Pontos idő: 2016.12.03. 22:44

Időzóna: UTC + 1 óra





Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1618 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 ... 33  Következő
  Nyomtatóbarát verzió Előző téma | Következő téma 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.24. 18:35 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2011.03.20. 20:37
Hozzászólások: 409
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun megye
Robotur írta:
Esetleg ha valakit érdekel a tölgyfakéreg kivonat készítése: kocsányos tölgy ágairól, kell a kérget leszedni hozzá vagy,( gyógynövény boltban kapható). 2,5 dl forrásban lévő vízhez egy evőkanálnyi kérget teszünk 15 percig forralni kell majd rögtön szűrni. Forralás közben szükség szerint vizet pótolni. A kellő sűrúség akkor jó ha 0,8 dl a végeredmény. Gyakorlatilag tea főzés, csak nem kell felhígítani. Akár az ivóvizükhöz is adható,
Régebben felmerült már ez a kérdés, de akkor elakadt ott hogy milyen tölgy kérge kell hozzá. Volt olyan ötlet, is hogy az ivóvizükbe is lehetne adagolni.

A fenti információk interneten szabadon hozzáférhetők, ha valakit részletesebben is érdekel. (Google keresés) tögyfakéreg gyűjtése, tea, kivonat készítése, stb

Ha esetleg valakinek kérdése volna, azt emailban tegye. A fórumot nem olvasom! (méhészkedem)

Van valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata esetleg használja ? Akár lepénybe vagy itatóban.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.24. 16:10 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2010.05.13. 21:14
Hozzászólások: 445
Tartózkodási hely: Baranya
Úgy színt, mi is napra után furettózunk.....
A mászkálás repce tájékán jelentkezik......tavaly pl. ma vegyszerezés, másnap mászkálás, de nem virágporos méhek...hogy ez mennyire függ össze nem tudom.
ja igen, és nyomtalanul elmásznak délutánra.......


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.24. 12:27 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2013.03.15. 21:19
Hozzászólások: 355
Szerintem nincs összefüggésben az amitrázos kezeléssel mert mi csak szotyi után szoktunk furettózni és ezzel szemben az utóbbi években csak tavaly áprilisban voltak mászkálós méhek. Az érdekesség hogy tavaly vettetek elsőnek repcét a közelben! A másik dolog hogy nem is az egész állomány volt ilyen hanem egy része kb 50 család a 2/3 részénél pedig sokkal de sokkal kevesebb mászkálós méhecske volt a kaptárak körül!


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.24. 10:45 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.11.03. 10:52
Hozzászólások: 1330
Tartózkodási hely: Balaton fővárosa
Ezek a fiatal mászkáló méhek nem úgy viselkednek mint a nosemás méhek.
Nem másznak csomóba hanem szétmásznak mindenfelé,ha éppen nem volt ott a méhész kora
délután amikor ezek a méhek feltehetően az első repülésükre kijöttek a kaptárak előtt ebből már semmi nem látszik,
csak kaptárbontáskor a népességcsökkenés.


Egy tanulmány szerint a méhcsaládban felbomlik az egyensúly(korösszetételben,élelemben)aminek sok oka lehet és fiatal méhek válnak idő előtt gyűjtővé.
Tisztázatlan azonban hogy erre a stresszhatásra miért így reagálnak a méhcsaládok.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.24. 02:00 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2070
tsanyi írta:
- Miért ~6 hónappal a kezelések után indul a mászkálás?
- Az amitrázos kezelések óta kelt generációkban miért nincs mászkálás?

- Miért nem jelentkezik amitrázt sok kezelésben használó méhészetekben?
- Miért a mászkálás megkezdése előtt vettek mintát? Honnét tudták, hogy ott lesz mászkálás?


Szerintem itt van egy félreértés. A tavaszi amitrázos kezelésekre gondol. Azok közül is a füstölésekre. Én olvastam olyasmit, hogy a "száraz" amitrázos kezelésnek nincs Nozémát előidéző hatása. Amiből én bátorkodtam azt a következtetést levonni, hogy a nedves formát a méhek felszívják. És hogy talán ezért alakult ki az étolajos papírcsík nagyon alacsony adagja. Céloztam arra is, hogy talán a petróleumos füstölést is felszívhatják. Ez talán nem állja meg a helyét, de a légzőrendszeren keresztül a füstölésből származó amitráz is a méh szervezetébe tud jutni. Úgy tűnik, hogy a száraz amiráz kezelés kevésbé toxikus a méhre, és kevésbé is idéz elő Nozémát.
Az utolsó kérdésre egy lehetőség: szerintem ahol gyakran előfordul a jelenség, ott már előtte is monitorozták a dolgot.
Természetesen én is azt gondolom, hogy alapvetően vizsgálni, vizsgálni,vizsgálni. Tettem is olyan javaslatot, hogy alapvetően a klinikai tüneteket mutató méheket kellene górcső alá venni. Tehát a méhész gyűjtené a mászkáló méheit. Naponta összeszedné, egy anyazárkában be a fagyasztóba, szakik adatbázist vezetnének arról, hogy kinél mennyi van. Amikor kellően elegendő minta van országos szinten, akkor egységes elvek szerint, egyszerre egy laborban elvégezni a legszélesebb körű vizsgálatokat. A mintagyűjtés akár több évig is tarthatna. Természetesen az adatbázisban minden lényeges körülményt feljegyezni: hordási viszonyok, mászkálók mennyisége kaptáranként, megelőző kezelések stb. Az eredményeket is ebben az adatbázisban nyilvántartani, és különféle szűrésekkel lehet a labor eredményeket összevetni az előzményekkel, ahol a kiváltó ok is vizsgálható lenne.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.23. 21:48 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2009.11.05. 09:14
Hozzászólások: 1164
Tartózkodási hely: Tolna megye, a méhes észak Baranyában
Nagyon fején találtad a szöget! És minden benned felvetült kérdéssel egyetértek, engem is érdekelnének a válaszok!!!


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.23. 21:44 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4675
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Úgy tűnik valamit rosszul írtam nem volt érthető.
Kezdem újra tőmondatokban.
Tavasszal rendszeresen jelentkező probléma a méhek repcén történő gyaloglása, mászkálása.
Évente történik monitoring vizsgálat.
A vizsgálatról szóló beszámoló évről évre a következőket tartalmazza:
- A mászkáló állományok közt vannak nozéma fertőzöttek.
- Az amitrázos kezelés, főleg túladagolva, okozhat nozémát.
- A méhészek használják az amitrázt.

Ebből a körből nincs kilépés.
Nincs válasz a következőkre.
- Miért mászkálnak a nem nozémás állományok méhei?
- Miért ~6 hónappal a kezelések után indul a mászkálás?
- Az amitrázos kezelések óta kelt generációkban miért nincs mászkálás?
- Miért szinte egyszerre minden érintett méhészetben?
- Miért nem jelentkezik amitrázt sok kezelésben használhó méhészetekben?
- Miért a mászkálás megkezdése előtt vettek mintát? Honnét tudták, hogy ott lesz mászkálás?

A fenti kérdésekre nem tudom a választ, pedig szeretném tudni.
Más nem szeretné?
Nem kéne más irányba is vizsgálatokat végezni?
7 db minta országosan elégséges a kivizsgáláshoz?

És jövőre olvassuk újra ugyanazt?
Ez így rendben van?

