Szerintem ez a tüntetés jó. Európai Unióból származó mézekről szól.
Ukrajna még nem Uniós, tehát aki a védjegyet használja "ukrán" mézet nem keverhet bele.
Igy sikerülhet a magyar vegyeset jobb áron eladni.
Horváth Zsuzsa = hablaty

Bővebben ha kérhetnénk!

A kommentekből csak úgy süt a jó indulat, no meg a tudatlanság.

Mivel "Józsi Bácsi" -úgy tudom- nem ment, valószínűleg nem tudnék senkivel sem jól elbeszélgetni.
Egyébként én csak a barátaimmal szoktam utazni.

Jenő te nem a repülőn ülsz?
A megmentőinknek most kockásodik a hátsófertájuk és kerekedik a hátsószándékuk.

https://www.zdf.de/nachrichten/wirtscha ... EAV2pr3FUY

Németül képpel.

Tiltakozás
Német:
https://hvg.hu/vilag/20200115_Szennyeze ... erium?s=hk

Magyar:
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/meh ... 98579.html

A sok, nagyon hozzáértő, akik úgy gondolják, hogy a földdel semmit nem kell csinálni, csakúgy ontja a milliókat.

Tök jó, de vajon kinek és miért?
Érdemes a komment szekciót is elolvasni.

Ez az áldott jó Szundi milyen aktív lett. Megnyitom a csapot, hát ő folyik belőle... Szükséghelyzeti engedélyek elleni tiltakozás idején lett volna ilyen aktív!

https://mediaklikk.hu/video/hirado-2020-01-10-i-adas-7/ (27' 00" - 29' 45"-ig)

Ígértem, hogy minden lehetséges alkalommal idézni fogom The Dodi1974 áldást kérő kommentjét, nosza:

TheDodi1974
4 éve (ami gyakorlatilag 2015-öt jelent)
"Köszi a feltöltést. Áldja meg a Jó Isten ezt az embert. Remélem egyszer még ő lesz az elnök , ő értett a dolgokhoz , nem úgy mint a mostani vezetők ."

No, de ennyi emelkedettség mellett egy kis humorba pácolt költészet is hadd legyen itt a Nagyérdemű mulattatására...!

Bizonyára mindenki emlékszik az Edda Művek: Álmodtam egy világot magamnak c. dalának utolsó versszakára. Így hangzott:

https://www.youtube.com/watch?v=ekked3K6Byo

"Álmodtam egy vilagot magamnak,
Itt allok a kapui elõtt.
Adj erõt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak elõtt."


Nem tudom, miért van olyan kínos érzésem, hogy ez a Bross felmondja ugyan a leckét, de a dr. Kovács Dezső diagnózisa sugárzik a nonverbális kommunikációjából: ez az ember képtelen a változásra, képtelen az ígéretei beváltására, s szemmel láthatóan kiégett, legkevésbé a hit sugárzik belőle...

Nos, a legutóbbi szekszárdi méhészklubon "meditáló" Bross látványa megérintette de Gonosz barátunkat is, és egy ihletett és autentikus átíratát készítette el ennek a refrénnek:

"Elnökünk arcán teljes mértékben látszik az egyetértés! ;D ;D Hiába no: 180 km, néha több.....
De azt is mondhatnám, hogy

" Álmodtam egy világot magamnak, itt alszom a szekszárdiak előtt, adj erőt, fel tudjak riadni, van hitem a választás előtt!"


Hááát...?! Nem tudom, elolvasta-e mindenki -Csoky linkelte anno- Dr. Kovács Dezső Méhészújságból kicenzúrázott cikkét, de azt hiszem érdemes felfrissítenünk, nehogy ez is a szőnyeg alá söpörve végezze. Én most nem linkelem, hanem a forrás megjelentetésével másolom, hátha többen olvassák, mint a linket:

MÉHÉSZEK - VÁLASZÚT ELŐTT


Egy országos választás lebonyolítása sok-sok feladattal, egy hosszabb időszak eredményeinek, kudarcainak átgondolásával, értékelésével jár. Az előkészületek és a választás során mérlegre kell tenni, hogy mi történt, mi változott az ágazatban? Hogyan dolgozott a vezetőség?

Választások előtt a méhészeti ágazat

Mintegy félév múlva újból választanak a méhészek. A jelenlegi vezetők beszámolnak eddigi munkájukról, lesz korteskedés, választási verseny, majd a küldöttek megválasztják új képviselőiket a következő 4 évre. Erről ugyan még nem esett szó a szaksajtóban, de bizonyára sokan gondolkodnak már, hogy mi is fog történni a következő a hónapokban. Mint nem méhész, de az ágazatot figyelemmel kisérő kutató, ezzel az írással szeretnék hozzájárulni az előkészületekhez, az elmúlt 4 év értékeléséhez.

