Pontos idő: 2017.07.21. 23:36

Időzóna: UTC + 1 óra





Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1673 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 ... 34  Következő
  Nyomtatóbarát verzió Előző téma | Következő téma 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.02.15. 19:44 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.10.27. 16:34
Hozzászólások: 926
Tartózkodási hely: Somogy
Itt választ találsz

http://meheszet.hu/hu/irasok/allattenye ... uzdelemben

_________________
Anti


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.02.15. 19:19 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2008.11.08. 18:49
Hozzászólások: 107
Tartózkodási hely: bihar-ro
Kerdes.Hasznalt-e mar valaki,vagy eggyaltalan hallot a hasznalatarol a meheszetben,a teafa olajkivonatrol?Mire jó a teafa olaj? Ismerosom cukorlepenybe keverve adta a meheknek.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.02.09. 20:59 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2011.05.08. 10:17
Hozzászólások: 445
Tartózkodási hely: Baranya
És mézet se!!!

_________________
"Jobb gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget."
Konfuciusz


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.02.09. 15:38 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2010.01.11. 19:46
Hozzászólások: 72
Tartózkodási hely: 6096 Kunpeszér Vörösmarty 3
Szabó József Botond írta:
Sziasztok!

Még kezdő méhész vagyok igyekszem tanulni tőletek ezért neki is estem a bejegyzések elolvasásának, viszont kérdéssel fordulnék hozzátok:

Olvastam Zsidei Barnabás: A méhészkedés 12 hónapja c. könyvében, hogy a tavaszi palacsintába lehet tenni virágport is amit előzőleg mézel keverünk, vagyis méhkenyeret állítunk elő, viszont olvastam itt a bejegyzések között is, hogy az éretlen méhkenyér gondokat okozhat a méheknek (gyomorvészt ha jól emlékszem). És az lenne a kérdésem, hogy menyi ideig kell érni hagyni a virágporos mézes keveréket? Esetleg ha valaki tud pontos arányokat ami már bevált azt szívesen fogadnám.

Előre is köszönöm a segítségeteket.



Semilyen formába ne adjál nekik virágport mert bajlesz...fertőző lehet....

_________________
gorogandras mehesz


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.02.04. 21:12 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2011.08.09. 18:06
Hozzászólások: 14
Kösz Csoky, de ott már néztem, és nem tüntetik fel. Azért kérdeztem itt, hátha valaki tudja.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.02.04. 20:49 
Offline
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2008.09.16. 20:26
Hozzászólások: 2735
Tartózkodási hely: Tapolca
Keresd meg a gyártmánylapokat azokban biztosan benne van.

_________________
Óvd a méheket véded a Földet!
Képeim:
http://meheszforum.hu/album/index.php?cat=10006


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.02.04. 20:39 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2011.08.09. 18:06
Hozzászólások: 14
Hali

Tudja valaki, hogy a csersavas készítményben milyen arányban van a csersav? Válaszokat előre is köszi

lizard666


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.29. 08:01 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2015.04.03. 18:33
Hozzászólások: 272
Tartózkodási hely: Budapest / Tirol
Üdv.
Elirtad vagy tényleg szirupra gondolsz? En csak lepénybe raktam eddig.

_________________
Minnél egyszerübb annál jobb,.!!


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.29. 05:27 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2010.01.30. 15:07
Hozzászólások: 1154
Tartózkodási hely: Mezőföld
Üdv.
Valaki próbálta már a sörélesztőt szirupba keverve, zacskóban fürt fölé beadva, tavasszal? Van értelme?


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.28. 22:36 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2011.05.08. 10:17
Hozzászólások: 445
Tartózkodási hely: Baranya
Igen, használunk lepényt jó eredménnyel. A következő kérdésed előtt használd a keresőt!

_________________
"Jobb gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget."
Konfuciusz


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.28. 22:33 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2015.04.03. 18:33
Hozzászólások: 272
Tartózkodási hely: Budapest / Tirol
Üdv.
Lepényt készíthetsz de tejport meg ilyen sz@rokat ne tegyél bele. Receptet találsz a fórumon is.

_________________
Minnél egyszerübb annál jobb,.!!


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.28. 22:13 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2016.01.21. 16:42
Hozzászólások: 2
Természetesen nem akarok hülyeséget sem csinálni és az is egyértelmű, hogy nem fogok minden gyógyszert belepakolni, csak amit itt a fórumon is javasolnak. Viszont kíváncsi lennék próbált-e már valaki virágport vagy méhkenyeret (tejpor vagy más fehérje pótló helyet) porcsukorral keverve lepényt készíteni a méheinek és ha igen, akkor milyen eredménnyel ?


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.28. 21:00 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2010.02.17. 13:09
Hozzászólások: 1483
Tartózkodási hely: Pest megye
Az a recept nem "korszerű". Még tetrán is volt benne.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.28. 19:18 
Online
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2014.02.03. 14:31
Hozzászólások: 1016
Mézet semmilyen formában nem etetünk vissza, tilos.
Fertőződhet tőle az egész állományod.
Mivel kezdő vagy, inkább vegyél "gyárit" ha muszály, ne kisérletezz ilyen trutymóval


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.28. 17:48 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2016.01.21. 16:42
Hozzászólások: 2
Sziasztok!