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.23. 20:47 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1139
Nem a kérdés megoldásának igényével, inkább elgondolkodtató szándékkal javasolnám az alábbi cikkek áttanulmányozását. Nem hiszem, hogy helyénvaló bárkit is korrupcióval vádolni vagy lehülyézni, mert próbál összefüggéseket keresni a méhész által (nem egyszer helytelenül) alkalmazott akaricidek és egyéb, a mezőgazdaságból a kaptárba bejutó peszticidek, (insecticidek, fungicidek, stb.) interakciójában. Az sem valószínű, hogy a tiacloprid "a gombaölők többségével együtt kijuttatva" feltétlenül szinergikus hatással lenne, a jelenlegi kutatási eredmények szerint az az azol-fungicidekkel lép interakcióba. Azokkal az azolokkal, melyek a méregtelenítésért felelős enzimrendszerre (is) hatnak, bár ha a Méhegészségügyi ismeretek/9. kiadvány 99.oldalán (Rovarölő szerek a repcében) leírtakat olvasom, nekem az jön le, hogy a gyártó és a kutatók kifejezetten az acetamiprid használatát tiltják az ergoszterol bioszintézist gátló fungiciddel kombinált tankkeverékben, s a tiaclopridét valamiért nem. Sok mindent tudunk már, de az igazi tudás az, amikor képesek vagyunk belátni, mennyi mindent nem tudunk még...Ráadásul érkeznek új kutatási eredmények is, melyek fényében néha nem árthat újra gondolni a megelőző kinyilatkoztatásainkat...
Cerana, Tükör bölcsessége, higgadt gondolkodásmódja és szakmaiságra alapozott útkeresése lehetne iránymutató, bár a tapasztalás sem utolsó dolog... Hogyan is szokta mondani Cerana az ő Geddekas barátjának? "Csak a helyes premissza felállítása esetén lehetsz képes helyes konkluzióra jutni...!" (vagy valami hasonlót...)
http://journals.plos.org/plosone/articl ... ne.0054092 de általános, és nem csak szigorúan vett méhészeti szempontból érdekes ez a frissebb anyag is
http://journals.plos.org/plosone/articl ... ne.0096580 és ennek a cikknek az irodalmi hivatkozásaiból mazsolázva, hogy méhekről is olvassunk:
http://www.pnas.org/content/108/31/12657 Figyelem! A piretroid és kumafosz rezisztenciára (is) kitér...

Az azol típusú fungicidek és a szintetikus piretroidok kölcsönhatásához néhány gondolatébresztő, lévén 10-20 évvel ezelőtt is kutatták már a témát:
http://www.sciencedirect.com/science/ar ... 7500925197
http://www.sciencedirect.com/science/ar ... 4098004947
http://www.sciencedirect.com/science/ar ... 7585710012

És hogy legyen egy szintén régebbi cikk-kivonat is a kloronikotinil-EBI- (azol-) fungicid szinergizmusáról:
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1 ... 6/abstract Érdekes, hogy alig tíz évvel ezelőtt még teljesen más következtetéseket vontak le Schmuck-ék, mint amiről itt ma beszélgetünk. Pedig laboratóriumban (is) kutatták a problémát. Javaslom Tsanyinak, hogy olvassa el a Méheü. Ism./9. 98-101. oldalon közölt cikket is, nekem korrektnek tűnik a kísérlet és tárgyilagosnak a következtetés.

Ennyi egy merítésre talán elegendő. A jövőbelátás és mindentudás képessége pedig nem mindenkinek adatott meg, azok hiányát számon kérni sem ildomos...

Sajnos, mindez itt meglehetősen téma-idegenül hat, jobb helye lenne ezeknek a hozzászólásoknak a Mérgezés témában, hiszen a Nosemáról alig esik szó bennük. Mindenesetre érdemes lenne a "mászkálás" tünetegyüttesének táplálkozási vonatkozásait is vizsgálni, mert lehet, hogy a probléma egy részére ott a magyarázat.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.23. 17:07 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2070
Tsanyi!
A megfigyelések természetesen mindig überelik az elméleteket. Én alapvetően azt írtam, hogy a Nozéma az ami kilyukasztja a belet. Amikor pelenkaszöveten akar valaki egy olyan anyagot leszűrni, amelyben a lyuknál nagyobb részecskék vannak, akkor ha a pelenkát kilyukasztjuk, akkor az átfolyik. Ez a darabos dolog lehet vírus (heveny méhbénulás), vagy éppen neo. A kórkép az áteresztett dologtól függ: klasszikus mászkálás (Csaba György esete), tömeges elhullás: neo mérgezés. Van azonban más is: szerves foszfátészter mérgezéskor is lehet mászkáló méheket látni, amelyeknek a fején csillag van. A repülés képtelensége szerintem abból fakad, amiért azt mondták, hogy a méh nem is tud repülni. Nagyon kicsi zavar a szárny működésben már röpképtelenséget okoz. Tudom ez nem válasz arra, hogy nem csillagos méh, kicsi spóraszámmal. De ez ugye tiakloprid probléma is nehezen lehet, mert akkor ez a méh csak közvetve jutott tiaklopridhoz. Hiszen ha nem volt kinn, akkor miképpen jutott tiaklopridhoz ? Ha ez okozza a gondot, akkor a gyűjtő méhnek haza sem szabad érnie, de legalábbis előbb el kell pusztulnia, mint a fiatalnak. A tiaklopridról viszont azt lehet tudni, hogy rendkívül kicsi a HQ értéke pl., a klotianidinhez képest. Ami szerintem lehet felszívódásbeli ok miatt is. Tehát megint ott vagyunk a Nozémánál, ami megkönnyíti a felszívódást. Persze igaz az is, hogy a fiatal méh kevésbé Nozémás, mint az idős, ezért az idősnek kellene mászkálnia. Logikailag fiatal mászkáló esetén Nozéma plusz heveny méhbénulás vírus együttese áll fenn. Csak az fog mászkálni, amelyiknek a béltraktusában vírusok vannak (pl a vírus a garatmirigyében szaporodik, de ott nem vált ki tünetet). Az én méhészetemben a mászkálók túlnyomó többsége fehér belű volt. Tehát nem a család, hanem az egyed Nozéma fertőzöttsége a mérvadó. Mászkálni az fog, amelyikben vírus is van. Szerintem tiaklopridhoz idős mászkáló méh is kell (repcén csillagos fejű méh). Akkor viszont a mászkálás csak a jéghegy csúcsa. Rengeteg méh útközben pusztul el, vagyis eltűnik. A klasszikus mászkálás esetén (Nozéma plusz vírus) nincs eltűnés, legalábbis az elpusztult méheknek a méhes közelében kell lennie. A HQ-ról itt lehet olvasni.
http://www.zsigogyorgy.hu/tanfolyamok/k ... 1ra%20.htm


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.23. 15:53 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4675
Tartózkodási hely: Észak-Zala
cerana írta:
Nem véletlenül írtam az idézetet. 15 évvel a legelső neo megjelenése előtt írta le a tüneteket Csaba György. Sok-sok évvel ezelőtt írtam, hogy szerintem a klinikai tünet megjelenése a hordás jele. Ezek a méhek addig is ott voltak a kaptárban,de nem pusztultak el, hiszen csak repülni nem tudnak. A jelenséget a hordás megindulása idézi elő: ki akarnak menni gyűjteni, de akkor szembesülnek vele, hogy ők nem tudják mozgatni a szárnyaikat. ....

Cerana valóban nem mai jelenség a nozéma, ebben az egyben igazad van.
Ellenben tisztázzunk már valamit, nem nozémától sétáló méhekről van egyszerűen szó.
Kijáró méhekből és sétálókból vett minta is csak enyhe nozéma fertőzöttséget mutatott a sétálás indulásakor. Ennél 5-7-szer nagyobb spóraszámnál sem sétáltak máskor a méheim.
Pista bátyámnál a helyi eüsnél, gyakorlatilag alig lehetett spórát találni a mintában, ennek ellenére amikor egy napon beindult a mászkálás azt mondta 3-4 nap alatt 2 kerettel lett kevesebb bogara az NB kaptárban (ott jobban látni a fogyást mint rakodóban) akkor amikor repcén rengeteg fias kel.
Ezek a családok addig is hordtak, virágzott a gyümölcs és a repce is napok óta adott 0,5-1 kg-ot.
Ami tény a mászkáló méhek nálunk is ránézésre fiatalok voltak és nem volt köztük virágporos méh. Ahogy Tükör írta lehettek akár első tájolásra induló méhek.
Valami okának kell lennie. Axoa által írt tiakloprid egy lehetséges ok, de nem állíthatjuk, hogy egyértelműen erről lenne szó.
Nem tudom az okot, de azt tudom, hogy országosan hatalmas kárt okoz a jelenség repcén, akácon a méhészetekben.
Meg kéne keresni a valódi okot, mondja minden épeszű ember.
Erre mi történik a monitoring keretében?
Vesznek 7 az-az hét mintát, a leírás szerint a mászkáló méhek megjelenése előtt.
Komoly megállapítás születik, hogy a méhész amitrázzal füstölt. (Mint a méhészek legtöbbje.) Én is amitrázzal füstöltem, egyszerre kezeltem az egy helyen lévő állományt, ami nozémára is szerintem egyforma lehetett. Aztán a vándorlás után 7-8 nappal a vándor állományban erős mászkálás, az eredeti helyen semmi.
Van állóméhész aki évente 20-30 szor kezeli a családokat furettóval és mégse voltak sétáló méhei.
Akkor most miről beszélünk???
Szeretnék megoldani a kérdést vagy csak alibiből dolgoznak rajta ..........?
Lassan én is az Axoa által írt indokokon gondolkodom.