Egy országos választás lebonyolítása sok-sok feladattal, egy hosszabb időszak eredményeinek, kudarcainak átgondolásával, értékelésével jár. Az előkészületek és a választás során mérlegre kell tenni, hogy mi történt, mi változott az ágazatban? Hogyan dolgozott a vezetőség? Vajon jól fogta meg és tudta-e képviselni a méhészek érdekeit? Fel kell vázolni, hogy milyen tennivalók lesznek a következő időszakban, milyen irányban mozduljon el az ágazat és miként alakuljon az érdekképviselet tevékenysége. Világos jövőképet kell felmutatni, amely elfogadható és egyértelmű a méhészek számára.

Hogy értékelem az ágazat helyzetét?

A méhészeti ágazatban az elmúlt négy évben nem történt minőségi előrelépés. Változások természetesen voltak az évek során, de a méhészek helyzete nem javult, sőt. Sok tekintetben rosszabb lett.

A méhészeti ágazatban sem állami, sem érdekképviseleti oldalról nem tudták feloldani azt a súlyos ellentmondást, hogy Magyarországon (egy mézes Kánaánban) alacsony hazai fogyasztás mellett jelentős a méztúltermelés, az Európai Unióban viszont hiány van mézből. Ott az önellátási szint 60 % körül mozog. Európa tehát jelentős importra szorul, hogy el tudja látni a fogyasztókat. Az Európai Unióból nézve ez a helyzet azt jelenti, hogy a Közös Agrárpolitikának nem igazán kell beavatkoznia a piaci folyamatokba. A mézpiac elvileg megoldja a fölmerülő kérdéseket.

Magyarországon ugyanakkor jelentős a méztúltermelés és egy hosszan elnyúló túltermelési válság alakult ki, mely intézkedésre vár. Ez hasonló ahhoz, mint amikor a Közös Piacban a 80-as években tej és bortengerek, vaj- és húshegyek keletkeztek. Magyarország - pontosabban a magyar mézletöltők és kereskedők - ahelyett hogy kihasználnák a hiányt Európában és a kitűnőnek mondott magyar mézet jó áron, márkaként értékesítenék az egységes piacon, inkább karakter nélküli tömegtermékként, lédig formában, többnyire név nélkül adnak túl a ’folyékony aranyon’. A magyar méz túlnyomó hányada Európa legrosszabb felvásárlási árain, hordós export formájában kerül az EU tagországaiba. A mézfölösleg ilyetén levezetése nemzeti szinten nagy pazarlás és a méhészek többségének is súlyos veszteség.

A túltermelés ugyanakkor viszonylagos, mert a szaksajtóban több méhész is levezette már, hogy alapos marketing révén a hazai fogyasztás emelésével és a hozzánk látogató turisták figyelmének felkeltésével a hazai méztöbblet jelentős része országon belül elfogyna. Nem véletlen a méhész miniszter keserű megjegyzése 2018-ban, a Méhészetben vele készült interjúban: „a magyar méz alapanyagként távozik, és nem olyan termékként, amelyben van hozzáadott érték. Azt a külföldi kiszerelő üzemek fölözik le”. Néhány hónappal később, a profi méhészek konferenciáján a miniszter már erősebben fogalmazott: „…már nem fenntartható, hogy a Magyarországon termelt méz nagy részét hordós kiszerelésben adják el, a méhészeknek meg kell mutatniuk, hogy a termelésben és az értékesítésben is közösen tudnak előre lépni.”

A magyar agrárágazati irányítás tehát felismerte az ágazat súlyos ellentmondását és a pazarlást. Konkrét lépéseket azonban még nem tudott tenni annak érdekében, hogy változzon a helyzet. A helyes megállapításokon túl stratégia, akcióterv, hosszabb távra vetített változások sorozata még nem ismert.

Az elmúlt évtizedek alatt létrejött a 22-es csapdája a méhészeti ágazatban. Hiába kiváló a magyar méz, melyet Európának és a világnak prémium termékként kellene elismerni, mint például a tokaji bort, nem mutatkozik olyan érdek és szervező erő, mely ki tudná mozdítani a magyar mézet és a hazai méhészetet abból a helyzetből, amiben évtizedek óta leledzik. A retorika a magyar mézről és a valóság szöges ellentétben áll egymással. Pedig sok méhész nagyon bízott abban, hogy a méhész miniszter majd megoldásokat hoz. Reméljük, ez bekövetkezik a következő időben.

Ami az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tevékenységét illeti, egy „puha érdekképviseletről” lehet beszélni. Ha áttekintjük az érdekképviselet szerepvállalását az elmúlt 4 évben, leginkább az szembeötlő, hogy abban kérdésben nem tudott eredményt elérni, sőt a hangját sem hallatta, ami legjobban fáj a méhészeknek. Ez a mézárak kérdése. Volt ugyan fantom kűzdelem a kínai méz és mézhamisítás ellen, de ez inkább a kereskedők nézőpontjából érdekes. Az sosem merült fel konkrétan és nevesítve, hogy ki/kik és milyen módon is hozzák be a gyenge minőségű vagy hamisított mézeket hozzánk és Európába. E ’küzdelem’ annyit hozott, hogy a magyar vásárló bizalmát is sikerült megingatni a hazai méz valódiságában.

