Zsolti
(1/2 NB)


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.04.21. 13:26 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2010.06.27. 18:28
Hozzászólások: 42
Tartózkodási hely: Zala
Polai.Richard írta:
Arisztaiosz végigolvastam amit linkeltél. tudom nem szerencsés részeket kiemelni de úgy értelmezem, hogy a Fumagilin csak tüneti kezelés. Ha abbahagyják a használatát a család újra megbetegszik 6 hónapon belül. Illetve azt is írták, hogy a cerranae antibiotikum tűrő képessége jóval nagyobb mint az apis-é, ezért több antibiotikum mellett érhető el a tünetmentes állapot. Illetve ha nem a kellő mennyiséget visszük be csak nagyobb bajt csinálunk mert a cerranae spórák még jobban kiszóródnak. Ezek szerint az októberi 1 gramm Fumagilin per család csorgatással csak nagyobb bajt csináltam mert ezt is sorozatjeleggel kell kezelni.

Dr Hegedűs Dénesnek van egy előadása a YouTube-on ő azt mondja hogy a ceranae akkor okoz gondot ha az atka felszaporodik, mert egyébként az erős család tünetmentes antibiotikum nélkül is.
Erről mit gondoltok? Nálunk a megyei méhegészségügy felelős azt mondja, hogy ő már 10 éve nem használ Fumagilint se Fumidilt.



Dr Hegedűs Dénesnek igaza van!


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.03.16. 09:15 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2014.06.24. 15:39
Hozzászólások: 103
Arisztaiosz végigolvastam amit linkeltél. tudom nem szerencsés részeket kiemelni de úgy értelmezem, hogy a Fumagilin csak tüneti kezelés. Ha abbahagyják a használatát a család újra megbetegszik 6 hónapon belül. Illetve azt is írták, hogy a cerranae antibiotikum tűrő képessége jóval nagyobb mint az apis-é, ezért több antibiotikum mellett érhető el a tünetmentes állapot. Illetve ha nem a kellő mennyiséget visszük be csak nagyobb bajt csinálunk mert a cerranae spórák még jobban kiszóródnak. Ezek szerint az októberi 1 gramm Fumagilin per család csorgatással csak nagyobb bajt csináltam mert ezt is sorozatjeleggel kell kezelni.

Dr Hegedűs Dénesnek van egy előadása a YouTube-on ő azt mondja hogy a ceranae akkor okoz gondot ha az atka felszaporodik, mert egyébként az erős család tünetmentes antibiotikum nélkül is.
Erről mit gondoltok? Nálunk a megyei méhegészségügy felelős azt mondja, hogy ő már 10 éve nem használ Fumagilint se Fumidilt.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.03.16. 00:48 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1165
Polai.Richard!

Talán segíthet eldönteni a kérdést, ha a hivatkozott cikket átfutja. Abban nem olyan egyértelműek a következtetések, mint a Wiki-idézetben:
http://journals.plos.org/plospathogens/ ... at.1003185

Én mindenesetre átolvasnám az alábbi cikket, s várnék még a következtetésekkel, az alábbi munka jó irodalomjegyzéket ad, összefoglalja az eredményeket, illetve sejtet valamennyit a jövő lehetőségeiről is:
http://mingaonline.uach.cl/scielo.php?p ... ci_arttext


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.03.16. 00:34 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 279
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
"Akkor ha jól értem itt azt írják hogy a Fumagilin nagyban segítette a ceranaet hogy kiszorítsa az apist. És segítsetek fordítani de én úgy értem az utolsó bekezdést hogy a Fumagilin felgyórsítja vagy felerősíti a nosema cerranae szaporodását.?! Ezt jól értelmezem?"

Igen hozzásegít.
Nem egészen. A fumagilin nem pusztítja el csak meggátolja a szaporodását, majd a kezelés abbahagyása után alakulhat ki egy a kezelés előttinél nagyobb fertőzöttségi szint.
Véleményem szerint abban van nagy szerepe, hogy kitolja az időt lehetőséget adva a méheknek arra, hogy immunrendszerük felerősítésével (Tudom hogy itt sokak szerint nincs immunrendszerük a méheknek) már megtudjanak birkózni a korral.

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.03.15. 19:42 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2014.06.24. 15:39
Hozzászólások: 103
Még annyi hogy ha a Wikipédián elolvassátok ezt:

There is little advice on treatment but it has been suggested that the most effective control of Nosema ceranae is the antibiotic fumagillin as recommended for Nosema apis.[14] The genome of Nosema ceranae was sequenced by scientists in 2009. This should help scientists trace its migration patterns, establish how it became dominant, and help measure the spread of infection by enabling diagnostic tests and treatments to be developed.[15][16]

Nosema ceranae is apparently released from the suppressive effects of fumagillin at higher concentrations than that of Nosema apis. At fumagillin concentrations that continue to impact honey bee physiology, N. ceranae thrives and doubles its spore production. The current application protocol for fumagillin may exacerbate N. ceranae infection rather than suppress it. Fumagillin application should be a major cause of N. ceranae dominance in this time.[17]

Akkor ha jól értem itt azt írják hogy a Fumagilin nagyban segítette a ceranaet hogy kiszorítsa az apist. És segítsetek fordítani de én úgy értem az utolsó bekezdést hogy a Fumagilin felgyórsítja vagy felerősíti a nosema cerranae szaporodását.?! Ezt jól értelmezem?


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.03.15. 19:42 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4746
Tartózkodási hely: Észak-Zala
A fumagillin mindkét nozéma ellen hatékony.
A Fumagillinnek ma Magyarországon nincs engedélye,
A 117 000-ár túl magas. 90 körül is beszerezhető, de a profilodban szereplő 10 családra túlzás a 454g.

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.03.15. 19:26 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2014.06.24. 15:39
Hozzászólások: 103
Méhésztársak ezt jól tudom hogy a nosema apist nagyrészt kiszorította a nosema cerrana és a Fumagilin a nosema cerranara nincs is hatással? Csak mert egy ismerősöm mondja hogy ő már csurgatta a Fumagilines szirupot. És hogy vegyek én is csak hát egy doboz 117.000 Ft.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.03.14. 23:10 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4746
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Pl Acidum2 Kft 4030 Debrecen, Borzán Gáspár utca 16. Tel.: +36 (52) 437-279 | +36 (52) 439-733

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.03.14. 22:40 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.08.05. 15:21
Hozzászólások: 59
Tartózkodási hely: Jász-Nagykun-Szolnok
Tudna ajánlani valaki egy helyet, ahonnan ecetsavat lehet rendelni?


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.03.08. 18:53 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2009.11.05. 09:14
Hozzászólások: 1164
Tartózkodási hely: Tolna megye, a méhes észak Baranyában
Elvileg szelídgesztenye kivonat, nem olyan mint anno a "kakasospor"....


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.03.08. 18:50 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.06.21. 12:57
Hozzászólások: 440
Tartózkodási hely: Vas
Ez használható méheknél?
"Célállatok:Nyúl ,baromfi ,sertés,szarvasmarha"

_________________
Andor


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1648 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 33  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: Google [Bot], JZsolt, Mortimer, sarkozine valamint 4 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Ugrás:  



Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség

greenmiles v1.0 desgined by CodeMiles Team.