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.23. 15:39 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2070
Tükör írta:
Ezt én annyiban módosítanám, hogy nem a gyűjteni induló méhek ezek, hanem az első tájolásra kijövők.

Jogos az észrevétel. Azonban szerintem az első kirepülést, ezáltal a tájolást a hordás ténye, a hordási láz ösztönzi.
Az opálos bél: az opálos szín (fehér) átlátszatlanságot jelent. Azért, mert elhalt a bél nyálkahártyája. A Nosema miatt. Ez azonban nem veleszületett tulajdonság, hanem vélhetően magas spóraszámból eredő erőteljes Nosema szaporodás. Alapesetben csak kb. két héttel később lesz ilyen a méh bele a Nosema ceranaetől. Nem tudom, hogy a fehér színű bélre gondolsz-e , amikor opálosat írsz. Ekkor kinyomható a sárga béltartalom. Misi egyébként olyasmit mond, hogy genetikai probléma van a háttérben, mert ő olyan méheket talált, amelyeknek ki sem fejlődött a bél hátulsó szakasza.Ilyen szempontból összecsengenek a megfigyeléseitek, ha az opálos bél mást jelent, mint amire én gondolok.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.23. 08:34 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 8040
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
dodo írta:
De más is képes hasonló tünetet produkálni.

Illetve esetleg több tényező együttállása.

cerana írta:
A jelenséget a hordás megindulása idézi elő: ki akarnak menni gyűjteni, de akkor szembesülnek vele, hogy ők nem tudják mozgatni a szárnyaikat. !

Ezt én annyiban módosítanám, hogy nem a gyűjteni induló méhek ezek, hanem az első tájolásra kijövők.
Szemmel láthatóan fiatal "szöszös" méhecskék. Zömében teljesen üres béllel (csak opálos), ami számomra azt jelenti, hogy eleve betegen vagy mérgezetten születtek, vagy legalábbis az életük legelején történt velük valami.

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.23. 05:48 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2070
Nem véletlenül írtam az idézetet. 15 évvel a legelső neo megjelenése előtt írta le a tüneteket Csaba György. Sok-sok évvel ezelőtt írtam, hogy szerintem a klinikai tünet megjelenése a hordás jele. Ezek a méhek addig is ott voltak a kaptárban,de nem pusztultak el, hiszen csak repülni nem tudnak. A jelenséget a hordás megindulása idézi elő: ki akarnak menni gyűjteni, de akkor szembesülnek vele, hogy ők nem tudják mozgatni a szárnyaikat. Amikor nincs repce (Tükör írta), akkor más hordás sem volt?
A tiakloprid téma: én azt gondolom, hogy a Nozémás méhnél a neonikotinoidok felszívódása sokkal nagyobb mértékű, mint nem Nosémásnál ( a természetes gát tűnik el). Tehát Nosema mellett pl. akár csávázott növény nektárjából is felszívódhat annyi méreg, ami képes megölni a méhet. Noha valójában csak huszadannyit tartalmaz, mint az LD50. Nyilván tiaklopridnál mások az arányok. A gombaölő akár a peritrofikus hártya szintézisét gátolva is elősegítheti a Nosema kialakulását. De lehet más alapon is működő a mechanizmus. A lényeg azon van, hogy a gát (idegen szóval a barrier) sérül, átereszti az egyébként méhekre bizonyítottan toxikus hatású mérgeket. Az engedélyezési vizsgálatok feltételezhetően Nosema ceranae mentes méhekkel történtek. Az amitráz hatása hasonló lehet. Nosémára hajlamosít, hiszen ebben a mennyiségben méhekre nem jelent halálos adagot. Vagyis méhekre csak nagy mennyiségben ölő hatású mérgek alapvetően Nosemára hajlamosítanak szerintem, a Nosema pedig egyaránt átengedi a vírusokat (heveny méhbénulás: klasszikus mászkálás) , illetőleg neokat: mászkáláshoz kapcsolódó tömeges méhelhullás. Véleményem szerint !!!


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.22. 23:58 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 247
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Azt hogy a külömböző permetszerek, valamint a méhészek által használt vegyszerek ( pl amitráz ami idegméreg ) idegrendszeri zavarokat okozhatnak a méheknél szerintem senki nem vitatja.

De más is képes hasonló tünetet produkálni.

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.22. 23:16 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4675
Tartózkodási hely: Észak-Zala
A tiakloprid pontosan fedi az idei esetem. A Biscayaval permetezett repcén lévő vándor állományban volt csak mászkálás, az otthon hagyott gyenge családoknál nem. De erről már akkor is írtam.
Akácra egyforma volt a teljes állomány. :merg

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.22. 23:08 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 8040
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
Ja és még valami.
Amerre én járok, naprát már vagy 10 éve nem láttam permetezni. A repcét igen, de azt sem mindig, csak ha föltétlen kell. Nem szórják a pénzt a gazdák.

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.22. 22:54 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2011.10.26. 11:01
Hozzászólások: 168
Tartózkodási hely: Sopron
A tiakloprid nincs betiltva, és elég sok mezőgazdasági kultúrában használható...Mellesleg Németországban már csak méhkímélő technológiával lehet kijuttatni, bár a lényegen nem tudom változtat-e....Harmadsorban a gyártó csak önmagában vizsgálta a méhveszélyességet, gömbaölőkkel együtt már nem...


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.22. 22:43 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 8040
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
Én megmondom őszintén, hogy nagyon örülnék neki, ha így lenne, mert akkor a neok betiltásával ez a gondunk megoldódna. Sajnos olyan tapasztalatom van, hogy akkor is volt mászkálás, amikor repcének híre sem volt felénk. Aztán tavaly is volt bőven, naprán is. Erre felé minden méhészetben láttam.
A tünetekből ítélve nem csak nosema, hanem a méhbénulás vírusa is föltétlen jelen van. Ahogy én figyeltem, naprán az atkásabb években jelentősebb mindenképp (de nem keverendő a csökött szárnyúakkal).
Ill tavasszal szintén összefüggést mutat a mászkálók mennyisége azzal az érdekes, világos (pötty) ürülékkel, amiben apró kis "bizgentyűk" vannak.

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.22. 22:33 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2011.10.26. 11:01
Hozzászólások: 168
Tartózkodási hely: Sopron
Több külföldi oldalról és a Greenpeace egyik új tanulmányából kiindulva a tiakloprid hatóanyag okozhatja a mászkálást. Valószínűleg idegrendszeri károsodás éri őket. Úgy néztem, javarészt nem is a kijáró, nektár és virágpor hordó méhek, hanem az első, tájoló kirepülésen lévő fiatal méhek mászkálnak. Mellettük látni heréket is. Szinte biztos hogy többségében a virágporral kerül be a rovarölő hatóanyag. A fiatal méhek ebből fogyasztanak.
Papírforma szerint a tiakloprid méhekre nem veszélyes neo-nikotionid, fényes nappal virágzásban kezelhető a növény.Többek között Biscaya és a Calipso nevű készítmények tartalmaznak tiaklopridot. És itt még nincs vége a történetnek. Ugyanis a gombaölők többségével együtt kijuttatva, szinergikus hatás jeletkezik, így a tiakloprid hatása több száz vagy ezerszeresen jelentkezik. És mégegy ok... Javarészt ezt a hatóanyagot használják tavasszal repcén, és nyáron napraforgón. Ami lényegében egybeesik a mászkálásokkal...
Már csak vissza kell menni időben, hogy mikor kezdődtek a mászkálások, és mikor kapott Magyarországon engedélyt a hatóanyag, illetve mikor kezdték túlnyomórészt ezt használni repcén és napraforgón....
A másik pedig.....A röpkörzetben lévő első tiaklopridos/gombaölős permetézésektől számolni kell a napokat a mászkálás megindulásáig.
----- Nagy mennyiségű virágpor behordása, ami közvetlenül érintkezett a permetszerrel
------Raktározás a sejtekben
------Bedolgozás a fiasításba, illetve fiatal méhek fogyasztanak belőle
------És a virágporból fogyasztott méhek első kirepülése.....
Szerintem kijönnek az időpontok.....