Más ágazatokban az érdekképviselet foggal - körömmel harcol az árakkal, mennyiségekkel, minőséggel kapcsolatban. A borászok képviselői a hatóságokkal összefogva képesek voltak stratégiát fogalmazni, konkrét célokat kitűzni és azok elérése érdekében keményen dolgoznak. Ilyen a méhészeti ágazatban nincs. A méhészek a piacról tudnak legkevesebbet. A szakcikkekből jól ismerik, hogy mi a helyzet Észak és Dél-Amerikában, Ázsiában, Afrikában, csak arra nincs rálátás, hogy Magyarországon és Kelet-Közép Európában miként is dolgoznak a mézletöltők és mézfelvásárlók. Az ágazat ezen része nem átlátható. Eközben a magyar borágazat szereplői már egységes arculattal lépnek fel idehaza és Európában a magyar bor hírének és rangjának emelése érdekében.

Az érdeképviseletnél a jelenlegi választási ciklus új vezetőséggel indult. Mindjárt a választások után kiderült azonban, hogy a küldötteknek megosztott vezetőséget sikerült választania. Kisért a régi méhész átok. Az OMME elnökség két táborra szakadt. Az OMME elnöke 2016 nyarán a jászberényi mézvásáron nem stratégiát és programot hirdetett, hanem elővette pár évvel korábbi jegyzeteit és abból szemezgetett. Egy évvel később a vele készített interjúban pedig egyértelműen megfogalmazta, hogy megosztott az OMME vezetése: „Jelenleg az OMME-n belüli munkámra koncentrálok. Ez a munka teljesen más, mint 10-15 évvel ezelőtt, a megosztottság miatt. De ehhez is hozzá lehet szokni, és ez még keményebb munkára sarkallja az embert.”

Lehetséges megosztott vezetéssel érdekképviseletet folytatni egy nagy szakmai és érdekképviseleti szervezetben? A megosztottsághoz hozzá lehet szokni? Mit gondoltak vajon erről a méhészek az elmúlt három évben? Kinek volt jó ez a fenntartott állapot? A vezetői megosztottság eredményezte, hogy mindig csak az időszerű kérdések, az aktuális helyzet szerepelt napirenden. Azok az ígéretek, amelyeket választás előtt hallottunk, hogy paradigmaváltásra, megújulásra van szükség a méhészeti ágazatban, a következő időszakra tolódnak.

Ami a mézkereskedelmet illeti, az ’sötét ló’ a méhészek számára. Nem átlátható, hogy mi történik a ’leadott’ mézzel, min megy keresztül, amíg a kaptártól a fogyasztó asztalára kerül. A mézkereskedők távol vannak attól, amit jobb helyeken vállalati társadalmi felelősségvállalásnak (Corporate Social Responsibility CSR ) neveznek. Azaz, nemcsak saját profitjukért, hanem a méhészek megélhetéséért is felelősséggel tartoznak. Jól kifejezi a méhészek hangulatát Balogh László 2018. júliusi cikke a Méhészetben:
„Kicsit keserűen írom le a következő sorokat. A kevés méz, a kicsi termés ellenére a felvásárlási árak letaglóztak mindnyájunkat. Kérem azokat, akik belőlünk élnek, vegyék végre tudomásul. Ha a gazdaállat elpusztul, vele együtt pusztul el az élősködő is. Szokták mondani felénk, „kinek nem ümögge, ne vögye magára”.

Egy másik példa: a kereskedők és az érdekképviselet furcsa viszonyára utal az a levél 2017 elejéről, melyet a legnagyobb mézletöltő írt az OMME-nak és a méhészeknek. A levélre az érdekképviselet nem adott nyilvános választ, nem történt felszólalás. Sok egyéb mellett a levél arra figyelmeztetett, hogy „Jelentős mértékben kiszorulhat a magyar méz a nyugat-európai boltok polcairól, mert a méhészek árelképzelései elrugaszkodtak a realitástól”. Az állítás hátterében az állt, hogy a méhészek, régi kifejezéssel élve, már nem ’adták le’ mézeiket a kereskedők által felkínált áron a felvásárlóknak. A hivatkozott levél a termelők tájékozatlanságát jelölte meg a jelenség okaként, vagyis, hogy nincsenek kellően informálva a piaci lehetőségekről, ami „nem kellően átgondolt értékesítési stratégiához vezet.” De kitől kellene a méhésznek tájékozódni a piaci lehetőségekről, ha nem azoktól, akik a piacon vannak? A magyar méhészek 90%-ának egyemberes ’piaca’ van, ez a mézletöltők és kereskedők felvásárlója. Tehát miről is van szó? 2017 nyarára olyan helyzet alakult ki, hogy a hordós méz felvásárlási árai már a világpiaci árak alatt voltak és azóta a helyzet nem sokban változott.