Még kezdő méhész vagyok igyekszem tanulni tőletek ezért neki is estem a bejegyzések elolvasásának, viszont kérdéssel fordulnék hozzátok:

Olvastam Zsidei Barnabás: A méhészkedés 12 hónapja c. könyvében, hogy a tavaszi palacsintába lehet tenni virágport is amit előzőleg mézel keverünk, vagyis méhkenyeret állítunk elő, viszont olvastam itt a bejegyzések között is, hogy az éretlen méhkenyér gondokat okozhat a méheknek (gyomorvészt ha jól emlékszem). És az lenne a kérdésem, hogy menyi ideig kell érni hagyni a virágporos mézes keveréket? Esetleg ha valaki tud pontos arányokat ami már bevált azt szívesen fogadnám.

Előre is köszönöm a segítségeteket.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.25. 08:46 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2010.02.21. 16:01
Hozzászólások: 43
Tartózkodási hely: Észak Baranya
Kössz. De ősszel nem kívánatos hordásom volt, ezért most gondjaim vannak.
Nem fürtbe akarom kezelni őket, hanem az első tisztuló repülés utáni nap. Ami úgy néz ki hogy csütörtök péntek vagy szombat lesz.
+10- fok körülit jeleznek előre.

_________________
Üdvözlettel: Honigman


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.24. 22:41 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4856
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Bocs, de ennek nem most van itt az ideje.
Ősszel szeptemberben, ha nagy a spóraszámod akkor érdemes kezelni.
Ha tavasszal van gond akkor márciusban van rá lehetőség, de telelőfürt kezeléséről soha nem hallottam, vagy olvastam, és főleg nem csináltam.
Szerintem most kezelni súlyos hiba lenne.

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.24. 19:19 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2010.02.21. 16:01
Hozzászólások: 43
Tartózkodási hely: Észak Baranya
Köszi szépen!
Ha a hét közepén jó idő lesz hozzá, akkor a tisztuló repülés után gondoltam megcsinálom.
Aztán hogy a többi kezelés hogyan fér bele az más kérdés.

_________________
Üdvözlettel: Honigman


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.24. 17:54 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4856
Tartózkodási hely: Észak-Zala
150 szörpben 1,5g fumidil B vagy fumagilin B, 3-4 naponta, 4 alkalommal ami nálam működik.
A kezelést mindig olyankor csinálom amikor minuszos a mérleg, tehát kevesebb a hordás mint a fogyasztás.

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.24. 17:35 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2010.02.21. 16:01
Hozzászólások: 43
Tartózkodási hely: Észak Baranya
Tiszteletem!
Csurgatással történő bejuttatásnál, 50ml szirup/család vivőanyagba hány mg fumagillin hatóanyag kell gyógykezeléshez?
Előre is köszönöm a segítséget.

_________________
Üdvözlettel: Honigman


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.22. 17:17 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2010.02.17. 13:09
Hozzászólások: 1483
Tartózkodási hely: Pest megye
Ha már bio: Timolos lepény használ-e kialakult nosema ellen? Tapasztalata van valakinek ezzel esetleg?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.22. 11:09 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2148
Az oxálsav 1-es pH-ja azt gondolom, hogy egy drasztikus "fertőtlenítőszer", ha pl. a sósavval vetjük össze, akkor annál erőteljesebb hatása is lehet. Itt a méhek által "termelt" spóraszámról volt szó, de azt gondolom, hogy lehetséges olyan hatása elsősorban a szublimálásnak, hogy a kaptárban lévő Nosema spórát elpusztítja, így a fertőződés lehetőségét csökkenti. Ha ez így van, akkor ez nem biztos, hogy jó nekünk. Ugyanis így szinte minden baktériumot elpusztít, ami érintkezésbe kerül vele. A hasznosakat is. Igaz, hogy pl. a méhek szervezetéből (pl. garatmirigy váladékkal együtt) újra be tudja oltani a méh pl. a tartósítást, esetleg emésztést szolgáló baktériumokkal a virágport, de ki tudja, hogy egy tartós szublimálás nem okoz-e olyan átmeneti változást, hogy pl. a fehérje hasznosítás kárt szenved ? Igazából nem tudjuk, hogy a mérleg merrefelé billen? Pl. ha kevésbé pusztítja el a Nosema spórákat, mint amennyire az emésztést szolgáló baktériumokat, akkor a peritrofikus hártya vékonyodása következik be a fehérjehiány miatt, ami a Nosema elszaporodást teszi lehetővé. Azonban a másik oldal sem sokkal jobb: egyszerű fehérje hiány alakulhat ki, mert nem tudja hasznosítani a fehérjét, ezért a fiasítás kisebb-nagyobb része elpusztul. Persze azt sem tudjuk pontosan, hogy a sporopollenint a méh saját enzimjei bontják, vagy bakteriális enzimek (sporopollenin az a "köpeny", amely körbeveszi a virágport).? Nyilván csak utóbbi esetében lehet káros mellékhatással számolni. Én azt is el tudom képzelni, hogy az oxálsav szublimálásnak a nyúlós spóráira is van pusztító hatása. Nyilván ezt csak kísérletek tudnák igazolni.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.22. 10:02 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.11.03. 10:52
Hozzászólások: 1399
Tartózkodási hely: Balaton fővárosa
Ezen kutatás szerint az oxálsav(cukorszirupban),jelentősen csökkenti a
N.cerana spóraszámát a méhcsaládok őszi kezelésekkor:
http://www.sciencedirect.com/science/ar ... 8815300333


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.12. 18:09 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2148
Azért, hogy a Hegedűs dr-nak is igaza legyen, ebből a cikkből többször idéztem saját magam is. Itt látható, hogy a nem higított fumagillin esetén nem lehetett spórát kimutatni . Mentségünkre legyen mondva, hogy tudományos vizsgálatban szerepelt az állítás:

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/article ... 3185-t001/

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.12. 16:25 
Offline
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.31. 18:22
Hozzászólások: 3107
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Csatlakozom azok közé, akik mentették már meg állományukat a nosemától fumagillinnel.