Amúgy valami köze van a dologhoz a nosemának is. Már csak az a kérdés, hogy a kezdeti akár alacsony szintű nosema fertőzöttség is fokozza a mászkálós, röpképtelen tűneteket. Vagy a mérgezés miatti immunrendszer összeomlása miatt hatalmasodik el...

Aki meg az amitrázon gondolkodik az vagy hülye, vagy lefizették....


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.22. 21:46 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 8040
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
Repce végén, de leginkább akác elején kezdődik, ill akkor a legtömegesebb.
Na de aztán pl miért van napraforgón is egy újabb nagyobb hullám?

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.22. 21:40 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 247
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Pontosan nem tudom mikor kezdődött országosan a mászkálás, de ezt az időpontot nem lehet összekötni a nagytömegű nektárhordás indulásával?
Mert akkor jó kiindulási alap lehetne az itt nemrég írt hozzászólásom, valamint az atka topikban írt utolsó hozzászólásomban fejtegetett
fehérjeszint csökkenés hatására beindult immunválasz következtében fellépő idegrendszeri károsodás. Ez okozhatja az amúgy akár teljesen egészséges méhek röpképtelenségét ?

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.22. 20:47 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 8040
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
tsanyi írta:
Vagy ha igen, akkor valami magyarázatot kéne adni arra az egyszerű kérdésre, hogy a méhek miért csak az amitrázos kezelések után fél évvel kezdenek gyalogolni, és miér csak abban az 1-2 hónapban.

Meg miért kezdődik szinte egy héten belül országosan mindenütt egyszerre?

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.22. 19:32 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2070
Idézet:
"a méhek tömegesen jönnek elő a kaptárból és rövid vergődés után elpusztulnak. Tavasszal mászkáló, röpképtelen, terpesztett szárnyaikat rezegtető méheket lehet látni. A beteg méh leesik a földre, az útjába kerülő fűszálra mászik, onnan megkísérel felrepülni, de erőtlenül hull vissza a földre. Gyakori, hogy a kaptárak előtt csomókba csoportosulnak a méhek, fűcsomókra kapaszkodnak."

Az idézetet Csaba György írta a Koltai könyvben 30 évvel ezelőtt a Nosema tüneteként.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.22. 18:55 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4675
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Komolyan gondolkoztam hová illik a következő téma, az egyik esélyes a dühöngő volt....
Csoky eaz etetés topicban hivatkozott a Környezetterhelési Monitoringvizsgálat 2013-2014-re. Megkerestem az említett részt de közben megakadt a szemem a mászkáláson .....
Környezetterhelési Monitoringvizsgálat 2013-2014 írta:
1.5.4. Mászkáló méhek megjelenése az amitráz jelenléte mellett
A termelő méhészetek vissza-visszatérő, néha igen sok méh elvesztésével járó problémája a mászkáló méhek kaptárak előtti megjelenése, és ezzel együtt a családok népességének kisebb-nagyobb mértékű elvesztése. Idén a vizsgált mintáink jelentős részét (19 darabot) tesz ki az ilyen méhek kórtani vizsgálata. Ezekből 7 darabot gyűjtöttünk március–április–május hónapokban,
8 darabot júniusban, 4 darabot augusztusban.A laboratóriumi értékelések szerint a minták szinte mindegyike súlyosan nozémás.
Az atkák jelenlétét egy esetben jelezte a labor, két másik esetben a méhek belének vizsgálatakor nagy mennyiségű megemésztetlen virágport találtak. Vírusvizsgálat elvégzését egy esetben találta indokoltnak az ÁDI. Ez utóbbi során heveny méhbénulás
(ABPV) és a fiasításban költéstömlősödés (SBV) jelenléte volt igazolható. A mászkáló méhek megjelenése előtt a március–áprilisban gyűjtött minták közös jellemzője az volt, hogy a méhész amitrázzal füstölt.

Ami itt is kiderül a "minták majd mindegyike" tehát nem mindegyike volt nozésmás. Már valamelyik korábbi monitoringban is szerepelt hogy a mászkálás miatt vizsgált családok közt sok volt a nozémás, de nem mind.
Ebből számomra két következtetés vonható le.
-A nozéma nem védi meg sőt talán érzékenyebbé teszi a családokat a mászkálást kiváltó valamire.
- A mászkálás kiváltója nem gyógyítja a nozémát.

Sőt azt saját tapasztalatból elmondhatom, hogy az idén két méhészetben a mászkálás megindulásának napján (egyszerre indult legalább 5 méhészetben) alig lehetett a mászkáló méhekből vett mintában nosema spórát találni. 10-14 nap alatt felerősöd a fertőzés 4-5-szöröse lett a spóraszám.

Ami teljesen értelmetlen számomra: " A mászkáló méhek megjelenése előtt a március–áprilisban gyűjtött minták ..."
Remélem ez csak valami elírás, a mászkálás okát talán a mászkálás indulása után érdemes mintázni...
Legalábbis szerintem.

Aztán szerzőnk átszáll kedvenc vesszőparipájára, hogy a méhész maga a fő felelős a mászkálásért amit az amitrázos kezeléssel vált ki...... Ezt talán kár évről évre újra kezdeni.
Vagy ha igen, akkor valami magyarázatot kéne adni arra az egyszerű kérdésre, hogy a méhek miért csak az amitrázos kezelések után fél évvel kezdenek gyalogolni, és miér csak abban az 1-2 hónapban.

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.18. 06:06 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2070
Dodo!
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/core/lw/2.0 ... 5.g001.jpg
Ebben szépen látszik, hogy :
1. a fumagillin nélküli méhek, és az alacsony fumagillinesek spóraszáma miként viszonyul egymáshoz.
2.látszik, hogy az eltérés kezdetben minimális, a különbség az idő előrehaladtával nő
3. ha meghúzunk egy szintet, amelyiknél a méhegyed elpusztul, akkor ez egy -két nap különbséget jelent a nem fumagillines, és az alacsony fumagillines között.
Én is azt feszegetem, amit Te a 2. pontban leírtál. De az 1,3,4 pontod éppúgy érvényes a nem fumagillinesre is.
Ettől függetlenül van néhány dolog, amit nem értek.
A két csoport eltérő spóraszáma származhat pusztán abból is, hogy az első ciklusban szaporodik csak dupla annyi Nosema a fumosoknál, a nem fumosokhoz képest.Ha a gyógyszer szintje végig egyforma volt, akkor a különbségnek a mértani sor szabályait kellene követnie, itt viszont számtani sor a különbség. Tehát ez csak azt jelzi, hogy az első ciklusban volt dupla a szaporodás sebessége, később már azonos volt. HA végig gyógyszeres volt a szörp, akkor a különbség nem származhat az alacsony gyógyszeradagtól.
Hogy érthetőbb legyen: nem fumagillinesnek kétszeres szaporodási rátával lesz:1,2,4,8,16,32, 64 fumagillines háromszoros rátával: 1,3,9,27,81,243,729. A hetedik ciklusban így a különbség 11 szeres. Itt viszont kb. a duplával lehet csak számolni.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.18. 00:33 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1139
Cerana!

Az immun-fehérjék mibenlétét az idézett cikk megvilágítja:
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1 ... 682.x/full

A témát a N. ceranae esetében Antunez és mtsai. bontották ki, a N. c. fertőzését követő immun-szupresszióról ők írtak:
http://www.abelles.cat/files/emi_1953.pdf
Dodo feltehetően erre a cikkre gondolt. Sajnos nekem csak a legutóbbi szakirodalmi összefoglaló (méh-eü. ism.) van meg, így nem tudom ellenőrizni, de ha Dodó megtalálná, nagy segítség lenne, ha beszkennelné.