A fenti néhány fölvetés arra jó, hogy emlékeztesse a méhészeket és elindítson gondolatokat az elmúlt évekről.. Nem az én feladatom, hogy mindenre kiterjedő értékelést adjak az ágazat belső dolgairól. Ha változást akarnak, azt nekik kell megtenniük, senki más nem fog helyettük cselekedni. Ehhez olyan képviselőket kell választaniuk, akik képesek lesznek megteremteni a változást, azt a paradigma váltást, új felfogást, új szemléletet, amit Bross Péter már 2016-ban igért. Minél később fog bekövetkezni, annál fájdalmasabb lesz a változtatás. Most tudnak a méhészek olyan vezetőket és képviselőket választani, akik összefogva meg tudják fogalmazni és képviselni a méhész közösség érdekeit. Képesek szembenézni a valóság tényeivel és képesek megújítani az ágazatot.

Pécs 2019. szeptember 17.
Kovács Dezső PhD.
c. egyetemi tanár
kovacsd951@gmail.com
(forrás: Mecseki Mézes Körút, 2019.11.22.)

Jellemző a visszhang hiánya: Bross újabb nekifutása a mézpiaci válsághiszti magyarázatára...

https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/ ... a-meheszek

Érdemes az ukrán mézzel kapcsolatos álláspontját megjegyezni, számomra jól átjön Bross szerepe. E riportból szépen kidomborodik, amit a méhészek mind gyakrabban ismételgetnek: Bross immár leplezetlenül Takács Úr "magyar hangja", csak sajnos egyre gyakrabban elveszíti a fonalat, s elfelejti, mit is mondott az előző riportban, előadáson.

Ilyen az a "10 év alatt hány százalékkal esett vissza Európában a méz ára": egyszer 60 %, másszor 30 %, de volt olyan riport is, ahol stagnált...?!

Itt még 60 %:

https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/ ... -a-mez-ara


Nos, nem csak a Híradó hozta a mostani "kis színest", más médiumok is átvették:

https://www.agrarszektor.hu/allat/rajar ... 18795.html

https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/min ... 87201.html

http://www.atv.hu/belfold/20200109-mehe ... a-meheszek Érdemes meghallgatni a linkben szereplő tavalyi riportot is...!

Nos, a támogatások szerepének megítélésében is sikerült paradigmát váltania Szundi Petinek, bizonyára mindenki emlékszik a "titanicos" előadására:

https://www.youtube.com/watch?v=UUZvg_GnOqs

Milyen szemléletes ez a csodálatos kampány-előadás, rendszeresen visszanézem/hallgatom. Azóta 180 fokot fordult a támogatások jelentőségének megítélése Szundikánál is. A mostani választási kampány alatt igyekszem majd összevetni Szundi ígéreteit az ígéretek megvalósulási arányával. Az egyik legbájosabb viszont a videó alatti négy komment közül az utolsó, a jövőben majd sűrűn próbálom idézni:


TheDodi1974
4 éve
"Köszi a feltöltést. Áldja meg a Jó Isten ezt az embert. Remélem egyszer még ő lesz az elnök , ő értett a dolgokhoz , nem úgy mint a mostani vezetők ."

Hát nem a meghatottság könnyeit csordító ez a hittel, bizalommal, rajongással teli fohászkodása a "Méhésznek"? Sajnos nem ismerem a nick mögött álló személyt, de ha itt van, s ma olvassa a saját kommentjét, a történések fényében kérném, most is értékelje ezt az előadást...!

A legnagyobb tisztelettel, de a Tanár úr az újabb taxonómiai fejleményeket elhanyagolta, mai ismereteink szerint már a kínai is koreai, mivel a nálunk télálló -egykori- fajokat gyakorlatilag egy faj alatt vonták össze.

Írtam itt is erről már két ízben is, az (a sajnos azóta is helytelen néven szereplő) Evodia témába:

viewtopic.php?f=6&t=107&p=119829&hilit=Tetradium#p119829
viewtopic.php?f=6&t=107&p=146115&hilit=Tetradium#p146115

A linkeket frissítettem, a Hartley-féle nemzetség-revíziót is feltettem, valamint a morfológiai szétválasztáson túl tettem fel egy -a kérdést részletesen tárgyaló- linket a kemotaxonómiai vizsgálatokról is:

https://www.biodiversitylibrary.org/pag ... 3/mode/1up

http://flora.huh.harvard.edu/china/PDF/ ... radium.pdf

https://www.sciencedirect.com/science/a ... 7887901104
https://fdocuments.in/document/the-bioc ... ce-in.html

Annak ellenére, hogy én is még Rehderen nevelkedtem, javasolom az új besorolást is megismerni.