_________________
Zsolti
(1/2 NB)


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.12. 15:46 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4856
Tartózkodási hely: Észak-Zala
cerana írta:
Hegedűs dr. azt nem mondta, hogy ezt melyik fórumon olvasta? Emlékeim szerint olyanról voltak beszámolók, Fumagillines kezelés után a laborba küldött minta negatív eredménnyel jött vissza. Ez azonban nem az, amiről a Hegedűs dr. beszél.

Sokan vagyunk akik a doki által 3 keresztesnek nevezett nozémát locsolással a nem kimutatható határ alá csökkentettük, van ahol laborban is igazoltan. Ezért nem értettem a doki megnyilvánulását.

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.12. 11:45 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.10.27. 16:34
Hozzászólások: 926
Tartózkodási hely: Somogy
Ez a fórumos mondat már talán szófordulat lesz nála mert más témában én is hallottam tőle, hogy a fórumon ilyeneket írogatnak.

_________________
Anti


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.12. 08:57 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2148
Hegedűs dr. azt nem mondta, hogy ezt melyik fórumon olvasta? Emlékeim szerint olyanról voltak beszámolók, Fumagillines kezelés után a laborba küldött minta negatív eredménnyel jött vissza. Ez azonban nem az, amiről a Hegedűs dr. beszél.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.11. 20:49 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.10.05. 19:32
Hozzászólások: 192
Tartózkodási hely: B-A-Z megye
Nagyon sokan.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.11. 20:29 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4856
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Hegedűs doktor mai előadásán mondta, hogy Ő csak mosolyog azon, hogy a fórumokon arról írnak, fumagillinnel gyakorlatilag majdnem nullára lehet csökkenteni a spóraszámot.
Innétől én is csak mosolyogtam ....

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.08. 16:09 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2011.10.26. 11:01
Hozzászólások: 169
Tartózkodási hely: Sopron
Nem tudja hogy apis vagy cerana az az 1 spóra.......


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.08. 12:47 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2010.02.17. 13:09
Hozzászólások: 1483
Tartózkodási hely: Pest megye
Most látom, nem elég a nosema apis és ceranae, de már a "not sure" spórák is megjelentek az USA-ban. Mi lesz itt még...? :lol:
http://scientificbeekeeping.com/nosema- ... ramblings/


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.08. 07:07 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2148
Propolisz írta:
A téli kirepülő méh + hasmenés állítólag inkább "n. apis" jelenség.

Én is arra próbáltam célozni, hogy az apis hőmérsékleti optimuma kicsivel a fészekhő alatt van, a ceranae-é a fészekhőn vagy afölött. Hiszen különben az a feltételezés sem állná meg a helyét, hogy a Nosema (de inkább következménye) el tudja pusztítani a méh egyedet. Apis esetén nagy mennyiségű spóra egyszerre történő felvétele egyéb ok hatásra (peritrofikus hártya vékonyodása), ceranae esetén élettartam rövidülés, hiszen itt csak sejtről sejtre történő terjedés van. A kezdeti spóraszám azért meg tudja határozni a végkifejlet idejét. Ha a ceranae fészekhő alatt is tudna szaporodni, akkor az ezzel fertőzött méhek fiasmentes időben mind elpusztulnának, hiszen a 40 napos élettartamnak a többszöröse áll rendelkezésre. A méhcsalád populáció dinamikai sajátosságai miatt képes túlélni a ceranae fertőzést: az újonnan kelő méheknél elölről indul a folyamat. A déli országokban ahol télen is van fiasítás, ott a ceranae is szaporodik, de a kieső méhet pótolja a kelő méh. Ha bármekkora spóraszámot el tud viselni a méh, anélkül, hogy elpusztulna, akkor ugye a hajlamosító okokra sem kellene ügyelni apis esetében sem, mert hát hiszen úgysem pusztítja el a méhet. Egyébként szerintem sem a Nosema spóraszáma váltja ki a méhegyed halálát, hanem a szaporodásának a következményei: az egyik a hasmenés, a másik a vírusok, amelyeknek bementi kaput nyit (lásd mászkáló méhek heveny méhbénulás vírus fertőzöttsége). Ez persze csak teória, de magyarázható vele a téli és nyári Nosema különbözősége.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.07. 22:57 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4856
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Propolisz a két vizsgálat mikroszkópos képe nem hasonlítható össze.
Az általad linkelt egy törzsoldatból dolgozik 1ml víz/méh, Veszti pedig boncolt méhről készült képet tett be.