Mindezeken túl érdekes az étrend, a megfelelő fehérje-ellátás szerepe, a mézelő méh immun-kompetenciájára gyakorolt hatása. Erről egy cikk:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2936196/

Ennyi böngészni való talán elég is lesz a hétre, bár a hivatkozások átfutásához nem is lesz elég ez a hét... Sajnos, nekem is eléggé besűrűsödött a programom a fórum-találkozónkig. Hiába, egykettőre nyakunkon a tavasz, s addig a jövő méhlegelőjéért még sok a tennivaló...


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.17. 22:29 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 247
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Az elrákosodott sejtek és az interferon hatás valamelyik Méh. Ismeretek nosémával foglalkozó cikkében olvastam, az interferonok összefoglaló nevük az előállított fehérjéknek a cikkben le is van irva a nevük, de nem merem leirni igy fejból hátha rosszat írok.
Sajnos nem találtam most meg.
Az hogy miért szaporodnak jobban leírtam röviden , hogy mire gondolok én.
Feltételezésed kis mennyiségű fumagillin
1 A nosémára nem hat
2 méhek fehérjeszintézisének gátlása, fehérjehiány kialakulása következmény oxidácios tressz.
3 vitellogenin tartalékkal rendelkezők felélik készleteiket, véráramba pumpálják
4 idössebb méhek vitellogenin készlete kimerül immunrendszerük összeomlik spóraszám 10 000 000 fölé emelkedik
stb.

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.17. 20:23 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2070
Dodo!
Az elrákosodott sejtek és az interferon hatás nekem méheknél merész állításnak tűnnek. Lehet, hogy így van, aki foglalkozott vele, biztosan jobban ért hozzá. Csak nekem a méhek cukorbetegségéről írt egyik diabetológus írása nagyon meghatározza a hozzáállásomat a dologhoz. Azóta is szüntelenül keresem a rovarinzulin szerkezetét, de még nem sikerült megtalálnom.
Ami a többi részt illeti, nagyjából elfogadhatónak tartom. Azonban arra nem adsz választ, hogy a Nosema alacsony fumagillin koncentráció mellett miért szaporodik intenzívebben, mint fumagillin nélkül. Ez a nagy kérdés, hiszen a Nozema hatása csak ezután jön.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.17. 19:41 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 247
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Tegnap este írtam, töröltem abból a célból, hogy kibővítsem, de nem tettem meg.
Végül is röviden az első részében bent van a felvetéseddel kapcsolatos véleményem.

Bár tudom, hogy ezen látásmód számodra szoftver idegen, de talán egy laikustól elfogadható következtetések is fellelhetők benne.

Nem tudom, hogy ezt írja vagy sem majd alkalomadtán elolvasom még egyszer.
De véleményem szerint mind a kettő amit írsz következmény.
Tulajdonképpen én ítt egy egyedszintű fehérjeháztartás felborulás következtében kialakuló
oxidációs stresszhatás és az ezzel járó immunrendszer gyengülést látok.
(Nagyon hasonló mint amire a túlzott rossz időben történő cukor étetése kapcsán utaltam, )
Tetézi a problémát, hogy a nosema részlegesen elnyomja a fertőzött méhek sejtjeinek immunreakcióit lecsökkentve ezáltal az antimikrobális peptideket kodóló gének,és az immunrendszer védelmében fontos szerepet játszó enzimek müködését. ( Talán az egyéb rovatba a fumagillin hatásáról is lett írva pár dolog, de most ezzel se bonyolítsuk a helyzetet. )
A noséma bél hámszövetét károsítja a bélfal sejtjei nem csak emésztőnedveket enzimeket választanak ki. Ha vírusokkal, baktériumokkal, vagy elrákosodott sejtekkel érintkeznek, speciális
fehérjéket interferonokat készítenek amik interferálnak a kórokozók azon képességével, hogy behatoljanak a sejtbe és megbetegtsék.
A méh egyed a noséma kártételére immunválaszként nagy mennyiségű fehérjét pumpál vitellogenintartalékaiból a véráramába szervezete védelmében ( oxidációs stresszhatás megszüntetése érdekében)
(A vitellogenin a méhek élettanában tartaléktáplálékként, az immunrendszer egyik összetevőjeként, antioxidánsként vegyük számításba és tekintsünk most el a fiatal méhekre a későbbi gyüjtő-viselkedés szabályzásában betöltött szerepétől, mert ennek tragikus visszafordíthatatlan következményei egy hosszabb ideig elhúzódó erős oxidációs stresszhatás esetében szignifikáns. Esetünkben most a legegyszerűbb helyzetet feltételezzük.)Tehát megfelelő mennyiségű és minőségű virágpor hordás van és nincs nagy mennyiségű nektárhordás. (Mert mikor a méhcsalád nagy mennyiségű nektárt dolgoz fel, esik a méhek testének fehérjeszintje, még akkor is ha korlátozott mértékben hordják a virágport is )
A méhegyedek immunrendszere és a családszintű immunválasz egyaránt aktiválásra kerül a fertózés leküzdése érdekében.
Családszintű immunválasz az etil-oleát feronom termelésének növelése, ez az elsődleges feromon a munkásméhek érésének szabályozásáért, ezáltal a güjtőfunkcióra való felkészüléséért is felelős.
Célja ezzel azon méhek gyüjtőméhekké változtatása amelyek felélték vitellogenin tartalékaik nagy részét így védtelenekké váltak a fertőzésekkel szemben.
A fehérjék létfontosságúak a méhek vonatkozásában is a kaptárban élő méhek testében tárolják
vitellogenin formájában vigyáznak ezekre a készletekre és felhasználva ezeket mielőtt gyűjtőméheké válnának. A gyűjtőméhek így feladják a vitellogenin élettartamot növelő és immunerősítő előnyeit.
Méheinknél a feladatoknak hierarchikus kockázati rendszere van, és a méhek feladatvégzése az egészségi állapotuktól függ. Ennek az az értelme, hogy az egészséges dolgozó értéket képvisel a család számára a nem egészséges méhek kockáztatása azt a célt szolgálja, hogy a család megszabaduljon tölük. A beteg fertözött méhek magukra vállalják a veszélyesebb feladatokat feláldozzák magukat a méhcsalád érdekében. Erős fertőzés esetén sok méh hal meg egyszere
afenntiekből következően csökken a belső, külső munkások száma is.
A történet végkifejletét a megfelelő számú egészségi állapotban megmaradt fiatal méhek száma és a rendelkezésre álló fehérjetartalék mennyisége fogja nagyrészt meghatározni abban a pillanatban mikor
a korrokozok számát a küszöbszint alá sikerült szorítani.

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.14. 10:03 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2070
Dodo,Tsanyi vagy Tomipapa!
Én csak az angol cikket bogarászgatom. A magyar fordításban felelhető olyasmi , hogy a hiperproliferáció oka abban keresendő, hogy a méhek fehérjeszintézisének gátlása (metionin anyagcsere) révén a peritrofikus hártya elvékonyodása idézi elő a Nosema normál ütemtől eltérő magasabb szaporodási rátáját ?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.11. 08:18 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2070
Dodo!
Ne durcáskodj! Igazad van! De valahogy a hozzászólásodból nekem sem jött át, hogy Te arról a cikkről beszélsz, amit Tomipapa eredetiben ismert. Nekem is a Tükör-féle atkás cikk maradt meg.
Köszönjük!!


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.10. 20:52 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 247
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Tomipapa!

"S láss csodát! Ott volt. Ha neked is meg lenne a kiadvány, a cikk a 63-66. oldalon fellelhető..."
Biztossan elkerülte figyelmedet, hogy 2 hozzászólással előtted mit írtam.

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.10. 14:28 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2070
Tomipapa!
Nagyon köszönöm az igyekezetedet. Hát lebuktam. Nem járok méhészgyűlésekre. Ott szoktuk megkapni ezeket a könyvecskéket. Amikor a tagdíjfizetés van, akkor pedig az utóbbi időben már nincs belőle. Idén még nem volt tagdíjfizetés. Talán szerencsém lesz.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.09. 14:13 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1139
Cerana!