A méhész méhlegelő-telepítési lehetőségeiről is némileg eltér a véleményem a méhész-erdész mérnök-tanár véleményétől, sajnos nagyon kevés méhész bír olyan mezőgazdasági/erdészeti területtel, ahol méhlegelő telepítésére lehetősége lenne. Az erdőtörvény is megkerülhetetlen, gyakorlatilag a nálunk télálló Tetradium danielii sem szerepel az erdészeti/energia-ültetvények engedélyezett fajai között. Kertészeti telepítése lehetséges, sajnos azzal sem lesz soha méhészeti szempontból jelentős "méhlegelő".

Tudom, Vicze Ernő istenítette, de a várpalotai-hajmáskéri lőtér Tetradiummal történő betelepítésének terve (Szabó Attila szóbeli közlése) szerencsére nem valósult meg... E terület "újkori" hasznosítási/fenntartási terve sem számol Tetradium erdőrengetegek telepítésével: https://www.bfnp.hu/uploads/static_page ... 2%20_1.pdf

Ezt a cikkben található megjegyzést esetleg valaki hozzáértő ki tudná bontani valamelyik rakodós topic-ban? Hova kerül az a dupla rács? Ez két külön rács vagy egy dupla? Hol nyílnak a kijárók?
Előre is köszönöm!

https://magyarmezogazdasag.hu/2019/12/3 ... plasmosisa

Attól tartok hogy a cikkben nyomdai hiba maradt!
Itt feltehetően a mm helyett µm-nek kéne szerepelni!

Jogos Én már fejben a következő szezont kezdtem. BUÉK

Nagyon igyekezned kell. Már 12 órád sincs erre.
B.U.É.K.

Köszi szépen Sanyi, én nem követtem ezt az anyazárkás módszert, idén bevetem.

Újra az LPC-ről.
https://www.magro.hu/agrarhirek/nagyot- ... =hirkereso

Érdekességek az apimondiáról!

pl.:Vajon a nyúlósspórát is szűri?

https://magyarmezogazdasag.hu/2019/12/2 ... -en-lattam

De megvan az csak rossz a link
http://europebee.eu/index_hu.html

Látom, másnak is szemet szúrt a "főldrajzi értelemben vett Európa" Fulmer-Takács úr általi értelmezési kísérlete.

Régóta szerettem volna megkérdezni, miként látja ezt a Nagyérdemű, egyúttal tovább is gondoltam egy rendkívül érdekes, bújtatott "definíciót" is.

Nos, néhány előzetes:

viewtopic.php?f=2&t=48&p=171279&hilit=European+bee+made#p171279
viewtopic.php?f=2&t=48&p=171334&hilit=European+bee+made#p171334
viewtopic.php?f=2&t=373&p=171578&hilit=Egyes%C3%BClet+az+Eur%C3%B3pai+M%C3%A9hek%C3%A9rt#p171578
Mint látható, az eredeti internetes lap http://www.europeanbee.eu/index_hu.html mára elérhetetlenné lett, csak sajnálni lehet már, hogy nem mentettük el, mert Takács úr oly gyorsan képes irányvonalat cserélni, mint Grisa és Szergej "fehérneműt"...

Sebaj, itt az újabb lap, s a belső ellentmondásaiból megjósolható, hogy ez sem biztos, hogy megéri a távolabbi jövőt.

http://europebee.eu/reg_hu.html

Nézzük először a "praeambulumot":

"European Bee Made" védjegy (továbbiakban Védjegy) kizárólag az Európai Únió (sic!)országaiban megtermelt méz jelölésére kérelmezhető és használható. A Védjegy használat megengedhető az EU országok nem Európában elhelyezkedő területein termelt mézekre is.
A védjegyet a földrajzi értelemben vett Európa méhészetei és mézcsomagolói (továbbiakban Feldolgozók) kérelmezhetik és használhatják a következő feltételekkel.
..................
--Földrajzi értelemben vett Európa területén termelt mézzel foglalkoznak. Ennek a követelménynek visszamenőleg is igaznak kell lenni!
..................
A földrajzi értelemben vett Európának kell tekinteni minden olyan ország teljes területét és a hozzá vám unióban kapcsolódó területeket, amelyeknek európai területe van."

Íme, ez lett az "Únióból".

Földrajzi értelemben Európa így föst:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa_orsz%C3%A1gai

Van itt minden, mi szem-szájnak-mézcsomagolónak "ingere"...!