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.07. 22:19 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2010.02.17. 13:09
Hozzászólások: 1483
Tartózkodási hely: Pest megye
Veszti, a kiértékelésben - ha kétségeid lennének a kép alapján - esetleg segíthet:
http://scientificbeekeeping.com/sick-be ... ing-spores
A téli kirepülő méh + hasmenés állítólag inkább "n. apis" jelenség. A szövegben találsz instrukciókat a két noséma közti különbségre.
De talán mérvadóbb lenne és egyszerűbb, mennyi méhet találsz a hóba beleolvadva ill. van-e hasmenésre utaló jel a röpdeszkán vagy gyors betekintéskor a keretlécek tetején. Ha ez utóbbiak hiányoznak, akkor a gyakorlat legyőzte a tudományt (?). Szerintem... Ha nosema van, akkor viszont gyorsan szerezz (természetesen "maradék" :lol: ) fumidilt.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.07. 12:06 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2148
Veszti!
Tekintettel arra, hogy a látóteret majdnemhogy teljesen kitöltik a spórák, így a kérdés nem lehet kérdés. Ami kérdés lehet, az az, hogy ha a Nosema nem önálló betegség (ahogy egyszer állítottad), vagy, ahogy Geddekas szokta mondogatni, hogy a Nosema kiváltó oka a peritrofikus hártya vékonyodása, ami miatt el tudja érni a bélhámot, akkor miképpen keletkeznek azok a spórák, amelyek ezeknél a képeknél jóval kevesebb spórát mutatnának, mondjuk látóterenként csak 5-10-et? Annyit csak nem tud összeszedni a lépekről tisztogatás közben, hogy az ürülés ellenére mindig lehessen ezt az 5-10 vagy több spórát találni. Az pedig végképpen érthetetlen, hogy a spanyolok képtelenek olyan méhegyedet találni, amelyekben nem lenne tömeges a Nosema spóra. Akkor azok miképpen keletkeznek? De, hogy megpróbáljak valami értelmes dolgot válaszolni a kérdésedre, én azt gondolom, hogy a Nosema ceranae spórájával keléskor fertőződik a méh, és ez az apissal szemben folyamatosan tud szaporodni a méh élete során. Mégpedig a peritrofikus hártyán belül, sejtről sejtre terjedve. Tehát csak az első spórának kell túljutnia a hártyán, utána már azon belül zajlik a folyamat. De sokkal inkább az utóbélben éri el a bélhámot, ahol nincs hártya, innen terjed visszafelé. A higitott fumagillines cikk is ezt a sejtről-sejtre terjedést igazolja, mert az ilyen Fumagillines csoportban lévő méheknél csak az első napon volt duplája a spóraszám, utána ugyanez a dupla szint maradt meg, nem pedig egy exponenciális széttérés lett a következmény. Ebből az következik, hogy ceranae esetén a látótérben levő spóraszám alapvetően életkorfüggő. Ha a fiatalabbnál több ceranae spóra van, mint az átlagosnál, akkor ott van valamilyen hajlamosító dolog.Én egyáltalán nem vagyok abban biztos azonban, hogy ez Nálad ceranae. Trópusi betegség kórokozójának hideg éghajlaton szerintem nem feltétlenül kell tudnia szaporodnia. Érdekes módon a szlovénok úgy találták, hogy a hegyvidéki hidegebb területeken nagyobb károkat okozott, mint a meleg tengerparti részeken. A lényeg viszont az, hogy ez lehet a zöldítési program következménye, a novemberi repcevirágzás miatt (akár apis). Sokan panaszkodnak a hasmenése méheikre. Nekem még maradt őszre valamennyi Fumidilem,lekezeltem őket, és nem vettem észre problémát. Kétségtelenül lehet összefüggés az őszi virágpor (esetleg nektár) hordás, az emiatti fiasítás, vagy az atkairtási technológia és a Nosema között. Nem tudom hová tűnt Hizsnyai Tibor, valamikor ő számolt be a téli kirepülések és a későbbi Nosema összefüggéséről. Lehet, hogy neki több tapasztalata van a dologban. Mindenesetre a fiasítás gondozása hiányos virágpor ellátás mellett tipikus táptalaja a Nosemának, hiszen a peritrofikus hártya ilyen esetekben bizonyíthatóan elvékonyodik.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2016.01.07. 10:29 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2010.03.31. 06:37
Hozzászólások: 566
Tartózkodási hely: Tolna megye
https://www.youtube.com/watch?v=jMJvbjtn5A8
Ennek a méhnek az emésztőbél tartalma a mikroszkóp alatt:
Csatolmány:
nozéma emésztőbél.jpg

És ugyanennek a mézhólyagja:
Csatolmány:
nozéma mézholyag.jpg


Ez milyen fertőzöttségi szint? Ill van e erre valakinek sablonja?


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.08.11. 13:03 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2148
A név ismerős. Egykor Ecodiar néven futott egy Oregano készítmény. Szerintem ez éppen a tizedik dolog, amire jó. A legelső, amire javasolták, lehet, hogy már nincs a javallatok között.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.08.11. 12:54 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4856
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Kicsit földhözragadtabb kérdés a fekete-fehér témában.
Apidiar Black-et ki használt?
Mik a tapasztalatai?