Most valamivel könnyebben vagyok, mint a múltkoriban, amikor Tükör kisegített a cikk hazai fordításával. Ezidáig sajnos nem olvasgattam a Méhegészségügyi ismeretek c. kiadványt, ezért feküdtem neki az előzőleg kért cikk fordításának is, de szerencsére Tükör előbb beszkennelte a cikket, mint amilyen tempóban én képes vagyok fordítani. Most azért vagyok könnyebben, mert azt a cikket, amit Dodo idézett, én ugyan eddig csak az internetről ismertem: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3591333/ , de szöget ütött a fejembe, hogy hátha a legutóbbi MI (9) kiadványban szerepelhet (az már megvan nekem is)...
S láss csodát! Ott volt. Ha neked is meg lenne a kiadvány, a cikk a 63-66. oldalon fellelhető...
Azért nem árt az eredetibe is belepillantani, mert abban a mellékletek és az irodalmi hivatkozások is megtalálhatók, segítve a további hasznos böngészést a témában.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.09. 11:26 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2070
Erről a kis mennyiségről lehet valamit tudni, hogy pontosan mennyi volt?


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.09. 00:16 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 247
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Ne értsd félre kétségtelen hatásos szer a fumagillin.
5-6 hónapra is megoldja a problémát a tavaszi kezelés, ált naraforgó után van belőle probléma.
Szerintem én is abból a cikkből idéztem.
Méheg. Ism. 9 kötet 63. oldal. a 67. oldalon lévő írás is érdekes
71. oldal alul apró betüs Örösi Pál Zoltán már 1938-ban felfigyelt nozémaspórákra az anya vérében.
Az atkában is kimutatták.

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.08. 23:07 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4675
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Bocs dodo!
Erről fogalmam sincs ez már magas nekem :shock: . Én csak a kutatás eredményét idéztem. A kutatók írták ........
Ami számomra érdekes, hogy csak a ceranae esetében jellemző a dolog n. Apisnál nem. Miért?
Ha az általam leírtak szerint kezelem a családokat tavasszal csak júliusra szokott emelkedni jelentősebben a spóraszám.

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.08. 22:26 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 247
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Tudom,hogy nincs jogom beleszólni, de nem a kis mennyiségű fumagillin miatt nó a sporaszám igaz már ekkor is.
A hiperproliferáció miatt, mikor is a kezelt kórokozók a kezelés után magasabb szintre ugranak vissza,

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.08. 21:11 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4675
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Nozéma és Fumagillin
Többször leírtam már, hogy közepesen-erősen fertőzött családok esetében tapasztalataim szerint ez az egyetlen forgalomban lévő (volt?) szer amelyik biztosan gyógyít és leviszi a spóraszámot.
A reklámozott konkurensei között biztosan van amelyik segít megelőzni a fertőzést vagy némileg csökkenteni a spóraszámot, de erről sokféle vélemény, tapasztalat van. Ezeknél valószínűleg fontosabbak az egyéb körülmények méhlegelő stb. A fumagillin tette a dolgát körülményektől függetlenül..
Az nem volt kérdés, hogy a már fertőzött méhek élettartamát nem növeli meg,
A ceranae esetében nincsenek látványos tünetek, csak mint "cerana" már írta megrövidül a méhek élettartama. Legtöbbször csak annyit lát a méhész, hogy repcén van egy erős család sok fiassal ami robbanni fog akácra, fejben már eltervezve a rajzásgátlás is.. Aztán elmarad a népesség robbanás, akácon hord-hordogat, de nem lesz igazán jó eredmény.
Eddig úgy gondoltam és csináltam, ha kora tavasszal, vagy betelelés előtt egy látómezőben elkerülte a spóraszám a 20-at akkor kezelni kell fumagillinnel. Nyáron vagy alacsonyabb spóraszámnál, ha nem volt hordás, egyéb szerek + B vitamin komplex etetésbe elégséges.
Most elbizonytalanodtam, "olvasva" (fordítóval) egy 2013-as vizsgálat eredményeit.
A fummagillin itt is hozta a hatását a gyárilag előírt koncentrációban, de n. apis esetében nem de n. ceranae esetében a kis mennyiség esetében ugrásszerűen megnőtt a spóratermelés.
Sajnos az angol nyelvű publikáció, még a google segítségével is megfeküdte a gyomromat.... :oops:
De néhány kérdés maradt utána. A fumagillint itt etették, én locsolom. Tudom, hogy, így is etetek, de a locsolást mindig olyan időpontban végeztem amikor minuszos a mérleg, tehát a fogyasztás nagyobb mint a hordás, az adagok kicsik 1,5-2dl amelyet a méhek képesek azonnal felszívni, és elképzelésem szerint nem raktároznak belőle semmit.
Vajon ilyenkor is fenn áll-e a gyorsuló spóratermelés? Van-e alacsony koncentrációjú maradék?
A kezeléseket 4 naponta 1,5g Fumidil B-vel végeztem. A 23-25. napon amikor kontrolláltam az eredményt 0-2 volt látómezőnként a spóraszám.
Most???

Cerana!
cerana írta:
......Nem tudom, hogy állítottam-e valaha olyant, hogy a Nosema méhcsaládok pusztulását okozná.

Én sem állíttok semmit, de volt méhésztárs akinek tavaszra az elpusztult családjaitól vett mintában minimális atkát és erős nozémát mutattak ki, a monitoring keretében megejtett vizsgálatban.
Bár már egy régebbi beszélgetésnél megállapodtunk, hogy a nosema olyan mint a tüdőgyulladás, sokszor szerepel a halál okaként, de legtöbbször maga is csak következmény.

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.08. 17:12 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.09.19. 08:32
Hozzászólások: 2070
Dodo!
Az egyébben ezt írtad :
dodo írta:
Csak mielőtt még kitalálod, hogy azért nem pusztultak el méheim a 15 év alatt fumagillin nélkül mert nincsen mi elpusztuljon

Nem tudom, hogy állítottam-e valaha olyant, hogy a Nosema méhcsaládok pusztulását okozná. Meg arra sem emlékszem, hogy bármikor is kétségbe vontam volna a méhészeted létezését.
Azt gondolom, hogy a tiszta nosemosis a méhegyed életének rövidülését okozza. Gondolok itt elsősorban a ceranaera. A szaporodási folyamat nem szakad meg az egyedben, legfeljebb elér egy nem tolerálható szintet. Az utóbélben képes megindítani a szaporodást , ez látható is, a kihúzott utolsó potrohgyűrű fehér színéből. A középbél peritrofikus hártyája (az utóbélben nincs)képes megvédeni a méhet egy súlyos fokú fertőzéstől. A gond akkor van., amikor vékony vagy nincs peritrofikus hártya. Azt gondolom, hogy ezt különféle vegyszerek kiválthatják. Elsősorban azok, melyek nem rendelkeznek specifikus hatással a méhekre, azaz nem az eredeti funkciójuk érvényesül: pl rovarölő kapcsolódik a saját receptorához, ha fel tud szívódni, és kifejti a szinapszisban azt a hatást, amire készült. De egy gombaölő blokkolhat enzimrendszereket, melynek hatása lehet a peritrofikus hártya elégtelen működése.
Az általam alkalmazott intermittáló kezelés tavasszal és ősszel természetesen nem jelent védelmet egész évben a Nosema ellen. Még csak azt sem mondanám, hogy hosszú távon a kaptár spóraterheltsége alacsonyabb lehet elméletileg ahhoz képest, aki nem kezel ellene, de nagyon intenzív lépcserét hajt végre. Bár maga a mechanizmus elég rejtélyes belső ürítkezés nélkül. Én azt gondolom, hogy a Nosema állandó kontrollja azért a spóraszám szinten tartása mellett a vírusszámot is kordában képes tartani. Ennek tulajdonítom a mászkálás jelenségének érezhetően csekélyebb voltát azokhoz a méhészetekhez képest, melyek nem védekeznek ellene (mégsem pusztulnak ki). Csak gazdaságosabb a termelés. A megfelelő időben adott löket tavasszal több fiasítás gondozását teszi lehetővé azzal, hogy valamelyest megnő a dajkák élettartama. Ez pedig multiplikatív hatású a későbbi generációkban. Úgyszintén több méh éli túl a telet is, az élettartam hosszabbítással. Nem tudom igazolni azt, hogy az évi kétszeri fumagillinezés megvédene egy napraforgó alatti eltűnéstől. De lehet, hogy a háromszori( közvetlenül napraforgó előtt) esetleg működne. Pontosan az általad is leírtak miatt. A ceranae egész évben szaporodik, évi hétszeri kezeléssel lehet a spanyolok szerint egy elfogadhatóan alacsony Nosema fertőzöttséget fenntartani.