No, akkor értelmezzük már a francia, spanyol, portugál, brit, holland stb. államok Unión kívül eső területeivel kapcsolatban a szabályrendszert, azaz az Európai Unió (EU) tagállamainak különleges területei, külbirtokai, valamint ezeknek az EU-val való kapcsolatának fényében döntsük el, hogy pl. a Karib térségben termett francia, spanyol, portugál, brit, holland stb. mézekre használható-e a "Védjegy"?:
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCl% ... _az_EU-val

Most meg megíratta az újabb méhész-hülyítő cikket Európa Megmentője. Íme:

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mez ... paign=link

És lássanak csodát, ez a mostani "cikk" már "elengedte" az Uniót, melyre első felütésben kizárólagosan kívánta korlátozni a védjegyhasználatot. Idézem ismét a -még- megnyitható honlapot:

"European Bee Made" védjegy (továbbiakban Védjegy) kizárólag az Európai Únió (sic!)országaiban megtermelt méz jelölésére kérelmezhető és használható. A Védjegy használat megengedhető az EU országok nem Európában elhelyezkedő területein termelt mézekre is."
Aztán egyszerre keményedik és puhul is a szigor:
"A védjegyet csak azok az európai méhészetek és mézfeldolgozók használhatják, akik kizárólag a földrajzi értelemben vett Európából származó mézzel foglalkoznak."
"A földrajzi értelemben vett Európának kell tekinteni minden olyan ország teljes területét és a hozzá vám unióban kapcsolódó területeket, amelyeknek európai területe van."

Nob@mmeg, erre meg kellene próbálni gombot varrni...!

Aztán a méhész-hülyítő cikkben is néhány elem rendkívül érdekes.
Takács úr fel szokta hívni beszélgető-partnerei figyelmét, hogy csak olyat írjanak le, amit bizonyítani is tudnak... Ezzel szemben most meg ő puffogtat olyan állításokat, amelyek nehezen igazolhatók és védhetők:

"Takács Ferenc a kezdeményezést azzal indokolta, hogy Kína hatalmas mennyiségben értékesít cukorszirupból előállított készítményt, és ennek jelentős része Európába jut anélkül, hogy annak eredetét a csomagoláson feltüntetnék. A belföldi élelmiszerláncokban a magyar eredetjelölésű, olcsó utánzatok is megjelentek, becsapva a vásárlókat, és ellehetetlenítve a méhészeteket - hangsúlyozta."

Szeretnénk látni azokat a labor-jegyzőkönyveket, melyek a pirossal kiemelt szövegrészt alátámasztanák. Bizonyos mézimport statisztikai adatok jelenleg is titkosak, azt csak a "titoktulajdonos" mézimportőr ismerheti. Nem hiszem, hogy nagyot tévednék, ha az Európai Méhek és Méhészek megmentőjének sziluettjét vélném felismerni a "titoktulajdonos" álcája mögött...

Az áldott jó Bross is csatlakozott az új egyesületet dühödten fényező agrárminiszterhez, ő egy érdekes mézpiaci elemzéssel rukkolt ki:

"Egy év alatt húsz százalékkal csökkent a méz ára, az elmúlt tíz évben pedig euróban számítva hatvan százalékos volt az árcsökkenés - emlékeztetett az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Bross Péter hozzátette, hogy az olcsó kínai méz uralja a piacot: 85 ezer tonna jött be belőle az elmúlt évben, és ennek is 11 százalékkal csökkent az ára. Ilyen kevés pénzért európai méhész nem tud mézet előállítani - hangoztatta."

Fura módon egyik zászlóbontó sem említi az "európai" ukrán mézet, mint az árletörő tényezők egyikét. Senki nem érti, mire jó ez a maszatolás, a méhész nem hülye, s világosan látja, hogy nem csak a "85 000 tonna" kínai méz jelenti a veszélyt, hanem az a több, mint 40 000 tonnányi ukrán is (melynek eredetisége és fökdrajzi eredete sokak szerint legalább olyan kétséges, mint a kínai mézeké), mely belép az Unióba, s okoz további súlyos piaci zavarokat. Most már csak azt szeretném megérteni, hogy miért nézik ostobának a méhészeket:

viewtopic.php?f=2&t=48&p=170878&hilit=Fulmer#p170878

Ja, önmaga ellen meg nem megy el tüntetni az épeszű ember, érdekes, de ez a Fulmer-Takács Ferenc sem az ukrán, hanem a kínai ellen "gyűrkőzik" esmeg...
A méhész meg megy tüntikézni -ismét saját pénzén, dalolva, füstölőt égetve, Vangelis-zenére...
Közben meg a hazafiságtól és a tökös méhész-virtustól Balgavári-Kiskappan-módra dagadó kebellel persze teljesen elfelejti, hogy sokadszorra vezetik meg, sokadszorra használják ki, sokadszorra maszatolják el előtte a valós indítékot: a Megmentő extraprofitjának biztosítását bármi áron.

És az egyik legszemérmetlenebb csúsztatás:
"Az érdekképviseletet - tette hozzá - nem csak a piacvédelem indokolja, hanem a drámai mértékű környezetpusztulás is. Véleménye szerint a kedvezőtlen folyamatokat a mézelő méhek megállíthatják, ha az őket fenntartó méhészek nem tűnnek el, és kevesebb vegyszer jut a környezetbe. Az ökoszisztéma védelme ezért nem csak az európai méhészek érdeke, és bárki támogathatja őket, ha védjegyes mézet vásárol - mondta az egyesület vezetője. Az egyesület működésének céljait, az alapítók beszámolója szerint két nagy csoportba lehet sorolni. Az egyik a méhek védelme, a másik magának a méznek a védelme."