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.08.11. 10:35 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2148
Pestlőrinc!
Vedd észre, hogy az általad közölt tézis matematikailag hibás. Oldd meg a saját egyenletedet!
Idézet:
A világ nem fekete és fehér, tehát szürke lista létezik

Ha a világ nem fekete és fehér, akkor a szürke sem létezhet. Mert a szürke egyenlő a fekete és fehérrel.
Szerintem Te azt akartad mondani, hogy a világ nem csak fekete, és nem csak fehér. Ez az állítás igaz. A csak fekete ugye, amikor pl. fekete a képernyőd, mert egyáltalán nincs áram. A csak fehér talán az, amikor csak fehér a képernyőd, de semmit nem ábrázol.
Az én álláspontom az, hogy persze, hogy létezik a szürke, amit csak akkor tudunk értelmezni, ha ismerjük, hogy mennyi belőle a fehér, és mennyi a fekete. Önmagában a világosszürke, a sötétszürke egy dogma. Az a baj vele, hogy akaratod szerint értelmezheted, nem a valóság alapján. A valóság a sötétszürke esetében több fekete és kevesebb fehér, világosszürke esetén kevesebb fekete és több fehér. Ha a szürkét dogmaként értelmezed, akkor megfosztod magadat a valóság megismerésétől. Amit a hozzászólásod második részében írtál, az nem zárja ki a feketét és a fehéret. A kétféle rendszer kétféle szürke színt jelent. Amely pontosan a fekete és a fehér keveredésének törvényszerűsége alapján adhat értelmes harmadik választ. Ami megint egy másik árnyalatú szürke szín. De az is a feketéből és fehérből származik. Csak akkor ismerheted meg a harmadikat, ha tudod azt, hogy a fekete és fehér melyik kombinációi jöhetnek számításba.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.08.11. 08:32 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.23. 15:45
Hozzászólások: 456
Lehet, hogy te binárisan látod a világot, de a világ nem binárisan lát téged. Ez nemcsak terád érvényes, hanem az egész világra. A szürke zóna akkor is létezik, ha nem veszel róla tudomást. Az alkalmazkodásra ez ad esélyt. Ha az egyik rendszer bedöglik valamiért ott a másik. Ha a genetikai változatosság kevés az alkalmazkodáshoz, akkor ott a fehérje felismerő rendszer, ha az nincs, akkor van más, még nem ismert vagy éppen ismert, de nem ebben az összefüggésben ismert rendszer.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.08.11. 05:08 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2148
A sarlósejtes anémia azért rossz példa, mert nem immunológiai betegség, hanem genetikai. Tehát a háttérben nem állnak immunológiai reakciók. Az allergia már jobb példa. Itt valóban olyan nem saját elleni immunológiai reakcióról van szó, amely túlnyomórészt nem alakul ki. De szerintem itt sem a szürke zónáról van szó, hanem arról, hogy a virágpor nem kerül a véráramba, ezért a fekete-fehér eldöntése esetleg itt meg sem történik. Alapesetben azért nem vált ki immunológiai reakciót, mert a kapcsolat sem alakul ki. De az is lehet, hogy másról van szó: talán szemléletesebb példa a bélbaktériumok helyzete, hiszen ez nagyjából hasonló a virágpor kontaminációhoz. A patogén bélbaktériumok ellen mindig van immunológiai reakció, ha az a nyirokszervek útján kapcsolatba lép a szervezettel. A jótékonyak ellen normál esetben nincs.( nem normál eset a Crohn betegség, ami tudtommal valójában a jótékony baktériumokkal szembeni immunválasz. Tehát nem szürke zónáról van szó, hanem arról, hogy a korábban sajátként elismert válik ellenséggé). A bélben tehát a bél lumene és a szervezet között van egy immunológiai kapcsolat (GALT rendszer), mely nem látható tünetekkel jár alapesetben. A láthatóság a túlzott reakció eredménye. A légzőszervekben is megvan a légutak és a szervezet közötti immunológiai kapcsolat. A légúti allergia szintén a túlzott immunológiai reakció. Ausztriában nincs parlagfű, de ugyanannyi allergiás van. Az allergia olyan immuniológiai állapot , melyet egyik vagy másik allergén vált ki. Ha nincs az egyik, akkor majd egy másik teszi. A méhméreg elleni védettség a tipikus, normális immunológiai folyamat.
Szürke: a szürke valóban létezik, de csak azért, mert a világ feketéből és fehérből áll. Az alapszinten a bináris kód szintjén vagy csak fekete, vagy csak fehér létezik. Erre a fekete és fehér ellentétre fel lehet egy világot építeni. Nézz rá a számítógépedre, és már látod is ezt a világot. Továbbmegyek: csak a feketére és a fehérre lehet világokat felépíteni. Ha szürke színt látsz, az azt jelenti, hogy még távol vagy attól a szinttől, ahol a fekete és a fehér elválik egymástól.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.08.10. 22:25 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.23. 15:45
Hozzászólások: 456
A világ nem fekete és fehér, tehát szürke lista létezik. Azok a fehérjék, amikről az egyed élete során derül ki, hova sorolandó.