dodo írta:
A fumagillin viszont kárt okoz a méhek sejtjeiben

Erről én azt gondolom, hogy ez mindig egy mérlegre tett szempont. A szer használatából adódó nyereség, illetve a nem használatból adódó veszteség összevetése. Azon túl, hogy ez is egy szubjektív dolog, minden méhész maga dönti el. Azért én figyelgetem a termelési eredményeket. Látok olyan korrelációt, hogy a használat megdobja a hozamot. Elsősorban a népesség robbanásszerű fejlődése miatt. Persze ennek rajzás formájában van mellékzöngéje is.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.02.01. 16:38 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 247
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Mint mondtam nem használom a készítményt,gondolom aki olvasta eddigi hozzászólásaimat tudja,hogy a bioaktív anyagokat részesítem előnyben.
A jód erősen oxidáló anyag ezért nyomelemként való pótláson kivül nálam nem kerül alkalmazásra.

A hangasav kapcsán az idézetek közlésével egy kis infot szerettem volna nyujtai a hangyasav szerepéről.
Amit kiegészítettem saját véleményemmel ami a következőképpen hangzott.

"A hangyasavat az élő sejtek is előállítják külső forrásból történő pótlásuk javítják a szervezet energiagazdálkodását
mivel kevesebbet kel előállítaniuk, Viszont túladagolásuk esetén ( igaz,hogy a szervezet lebontja de ez hosszab folyamat
ezért átmeneti toxikus hatás sem kizárt ) a szervezet többletenergiát fogyaszt.
Mint ahogy majdnem mindenről elmondható Kismértékben gyógyszer nagymértékben méreg,"

"Inkább magam részéről jobban preferálom a több összetevős teakeverékeket igaz, hogy az összetevők módosítják az egyedi hatásmechanizmust,
de sokkal jobb hatás érhető el."

Mivel úgy érzem ebből sokan azt olvasták ki, hogy kardoskodom a használata mellet közlöm, hogy a túladagolás iszerettem volna
felhívni a figyelmet. Ha eltekintünk a toxikus hatástól és csak a többletenergia felhasználással számolunk amit a fiasításának kiterjesztésének
rovására tud megvalósítani a tavaszi fejlődés időszakában nem szerencsés.

Az természetesen jogos igény hogy a gyártó közölje a felhasználás módját, adagolást, de kérdem ismét, más környezetben, más technológiával
felhasználva ugyanaz lesz a hatás mint amire tervezték.

2009.12.06-án az alábbiakat írtam. az atka topikban

"Véleményem szerint, valóban le vagyunk maradva és le is leszünk mindaddig amíg fel nem ismerjük hogy minden szernek ( savak, illóolajok stb. ) saját
klimatikus viszonyaink között kell kikísérletezni a megfelelő alkalmazási technológiáját.
A méhészeink egyéni utakat járva ( kényszermegoldásokat keresve a rendelkezésre álló (megvásárolható) más célra kifejlesztett anyagok felhasználásával.
Más körülményekre beállított technológiák egy az egyben történő átvételével, nem az optimális megoldásra fognak jutni, ha még azt is figyelembe vesszük
hogy ezek sem tökéletesek itt az alábbiakban felhozott párologtatókra is gondolok.
Egyénileg ilyen kísérletsorozatot nem hinném, hogy el lehetne végezni. ( költség, több év stb )
A profit nyerés céljából ezen területen jelenlévő vállalkozásoknak sem az olcsó egyszerű megbízható megoldás keresése a cél. Ez csupán minden méhész
érdeke csak.
Ebből kifolyólag ezen érdekkörnek kellene az ez irányú kutatások előmozdítása. ( megbízás )

Hogy most a párologtatás szoba került ( mint a technológia gyenge pontja )
Elképzelhető lenne kifejleszteni egy olyan porózus nagy nedvszívó képességű anyagok, ami az adott hőmérsékleti tartományon belül a hőmérséklet
emelkedésével zárná pórusait így csökkentve a párolgást ? Most ez anyagi tulajdonság vagy kényszerítő körülmények következtében tenné az már lényegtelen.
Így a hagyományos és fordított párolgási tulajdonságú anyagok felhasználásával biztonságosabban lehetne szabályozni a koncentrációt."

A fenti idézetben az alkalmazási technológia helyi viszonyokra történő adaptálását még mindig aktuálisnak tartom.

A megfelelő környezet kialakítása által a kórokozók elnyomása, vagy a kórokozók (fertőtlenítő szerekkel történő) elpusztítása a két alternatíva.
Másképpen fogalmazva a betegség kialakulásának megelőzése és a már kialakult betegség kezeléséról beszélünk gyógyszerek segítségével,
„minden betegségre egy tabletta” nézete, és a „táplálékod legyen az orvosságod” nézőpontja áll szembe egymással!

Ki miben hisz legyen a magánügye, de mint tudjuk a legnagyobb profitot realízáló piac a gyógyszerpiac.
Sokaknak elment a kedve százezreket fizetni pár ezer forintos anyagokért.

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.01.29. 21:58 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2011.02.22. 13:38
Hozzászólások: 70
Tartózkodási hely: Jász Nagykun Szolnok megye Mezőtúr
Teljesen egyetértek Vigorral, mert betiltották a Fumagillint, ami egyrészt nagyon gyorsan bomlik, másrészt egyáltalán nem ártalmas az adott koncentrációban, sőt azt hiszem rák ellenes gyógyszerként is kísérleteztek vele, ha jól tudom végbélrák sejtek növekedését gátolta. Ehelyett most jönnek ezek a kétes eredetű szerek, sőt már arról beszélünk, hogy jódot adunk a méheknek. Ez aztán szintén bekerül a mézbe, és lesz majd remek jódozott mézünk, ahogy jódozott sónk? Ráadásul a hatásuk kifejezetten kétes, sokszor inkbb anekdotikus. Jártam egy Angliai tudományos méhészeti konferencián, és a nosema kapcsán megkérdeztem egy előadót, és ő is azt mondta, hogy a Fumagillinen kívül egyelőre nincs bizonyítottan hatásos szer. Ez volt 2013-ban. Az is felháborító, hogy a termékjek gyártóit nem kötelezik a hatásosságot alátámasztó kísérletek bemutatására.

Tsanyi: természetesen Neked is igazad van. Ne lépjünk már le durcás kisgyerekként.


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.01.29. 20:47 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 4675
Tartózkodási hely: Észak-Zala
vigor írta:
....Visszatérve a nosemara, szerintem az egyedüli GYÓGYSZER-t betiltották, a többi meg csak hókuszpók. Ez olyan mint a kamillatea meg a fokhagyma megfázásra. Jó-jó, de ha nagy a baj antibiotikum kell.
Kiszálltam a fórumból, én megosztani szerettem volna amit én tudok és tanulni azoktól akik tőlem többet tudnak, de nem heccelődöm! Nehézséget a kaptáraitokba!!!!!

Egyetértünk a gyógyszerekről, gyógyhatású izékről írtakban.
A kiszálltam a fórumból ...... Ez már kevésbé tetszik.
Leginkább egymás tapasztalataira támaszkodhatunk .
Szerintem.

_________________
Advocatus Diaboli


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.01.29. 19:30 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2012.10.14. 12:01
Hozzászólások: 553
Tartózkodási hely: Pécs
Vigor!
Remélem nem rám haragudtál meg!
Ez csak egy szóvicc volt!
Eszembe sem jutott ezzel megbántani.
Üdv: Attila


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.01.29. 19:12 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2015.01.10. 16:28
Hozzászólások: 19
Köszi Tükör, hogy mellém álltál.