Mondja már meg a jó Takács úr, miként jut vissza a védjegyhasználat által keletkező(?) "támogatás"(?) az ökoszisztéma védelmének szent programjához, s a védjegy miként szolgálja közvetlenül vagy közvetve a méhek védelmét?

Sziasztok,

Vagy szándékos, vagy véletlen, de az egyesület és a kommunikáció kettő különböző dologról szól. Valaki a hivatalos oldalon félreért/magyaráz valamit. A leírásokból és cikkekből az következik hogy a zöld terület a cél terület mézforrás szempontból (vagyis Vlagyivosztok a másik vége), míg a kék lenne a kívánatos ugye. Nagyon nem mindegy... Attól tartok hogy a zöld (és kapcsolódó területei, vagyis a földrajzi meghatározás) a cél és a megvalósítandó, miközben a kékkel vannak “altatva” az emberek.

Üdv
Jani

Egy újabb érdekes cikk:


A miniszter úr EU-s mézekről beszél, Takács pedig hozzávenné Ukrajna, Törökország számomra kétes eredetűnek tűnő mézeit is.
Hát ez az ami nem mindegy!
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mez ... 97174.html

Ekkora blőd újságírói ökörséget is régen olvastam már:

"Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unióban a gabonafajták 84 százalékának , a vadvirágfajok 78 százalékának létezése nagy részben az állati beporzástól függ. Az unió éves mezőgazdasági termelési értékéből 15 milliárd euró közvetlenül a beporzó rovarokhoz köthető."

A statisztikák szerint " 2018-ban az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának értéke 436 milliárd euró volt."

Sokszor dobálóznak azzal is, hogy "minden harmadik falat ételünk" beporzó (elsősorban rovar) szervezetektől függ. Nemrégen olvastam egy elemzést, mely szerint a tápláléknövényeink 8 %-a obligát idegen-megporzású és rovarporozta... Az amerikai "megporzási krízis" elsődlegesen nem azért jött létre, mert eltűntek a megporzó szervezetek, hanem mert a rövid megporzási időszakon túl az ültetvények képtelenek eltartani a beporzáshoz szükséges rovarpopulációkat, virágzás után "kultúrsivataggá" válik a környezet.

A kínai "kézi megporzás" valós okairól is érdemes lehet beszélgetni egyszer, mert a kemizálás okozta problémák csak az egyik szegmensét jelentik a megporzási krízis-jelenségnek, ám a történet sokkal-sokkal árnyaltabb, mint a mérgek szerepe.

Megy a "számháború", dobálóznak a teljesen tájékozatlan újságírók (és a politikusok is) a bombasztikus adatokkal, generálnak katasztrófa-hangulatot, miközben arra is lusták, hogy rákeressenek: a szűkebben vett gabonaféléink, azaz a kalászos gabonák (búza, árpa, tritikálé, a zab és a rizs) eléggé szigorúan (kb. 88-90 %-ban) öntermékenyülő (autogám) pázsitfűfélék, sok esetben már a virágzat megjelenése előtt, a levélhüvelyben, azaz "hasban" megtermékenyül a termő a saját virágporától. A csoportból a rozs, a kukorica, cirok és köles, mely kölcsönös megtermékenyítéssel (allogámia) porzódik meg, ám általában ott sem jellemzően rovar (vagy állat) közvetítésével történik a megporzás, ritka kivétel a cirok, ahol a kölcsönös beporzást részben rovarok is végzik.

A világon jelentős, Európában nem oly tömegben termesztett amaránt-félék sem állati megporzásúak, egyedül a pohánka lenne a gyakrabban termesztett "lisztes-magvúak" közül rovarporozta növény...

Mindezt természetesen nem azért írtam, mert alábecsülném a rovarok, köztük a méhek szerepét a biodiverzitás fenntartásában, ám a beporzó szervezetek fontosságát nem szabad csúsztatásokkal, hazugságikkal alátámasztani, mert egy idő után hiteltelenné válik az, aki nem relevánsan érvel. Ez a "rovarporozta uniós gabona" ilyen irreleváns példa. kerülni kellene, mert az általános iskolában is tanítják már a pázsitfű-félék biológiai sajátosságait...

https://magyarmezogazdasag.hu/2019/12/1 ... ellensegei

microcer.hu

https://www.youtube.com/watch?v=-Ka2nGFlidk

Ma találtam rá, szerintem életképes a dolog.

2019.12.04. Siófok, Agrárszektor Konferencia.

"Bross Péter kiemelte, hogy a mindenféle mendemonda ellenére a méhészek, a hatóság, a gyártók és a felhasználók viszonya Magyarországon kifejezetten jó."

Már megint csak a méhészekre hivatkozás,OMME ilyenkor hol van...