Példát mondjak ilyenre? A sarlósejtes anémia a maláriás területeken előny, de csak ott. A parlagfűre az allergia és számos allergia nem azonnal alakul ki, sőt vannak bizonyítékok arra is, hogy nem is feltétlenül kellene kialakuljon. Egy darabig nem zavarják ezek a fehérjék az egyed életét, de ha egy dózist meghalad a jelenlétük, akkor életre szóló reakció alakul ki ellenük. De a fordítottjára is van példa. Ide tartozik az immunizálódás a méhméregre vagy más toxikus fehérjére.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.08.10. 20:11 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2148
Szürke lista nincs. A szervezet felismeri a sajátot, és minden mást ellenségnek tekint. Az immunológusok azzal a hasonlattal szoktak élni, hogy a saját nyelv szótárával rendelkeznek. Egy idegen szó azonnal feltűnik, ha megjelenik a szótárban, mert nem érti. Az autoimmun betegségek esetében pedig a sajátot is ellenségnek tartja. Ilyen a sclerosis multiplex, az egyes típusú cukorbetegség, és nagyon hosszan lehetne sorolni.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.08.10. 13:46 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.23. 15:45
Hozzászólások: 456
Hétköznapi hasonlattal élve olyan ez a fehérje felismerő rendszer, mint a bélyegző és lenyomata vagy az öntőminta és maga az öntvény viszonya.

A sejtek örökítő anyagában van egy fekete és fehér lista továbbá egy olyan lista mai nincs besorolva. A fekete listának megfelelő lenyomatokat tekintsük az ellenséges fehérjéknek a fehérek a barátok. A szürke listáról meg utólag derül ki, hogy hova fog tartozni.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.08.10. 12:02 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2148
Ezzel a hozzászólással nagyjából egyet is értek. A mutációs alapon létrejövő védekező mechanizmusok (ilyen az atka védekező készsége az egyes atkaölőkkel szemben, ami ugye semmiképpen nem nevezhető az immunrendszer részének) nagyon hosszú idő alatt jönnek létre. Eképpen az is elképzelhető, hogy konkrét kórokozók ellen speciális, öröklött védelem alakuljon ki. Amit a nómenklatúra szintjén lehet immunitásnak nevezni. Csakhogy ez egy állandó rendszer. Az "immunerősítés" pedig változtatást jelent a rendszerben. Ha egy állandó rendszert megváltoztatunk, az már nem is a rendszer. Ezért az immunerősítés létjogosultsága a gerincesek adaptív immunrendszerében lenne elvileg lehetséges. Hiszen arra valóban jellemző a rugalmasság, változtathatóság . Egy biztos, ilyennel a rovarok nem rendelkeznek. Egy alternatív rugalmas rendszert sem zárok ki. De az nagyon misztikusnak tűnik nekem, hogy olyan eredményt lehessen elérni vele ( kvázi vakcinázás), amit a valódi immunrendszerrel. Hiszen a rendszer elemeinek száma eleve töredéke a másikénak. A természet pedig soha nem dolgozik feleslegesen. Mindig a leghatékonyabb megoldást választja. A vitellogenin a madaraknál éppúgy lehetett volna ebben az esetben az immunrendszer alapja. A természet mégis a bonyolultabb utat választotta. Vélhetően azért, mert az adott feladatot csak úgy lehet megoldani. Konkrétan a Nosema ceranae az Apis mellifera esetén olyan új kórokozó, amelyre még ilyen állandó (mutációs alapú) védelem nem tudott kialakulni. A kórlefolyás is lehet, hogy ezért más, mint az apisnál. Mert arra adott esetben lehet ilyen védekező mechanizmus is akár. Egy adaptív immunrendszerrel ugyanilyen védelem két hét alatt kialakulna. Ez is azt mutatja, hogy valószínűleg a feltételezett vitellogenin-féle adaptív rendszer sem tudta ennyi idő alatt ezt elérni. Hiszen akkor nem lennének több milliós spóraszámok, és Nozemában klinikailag beteg méhcsaládok sem.
Kíváncsian várom az ezirányú kutatásokat.

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.08.10. 11:47 
Online
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2014.02.03. 14:31
Hozzászólások: 1016
Ne káromkodjatok már annyit :D


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.08.10. 10:35 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.12.23. 15:45
Hozzászólások: 456
Ha magyar szavakat használtok, akkor közelebb juttok az egyetértéshez, ugyanis a magyar szavaknak a jelentését pontosabban ismeritek mind a ketten. Az idegen szavakhoz viszont tartozik egy definíció vagy akár több is, ezért könnyen kialakul a félreértés, aztán persze az oda vissza csatározás.

Minden élőlénynek vannak fajra jellemző fehérjéi. Ezek felismerésére minden élőlényben kialakult valamilyen genetikai alapokon nyugvó rendszer, amihez aztán kapcsolódik az elhárító vagy befogadó mechanizmus, attól függően, hogy ellenség vagy jóbarát a másik élőlény. Vannak fajok, amelyek kölcsönösen előnyösen kapcsolódnak egymáshoz, pl. szimbiózisban élő fajok. Nekünk embereknek a belében is él egy sereg ilyen faj.
De az esetek többségében az élőlények védekeznek az idegen faj fehérjéi ellen és ennek egyik formája az emlősökre jellemző és eléggé részletesen leírt immunrendszeri válasz.