Kedves Dodo!
Én igazán nem vonom kétségbe senki szakmai hozzáértését, mindenki használjon amit akar belátása szerint, akár jódot is, meg hangyasavat is etethet a méheivel felőlem. A sót egyébkét kálium-jodiddal adagolják és nem jóddal, azt sem azért hogy antibakteriális legyen, hanem a pajzsmirigy rendellenes működésének un. golyvának megelőzésére, ha már itt tartunk.
Visszatérve a nosemara, szerintem az egyedüli GYÓGYSZER-t betiltották, a többi meg csak hókuszpók. Ez olyan mint a kamillatea meg a fokhagyma megfázásra. Jó-jó, de ha nagy a baj antibiotikum kell.
Kiszálltam a fórumból, én megosztani szerettem volna amit én tudok és tanulni azoktól akik tőlem többet tudnak, de nem heccelődöm! Nehézséget a kaptáraitokba!!!!!


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.01.28. 19:43 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2012.10.14. 12:01
Hozzászólások: 553
Tartózkodási hely: Pécs
Vigor lehet, hogy csak "vigorog" a bajsza alatt...


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.01.28. 09:07 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.09. 20:20
Hozzászólások: 8040
Tartózkodási hely: J-N-Szolnok
dodo írta:
De azért nagyon durva, ha egy szakmai fórumon ezen állítás senkiben nem vet fel más véleményt.


Lehet ennek több oka is.
Talán az egyik, hogy méhész szakmai fórum lennénk, és nem orvosi.
A másik, hogy talán nem túl sokan használjuk ezt a jódos vackot.
A harmadik, hogy úgy értelmeztük: fertőtlenítő szerként nem használják belsőleg máshol. Szerintem Vigor is így értette, ráadásul megengedve, hogy tévedhet, hisz ő sem orvos.

_________________
NB fészek+2x1/2NB szűz méztér
Halad az, csak csinányi köll....
"Tükörbe nézünk, de önmagunkba soha..."


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.01.28. 01:22 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 247
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
Ez is nagyon ingerel egy hosszabb hsz írásra, de leküzdöm.
De azért nagyon durva, ha egy szakmai fórumon ezen állítás senkiben nem vet fel más véleményt.

"A jódról tudjuk, hogy fertőtlenítő szer, de azt sem használják sehol máshol belsőleg. "

A jódozott sót meg kizárólag külső felhasználásra hozták forgalomba?

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.01.26. 20:26 
Offline
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2009.02.15. 07:26
Hozzászólások: 1237
Tartózkodási hely: Kaposvár
dodo írta. " Most ha nem lennék lusta idézném, ha jól emlékszem itt 2009 ben leírt mondatomat,
"ha nem találjuk meg a természetazonos védekezési módokat magunk fogjuk kipusztítani méheinket."


Ez így igaz! :( És a probléma az, hogy ezt nagyon kevesen tudják megérteni és főleg változtatni rajta. A hibás tudás a forrása. És nem az a baj, hogy valamit rosszul csinálunk, mert azon lehet változtatni, hanem a baj az, hogy rosszat csinálunk!

_________________
A természet nem szegi meg törvényét, csak az ember!
Nem a világ rossz, hanem az ember teszi azzá!
__________________________
torzo52 (Győző)


Vissza a tetejére
 Profil E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Nosema
HozzászólásElküldve: 2015.01.25. 23:28 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.06.10. 20:54
Hozzászólások: 247
Tartózkodási hely: Belső-Somogy
kedves Vigor!

Röviden erre csak azt mondanám nem biztos, hogy káros a hangyasav.

Kicsit hosszabban, akit érdekel véleményem.

Sajnos nem tudtam elolvasni,hogy milyen negatív véleményt írtak a nozestatról mert elkevertem a kisfüzetet.
Nem is azért írtam mert nagyon elégedett lennék vele mivel nem ismerem.
Csuppán azzal nem értek egyet, hogy a szükséges mennyiségben alkalmazva ártalmas lenne a hangyasav.
Mivel én sem vagyok sem orvos sem biológus sem vegyész és az eddigi tapasztalataimból leszűrve nem is igazán
tudom érthetően elmondani gondolataimat egy kis idézetet ollóztam ki amit az alábbiakkal egészítenék ki.

A hangyasavat az élő sejtek is előállítják külső forrásból történő pótlásuk javítják a szervezet energiagazdálkodását
mivel kevesebbet kel előállítaniuk, Viszont túladagolásuk esetén ( igaz,hogy a szervezet lebontja de ez hosszab folyamat
ezért átmeneti toxikus hatás sem kizárt ) a szervezet többletenergiát fogyaszt.
Mint ahogy majdnem mindenről elmondható Kismértékben gyógyszer nagymértékben méreg,
Bár ha választási lehetőségük van méheinknek ( nem a túlélésük függ tőle, magyarán nem az éhhalál küszöbén vannak )
a túlzott mennyiség bevitelét elutasítják ( nem fogják elhordani, vagy vontatottan ) De mint mondtam ez feltételezés részemről
akik lepényben használták már többet tudnának erről mondani.

Nem szaporítom a szót jöjjön az idézet.

"A hangyasav és a propionsav létfontosságúak az általunk ismert élo szervezetekben,
azok sejtjeiben. Mindkét anyagot az élo sejtek maguk is eloállítják és felhasználják anyagcseréjükben.
A sejtek anyagcseréje által felhasználható mennyiségu hangyasavat és propionsavat kívülrol
a szervezetbe juttatva azok a sejtek élettevékenységére általában serkentoleg hatnak.
Az anyagcserében fel nem használható mennyiségu szerves savak viszont gátolják a sejtek élettevékenységét."

"A hangyasav már alacsony koncentrációban gátolja a baktériumok és gombák élettevékenységét,
egyebek mellett a citokróm-c-oxidáz gátlása által. A Gram-negatív baktériumok általában sokkal
érzékenyebbek a rövid szénláncú alifás karbonsavakra, mint a Gram-pozitívok, illetve megfigyelheto
a nemzetségtol és fajtól függo eltéro érzékenység is. Így lehetoség van olyan dózist választani,
amelynél a gazdasági és egészségügyi szempontból káros mikrobák már teljes gátlás alá kerülnek,
viszont a számunkra kedvezo flóra éppen a konkurenciája visszaszorítása révén megerosödik."

"A környezetünkben fellelheto és a takarmányokba, azok alapanyagaira kerülo gombák és baktériumok jellemzoen még
inaktív állapotban vannak (spórák stb.). Az élettevékenységek beindulásakor és a gyors szaporodáshoz eloször
fel kell építeniük a sejtanyagcseréjüket. A citrátkör (a Szent-Györgyi–Krebs ciklus) felépítése jellemzoen
a szükséges mennyiségu oxálecetsav eloállításával kezdodik. A citrátkört „feltölto” oxálecetsav közvetlenül
a foszfoenol-piroszolosavból is képzodhetik például a borostyánkosavat „termelo” baktériumokban. [13, 14]
Az általunk ismert és vizsgált élovilágban a piruvát-karboxiláz által katalizált anaplerotikus reakció általánosan elterjedt."

A csersavval a növények is védekeznek a baktériumok és gombák ellen. Csersav, tanninsav ezek többségét vegyileg támadja
kapcsolatba lép a baktérium fehérjéivel, és tönkreteszi azokat.
A növények még csersavon kivül is használnak a csersavnál is hatékonyabb anyagokat a baktériumok és gombák ellen, de ez most nem téma.
Inkább magam részéről jobban preferálom a több összetevős keverékeket igaz, hogy az összetevők módosítják az egyedi hatásmechanizmust,
de sokkal jobb hatás érhető el.
Azzal egyet értek csodaszerek nem léteznek. A csoda maga az élet, a folyamatos alkalmazkodásra való kézség.
Minden felismert összefüggés, további ismeretlen összefüggéseket generál.

Most ha nem lennék lusta idézném, ha jól emlékszem itt 2009 ben leírt mondatomat,
"ha nem találjuk meg a természetazonos védekezési módokat magunk fogjuk kipusztítani méheinket."
vagy valami hasonló

_________________
"Nincs igazság és nincs emberiség.
Csak igazságok vannak és emberek."
Szerb Antal


Vissza a tetejére
 Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1618 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 ... 33  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: napsugár valamint 3 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Ugrás:  



Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség

greenmiles v1.0 desgined by CodeMiles Team.