Azoknak a méhészeknek a nagy tábora akik évek óta elvesztik a méheiket repcén és napraforgón,nem pörgetnek
ezekről a növényekről,sőt rengeteg munkájukba és költségükbe kerül,hogy méhállományukat egyáltalán életben
tartsák emiatt,na azoknak kifejezetten más véleménye van e viszonyról!!!!!

https://www.agrarszektor.hu/noveny/vala ... 18309.html

Javítottam.
https://magyarmezogazdasag.hu/2019/12/1 ... resszhatas

???? Ez így nem műkszik!

Üdv. jani bátya

???
https://magyarmezogazdasag.hu/2019/12/1 ... roklodo-st

Boaapci!

Pedig létezik, még a hungarikum akácmézünknél is nagyobb volumenben hamisítják világszerte.

Ez a manukaméz, itthon patikákban is árusítják, a hitelességében pedig hinni kell, akkor biztosan használ. Egyébként ha otthon van egy kis methyl-glyoxal (https://en.wikipedia.org/wiki/Methylglyoxal ), akkor bármelyik természetes mézhez adva (~1700mg/kg-nyit), manuka-méz típusú orvosi mézhez juthatunk, ám manuka-mézként azt mégsem forgalmazhatjuk, ráadásul sterilezni is illik, ha gyógyászati célra használják fel...

Egy kis áttekintés itthonról és Új-Zélandról, a teljesség igénye nélkül:

https://www.egeszsegkalauz.hu/eletmod/t ... re/p4zthtc
https://www.cukorbetegkozpont.hu/orvosi-mez
https://vitaldepowebaruhaz.hu/bolt/eges ... i-mez-20g/
https://www.mezbarlang.hu/medihoney-ant ... z-50g-1693
https://femina.hu/egeszseg/manuka-mez-csalas/

https://honeysuckle.net/best-manuka-honey-reviews/
https://manukahoneyorganic.com/what-is-umf/

És a hamisítás egy-két felderített esete:
https://phys.org/news/2018-10-australia ... rated.html
https://www.beeculture.com/catch-the-bu ... ind-trial/
https://www.rnz.co.nz/news/national/387 ... t-for-gain

Hajaj!
https://444.hu/2019/12/11/meg-akart-tan ... 2-kaptarat

https://www.hazipatika.com/napi_egeszse ... 0328103031

Orvosi méz? Nem hallottam még róla.

Már nagyon vártam a hírt, de semmi újat nem hozott: továbbra sem csak az Élelmiszerkönyv előírása szerinti mézek versenyeznek, hanem beengednek továbbra is olyan "cukrászati remekműveket" a fajta és vegyes-mézek közé, mint a Berbécsnyi Jámos-féle "bodzás akácméz", mely kategória az én olvasatomban analóg a "szűzkurva" fogalmával.

Mézként csak mézek versenyezhetnek, melyekhez -mint tudjuk- sem hozzáadni, sem belőlük elvenni semmit nem lehet. Ha pedig a rendezvény "Mézverseny", akkor miképp versenyezhet ott egy méznek nem nevezhető édesipari kreálmány?

https://www.gyulaihirlap.hu/128436-jo-i ... -az-ev-kiv

https://www.agroinform.hu/gazdasag/ez-a ... -42081-001 utm_source=hirstart&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=42081

https://www.origo.hu/tafelspicc/2019120 ... mezet.html Nos ebben már szinte csak a hibiszkuszos-bodzás és egyéb kutyulmányok szerepelnek favoritként, mellettük "futottak még" azok a fajtamézek, melyek mellett egy bodzás "mézcsodával" nem is lehetne indulni egy mézversenyen.

A "Mézverseny" kifejezésben benne foglaltatik a "méz" is. Ha valami nem méz, akkor ne "Mézversenyen" induljon. Ez olyan, mint ha egy díszmadár-kanári-kiállításon és versenyen indítanám a macskámat, mert az "látott már" kanárit is... "Testközelből"...

Egyébként az előző vartyogásomtól függetlenül gratulálnék a kategória- és verseny-győzteseknek, remélem díjazásuk örömét nem rontja el, hogy egy cukrászati termékkel kellett versenyeztetniük valóban kiváló mézeiket...! Abban is buzgón reménykedek, hogy jövőre nem a valódi, természetes mézeket diszkriminálják a hibiszkuszos-bodzás-szilvapálinkás mézekkel szemben...

Igen az akác mézek tetején is fél centis hab. Gusztustalan. Nem tudnék ilyen üveg mézet kiadni a kezemből.... De hát az emberek biztos veszik mint a cukrot.

Most is vastag hab van a tetején mint tavaly?

Ezt tegnap lőttem a tescoban!

A Dr. Gerhard Liebig receptjét ismeretető cikkben az "oxáldihidrát-oldat"-ot értsük úgy mint oxálsav dihidrát oldat. Többször is előfordul, de elírás.

Biztos igazad van, mert ennyiért nem lehet mézet termelni itthon.

Mennyi jut ebből a méhésznek, (2500ft/kg -ból) ?
Gondolom ezért az árért még tüntetni is mentek.