Természetesen a rovarokban NEM az emlősökre jellemző felismerő és védekező rendszer működik, de működik valamilyen. Sajnos ezek a kutatások még gyerekcipőben járnak. A cikk lényegében erről a fehérjefelismerő rendszerről ad egy pontatlanul megfogalmazott vázlatot. A pontatlan megfogalmazások ellenére is érthető a cikk és érdekes, hogy a rovarok esetében vitellogeninhez kapcsolódik a fehérjefelismerő rendszer. Lehet, hogy később sokkal több is kiderül még erről a fehérje felismerő mechanizmusról.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.08.10. 02:07 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2148
Dodo!
Alkalmazhatod a copy-paste módszert nagyon nagy terjedelemben az RNSi-ről, de attól sajnos még az interferonról és a rákos méhsejtekről írtál. Ha pedig az RNS interferenciát összekevered az interferonnal az mindent elárul a tudásodról.
Az adaptív immunválasz. Vegyük ketté a dolgot. Mutációs változásokkal évmilliók alatt kialakul egy öröklödő védettség. Ezt sohasem vontam kétségbe. Az adaptív immunrendszer alapvetően abban jelent forradalmi változást előbbihez képest, hogy nincs szüksége ezekre a mutációkra, két hét leforgása alatt hatékony védelmet alakít ki. A változás azonban nem a DNS-ben történik, mert akkor öröklődne. Ha öröklődne, akkor nem kellene a gyermekeket védőoltásban részesíteni. Egyébként is teljesen felborítaná az alapdogmát a DNS-fehérje meghatározottság irányáról. Itt ugye akkor fehérje -DNS lenne az irány. A gerincesek ennek működtetésére egy rendkívül bonyolult rendszert használnak, a valódi adaptív immunrendszert. Ott van azért szomatikus hipermutáció, meg osztályváltó rekombináció. Tételezzük fel, hogy a vitellogenin önmagában képes ezekre, amire a gerincesek egy százszor bonyolultabb rendszerrel rendelkeznek. Azt nem értem az egészben, hogy akkor a madarak pl. miért nem a vitellogenin rendszert fejlesztették tovább, hiszen azzal ők is rendelkeznek. Ehelyett kialakult pl. a Bursa Fabricii, mely a B limphocitákat termeli. Miért? Hiszen ott van neki a vitellogenin, ami ezek szerint százszor hatékonyabb rendszer. Tíz az egyben: a fiatalságért felelős, helyettesíti a májat , az immunrendszert. Az említett kutatók pedig majd vakcinákat állítanak elő vele.
Az eredeti kérdés azonban még mindig függőben van. Mi a jó fenével lehet erősíteni az immunrendszert? A vakcinákon kívül ? Mutagén anyagokkal, hogy majd tíz millió év múlva lesz valami eredménye (gerincesek esetében pedig fixen rákos daganatok.) ? A vakcinákon kívül mi fogja az ellenanyagtitereket emelni ? Akár vitellogenin esetében is, ha tényleg képes egy adaptív immunválaszra. Sok ilyen készítmény kapható . Néphülyítésre kiválóak. Hatásmechanizmusukról sehol sem olvastam.
Idézet:
a később létrejövő ún. adaptív vagy szerzett immunitás e korábban kialakult védelmi mechanizmusok nélkül működésképtelen

Dodo!
Ez legfeljebb az immunrendszer egy részére igaz. A komplement rendszerre. Vagy úgy gondolod, hogy az LFA , az IL 1,2,3 stb. azok az oldékony faktorok ?
Nézd Dodo. Én nem szoktam olyan dolgokról értekezni, amiről azt sem tudom mi fán terem. Ajánlom tanulmányozd az alábbi anyagot, hogy legalább képed legyen az immunológiáról.
http://web.med.u-szeged.hu/mdbio/hun/an ... -I-ppt.pdf

_________________
A méhes nem az elvonulást, hanem a (jelen) lét felsőfokát jelenti. (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.08.09. 19:19 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 287
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Cerana!

Már hangsúlyoztam nem osztom véleményeteket, amit írsz az az adaptív vagyis szerzett immunítás

Alacsonyabb rendű gerincesek megjelenése: nagyobb test, hosszabb élettartam és a gerincteleneknél kisebb mértékű szaporodás hatására az immunrendszer fejlődésében megjelentek a Limfociták, limfoid szövetek (,ellenanyag (IgM) termelés, hosszabb távú memória kialakulása )
Egy olyan rövid eletű élőlény mint háziméh nem is lenne értelme ezen védekezési rendszernek.

Cerana írta
„Az idézett anyagban szereplő leírás az immunrendszernek egy primitív formája, mely nekem nem bizonyította be azt, hogy ez egy valódi immunválasz lenne. Lehet ez egy öröklött mechanizmus, ami adott kórokozóval szemben öröklötten ad át ellenanyagokat az utódnak. Immunrendszer az, amikor egy "ismeretlen" kórokozóval szemben két hét leforgása alatt egy immunválasz alakul ki, amely megvédi a gazdaszervezetet a támadástól. „

Te ezt komolyan gondolod, hogy a gerinceseken kívül egyéb élőlényeknek nincs immunredszerük?
Meg, hogy „ ilyen mechanizmus,amely évezredek alatt alakult ki, nem két hét alatt.”

Elgondolkodtál már azon valyon hogy maradhattak fenn ezen előlények évmilliókon keresztül?

„A 1990-es évek elején döntő szemléletbeli változás történt az immunrendszer működésének értelmezését illetően. Míg korábban szinte kizárólag a limfocitákat tartották ún. "immunkompetens" sejteknek, és az volt az általános nézet, hogy csak ezek a sejtek biztosítják a magasabb rendű szervezetek immunológiai védelmét, addig az elmúlt néhány évben egyértelművé vált, hogy a korábban "járulékosnak" nevezett egyéb sejtek illetve különböző oldékony faktorok aktív közreműködése nélkül nem alakulhat ki megfelelő immunitás.
Fontos kiemelni tehát, hogy bár az evolúció során a természetes immunitás jelent meg először, a később létrejövő ún. adaptív vagy szerzett immunitás e korábban kialakult védelmi mechanizmusok nélkül működésképtelen; a magasabb rendű szervezetek - köztük az ember - immunológiai védettsége e két rendszer szoros együttműködése, egymásra épülése nélkül nem valósulhatna meg (Erdei, 1994; Fearon, 1996; Medzhitov, 1997).”
Tehát a szerzett immunitás elválaszthatatlanul ráépül a természetes immunrendszer működésére.

Ezzel a mondattal van problémát

„Ha vírusokkal, baktériumokkal, vagy elrákosodott sejtekkel érintkeznek, speciális
fehérjéket interferonokat készítenek „
mint korábban is említettem egy mü-is cikben olvastam, de azt hiszem nem ez volt a lényegi mondanivalója hozzászólásomnak.

Az immunrendszer kialakúlásában a gerincesek megjelenése előtt már kialakult,a fertőzött és a rákos sejtek felismerése, így nincs mit vitatnom rajta,
interferon termelés
Az interferont a természetes ölő limfociták (NK-sejtek) termelik, mint fenntebb említettem ez az
Alacsonyabb rendű gerincesek megjelenéséhez köthető.
Így már értem miért írtad, hogy a gerincesekről írok.

Nem tudom mire gondolt a szerző, vagy esetleg be csúszhatott valami értelmezési probléma
a fordítások során.
Növényekben és gerinctelenekben -feltehetően az antitest alapú adaptív immunitást pótolva ribonukleinsav interferencia védi meg a génállományt a vírusoktól
RNS interferencia in vivo szerepe a gazdaszervezetnek a vírusok tól való védelemben van, mivel a vírusok életciklusa során gyakran keletkeznek dsRNS-ek Az idegen RNS szekvenciák felismerése és hasítása a vírus fertőzés gátlását eredményezi. Az RNSi már a növényekben is kialakult ősi vírus -ellenes védekezési módszer,
Az RNSi mechanizmusának leírásáért Fire és Mello 2006-ban orvosi Nobel díjat kapott

Egy idézet

„Új védőfegyver vírusok ellen

Az evolúció során az emlősök velük született immunválaszt fejlesztettek ki a mindenütt jelen lévő vírusokkal szembeni harcra: a sejtek bizonyos fehérjéi felismerik a vírusfertőzést, és jelek özönét bocsátják ki. Ez az úgynevezett interferonválasz - olvasható a Zürichi Műszaki Egyetem közleményében.

Azt azonban csak most mutatta ki Olivier Voinnet és kutatócsoportja, hogy egérőssejtekben, amelyekből még minden szövet ki tud fejlődni, illetve újszülött egerekben egy második vírusvédelmi mechanizmus is működik. A úgynevezett RNS-interferencia (ribonukleinsav-interferencia - RNSi) a vírus szaporodásának egy "köztes termékét" használja fel arra, hogy fegyvert kovácsoljon belőle a kórokozó ellen.

A fiatal szervezet éretlen sejtjei még nem tudnak interferonválaszt létrehozni. Az RNSi-folyamat azért csodálatosan alkalmas arra, hogy a vírusok előfutárai ellen védjen - magyarázta Voinnet.

Az RNSi ugyan ismeretes volt a gerinceseknél is, ám nem a vírusok elleni védekezés részeként. Csak a növényeknél és a gerincteleneknél volt tudható, hogy ilyen módon védik magukat a vírusok ellen.

Egy másik, szintén a Science-ben megjelent tanulmány szerint amerikai tudósok kimutatták, hogy a folyamat élő szervezetekben is lejátszódik. A kutatók újszülött egereket fertőztek meg vírussal, és legnagyobb meglepetésükre az RNSi szinte teljesen megvédte az egérkölyköket a kórokozótól.

Voinnet elmondta: a rendszer szépsége az egyszerűségében rejlik, és tudomásuk szerint ugyanúgy működik emlősöknél, növényeknél és gerincteleneknél. Az RNSi-gépezet a sejt része, és a vírus saját RNS-éből alakítja ki az ellene hatásos fegyvert. „

„RNS-interferencia új forradalom a genetikában”
http://www.origo.hu/tudomany/elet/20041 ... tml?pIdx=2

Az hogy Tsanyi által linkelt, cikk kapcsán
Valóban másodszor is interferon hatást írtam, de a cikk kapcsán egy egyszerű a következő generáció részére történő korokozó bemutatásra gondoltam. Párhuzamot vonva a T-sejteknek történő bemutatással . A váltózó patogén környezethez való alkalmazkodás, minél kisebb energiaígényű védekezés kialakításával

Cerana írta
„nekem nem bizonyította be azt, hogy ez egy valódi immunválasz lenne.”

Megerősítet abban, hogy tényleg nem azonos értelemben tekintünk a kérdéskörre.

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1673 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 ... 34  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Ugrás:  



Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség

greenmiles v1.0 desgined by CodeMiles Team.